"Dec. 3-án Bukaresten tartottak sajtóértekezletet az RMDSZ vezetői, ismertették a felmérést a romániai magyarság politikai nézeteivel kapcsolatban. Markó Béla elmondta: a felmérés sezrint az RMDSZ támogatottsága a magyarság körében 88%-os. Az is kiderül viszont, hogy az országos átlaghoz viszonyítva a magyar fiatalokat sokkal nagyobb arányban foglalkoztatja az elvándorlás gondolata. A magyarságot leginkább aggasztó gondok gazdasági jellegűek, ezért a jövőben az RMDSZ-nek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az ilyen jellegű kérdésekre. Verestóy Attila elmondta: az RMDSZ részt vett az Európa Parlament egyik legfontosabb pártja, a Keresztény Demokrata Párt ülésén, ahol elhangzott: értékelik és támogatják Románia és Bulgária EU-s csatlakozási törekvéseit. Frunda György közölte, hogy az RMDSZ csoportja javaslatot juttatott el az Európa Tanácsban részt vevő valamennyi kormánynak a nemzeti, vallási stb. kisebbség fogalmának meghatározását illetően, melyet remélhetőleg el is fogadnak. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"

"Avasújvároson a Madisz-tagok adventi díszeket készítettek, részben eladásra, részben hogy megajándékozzanak vele olyanokat, akik támogatják szervezetüket. Advent négy vasárnapján négy református közösséget keresnek fel. Sorrendben az avasfelsőfalusit, apait, koltó-katalinit és az újvárosit, énekelnek és verset mondanak. Ludróczky Sándor alpolgármester közbenjárására két helyiséget is kiutaltak nekik, ahol a színjátszók, táncosok és más műkedvelők próbálnak. Az adventi díszekből befolyó pénzből táncruhákat szeretnének vásárolni legalább harminc táncosuk számára. Hosszú évekig alig volt Avasújvárosban a helyi fiatalokra alapozott műkedvelő élet. Pár hónapja Czompa Judit vette kézbe a dolgokat. Judit zenét, művészetet és hittant tanult a váradi Sulyok István Főiskolán. Létrehoztak színjátszó csoportot, s már javában próbálnak egy darabot. /Sike Lajos: Talán máshol is előlépnek a Czompa Juditok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"

"Elvinni a szót... címmel hirdették meg nov. 29-re Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Kiss Kornél Iván második könyvének bemutatóját. A könyv a nagybányai kortárs műkedvelő színjátszás krónikája, amelyet Kiss Kornél Ivánnál talán senki sem tudott volna hitelesebben megírni; ő volt az egyik szülőatyja, mozgatórugója s kerek 13 éven át (1970 és 1983 között) vezetője is. A könyv apropója a város híres színészszülötte, Lendvay Márton nevét viselő nagybányai színjátszó csoport 45 éves tevékenységének áttekintése, emellett igen értékes adalékokat is tartalmaz az erdélyi színházról, a népszínműről, a drámáról mint irodalmi műfajról és természetesen a Zazar-parti város színjátszásának történetéről az 1900-es évek elejétől. A könyvbemutatóra sokan eljöttek. /Elvinni a szót... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"

"21/ Az Európa Tanács filmes alapja, az Eurimages által valaha magyar filmnek megítélt legnagyobb összegű támogatást kapta meg az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre regényéből készülő Sorstalanság produkció: 650 ezer eurót. Ráadásul a produkció által igényelt teljes összeget megszavazta a filmes alap. /Eurimages támogatás a Sorstalanságnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./"

"Nem nyerte el a parlament mellett működő törvényhozási testület tetszését az a Márton Árpád által - az RMDSZ-frakció támogatásával - benyújtott módosító-indítványtervezet, amely a majdani hivatásos hadsereg létrehozásáig terjedő "átmeneti" időszakban a sorkatonai szolgálat mikéntjét kívánta szabályozni. A törvényhozói testület gyakorlatában nem ritka, hogy kedvezőtlenül minősíti az RMDSZ felől érkező törvényhozási kezdeményezéseket. Időközben a PD mellett a belügyi tárca is letette a katonai szolgálatra vonatkozó törvénymódosítási javaslatát. Az alternatív katonai szolgálatot a belügyi tárca csak lelkiismereti, tehát a felekezeti okokból fegyver nélküli szolgálatot igénylők számára engedélyezné, az RMDSZ tervezete viszont ezt minden berukkoló fiatal számára lehetővé tenné. Márton Árpád a csendőrség szervezésére vonatkozó törvény megváltoztatását is indítványozta. Annak kapcsán, hogy a bevonuló fiatalok meghatározó hányada most már nem a hadsereg kötelékében, hanem