"Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán meghirdetett oktatói állásokra több mint hatvan jelentkező nyújtott be pályázatot. Az adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki helyek betöltéséért a versenyvizsga aug. 22-23 között zajlott le a Márton Áron Gimnáziumban. A matematika és informatika tanszéken ez alkalommal két adjunktusi, egy tanársegédi és egy gyakornoki állást töltenek be. A humán tudományok tanszékének két tanársegédi és egy gyakornoki helyére 19 jelentkező volt. A politikai-gazdaságtan tanszék három adjunktusi és egy tanársegédi helyére 21-en jelentkeztek, míg a menedzsment-könyvelés-jog tanszékre 11 pályázóból választják ki a három adjunktusi helyet betöltő személyt. A versenyvizsga eredményeit aug. 31-én hozzák nyilvánosságra. /(Daczó Dénes): Versenyvizsgák a Sapientiánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./"

"A csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek otthont adó épületben a folyik a munka, hogy az egyetemi év elkezdéséig elkészüljenek. A megye valamennyi fölkért hatósága, intézménye, vállalata, magánembere példaértékűen támogatta a munkálatokat. /(Daczó Dénes): Összefogás a Sapientiáért. Megkezdődött a visszaszámlálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

"A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) által szervezett nyári felvételin a kilencből öt szak esetében sikerült betölteni a helyeket. A be nem töltött helyek az EMTE marosvásárhelyi műszaki szakjain találhatók, amelyekre az Akkreditációs Bizottság részéről az utolsó pillanatban érkezett meg a működési engedély. Emiatt az EMTE újabb felvételit hirdet a következő szakokra: Informatika: 19 hely - Mechatronika: 37 hely - Számítástechnika: 16 hely - Automatizálás: 20 hely. /Újabb felvételi a Sapientiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

"A Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusa aug. 30-i ülésén a vizsgáztató bizottságoknak a tanári állások betöltésére vonatkozó javaslatát tárgyalta meg. A versenyvizsgákat Marosvásárhelyen és Csíkszeredán tartották, összesen 72 állásról volt szó, a gyakornoktól a professzorig. Tánczos Vilmos ideiglenes rektor-helyettes közölte: a meghirdetett állások majdnem 90 százalékát sikerült betölteni, a szenátus pedig minden egyes esetben elfogadta a vizsgáztató bizottságok javaslatát. A szenátus mind a két oktatási helyszínen megbízott dékánt és tanszékvezetőt nevezett ki. Mihelyt létrejönnek a kari tanácsok, mind a két karon dékán és tanszékvezető-választások lesznek. Addig Csíkszeredában Lányi Szabolcs, Marosvásárhelyen pedig Hollanda Dénes a megbízott dékán. A Sapientia Egyetem évnyitója október 4-én lesz Marosvásárhelyen, ezt követi a csíkszeredai ünnepség október 5-én, október 7-én pedig a nagyváradi. /Máté Erzsébet: Október 4-én indul a Sapientia Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./ A marosvásárhelyi karokra vonatkozó döntésekről Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja adott tájékoztatást. Jóváhagyták három tanszék létrehozását, a Humán Tudományok, a Matematika-Informatika, valamint a Műszaki Tudományok Tanszékét, amelyekre kinevezték a vezetőket is, Albert-Lőrincz Enikő előadótanár, Szilágyi Miklós és nagyváradi.egyetemi tanárok személyében. Öt professzornak, két előadótanárnak, öt adjunktusnak, hat tanársegédnek és két gyakornoknak sikerült a vizsgája. A szenátus jóváhagyta, hogy az üresen maradt tandíjas helyek fele is tandíjmentes legyen. A szept. 10-re meghirdetett felvételin a következő helyekre vizsgázhatnak a jelentkezők: informatika szak: 10 tandíjmentes és 11 tandíjas, számítástechnika: 9 tandíjmentes és 10 tandíjas, automatizálás: 14 tandíjmentes és 10 tandíjas, mechatronika: 25 tandíjmentes és 13 tandíjas helyre. A tananyag az interneten a következő címen található: www.emte.ro. /(bodolai): A Sapientián Növelték a tandíjmentes helyek számát. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./"

"Újabb nagy értékű könyvszállítmány érkezett Háromszékre. A többtonnányi ajándékcsomagban az oktatást segítő könyvek találhatók. A néhány éve elindított akció mostani szállítmányából Erdővidékre, Felsőháromszékre, valamint a Csíkszeredában működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek hoztak könyveket a magyarországi támogatók. Az akció során eddig Erdély minden vidékére szállítottak könyveket. A Duna Televízió, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány, valamint a Pro Hungaris Alapítvány közös vállalkozásának célja a magyar nyelvű oktatást segítő könyvekkel, felszerelésekkel ellátni az iskolákat, népi főiskolákat. A kezdeményezés fő mindenese, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány elnöke és igazgatója, Földes István korábban mentőautókat, kórházi, illetve orvosi felszereléseket, parabolaantennákat, számítógépeket, színes televíziókészülékeket kísért és szállított el rendeltetési helyére Erdélybe: fogarasi, brassói, nagybányai, dévai, kőhalmi és székelyföldi iskolák, egyházak, népfőiskolák, faluközösségek vehették át az ajándékot. A mostani, két év alatt immáron 14., vadonatúj kötetekből álló szállítmány több mint 20 millió forintot ér. A csomagokban irodalmi szöveggyűjtemények, háziolvasmány-kötetek, tankönyvek, elektrotechnikai, gépészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi szakoktatáshoz szükséges könyvek, orvosi szakkötetek találhatók. Földes István és Gaál Sándor, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házának tanára elmondta, mindezeket a tanulók kiegészítőként használhatják a hazai tankönyvek mellett. Aug. 30-án a csernátoni falumúzeumba szállították azt a 4600 könyvet, amelyet a felsőháromszéki iskolák kapnak meg. Erdővidék iskolái 5000, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 6600 kötettel lett gazdagabb a mostani szállítmányból. /(benkő): Adomány Háromszékre. Könyvet a gyermekeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./"

"Hollanda Dénes egyetemi tanár, a Sapientia Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának megbízott vezetője korszakalkotó gondolatnak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök 1999-ben elhangzott bejelentését az erdélyi önálló magyar egyetem létrehozásának lehetőségéről. Az "erdélyi magyarság hálával tartozik Magyarország miniszterelnökének" - hangsúlyozta a professzor. Magyarországon az egyetem indításához a magyar kormány jóvoltából biztosított a stabil anyagi háttér. Garantált a tanárok fizetéséhez, valamint az ösztöndíjakhoz, továbbá a tantermek és a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumok használatáért, albérletéért kifizetendő pénz is. A harmadik tanév kezdetéig, 2003 októberéig fel kell szerelni a gyakorlati oktatáshoz szükséges laboratóriumokat is. A tanári kar kialakultnak tekinthető. Vásárhelyen öt szakon indul be ősszel az oktatás: szociálpedagógia, informatika, mechatronika, számítástechnika és automatizálás. /Szentgyörgyi László: Marosvásárhelyen a feltételek adottak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"A Magyar Professzorok Világtanácsa, a Sapientia EMTE csíkszeredai karainak közreműködésével és a Hargita Megyei Önkormányzat támogatásával kerül sor a "Romániai magyar felsőfokú oktatás" c. konferenciára, szept. 7-8 között. A megbeszélések témái között szerepel: A romániai felsőfokú oktatás helyzetének áttekintése, a csíkszeredai magyar nyelvű egyetemi oktatás, a romániai (és csíkszeredai) magyar professzorok együttműködési lehetőségeinek felmérése az anyaországi és más államokban élő magyar professzorokkal és intézményekkel. A konferencia célja egy együttműködési szándéknyilatkozat aláírása is. /(Daczó Dénes): Professzorok tanácskoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"Szept. 8-án befejeződött Csíkszeredában A romániai magyar felsőfokú oktatás címmel rendezett konferencia. Több ajánlást dolgoztak ki a magyar kormány számára. Többek között kérték, hogy a különböző intézményeknek adott támogatások mértéke a minőség függvénye legyen, és részesüljenek támogatásban a román állami oktatási intézményekben működő magyar karok, tanszékek, tagozatok is. Azt ajánlották, hogy a magyar állami segítséggel létrehozott oktatási formák feleljenek meg a romániai elvárásoknak, honosítható diplomákat nyújtsanak; a kutatók támogatásának feltétele pedig a szülőföldön maradás legyen. A dokumentum szerint a különböző magyar felsőfokú oktatási intézmények már működő kihelyezett tagozatait le kell telepíteni, és integrálni kell a magánegyetemi struktúrába. A tanácskozás résztvevői olyan vendégprofesszori ösztöndíjak létesítését kérik a magyar kormányzattól, amelyek vonzóvá tehetik neves professzorok számára is a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) való oktatást. Meg kell honosítani a magyar nyelvű agrár felsőoktatást Erdélyben is. Ugyanakkor feltérképezték az erdélyi egyetemek tanszékei és az anyaországi, illetve más államokban lévő tanszékek közötti együttműködés lehetőségeit. A konferencián a Magyar Professzorok Világtanácsa (MPV) az EMTE csíkszeredai karaival kötött együttműködési megállapodást. Kecskés Mihály, az MPV elnöke elmondta, hogy november 9-én Nyíregyházán, a kárpát-medencei magyar professzorok találkozóján a Sapientia - EMTE egészével szeretnének hasonló megállapodást kötni. /Felsőoktatási konferencia Csíkszeredában. A kutatók támogatásának feltétele a szülőföldön maradás legyen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./"

