Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2003. november 22.
"Nov. 18-án Gyergyószentmiklóson író- olvasó találkozót szervezett a Salamon Ernő Irodalmi Kör a Székelyföld folyóirat szerkesztőségével Megjelentek a szerkesztők, Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László és György Attila. Ferenczes István főszerkesztő ismertette a Székelyföld célkitűzéseit, majd ismertette a Hargita Kiadóhivatal új köteteit, mint a Csiki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, az Erdélyi Szép Szó 2003, immár harmadik éve megjelenő antológiát, amely egy év költészeti és szépprózai terméséből nyújt válogatást, Bajor Andor Mi a manó c. illusztrált, eddig kiadatlan gyermekkönyvét, Az ember ott a legfájóbb magyar c. antológiát, a Csíkmegyei Füzetek sorozatot, a Pater Zöld és a Nastase kétnyelvű kiadványokat. Ezt követően a meghívottak készülő új könyveikből olvastak föl részleteket, illetve verseket. /Találkozó a Székelyfölddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"
2003. november 22.
"Megjelent Zsigmond Enikő: Nemere-hegység /Erdély hegyei 23. Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A sorozat legfrissebb kötete a Nemere-hegység turistaútvonalait természeti és épített környezetét mutatja be. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./"
2003. november 24.
"Nov. 24-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban az RMDSZ elnöke, Markó Béla vezetésével tanácskozás zajlott le a magyar állami támogatással létrehozandó erdélyi magyar televízióval kapcsolatban. Markó kifogásolta, hogy a születő erdélyi magyar televíziónak már megvannak az ellendrukkerei. A Magyar Nemzet című jobboldali újságban és Székelyföldön egyesek azt sugallják: ne költsön erre a magyar állam, van elég televízióadás, hanem inkább a Sapientia Egyetemre, vagy más célra fordítsák az erre szánt összeget. Markó károsnak és irreálisnak tartja az erdélyi televízió és a Duna TV szembeállítását. Hangsúlyozta: nem valami helyett, ellen, születik az új televízió. Medgyessy Péter miniszterelnök jelezte: több száz millió forintot biztosít ennek létrehozására a magyar kormány, de így is a pénz csak arra lesz elég, hogy egy kis létszámú központi szerkesztőség jöjjön létre, amely a hírműsorokat készítené, és a már meglevő vidéki stúdiók kínálatából mozaikszerű adás állna össze. Az erdélyi televízió alapítványi tévéként működne, mellette egy kereskedelmi társaság is létezne, a műsorszórás pedig digitálisan, műholdon keresztül történne. A magyarországi támogatás 2004-ben indulna be - tartalékalapból, és 2005-ben már külön költségvetési tétel lesz az erdélyi magyar televízió támogatása. Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagja kérdéseinkre szerint az eddigi hazai magyar tévéműsorok megmaradnak, sőt bővülni fognak, szeretnék elérni, hogy Kolozsvár minden nap, ugyanabban az idősávban sugározzon magyar adást, ugyanakkor a megszerzett frekvenciákon egész napos adás készülhetne Kolozsváron és Marosvásárhelyen, és azok 100 kilométeres távolságra jutnak majd el - egyelőre, de később lehetőség van arra, hogy átjátszó relék is épüljenek. Gáspárik Attila, az Audiovizuális Tanács alelnöke rámutatott, jelentős előrelépés a marosvásárhelyi és kolozsvári frekvenciák kiutalása, mert ezzel a romániai televíziózásban megvalósult a regionalizmus. Csép Sándor, a MÚRE elnöke ünnepnek nevezte a napot, amikor elkezdődött az önálló erdélyi magyar televízió tervezése. Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság és a kolozsvári Szabadság munkatársa az erdélyi szellemi autonómia felé tett jelentős lépésnek tekinti az önálló televízió létrehozását. Egyesek szerint Kárpátia Televíziónak fogják nevezni az önálló erdélyi magyar televíziót. /(Máthé Éva): Tanácskozás az önálló erdélyi magyar televízióról. Kárpátia vagy Bartók Televízió? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A szakemberek szerint a tévének kereskedelmi jellegű adónak kell lennie. A Romániában működő tévésműhelyek vezetőit felkérték, nyújtsanak be javaslatokat az RMDSZ-hez a tévé működésével kapcsolatban. - Eljött az ideje annak, hogy a média területén is létrehozzuk saját intézményeinket. A magyar televízió - akárcsak az erdélyi autópálya - igazi előrelépés a magyar közösség autonómiája felé - mutatott rá az RMDSZ elnöke. Nehézséget jelent a romániai magyar televíziós szakemberhiány, ami főként a technikai személyzet területén mutatkozik meg, jelezte Bardócz Sándor, a kolozsvári területi tévéstúdió magyar adásának főszerkesztője. /Borbély Tamás: Nem veszélyezteti a magyar adásokat az új tévéadó. Szakmai megbeszélést tartottak az erdélyi magyar televízióról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"
2003. november 24.
