A Királyhágómelléki Református Egyházkerület nagyváradi püspöki palotájában június 22-én adták át először Magyarország határain túl a Magyar Örökség díjakat. Az ünnepi ceremónia díszvendége Mádl Dalma, a magyar köztársasági elnök felesége egyben a Vársáncban szervezett Családi Nap fővédnöke is volt. A bizottság évente 4 alkalommal ítéli oda a díjakat — 7-7 teljesítményért, amelyek társadalmi, tudományos, kulturális szempontból fontosak. Az idei második díjazáson magyar örökségnek találtatott Ady géniusza mellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület és alapítója, gróf Mikó Imre, a Nagybányai Művésztelep az egyetemes magyar képzőművészetért végzett munkájáért, Illyés Kinga színművész az erdélyi kultúra megjelenítéséért, Beke György író munkássága a szórványsors megrajzolásában, Domokos Pál Péter a moldvai csángókért végzett munkájáért, valamint Andrásfalvy Bertalan néprajztudósi és közéleti tevékenységéért. Oklevelet vett át dr. Indig Ottó, a nagyváradi Ady Társaság elnöke, dr. Egyed Ákos professzor, az EME elnöke, Domokos Pál Péter leánya, Illyés Kinga, Beke György és Andrásfalvy Bertalan. A Családi napra az anyaországból is érkeztek vendégek a nagyváradi Pro Familia Alapítvány és a Magyarországért Alapítvány közös rendezvényére. /(Balla Tünde): Először a határon túl — Partiumban. Átadták a Magyar Örökség díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Jún. 20-án a Brassóban, a fellegvárban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület és az RMDSZ helyi vezetőségének, a római-katolikus, a református és az unitárius egyházak képviselőinek, illetve a meghívott előadó Sylvester Lajos történész, és a Brassói Magyar Dalárda jelenlétében egy közel háromszáz fős csapat 153 évvel történt hősies harcra emlékeztek. Emléktábla avatásra került sor, azonban az emléktábla nem maradt a várfalon, mert a város közművelődési egyesületének indítványozása ellenére sem sikerült több mint egy éve kiharcolni a szükséges engedélyeket. A történelmi műemlék értékű Fellegvár jelenlegi tulajdonosa, egy turisztikai vállalat(!) nem volt hajlandó engedélyezni a tábla elhelyezését. Sylvester Lajos helytörténész, a Háromszék napilap munkatársa emlékezett a csatára. 1849. június 19-én a Tömösi szorosban Lüders tábornok csapatai betörtek - a császárral kötött egyezség alapján -, hogy Erdélyt elfoglalják. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta: Az emléktábla elhelyezéséhez szükséges engedélyek megszerzését már egy éve elkezdték. /Tóásó Áron Zoltán: Szimbolikus emléktábla-avatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Bartis Ferenc gyergyószárhegyi származású és Budapesten élő költő, szerkesztő és volt politikai elítélt (1957—1964) a Romániai Magyar Szó június 3-i számában közölt "Nyilatkozatában" cáfolta az Alexandru Maier Orvos voltam Szamosújváron című visszaemlékező kötetében róla írt elmarasztaló minősítéseket. Bartis írásában Nagy Benedekre mint tanúra hivatkozott. Nagy Benedek leszögezte: nem lehet tanú, mert őt akkorra már kivitték a Duna-deltába dolgozni. Maiert könyvét Nagy Benedek sok érdekes és hitelesnek tűnő részlete mellett nem egy állítását szubjektívnek tartja. Nagy Benedek a börtönévek alatt nem találkozott Bartis Ferenccel. Bartis Ferenc 1987-ben Magyarországon megjelent Rácsok között Romániában című kötetét Nagy Benedek nem nevezném objektív történelmi dokumentumnak. /Nagy Benedek: A pontosítás és helyesbítés jogán). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