"Okt. 5-től Csíkszeredának egyeteme lesz. A kolozsvári székhelyű Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem legtöbb kara Csíkszeredában fog működni, és legtöbb diákja is ebben a városban kezdi tanulmányait. A felvételi vizsga választ adott arra, hogy kell-e a Székelyföldön egyetem: a jelentkezők - és a felvételt nyert hallgatók - majdnem mind a Székelyföldről, Kovászna, Hargita és Maros megyékből származnak. Tehát van rá igény. Még akkor is, ha a városban működik felsőfokú oktatási intézmény: Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében, tíz éve zajlik távoktatás különböző magyarországi egyetemek kihelyezett tagozatai révén. E távoktatási formákban eleddig 730-an szereztek egyetemi, illetve posztgraduális diplomát. Emellett a Babes-Bolyai Tudományegyetem csíkszeredai informatikai főiskolája idén indította harmadik első évfolyamát, továbbá ott van a Gábor Dénes Főiskola csíkszeredai konzultációs központja. Lányi Szabolcs dékánnak vesszőparipája az egyetemi szellem meghonosítása Csíkszeredában. /Sarány István: Szellemhonosítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"

"Adrian Natase kormányfő és Markó Béla RMDSZ-elnök vezette két küldöttség szept. 10-én a Bukarest környéki Snagov üdülőhely egyik kormányvillájában találkozott. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ folytatja együttműködését - jelentették be a két politikai szervezet vezetői, miután áttekintették a tavaly decemberben egy évre kötött együttműködési megállapodás eddigi teljesítését. A tárgyalások után mindkét politikus mérsékelt optimizmussal nyilatkozott az együttműködés jövőjéről. A miniszterelnök főleg arra helyezte a hangsúlyt, hogy az SZDP és az RMDSZ politikai és parlamenti párbeszédét olyan külső tényezők befolyásolták, mint a határon túli magyarok jogállásáról hozott státustörvény. A kormányfő leszögezte: a külkapcsolatokban a román kormány képviseli a romániai magyar kisebbséget. Nastase szerint a magyar státustörvény elfogadásával magyarázhatók a román kormánypárt egyes képviselőinek nacionalista nyilatkozatai, amelyek az RMDSZ rosszallását váltották ki. A kormányfő szerint a státustörvény nacionalista jellegű, mivel "a kiterjesztett nemzet eszméjét" tartalmazza. Markó Béla leszögezte: a romániai magyarok és a többi kisebbség helyzetét a román parlamentben hozott törvényekkel kell megoldani. Hozzátette: mi másként látjuk a státustörvény szerepét. Az az elv, amelyen a státustörvény alapszik, az egész térség számára érvényes kellene, hogy legyen. - Markó Béla hangsúlyozta: a két szervezet közötti ellentétek nem az együttműködési megállapodásra vonatkoznak. Markó Béla ugyanakkor elmondta: a román kormány két héten belül közzéteszi a közigazgatási törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításokat. Hangsúlyozta: a közigazgatási törvényből az anyanyelv használatára vonatkozó előírást valójában csak azokon a településeken használják, ahol a magyarok többségben vannak. A végrehajtási utasítás megjelenése remélhetőleg változtat ezen a helyzeten. - Nem történt előrelépés az állami magyar oktatásban. Az RMDSZ méltányolta, hogy megkezdheti működését a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de felhívták a figyelmet arra, hogy az állami oktatásban semmilyen előrelépés nem történt. Szakértői egyeztetés lesz a közszolgálati rádió és televízió magyar nyelvű országos adásának kérdéséről is. Markó hangsúlyozta: az elvi politikai döntés már megszületett arról, hogy bővítik a magyar nyelvű adásokat, és a műszaki kérdéseket is megvitatták. - Az egyházi ingatlanok kérdéséről akkor kezdődik a konkrét egyeztetés, amikor az RMDSZ elkészíti az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetét. Egyeztetések következnek a készülő nyelvtörvény ügyében is. - Az RMDSZ és az SZDP találkozóján megegyezés született a házasságkötések ceremóniájának nyelvét illetően is. /Folytatódik a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. Mérsékelt optimizmussal tekintenek a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Nincs jelentős késés a csíkszeredai Hargita Szálló átalakításában, október 1-jén megnyithatják a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem campusát. A bejárattól nem messze cukrászda, kávézó kap helyet, mellette lesz egy egészségügyi részleg elkülönítővel, orvosi rendelővel, kezelővel és az ezek részét képező mellékhelyiségekkel. Ugyancsak a földszinten alakítanak ki három előadótermet, a nagyobbik aula, mellette a kisebbik amfiteátrum lesz. A félemeleten még öt előadóterem, az étkezde, konyha és egy informatikai szakterem kivitelezésén dolgoznak. Az első emeleten rendezik be az irodákat, a második és a hatodik szint között pedig bentlakás lesz: négy emeleten a diákoknak, az utolsó szinten pedig a tanároknak. A meglévő, elavult hőközpont mellé beszerelnek egy újat, az alsó három szinten lecserélik a csövezetet és a fűtőtesteket is. /Rédai Attila: Októberben nyitja kapuit az egyetem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság 1995-től kezdődően minden esztendőben megrendezi a Körmöczi János Fizikusnapokat, két alkalommal Torockó, három ízben Szováta volt a házigazda. Idén Marosvásárhelyen szept. 21. és 23. között a Bolyai Farkas Líceum dísztermében kerül sor a kétnapos rendezvényre. Neves anyaországi és erdélyi, közéleti személyiségek tartanak előadást, mint Dávid Gyula irodalomtörténész; Gábos Zoltán és Puskás Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorai; Herczeg János, a budapesti Élet és Tudomány folyóirat főszerkesztője; Staar Gyula, a Természet Világa című folyóirat főszerkesztője; a marosvásárhelyi Péter Mihály professzor; Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektora; Toró Tibor fizikus és mások. A módszertani ülésen Kovács Zoltán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára, Csegzi Sándor fizikatanár, és Oláh-Gál Róbert csíkszeredai matematikus-informatikus tart előadást. /(Máthé Éva): Ezrednyitó Tudományos Esték. Körmöczi János Fizikusnapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"A brassói Transilvania állami egyetemmel folytatott tárgyalást Háromszék megye prefektúrája, hogy a megyei romántanárhiányon enyhítsen, Azt kérték, hogy indítsanak kihelyezett tagozatokat Háromszéken e célból. Ugyanakkor a csíkszeredai Sapientia Tudományegyetemen indul idén román-angol szak. /(k.): Romántanárképzés Szentgyörgyön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./ "

