"Alsóausztria és Háromszék kapcsolatépítését indítja útnak egy pályázat. Először fordul elő, hogy Háromszék a salzburgi székhelyű szakmai szervezettel közösen nyújtott be pályázatot Phare támogatás elnyerésére. A kapcsolatteremtési támogatást az állati eredetű élelmiszerfeldolgozás irányításában nagy tapasztalattal rendelkező osztrák szakemberek közbenjárása indult. Az együttműködés haszonélvezője nyilván Háromszék. Az osztrák szakértők támogatást ígértek néhány modellértékű állattenyésztő telep beindításához. Amikor majd Romániában beindul a SAPARD program, az EU támogatás elnyerésére közös pályázatot készítenek. Addig is él az együttműködés. E célból készítettek közös pályázatot a Phare támogatás elnyerésére, amely végső soron a megye állattenyésztőinek egészét érinti. Támogatásukkal olyan képzési programot kívánnak megvalósítani, amely az üzemág-mendezselés osztrák tapasztalataival ismertetné meg a tenyésztőket. /Flóra Gábor: Egy pályázat nemszokványos története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

"Bolyai Farkas, a világhírű matematikus, Bolyai János édesapja a ma Szeben megyében található kis falu, Bólya szülötte. A kastély romos, siralmasabb állapotban van. Kápolnáját a gaz miatt már alig lehet megközelíteni. A ma 400 lelkes település katolikus plébániájának épületében júl. 21-én megnyitották az emlékszobát, mely a két Bolyai emlékét idézi. Bólyán mintegy 80 katolikus él. A faluban nincs magyar oktatás. A plébános kéthetente látogatja meg a falut, olyankor vasárnapi iskola keretében magyarul tanítja a gyermekeket. Távollétében a kántorasszony foglalkozik a gyermekekkel. Júl. 21-én, az emlékszoba-avatás előtt mintegy 50-60 tagú küldöttségünk részt vett a szentmisén. Vannak olyan bólyai katolikusok, akik már nem értik a magyar beszédet. A bólyai magyar gyerekek már nemigen boldogulnak a magyar szavak kisilabizálásával. Az emlékszoba avatására eljöttek többek között dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor /jeles matematikusok és Bolyai- kutatók/, Zsigmond Irma és Deé Nagy Anikó marosvásárhelyi könyvtárosok, kiknek szintén komoly szerepe volt az emlékszoba anyagának összegyűjtésében. /(Máthé Éva): Pusztuló Bolyai-emlékhelyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság júl.20-án emlékülést tartott 200 éves a magyar muzeológia, 130 éves a nagyváradi múzeum címmel Nagyváradon, a Református Püspöki Palota dísztermében. Neves magyarországi és hazai szakemberek tartottak előadásokat többek között a magyar muzeológia kezdeteiről, a néprajzi múzeumok történetéről, a Szatmár megyei muzeográfia múltjáról és jelenéről, múzeumalapítási törekvésekről, továbbá az aradi és a nagyváradi múzeum történetéről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 23./ Megemlékeztek a 130 éve alakult első Bihar megyei Régészeti és Történelmi Egyletről is. Portik Imre helytörténész a város első múzeumáról beszélt. A történelmi Magyarország múzeumi áttekintőjét tartotta meg dr. Bodó Sándor, a budapesti Történelmi Múzeum főigazgatója. Külön beszélt az erdélyi múzeumokról, amint kifejtette 1914-re már majdnem 100 bejegyzett múzeumuk volt. A szilágysági muzeológia múltját és jelenét a Zilahról érkező Hegyi Éva, hasonlóképpen a Szatmár megyeit Németi János Nagykárolyból. /Emlékülés a magyar muzeológia tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Hosszú idő telt el ama kormányhatározat óta, amely szerint a református egyház vissza kellett volna kapja a Székely Mikó Kollégiumot /Sepsiszentgyörgy/. Végre megtörtént, a város kezeléséből átkerül az egyház tulajdonába a két tanintézményt befogadó épületegyüttes. Nemsokára a városi önkormányzat és a református egyház aláírja a jegyzőkönyvet is, mely szerint a város átadja, majd bérli az épületet a tanintézmények számára - itt működik ugyanis a református kollégium és a Székely Mikó Kollégium is. Így az egyház máris nekikezdhet az épület igencsak megfoltosodott főtéri homlokzatának javításához. /(Éltes Enikő): A Székely Mikó a református egyházé lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"A Bolyai Nyári Akadémián 23 tanfolyam zajlott, összesen 888 résztvevővel, 150 előadóval, akik fele hazai oktató volt, a másik fele az anyaországból érkezett. Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének főtitkára jelezte, hogy a résztvevők között voltak vajdasági, kárpátaljai, magyarországi résztvevők is a hazaiak mellett. Fontos előrelépés, hogy idén a hazai résztvevők számára elismerik az egyhetes képzést mint hivatalos továbbképzés, így a résztvevők számára ez szintén előnyt jelen. Nagy volt az érdeklődés a drámapedagógiai előadások iránt, amelyeket három csoportban kellett megtartani, a művésztanárok számára is több csoportban szervezték meg az előadásokat. /(Daczó Dénes): Sikeresnek ítélik meg a Bolyai Nyári Akadémiát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Bihar megyében magyar tagozaton szakmát tanulni mindössze egyetlen iskolába, az Andrei Sagunába lehet jelentkezni, 20 helyre. Az Ady Endre Középiskolában /Nagyvárad/ 13 esti tagozatos hely maradt társadalomtudomány szakon. Tanuló hiány van a székelyhídi Petőfi Sándor Középiskolában, 48 betöltetlen helyük maradt, ebből 28 a magyar tagozaton. A nagyszalontai elméleti középiskolában 17 hely maradt. Ismét gondok vannak Váradon a művészeti iskolában meghirdetett magyar osztály beindításával, alig tízen szerepeltek jól a kizáró jellegű vizsgán, azonban csak akkor indulhat be az osztály, ha a 25 jelentkező meglesz a második fordulóban. /(Balla Tünde): Népszerűtlen szakiskolák és felkészítő a pótvizsgára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Székelyhíd nagyközség saját jövedelméből a napokban az egyik elhanyagolt útra 700 méteren aszfaltréteg került. Most készül az új aszfaltozott járda is. A központbeli park rendezett, a turulmadaras emlékmű köré virágokat ültettek, ugyanígy a főtéri tömbházak mellé. A polgármester szerint befektetőket kell keresni, akik szívesen megtelepednének itt. A nagyközség és a hozzátartozó falvak az elmúlt tíz évben inkább csak vegetáltak. A tömbmagyar vidéken lassúbb volt a fejlődés. Régi probléma Székelyhídon, hogy rossz állapotban vannak az iskolaépületek. Világbanki támogatással egy teljesen új iskolaépület munkálata és egy régi iskolaépület teljes felújítása elkezdődött a tavasszal. Rendszerváltás után e vidékről igen nagy volt a kivándorlás, lévén Székelyhíd is a nyugati határszélen., mint az ország, sőt mint Bihar megye más településein. Augusztus végén szervezik meg Székelyhídon a nyolcadik Érmelléki Őszt. Ez alkalommal a milleniumi emlékművet is megkoszorúzzák, és átadják a csokalyi Fényes Elek emlékhelyet és Ady Endre tiszteletére emléktáblát avatnak. /Balla Tünde: Régi álom, új tervek Székelyhídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"A Reform Tömörülés megdöbbenéssel tapasztalja, hogy a román kormánypárt és az RMDSZ közötti protokollum olyan szoros kapcsolatot alakított ki a két alakulat vezetősége között, amelynek alapján Adrian Nastase úgy érzi, jogában áll eldönteni, hogy kit milyen nyilatkozatért kell megbüntetni, eltávolítani a Szövetségből - olvasható a Reform Tömörülés Elnöksége közleményében. A nyilatkozat szerint Tőkés László tiszteletbeli elnök valóban beszélt az autonómiáról, a belső önrendelkezés szükségességéről, önálló érdekvédelemről, de egyetlen szót sem ejtett elszakadásról, elszigetelődésről. A tömörülés felhívta a kormányfő figyelmét: az erdélyi magyar közösség értékrendje nem azonos a kormánypártéval. /A Reform Tömörülés tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./"

