A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége június 15-i hatállyal megszünteti az összes, más felsőoktatási intézményekben oktató tanároknak kibocsátott oktatási engedélyt, és leszögezi: ezentúl csupán intézményesített keretek között fogják engedélyezni az áttanítást. Kása Zoltán rektorhelyettes bízik abban, hogy a Babes–Bolyai és a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem között minden nehézség nélkül létre fog jönni a megállapodás, szerinte a BBTE teljes nyitottsággal viszonyul majd a Sapientia esetleges egyezménykötési-felkéréséhez szemben. Tonk Sándor, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem megbízott rektora és egyben a Babes–Bolyai Tudományegyetem oktatója kifejtette, hogy a lázas építkezés miatt elmaradt az általa vezetett magánegyetemnek a társintézményekkel történő kapcsolatfelvétele, de ezt csupán az időhiány akadályozta. Tonk kijelentette: Andrei Marga rektor személyes beszélgetések során hangsúlyozta, hogy az ominózus határozat nem a Sapientia ellen irányul. /Borbély Tamás: A BBTE oktatóinak tilos az áttanítás. Marga: az intézkedés nem a Sapientia ellen irányul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Előre nem látott bonyodalmak miatt egy évet csúszik az építkezés megkezdése a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi tagozatán. A Koronka határában 450 ezer dollárért felvásárolt 27 hektáros mezőgazdasági terület átminősítéséért az állam akár egymillió dollárnál többet is igényelhet – derült ki jóval az üzlet megkötése után. A 18-as számú földtörvény egyik szakasza szerint a mezőgazdasági területből beltelekké való átminősítés esetén a vételár vagy a felbecsült érték két- vagy akár háromszorosát kell az igénylőnek befizetnie az államkasszába. A törvény megkötéseire azonban nemcsak a dékán, hanem az egyetem jogászai sem figyeltek fel. - A helyzet megoldásáig a Határon Túli Magyarok Hivatala azonnal leállíttatta a beruházási folyamatot – nyilatkozta Hollanda Dénes, az egyetem marosvásárhelyi dékánja. A szakemberek által javasolt kiskapus megoldás lényegében abból áll, hogy papíron nem vonják ki a mezőgazdasági forgalomból a koronkai gyümölcsös felvásárolt 27 hektárját, hanem csupán azt a közel egyhektáros területet, melyre az első ingatlan kerül. Így az összeg csaknem harmincszorosát sikerül megtakarítani. A legutóbbi kuratóriumi ülésen megszületett a döntés: 650 ezer dollárt különítettek el a terület átminősítésére, a tervek elkészítésére és az engedélyek beszerzésére. Az építkezést leghamarabb jövőre lehet elkezdeni. /Szucher Ervin: Váratlan bonyodalmak a telek körül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke a vele készült interjúban leszögezte, a képzés minden területére és szintjére kiterjedő, teljes önállósággal rendelkező anyanyelvi oktatási-nevelési rendszer lenne az ideális. Az önálló állami magyar tudományegyetem létrehozása továbbra is legfontosabb, stratégiai jelentőségű célkitűzése az RMDSZ oktatáspolitikájának. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiegészítheti, de nem pótolhatja az önálló állami magyar egyetem létét. - Európai jelentkezik a képzési idő meghosszabbításának igénye. Idehaza a magiszteri fokozat, a doktorátus megszerzése, de még a másoddiplomázás is, nem kis anyagi- és szellemi áldozatot, lemondást követelő tevékenység. - A középszintű szakképzés komoly válságban van Romániában. A két székely megye kivételével, ahol teljes körűnek tekinthető szakiskolai hálózat működik, a többi megyében egyáltalán nincs, vagy csak mutatóban létezik az anyanyelven folyó képzés. A magyar szakképzés posztliceális szintjét felvállaló középiskoláink száma évről évre növekszik. Mivel tandíjköteles oktatási formáról van szó, biztosítani kellene egy ösztöndíj rendszer mellérendelését, a rászorulók számára. A magyar tannyelvű oktatás több évszázados történetében az erdélyi magyar történelmi egyházak által működtetett iskolák elévülhetetlen érdemeket szereztek. Érthető és teljesen jogosnak tekinthető egyházaink azon törekvése, hogy a ’89-es eseményeket követően visszaállítsák iskolahálózatukat. Jelenleg közel 20, a sajátos román oktatási szabályozás szerint "egyházi jellegű" középiskola működésében érdekeltek a magyar egyházak. Ezek többségükben önálló magyar középiskolák, amelyekben — többek közt — a magyarságunkkal kapcsolatos nevelési célkitűzések megvalósítása nem ütközik akadályokba. Természetesnek tekinthető, hogy nagyon sok erdélyi fiatal távozik az országból. Az viszont helytelen, hogy valakit tanulni küldenek külföldre szülei, habár itthon is megvan a megfelelő szintű képzési lehetőség. - Az 1985 óta a negatív népszaporulat értékeit regisztráló Magyarország természetszerűleg a Kárpát-medencét tekinti utánpótlási bázisának. /Szabó Csaba: Oktatási jövőkép RMDSZ-szel, sok egyetemmel, Alaszkával. Rendhagyó interjú Nagy F. Istvánnal, az RMDSZ oktatási alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Máj. 19-én Sajtóklub a Tilosban címmel új típusú rendezvényt tartottak Csíkszeredában. Négy jobboldali publicista volt a meghívott: a Magyar ATV-n sugárzott Péntek esti sajtóklubból ismert Bayer Zsolt, a Fidesz alapító tagja, a parajdi származású Lukács Csaba, a Magyar Nemzet munkatársa, Szondy Zoltán, a Hargita Népe, valamint György Attila, a Székelyföld szerkesztője. A felvetett témák többnyire a magyarországi kormányváltást érintették. Bayer Zsolt kifejtette, hogy a határon túli magyarokat a szocialisták unják, púpnak érzik őket a hátukon, kipipálandó költségvetési tételnek. A problémákat majd "lepicsipacsizzák" az erdélyi magyarság vezetőivel, ahogyan mindig is tették, mert Markó elnök és Verestóy szenátor egy alomból valóak az MSZP-vel – mondta Bayer. Verestóy Attila szenátorról Bayer Zsolt közölte: "Úgy tudom, hogy nem más szeretne beülni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektori székébe, mint a bukaresti-székelyudvarhelyi nagyvállalkozó. És amit ő akar... Ez azért van, mert az ilyen fazonok, mint a szenátor elvtárs, az emberek félelmére játszanak. A megoldás pedig az marad, hogy a félelmeket félretéve, oda kell mennie a Sapientia bejáratához százezer embernek, és azt mondani, hogy Verestóy Attila oda akkor teszi be a lábát, ha négyen viszik, deszkán". /K. L.: Sajtóklub a Tilosban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