"Kolozsváron ülésezett szept. 21-én az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. Jelen volt: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Hunor, a SZET elnöke. Markó Béla szövetségi elnök utólag elmondta, bár viszonylag foghíjas volt a jelenlét, a vita hasznosnak bizonyult. Sok fontos vélemény hangzott el a státustörvényről, az oktatás helyzetéről, az egyetem kérdéséről, a magyarországi támogatási rendszerek működéséről, illetve működési zavarairól. /(Csomafáy Ferenc): SZET-ülés Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A romániai magyar civil szervezetek, és az egyházak képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködésre helyezte a hangsúlyt. A kormányfő nacionalista retorikája arra enged következtetni, hogy tudja, Románia nem lesz NATO-tag, tehát megengedheti magának e kevésbé eukonform magatartást a kisebbségi kérdésekben. Markó kiemelte: sikerült kiharcolni egy önálló magyar középiskolát Aradon, és remélik, hogy a második évharmadtól Máramarosszigeten is megvalósítható lesz ez. Októberben indul a Sapientia Tudományegyetem, amelynek akkreditálásáért az RMDSZ nehéz politikai küzdelmet folytatott. Szintén az RMDSZ érdeme, hogy a földtörvény nem rossz irányba módosult. Az egyházi ingatlanok kérdésében nem sikerült eredményt elérni. Markó kritizálta, hogy az RMDSZ egyes platformjai ahelyett, hogy ideológiai műhelyként működnének, puccsot terveznek. Csép Sándor, a MÚRE elnöke arra kérte a szövetségi elnököt, reagáljon Adrian Nastase miniszterelnök kijelentésére, amelyben a romániai magyar sajtót "tudati manipulálással" vádolta, és leváltással fenyegette azokat az iskolaigazgatókat, akik tudtával különböző "import" tankönyvekből oktatnak. Ami a tankönyveket illeti: a román-magyar kormányközi vegyes bizottságban elfogadták a román fél azon óhaját, hogy tanszerekkel és tankönyvekkel támogassa a magyarországi románokat, ilyen összefüggésben tehát szintén érthetetlen a kormányfő kifogása. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a kormányfő kijelentése fölerősíti a nacionalista hangokat. Kántor szerint az RMDSZ-nek sokkal határozottabban kellene fellépnie ez ellen, mint ahogy számos más ügyben is. Példaként Kolozsvár helyzetét említette, ahol továbbra is folyik a szélsőséges polgármester regnálása. Markó válaszában kijelentette: Kolozsvár helyzetét talán a helyi RMDSZ vezetéstől kellene elsősorban számon kérni. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az RMDSZ vezetőinek nem lenne szabad egyformán kezelni a BBTE, illetve a Sapientia ügyét, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az önálló struktúra kialakítására az állami egyetemen. Veres Valér, a Román Doktorandusok Szövetségének (RODOSZ) vezetője Wanek Ferenc szavait kiegészítve elmondta: addig, amíg a Sapientia Tudományegyetemre forint milliárdokat költenek, a BBTE-n anyagi fedezet híján idén nem tudják beindítani a vendégtanárprogramot. Válaszában Markó Béla úgy értékelte: Sapientia-ügyben az RMDSZ nem lehet címzettje azoknak a bírálatoknak, amelyek tulajdonképpen a szakmát illetik. Egyetértett abban: nem állhat elő olyan helyzet, hogy a Sapientia gyengítse a BBTE-t. Arra kell törekedni, hogy a BBTE megerősödjön - hangoztatta. Kötő József EMKE-elnök szerint is túlságosan sarkított a magánegyetem és a BBTE szembeállítása. A státustörvénnyel kapcsolatban Takács Csaba kifejtette: ha felkérik, az RMDSZ vállalja az igazolványt igénylők regisztrációját. Egyes vélemények szerint sem az RMDSZ, a SZET pedig semmiképpen sem vállalhat szerepet az ajánlások kiállításában. Mások szerint ezeknek az ajánlószerveknek minél szélesebbnek kell lenniük, nagy hiba volna kihagyni belőlük az egyházakat. - Kelemen Hunor ismertette annak a háromtagú helyzetfelmérő bizottságnak az állásfoglalását, amelyik a helyszínen igyekezett tájékozódni a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult válságról. A konfliktus nem elvi, hanem személyes jellegű. A Molnár Kálmán esperes és Seres Magda igazgató közötti nézeteltérést az érvényben levő törvények eltérő értelmezése váltotta ki, a választási kampány ideje alatt azonban egyesek megpróbálták ezt RMDSZ-konfliktussá fokozni. A SZET-elnök visszautasította Tőkés László Királyhágómelléki református püspök kijelentéseit, aki az iskola "újraállamosításával" vádolta az RMDSZ-t. /Nincs döntés az ajánló szervezetről. Ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"Szept. 22-23-án Ezrednyitó Tudományos Esték - erdélyi magyar tudományosság címmel szervezték meg Marosvásárhelyen a Körmöczi János Fizikusnapoka, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Fizika Szakosztálya rendezésében. Neves hazai és magyarországi tudósokat, akadémikusokat hívtak meg. A rendezvény színvonalát két rangos tudományos kiadvány, a Természet Világa valamint az Élet és Tudomány című magyarországi folyóiratok főszerkesztőinek, Staar Gyulának illetve Herczeg Jánosnak részvétele emelte. Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, az EMT Fizika Szakosztályának elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Staar Gyula elmondta, hogy a Természet Világát ezernyi szál fűzi össze Erdéllyel, erdélyi tudósokkal, tanárokkal, diákokkal. 1991-ben a folyóirat tudományos szerkesztő bizottságába beválasztották Gábos Zoltánt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika szakos tanárát valamint Weszely Tibor Bolyai-kutatót. Herczeg János leszögezte: az Élet és Tudomány hetilap nyitott szerkesztőség, az érdekesnek talált tanulmányok, cikkek helyet kapnak benne, szükséges lenne a terjesztés megoldása, de ez jelenleg még akadozik. Tonk Sándor, a Sapientia Tudományegyetem rektorának előadása a marosvásárhelyi iskolázás hagyományairól szóltak. Gábos Zoltán Az erdélyi magyar fizika úttörői címmel, Toró Tibor, a Temesvári Műszaki Egyetem tanára Természetfilozófia az ezredfordulón címmel, délután pedig Gündischné Gajzágó Mária, a hatvani Széchenyi István Gazdasági Iskola tanára Mozaikok Bolyai Farkas és Gauss fiatalkori barátságából címmel tartott előadást. /A.I.: Ezrednyitó Tudományos Esték - Erdélyi Magyar Tudományosság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./"

"Jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be szept. 25-én Bukarestben a magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság ülése. A felek abban állapodtak meg, hogy a tárgyalásokat lehetőleg még ezen a héten Budapesten folytatják. Az ülés befejezését követően Szabó Tibor, a szakbizottság magyar társelnöke elmondta az MTI-nek, hogy gyakorlatilag egy téma kivételével mindenben meg tudtak egyezni. A készülő jegyzőkönyv három témát ölel fel. Ebből Szabó Tibor kiemelte kisebbségvédelem terület megvalósuló együttműködés elvi kérdéseit. Rögzítették azt, hogy az anyaországok támogatást adhatnak a határon túl élő kisebbségeiknek, a támogatás módjáról és eszközeiről természetesen kölcsönösen tájékoztatják egymást. A felek elfogadták a pozitív diszkriminációt, mint eszközt a kisebbségek kulturális, történelmi identitása védelme érdekében. A készülő jegyzőkönyvben rögzítették az elmúlt időszak fejleményeit, azokat az intézkedéseket, amelyeket a román, illetve a magyar kormány tett a kisebbségvédelem területén. Ezek közül Szabó Tibor a magyarországi román oktatási rendszer működtetését, illetve fejlesztését, erdélyi magyar vonatkozásban pedig a közigazgatási törvényt, illetve az oktatási törvény módosítását említette meg. A magyar társelnök elmondta, hogy a bukaresti ülésen ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek gyakorlatilag átfogják a két kisebbség életének minden területét. Javasolták a román kormánynak, hogy mielőbb kezdeményezzen törvényt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, illetve az eddig sürgősségi rendelettel elfogadott 115 ingatlan tényleges visszajuttatásáról. Az ajánlások között szerepel egy magyarságkutató intézet létrehozása is. A magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos ügyekben kell még tovább tárgyalni. A szakbizottság üdvözölte a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem megalakulását és működését. A román fél átnyújtott egy hét pontból álló, nem hivatalos dokumentumot, amire válaszként a magyar fél átadta a saját álláspontját rögzítő anyagot. Ezeknek a dokumentumoknak a tartalmáról érdemben nem tárgyaltak. /Folytatás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./"