"A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első Nyári Akadémiáján, Nyárádszentmártonban jelen voltVeress Valér szociológus a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének /RODOSZ/ elnöke. A RODOSZ nem tagja a MIÉRT-nek. Veress Valér kifejtette: a RODOSZ, akár az OMDSZ is (Országos Magyar Diákszövetség) nyitott a kapcsolatteremtésben, akkor is, ha a MIÉRT-ről van szó. A RODOSZ a MIT tagja, de szeretnék, ha a MIT és a MIÉRT nem folytatná azt a vitát, ami közöttük kialakult. Közeledniük kellene egymáshoz. Szabó József a nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke, mely az Országos Magyar Diákszövetség tagja jelezte, a MIT tagszervezetének számítanak, de Bihar megyei szinten az Ifjúsági Egyeztető Tanácson keresztül a MIÉRT-nek is tagjai. Bihar megyei szinten nem létezik MIT-MIÉRT megosztottság. /Máthé Éva: Kakukktojások a Nyári Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./"

"Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szociológia tanszékének adjunktusa foglalkozott a legutóbbi népszámlálás ideiglenes eredményeivel, azok nemzetiségi vonatkozásaival. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás azokról szól, akiknek van állandó lakhelye, és ott is tartózkodnak. Viszont a népességnek egy jelentős része elmozdulóban van. Vannak, akik két ország között mozognak, nincsenek se itt, se ott. Kétlakiság - talán ez a legmegfelelőbb magyar szó, amivel a helyzetüket jellemezni lehet. Őket ilyenkor nem regisztrálják. Ezt figyelembe kell venni, és ezért nem szabad dramatikusan szemlélni az adatokat. Ez nem azt jelenti, hogy mindazok, akiket nem regisztráltak a népszámláláskor, azok elmentek. A szociológus szerint amikor majd gazdasági fejlődés lesz, akkor ezeknek az embereknek egy része hazatérhet. Egyes román demográfusok szerint 2025-ben a romániai magyarok részaránya körülbelül 5,7 % lesz, ami az 1992-es népszámláláshoz viszonyítva a magyar közösség szintjén 28-30 %-os csökkenést jelentene. Európának a következő években 25 millió embert kellene behoznia ahhoz, hogy munkaerő-igényét kielégíthesse. 2025-re a romák részarányát 4,5 -5 %-ra jósolták. /(Máthé Éva): Népszámlálás - szociológusi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Az 1990. márciusi véres események után a hatalom úgy látta, sürgősen talpra kell állítani a titkosszolgálatot, ez lett a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/. Most pedig júl. 25-én az SRI az országban első ízben (!) terrorista ellenes demonstrációját tartott, éppen Marosvásárhelyen. A bemutatón csak úgy hemzsegtek a nagyromániás, nemzeti egységpárti politikusok, szimpatizánsok. A nagy eseményre Radu Timofte, a SRI országos parancsnoka is leutazott. Az antiterrorista elhárítók büszkén jelentették, hogy az Államvédelmi Tanács és a SRI immár tanfolyamot is szervezett civileknek, amit több központi lap munkatársa is elvégzett. /Máthé Éva: Ha SRI... akkor Marosvásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"A két moldvai csángómagyar település - Pusztina és Külsőrekecsin - több mint két tucat gyermeke vendégeskedett, illetve táborozott Szilágysomlyón. Nem első eset, hogy a helybeli római katolikus közösség szilágysomlyói polgárok támogatásával csángó gyermekeket nyaraltat. Lényegében anyanyelvápoló táborozást jelentett a nyaralás, ahol menetközben a Szilágysági népművészettel gyakorlatban ismerkedtek: korongoztak, hímeztek, énekeket tanultak és barátkoztak helybeli gyermekekkel. /Csángó gyermekek Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ újraválasztott elnöke leszögezte, több mint 700 tagjuk van, a MÚRE ma a hazai közélet jelentős tényezője. Szakmai képzés folyik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumban, vannak továbbképzést a szolgáló tanulmányi táborok és konferenciák. Fontos cél az egész napos független erdélyi magyar televízió és rádió létrehozása. Csép Sándor vallja: "Isten, haza, jövő". E három szóban benne a végtelen és látható világunk, az eszmény és való, az "itt és a most", a mindenütt és az örökké, a magyarság és az emberiség, célok és teendők - egyszóval sorskérdéseink, melyekről pillanatra se szűnjünk meg gondolkodni. /Hevesi Mónár József: Befejezetlen beszélgetés Csép Sándorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./"

"Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen már az első napon olyan hangot ütöttek meg, ami után nem látszott esély a kiegyensúlyozott vitára - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a Romániai Magyar Szó júl. 30-i számában megjelent interjújában. Markó hangsúlyozta, fontosnak tartotta és tartja, hogy az RMDSZ-en belül működő csoportosulások véleményét ne csak meghallgassa, hanem arra oda is figyeljen és az övétől eltérő véleményekre mindenképpen reagáljon. Annak kapcsán, hogy a szabadegyetemen Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere felvetette, a következő választásokon az Erdélyi Polgári Egyesület indulhatna az RMDSZ ellenében, Markó leszögezte: "mindent elpuskáznánk, ha engednénk az egyéni gőgnek, hiúságnak, érvényesülési szándékoknak". Markó veszedelmesnek tartja azokat a próbálkozásokat, amelyek a magyarországi politikai szembenállásokat igyekeznek Erdélybe átvinni. Markó az Erdélyben alakuló polgári körökről úgy vélekedett, hogy sokféle civil kezdeményezés létezik, ezek sorába a polgári körök is beleférnek. - Azt viszont veszélyes próbálkozásnak tartom, ha ezeket megpróbáljuk a politikai életben szerephez juttatni - tette hozzá. /Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Markó Béla véleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./"

"Osztatlan sikert aratott Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület vendégeként a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A 140 ifjú zenészt számláló, Európában egyedi s világszerte elhíresült gyermekfilharmónia a nagyváradi püspöki palota dísztermében lépett föl. Haáz Sándor karnagy vezetésével komoly zenei műveket és magyar népdalokat is megszólaltattak. /Kedves vendégek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"Aradon nem túl gyakori a magyar szó. Szerencsére, azért vannak helyek, ahol jól vagy egészen jól állunk. Az aradi magyarság beolvadását új impulzusokkal, kezdeményezésekkel meg lehet és meg is kell állítani. Néhány éve még jelentéktelen vidéki hetilap volt a Nyugati Jelen. Ma öt megyében ( Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény,Temes) terjesztett, eleven közéleti napilap. Székházát, szerkesztőségének felszereltségét a legnagyobb román újságok is megirigyelnék. Az elszántsághoz akadt támogató is. Egy vállalkozó, akinek a magyar közösség megmaradása mindennél fontosabb. Annak a neves aradi értelmiséginek a hasonló nevű fiáról van szó, aki a Böszörményi Zoltánról elnevezett riportversenyt is kezdeményezte. A díjátadó ünnepségen a nemrég újra alakult Aradi Magyar Színház tagjai műsort rögtönöztek a jelenlévőknek. Az együttes néhány Arad megyei magyar faluban is bemutatkozott. A fiatal direktor, Tapasztó Ernő arról tájékoztatott, hogy Böszörményi Zoltán román-kanadai állampolgárságú üzletemberben ezúttal is mecénásként állt a nemes ügyhöz. Tapasztó Ernő hívott szintén aradi származásúakat: Simon Mátyás és Gulyás Ferenc vele tartottak, majd két békéscsabai ifjú színész, Kohut Marianna és Bodor Richárd is csatlakozott, átérezve, mekkora jelentősége van a szórványosodó magyarság körében a magyar színháznak. Díszlettervező is akadt, a neves festőművész, Sághi Annamária személyében. /(Sike Lajos): Újra van magyar színháza Aradnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"Megtörtént Nagyváradon Orsolya rend ingatlanainak hivatalos átadása. A város és a rend közti protokollumban leszögezik: legkevesebb 10 évig az épületben működhet az Ady Endre középiskola. A tulajdonos kötelezte magát, hogy a várostól az iskoláért kapott 99 millió lejes bérleti díjból, megkezdi az épület állagmegőrző munkálatait és a zárda teljes felújítását. A tárgyalásokon az egyház részéről Tempfli József római katolikus megyéspüspök, a város részéről Bíró Rozália alpolgármester, a megyei RMDSZ-szervezettől pedig Lakatos Péter elnök és Kiss Sándor nyújtott hathatós segítséget. /(Balla Tünde): Megszületett és aláírták az átadási protokollumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"A zilahi városnapokon a testvérváros Szentendre és Paks képviselte Magyarországot. A szentendreiek szerint a kapcsolatokat a különféle intézményeknek, civil szervezeteknek kell kiépíteniük. Erre példa, hogy a sportiskolások már jártak ott, a két város zeneiskolája a kapcsolatfelvételt követően most készül együttműködni. Lehetőség van a partnerségre különösen a két város képzőművészei között. A paksiak visszajelzést várnak Zilahról konkrét támogatási igényt illetően. /Fejér László: Magyar-magyar találkozó Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"Hasznosnak tartja a találkozót, nyilatkozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság bukaresti üléséről, mert számos felvetett kérdésben sikerült tisztázniuk az álláspontokat. Diaconescu államtitkár a megbeszéléseket követően a Velencei Bizottságra és a Jürgens-jelentésre hivatkozott, emlékeztetett a lap. Bálint-Pataki József megjegyezte, Jürgens-jelentés egyelőre nem létezik, ez módosításra, kiegészítésre szorul. - A magyar kormányzat, a Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem támogatására a jövő évben is biztosítja a kétmilliárd forintos támogatást. A HTMH elnöke döbbenettel vette tudomásul, hogy egy egész egészségügyis osztályt kivisznek dolgozni Szombathelyre. Ezt adminisztratív eszközökkel meggátolni nem lehet, ugyanakkor bízik benne, hogy valamilyen formában ezt fékezni lehet. /Gyarmath János: Medgyessy Péter válaszlevelével érkeztek. Interjú Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./"