Verestóy Attila RMDSZ-es szenátorról sok kósza hír terjeng. Politikai ellenfelei legtöbbször üzleti tevékenységét róják fel neki, a Romania Libera bukaresti napilap nemrég egész oldalt szentelt Verestóynak, ennek alapján a magyarországi HVG gazdasági hetilap is írt róla. Eddig ismeretlen személyek a román újság említett oldalának fénymásolatát több ezer példányban terjesztették Székelyudvarhelyen. Egyharmados tulajdonrészt szerzett a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben Verestóy Attila. A szenátor több mint tíz romániai és egy magyarországi vállalkozása mellé vásárolta meg a Sajó-részvénycsomagot – írta a HVG, amelyet a hazai Transindex internetes újság is idézett. Verestóy Attila május folyamán vásárolta meg a magyarországi Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft. 30%-os tulajdonrészét. Verestóy Attila 2001 januárjában 42%-os tulajdont szerzett a budapesti Horizont Kereskedelmi, Ipari és Szolgáltató Rt.-ben, amely a Horizont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, illetve a belőle alakult Áfker Kft. jogutóda. A cég vezetése 1997 decemberében a végelszámolás mellett döntött, amit 1999 tavaszán felfüggesztett. A Horizont Rt. évek óta "üres cég": 1999-es mérlege szerint gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett, félmillió forintos árbevétele mellett kamatokból tett szert 3 millió forintra, s az évet 9 millió forintos veszteséggel zárta (1998-ban a veszteség még közel 20 millió forintra rúgott). A veszteségek miatt – még Verestóy beszállása előtt – tavaly szeptemberben 120 millió forintról 20 millióra csökkentették a Horizont Rt. alaptőkéjét. A Romániában is komoly befektetésekkel (többek között kábeltévés érdekeltségekkel) rendelkező Verestóy Attila mellett szintén tavaly lett a cég 47,6%-ának tulajdonosa Barinkai Péter, aki számos, a Wallis-csoporthoz kötődő cég vezetésében megtalálható. Verestóy Attila szenátor a Romania Libera információi szerint 11 romániai cégnek tulajdonosa, többek között az udvarhelyi FAMOS Rt. egyik részvényese. A sepsiszentgyörgyi Trinvest Rt.-nek főleg sajtóérdekeltségei vannak, e cég tulajdonában van a szentgyörgyi helyi televízió, a Selectronic, valamint a nagyváradi Scripta Kiadó 51%-os részvénycsomagja. A Trinvest Rt. igazgatótanácsában társa Lányi Szabolcs, aki gyakran fordul elő más, a szenátor által ellenőrzött cégekben is részvényesként. (Lányi a Sapientia Tudományegyetem csíkszeredai karának dékánja.) A két üzletember egyszersmind közösen tulajdonolja a TVM brókercéget is. A cég 47,5%-a Verestóy, 7,5%-a Lányi, 5,4%-a a Trinvest Rt. tulajdonában van. A brókercég fennmaradó 30%-a Dinu Patriciu érdekeltségi körébe tartozik. Patriciu Románia egyik leggazdagabb embere. Gazdasági szakértők szerint amennyiben igaz, hogy a romániai Verestóy-cégek összforgalma alig haladja meg az évi egymillió dollárt, akkor a különféle tulajdonrészekből befolyó éves profit sem lehet sokkal több évi 100-150 ezer dollárnál. Ez az összeg ekkora éves forgalom mellett átlagosnak nevezhető – írta az internetes újság. - Nincs becsülete voltaképpen a vagyonnak, a kezdeményező, vállalkozó embernek, jelentette ki Verestóy. Én azt hiszem, hogy nincs okom szégyenkezni, amikor arról van szó, hogy pozitívan cselekedtem, és abban az előbb említett értelemben építettem is valamit. Nem tartja jogosnak, sem helyesnek, hogy a gazdasági élet egyik szereplőjeként meg próbálják lejáratni őt. A Romania Libera olyan erdőtarolásokról cikkezik, amelyekhez Verestóynak köze van, de ezt a szenátor tagadta. A lap szerint Verestóynak évi 150.000 dolláros jövedelme van. "A teljes igazság az, hogy csak adóba ennek az összegnek legalább a háromszorosát "gombolta le" a román állam" – reagált erre Verestóy. "A magyarországi beruházást saját pénzemen, a Román Nemzeti Bank engedélyével végeztem" - vallotta. A Sajó-Hór Szolgáltató és Ingatlanhasznosító Kft.-ben az önkormányzattal társulva 110 hektáros területen szeretne jelentős vegyipari parkot létrehozni. /Pintér D. István: Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor üzleti ügyeiről és egyéb pletykákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ Pintér D. István az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője, ez a lap Verestóy újságja.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE) régóta dédelgetett álma, hogy Marosvásárhely és Csíkszereda mellett Kolozsváron is beindítsa a magyar nyelvű felsőfokú oktatást, illetve egy egyetemi könyvtárat hozzon létre. Tonk Sándor, az EMTE rektora kifejtette, hogy a tervek szerint Kolozsváron két szakot indítanánk be. A környezeti földrajz — környezettudomány szakirány szakot az akkreditációs bizottság már jóváhagyta. A tervek szerint negyven /húsz tandíjmentes és húsz tandíjhozzájárulásos/ hellyel indulnak. A fotó-, filmművészet és média szak esetében a napokban várják a szakbizottság kiszállását és a véleményezését a beterjesztett iratcsomóra. Kedvező döntés esetében negyven helyet hirdetnének meg, úgyszintén húsz tandíjmenteset és húsz tandíjast. Kolozsváron az oktatási helyszín kérdése még nem dőlt el. Valószínűleg bérelt tantermekben fognak az elején dolgozni, de lesznek tantermek a jelenleg felújítás alatt lévő Bocskai-házban, ahol az egyetem rektorátusa fog működni. A napokban készülnek arra, hogy a BBTE-vel együttműködési szerződést írjnak alá. - Egyetemi oktatás könyvtár nélkül nincs. Szükség van egy erdélyi magyar nemzeti könyvtárra, ezt az EMTE ezt egyedül nem tudja magára vállalni, mivel anyagi lehetőségei korlátozottak. Egy ilyen könyvtár létrehozása az egész magyar szellemi élet ügye. Ennek megvalósítása érdekében több hazai és magyarországi intézménynek kellene összefognia. – Az eddigi nyilatkozatok szerint az egyetem ügye olyan kérdés, amit az új magyar kormány felvállal és folytatni fogja ezt a programot. Az eddigi támogatás nagylelkű és nemes gesztus, viszont a fejlődéshez nagyobb támogatásra lesz szükség. Az EMTE ügye nemcsak az erdélyi magyarság, hanem az egész magyar közösség számára egyaránt fontos. /Papp Annamária: Ősztől beindul az oktatás Kolozsváron is. Bizakodó az Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Az államosított egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló, a szenátus által jóváhagyott törvénytervezet elfogadása esetén "az elmúlt évek egyik legfontosabb eredményét tudjuk felmutatni, gyakorlatilag a törvényhozás szintjén a tulajdon rendezésének a kérdését véglegesen