"Nov. 22-én Érmindszenten tizennegyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Ady-zarándoklatot. Nyilvános vita alakult ki a szervezéssel kapcsolatosan az EMKE alelnöke, Muzsnay Árpád főszervező és Tőkés László püspök között. A nézeteltérés oka az volt, hogy az EMKE és az RMDSZ tasnádi szervezete által szervezett hagyományos zarándoklat mellett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület saját programokat hirdetett meg erre a napra, amelyekben viszont a szervezők nem kívántak partnerek lenni. Az RMDSZ megyei vezetői és - Pécsi Ferencet kivéve - parlamenti képviselői nélkül zajlott le az idei Ady-zarándoklat. Az érmindszenti református templomban Gellért Gyula hirdetett igét. Tőkés Lászlópüspök mondott üdvözlő beszédet, majd átadta a gyülekezetnek a művelődéstörténeti ritkaságnak számító Váradi Bibliának tavaly, a magyar kormány támogatásával újranyomott példányát. A templomban dr. Indig Ottó előadásával folytatódott az ünnepség. Az emlékünnepségen Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke sajnálatosnak nevezte azt, hogy míg a zarándoklat az elmúlt években a Kárpát-medencei magyarság egyik rangos kulturális eseményévé vált, addig egyesek most ki akarják sajátítani az ünnepséget, azzal, hogy "rászerveznek" az eredeti elképzelésre. Ady szellemi hagyatékát nem sajátíthatja ki sem felekezet, sem politikai irányzat - jelentette ki Muzsnay, majd köszöntötte a főbb meghívottakat: Szentpéteri Istvánt, a magyar kolozsvári főkonzulátus konzulját, Schönberger Jenő szatmári megyés püspököt, illetve a szatmárnémeti baptista gyülekezet és zsidó hitközség vezetőit, Vékás Zoltánt és Décsei Miklóst. Tőkés László visszautasította azt az állítást, hogy az egyházkerület rászervezett volna a rendezvényre, majd felolvasta az RMDSZ Szatmár megyei szervezete állandó bizottsága nyilatkozatát és Muzsnay Árpád egy levelének részletét: nem értenek egyet azzal, hogy Matolcsy György volt magyarországi miniszter a szobor előtt tartson előadást. Tőkés László emlékeztetett: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot nyert a Széchenyi-terv keretében az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont megvalósítására, de az RMDSZ elvette a 320 millió forintos támogatást az egyházkerülettől. A tavalyi alapkőletétel momentumát is felidézte - amelyen az RMDSZ-tisztségviselők nem vettek részt. Muzsnay Árpád elmondta: az, hogy a püspök kifejthette véleményét azt bizonyítja, nem állja meg a helyét az a kijelentés, hogy a szervezők nem engednek szóhoz jutni bizonyos személyeket. Ezután folytatódott a műsor. George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője Ady költészetéről beszélt, majd Schönberger Jenő püspök következett. Végül a Királyhágómelléki Református Egyházkerület folytatta meghirdetett rendezvényét a tervezett Művelődési és Gyógyfürdőközpont alapkövénél felállított emlékjelnél. /Fodor István: Ady-zarándoklat - 2003: Vitába szállt egymással a szervezés kapcsán Muzsnay és Tőkés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében felavatták az emlékjelet, melyet az egyházkerület igazgatótanácsa az Ady Művelődési és Gyógyfürdőközpont tervezett helyén állított. Amíg nem tisztázódik a helyzet, az egyházkerület kezdeményezésére létrehozzák a Partiumi Írótábort, jelentették be. A tábor számára már megrendeltek több mint 10 faházikót Székelyföldről, hogy Ady szülőfaluja a mai magyar irodalom egyik partiumi központjává váljon. A nagyméretű pannón magyar és román nyelven az alábbi szöveg áll: "Ezen a helyen épül meg a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, az érmindszenti és gencsi társegyházközségek és az Érkávás községi önkormányzat kezdeményezésére az anyaország támogatásával az Ady Zarándokhely és Partiumi Írótábor, költőóriásunk emlékének ápolására, szülőföldjének felemelkedésére. Bár az építkezés megkezdését politikai rosszakarat megakadályozta, Ady Endre szelleme és mai hódolóinak akarata végülis győzni fog. Érmindszent, 2003. november 22."Aláírásgyűjtést kezdeményezett az egyházkerület, amelyben a csatlakozók azt kérik: az eredeti tervek szerint valósuljon meg az Ady-központ, azaz kerüljön vissza a kezdeményezőhöz a pályázati pénz. A zarándoklat napján az ívet több, mint 700 személy írta alá. /Fodor István: Emlékjel a meg nem valósult Ady-központ helyén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./Tőkés László püspök nov. 21-ei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy elkészült a perirat, vagyis az érmindszenti Ady-zarándokhely ügye jogi útra terelhető, de még nem érett meg a "helyzet" a perindításra. Továbbra is folytatni akarják politikai háttér lobbytevékenységüket azért, hogy az Ady-központ a bölcsőhelyen felépüljön. Az ügy előzménye, hogy az egyházkerület a korábbi magyar kormányhoz nyújtott be pályázatot a központ létrehozásáért, ami a püspök szerint pozitív elbírálást nyert, de a támogatási szerződést nem velük kötötte meg az új kabinet, mert a Mecénás Alapítvány Nagyváradon építendő Ady-központjának tervét találták kivitelezhetőnek. Méltányos megoldást várnának a magyar kormánytól, az érmindszentiek érdekében nincs joguk lemondani egy szerzett jogról, közölte Tőkés László a sajtótájékoztatón. A Gencsen nemrég összegyűlt 500 aláírást pedig a magyar kormányhoz fogják eljuttatni. /(Balla Tünde): Elkészült a perirat az Ady- zarándokhely ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"
2003. november 24.