" A székelyföldi felsőfokú oktatás gondolatát első ízben a gyergyószentmiklósi Garda Dezső fogalmazta meg még 1990-ben. Az ötletet felháborodottan utasította el az akkori RMDSZ-vezetés, mint olyan kezdeményezést, amely veszélybe sodorja a rövidesen újrainduló kolozsvári Bolyai Egyetemet, emlékeztetett Papp Kincses Emese. Akkor a tanügyi törvényben bízva többen támadták Garda Dezsőt. "Van tanügyi törvény, amit egy kivétellel megszavazott az RMDSZ parlamenti képviselete, és Markó Béla több ízben is az RMDSZ legjelentősebb sikereként értékelte. Nincs Bolyai Egyetem, mert a jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló állami magyar egyetem létrehozását." - állapította meg a cikkíró. Jelenleg a magyar fiatalok több mint hatvan százaléka román nyelven folytatja egyetemi tanulmányait. - 1998-ban Kolumbán Gábor akkori tanácselnök amely kiemelt fontosságot tulajdonított egy székelyföldi egyetem mielőbbi megalapításának. Zsombori Vilmos alelnök és Gagyi József (a KAM részéről) megvalósíthatatlan elképzelésnek tartotta az egyetem gondolatát. Tudományos érvként használták azt a felmérést, amelyből a KAM szerint az derül ki, hogy a székelyföldi közösség nem igényli az egyetemi szintű oktatás létrehozását. Kolumbán kitartott eredeti egyetem-elképzelése mellett. Elkészült egy alapítványi - önkormányzati és közösségi finanszírozású - székelyföldi egyetem megalapításának terve. E célból a Gyergyószentmiklóson tartott tanácskozáson a három megye (Hargita, Kovászna, Maros) képviselői konzorciumot szerettek volna alapítani. Ezt a kezdeményezést a csíkszeredai küldöttség két tagja: Bíró Albin (RMDSZ-elnök, alpolgármester) és Zsombori Vilmos (a megyei tanács akkori alelnöke) megfúrta. Megbélyegezték Lászlófy Pált, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökét és dr. György Antalt is. Papp Kincses Emese felidézte, Markó Béla elnök 1998-ban az MSZP-SZDSZ-kormány oktatásügyi miniszteréhez írt levelében azt állította, hogy a gödöllői egyetem csíkszeredai "kihelyezett karai a román minisztérium engedélye nélkül működnek, kellemetlen helyzetbe sodorták az RMDSZ kormánytisztviselőit és nem utolsósorban késleltették a hazai felsőoktatási hálózat kialakítását". - Az erdélyi magyar egyetem létrehozásáért folytatott küzdelem történelmi pillanata volt a "tusványosi" nyári szabadegyetemen Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy támogatni fogja a székelyföldi (erdélyi) önálló egyetemalapítási kezdeményezéseket. A magyar parlament által megszavazott kétmilliárd forint anyagi támogatás lehetővé tette az egyetemépítők munkájának folytatását. Zsombori Vilmos jelenlegi tanácselnök megválasztása utáni első tanácsülésen megszüntette ezt az egyetem-előkészületi munkájában fontos szerepet játszó ügyosztályt. Ezzel a megyei tanács kivonult az egyetemszervezéssel járó, több évet felölelő építő tevékenységből. - Papp Kincses Emesét felháborította Zsombori megállapítása: "Nem a térség termelte ki magából az egyetemet". - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem székelyföldi karát igenis a székely közösség akarata hívta életre. /Papp Kincses Emese: Egyetem lesz, gaudeamus, örvendezzünk! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27."

"Az akkreditációs szakbizottság nyolc magánegyetemi központ akkreditálását javasolja. A parlament hamarosan eldönti, hogy ezek közül melyiket hagyja jóvá. A bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem, a Titu Maiorescu Egyetem, a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem és Római Katolikus Teológiai Intézet, a bákói George Bacovia Egyetem, a pitesti-i Constantin Brancoveanu Egyetem, a nagyváradi Emanuel Egyetem és az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem számíthat kedvező döntésre. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem nincs közöttük. /Akkreditált magánegyetemek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"

"Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete sajtótájékoztatóján köszöntötte az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karait, ahol okt. 5-én tartanak ünnepélyes kapunyitót. Ünneprontó, hogy az nem román költségvetésből jött létre, annak ellenére, hogy akik itt tanulnak, azok szülei romániai adófizető polgárok" - fogalmazott a szervezet elnöke, Ráduly Róbert Kálmán képviselő. Egyúttal köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatták az elképzelést. Dr. György Antalnak, a Pro Agricultura Hargita Alapítvány elnökének köszönthetően Csíkszeredában már tizenegy éve létezik felsőfokú oktatás, amely az EMT beindulásával valóságos formában is folytatódhat. A területi szervezet ugyanakkor köszöni Birtalan Ákos képviselőnek, hogy vállalta a szükséges lépések megtételét az egyetem beindulásához. Ugyanakkor Csíkszereda RMDSZ-es alpolgármesterének, Papp Elődnek köszönte meg, hogy az építkezési folyamatokat éjjel-nappal nyomon követte. Aláhúzta: a Csíki RMDSZ felelős momentumban jól tudott dönteni és határozottan tudott fellépni a gyergyószentmiklósihoz és sepsiszerntgyörgyihez hasonló vegyes tannyelvű intézmény létrehozása ellen Csíkszeredában, hisz ennek köszönhető, hogy most az EMT itt létrejöhetett. (Daczó Dénes): A Sapientia-sztori. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./"

"Okt. 3-án ünnepséggel nyitotta meg kapuit az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Kara a csíkszeredai és nagyváradi fakultások mellett. Gyertya és könyv volt Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota színpadán, a tízéves küzdelmek jelképeként. Nagy az ünnep, de nagy a felelősség is, hangsúlyozta nyitóbeszédében dr. Tonk Sándor egyetemi tanár, a Sapientia rektora. Ismét gazdagabbak lettünk, de ismét új feladatok előtt állunk - mondotta, majd Isten áldását kérte az egyetemre. Dr. Pálinkás József magyar oktatási miniszter a szellemi összetartozás, az összetartó erő jelképének nevezte az egyetemet. Egyetemeket nem rövid időre, hanem évszázadokra alapítanak, s a 2001. év a Kárpát-medencében a magyar oktatás intézményei kiépítésének és továbbépítésének esztendeje. Marosvásárhely legnagyobb fia, Bolyai János ebben a városban egy új, más világot teremtett, s akik ezt az egyetemet elindítják, új, más világot teremtenek - vont párhuzamot a múlt és jelen között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, majd kifejtette, hogy az erdélyi magyarság miért is ragaszkodik olyan konokul ahhoz, hogy egyeteme legyen. Az a közösség, amely nem birtokolja a maga nyelvén a teljes világot, az nem mondhatja magát teljes jogúnak, egyenlőnek. A történelmi egyházak mellett, akik a védnökséget vállalták, az oktatók szakemberek, akik megtervezték és megalapították s egy érdekvédelmi szervezet tagjaiként politikai védelmet, támaszt biztosítottak, és mindazok, akik Magyarországon elgondolták és anyagi támogatást, anyagi teljességet nyújtottak - az egész magyarság szolidaritása teremtette meg ezt az egyetemet - hangzott el a szövetségi elnök beszédében. A státustörvény már él, alkot, létrehoz, intézményeket segít életre - hangzott el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében. A szónok értékelte a román tájékoztatási miniszter megnyilvánulását, aki jónak ítélte azt, ha Magyarország valamit hozzátesz az erdélyi magyarok életéhez, hiszen ebből Románia minden polgára nyerhet. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a marosvásárhelyi karok dékánja beszédében köszönetet mondott Orbán Viktornak, a magyar kormánynak, a magyarországi adófizetőknek, a román kormány tisztségviselőinek, az RMDSZ vezetőinek az anyagi és erkölcsi kapott támogatásért, amelyben továbbra is reménykedik, hisz a megvásárolt 27 hektáron fel kell építeni az új campust. A New Yorkban székelő Magyar Emberjogi Alapítvány nevében Papp Tamás biztosította a Nyugaton élő magyarok támogatásáról az egyetemet, majd a Burkhardt Árpád alprefektus szólt a közönséghez. Fodor Imre alpolgármester azt hangsúlyozta, hogy Marosvásárhely kétszer fogadott be, illetve indított el nehéz időkben egyetemet, s eredményes munkát kívánt az oktatóknak és a hallgatóknak. - A Sapientia vezetősége táviratban köszöntötte dr. Csőgör Lajos nyugalmazott egyetemi tanárt, a Bolyai Tudományegyetem első rektorát. /Bodolai Gyöngyi: A szellemi összetartozás jelképe. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./"

"Dr. Pálinkás József oktatási miniszter a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatának megnyitója alkalmából látogatott a városba. Okt. 3-án a miniszter Marosvásárhelyen találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével, a határon túli magyar oktatás helyzetéről és ennek erősítését célzó magyarországi támogatási rendszerről folytattak megbeszélést. A megbeszéléseket követően Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy a támogatásnak az erdélyi magyarság, a magyar diákok szülőföldön maradását kell szolgálnia. A szövetségi elnök méltatta a minisztérium támogatását, szakmai és anyagi hozzájárulását a Sapientia Tudományegyetem létrehozásában, úgy értékelve, hogy a szaktárcának a továbbiakban is lényeges szerepe lesz az erdélyi magyar tudományosság fejlődésében. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 4. - 2051. sz./"