A román közszolgálati televízió (RTV) magyar adásának főszerkesztője, Boros Zoltán által a médiához eljuttatott közlemény nagy hullámokat vert. A főszerkesztő kifogásait, vádjait /a dialógus teljes hiánya lépett fel a szerkesztőség és a szövetség között/ Kelemen Hunor képviselő elutasította. Kelemen szerint Boros az RMDSZ-től a megfelelő időben több mint bizalmat kapott, ezért állításai mindenképpen rosszindulatúak, és ferdítőek. Még akkor is mellette álltak ki, amikor a Boros Zoltán által vezetett szerkesztőség már nem igazán honorálta ezt, inkább támadta az RMDSZ választott vezetőségét. Kelemen szerint Boros a rádió igazgatótanácsában gyakorlatilag a romániai magyarságot képviselte. A területi stúdiók vezetői már hosszabb ideje panaszkodtak Borosnak az igazgatótanácsban kifejtett tevékenységére. Boros egyetlenegy alkalommal sem jelent meg a heti tanácskozásokon, amelyen az RMDSZ által tisztségbe juttatottak találkoznak. – Boros azt állította, hogy több ízben fordult írásban a képviselőházi frakcióhoz, de beadványaira vagy nem kapott választ, vagy néhány sorral kifizették. Kelemen szerint Boros javaslatai olyanok voltak, amelyek nem hoztak semmi újat. Kelemen szerint az egész napos magyar nyelvű rádiózás bevezetése az RMDSZ gondolata volt. – Boros szerint az RMDSZ szeretné saját hatáskörébe vonni a bukaresti magyar médiát, ám szomorú lenne - teszi hozzá -, ha ezt csak úgy tudná megoldani, ha az RMDSZ-tisztségviselők családtagjait próbálná elhelyezni különböző sajtóorgánumoknál. Kelemen ezt cáfolta, szerinte Borosnál a székhez való esztelen ragaszkodásról van szó. /(Gyarmath János): A székhez való ragaszkodásról van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A Bihar megyei Erdőgyarakon megszűnik a magyar nyelv oktatása, ahol 800 magyar él. A gyaraki magyarság nem képes fenntartani a tagozatot, vagy inkább értelmét nem látja, hiszen V—VIII-ban több mint egy évtizede csak románul folyik az oktatás. A helyzet paradoxona, hogy az iskolaigazgató, Molnár Ferenc matematika tanár magyar, tehát nem a vezetés jó szándékán múlik a dolog. A következő tanévet az erdőgyaraki iskolában 21 elsős kisdiák kezdi el román tagozaton az óvodából érkező utánpótlás is két román tannyelvű csoportba jár, az anyanyelv tehát otthonra, a családok hétköznapjaiba szorul. /(Balla Tünde): Megszűnt a magyar oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Római katolikus kápolnát avattak a Nagyváradhoz közeli faluban, Hegyközpályiban, ahol maroknyi katolikus él, s korábban a többségi református közösség templomában miséztek. A június 22-i, szombati templomavatón a két gyülekezet közösen ünnepelt, hiszen a pályi reformátusok példaértékű segítséget nyújtottak a falujukban élő pár tucat katolikusnak. A szentmisén részt vett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, aki megáldotta az új templomot. /Templomavató Hegyközpályiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

A posta állandóan emeli a szolgáltatások árait, s ugyanakkor egyre rosszabb szolgáltatást nyújt. Jelenleg is rendszeresen elvesznek külföldi levelek. 12 évvel a rendszerváltás után, még mindig 100 km-t kell utazni (Parajdról Csíkszeredába) és elvesztegetni egy teljes napot ahhoz, hogy kézhez kapjon az ember egy külföldi csomagot. Egy karácsony előtt postázott csomagot január végén kapott meg az olvasói levél írója, elázva, tönkremenve. Parajdról, ahol postahivatal működik, nem lehet külföldre folyóiratot postázni. Két évvel ezelőtt 11 levele tűnt el valahol egy év leforgása alatt. Legutóbb amerikai barátnője ismét visszakapta a levélírónak címzett levelét, csak a bélyeg hiányzott róla. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset. Volt amikor az üres borítékot kapta vissza levél és fényképek nélkül. /Szász Lenke, Parajd: Mikor lesz végre rend a postán? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Máj. 8-án temették el szülőfalujában Fejér Miklós /Zabola, 1913. nov. 30. – Kolozsvár, 2002. máj./ tanárt. Kolozsváron kevés olyan jól felkészült magyartanár volt, mint ő. Társszerző kortársaival együtt 1954-ben módszertani útmutatót, majd irodalmi olvasókönyveket, nyelvtankönyveket és irodalomtörténeti munkákat állított össze, közben cikkeivel, tanulmányaival jelen volt a sajtóban (Utunk, A Hét, Tanügyi Újság). Magyarságtudata és magas irodalmi műveltsége, bátor és kiállása miatt a koncepciós perek áldozatává vált. 1965-től újra taníthatott. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 1998-ban Ezüstgyopár Díjjal tüntette ki. /Ajtay Ferenc, Kolozsvár: Egy magyartanár emlékére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Winkler Gyula Hunyad megyei, valamint Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselők az Oktatásügyi Minisztérium illetékes vezetőivel tárgyaltak jún. 26-án a magyar nyelvű közoktatás helyzetéről. Hunyad megyében egyetlen középiskola rendelkezik magyar tagozattal, és az eddig itt működő két magyar tannyelvű osztály helyett, a tanügyben lezajlott létszámcsökkentés miatt, csak egy kapott működési engedélyt. Ily módon a megye 92 magyar anyanyelvű végzős diákjának nem volt továbbtanulási lehetősége. Ezt a kérdést sikerült orvosolni a második IX. osztály engedélyezésével a dévai Traian Líceum keretében. A Fehér megyei becei általános iskola helyzete kapcsán egy gazdagabb dokumentációs anyag összeállításának igénye merült fel, amelynek előterjesztése után remélhetőleg visszavonják az iskola megszüntetéséről szóló határozatot. /Újabb magyar osztály a dévai líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./ (Bukarest) A zsilvölgyi anyanyelvű oktatás legégetőbb gondja a megengedett létszám alatt működő osztályok összevonása, illetve a petrillai V-VIII. osztályos magyar tagozat megszüntetésének veszélye. /A Hunyad megyei magyar nyelvű oktatásról tárgyaltak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Öt hónapja igényelhető magyar igazolvány Temes megyében, eddig 4333 személy igényelte az igazolványt, tehát a megye magyar lakosságának kevesebb, mint 10 % -a. Az igazolványok közel felét Temesváron kérték (2089). /(Pataki Zoltán): A magyarok kevesebb mint egytizede kért magyar igazolványt Temes megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Megjelent egy könyv az Ecsedi-lápról. Végh Balázs Béla, a szatmári tanítóképző főiskola tanára, a könyv egyik szerzője emlékeztetett: Az egykori láp peremén született Ady, Móricz, Kaffka, Krúdy szinte egyszerre emeli be a lápot a század eleji magyar irodalomba. Az ismert nagykárolyi régész, dr. Németi János az Ecsedi-láp vidékének településtörténetét rajzolta meg. Az élő falvak (Kaplony, Kálmánd, Börvely, Domahida, Kismajtény, Nagyecsed, Vállaj, Mérk) után képet adott az elpusztult településekről, nevesen Tagyról, Kozárdról, Szentmártonról, Bobáldról és Ebesfalváról. Karácsonyi Károly az Ecsedi- láp kialakulásáról és lecsapolásáról értekezett. Napirenden van a láp rehabilitációja, egy részének visszaállítása. Mára egyértelműen kiderült, hogy a száz évvel ezelőtti lecsapolással nem csak nyert (elsősorban termőföldet), de sokat vesztett is a vidék. /Sike Lajos: Lápi könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Román-magyar kulturális közeledés jegyében