a csendőrségi állomány, illetve a tűzoltó alakulatoknál teljesít szolgálatot. /Flóra Gábor: Márton Árpád törvénymódosító kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"A romániai magyarság 20%-a él szórványban, de távlatilag a magyar közösség több mint fele veszélyeztetett. A legsúlyosabb gondokkal Fehér, Hunyad és Szeben megyék küszködnek, ezeket követi Beszterce-Naszód, Maros megye kistelepülései és a Kolozs megyei Belső- Mezőség, majd a Bánság és Krassó- Szörény, illetve Máramaros, végül a szilágysági és a partiumi szórvány. Suceaván és Bákóban területi szervezetek alakultak , jelezte Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök Kifejtette, hogy elsődleges cél a szórványvidék magyar közösségeit segítő, támogató kezdeményezések összehangolása. A bukovinai és moldvai RMDSZ szervezetek jogi hátteret biztosítanak a helyi közösségeknek. /(Dobre Nóra): Tizennégy RMDSZ területi szervezet a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa adta át a pápának az RMDSZ elnöke csángóügyben írt levelét. Úgy látja, hogy áttörés érzékelhető a csángók ügyében. Olyan légkör kezd kialakulni Bákó megyében, amelyben a csángók nem félnek magyarnak vallani magukat. Ahogy az egyik kisdiák fogalmazott a pusztinai iskola magyar csoportjának lapjában: "a magyarórát szeretem erőst, és engem nem jezgetnek, mert nem félek". Markó Béla 1996-ban járt ez ügyben II. János Pálnál, Szatmári Tibor többször a bukaresti nunciusnál, nemzetközi szinten pedig igyekeztek meggyőzni az európai közvéleményt e kérés jogosságáról. Nemzetközi szinten mérföldkő az Európa Tanács 1521. sz. ajánlása, amely nemcsak kimondta, hogy a csángó népcsoport anyanyelve a magyar, hanem kifejezetten szorgalmazta az anyanyelv bevezetését az iskolákban és a templomokban. Négy faluban alakult meg az RMDSZ helyi szervezete, rendkívül nagy volt az érdeklődés. Míg a kilencvenes években csupán tucatnyi lelkes szervező gyűlt össze a Csángószövetség közgyűlésén nagy titokban, most több mint százan jöttek el Bákóba a közgyűlésre. Következő lépésként a gazdaköröket kellene megszervezni, és olyan programokat elindítani, amelyek az életminőséget is javítják. /Guther M. Ilona: Szatmári Tibor, az RMDSZ elnökének külügyi tanácsosa szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Iuliu Hossu emlékirataiból kiderül, hogy Teoctist ortodox pátriárka részt vett a görög-katolikusok elnyomásában és üldözésében, olvasható az Evenimantul zilei című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnázium alsó tagozatának, az úgynevezett "Vaskertes" iskolának a szülőbizottsága, 410 szülő aláírásával kérést nyújtott be a Polgármesteri Hivatalhoz, hogy oldja meg az iskola tanterem-gondjait. A gyermekek ugyanis két váltásban járnak iskolába. Az iskola három, más-más utcában levő épületbe van szétszórva. /Gál Éva Emese: 410 aláírás tantermekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Tavaly, karácsony előtt került sor először arra a Maros és Fehér megyében lefolytatott ökumenikus gyűjtőakcióra, melyet a római és görög katolikus, az ortodox és az evangélikus egyház szervezett. Az akció célja: a lakossági adakozásból ajándékcsomagokat készíteni, és azokat eljuttatni a sokgyermekes, szegény családokhoz. A Caritas marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője, Ludescher László elmondta: tavaly csak Marosvásárhely területén 450 csomagot osztottak szét, de az idén csak 300, élelmiszereket tartalmazó csomagot állítanak össze, most ennyire futja az adakozásból. /(Máthé Éva): Gyűjtés - a szegényeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ "

"A RMDSZ előzetes hatástanulmánya szerint határozottan tetten érhető a kitelepedési szándék a kettős állampolgárság biztosításának esetében - közölte dec. 8-án Kolozsváron Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökével folytatott találkozót követő sajtómegbeszélésen. A HTMH elnöke közölte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését várhatóan jövő év elején tartják. A tanácskozás a kettős állampolgárságról szól majd, ezt megelőzően a határon túli magyar szervezeteknek a dec. 17-i szakbizottsági ülésen lehetőségük lesz kifejteni álláspontjukat a kérdéssel kapcsolatban. Takács Csaba közölte, hogy az RMDSZ álláspontja nem változott a kettős állampolgárság