"Augusztus elsején Marosvásárhelyen az egykori városháza épületén végre elhelyezték a kétnyelvű intézményfeliratot, a prefektúra táblája továbbra is csak román nyelvű. Ez mutatja, hogy a kormánypárt valóban nem gondolja komolyan az RMDSZ-szel való tisztességes együttműködést. A kétnyelvű felirat nem kegy, hanem jog, méghozzá európai szintű. Virág György, a megyei tanács elnöke, a legutóbbi megyei tanácsülésen, (mint a helyhatósági törvény életbe lépte óta többször is) azt mondotta, hogy bár a törvény értelmében magyar nyelven is vezethetné a testület ülését, a román tanácsosokkal szembeni megértésből, ezúttal sem él ezzel a törvényes lehetőséggel. És ez ellen egyetlen magyar nemzetiségű tanácsosnak sem volt semmi kifogása. De a megértésnek is kell, hogy legyen határa! /Bögözi Attila: Magyar intézménytáblát a prefektúrának is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./"

"Szilágylompérton a helybeli református egyházközség és a megyei RMDSZ, valamint az általános iskola és a községben alakult Pro Sarmaság alapítvány szervezésében folynak az előkészületek, hogy Ady Endre születésének 125 évfordulója esztendejében emlékhelyet létesítsenek. A költő írta: "Az apám a belső Szilágyságból, Lompértből került ide, mikor édesanyámat, az egykori érmindszenti református papnak korán elárvult leányát, akit egy falusi kisbirtokos nagybácsi fogadott föl, feleségül vette." Felújítják a kőasztal helyét és gesztenyefáét, ahol a költő verseket írt, ugyanakkor a nagyszülők síremlékét avatják fel. Az ünnepség szeptember 8-án lesz. /Ady-emlékhelyet készítenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./"

"Az utóbbi tíz évben Szinérváralja a tolerancia oázisaként szerepelt. Az összlakosságnak nem egészen 20 százaléka a magyar, a németeké pedig elenyészően kicsi, ennek ellenére a helyi önkormányzat s a polgármester pozitív gesztusként háromnyelvű helységnévtáblát tett ki a mezőváros Nagybánya, illetve Szatmárnémeti felőli útmentére. Egy hónapja a Szatmárnémeti felőli oldalról eltűnt a magyar és német nyelvű felirat. Megígérték, pótolni fogják a táblát. Aztán egy hete eltűnt a Nagybánya felőli megközelítő útszakaszról is a névtábla. Egy hónappal ezelőtt, fényes nappal betörtek a helybeli római-katolikus templomba, s felfeszítették a perselyeket. Mivel nem sok pénzt találtak bennük, behatoltak a sekrestyébe, ahol egy aranynak vélt kelyhet akartak elvinni. Mivel úgy látszik szakértők voltak a tettesek, s rájöttek, hogy a tárgy nem színarany, dührohamukban össze-vissza taposták, nyomorították a kelyhet és feltűzték ez egyik oszlopon lévő rácsra. A kevéske pénzt természetesen elvitték. Majdnem ugyanabban az időben, a templom tőszomszédságában lévő Német Fórum épülete mellé odarondítottak. Ebben az épületben van a helyi státusziroda is. /Farkas E. Zoltán: Tempora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"