"Terjedelmes cikkben intézett kirohanást a Krónika, valamint a lap főmunkatársa, Demény Péter ellen a Monitorul de Cluj című kolozsvári román nyelvű napilap, valamint testvérlapja, a Curentul című, bukaresti országos napilap. A két kiadvány szóról szóra ugyanazt az írást közölte, a Curentul Eugen Ciufu, a Monitorul Vlad Cernea és Vasile Magradean aláírással. A Curentulban megjelent cikk az Adrian Nastase miniszterelnöknek igaza volt - Egyes romániai iskolákban magyarországi tankönyveket használnak, a magyar sajtó pedig mételyez címet viseli. A Monitorul írásának első két fejezete megegyezik a Curentulban közölt cikkel, de kiegészítették egy, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megnyitásával kapcsolatos résszel is, amelyben Tonk Sándor, az egyetem megbízott rektora nyilatkozik arról, hogy a magyar kormánytól kapott kétmilliárd forint mellett a román államtól is igényelne támogatást az intézmény számára. A cikk itt a Magyar egyetem az "aljas románok" pénzén címmel jelent meg. A cikkben azt állították, hogy a Krónika augusztus 19-i számának Szempont mellékletében közölt, Demény Péter által írt Meddig terjed a határa? - kérdések és állítások a "hazáról" című cikkében a románokat gyalázza. A cikk azt állította, hogy a szerző Nagy-Magyarország visszaállítása mellett szállt síkra. Idézték a szóban forgó, "valami Demény Péter"-nek tulajdonított szövegrészt, amely így hangzik: "a románok aljasok, ostobák, ellenségesek, s ha akad is köztük rendes ember, az a kivételhez tartozik: erősíti a szabályt". Majd fölháborodva teszik föl a költői kérdést: vajon ezt jelenti a jogállam tisztelete? Nos, az idézett sorok valóban szerepelnek a kérdéses írásban, a cikk azonban épp e nézetekkel vitatkozik, s mondanivalója az idézetteknek épp az ellenkezője. A román lapok ugyanis szövegkörnyezetükből kiragadva, a legelemibb sajtóetikai szabályoknak fittyet hányva közölték az idézetet. A teljes szöveg így hangzik: "Számomra Erdély egészen mást jelent, mint annak számára, aki ennek a régiónak a nevét mondja, ha a hazájáról kérdezik. Ő Trianonra gondol, Nagy-Magyarországra, románokra, akik aljasok, ostobák, ellenségesek, s ha akad is köztük rendes ember, az a kivételhez tartozik: erősíti a szabályt. Én csak tudom, hogy volt Trianon, mint ahogy tudom azt is, hogy legalább annyira köszönhetjük magunknak, mint a különféle ellenségeknek, akikre oly könnyű rámutatni. Akárcsak Nádas Péter, én sem tudok elképzelni olyan önvizsgálatot, mely a másik ember vizsgálatával kezdődik. S akárcsak ő, én is ezzel az önvizsgálattal kezdenék minden olyan mozdulatot, amely a másik felé irányul. A hídon nem a hídpénzre gondolok először. Hanem arra, hogy két partot összeköt. És azt sem hiszem, hogy az én partom lenne a szebbik." A teljes szövegből világosan kiderül, hogy munkatársunk, Demény Péter épp azok ellen szólal fel, akik a Monitorul és a Curentul által is bírált hangnemben beszélnek a románokról. A Krónika helyreigazítást kért a két kiadvány főszerkesztőjétől, akiknek elküldte Demény Péter írásának fordítását, valamint eredeti magyar szövegét. /Rosszul fordítottak. Román sajtótámadás a Krónika ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./"

"Okt. 5-én lesz az egyetemi tanévnyitó Csíkszeredában Dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja leszögezte: a város közössége, a székelyföldi közösség nagyon rég óhajtotta ezt. A szellemi fejlődés jövőt nyit. Kis elmaradottságról beszélhetünk a Székelyföldön, mert szellemi síkon hosszú ideig periféria volt. Ennek oka a földrajzi elzártság is, ami szellemi különállással is jár. A most induló egyetem a maga szellemiségével a régió szellemiségét is fejleszti. A valós igényt jelzi, hogy a meghirdetett 175 helyre szinte háromszoros volt a túljelentkezés. - Magas rangú professzorok nem nagyon jelentkeztek, nem olyanok, akik itt szeretnének letelepedni és oktatni. A legnagyobb hiány a közgazdaságtan és a könyvviteltan tanítása terén mutatkozott, ezért vendégtanárok szükségesek. Reménykednek benne, hogy néhány év alatt sikerül helyben oktatói gárdát kialakítani. /Sarány István: Egyetemavató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./"