ügyében. Az erdélyi magyarság továbbra is igényli ezt a jogot. Bejelentette, hogy a szakemberekből álló kutatócsoport által végzett tanulmány részleges adatai szerint a romániai magyarok 19-24 év közötti korosztályának 10-14 százaléka a kitelepedést megkönnyítő eszköznek tekintené a kettős állampolgárság megadását. A hivatalos találkozón a két politikus egyebek között az elmúlt év megvalósításait, valamint a kedvezménytörvény alkalmazása körüli teendőket tekintette át. Bálint-Pataki örömét fejezte ki, hogy a jogszabály egyik legfontosabb kitétele, az oktatási-nevelési támogatás maradéktalanul megvalósulhat. A magyar kormány a múlt tanévben beérkezett, de az Illyés Közalapítvány körüli jogi hercehurca miatt még ki nem fizetett pályázatokra szeptemberben 4 millió eurót utalt át Erdélybe, az összeg szétosztása folyamatban van. Bálint-Pataki József az elfogadás előtt álló jövő évi magyar költségvetés határon túli magyarokra vonatkozó tételeiről, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) támogatásáról is tájékoztatta a szövetség ügyvezető elnökét. Mint mondta, a HTMH vezetője elégedett a költségvetésben a hivatal számára megállapított összeggel, hiszen ez elegendő az intézmény feladatköreinek ellátására. Takács Csaba az EMTE támogatása kapcsán megjegyezte: fontosnak tartják, hogy az intézmény fennállása óta jövőre kap majd a legtöbbet a magyar költségvetésből. A HTMH-n keresztül évi kétmilliárd forinttal támogatott egyetem költségvetését a jövő évi büdzséből 150 millió forinttal növelték. /Borbély Tamás: Fokozná a kivándorlást a kettős állampolgárság? Előzetes hatástanulmányról számolt be az Ügyvezető Elnökség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ A Magyar Állandó Értekezlet ülésein minden bizonnyal terítékre kerül a magyar állampolgárság kiterjesztése is - nyilatkozta dec. 8-án Kolozsváron Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője. Elmondta, a magyar kormány nem zárkózik el az ezzel kapcsolatos vitától. Az elfogadás előtt álló magyar költségvetési törvényben megszabott pénzügyi keretek elegendőek mindazoknak a feladatoknak az ellátására, amelyekben a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) szerepe van - jelentette ki Bálint-Pataki József. Bejelentette, reményei szerint már a jövő év első hónapjában közzétehetik a mostani tanévre vonatkozó pályázati kiírást, és már az év első felében elkezdődhet a támogatások kifizetése is. A Krónika feltette a kérdést, miért nem tárgyal a magyar kormány az állampolgárság kiterjesztéséről a vajdasági magyarok képviseletein kívül az RMDSZ-szel is, hiszen a szövetség vezetői kifejezték az erre vonatkozó igényüket. Bálint-Pataki József valószínűnek tartotta, hogy a téma napirendre kerül a Máért ülésein. /Gazda Árpád: Felelősen kell kérni. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke dec. 8-án Kolozsváron megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. Számba vették az együttműködő, a támogatott és támogató civil szerveződéseket. Bálint-Pataki József szerint a HTMH és az RMDSZ között nagyon jó az együttműködés. Véleménye szerint ideje lenne megvizsgálni, vajon a MÁÉRT ugyanaz a konzultációs fórum-e még, amilyennek elindítói elképzelték, vagy egyre jobban beszűrődik az aktuálpolitika, mely csak árthat a közös munkának. Feltevődött a kérdés: mért nem folyik az erdélyi magyarság képviselőivel is hasonló konzultáció, mint a vajdaságiakkal, a magyar állampolgárság helyzetéről? A HTMH semmilyen konzultáció elől sem zárkózik el. /(Csomafáy Ferenc): Egy sajtóbeszélgetés margójára. Év végi HTMH-RMDSZ konzultációk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"A szenátus dec. 8-i ülésén megszavazta a bírósági szervezési törvényt. A 11. szakasznak az RMDSZ által szorgalmazott módosítása értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó román állampolgároknak jogukban áll, hogy a bírósági tárgyalásokon anyanyelvükön fejezzék ki magukat. Amennyiben a felek egyike, vagy közülük többen, élni akarnak e jogukkal, a bíróság köteles számukra ingyenesen biztosítani hiteles tolmácsokat és fordítókat. Amennyiben mindegyik fél anyanyelvén kívánja kifejezni magát, illetve ezzel mindenki egyetért, a tárgyalás ezen a nyelven zajlik. A tárgyalás jegyzőkönyvét románul vezetik, a fordításra vonatkozó