"Érdekes dokumentumra bukkant nemrég Szatmárnémeti múltjával kapcsolatban Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Főgimnázium aligazgatója, a város históriájának jeles kutatója. Az iskola egyik kincse a tanári szoba falán lévő számos festmény. Isteni csodának köszönhető, hogy e képek túlélték a kommunizmust, miként a katolikus püspökség elfalazott kápolnája, ahol olyan nemzeti és irodalomtörténeti emléket sikerült megőrizni, mint az erdődi vár kápolnájából származó oltár, mely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött egymásnak örök hűséget. A tanári szobával az történt, hogy azokban a nehéz időkben tisztességes magyar pedagógusok "eldugták". Szertárt csináltak belőle, s a képek elé szekrénysorokat raktak. Balogh Géza kutatni kezdte, hogy mikor készültek a festmények. A Láncos templom egyházközség levéltárában rálelt Széles András kéziratára, amely a Szatmári tisztelt traktus címet viselte. Széles András a református gimnázium tanára s egyúttal a Láncos templom segédlelkésze volt az 1700-as évek végén. A kézirat összesen 103 községre, lényegében az egész (akkori) szatmári egyházmegyére tartalmaz igen fontos információkat a reformációt követő időkből. Néhány jelentősebb egyházközségnek, mint Szatmár, Németi, Csenger, Fehérgyarmat vagy Matolcs a reformációt megelőző történelmét is bemutatja. Egyik fő érdeme, hogy levéltári adatokra utalva külön összeállította a papok és a tanítók, illetve tanárok névsorát 1810-ig, egyes esetekben pedig 1830-ig. Külön említi a templomok és parókiák építésének évét és más adatait, felsorolva az adományokat, a kegytárgyakat, valóságos leltárát adva az egész eklézsiának. Adatokat sorolt fel községenként az elhaltakról. Az elnéptelenedett, majd végleg eltűnt falvakról, például Uráról és Zajtáról is vannak benne adatok. A labancok 300 éve égették fel Németi városát. Széles András pontos leírását adja ennek. Ezt az értékes kéziratot megjelentetik. /Sike Lajos: A szatmári kutató károsnak tartja a kuruckodást és labanckodást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"
2003. november 24.
"Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"
2003. november 24.
"Székely Ervin új könyve, az Andropov-terv az 1998-2000 közötti időszak főbb politikai, társadalmi, gazdasági folyamatait vizsgálja. Nov. 20-án Nagyváradon Wagner István nagyváradi politikai újságíró méltatta a szerző Magyarázom a rendszerváltást címmel három éve megjelent, az 1994-97-es periódus eseményeit felölelő kötet publicisztikai folytatását. Székely Ervin a KGB volt főnökének, Andropovnak a szocializmus megmentésére, azaz átmentésére vonatkozó tervét választotta könyve címéül. A négy lépcsőben kivitelezendő elgondolás szerint az akkori kommunista elit leváltása, a második vonalas politikusok helyzetbe hozása, a hatalom átadása az ellenzéknek a gazdasági recesszió idejére, majd a hatalom visszaszerzése után a működésképtelen szocializmus helyébe egy működő piacgazdaságot kapnak vissza a kommunisták... e harmadik romániabeli fázist taglalja a könyv. Székely Ervin új könyvét a bukaresti Majko Kiadó jelentette meg. /Andropov-terv, Székely Ervin könyvbemutatója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"
2003. november 25.