lezárhatjuk." – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az RMDSZ politikusai az évek során nagyon sokat dolgoztak, ezért. Különböző nemzetközi fórumokhoz fordultunk, európai intézményekben emeltünk szót a kérdés megoldása érdekében. Az egyházi ingatlanok sorsa első ízben akkor került be ET-dokumentumba, 1993-ban, amikor az RMDSZ beterjesztett egy memorandumot, mely rendkívüli visszhangot váltott ki az országban és külföldön egyaránt. Ugyanakkor Markó szerint a Királyhágó mellékéről újból és újból érkeznek a különböző állásfoglalások, amelyek csak arra jók, hogy elrontsák azon kollégák örömét. - Markó hangsúlyozta, hogy az elmúlt 12 esztendőben mindig érvényesült a folytonosság elve, az a gyakorlat, hogy az egymást követő magyar kormányok az addig kialakított támogatási rendszert továbbra is fenntartották, a jó megoldásokat továbbvitték. Az eddigi támogatási rendszert mindenképp meg kell őrizni, de azt tovább is kell fejleszteni. Az új magyar kormány képviselői ebben egyetértettek Markóval. Folytonosság lesz tehát akár a kedvezménytörvény, akár a Sapientia Egyetem kérdésében, de más jelentős támogatási formák terén is. "Az új magyar kormány felelős politikusai, beleértve Medgyessy miniszterelnököt, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkárt, Szabó Vilmost, a HTMH elnökét nemcsak a nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozataikban, hanem a szűk körű megbeszélések alkalmával is, leszögezték, hogy minden bennünket érintő kérdésben készek konzultálni, döntéseik előtt tehát véleményünket mindenképpen kikérni." Az elkövetkezőkben a magyar kormány különböző tárcáival is leülnek tárgyalni. Markó közölte, létrehozzák az erdélyi vállalkozókat segítő hitelszövetkezetet. Továbbá kialakítják a hazai magyar sajtó támogatására az átfogó támogatási rendszert. A magyar kormány képviselői megértették: "a mi álláspontunk részben különbözik az övékétől." A kedvezménytörvény romániai alkalmazása zökkenőmentesen zajlik. /Gyarmath János: A konkrétumokról kevés szót ejtünk - miért? Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának dékánja közölte, az Akkreditációs Bizottság jún. 10-én két újabb szak, a kertészmérnöki mellett a társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szak indítására is engedélyt adott. /A meglevő szakok: informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás, valamint a szociálpedagógia/. A kertészmérnöki szakra a tervek szerint 50 hallgatót vesznek fel, ebből 25 tandíjmentesen végezheti tanulmányait. A kertészeti szakon a felsőbb éveken választhatnak az agroinformatika, biotechnológia, dísznövénytermesztés és dendrológia, genetika és növénynemesítés, gyógynövénytermesztés, környezetgazdálkodás, menedzsment és marketing, növényvédelem, szőlőtermesztés, talajtan és agrokémia, zöldségtermesztés szakirányok között. A társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 40 hallgatót (20 tandíjmentes, 20 tandíjköteles helyre) vennének fel. A képzés célja sajtóreferensek, sajtószóvivők, reklámasszisztensek, médiamendzserek, kommunikációs szakreferensek, műsorvezetők, közösségi mediátorok, újságírók, hírszerkesztők képzése lenne. /(bodolai): Két új szakot engedélyeztek a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./ Megkapta a működési engedélyt az EMTE csíkszeredai karának élelmiszeripari mérnöki, környezetmérnöki és általános közgazdaságtani, valamint a marosvásárhelyi kar kommunikációs képesítése. Tonk Sándor, az egyetem rektora megerősítette, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi kommunikációs képesítés két szakirányából csupán egy, a közkapcsolatok-kommunikáció kapott jóváhagyást. Ugyanakkor neheztelnek a bizottságra azért, mert a Kolozsvárra tervezett környezettudományi szak ügycsomója, a kapott magyarázat szerint feledékenységből, nem került az ülés napirendjére. Tonk kifejtette, az eredeti tervektől eltérően szerepelt az engedélyeztetések között a csíkszeredai általános közgazdaságtani szak, mert korábbi elképzeléseiket az új hivatalos szakjegyzékhez kellett igazítani, és szükségesnek érezték, hogy megerősítsék Székelyföldön a közgazdaságtani oktatást. Egyetlen gond, hogy a kuratórium döntése értelmében ősztől csak akkor lehet beindítani ezt a szakot, ha lesz rá elegendő anyagi fedezet, de Tonk reményét fejezte ki, hogy ezt sikerül előteremteni. A Krónika információi szerint az EMTE oktatási helyszínei között néha feszültséget okoz, hogy a különböző karokon néha hasonló profilú szakok beindítását tervezik, mintegy versenyhelyzetbe állítva a városokat. Tonk Sándor azonban úgy véli, nincs ok a nézeteltérésre, hiszen megpróbálták jól behatárolni és megkülönböztetni a szakokat, és mindegyik oktatási helyszínnek meglesz a maga sajátos jellege. /Rédai Attila: Erősödő közgazdasági képzés. Négy új szakot hagytak jóvá az EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az MTI-nek az anyaországi támogatásokkal kapcsolatos elképzeléseiről beszélve fontosnak nevezte: ne csak csúcsszinten tartson az RMDSZ kapcsolatot a magyar kormánnyal és a magyarországi pártokkal, hanem a kapcsolatépítés terjedjen ki az egyes magyarországi minisztériumok és az RMDSZ illetékes törvényhozó, szakértői együttműködésére is. Elképzeléseik között szerepel az is, hogy az RMDSZ valamilyen módon legyen jelen Budapesten. /RMDSZ-képviseletetet Budapesten? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Az elmúlt években jelentősen növekedtek a határon túli magyaroknak szánt anyaországi támogatási összegek, de nem biztos, hogy a támogatás hatékonysága ezzel arányosan javult -jelentette ki Markó Béla. Szerinte eljött az ideje annak, hogy az egész támogatási rendszert áttekintsék, a különböző támogatási formákat egymásba illesszék. Új támogatási formák jelentek meg, elsősorban az oktatás terén. Példaként említette, hogy oktatási támogatást nyújt jelenleg az Illyés és az Apáczai Közalapítvány, a magyar oktatási minisztérium. Románia esetében teljesen új formaként megjelent a Sapientia magánegyetem létrehozására és fenntartására biztosított évi 2 milliárd forintos magyar költségvetési támogatás. Emellett léteznek alkalmi források is, például az ifjúsági és sportminisztérium részéről. Markó hangsúlyozta, hogy a döntésekből ki kell iktatni a politikai szempontokat, a rokonszenvek szerinti juttatások lehetőségét. /Markó: Újra kell gondolni a támogatási rendszert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14/