esetleges helyreigazító észrevételeket azonban feljegyzik, és ezeket a bíróság köteles tisztázni az ügy lezárása előtt. /(Márton Adél Evelin): Bíróság előtt - anyanyelven is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Évről évre halványabban él a temesváriak emlékezetében a Ceausescu-diktatúrát megdöntő, 1989. dec. 15-én kirobbant forradalom (népfelkelés?) emléke. Az idén először, nem dec. 15-én, a református bérpalota előtti spontán szolidaritási tüntetés színhelyén kezdődnek a megemlékezések, hanem 16-án, az Operában megtartott ünnepséggel és gálaelőadással, valamint a forradalomban letartóztatottak ALTAR egyesülete szervezte vitafórummal. Dec. 17-e az 1989. decemberi események óta Temesvár gyásznapja: ezen a napon a temesváriak istentiszteletekkel, koszorúzásokkal adóznak a forradalomban elesett mártírok emlékének. Dec. 18-án a megemlékezők elzarándokolnak a forradalmi megmozdulások valamennyi helyszínére, ahol az ártatlan, fiatal életeket kioltó fegyverek eldördültek. Dec. 19-e emlék- kiállítások és egy tudományos ülésszak megnyitójának napja lesz, míg dec. 20-án már a szabadságot ünneplik a temesváriak, akik 14 évvel ezelőtt százezrével vonultak az utcára, megdöntve a diktatúrát. A szervezők Ion Iliescu elnököt, az akkori események egyik főszereplőjét is meghívták a rendezvényekre, akitől arra a kérdésre várnak választ, hogy miért volt több áldozat 1989 dec. 22. után, mint a diktatúra megdöntése előtt? Rendhagyó módon az idén dec. 20-án délután lesz megemlékező istentisztelet a belvárosi református templomban, a "forradalom szikrája", Tőkés László királyhágómelléki református püspök részvételével. /(Pataki Zoltán): Egyre halványabb a temesvári forradalom emléke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Budapesten az EÖKIK (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány) többek között azt tűzte ki céljául, hogy figyelemmel kísérje a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar népcsoportok helyzetét. Elnöke, Törzsök Erika /SZDSZ/ a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tisztségét is betöltötte. Ezt a közalapítványt 1997 végén hozták létre, 1998-ban állt fel a kuratórium, amelynek Törzsök Erika a vezetője. 2001-ben megszüntették, és 2002-ben újraalapította az új kormány. Ez egy kormányháttér-intézet. Az EÖKIK olyan döntés-előkészítő anyagokat "termel", amelyek kizárnák az ad hoc határozatok sorát, a klientúrában való gondolkodást, a kisebbségpolitikát tekintve az anya-gyermek kapcsolatot. Ehelyett együttműködési rendszerre törekednek. Ennek megfelelően hét nagy projektet indítottak. Ezek közül az egyik azzal foglalkozik, hogy miként alakult át a gazdasági helyzet a magyar lakta régiókban. Szerintük nem hangzatos szlogenekre van szükség, hanem konkrét intézkedésekre - a határon túli magyarok szülőföldön megmaradása érdekben. Vizsgálják a történelmi egyházak szerepét az adott térségekben, és az európai iskolákat, mint modellértékű megoldást. El akarnak ndítani Horvátország, Szlovénia, Magyarország csücskében egy ilyen típusú intézményt, és majd Kárpátalja-Kassa-Miskolc régióban is létrejöhetne egy hasonló iskola. Például Kolozsvárott alig-alig vannak olyan emberek, akik a közigazgatás különböző szintjein rálátnak azokra a lehetőségekre, amit az új helyzet - akár a tőkebeáramlás vagy a privatizáció hoz. Egyszerre létezik a munkanélküliség, és hiányoznak a szakemberek. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormánynak alapos előkészítő munka után kellene közös cselekvéstervet kidolgozni az adott régiók szakembereivel. Ezért ez a közalapítvány ösztöndíjasokat alkalmaz az egyes térségekből. E projekteket közösen hajtják végre, a módszertani eszközöket az EÖKIK szolgáltatja. Romakutatással is foglalkoznak. Köreikben óriási a munkanélküliség. Egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy kizárólag a szociális segély folyósításával oldjon meg ilyen helyzeteket. Az EÖKIK a nemzetközi jog, kisebbségi jog folyamatos követésével figyeli, hogy az egyes térségekben miként alkalmazzák, illetve mellőzik a nemzetközi jogokat. Azzal is foglalkoznak, hogy a nemzeti fejlesztési terv miként nyúlhat át a határokon túlra. E témák kiváló szakemberei élnek a Partiumban, a Székelyföldön, a Vajdaságban, a Felvidéken. Az EÖKIK