"Brassó megye lakossága az 1992-es számláláshoz viszonyítva 643.261 főről 588.366-ra esett, ebből a román nemzetiségűek száma 553062-ről 512595-re apadt, a magyaroké 63491-ről 51398-ra. Brassó város lakossága, 323.736 lakosról csökkent 283.901-re, közülük a románok száma 256.638 (287.506 volt 1992-ben), a magyaroké 23.381 (31.498 volt). Szakál András RMDSZ ügyvezető elnök szerint egyetlen településen sem esett a magyar lakosság aránya 20% alá, sőt léteznek olyan helységek, ahol nőtt a magyarság aránya, például Bodolán, így nem kell a már feltett helységnévtáblákat leszedni a népességcsökkenés okán. Továbbra sincsenek az intézményeken kétnyelvű feliratok, csupán négy településen (Apácán, Alsórákoson, Négyfaluban és Tatrangon) a húszból. Nedeczky László tanácsos iskolaigazgatói tisztségéről való lemondásával veszélybe sodorta a protokollumot. /(Tóásó Áron Zoltán): Magyarnyelv-oktatás az RMDSZ-nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"

"Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója közölte: évről-évre nőtt az olvasók száma, elérve 2000-ben a 10 990-es számot, ami akkor a megye lakosságának kb. 16 százalékát jelentette. Amióta bevezették az éves könytárlátogatási díjat (25 ezer lej felnőtteknek, 15 ezer gyermekeknek), kb. 3000-rel visszaesett a beiratkozottak létszáma, de ez nem jelenti az olvasók számának csökkenését - mondotta az igazgató -, azok morzsolódtak le, akik férjüket, feleségüket is felíratták, hogy egyszerre több könyvet tudjanak kivenni. Kiss Jenő a hetvenes évek közepétől áll a Megyei Könyvtár élén. Jelenleg kevés falusi könyvtár működik. Két éve a községi önkormányzatokhoz tartoznak ezek a könyvtárak pénzügyileg, ritkán tartanak nyitva, a polgármesterek a könyvtárosokat mindenféle más munkára fogják, nem biztosítanak pénzt a könyvvásárlásra. A Megyei Könyvtár 200 000 fölötti könyvállománya értékes. Olyan könyveket is megkapnak itt a diákok, ami után hiába kutatnak Kolozsváron, vagy más egyetemi városokban. Kiss Jenő beszámolt arról, hogy az Erdélyben megjelenő magyar könyvek nagy részét sikerül megvásárolni, de a kiadók nem segítenek abban, hogy e könyvek eljussanak a könyvtárakba. Valamikor a Széchényi Könyvtár rendszeresen küldte a Magyarországon megjelenő könyveket, aztán a nyolcvanas években ennek is gátat vetettek, és akkor a további Széchényi-s ajándékcsomagok turisták hátán vándoroltak be a könyvtárba, vagy antikváriumon keresztül. "Volt egy egyezség a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumával, mely szerint az általa támogatott könyvekből a kiadók kötelesek juttatni a Kovászna Megyei Könyvtárnak. Sajnos nem működött ez, mert tudtak ugyan erről az erdélyi kiadók, de a minisztérium nem kérte számon tőlük, hogy küldtek-e vagy sem könyvet." Egyre kevesebb könyvre jut pénz, százmillió lejt kap egy évre a megyei könyvtár állományának gyarapítására, amikor a brailai könyvtár évi egymilliárdot kap. /Éltes Enikő: "Az erdélyi magyar kultúra támogatásáról ne beszéljünk, ha a pénzt nem adjuk hozzá!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"

"A júl. 29-i felhőszakadás árvizet és komoly károkat okozott Gyergyóditróban: a medrükből kilépő Ditró és Mártonka patakok végigsodortak 600 portán, kidöntöttek kerítéseket, elsodortak kis háziállatokat, megrongáltak gazdasági épületeket, és sok lakásba is befolyt a víz. Az áradat 10 kilométernyi útburkolatban is kárt okozott, s számos kút vizét tette ihatatlanná. /Árvíz Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./"