született meg A költők hajója című versantológia, amelynek bemutatója a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Központban volt a napokban. A 28 szerző verseit tartalmazó kötet a nagyváradi Civil Akadémia Alapítvány, a Kiss Stúdió és a Familia folyóirat közös kiadása, a programot a Kárpátok Eurorégió Alapítvány támogatta. Szerveztek már szimpóziumot a kulturális közeledés jegyében, fotó- és ikonkiállítást, gyulai és nagyváradi poéták alkotóműhelyét. /A költők hajója alkalom a közeledésre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

"Alig hogy ismertté vált az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem időpontja - melynek ebben az évben is Tusnádfürdő ad otthont -, közzétették a Hargita és Kovászna megyei román civilszervezetek által Marosfőn szervezendő Nyári Egyetem programját is. A két rendezvény időpontja hajszálnyi pontossággal megegyezik. /Tusnáddal egyidőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

"Jún. 28-án Marosvásárhelyen cégbemutatót tartott a Stúdium MIOK Transilvania, frissen alakított román-magyar, korlátolt felelősségű társaság. A főként felnőttoktatással foglalkozni szándékozó cég hátterét a budapesti székhelyű Magyar Iparszövetség Oktatási Központ (MIOK) képezi, mely Erdélyben is szeretné beindítani oktatási bázisát, esetleg bázisait. Marosvásárhelyen telepedett meg a rangos intézmény. A MIOK számítógép-parkot telepít a Stúdium székhelyére, remélik, hogy legalább a számítógépes oktatás és még néhány igényelt tanfolyam már idén szeptembertől beindulhat. /Fórizs Anna: Stúdium - a tudás, a szakértelem szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./"

"Boros Zoltán reagált Kelemen Hunor képviselő állítására, hogy neki személyes problémája, azaz "a székhez való ragaszkodás". (RMSZ, 2002. június 26.). Boros emlékeztetett: többször elmondta, hogy 2002. szeptember elsején, szerződése lejártakor, szándéka volt visszavonulni a Román Televízióból és egy magánstúdió létrehozását tervezte. Gyors leválátsa jelzi a politika hatáskörének kiterjesztését immáron nemcsak a magánmédiára, hanem a közszolgálatira is. Boros több, mint két évvel ezelőtt egy Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levelében jelezte: az RMDSZ kormányra kerülése óta a szövetség bizonyos vezetőinek egyre rosszabb a kapcsolata a médiával. A helyhatósági választások előtt Markó sorozatban utasította vissza az adásban való megjelenést. A helyhatósági választások másnapján sem jött el, amikor az RMDSZ sikereiről is be lehetett volna számolni. Aznap este viszont jelen volt két vagy három román televíziócsatornán. Helyettesként a legtöbb esetben Borbély László képviselő jött el. Egy vitaműsorhoz ismét meghívták Markó Bélát. Visszajelezte, hogy nem kíván eljönni. Ekkor kérték, jelöljön ki az Operatív Tanács valakit, aki egy vitás kérdésben az RMDSZ vezetőségének álláspontját képviseli. Kelemen Hunor képviselő telefonált: az Operatív Tanács megbeszélte az ügyet és úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tévébeszélgetésben. Úgy gondolják, hogy a tervezett adásnak nem is kellene létrejönnie. A televízió magyar szerkesztősége akkor már tíz éve vívta az éppen hatalmon levő román politikai erőkkel a harcot az igazság kimondásáért. Borost jó néhányszor megfenyegették azzal, hogy leváltják. Nem engedték, hogy az adásban dolgozzon Hajdu Győző, felesége, Ádám Erzsébet és egy-két volt besúgó, akiket a román vezetőség több ízben rájuk akart erőltetni. Boros Markóhoz írt nyílt levelére nem kapott választ. Később Boros az írott sajtóban a MÚRE