"A régiókutatást választotta idén központi témául A Magyar Tudomány Napja Erdélyben című konferencia megszervezésében, nov. 22-én az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron. Az általánosabb jellegű előadások meghallgatása után az EME öt szakosztályának ülésein hangzottak el előadások. A fórumon harminckilenc intézmény képviselői jelentek meg, Magyarországról is érkeztek előadók. Meskó Attila, a MTA főtitkárhelyettese szerint az eddig divatos fenntartható fejlődés kifejezést egyszerűen fenntarthatóságra kell módosítani, hiszen zárt rendszerről van szó, melyben a fejlődés nem csupán anyagi gyarapodást jelent. Egyed Ákos Az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Erdély történeti régióinak kutatása, Horváth Gyula, az MTA - Regionális Kutatások Központjának pécsi főigazgatója A regionális tudomány Magyarországon címmel tartott előadást. Regionális kutatási paradigmákról Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense értekezett. Pozsony Ferenc kronologikus sorrendben ismertette a népi kultúra kutatásának táji tagolódását Erdélyben és Moldvában, Balla Árpád székelyudvarhelyi gyermekgyógyász főorvos Hargita megye népmozgalmi adatait szemléltette. /Rostás-Péter Emese: A Magyar Tudomány napja Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"
2003. november 25.
"Mintha egykor zenetudományi és zenepedagógia szakot ígértek volna a zenei anyanyelv megőrzésére a Sapientia Egyetem, "viszont mások családi érdekek alapján médiaszakot lobbiztak ki belőle. Igaz, hogy ugyanott, a Babes-Bolyain már évek óta foglalkoznak médiával és ráadásul magyarul, Marosvásárhelyen is foglalkoznak médiával és immár Csíkszeredában is foglalkoznak médiával, sőt országszerte, román egyetemeken sok-sok magyar fiatal végzett hasonló szakon", írta Székedi Ferenc. Az újságíró emlegette az útszéli hangnemet, melyet ő a Magyar Demokratában fedezett fel. /Székedi Ferenc: Haza a mélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"
2003. november 25.
"A nagyváradi városháza belső felújításakor előkerült három falfestmény a főbejárat felőli lépcsőház boltívén. Udvary Ferenc festőművész 1903-ban készült alkotásai Nagyvárad törökök alóli felszabadulását örökítik meg. Lemosták a felületet takaró festéket, alig sérült meg a festmény a védőréteg alatt: 3 méteres, három részletből álló mű. Tudnak egy másik, Szent László koporsója hazahozatalát ábrázoló szekkó létezéséről is, tájékoztatott Jakabffy László, a városi ingatlankezelő társaság műszaki vezetője, de az elpusztulhatott az 1944-es hatalmas tűzvészben, mert nem találták meg az impozáns főlépcsőház mostani felújításkor. /(Balla Tünde): Falfestményekre bukkantak a városházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"
2003. november 25.
"Nov. 20-án szervezte meg a balánbányai Botorka Művelődési Egyesület a már hagyományos Szépen, magyarul szavalóversenyt a kisiskolások részére. /(Mihály Csaba, a Botorka Művelődési Egyesület elnöke): Szépen, magyarul Balánbányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"
2003. november 25.
"Ingyenes regionális hetilapot jelentetett meg Székelyudvarhelyen Az Emberért, a Holnapunkért Alapítvány. A második lapszámnál tartó kiadvány fő célkitűzése a székelyföldi régiók közti információcsere. A Székelyföldi Közélet legutóbbi, nov. 18-i, kísérleti lapszáma főleg az udvarhelyszéki települések önkormányzatai tevékenységét, valamint a regionális hulladékgazdálkodás problémáit ismertette, valamint a Székelyudvarhely közeli települések önkormányzati tevékenységét, átfogó riportot közölve a zóna ingatlankereskedelméről. Sófalvi László, az alapítvány elnöke a sajtó érdeklődésére kifejtette: olyan kiadvánnyal szeretnék gazdagítani a hazai magyar sajtópalettát, melynek legfőbb célkitűzése a Székelyföld sajátos helyzetéből fakadó gondok, jelenségek, lehetőségek bemutatása. /Székelyföldi Közélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./"
2003. november 26.