1996 őszétől a BBTE Nyelv- és Kultúra szakának órarendjében egy új tantárgy jelent meg: a beszédtechnika. Ugyanebben az évben a Protestáns Teológián is beindult ennek a tantárgynak az oktatása. A 2001. év januárjától a Sapientia (Erdélyi Magyar Tudományegyetem) féléves kísérleti programja keretén belül lehetőség nyílt arra, hogy más szakok is megismerkedjenek a szép és helyes magyar beszéd kiejtési szabályaival, törvényeivel. A Sapientia és a Babes–Bolyai Tudományegyetem együttműködése értelmében a beszédtechnika beépült a 2001–2002-es tanév keretén belül az egyetemi oktatás tanrendjébe minden olyan egyetemi karon, ahol magyar nyelvű oktatás történik. (Ott is, ahol nem, de a magyar anyanyelvű diákok igényt tartanak a tantárgy elsajátítására.) A tantárgy oktatója Jancsó Miklós színművész. Jancsó Miklós nem titkolt terve: a beszédtechnika-tanárképzés beindítása. /Szabó Csaba: Új tantárgy: beszédtechnika. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15/

Jún. 15-én vette kezdetét Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium végzőseinek ballagási ünnepsége. Muhi Miklós iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes a hazai továbbtanulási lehetőségek bőséges tárházát ajánlotta a maturandusok figyelmébe. A végzősöket tudományos, kulturális tevékenységük, sportteljesítményük és tanulmányi eredményük alapján is díjazták. Díjakat és pénzjutalmakat ajánlott fel a diákok munkájának elismeréséül többek között a szatmárnémeti Caritas, a Kölcsey Ferenc Alapítvány, a Véndiák Szövetség, a Czine Tibor Alapítvány és a Báró Kende Zsigmond Alapítvány. A Református Gimnáziumban ballagott az évfolyam három osztálya, összesen 69 tanuló. A díjakat a Sapientia EMTE, az Identitas Alapítvány, a Véndiák Szövetség, a Czine Tibor Alapítvány, a városi RMDSZ, a Bánhidy Antal Alapítvány és Zaviceanu Maria, az iskola román nyelv és irodalom szakos tanárnője ajánlotta fel. /anikó: Ballagási ünnepségek. A Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2002–2003-as tanévben a következő karokra és szakokra (tandíjmentes és tandíjas helyek) hirdet felvételi versenyvizsgát: Csíkszeredában: agrár-közgazdaság 25 tandíjmentes, 25 tandíjköteles hely, könyvelés – gazdasági informatika (25, 25), szociológia–vidékfejlesztés szakirány (13, 12), román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom (25, 25), élelmiszeripari mérnök (25, 25), környezetmérnök (25, 25); Marosvásárhelyen: pedagógia–szociálpedagógia szakirány: (20, 20), informatika (25, 25), mechatronika (25, 25), számítástechnika (20, 20) automatizálás (20, 20), kertészet (25, 25), kommunikáció (25, 25), tanítóképző (13, 12); Kolozsváron: környezettudomány (környezeti földrajz, 20, 20), fotográfia, filmművészet, média (20, 20), zenetanári (8 ,7), muzikológia (5, 5), énektanár, operaénekes (3, 2). Az első éves tandíjmentes helyek száma 357, a tandíjasoké 363. Összesen 730 új hallgatót vár a 2001. október 3-án indult EMTE, amelynek jelenleg 400 hallgatója van. A felvételi vizsgát 2002. július 8–30. között tartják. /Karok, szakok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