ezeket a szellemi központokat összekapcsolja. Egyik kezdeményezésük a Középeurópai Bizniszklub, ami egy virtuális szervezet, ahova a vállalkozó, eredményes embereket hívják meg. Országonként húsz-húsz fővel indulnak, akik majd behozhatják partnereiket, ily módon jelentős adatbázist nyernek.Ezt még az év végéig beindítja az EÖKIK. Egy nemrég lezajlott budapesti konferencián a kassai Tóth Attila bemutatta a HUNG-ARC elnevezésű projektet, amelyet Törzsök Erikával közösen dolgozott ki. Tóth Attilának jelentős informatikai fejlesztő, tudásátadó intézménye van, az ő brüsszeli tapasztalata alapján dolgozzák ki e hálózatot, ami arról szól, hogy miként lehet a kárpát-medencei magyar szellemi potenciált egy olyan rendszerbe szervezni, ahol közösen tudnak fellépni a szakértők. A Tóth Attila vezette kassai Novitech Kft. szakemberei brüsszeli megbízásból most is jelen vannak a különböző kárpát-medencei térségekben, ahol fejlesztési projektekhez keresik a lehetőségeket. A HUNG-ARC-nak egyelőre csak a szerkezete van meg, óriási munka lesz felépíteni és majdan működtetni. Törzsük Erika ironikusan szólt arról, hogy sokan gondolják, a státustörvény vagy a kettős állampolgárság, az autonómia - mikor mi a divat -meg fogja oldani a határon túli közösségek életét. Azonban ez nem így működik. A "kormányzatnak feltételrendszereket kell teremtenie, nem a harangokat kell kongatnia és kopjafákat állítania, bizonyítandó, hogy ki az igazi magyar" - hangoztatta Törzsük Erika. /Máthé Éva: EÖKIK - a határon túli magyar ügy szolgálatában. Infantilis politika helyett hosszú távú stratégiára van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"A Nagyváradi Magyar Diákszövetség hétvégi gólyabálján adták ki ünnepélyes keretek között az idei Mecénás-ösztöndíjakat. A Mecénás Alapítvány jelszava: Segítsd a jót, hogy váljon kitűnővé! Tavaly tíz magyar fiatal nyerte el az egyéves, havi kétmillió lejes pénzjuttatással járó támogatást. Idén tíz román ajkú fiatallal is kiegészült a lajstrom. Lakatos Péter RMDSZ-elnök az alapítvány kuratóriumi tagjaként elmondta, hogy az elkövetkezőkben még több fiatalt próbálnak támogatni, természetesen ehhez még több pénzre lesz szükségük. A gyűjtésre évről évre a Mecénás Alapítvány farsangi mulatságán kerül sor. /(Balla Tünde): Segítsd a jót, hogy váljon kitűnővé! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Három éve működik a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület Gyergyóalfaluban. Előadásokat hangzanak el, lelkes tagjai pedig folyamatosan gyűjtik a faluban a szólásmondásokat, hiedelmeket, újabban a ragadványneveket is, jelezte Hunyady Irén tanítónő, az egyesület elnöké és fő szervezője. Az egyesület minden szombaton citeraoktatást szervez a gyermekeknek, van fafaragásra oktatás is, népi gyermekjátékokat és népdalokat tanulnak, de van táncház is. A programokat 120-130 gyermek látogatja minden héten. A felnőttek havonta Rongyvágó Kalákára gyűlnek össze, körbejárnak egy témát. Decemberi témájuk a Mikuláshoz és Karácsonyhoz fűződő népi szokások, közmondások, mondókák gyűjtése. A ragadványnevek nyelvi játékosságról, leleményességről tanúskodnak. /Gál Éva Emese: "A kultúra biztonságot ad a benne élőknek".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Péter I. Zoltán nagyváradi újságíró, helytörténész legújabb kötetéről /Ady Erdélyben, Noran Kiadó, Budapest/ elmondta, hogy több évtizedes helytörténeti keresgélései során minduntalan föltűnt a költő alakja, ez indította a könyv megírására. A könyvbemutatón, Szilágyi Aladár újságíró beszélgetett a szerzővel eddigi munkásságáról, terveiről a kötet előéletéről. A könyvet megjelentető Noran Kiadó igazgatója, a Nagyváradról elszármazott Kőrössi P. József elmondta, hogy a tavaly ilyentájt könyvesboltokba került másik Péter Zoltán kötet, a Mesélő képeslapok nagy sikernek örvend a mai napig. Az ötleten fölbuzdulva Nagyvárad után Arad, Szabadka és Szeged is jelentkezett kiadásra a Mesélő képeslapokhoz hasonló monográfiával. A Várad, villanyváros sorozatban folytatódik a nagymúltú település történetét felölelő emlékirat irodalom kiadása Réz Pál gondozásában, jelentette be a kiadó. /(Balla Tünde): Ady Erdélyben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) második alkalommal szervezte meg, az Apáczai Közalapítvány