"Még a koalíciós kormányzás idején hagyták jóvá a máramarosszigeti önálló magyar középiskola létrehozását, Kötő József akkori tanügyminisztériumi államtitkár idején. Azonban megfelelő épület hiányában beindítása azóta is húzódik. Végül az önkormányzat az erdészeti hivatal főtéri székházát vásárolta meg erre a célra, az épületegyüttes felújítása lassan halad. Medgyessy Péter kolozsvári látogatása és Markó Bélával való találkozása alkalmával is felvetődött a szigeti magyar líceum támogatásának szükségessége. Zahoránszky Mihály, a város alpolgármestere a Magyar Szó megkeresésére elmondta: ha rövid időn belül nem jön meg a beígért támogatás, akkor nem tudják befejezni az első kilenc tanterem kialakítását, és szeptemberben nem indulhat be a tanítás. Az iskolára nagy szükség lenne, mert fogy a máramarosi rész magyarsága, s igen jelentős a beolvadás. /(Sike Lajos): Veszélyben a máramarosszigeti magyar líceum őszi megnyitása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Augusztus első szombatján, 3-án idén is összegyűltek emlékezni a bözödújfalusiak. A falurombolás áldozatául esett település lakói ezen a napon visszatérnek a vízzel elárasztott falu feletti domboldalban állított emlékműhöz. Az ökomenikus istentisztelet vezérmotívuma a hűség volt. Az idei találkozón jelen volt dr. Jancsik Jenő, nyugalmazott kolozsvári egyetemi professzor, aki könyvet állít össze a bözödi történelmi-, család- és helynevekről. E munka megjelenése jövő márciusra várható. /(Bögözi Attila): A hűség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"A Romániai Magyar Szó jelezte, hogy ezentúl átveszi Andrassew Iván "budapesti íróbarátunk és munkatársunk" Népszava napilapnál hetente megjelenő írását. /Andrassew-jóslatok a magyar politikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

"Égig érő fa címmel a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a magyarországi Történelemtanárok Egyletének szegedi csoportja az elmúlt héten Szegeden továbbképző programot szervezett romániai (bánsági), vajdasági és dél-magyarországi pedagógusok számára. A program öt napon át tartott, a részvétel ingyenes volt, az anyagi hátteret az Apáczai Csere János Közalapítvány, valamint a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat biztosította. Az előadók között volt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Bodó Barna temesvári egyetemi tanár, dr. Papp György kanizsai nyelvész, egyetemi tanár és dr. Gabrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár. Károlyi Attila, a program moderátora fontosnak tartja azt, hogy hamarosan elkészüljön és felkerüljön a világhálóra a régiótörténeti kronológia és a testvértelepülési kronológia. A régión belül partnerkapcsolat szükséges a tanintézetek között. Egyben erősíteni kell a népfőiskolai hálózatot és a teleházak rendszerét. /Máthé Éva: Regionális pedagógus- továbbképzés - Szegeden. Magyarazonosság és a szülőföld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, budapesti és zágrábi egyetemi tanár annak idején azért képett ki az MDF-ből, mert Antall József miniszterelnök pártja elnökségének háta mögött megegyezett a szabad demokratákkal és átadta a médiát az ellenzéknek. A sajtó továbbra is a régi gárda kezében maradt, így nem történt meg a kommunista elittel való számadás. Kiss Gy. Csaba az ELTE mellett három éve a Zágrábi Egyetemen is tanít. A hungarológiai tanszéknek mintegy 90 hallgatója van, a hallgatóknak mindössze 10 százaléka magyar származású. A szemléletváltás néhány év alatt ment végbe, miután a testvérháborút követően a horvát átlagpolgár is egyértelműen meggyőződött, milyen is volt igazából a szerbekkel kötött "testvéri" házasság, s mit jelentett a magyarokkal sok évszázadon át közös országban élni. Jellasics szobra Zágráb főterén áll. Kardja évtizedekig Budapestnek mutatott, nemrég elfordították, hogy inkább a tenger felé vágjon, hadd ne sértsék ezzel sem a magyarokat. Módosították az alkotmányt, melynek preambulumában mint a történelmi folyamatosság része szerepel a közös királyság és az 1868-as magyar-horvát kiegyezés. Az 1102-ben kezdődött közös államiságra az idén többféle rendezvénnyel emlékeznek meg. A 900. évfordulót a tanszékük is méltóan ünnepelte, Croato-Hungarica címmel egy 550 oldalas tudományos évkönyvet adtunk ki. Kiss Gy. Csaba szűkebb kutatási területe a magyar, lengyel, szlovák kapcsolatok. A közös múlt pozitívumai segítik az egymás közti megértést. Most Máramaroszigeten is tapasztalta, hogy a gyanakvás fala hamar leomlik. /Sike Lajos: Előnyösen változik a szomszéd népek magyarság-képe. Beszélgetés Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésszel, budapesti és zágrábi egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"