A kolozsvári magyarság egyik jelképe a Bocskai-ház /itt született 1557. január 1-jén Bocskai István erdélyi fejedelem/. Az ingatlan tulajdonosa a Sapientia— Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az épület felújítási munkálatai megkezdődtek. Tonk Sándor, a Sapientia megbízott rektora kifejtette: a Sapientia rektori hivatala, az alapítvány irodái, valamint két, előadásokra és tanácskozásokra alkalmas előadóterem kapna helyet az épületben. A rektor kifejezte reményét, hogy ősszel a környezettudomány- és médiaszak is beindulhat, hiszen a napokban várható az akkreditációs bizottság pozitív döntése. /Borbély Tamás: Felújítási munkálatok alatt a Bocskai-ház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Jún. 27-én kezdődik Csíkszeredában a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának csíkszeredai kihelyezett ülése. A rendezvényen bemutatják az EMTE Sapientia Egyetem Csíkszeredai Karát, és többek között a következő előadások hangzanak el: Kékedy László Gondolatok egyetemalapításkor, Faragó József A folklór történelmi pályafutása keletkezésétől elhalásáig, Egyed Ákos Az EME tudománypolitikája Mikó Imre gróf elnöksége idején, Pomogáts Béla A magyar irodalom jövője az európai integráció korában, Nagy-Tóth Ferenc és Fodor Pataki László Élettudományi kutatások Erdélyben. Utána az erdélyi tudományosság jelenéről és jövőjéről tartanak kerekasztal-megbeszélést. Az oktatáspolitikai fórum munkálataira június 28-án három külön szekcióban kerül sor, a következő témakörökben: Felsőoktatásunk kihívásai; Felsőoktatás és társadalmi környezete; Felsőoktatásunk jövőképe. /A Magyar Tudományos Akadémia csíkszeredai kihelyezett ülése Oktatáspolitikai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai oktatási színhelyén kihelyezett ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. A jún. 28-án befejeződött kétnapos ülés keretében felsőoktatás-politikai fórumot is tartottak. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságát azzal a céllal hozta létre az MTA, hogy integrálják a határon kívüli magyar tudományosságot a hazai tudományos életbe - hangsúlyozta Berényi Dénes akadémikus, a testület elnöke. - Eljött az ideje annak, hogy ne beszéljünk külön határon belüli és határon túli magyar tudományról, mivel egységes magyar tudományosság létezik - szögezte le Tonk Sándor professzor, a Sapientia Egyetem rektora. Felsőoktatási intézményrendszerünk a tudomány évezredében címmel fórumot rendeztek az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Az érdeklődők első alkalommal az interneten élőben követhették a kétnapos konferencia munkáját. /MTA bizottsági ülés Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 29./ Tizenkét magyar akadémikus tartott előadást Csíkszeredában a tudomány különböző területeiről az MTA és a Sapientia közötti kapcsolatnak köszönhetően. Átadták az EMTE csíkszeredai épületének laboratóriumi szárnyát. Felsőoktatási stratégiát próbáltak felvázolni. Lányi Zsolt dékán szerint arra van szükség, hogy "közös képet lássunk arról, ami évek múltán a gyerekeinkre vár". Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte: "Itt az ideje, hogy a stratégiát szembesítsük a valósággal, hiszen egyetlen akkori egyetemi központunk mellé több város beépült. A valóság módosította elképzeléseinket, de a lényegen nem változtatott: szükség van a magyar oktatás teljes vertikumára és az oktatók döntésképességére". A tervek szerint a rendezvény egy záródokumentum elfogadásával ért véget, amelyet az aláírók széleskörű vitára kívánnak bocsátani a tökéletesítés céljából. /Rédai Attila: Felsőoktatási stratégiát vázoltak. Kétnapos tudományos konferenciát tartottak a csíkszeredai EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), jún. 29./

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 30%-os jutalékot kér azokért a tanárokért, akiknek oktatói munkáját más intézmények is igénylik. Ezenkívül a BBTE a 2002-2003-as tanévre alkalmazott tanáraival egy hűségnyilatkozatot is aláírat. A BBTE magyar tanári közösségének nagy része elkötelezett a magyar egyetemi hálózat bővítéséért, és a Partiumi illetve a Sapientia Egyetemeken vállaltak óraadást. Kérdéses, hogy honnan fogják ezek az államilag nem támogatott intézmények előteremteni a tanári kar fizetésén felül a plusz 30%-os jutalékot? /L. I.: Sorvasztják a magánegyetemeket. A BBTE tanárokkal akar kereskedni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"

"A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) jún. 29-én Csíkszeredán, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem aulájában rendezte meg a Kossuth Lajos életpályája a kutatás új eredményeinek tükrében témájú szimpóziumot. A Kossuth Lajos születésének bicentenáriumára emlékező rendezvénysor célja a korszerű Kossuth- és ezáltal magyarságkép közvetítése az erdélyi diákok számára. A szimpóziumot magyar és történelem szakos tanároknak szánták. Az előadók a témakör szakavatott ismerői voltak: Egyed Ákos akadémikus mellett öt neves magyarországi szakember tartott érdekfeszítő előadást Kossuth Lajos életpályája különböző szakaszairól, illetve a még életében kibontakozott, de halála után felerősödött Kossuth-kultuszról. /Kossuth-szimpózium. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 1./"

"Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmából szimpóziumot rendezett Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). A rendezvényen előadást tartott magyarországi kutatókon kívül Egyed Ákos kolozsvári történész professzor, az MTA külső tagja. /Kossuth-szimpózium Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./"

"Csíkszereda vendége volt Markó Béla. Az RMDSZ szövetségi elnöke részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE) szervezett felsőoktatás-politikai fórumon. Markó beszédet mondott a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetsége által szervezett közbirtokossági konferencián. Markó csíkszeredai tartózkodása alkalmával részt vett az új RMDSZ-székház avatásán is. Markó Béla a vele készült interjúban az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényről leszögezte: a román hatóságoknak most már rendezni kell a tulajdonkérdést, ha euroatlanti integrációt akarnak, ugyanis rendezetlen tulajdonviszonyokkal nem lehet belépni az unióba. Markó szerint a magyar történelmi egyházak számára elfogadható megoldás született Romániában. Hangsúlyozta: az RMDSZ érdeme, hogy nem egy rossz megoldás jött létre, hanem egy jó: Románia mégiscsak a teljes restitúció mellett döntött az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényben. Markó elfogadta az újságíró közbevetését, hogy nagyon sok gond lesz az alkalmazás körül. Valószínűleg épületről épületre haladva kell az alkalmazást végigvinni, kikényszeríteni. Romániának most alapvető politikai és gazdasági érdeke az, hogy illeszkedjék Európához. Markó hozzátette: még minden visszafordítható. De van egy politikai érdek, ami kapcsolódik a NATO-felvételhez. Markó leszögezte: a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítésére kell súlyt helyezni a következő hónapokban. Nem mondtak le az állami magyar egyetem létrehozásáról. /Sarány István: Az érdekek határozzák meg a szemléletet. Markó Béla a román politikusok szemléletváltásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./"