"Okt. 4-én nagy rendőri készültség várta Nagyváradon az érkező Orbán Viktor miniszterelnököt. Állig felfegyverkezett katonák, mesterlövészek, csendőrök, az elnöki őrző-védő szolgálat emberei figyelték a járókelőket, egy katonai helikopter délután háromtól este nyolc óráig körözött a Partiumi Egyetem és a református templom fölött. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyar kormányfő fogadására. Tőkés László püspök beszédében elmondta: nyolcvan év után ismét összefogtak a romániai magyar egyházak és egyetemet indítottak nemzetük fejlődéséért: "Kiáltani kell! Dadogó korunkban, tört magyar nyelven megszólaló erdélyi magyar kistársadalmunkban, suttogó félelmeink közepette, makogó, dadogó gyermekeink között, a megalkuvás suttogása közepette, kiáltanunk kell! A szólás jogát és szabadságát, sőt kötelességét, sőt egyházi hivatását kell hirdetnünk a mai napon. Jaj nekünk, ha az igehirdetők nem igéről, hanem másról beszélnek!" - A Partiumi Keresztény Egyetem hosszú távon integrálódik az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi öt és csíkszeredai négy szakján 374 diák kezdi meg egyetemi tanulmányait, és számuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nyolc szakján tanuló diákokkal együtt eléri az 1100-at. Az egyetemre felvett diákok fele tandíjmentesen tanulhat; a tandíjköteles helyeken egyévi taníttatásért 200 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. A hallgatók hatvan százaléka ösztöndíjat kap. A magyarság részaránya Romániában 7,12 százalékos, az 1999-2000-es tanulmányi évben viszont a magyar egyetemi hallgatók csupán a diákok 4,89 százalékát tették ki, s ennek a 4,89 százaléknak is közel háromnegyede román nyelven tanult. Ezért volt szükség a magyar egyetemre. - Orbán Viktor államfő a református templomban tartott beszédében elmondta: "Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan erednek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gazdaggá tette történetét, kincsszekrényét zárva tartotta vagy legalább belőle nem merített a jelen számára elég tanulságot. Szigorú gondolatokat idéztem az imént: Kemény Zsigmond éppen százötven évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Igaz ugyan, hogyha másfél száz esztendőt mennék vissza az időben, sem a magyarság, sem Közép-Európa nem ismerne önmagára; mégis olyan erővel szólnak hozzánk e szavak, hogy hatásuk alól ennyi idő elmúltával sem vonhatjuk ki magunkat. Szigorú szavak, de biztatóak is egyben. Önbírálatra késztetnek, de erős benne a bíztatás, amikor azt halljuk, hogy a jövőnk alakításához rendelkezésünkre álló minden szükséges erő, ezer év gazdag történelme során összegyűjtött minden szükséges tanulság itt van velünk; századok felhalmozott ereje, történelmi korok letisztult tanulsága. A történelem az élet tanítómestere, mondták a görögök; kár, hogy nincsenek tanítványai, tették hozzá később a rezignált angolok. S valóban, dicsőség és szenvedés tanulsága csak úgy állhat mellénk bölcs tanítóként, ha mi magunk is képesek vagyunk fölfrissíteni emlékezetünket. Akkor tanít a történelem mindannyiunkat, ha hisszük: ez a történelem mindannyiunké. Éppen azért gyűltünk most itt össze, mert tudjuk: közös a múltunk és hisszük, hogy a jövőnk is közös lesz, itt a Kárpát-medencében. Van mondanivalónk egymás számára A mögöttünk hagyott száz év során soha nem látott módon elszigetelte egymástól az idő az európai népeket. A magyarságot is részekre szakította és miközben elválasztott bennünket egymástól, az erőszak minden lehetséges eszközével igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nemzet újra megtalálja szerepét a Kárpát-medencében és Európában. Az a század azonban elmúlt. A múlt véget ért. Ma már nem taposnak idegen csizmák a történelmünkbe. De ez kevés. Ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon az előző évszázad minden szennyese, úgy kiforrott és bátor képet kell rajzolnunk a jövőről. Kedves barátaim; meggyőződésem, hogy van mondanivalónk egymás számára és van üzenetünk a világ magyarjai és Európa többi nemzete számára is. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy ilyen üzenet. Elhatároztuk, hozzáláttunk és megcsináltuk. Igen, a Kárpát-medencei magyarság ma már képes arra, hogy ilyen nagy közös vállalkozásokat sikeresen véghez vigyen. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem arról beszél, hogy az erdélyi magyar oktatásban új korszak veszi, veheti kezdetét. Az egyetem azt üzeni: ezer év keresztény magyar kultúrájára a XXI. században is lehet építeni. Azt üzeni: az erdélyi és partiumi magyarság nem azon gondolkozik, hogy lesz-e jövője, hanem azon, milyen legyen ez a jövő. Számunkra az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és benne a Partiumi Keresztény Egyetem, annak létrehozása azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg. A XXI. század küszöbén azt is látnunk kell, hogy a magyarság végre elegendő hitet, elszánást és erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy a közös gondolkodás nemzetévé váljon. Úgy érzem, mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz sikeres a magyar nemzet és benne az erdélyi és partiumi magyarság csak akkor tudja a sorsát maga alakítani, ha a fölnövekvő nemzedék szert tehet az ehhez szükséges eszközökre, versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. Az egyik nem pótolja a másikat. Az erdélyi magyar kultúrára eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz ahhoz, hogy az egész Kárpát-medencei közösség megmaradhasson. Történelmi korok fordulóján élünk; ez nem dicsőség, ez adottság. Dicsőség az, ha okos előrelátással és szorgalmas munkával a magyarság történelmében is sorsfordulóvá tesszük e kort. Sorsunk olyan fordulójává, amelynek során a magyarságnak egymástól elválasztott részei a közös nyelv, a közös kultúra és a tudomány szövetségében egymásra találhatnak." A beszédet vastaps követte, majd a díszvendégek és a tömeg átvonultak a száz méterrel odébb lévő keresztény egyetemhez, amelyet Orbán Viktor fölavatott. Itt kijelentette a kormányfő: "Ma látszólag egy egyetem kapujának megnyitásán voltunk jelen, de többről van szó, hiszen önök hallhatják időnként a magyar kormány programjának részeként is azt a gondolatot, hogy eljött az ideje a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének. És akkor mindenki azt kérdezi, hogy is kell azt érteni. Hát így kell érteni, úgy kell érteni, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy gazdasági, egy kulturális, egy szellemi élet részévé kell tenni. Ehhez egyetemekre, közös kulturális intézményekre, közös programokra és közös szellemiségre is szükségünk van és szükségünk lesz. És bizony, ez a folyamat, amelyről beszéltem, lépésről lépésre épül majd és természetesen nem áll meg Partium és Erdély határainál, Felvidék sem kerülheti el a sorsát, Délvidék sem kerülheti meg a sorsát és jó reményeink vannak, hogy nehány esztendő múlva már valóságos, jól megszervezett, biztos lábakon álló intézmények jelentik a kis magyar életet, a maga közösségeivel egyetemben, minden területen, amely ma nem lehet az anyaország része." A miniszterelnöki delegáció 19 óra körül távozott Nagyváradról. Mögötte maradt a nép, a kipirult arcú asszonyok, a könnyeiket nehezen visszafogó férfiak, az elragadtatott gyerekek. Az erdélyi magyarok, akiket Orbán Viktor megerősített hitükben s megnyugtatott: nincsenek kihalásra kárhoztatva. /Andó András: Orbánt többen várták Nagyváradon, mint Iliescut Aradon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vágta át a Partiumi Keresztény Egyetem avatószalagját. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./ Okt. 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepségen felavatták Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) felújított és korszerűsített székházát, és megnyitották az egyetemi tanévet. A PKE hét karának akkreditált szakán idén 653 diák tanul majd 122 egyetemi oktató irányításával. Ezeknek egy része a szintén magyar állami támogatással felújított és bővített, a református egyházi tulajdonban lévő, 150 férőhelyes Arany János kollégiumban kap elhelyezést. Orbán Viktor kormányfő beszédében rámutatott: "Van mondanivalónk egymás, a világmagyarság, és Európa többi nemzete számára is. Az EMTE létrehozása ilyen üzenet: elhatároztuk, hozzáláttunk, és megcsináltuk." Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyéspüspök igehirdetése után Kovács Béla, a PKE rektora tartott tanévnyitó beszédet. Beszédet mondott többek között Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Orbán Viktor az ünnepség után elmondta: boldog, hogy részt vehetett a tanévnyitón és székházavatón, az egyetem létrehozásában. - Az elveszített XX. század után az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a XXI. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött és folytatódik - mondta. Adrian Nastase megállapítására utalva kifejtette: a magyarországi választásokig hátralévő, és az azt követő időszak között szerinte nincs különbség. Ezért nem indokolt, hogy akár egy napot is elvesztegessenek a román-magyar kapcsolatok előbbrevitelében. A magyar kormány kész arra - mondta - hogy "minden fontos és érdemi kérdésben komolyan tárgyaljon, és ha lehet megegyezéseket érjen el". Hozzátette: a román-magyar vegyes bizottság nem jutott megegyezésre, de ez a magyar felet nem keseríti el. Magyarország minden polgárának az az érdeke, hogy Románia sikeres ország legyen és ennek érdekében Magyarország szívesen nyújt segítséget. /Tibori Szabó Zoltán: Megnyitotta kapuit a partiumi egyetem. Orbán Viktor részt vett a nagyváradi tanévnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ Katonai helikopter körözött Nagyvárad belvárosa felett, inkább csak erődemonstráció végett. Amikor az ünnepi istentisztelet után a tömeg kivonult az egyetem épülete elé a miniszterelnökkel az élen egy rövid utcai szalagavatóra, nemhogy a forgalmat nem állították le biztonságiak, de eltűrték, hogy a villamosvezetők a tömegbe hajtsanak. A fent köröző helikoptertől ellenben nem lehetett hallani semmit. - Utoljára 1977-ben járt Nagyváradon ilyen magas rangú magyar kormányküldöttség, az akkori találkozó gyalázatosan végződött. Ezt a gyalázatot mosta most le jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozta püspök. "Céljaink máig sem változtak. Nem engedünk a 48-ból, sem az 56-ból" - jegyezte meg a püspök, majd szóvá tette: rosszindulatú támadások érték, hogy az Orbán kormány "kliensei", ám a nagyszerű együttműködést nem szabad ilyen módon degradálni, mondta. Tőkés László kitért arra is, hogy pár napja a román államelnök Nagyváradon az állami egyetemen járt megnyitni az új tanévet. A "román egyetemen", fűzte hozzá, hiszen, egyetlen szakot sem indítottak magyarul, pedig sok magyar ajkú él Bihar megyében. "Egyszer talán majd Iliescu elnök megtiszteli jelenlétével a mi tanévnyitónkat is, hogy megtapasztalja a magyarok vendégszeretetét, ahogyan Vasile Dancu tájékoztatási miniszternek már része lehetett benne." - Németh Zsolt politikai államtitkár jobb idők kezdeteként értékelte az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat beindítását, s kissé meg is fricskázta a román biztosági szerveket a különösen zajosra sikeredett védelem miatt. /Balla Tünde: Jobb idők kezdetén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata: Boldog vagyok, hogy itt lehettem, és hogy éppen nekünk jutott az a feladat, hogy közreműködjünk ennek a nagyszerű intézménynek a létrehozásában. Mindannyian láthatják, hogy az elveszített 20. század után - ahogyan mi magyarok mondjuk - az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a 21. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött, és folytatódik. Tőkés László püspök sajtónyilatkozata: Mindenekelőtt nagybeteg édesanyámra és családom itt lévő tagjaira gondolok. Hálával gondolok rájuk, hiszen erre az útra, amely ide vezetett, ők vezettek el. A magyar oktatás, valamint a keresztyén hit iránti elkötelezettséget tőlük kaptam. Tőlük kiindulva, gyermekeinkre és unokáinkra, az utánunk jövő nemzedékre gondolok, és itt szavam beleillik a magyar kormány családpolitikai felfogásába. Túl minden politikán, protokollon a gyermekeinkről van szó, az unokáinkról - a családjainkról van szó. Nekünk nem lehet mindegy, hogy milyen sorsra jutnak ebben az országban, Erdélyben, ebben a térségben a kommunizmus utáni nehéz időszakban. Másodsorban ezt az alkalmat ragadom meg, hogy megköszönjem - Romániára nézve is - azt az ajánláscsomagot, amelyet a miniszterelnök úr Marosvásárhelyen nyújtott át Adrian Nastase román kormányfőnek, amely nemcsak a magyarok, hanem egész Románia számára kedvező. Ez a gesztus számomra jelképezi, hogy nem a magyarok elszigetelt érdekéről van szó, hanem jövőnket csakis népeink közösségében, összefogásban, barátságban és szeretetben képzelhetjük el. Az egyetem üzenetünk a világnak. /Orbán Viktor és Tőkés László sajtónyilatkozata. A jövő elkezdődött és folytatódik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./"