"Murvai Lászlóval, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetőjével az élen egy héten át Pécs vendégei voltak az erdélyi magyar tanügyi vezetők, méghozzá ama továbbképzési program keretében, amelyet a két ország szakminisztériumai fogadtak el. A közös megállapodás értelmében az utaztatást a román oktatási tárca, a szállás és az előadások költségeit a magyar fél állta. Kónya László, Szatmár megye főtanfelügyelő-helyettese közölte, az előadások elsősorban az iskolaszervezés, -irányítás és a felmérési problémák témaköréhez csoportosultak, mindent az EU-s követelmények szerint tárgyalva. Az egy hetes tanácskozás külön erőssége, hogy több olyan iskolában jártak, ahol már gyakorlati eredményeken mutathatták be az előadásokban megfogalmazott kívánalmakat. /(Sike Lajos): Pécsett tanultak az erdélyi magyar tanügyi vezetők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"
2003. november 26.
"Az év reklámfotósa címet nyerte a világ legrangosabb fotós versenyén egy erdélyi magyar fiatal. A Los Angelesben meghirdetett International Photography Awards vetélkedőn Balázs Áron a nem profi (Non Professional) nevezők között Katalógus és szórólap kategóriában lett nyertes. A gyergyószentmiklósi születésű fiatalember a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem másodéves hallgatója fotó-, videó-, számítógépes képfeldolgozás szakon. (Transindex) /Gyergyói fiatal nyert a világ legrangosabb fotós versenyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"
2003. november 26.
"Székelyudvarhelyen a csereháti ügyben a város érdekeit Hajdú Gábor csíkszeredai ügyvéd képviseli. Hajdú Gábor pert nyert, és ennek következtében nem kell kifizetni az eddig felgyűlt hatszázmilló lejt, a perköltséget az Aris Industrie Kft.-nek; továbbá nem került sor az árverésre sem. Az Aris Industrie-nek döntő szerepe volt a csereháti lavina elindításában, mert a cég előbb felépíttette, aztán elajándékozta a görög katolikus kongregációnak a csereháti, eredetileg árvaháznak, gyerekotthonnak elképzelt épületet, most kéri az addigi perköltségek kifizetését. Az Aris tehát kérte a táblabíróság ítéletének végrehajtását, ami azt jelentette volna, hogy Udvarhelynek, mert veszített, hatszázmillió lejt kellett volna kifizetnie. /Oláh István: Cserehát-ügy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"
2003. november 26.
"Ady Endre születésnapján a költő egykori iskolájában, a jelenkori Zilahi Silvania Főgimnáziumban tartották meg a szilágysági középiskolások versmondó vetélkedőjét. Mindhárom zilahi magyar tagozatú iskola mellett részt vettek Szilágysomlyó, Szilágycseh, Kraszna és Sarmaság versenyzői. Immár évtizedes hagyománynak megfelelően ezúttal is érkeztek versmondók Balassagyarmatról, a Mikszáth Kálmán Vendéglátóipari Szakközépiskolából viszonozni a testvériskola, a zilahi főgimnázium tanulóinak ottani versenyen való részvételét. /Adyra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./"
2003. november 27.
"Nov. 22-én tartotta küldöttgyűlését az RMGE Beszterce-Naszód megyei szervezete Bethlenben, a református parókián. A megyei egyesület működése az utóbbi években akadozott, utoljára 1998-ban tartottak tisztújítást. A gyűlésen Sebestyén Csaba, az országos egyesület elnöke és Vákár István, az Erdélyi Gazda főszerkesztője is jelen volt. Dr. Szántó Árpád, leköszönő elnök beszámolójából kitűnt: a megyei egyesület 15 gazdakört tart nyilván, de a megyei és a helyi szerveződések nincsenek jogi személyként bejegyezve. A szórvány sajátos helyzetében nem lehet önállóan szervezkedni, kizárni a román vagy más nemzetiségű gazdákat. Sebestyén Csaba elnök kifejtette: jogi formába kell önteni az egyesületet, hivatalosan be kell jegyeztetni mint szabad társulási formát. A magyarországi szaktárcával kötött megállapodás alapján a támogatások csak az RMGE közvetítésével juthatnak el a gazdákhoz. Az utóbbi időben a román gazdák is szervezkedni kezdtek: megalakult az UNAR és a LAPAR. A közgyűlésen elfogadták az alapszabályzatot. Neve: a Besztere-Naszód megyei Magyar Gazdák Egyesülete lesz. Háromtagú ideiglenes megbízott elnökséget választottak: elnök Halász Ödön kertészmérnök, alelnök Móriczi Márton szentmátéi gazda, titkár Szabó Attila magyarnemegyei református lelkész. /Kresz Béla: Megújult a Beszterce-Naszód megyei RMGE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"
2003. november 27.