"Ősztől hét szakon 325 elsőéves diákkal kezdi a tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai oktatási helyszíne. Az akkori másodévesekkel 500 fölé emelkedik a csíki sapientiás diákok száma. - Bővül az egyetem - adta hírül Lányi Szabolcs professzor, a csíkszeredai karok dékánja, a legújabb az általános közgazdász - gazdasági jog szakirány. A dékán szerint a műszaki tudományok, a mérnökképzés lesz az egyetem erőssége. Lányi Szabolcs elmondta, hogy a gazdasági és a műszaki képzést kombináló mérnök-közgazdász képzést szeretnék meghonosítani, az alkalmazott szociológia területén pedig a vidékfejlesztés mellett a gazdasági szociológiát és a szociál-politikát. A gazdasági szakon két alapozó év után három szakirányba szeretnék bővíteni a képzést: gazdasági jog, ipari közgazdaság és a közigazgatás gazdaságtana. Ősszel tehát hét szakra lehet Csíkszeredában felvételizni: agrár- és élelmiszeripari gazdaság; általános közgazdaság; könyvelés és gazdasági informatika; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom; szociológia szak - vidékfejlesztés szakirány; élelmiszeripari mérnöki szak és környezetmérnöki szak. /Sarány István: Új szakok a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"

"Júl. 5-én ért véget Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem marosvásárhelyi karán szervezett III. Bolyai-Gauss-Lobacsevszkij nemzetközi konferencia. A nem-euklideszi geometria a modern fizikában címmel megszervezett rangos tanácskozásnak mintegy 60, főként kelet-európai résztvevője volt, matematikusok és fizikusok. A Bolyai-év jegyében megszervezett háromnapos konferencián számos tudományos előadás hangzott el. A tanácskozás egyik szervezője, Lovas István fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 17 éve tanít Debrecenben, 5 éve Nagyváradon és 3 éve Kolozsváron. Az első konferencia Ungváron volt, a következő pedig Nyíregyházán. Jenkovszky László, Kijevben dolgozó matematikus szerint a konferencia fő célja a Kárpát-medencei kutatók együttműködése a világ más országaiban élő tudósokkal. /Olyan zseni, mint Mozart vagy Bolyai kevés van... = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"

"A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi humán karán induló Társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 20 tandíjmentes és 20 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettek meg. Most induló új szakról van szó, a humán kart vezető Albert Lőrincz Enikő előadótanár, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó adjunktusok, valamint Gagyi József kutató beszélt a szaktól, ez ugyanis a romániai magyar egyetemi oktatásban újdonságnak számít. A hosszú távú cél az, hogy a műszaki kar mellett egy életképes humán kart építsenek fel Marosvásárhelyen. Ennek keretében a pedagógia-szociálpedagógia szakirány mellett a kommunikációt indítják. Olyan szakembereket szeretnének képezni, akik szervezetek, intézmények kapcsolattartásában vállalnak szerepet, végzik az információk gyűjtését, tárolását és feldolgozását egy adott intézményen belül, továbbá a szellemi termékek forgalmazásának megtervezését és kivitelezését. A jövendő kommunikációs szakemberei hasznos szerepet tölthetnek be az emberi jogi, kisebbségvédelmi, környezetvédelmi és egyéb szervezetek tevékenységében. Gagyi József csíkszeredai kutató, az egyetem leendő tanára szerint a hallgatókat arra is fel fogják készíteni, hogy a múlt örökségét hogyan lehet vonzóvá, eladhatóvá tenni a helyi közösségek szintjén. A szak elvégzése az újságírói, sajtóreferens, sajtószóvivő, hírszerkesztő és elemző reklámasszisztens, médiamenedzser, kommunikációs szakreferens, műsorvezető, közösségi mediátor állások betöltésére képesíti a hallgatókat. /(bodolai): Kommunikáció szak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"

"Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnöke a vele készült beszélgetésben bemutatta az EME történetét. Kitért gróf Mikó Imre nagyszerű személyiségére, aki először is az iskolák újra megnyitásával foglalkozott, például a nagyenyedi elpusztított kollégium rendbetételével, továbbá a szászvárosi kollégiummal. A kolozsvári Nemzeti Színház újjászervezése és működésének megkezdése ugyancsak az ő nevéhez fűződik. 1854-ben újjászervezte az Erdélyi Gazdasági Egyesületet. Elindította az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításáért a mozgalmat. Bécs semmiképpen nem akart beleegyezni ennek létesítésébe. Mikó többször felutazott Bécsbe, hatalmas levelezésbe kezdett. Több ezer levelet küldött szét, és majdnem ugyanannyit kapott vissza az erdélyi és magyarországi értelmiségtől, a falvak papjaitól kezdve a tisztségviselőktől a tudós emberekig, és városi elöljáróságoktól a földesurakig. Végül 1859-ben sikerült az alapszabályokat jóváhagyatnia Bécsben, így 1859. november 23-tól 26-ig tartó ülésen megalakították Kolozsváron az egyesületet. Mikó egyesítette a nemzeti múzeum és a tudományos akadémia célkitűzéseit, így lett végül Erdélyi Múzeum-Egyesület, amely tulajdonképpeni múzeumot működtet, és feldolgoztat, tehát kettős célt lát el. A megszületésénél a Magyar Tudományos Akadémia bábáskodott, 24 magyar akadémikus lépett be a tagjai sorába. Az EME maga köré gyűjtötte a tudományos elfoglaltságú embereket. Mikó Imre felajánlotta villáját és tízholdas kertjét az egyesület számára. Rendkívül gyorsan gyarapodtak a közgyűjtemények. A levéltár, a könyvtár, a numizmatikai gyűjtemény, később a képtár, az ásványgyűjtemény. 1872-ben megalakult a kolozsvári magyar tudományegyetem. 1950-ben a kommunista hatalom betiltotta az EME-t, az akkori székházát gyűjteményeivel együtt elkobozta. 1989-ig csupán jelentős személyiségek folytatják saját műhelyükben azt a munkát, amelyet már az intézmény nem végezhetett el. /Szabó T. Attila és mások./ 1990-ben újjászervezték az EMÉ-t. Öt szakosztállyal kezdte meg a működését, újraindította az Erdélyi Múzeum folyóiratot és a Természettudományi Közleményeket, valamint az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatot. Ez a struktúra jelentős mértékben vonzotta az erdélyi tudományos élet képviselőit, és a tudományos élet is ugyanolyan alapossággal indult be. 1623 rendes tagja van az Egyesületnek, pártoló tagjainak száma 82, a beiratkozott egyetemi hallgatók száma pedig 2563. A Sapientia - Magyar Tudományegyetemen az EME több tagja állást vállalt. Az EME is megtalálja majd a maga pászmáját, amelyet ezután fog művelni a tudomány területén. Az EME integráló tényező szeretne lenni a különböző magyar tudományos műhelyek között, anélkül hogy monopóliumra törekedne. Az EME kezdeményezte a különböző egyesületek között a könyvtári együttműködést. Feldolgoznák számítógépes rendszerben a különböző könyvtárakat, hogy ezek egymással összeköthetők legyenek, így létrejöhet egy olyan könyvtári hálózat, amely tulajdonképpen létezik, de elszigetelten. Egyed Ákos reméli, hogy majdan egy nagy központi könyvtárat és információs központot is létrehozhatnak. Nemsokára kijön az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár XI. kötete, nyomdában van a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon IV. kötete. A Székely Oklevéltárat is az EME gondozza, és folyamatosan jelennek meg az Erdélyi Tudományos Füzetek. Az EME másik munkaterülete a kutatás. Folyik a felajánlott családi hagyatékok gyűjtése, bár az elhelyezéssel nagyok a gondok. Az EME tagtársak fizetés nélkül végzik a munkát, a belső munkatársak kivételével, az elnökség ugyancsak társadalmi munkában dolgozik. /Köllő Katalin: Az erdélyi tudományosság múltja, jelene és jövője. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ "

"A meghirdetett helyek alig több, mint felét töltötték be a júliusi felvételin a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karain. Habár a jelentkezők száma önmagában elég lett volna a helyek betöltésére, sok felvételiző nem érte el a bejutáshoz szükséges érdemjegyet. Lányi Szabolcs, az EMTE csíkszeredai karainak dékánja közölte: 385-en felvételiztek a meghirdetett 325 helyre, 105 hely mégis betöltetlen maradt, mert a felvételizők közel felét a vizsgák után elégtelen teljesítményük miatt elutasították. A három gazdasági szak, a könyvelés és gazdasági informatika, az általános közgazdaság és az élelmiszeripari gazdaság 150 helyéből 55 üresen maradt, a román-angol szak 50 helyéből 9, a két mérnöki képesítés, az élelmiszer-, valamint a környezetmérnökin a 100-ból 41 hely maradt betöltetlen. Az egyetlen szak, ahová már nem lehet felvételizni a szeptemberben most már biztosan megtartandó pótfelvételin, az a vidékfejlesztési szakirányú szociológia, ahol mind a 25 hely megtelt. Lányi emlékeztetett: hosszú hónapokon keresztül bizonytalanság volt az egyetem körül, késett a román kormánynak az intézmény működését, illetve a szakok indítását engedélyező rendelete. A diákok képzettségének visszaesését eredményezi a romániai középiskolás oktatási rendszer alulfinanszírozása és motiválatlansága. A dékán hangsúlyozta, a Sapientián nem elitképzés folyik, hanem jó szakemberek formálása abból a humán erőforrásból, ami rendelkezésre áll. Jövőre azt tervezik, hogy a székelyföldi középiskolákkal és pedagógusaikkal közösen éves felkészítősorozatot indítanak. /Rédai Attila: Középszerű jegyek. A helyek fele betöltetlen az EMTE-n. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./"

"Marosvásárhelyen, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen júl. 23-án volt a Kommunikáció és Szociálpedagógia szakra felvételizők szóbeli vizsgája. A két meghirdetett 80 helyre valamivel több, mint kétszeres volt a túljelentkezés. /(g.i.): Felvételi hangulat a Sapientián. Kétszeres túljelentkezés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 24./"

"A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a Kolozsváron újonnan indított földrajz-környezetvédelem szakára júl. 23-án tartott felvételit. A meghirdetett negyven helyre négyen jelentkeztek. Farkas Emőd, a Sapientia irodavezetője szerint a későn meghirdetett felvételinek tulajdonítható a csökkent érdeklődés. Ősszel újból felvételit szerveznek az EMTE földrajz-környezetvédelem szakán. /(borbély): Négy jelentkező negyven helyre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ "

"Júl. 25-én Németh Zsolt képviselő, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke Kézdivásárhelyre látogatott. A politikus elsőként a státusirodát látogatta meg, majd lakossági fórumon vett részt. A fórum házigazdája Tamás Sándor parlamenti képviselő volt. Németh Zsolt a bálványosi szabadegyetem megszületéséről, a státustörvényről és az Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról tartott tájékoztatót, majd kérdésekre válaszolt. A jelenlevők kezükben egy-egy szál virággal Gábor Áron főtéri szobrához vonultak, ahol a több száz fős tömeg elénekelte a magyar és a székely himnuszt. /Iochom István: Németh Zsolt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./"