"Adrian Nastase kormányfő okt. 5-én "megengedhetetlennek" nevezte Pálinkás József magyar oktatási miniszternek azt a gesztusát, hogy meghívta a romániai Sapientia nevű magyar nyelvű magánegyetem tanévnyitójára Ecaterina Andronescu oktatási minisztert. Nastase "a magyar hivatalos személyek Románia területén lezajlott akcióiról" szólva úgy vélekedett, hogy azok, természetüknél fogva radikalizálják a romániai politikai pártok egyes képviselőinek üzenetét". A magyar oktatási miniszter meghívó leveléről szólva a román miniszterelnök kijelentette: "A magyar miniszter meghívhat valakit Magyarországon, Romániában viszont sohasem hívhat meg senkit egy nyilvános hivatalos rendezvényre, csak esetleg a magyar követségen megrendezett fogadásra vagy koktélra. Ami történt, az megengedhetetlen. Hangsúlyozni szeretném: a szóbanforgó meghívást a külügyminisztérium útján visszaadták. Mi persze örvendünk annak, hogy magyar kollégáink eljönnek az egyetemi tanévnyitóra. De nekünk úgy tűnt, mintha az idén túl sokan lettek volna. Nem tudom, nem lett volna-e jobb, ha inkább a magyarországi egyetemi tanévnyitásra összpontosítják a figyelmüket". - Több okt. 5-i román lap is ilyen stílusban tálalta olvasóinak Pálinkás József magyar oktatási miniszter meghívó levelének, illetőleg a levél visszaadásának esetét. Ezzel kapcsolatban a Curierul National "Bukarest és Budapest kölcsönös "kedveskedéséről" írt, az Azi pedig azt kérdezte, hogy Budapesten netán "geopolitikai zavar" lépett fel, de aztán "Ecaterina Andronescu helyre tette a dolgokat és megmagyarázta, ki melyik országban kormányoz". A Ziua már "román-magyar iskolai diplomáciai botrányt" látott az ügyben, a Curentul pedig egyenesen "Budapest és Bukarest közötti bársonyos háborúról" cikkezett. A lap szerint "a diplomatikus kijelentések és protokoll-gesztusok mögött Románia és Magyarország kardjaikat fenik, hiszen ezekben a napokban az ország nyugati határa a bukaresti és a budapesti kormány közötti elfojtott, tompa csaták színhelye". - A román hatóságok okt. 5-én a külügyminisztériumban lezajlott audiencia keretében visszaadták a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének a magyar oktatási miniszter levelét, amelyben meghívta román kollegáját a magyar nyelvű Sapientia magánegyetem tanévnyitó ünnepségeire - közölte Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. A levél visszaadását Lucaci azzal magyarázta, hogy "a magyar oktatási miniszter egy Romániában sorra kerülő rendezvényre hívta meg Ecaterina Andronescu román oktatási minisztert". Egyúttal a bukaresti magyar nagykövettel közölték Ecaterina Andronescu, román oktatási és kutatási miniszternek azt az óhaját, hogy Csíkszeredán találkozni szeretne magyar kollegájával. Egyszersmind átadták a magyar nagykövetnek a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak szóló meghívást egy nem hivatalos találkozóra román kollegájával, Cristian Diaconescuval - jelentette be a kormányszóvivő. /Megengedhetetlen a magyar miniszter gesztusa. Adrian Nastase "a Pálinkás-incidensről". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./"

"Csíkszeredán tartanak tanácskozást hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében a csángó-magyar kérdésről, Csángómagyar önazonosság címmel. A rendezvény szervezője a magyarországi Erdélyi Szövetség, célja a nemzeti közösség-vállalás és a magyarországi közösségtudat szélesítése, ezért tevékenységét összehangolja a MÁÉRT elveivel és a kedvezménytörvény keretével. Okt. 5-én Berszán Lajos a Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója tartott előadást, amelyben az elmúlt évek tapasztalatáról szólt. A gimnáziumban moldvai és gyimesi csángók, valamint székely gyerekek tanulnak. Az iskolában ez évben végezett az első moldvai csángó-magyar diák, aki sikeresen felvételizett a Sapientia egyetemre. A résztvevők között jelen van Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, a Magyar Állandó Értekezlet tagja, Kötő József, Beder Tibor, valamint a moldvai szervezetek vezetői. /(Daczó Dénes): Csángó kérdésről a Lazarus Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./"