"A Csíkszeredában megjelenő Transzilván Figyelő "A legenda köddé foszlik" címmel nagyszabású cikket tett közzé, eszerint Csibi István üzletember a városban uralkodó helyzetről szóló cikkeket "személye ellen irányuló rágalmakként és megalapozatlan vádakként kezeli. Peres eljárást indított valamennyi őt támadó sajtóorgánum ellen: az Adevarul bukaresti napilapot két cikk miatt, a Romániai Magyar Szó és az Udvarhelyi Híradó lapokat az őt gyalázó, lefordított anyagok miatt perelte be. A csíkszeredai üzletember kijelentette: Londoni ügyvédi irodám tanácsára bukaresti ügyvédeket fogadtam, akik azt javasolták, hogy egyenként 900 millió lejes kártérítést kérjek minden újságtól. Az összeget a szegények megsegítésére fogom fordítani, elsősorban a közköltség kifizetésében elmaradt családoknak adományozom". A Csibi Zoltán által támogatott Transzilván Figyelő bemutatta az üzletembert. Csibi István a semmiből épített magának birodalmat. Két egyetemi végzettséggel rendelkezik: a Tengerészeti Egyetem Elektrotechnika Karán, valamint belkereskedelemből diplomázott. Tengerész lévén, bejárta az egész világot. 1992-ben 800.000 német márkával kezdte üzleti tevékenységét. Mára már 17 féle tevékenységet folytat, többek között fafeldolgozással, út- és hídkarbantartással, turisztikával, könyvkiadással, bányászattal, nehéziparral, építőiparral, állattenyésztéssel foglalkozik, részvényes a kőolaj-kitermelésben és a médiaiparban. Vállalkozásainál több mint 1400 személy dolgozik. Csibi István azt is elmondta, hogy helyi tévéstúdiót és rádióadót fog működtetni, a médiapiacon továbbra is támogatni fogja a Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő kiadványokat. "Nem akar polgármester lenni. Csibi viselt dolgairól cikket író Szondy Zoltánról azt állította, hogy többször megvendégelte az újságírót, még pénzt is kapott tőle. Csibi Istvánnak 267 autója van és nemsokára egy helikoptert is vásárol. A vállalkozó a legjobb ügyvédekkel dolgoztat bizonyos személyek - az udvarhelyi Albert András, Verestóy Attila és Ferenczy Károly vagyonszerzési módszereinek kiderítésére. /Londoni ügyvédi irodája tanácsára Csibi pereli az RMSZ-t! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./"
2003. november 28.
"Szondy Zoltánnak Az erőszak tengere Csíkban címmel október 30-án jelent meg a Hargita Népében írása a Csíkszeredában uralkodó magánterrorról. A cikk villámgyorsan terjedt el Romániában és Magyarországon, bevallom: hogy fénymásolt példányait mai napig is olvassák. Pár nappal a cikk megjelenését követően ülésezett a csíkszeredai önkormányzat, mely állásfoglalást fogadott el - a dokumentum az államelnök, miniszterelnök és belügyminiszter beavatkozását kéri a csíkszeredai helyzet megoldásáért. A Hargita megyei rendőrség közleményt adott ki, biztosítva mindenkit: uralja a helyzetet. Megjelentek Csíkszeredában a bukaresti Adevarul újságírói. A helyi Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő hevesen tagadták, hogy Csíkszeredában bármilyen baj lenne és vadul támadták Szondy Zoltánt.Az Adevarul munkatársait éppen a Jurnalul de Transilvania hadjárata győzte meg arról, hogy Csíkszeredában bizony baj van. A Csíkszeredában tapasztaltakról kétrészes cikk jelent meg az Adevarulban, a szerző, Robert Veress leírta, hogy Csibi István vállalkozó és emberei terror alatt tartják a várost. Csibi István pert indított az Adevarul ellen, pert indított a Romániai Magyar Szó ellen, pert indított az Udvarhelyi Híradó ellen, pert indított a National TV ellen, pert indított dr. Szabó Soós Klára tanácsos ellen. Csibi István a nyilvánosság elé lépett. Az Adevarul újságíróit és a Hargita Népét is visszautasította. Egyedül a Transzilván Figyelőnek adott "exkluzív riportot". Persze, mindenki úgy reklámozza magát, ahogyan akarja. Ízlések és pofonok... Igen, pofonok. A lapban Csibi István kijelentette: "...több olyan alkalmazott, aki lopott tőlem, inkább vállalta a két pofont, mint hogy a törvényszékre kerüljön." Ezt önbíráskodásnak nevezik. /Szondy Zoltán: Köd az erőszak tengere fölött. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./"
2003. november 29.