"Júl. 27-én volt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye. Több mint háromezren várták Orbán Viktor érkezését. Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke a szabad eszmék terének nevezte Tusványost. Adrian Severin leszögezte: szükség van valamennyi magyar egységére, mint ahogy szükség van az összes román egységére, s továbbmenve a magyarok és románok egységére az egységes Európában. Orbán Viktor - akit Toró T. Tibor a magyar nemzet miniszterelnökeként szólított meg - előadásában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nemzeti érdeke Románia NATO-tagsága. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett polgári kormány működésének négy éve alatt határozott nemzeti integrációs politikát valósított meg, melynek egyik fontos eleme a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése. Az új kormány nem kedveli ezt a szóhasználatot, de számolniuk kell azzal, hogy a határon túli magyarság kérdése a magyarországi belpolitikai élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált. Orbán Viktor indokoltnak tartotta az erdélyi polgári körök megalakulását. A státustörvényről szólva kijelentette, hogy csak a törvény lényegét nem érintő technikai változtatásokat tart indokoltnak. Adrian Severin elutasította az etnikai alapú regionalizmus elvét, ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta a tusnádfürdői és marosfői szabadegyetem hallgatóinak jövő évi találkozóját. Hazafelé utaztában Orbán Viktor júl. 28-án Csíkszeredában meglátogatta a Sapientia Egyetemet, Székelyudvarhelyen pedig sajtótájékoztatót tartott. /Borbély László: Orbán Viktor volt a zárónap vendége. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./ Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint a jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy a magyarországi választások győzteseiben kialakul-e a helyes nemzeti önismeret és az ezen nyugvó önértékelés. Ezek nélkül nehezen képviselhetők a nemzeti érdekek. "Ma Magyarországot nem lehet az emberek támogatásának reményében úgy kormányozni, hogy közben nem adjuk meg a kellő súlyt a történelmi egyházaknak és a határon túli magyarság politikai tényezőjének" - jelentette ki. A státustörvényről kifejtette: Magyarország speciális helyzetét a törvényekben is meg kell jeleníteni. E speciális helyzetet a politikai folklórból idézett példával írta le ekképpen: Magyarország önmagával határos. Nemzeti érdeknek tartotta azt, hogy az új kormány ne kezdje újra az 1998-ban már lezárt privatizációt, ne fullassza be a Széchenyi tervet, és ne tegye lehetővé a külföldiek termőföldvásárlását. Orbán Viktor felidézte, mit tanácsolt korábban erdélyi partnereinek: "Arra kell törekedni, hogy megalakuljon egy olyan magyar világ, mely függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon van-e vagy nem, keményen áll a lábán. Eljött az idő, hogy a jó tanácsot hazavigyük - fogalmazott a volt miniszterelnök. - Fontos a kormányzat, ha eljön az idő, nem fogunk róla elfelejtkezni, de most az a feladat, hogy építsük fel a saját polgári világunkat, amelyik megáll a lábán függetlenül attól, hogy ki kormányoz. Építsük fel intézményeinket, hozzuk létre szervezeteinket, erősítsük meg az újságjainkat, és akkor ez a kultúra, ez a program is elnyeri polgárjogát." Kérdésre válaszolva elmondta, a Hajrá magyarok mozgalom Erdélyben is terjedhet. Úgyszintén hallgatói kérdésre mondta el, fontos, hogy a mesterembereknek számító politikusok mellett a közösségnek legyenek lelki vezetői is. Ilyen lelki vezetőnek tartotta Tőkés László püspököt. A volt miniszterelnök elmagyarázta, nem csupán azért látja fontosnak Románia NATO-tagságát, hogy az erdélyi magyarok is ugyanahhoz a katonai tömbhöz tartozzanak, mint Magyarország. Románia az elmúlt évtizedben költségvetése lényegesen jelentősebb hányadát fordította katonai kiadásokra, mint Magyarország. "Nekünk érdekünk, hogy a szomszédaink között ne legyen olyan, amelyiknek jelentősen nagyobb a katonai potenciálja és nincs velünk azonos katonai szövetségben. Ez számunkra lehetővé teszi, hogy továbbra is az erőforrásaink nagy részét sokkal inkább kereskedelemre és gazdaságfejlesztésre fordítsuk" - magyarázta Orbán Viktor. Németh Zsolt, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egykori kezdeményezője elmondta, meglátása szerint a magyar kormány bojkottot hirdetett a "tusványosi" rendezvénnyel szemben. Örvendetesnek tartotta viszont, hogy a román előadók nagy arányban jöttek el a rendezvényre, és eljött Adrian Severin, az EBESZ-parlament érdemes elnöke. "Sajnálatosnak tartom az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradását, de ne feledjük el, az RMDSZ parlamenti frakciójának a fele és a tiszteletbeli elnök jelen volt és tevékenyen részt vett a párbeszédben" - tette hozzá Németh Zsolt. Orbán Viktor kérésére júl. 28-án megbeszélést tartott Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével. Orbán Viktor beszélt Cserehát-ügyről, a csereháti iskoláról, valamint a Szász Jenőnek megígért, az ingatlan megvásárlását célzó segítségről. Elmondta, nem tett le róla, minden erejével azon lesz, hogy a kormányzása idején az ügynek megnyert üzleti köröket rábírja, tegyék lehetővé a fogyatékos gyermekek iskolájaként megépített, majd az építtető által elidegenített ingatlan megvásárlását. /Zilahi Imre: Nemzeti építkezés a kormányon kívül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Júl. 28-án Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével találkozott. A közös ebéd után Orbán Viktor beszélt közös célkitűzéseikről, együttműködésükről. A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről hazafelé tartó Orbán örült, hogy most több ideje van megnézni azokat a dolgokat, amiket az elmúlt négy évben a magyar kormány támogatásával hoztak létre Székelyföldön. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredában működő karát is megtekintette. Mindig a figyelmünkben állt a határon túli magyarság, leginkább az erdélyi magyarság, és ezen belül is a székelyföldi magyarság - mondta a volt miniszterelnök. Azt is elmondta, hogy tervei között szerepel egy többnapos székelyföldi kirándulás, amikor még alaposabban megtekintheti az előző kormány támogatásával elért székelyföldi eredményeket mind gazdasági, mind kulturális téren. Orbán Viktor jelezte, hogy kormányuk felajánlotta Szász Jenő polgármesternek, támogatják a csereháti épület megvásárlását. Azt viszont nem tudja, hogy a Medgyessy-kormány támogatja-e egy ilyen nemes cél érdekében a polgármestert. Ha nem, akkor keresnek olyan befektetőcsoportot, akik hajlandóak az új kormány helyett támogatni Szászt, hogy visszavásárolja a város számára a jelenleg román apácák által birtokolt épületet. Újságírói kérdésre, hogy miért támogatta Szász Jenőt a helyhatósági választásokon az Orbán-kormány egy másik magyar jelölt ellenében, elmondta: Való igaz, hogy Szász Jenővel régóta jó szakmai és emberi kapcsolatban vagyok, de én sosem támogattam magyarokat magyarok ellenében, hanem valamilyen cél érdekében. Hozzátette: Nekem személyes meggyőződésem, hogy az olyan emberek - és itt nemcsak Szász Jenőről van szó egyedül, hanem még föl tudnék sorolni néhány tucat magyar embert - akik nehéz időkben jól vizsgáztak önkormányzati vezetőként, olyan intellektuális értékei és tartalékai a mindenkori erdélyi magyarságnak, amit érdemes megőrizni. Én minden tehetséges, jól teljesítő, szavát tartó és eredményeket felmutatni képes magyar embert, aki önkormányzati vezető, a jövő érdekében támogatni fogok, de sohasem valaki ellenében, hanem a jövő érdekében. /Haáz Sándor: Orbán-Szász találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./"