"A Kárpát-medence sok településén emlékeztek meg okt. 6-án az aradi vértanúkról. Erdélyben a központi megemlékezésre idén is Aradon került sor, ahol az RMDSZ kérésére a magyarországi politikai pártok képviselői nem tartottak szónoklatot, a magyar kormány részéről pedig egyetlen személy, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter szólt az egybegyűltekhez. A Vesztőhelyen mintegy két-háromezer ember jelenlétében tartott idei aradi megemlékezést román nacionalista megmozdulás nem zavarta meg. Az 1849-es mártír tábornokok obeliszkjénél a magyar kormány nevében Dávid Ibolya igazságügyi miniszter mondott beszédet. "Okt. 6. összmagyar gyásznap, de emlékeztető arra is, hogy a történelmet jellemek és hősök formálják. Szabadságharcunk összefogás volt, amelynek a népek megbékélése adott erőt és biztonságot. Ezt a munkát kell folytatni és befejezni." - mondta. "Kegyeletes szívvel jöttünk ide, nemzeti érzéssel és tisztelettel, hogy fejet hajtsunk az aradi mártírok előtt. Olyan magyar hősök panteonjában látjuk mi az itt kivégzetteket, akik az elmúlt ezer év során védték, megtartották népünket, nemzetünket" - emelet ki a miniszter. Tokay György aradi RMDSZ-es parlamenti képviselő szavai után Markó Béla RMDSZ-elnök, a rendezvény vezérszónoka beszédében hangsúlyozta: a szabadságnak nincs nemzetisége, a 13 aradi vértanú közül többen nem magyarok voltak, ám mégis életüket adták érettünk és másokért. "Hogy miért? A 13 mártír férfi tudta a választ: senki sem lehet igazán szabad ezen a földön, amíg vannak rabságban tartott nemzetek. A szabadság ugyanis egy és oszthatatlan. A mártírok áldozata nem volt hiábavaló - állapította meg -, hiszen a nemzetet sem akkor, sem a trianoni békekötéskor, sem később semmiféle vasmarok nem tudta összeroncsolni. Most, a XXI. század elején jó tudni, hogy egyénenként érhetnek ugyan bennünket kudarcok, de tagjai vagyunk egy nemzetnek, amelyik a történelemben mindig megtalálta a továbbélés, a felegyenesedés és a gyarapodás útjait, módjait." Az elmúlt napokban felavatott Sapientia magyar magánegyetemre utalva, a szövetségi elnök hozzátette: a tisztességes álmok beteljesülnek. Románul szólt a jelenlévőkhöz Dorel Popa, Arad polgármestere. Tisztelgő beszédének zárószavai szerint "nemzetiségtől függetlenül úgy kell viselkednünk, hogy együtt tudjuk majd elmondani: emberek voltunk". A megemlékező misét az aradi belvárosi katolikus templomban Gyulay Endre szeged-csanádi püspök celebrálta. - Székelyudvarhelyen először idén emlékeztek meg városi ünnepségen okt. hatodikáról. Szász Jenő polgármester kezdeményezte, hogy a jövőben a nemrég felújított Vasszékely szobornál tartsák a megemlékezést. Az ünnepségen felszólalt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. "A világszabadság közösségéhez tartozó népként minket támad meg az, aki erőszakot követ el a közösség bármely tagja ellen. Ezt az örökséget tesszük a jövő asztalára" - mondta az államtitkár. Beszédében Szász Jenő rámutatott: a státustörvény tényleges egyenjogúságot teremtett a magyar nemzet tagjai között. Kijelentette: elérkezett az ideje, hogy az alkotmányt Romániában is tiszteletben tartsák, mert az olyan szerződés, amely az elfogadó feleket egyaránt kötelezi. - Ünnepi megemlékezéseket tartottak Zomboron, Topolyán, Bezdánban és Eleméren a Vajdaságban, Pozsonyban, Csicsón, Rozsnyón, Imregen, Margonyán, Révkomáromban és Dunaszerdahelyen a Felvidéken, Nagyszőlősön, Beregszászon és Ungváron Kárpátalján, illetve Kijevben és Varsóban is. /A szabadságnak nincs nemzetisége Méltóságteljesen emlékeztek meg az aradi vértanúkról itthon és a Kárpát-medence több pontján. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Okt. 5-én ünnepélyes keretek között megnyitották a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karait. A tanévnyitó rendezvényt a magyar és a román kormány közötti üzenetváltás határozta meg. Ezt Adrian Nastase kormányfő azon kijelentése váltotta ki, amelyben felkérte a magyar politikusokat, kíméljék meg Romániát attól, hogy Erdély területén fejtsék ki választási kampányukat. - Okt. 5-én megállapodás született a román-magyar kisebbségi szakbizottság ülését lezáró jegyzőkönyv aláírásáról Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár csíkszeredai nem hivatalos találkozóján. Mindketten hangsúlyozták, hogy a státustörvény körüli vita nem szerepel majd jegyzőkönyvben, a törvény kérdésének külön ülést szentel majd a kisebbségi szakbizottság. - A romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyében - amelyet a román fél határozottan kifogásolt - sikerült most kompromisszumos megfogalmazást találni, mondta Németh Zsolt. Az államtitkár röviden kitért arra, hogy Adrian Nastase miniszterelnök szóvá tette a romániai magyar magánegyetem megnyitása iránti nagy magyarországi figyelmet. - Mi jelen voltunk a magyarországi tanévnyitókon és az erdélyi tanévnyitókon is itt vagyunk. Különösen azért, mert történelmi eseményről van szó és négy különböző helyszínen kerül sor az eseményre - mondta. Németh Zsolt hangsúlyozta, magyar részről nagyon szívesen látják a román minisztereket, államtitkárokat akár hivatalos, akár félhivatalos magyarországi eseményeken. Okt. 5-én Pálinkás József magyar és Ecaterina Andronescu román oktatási miniszterek között rövid találkozóra került sor, amit Pálinkás József kellemesnek minősített. /Megnyitották az EMTE csíkszeredai karait. Üzenetváltás a magyar és a román kormány között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának megnyitója előtti tájékoztatón jelen volt Pálinkás József magyar oktatási miniszter, dr. Chikán Attila, a budapesti Közgazdasági-Államigazgatási Egyetem rektora, dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai dékánja, valamint több kar vezetője. A magyar miniszter reagált Adrian Nastase román kormányfő távértekezletén elhangzottakra. Elmondotta: diplomáciai úton értesítették a román kormányt arról, hogy a magyar kormány több tagja is részt vesz az EMTE tanévnyitóján. A két ország közti jó kapcsolatnak köszönhetően természetesnek tartja, hogy egy egyetemalapító évnyitón jelen legyen a magyar kormány képviselete, elvégre az intézmény a magyar kormány hathatós támogatásával jött létre. Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester bejelentette: a városi tanács határozatot fogadott el a csíkszeredai kar támogatásáról. /(Daczó Dénes): Miniszteri replika Sapientia-sajtóértekezleten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Németh Zsolt, a magyar kormány külügyminisztériumi államtitkára kifejtette: "Kedves barátaim! Győztünk!" - majd fergeteges taps után elmagyarázta kijelentésének lényegét, mely szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai megnyitója elsősorban a székelyföld győzelme, de ugyanakkor Magyarország, Erdély és Románia győzelme is. "Negyvenkét év után, ma újra évnyitót tart teljesen magyar nyelvű egyetem Romániában. Lehet-e erre mást mondani, mint hogy győzelem? Mit igazol ez, ha nem azt, hogy az erdélyi magyarság a 20. század minden megpróbáltatása ellenére, életerős, virágzó közösségként lépi át a harmadik évezred kapuit. Ez a győzelem, a hit és a kitartás győzelme. Az elmúlt negyvenkét év alatt, mondhatnék nyolcvanat is, sok mindent átéltünk, de a legnehezebb időkben sem adtuk fel a reményt. A kelet-európai diktatúrák legsötétebb idején sem adtuk fel a reményt, mert tudtuk, hittük -legalább is reméltük -, hogy nem tarthat örökké, és mert tudtuk, hogy nincs is más választásunk, nem adhatjuk fel... Sokan mondták: nem lehet, de hálistennek, még többen mondták azt, hogy lehet. A magyarság ma egy épülő egységesülő közösség... A mai nap győzelme mutatja, hogy van értelme. Ez a győzelem, a székelyföld győzelme is, mert a székelyföldnek még soha nem volt egyetem. A mai tanévnyitó mutatja a székelyföldi városok, polgárok, a székelyek erejét... S ha most román barátaimhoz fordulok, azt mondhatom, hogy győztünk, mert ez a győzelem közös. Ahogy e régióban a jövőnk is közös, mert csak közös lehet. Ezt kell megértenie mindenkinek, mert a jövőnk csak közös lehet. Ezt kell megértenie mindenkinek a jövőnk csak közös lehet, de csak akkor lehet közös, ha a miénk is, mindannyiunké, akik itt élünk. A mai nap... nagyon fontos Románia történelmében is. Azzal, hogy az erdélyi magyarság visszanyert valamit, amit 1959-ben erőszakkal elvettek tőle, Románia nagyot lépett előre a múlt felszámolása, a demokrácia és a nyugati struktúrába való illeszkedése útján is. Ez a mai nap nem csak a magyarok, székelyek és románok győzelme, többről van szó. Valahol a szabadság és a jogegyenlőség győzelme is, mert az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye nem csak, nem elsősorban nemzetiségi kérdés, hanem sokkal inkább az állampolgársági jogegyenlőség kérdése. Csak annak az országnak a polgárai érezhetik igazán szabadak magukat, ahol minden polgár joga biztosítva van. A mai naptól kezdve Románia minden polgára egy kicsit szabadabbnak érezheti magát, mint eddig. Ennek a napnak a győzelme akkor lesz teljes, ha a gondolkodásunkban is átszakad egy gát. Ha nem tekintjük az egyetem ügyét és más ügyeket sem a magyar-román ellentét hamis prizmáján keresztül. Ha mindenki megérti végre, hogy itt nem kizárólagos nemzeti érdekekről van szó, mert nem az a jó Romániának, ami az erdélyi magyarságnak rossz. És nem rossz Romániának az, ami az erdélyi magyarságnak jó. Mert ami Románia állampolgárainak jó, az az egész államnak is jó, és ami Románia polgárainak nemzetiségre való tekintet nélkül rossz, az az egész államnak rossz. Ezért ásatag szemlélet az, hogy a román-magyar nemzeti érdekek szükségszerűen ütköznének. A valóságos román és magyar nemzeti érdekek nem ütköznek, hanem éppen ellenkezőleg, egybeesnek. Tudom, hogy sokan ezt ma még nem értik, de majd megértik. Azt sem értették sokan, hogy egy magyar egyetemnek előbb-utóbb meg kell nyitnia kapuját Erdélyben, de aztán megértették. És most szemünk láttára történik az, ami éveken át lehetetlen volt. Ugyanúgy vannak, akik nem értik, hogy az erdélyi magyarságnak miért van szüksége Magyarország támogatására, de majd megértik, ha másból nem, ennek az egyetemnek a példájából, hiszen ez az egyetem, amely a kisebbségi jogok alapvető garanciája, nem jött volna létre az anyaország támogatása nélkül sem..." /Daczó Dénes: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Székelyföld győzelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./"

"Pálinkás József magyar oktatási miniszter a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának avatása után kifejtette, hogy a munka jelentős része még hátravan, hiszen ebből az egyetemből, amely most még csak egy épület, olyan intézményt kell létrehozni, amely maradéktalanul megfelel a várakozásoknak, olyan tudást, olyan diplomát ad a diákoknak, amit hasznosítani tudnak, olyan szellemi műhellyé növi ki magát. Azzal, "hogy megteremtjük az erdélyi magyar közösség intézményeit, nagymértékben hozzájárulunk e közösség életerejének megőrzéséhez és a magyar nemzet szellemi újraegyesítéséhez. Ez a szellemi újraegyesítés azt jelenti, hogy mindannyiunkban tudatosul, egy nemzet vagyunk, éljünk a Székelyföldön, a Dunántúlon, a Felvidéken, bárhol a világon." "Azok az elvek, amelyeket a FIDESZ-Magyar Polgári Párt megfogalmazott kormányzása kezdetén, a család, a munka, a tanulás, a rend, az összetartozás, teljes összhangban vannak mindazzal, ami most Erdélyben történik, azt igazolják, hogy nemcsak szavakban, tetteinkkel is ápoljuk, erősítjük együvé tartozásunkat." Magyarország a továbbiakban is támogatni fogja ezt az intézményt. Pálinkás József beszélt Ecaterina Andronescu kollégájával, kérte, Budapesten találkozzanak azoknak a kérdéseknek a megtárgyalására, amelyek nem tartoznak közvetlenül ennek az egyetemnek a létrehozásához. /Borbély László: Együtt mindent el tudunk végezni - Pálinkás József magyar oktatási miniszter válaszol a Hargita Népe kérdéseire. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./"

" Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, ha az anyaország vagy más állam a nemzeti kisebbségek problémáit felvállalja, a kormány kevésbé törődik majd azzal, hogy pénzt adjon a Kovászna és Hargita megyei iskoláknak vagy hogy támogassa a nemzeti kisebbségek pártjait és szervezeteit. A miniszterelnök kijelentése az Erdélyi Magyar Tudományegyetem múlt heti tanévnyitó ünnepségeire érkezett magyar állami tisztségviselők nem hivatalos látogatása és a státustörvény nyújtotta kedvezmények kapcsán hangzott el. A Kovászna megyei iskoláknak nyújtott állami támogatás esetleges csökkentésére vonatkozó kormányfői megnyilvánulásról Keresztély Irma főtanfelügyelő elmondta: az állami költségvetésből az iskoláknak juttatott összegek elosztását törvény szabályozza, elsősorban a személyzeti költségekről van szó, az anyagi és más jellegű kiadásokra a pénzt az önkormányzatoktól kapják az iskolák. A főtanfelügyelő leszögezte, csak a vonatkozó törvény módosításával lehet megvonni egyes megyéktől az állami támogatást. /(fekete): A kormányfő a székelyföldi iskolákat büntetné. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 9./"