alelnökeként szóvá tette, hogy az újságíró társadalom kifogásolja: az Illyés Alapítvány által a sajtónak szánt támogatások elosztását az RMDSZ vezetősége kivette a civil társadalom, azaz a szakmai egyesület kezéből, amelynek vezetőségét választják, és létrehozott egy új sajtószaktestületet, amelynek tagjait kijelölték. Markó először tagadta, hogy beleavatkozott volna a közszolgálati televízió belső ügyeibe. Mióta azonban ez a beleszólás már tagadhatatlanná vált, szakmai kifogások és testi fogyatékosságok emlegetésével keres utólagos ürügyeket, "egyetértek Boros menesztésével", nyilatkozta. /Boros Zoltán: Párhuzamos monológok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Június 28-án avatta föl Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós emlékházat a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Bár a szobrászművész Nagyszebenben született, gyökerei Csomafalvához kötik. Az avatóünnepségen a szobrászművész Visszanéztem félutamból című önéletírása dramatizált változatát mutatta be a gyergyószárhegyi Ferenczi Attila és csapata, majd a Csomafalvi Értelmiségi Fórum rendezésében rangos előadók vallottak a művészről. A szervezetek és vendégküldöttségek koszorút helyeztek el a Szent István Kardja emlékműnél és a Kossuth-szobornál, majd az emlékházhoz vonult a menet. Dr. Fülöp László, a község polgármestere leplezte le az emlékház falán álló, Borsos Miklóst munka közben ábrázoló domborművet, amely Csin Juditnak, a szobrászművész tanítványának az ajándéka, valamint a szobrászművésznek emléket állító táblát is. Egy külön teremben a kései rokon, Borsos Gábor grafikus tárlatát is megtekintethették a megjelentek. /Gál Éva Emese: Borsos Miklós Emlékház nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Vaskos könyv a nemrégiben megjelent Szilágysági magyarok című kötet. Nem történeti monográfia, a szerzők honismereti munka megírására törekedtek. A honismeretben jelen van történelem, néprajz, földrajz, művelődéstörténet, nyelvészet, irodalom, oktatás, zene, építészet, műemlékfeltárás. Egyed Ákos, a kötet előszó-írója szerint a Szilágyság eléggé elszigetelt tájegység volt és maradt is, ami nemcsak hátrányt, de előnyt is jelent, ugyanis "a Szilágyságban sok még a természet közeli kistáj, ahol a népi kultúra tovább megőrizhette értékeit, mint legtöbb más tájegységünkben". A szilágysági népi kultúra kapcsán képet ad a könyv a népdal- és népballada-hagyományokról, farsangi és karácsonyi szokásokról, népzenéről, néptáncról, népi mesterségekről és a népi építkezésről. Különböző fejezetek szólnak a szilágysági magyar nyelvű oktatás helyzetéről, a régió irodalmáról, sajtójáról és képzőművészetéről is. A kötet jelentős fejezetét alkotják a faluleírások és városbemutatások - 54 falu és 4 város múltjáról és jelenéről található ismertető. Egyed Ákos szerint a kötetnek óhatatlan hiányosságai is vannak: többek között kimaradt belőle - a felkért szerző korai elhalálozása miatt - a Szilágyság demográfiai helyzetének alakulásáról, a népesség nemzetiségi megoszlásának történeti változásairól tervezett tanulmány. 