támogatásával módszertani továbbképzési programját: A közgazdasági tantárgyak tanításának módszertana, az iskolamenedzsment és marketing aktuális kérdései címen. Célja a középiskolákban gazdasági ismereteket oktatók, egyetemi tanárok és azon utolsó éves egyetemisták képzése. A képzés három központban valósult meg: Kolozsvár, Nagyvárad és Csíkszereda, mintegy hatvan személy részvételével. A képzést záró konferencián, amit Kolozsváron a Báthory Líceumban a szakképzéssel kapcsolatos problémákról is beszéltek. Részt vettek Erdély különböző városaiból, településeiből az iskolaigazgatók, tanárok, valamint magyarországi szakemberek is. A konferenciát vita zárta, amelyet dr. Kötő József, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője irányított. /Csomafáy Ferenc: Hatékonyabb gazdasági oktatás. Második módszertani továbbképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"

"Dec. 9-10-én került sor Bukarestben a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Parlamenti Közgyűlés 22. ülésszakára. A román szenátus elnöke, Nicolae Vacaroiu elnökletével folyó munkálatokon egy sor ajánlást és nyilatkozatot fogadtak el. A szociális együttműködés terén jóváhagytak egy ajánlást, amely a szegénység leküzdését célozza. Ezzel kapcsolatosan Kerekes Károly RMDSZ-képviselő ismertette a román küldöttség álláspontját. A közgyűlés nyilatkozatban ítélte el a legutóbbi törökországi és oroszországi terrorcselekményeket és a terrorizmus leküzdésére irányuló térségbeli együttműködést szorgalmazta. /Elítélték a terrorizmust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek leszögezte: Látni kell, hogy román oldalról milyen ravasz módon próbálják megosztani a magyarságot, megfosztani parlamenti képviseletétől. Markó ezzel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításának kezdeményezőire utalt, akik szombaton Kolozsváron tervezik életre hívni az erdélyi autonómiát szorgalmazó testületüket. /Szombaton összeül az RMDSZ "parlamentje". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13.//Salamon Márton László: Támogatást támogatásért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./"

"Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban megállapította, hogy autonómiáról többnyire csak a kinyilatkoztatás szintjén tárgyaltak, igen kevesek jutottak el az elemzés talajára. Elővettek "egy nyolcéves tervezetet, amelyet egy volt szenátor kolléga a kilencvenes évek derekán megfogalmazott, nem valami nagy sikerrel." Borbély szerint az új nemzeti tanácsok legitimitásával van gond, általában közfelkiáltással döntöttek. Legtöbbször néhány tucat résztvevőt volt jelen. Az RMDSZ-ben viszont belső választásokkal vagy népes küldöttgyűléseken döntenek a különböző tisztségekről. Az RMDSZ úgy értékelte: anélkül, hogy lemondana a programjában megfogalmazott autonómiáról, addig, amíg annak megvalósítására nem érik meg az idő, annak legfontosabb elemeit próbálja bevinni különböző törvényekbe. Borbély úgy értékelte, hogy a Csapó-féle tervezet szerint a magyarok által választott Székely Nemzeti Tanács lényegében minden hatáskört átvenne az államtól. A statútum ugyanakkor nem tisztázza: mi lesz a más nemzetiségekkel. Csapó tervezete "megvalósíthatatlan, jogilag nem megalapozott, múltba tekintő valami." /Gyarmath János: Sokszínűségünkben is lehetünk egységesek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"Az RMDSZ által az Erdélyi Interetnikus Kapcsolatok Kutatási Központjával nemrég készíttetett felmérés alátámasztja azt a tényt, hogy a romániai magyarságot kevésbé érdekli a székely vagy magyar nemzeti tanács, sokkal inkább a saját élete és boldogulása. Az elmúlt hét folyamán a képviselőház megszavazta az új pénzügyi és adótörvénykönyvet, amelybe az RMDSZ többéves javaslatára bekerült: minden állampolgár személyi jövedelemadójának 1%-át célirányosan, nonprofit szervezetek, alapítványok, egyházak támogatására fordíthatja. Ez lehetőség lesz arra, hogy az RMDSZ és történelmi egyházak kezdeményezésére létrejöjjön például egy romániai magyar nyugdíjpénztár, vagy akár egy önsegélyező pénztár, ahova a magyarok gyűjtenék össze jövedelemadójuk 1%-át. Ennek megvalósulásakor egy nemzetféltő szólamnál nemzetibb érzés lesz tudni, hogy az emberek végre a saját bőrükön - vagy zsebükön - is érzik azt, hogy valamit tett értük az RMDSZ. /Markó Attila: Hétvégi "feleselés".