"A szenátus jogi bizottsága nov. 26-án visszatért az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatról szóló törvénytervezetére és döntést hozott az ezt szabályozó 11. szakaszt tekintve, mely szerint amennyiben egy vagy több fél kéri, hogy anyanyelvén szólhasson, a törvényszéknek kötelessége ingyen fordítót biztosítania - nyilatkozta Eckstein- Kovács Péter RMDSZ-szenátor. Továbbá abban az esetben, ha minden érintett fél kérelmezi vagy egyetért az anyanyelv használatával, a törvénybírónak kötelessége ezt lehetővé tenni. Az iratokat román nyelven állítják ki, a tárgyalás feljegyzését pedig szintén románul diktálja az ülésvezető bíró. A törvénytervezet hamarosan a szenátus plénuma is megvitatja. /Anyanyelvhasználat a bíróságon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"
2003. november 29.
"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készített interjúban leszögezte, az RMDSZ sokkal szélesebb skálán is közelíti meg a hazai magyarságot foglalkoztató gondokat, mint például a kilencvenes években, sőt azt követően is egy ideig. A prioritások között szerepelt az anyanyelvi oktatáshoz való jognak az óvodától az egyetemig terjedő érvényesítése, az anyanyelv minél szélesebb körben - a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a helyi közintézményekben - való használata. Az egykori magyar tulajdonok visszaszerzése, viszajuttatása többnyire már megtörtént, de a folyamat nem zárult le, csak az elején van például az egyházi ingatlanok visszaadása, tulajdonba helyezése. Romániában a privatizáció nem volt spontán folyamat. Sok esetben politikai befolyáson múlt az, ki jutott hozzá a bankhitelhez, másrészt, ki nyert meg egy versenytárgyalást. A magyarság emiatt hátrányba került. Az elképzeléseket csakis a többséggel való egyeztetéssel lehet megvalósítani. /Gyarmath János: Önbizalommal messze többre vagyunk képesek. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"
2003. november 29.
"A Temes megyei RMDSZ-TKT, a Civil Tanács, a helyi szervezetek elnökei és önkormányzati képviselők részvételével tartottak vitafórumot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról a Bánság székvárosában, Temesváron. Az RMDSZ-en belül és a választások után kell kérni az autonómiát - volt a hozzászólók majdnem egybehangzó véleménye. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT KT tagja ismertetője után Marossy Zoltán megyei tanácsos kifejtette: egyetért a kezdeményezők célkitűzéseivel, de nem ért egyet azzal, hogy hat hónappal az önkormányzati választások előtt alakul meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. "A Temes megyei RMDSZ szervezetnek nem lehet más célja, mint a választásokon való jó szereplés, ennek a kezdeményezésnek pedig rövid távon pozitív hozadéka nem lesz". Ami az RMDSZ és az EMNT kapcsolatát illeti, úgy véli, az utóbbi jogi szempontból nem létezik, tehát a kapcsolatfelvétel sem lehetséges. Pozsár József lugosi alpolgármester és Langó Ferenc RMDSZ-elnök szerint sem megfelelő az EMNT létrehozásának időpontja. Hasonlóan vélekedett Albert Ferenc professzor is. Bárányi Ferenc volt parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-en belül kell az autonómiát napirendre tűzni. Az EMNT álláspontját támogatta Fazakas Csaba lugosi református esperes és Mészáros Ildikó tanárnő. /Pataki Zoltán: EMNT - pro és kontra. Az RMDSZ-en belül, a választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"
2003. december 3.
"Két hete Gyergyószentmiklóson is beindult az Európai Számítógép-használói Jogosítványt biztosító vizsgára felkészítő tanfolyam, a nemzetközileg egységes normák szerint több mint 30 országban működő ECDL Európai Számítógép-kezelői rendszer keretében. A jogosítvány elnyerésére 7 vizsgát kell letenni, melyekre a tanfolyamon felkészítik a résztvevőket. Hargita megyében az ECDL egyetlen akkreditált vizsgaközpontja Székelyudvarhelyen van. Gyergyószentmiklóson 24 hallgatóval indult be a tanfolyam a Salamon Ernő Líceumban. Az érdeklődés nőni fog, mert a vizsga a köztisztviselőknek is kötelező lesz. /Gál Éva Emese: ECDL-felkészítő Gyergyószentmiklóson is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2003. december 3.
"Nov. 27-én Koltó és Koltókatalin magyarságát népgyűlésre hívta össze a helyi RMDSZ-vezetőség. Három érdekes téma volt: az RMDSZ-választottak, illetve a gáztársulás és a kábeltévé-társaság beszámolói, végül a közbirtokosság alakulása. Téglás Lajos alpolgármester vállalta úgy a saját, mint az RMDSZ önkormányzati frakciója tevékenységének felsorolását. Phare-pénzekből sikerült majdnem minden udvarba (a házakba egyelőre csak elég kevés portán) a vezetékes ivóvizet bevinni, a közvilágítást is javították, a szemétbegyűjtést általánosították. A szemétbegyűjtés nem megy civilizáltan. A helybéliek álma Koltókatalin külön községgé válása. Az alpolgármester szerint van esély, hogy ez valóra váljék a következő választásokig, mert 15 tanácsosnak nehéz hét nagytelepülés érdekeit egyeztetni, főleg ha a két legtávolabbi helység közt 32 km a távolság. /Farkas E. Zoltán: Népgyűlés Koltón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2003. december 3.