1901-1904 között jelent meg Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című műve, s az azóta eltelt egy évszázad alatt történt változások miatt szükség volt újabb összegzésre, "hogy a pusztuló-eltűnő magyar történeti örökséget, vagy annak legalább egy részét számba lehessen venni". A Szilágyság című közéleti, közművelődési hetilap júniusi híradása szerint a kötet példányszámát meghaladta az érdeklődők száma, ezért a Kriterion, a könyv kiadója annak utánnyomását határozta el. /Mezei Kinga: Szilágysági magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Ottomány kicsi falu Bihar megye északi részén. Június 23-án emlékeztek az 1767. június 22-én a faluban született Szentjóbi Szabó Lászlóra. Iskolazászlót avattak és a tavalyi hivatalos névfelvétel után megtartották a tanintézet névadó ünnepét is, amelyre meghívták Budapestről a költő egyik oldalági leszármazottját, Szentjóbi Szabó Andor okleveles mérnököt, aki a költő emlékét ápolja, életútját kutatja. Szentjóbi Szabó László a magyar jakubinus mozgalom tagja lett, ezért 1795-ben halálra ítélték, s bár az ítéletet várfogságra változtatták még ugyanazon év október 10-én meghalt. Költeményes munkáit 1791-ben adták ki. A budapesti Pécsi L. Dániel tervezte az iskola zászlót. Az emlékezők először a templom oldalán 1995-ben felállított emléktáblához vonultak, majd a szomszédos utcába megkoszorúzták a hajdani Szentjóbi portán felállított emléktáblát. Szentjóbi Szabó Andor, a leszármazott, 1995-ben saját költségén emléktáblát helyezett el a templom falán. Tavaly jelent meg Ottomány monográfiája, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában. /Balla Tünde: Szegény-gazdag világban Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) aggodalommal vette tudomásul a romániai népszámlálás részleges eredményeit. A MIÉRT felhívást intézett minden felelős szervhez, hogy az eredmények okainak megvizsgálása érdekében vegyen részt nyílt párbeszédben, egységes stratégia kidolgozása érdekében. Ennek az együttműködésnek nem lehet politikai színezete. Felhívásuk szól a történelmi egyházakhoz, az RMDSZ-hez, a romániai civil és ifjúsági szervezeteknek, a magyar kormány határon túli ügyekért felelős tisztségviselőihez. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Leleplező adatokat tárt a nyilvánosság elé júl. 4-én egy Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón Bíró György, a Transilvania Szállítók Egyesületének alelnöke az autóbuszokkal történő nemzetközi utasszállításra vonatkozóan. Véleménye szerint az adócsalásnak egyik bevett gyakorlata, hogy a - főként Románia és Magyarország között utasszállítást lebonyolító - cégek nem vallják be a személyszállításból származó jövedelmüket. Ez vonatkozna olyan közismert marosvásárhelyi cégekre, mint a Transexpres, Intertours, Ballótrans, Lavinia, Royal, vagy a Hargita megyei Transtour Inernational, Corund-Trans, Csavargó-Trans, Tomi-Trans, Scorpion-Trans, melyek az utóbbi öt-hat évben - az alelnök becslése szerint - mintegy 400 milliárd lejes adócsalást követtek el azáltal, hogy nem a reálisan eladott jegyek számát vezették be könyveléseikbe, s az így szerzett többletjövedelmük után nem fizettek adót az államnak. A törvény kijátszásának egy másik kitaposott útja a leasing kereskedelemre vonatkozó vámkedvezményekkel való visszaélés. Az adócsalásokból származó összegekkel a cégek készpénzzel külföldön gépjárműveket vásárolnak, majd ezeket a vámnál leasingben vásároltaknak tüntetik fel, több százezer eurós illegális jövedelmet vágva így zsebre. Ily módon, csupán az utóbbi időben és csak Maros megyében - Bíró György adatai szerint - legalább 10 autóbusz került az Intertours, a Lavinia, a Ballótrans, a Royal és a makfalvi Inka kft. tulajdonába. Vádként hangzott el továbbá a dömping árak alkalmazása (főleg az udvarhelyi szállítók körében), a tisztességtelen konkurencia, valamint a feketén dolgozó cégek nagy száma (csak Marosvásárhelyen legalább 30 cégnek nincs működési engedélye). /Bögözi Attila: A fehér szerecsen - feketében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Napvilágot