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Kroó Norbert tíz pedagógusnak adta át december 17-én a 2003. évi Pedagógus Kutatói Pályadíjat, közöttük dr. Borsos Szabolcsnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanárának. Az elismerést olyan középiskolai tanárok kapják, akik oktató munkájuk mellett érdemes tudományos eredményeket tudnak felmutatni. Dr. Borsos Szabolcs pályamunkáinak címe: Intervallum - Kreatív jövőképek kisebbségi léthelyzetben; A mentálhigiéné fogalmának megközelítése. /(Guther M. Ilona): Pedagógus Kutatói Pályadíj. Az idén erdélyi tanár is a díjazottak között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"Értékes igényes könyv jelent meg: A Szamos- parti Athén. A 19. századi Kolozsvár és lakói Veress Ferenc felvételein. Szerkesztette: Sas Péter. A könyv a román Művelődés- és Egyházügyi Minisztérium, a zilahi Colorprint, a Koós Ferenc Alapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával készült. Kolozsváron, az album bemutatásán Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője, a könyv felelős kiadója köszöntötte a megjelenteket. Ónodi Veress Ferenc 1852 nyitotta meg Kolozsváron fényképészműhelyét. Veress Ferenc képei olyan Kolozsvárt mutatnak be, amely ma már sajnos, nem létezik. Sas Péter elmondta, nem kolozsvári, Budapesten született, de szíve ide húzza. /Csomafáy Ferenc: Erdélyi fényképészek nesztora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"

"Kevésbé ismert lapokban tallózott a napilap munkatársa. Ezek a lapok: Források (a Borszékért Alapítvány közérdekű lapja), Heti Tükör (zilahi független lap), Agrárium (információs és ismeretterjesztő mezőgazdasági hetilap) és Közgazdász Fórum (a Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye). /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"

"Továbbra sem maradnak meg sértetlenül a kétnyelvű helységnévtáblák Maroshévízen, olvasható a legfrissebb Új Kelet /Gyergyószentmiklós/ hetilapban. A magyar feliratot egy közelben lakó nacionalista festette le. - A rendőrség és a polgármesteri hivatal miért nem intézkedik, hogy elfogja a tettest?- tette fel a kérdést a cikkíró. /A tettes a közelben lakik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./"

"A Nagy-Románia Párt hazaárulással vádolja az alig megszületett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, adta hírül az Ultima Ora című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"Gálfalvi Zsolt irodalomkritikus, az RTV Igazgatótanácsának tagja a vele készült interjúban rámutatott, meglepte az audiovizuális szakmát, de még inkább az erdélyi magyarságot az a bejelentés, mely szerint a magyar kormány anyagilag is támogatni fogja a magyar nyelvű erdélyi televízió alapítását, beindítását. Többen mondják, hogy mivel ez az RMDSZ bábáskodásával születne meg, emiatt nem lenne semleges. Célszerű lenne egy műholdas sugárzású televízió megteremtése. Szükséges szakembergárda kinevelése. Tárgyilagos műsor szükséges, emellett a televíziónak szórakoztatnia is kell. Mindemellett a romániai adófizető magyarságnak az az igénye, hogy a román közszolgálati televízió számarányának megfelelő adásidőben szolgálja őt ki. A törvény szerint a területi stúdióknak önálló frekvencia járna, de ennek alkalmazására most kerül sor. Ezután tehát elméletileg akár 24 órán át sugározhatnak önálló műsort. Azt tervezik, hogy a kolozsvári és a temesvári stúdió magyar adásának idejét megkétszerezik. Temesvár esetében ez csak azt jelenti, hogy nem fél-, hanem egyórás lesz a magyar nyelvű műsor. Kolozsváron viszont három óráról hatra emelkedhet az adásidő, ami azt jelenthetné, hogy mindennap legyen egy egész órás műsor, ehhez majd társítani lehet a marosvásárhelyi eleve egyórás adást. /Gyarmath János: Erdélyi tévé: A kínálat nagyobb lesz, a versenyhelyzet is megnövekszik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"Kétévenként szervezi meg választmányi ülését a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága /régebbi nevén Anyanyelvi Konferencia - továbbiakban AK/. Az idei, Budapesten tartott választmányi gyűlésen a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselői mellett a nyugati magyar "szigetek" vezető egyéniségei is megjelentek. Pomogáts Béla, a