"Huszonöt tagúra bővült választmánnyal kezdheti el - újra - elnöki tevékenységét Tamás Sándor, a kézdivásárhelyi RMDSZ szervezet élén. Az elmúlt hétvégén lezajlott tisztújító közgyűlésen a háromszéki honatyát újraválaszották. Az ügyvezető elnöki teendőket Török Sándor, a város polgármestere látja el. /Kibővült választmány - új-régi elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"
2003. december 4.
"A magyarság megosztásának tekintetében nem rózsaszínű a jövőkép, vélekedett Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régiókról szóló kerettörvény tervezetére reagálva. Meglehet, jószándékkal íródott az autonómia-statútum, de a gyakorlati életben alkalmazhatatlan, mert a tömbmagyar székelyföldi és a szórványban levő partiumi megyék lehetőségei az autonómia-építésre teljesen mások. Tulajdonképpen csak Székelyföldön lehet megvalósítani az autonómiát, ezért Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az önkormányzatokat kellene jobban megerősíteni, több jól képzett magyart bevonni a munkába, kialakítva az eurorégiókat, mert hosszú távon ez ad esélyt a magyarság fejlődésére. Az RMDSZ és a Reform Tömörülés viszonyát tisztázó megbeszéléseken a Magyar Polgári Egyesület nem zárta ki azt sem, hogy önálló jelöltet indít a közelgő helyhatósági választásokon, ezért látja megosztottnak lehetőségeinket az elnök. A legutóbbi választmányi ülésen kilátásba helyezték a szövetség munkáját gátló belső ellenzék megregulázását, ezzel kapcsolatban Lakatos Péter elmondta, hogy az Operatív Tanács megkezdte az egyeztetéseket, s a dec. 20-i választmányi ülésen hozzák nyilvánosságra az eredményeket. /(Balla Tünde): Autonómiáról Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2003. december 4.
"Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2003. december 4.
"Marosvásárhely harcias polgármestere, Dorin Florea dec. 1. tiszteletére a főtéren kiállította - ideiglenesen - Mihai Viteazul szobrát. A prahovai Mihai Viteazul Alapítvány 27 szobormásolatot készített és abból ajándékozott a városnak. Dorin Florea bizonyítani akarta, hogy a városban ki az úr, hogy a magyar lakosság, a magyar politikusok véleményére fittyet hány. A másolat-szobor tehát most egy- két hétig ott ékeskedik. Éjjel-nappal polgárőrség veszi körül. Újságírói kérdésre, hogy miért e nonstop éberség, a városvezető azt mondta: vannak eszementek a városban, akik szeretnek szobrokat gyalázni. Az RMDSZ-frakció a városi tanácsülésen nem járult hozzá ahhoz, hogy a városi laktanya épülete mellett korábban felállított, Antonescunak szánt talapzatra kerüljön a Mihai-másolat. Szerettek volna ígéretet kapni arra, hogy II. Rákóczi Ferenc emlékműve is lesz a városnak, hiszen őt éppen Marosvásárhelyen választották Erdély fejedelmévé. /(Máthé Éva): Közszemlén Vitéz Mihai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2003. december 4.
"Ismeretlen tettesek meggyaláztak mintegy harminc sírt a kécsai (Temes megye) katolikus temetőben. A rendőrök három óra leforgása alatt kézre kerítették a tetteseket. A történet folytatása kísértetiesen hasonlít a legutóbbi vajdasági sírgyalázási esethez: a hatóságok kiderítették, hogy a tettes négy helybéli 9-11 éves gyermek, akik beismerték "csínyüket". /(Pataki Zoltán): Sírgyalázás a kécsai katolikus temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"
2003. december 4.
"Kolozsváron új székházba költözött az ERMACISZA (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány), melyet a Szent Kamill Otthon felső traktusában alakíthattak ki. Somai József, az ERMACISZA elnöke elmondta, az új feltételek mellett hatékonyabban folytathatják munkájukat. Készülőben az ötödik országos szintű Civil Fórum konferencia, és továbbra is rendszeresen szerkesztik a konferencia nevével megegyező című lapot. A kiadvány közvetíteni hivatott a különböző szervezetek között, tájékoztatni kíván a pályázati és más lehetőségekről. /(Rostás- Péter Emese): Új székházba költözött az ERMACISZA. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"