társaság elnöke, valamint Komlós Attila ügyvezető elnök újból kinyilvánította az AK politikai semlegességét. Tavaly az AK 45 millió forintnyi állami támogatást kapott, jövőre öt millióval kevesebbet irányoztak elő számára a költségvetésben. Tavaly az AK önállóan konferenciákat, különféle tanfolyamokat, nyelvőrző táborokat, ifjúsági programokat szervezett, határon túli magyar szervezetekkel együtt pedig szintén számtalan rendezvényt, ifjúsági programot bonyolított le. Ezen kívül 2003-ban több kötetet adtak ki, és folyamatosan megjelentetik a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. A nov. 12-i választmányi gyűlés után, délután tartották a "Nemzet, nemzettudat, nemzeti kisebbség, Európai Unió - magyar kulturális stratégia" című konferenciát. Szabó Vilmos, a MeH kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára szerint a kettős állampolgárságról és az autonómiáról higgadtan, indulatmentesen kell tárgyalni. Az MSZP a FIDESZ nemzetegyesítés fogalma helyett a nemzeti kapcsolatépítés fogalmat használja akkor, amikor az anyaország és a határon túli magyarság közös jövőjének a stratégiáját építi. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő, a magyar parlament integrációs bizottságának szocialista alelnöke úgy véli: igen jelentős lépés az, hogy első ízben sikerült bevinni egy nemzetközi dokumentumba, jelesül az uniós alkotmány tervezetébe a kisebbségi jogok fogalmát, anélkül, hogy kollektív jogokról lenne benne szó. Tabajdi kíváncsian várja, hogy ha életbe lép majd az EU-alkotmány, akkor mitévő lesz annak a 15 eddigi tagországnak némelyike, amelyek még annyi jogot sem adnak kisebbségeiknek, mint azok az államok, amelyek most készülnek csatlakozni az Unióhoz. Tabajdi szerint "kiváló autonómiatervezetet lehet gyártani 3 nap alatt, de egyetemet és más intézményeket csak évek alatt lehet kiépíteni, és azok mind az autonómia mozaikkövei. Én a megapásztoroknál sokkal merészebbeket tudok álmodni, csakhogy az álmokat valóra kell váltani" - üzent leplezetlenül a konferenciáról Tabajdi Tőkés László püspöknek. A magyarságpolitikáról átfogó elemzést tárt a hallgatóság elé Bárdi Nándor szociológus, a budapesti Teleki László Intézet munkatársa. Egyetlen adat tanulmányából: 1989 óta a magyar kormányok csaknem 50 milliárd forintot fordítottak a határon túli magyarság támogatására, de ennek az összegnek a fele Magyarországon maradt. Ebből finanszírozták a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a közalapítványokat, amelyeknek tevékenysége e közösségekhez kapcsolódik, a Duna Televíziót, a státustörvény végrehajtását stb. Bárdi Nándor bírálta az Új Kézfogás Közalapítvány tevékenységét, illetve azt mondta: nem lehet nyomon követni, mire is ment el az általa kezelt pénz, nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban 30 ezer munkahely teremtődött a vállalkozások támogatása révén. Bárdi azt sem tartja helyesnek, hogy a magyar állam sok pénzt költ egy bizonytalan jövőjű Sapientia Egyetemre, ahová a gyengébben felkészült fiatalok jelentkeznek, miközben a több ezer magyar diákot oktató Babes-Bolyai Tudományegyetemet, az oktatókat szinte egyáltalán nem támogatja. Az Anyanyelvi Konferencia égisze alatt lezajlott rendezvény tanulsága az, hogy a határon túli magyar kisebbségek ügyével kapcsolatban az anyaországban politikai konszenzusnak kell kialakulnia. A határon túlra induló támogatásokkal 2004 májusa után, amikor Magyarország uniós tag lesz, nagyon pontosan el kell majd számolni, miközben jelenleg igencsak szabálytalan, laza, szakszerűtlen a pénzekkel való elszámolás. /(Máthé Éva): Anyanyelvi Konferencia. A kettős állampolgárság és az autonómia is szóba került. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"A Communitas Alapítvány támogatásával, az EMKE besztercei szervezete, valamint az Andrei Muresanu Főgimnázium magyar tagozatának tanári kara közös szervezésében tizenegyedik alkalommal tartották meg dec. 13-án A nyelv csak élve tündököl című, az V-VIII. osztályos diákok megyei vers- és prózamondó vetélkedőjét. Több mint 90 diák vett részt a megmérettetésen. Minden résztvevő emléklapot, a díjazottak könyvjutalmat kaptak ajándékba a besztercei EMKE-től. /A nyelv csak élve tündököl. XI. vers- és prózamondó vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"