látott a 70 éves Banner Zoltán második verses könyve /Vincellér-ének/ A múlt év novemberében jelent meg Antal Imre csángó festőről irt monográfiája. Decemberben mutatták be Nagyváradon a Kristófi Jánosról készült albumszerű könyvét. Idén januárban Marosvásárhelyen került a nagy nyilvánosság elé a szatmári származású Haller Józsefről írt monográfiája. A könyvhéten jelentkezett a Békés megyei művészettörténeti kalauzzal. Most várja a nyomdából az Írás-Jelek címmel leadott kötetet, melyben 60 erdélyi művész írásából válogatott, Trianontól máig terjedően. Jelenleg készíti Erdős I. Pál grafikus monográfiáját. Banner Zoltán ugyan 1989 óta Békéscsabán él, de továbbra is szívügye az erdélyi magyar képzőművészet. /Sike Lajos: Banner Zoltán (70 évesen is) a Hídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"A Bihar megyei Micske lakói hat esztendeje először szervezték meg az Észak-Bihari Falunapokat. Az ideit június utolsó hétvégéjén tartották. A református gyülekezet tartja fenn az 1989 után épült Timóteus ifjúsági és katekétikai központot. Holland és ír segítséggel a faluban gyermekotthont építenek. Nagyon sok falunap kell még, hogy összegyűjtsük ezer esztendős értékeinket - hangzott el a falunapon. Megfogyva bár, de törve nem, a magyarok a Kárpát-medencében eltöltött ezer esztendejének krónikája - ez a Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár műsorának címe. Micskén 1992 óta működik a Görböc népi táncegyüttes. Gavallér Lajos református tiszteletes Micskéről minden létező tudnivalót kiad füzetek formájában, már a harmadikat szerkesztette. /Balla Tünde: Észak Bihari Falunapok Micskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Csíksomlyó neve ma már nem csupán kegytemplomáról, valamint a pünkösdkor minden esztendőben sorra kerülő nagy zarándoklatról - búcsúról - ismert, hanem a templom közvetlen szomszédságában található Jakab Antal Tanulmányi Házról is. 1996 szeptemberében történt az épületkomplexum átadása. Elsődleges célja a továbbképzés, az ifjúság katolikus szellemiségben való nevelése. A komplexum magába foglal egy kétcsillagos szállodát, továbbá több előadótermet. A házat a Csíksomlyó Tours Kft. működteti, amelynek egyetlen részvényese a gyulafehérvári Caritas. A tevékenység kiszélesítését szolgálta az úgynevezett konferenciaturizmus beindítása, amely szimpóziumok, előadások, továbbképző tanfolyamok, országos és nemzetközi konferenciák megszervezését jelenti. A nyereséget mindig visszafordítják a fejlesztés, modernizálás, esetleges javítások céljára. A jövőben szeretnének egy nagyobb konferenciaközpontot kialakítani/építeni egy 500-600 személy befogadására alkalmas előadóteremmel, valamint az ehhez szükséges szállodával és étteremmel. Távlati tervük: hasonló irodák/fiókok megnyitása nagyobb városokban, így Kolozsváron és Marosvásárhelyen. /Forró Miklós: Keresztény hittel a közösség szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Marosvásárhelyen a magyarság immár kisebbségben van: a románok aránya 50,3 %, a magyaroké 46,6 %, a többi lakos más nemzetiségű. Tehát Marosvásárhelyen immár alig 70 ezer magyar él, az 1992-es csaknem 85 ezerrel szemben. Néhány Maros megyei adat a kisvárosokból, ami a magyarság részarányát illeti - zárójelben az 1992-es adattal: Szászrégen - 28,7% (31,8), Szováta - 89,1 (90,2), Marosludas - 25,2 (25,9), Segesvár - 18,3 (19,8), Dicsőszentmárton - 17,5 (19,9), Radnót - 15,1 (16,8). Ezek szerint Segesváron és Dicsőszentmártonban nem kötelező kiírni a városok magyar nevét, de azért a helyi tanácsok megtehetnék ezt a szép gesztust. Maros megyei szinten a magyarság részaránya szintén csökkent, 41,39 százalékról, 39,25 %-ra. Felekezeti megoszlás Maros megyében: ortodoxok - 53,1 %, reformátusok - 26,9 %, katolikusok - 9,5 %, unitáriusok - 2,5 %. /Máthé Éva: Megfogyva bár, de törve nem ! (?) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Zilah és Vidéke fiókja újraalakulására került sor a tudományos intézmény elnöke, dr. Egyed Ákos akadémikus jelenlétében. Az újraalakulás alkalmából dr. Egyed Ákos előadásában ismertette az EME történetét és jelenlegi állapotát. Dr. Egyed Ákos tárgyalt a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, ezután július első napjaiban szándéknyilatkozatot fogadtak el az EME és az MTA párhuzamos együttműködéséről. Az EME Zilah és Vidéke fiókja elnökének dr. Bajusz István történészt, egyetemi adjunktust választották meg, alelnökéül Kovács Kuruc János tanárt, helytörténészt, a titkári feladatokat a szilágycsehi Vida Katalin tanár, a Tövishát Társaság vezetőségi tagja látja el. /Fejér László: Zilah és Vidéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A júl. 6-án megtartott RMDSZ Brassó Megyei Képviselők Tanácsának ülésén lemondott Nedeczky László, az Áprily Lajos Középiskola igazgatói tisztségéről. A megyei képviselők többsége megerősítette a megyei elnökség javaslatát Nedeczky László városi tanácsos, iskolaigazgató elvi szankciójára vonatkozóan, mert tárgyalásokat folytatott politikai pártokkal, s ennek eredményét nem közölte kellő időben az RMDSZ vezetőségével. Az elvi megrovás mellett pénzbeni kötelezettséget is kiróttak Nedeczkyre, mégpedig azt, hogy a Hőerőmű (CET) vezetőtanácsi tagságából eredő jövedelmének 20%- át havi rendszerességgel fizesse be az RMDSZ kasszájába. Nedeczky László a Megyei Képviselők Tanácsához intézett nyílt levelében ismertette, miért döntött a lemondás mellett. A nyílt levélben hangsúlyozta, hogy mindazok a vádak, amelyek elhangzottak, valótlanok. Valójában a cél a politikai meghurcoltatása volt. Nedeczky hangsúlyozta, hogy az RMDSZ megyei vezetősége el akar hallgattatni őt, mivel nem tudott beleegyezni azokba a hátrányos egyezségekbe, melyeket az Áprily-iskola helyzetével kapcsolatban kötött. A megegyezésben ugyanis nem szerepel: az iskola mindenképpen a hagyományos épületben marad, valamint a feljavításra kiutalt összeget lefaragják annyira, hogy a B épületet fel sem fogják javítani. Közben, a több mint 750 szülő és pedagógus által a helyi és országos hatóságokhoz küldött beadványra még most sem feleltek. /Tóásó Áron Zoltán: Személyeskedések eredménye. Lemondott az Áprily Lajos középiskola igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"A kolozsvári Teológiai Intézet, a Sulyok István Református Főiskola és a Partiumi Keresztyén Egyetem professzora, dr. Eszenyeiné dr. Széles Mária ötven esztendős tanári és lelkészi szolgálatát ünnepelték júl. 7-én a nagyváradolaszi református templomban. Nagyvárad köztiszteletben álló professzorát sokan köszöntötték. Tőkés László püspök köszöntötte az ünnepeltet, tanártársai közül pedig dr. Tőkés István, a magyarországiak nevében dr. Pásztor János. A professzorasszony Ige és történelem, azaz a prófétai igehirdetés teológiája c. könyvét dr. Geréb Zsolt kolozsvári teológustanár méltatta. /(Balla Tünde): Ötvenéves jubileum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Nagyvárad kulturális-tudományos- társadalmi-művészeti folyóirata, a Várad második száma hamarosan kapható lesz. Szűcs László főszerkesztő közlése szerint a szám képzőművésze Szabados Árpád, a Budapesti Képzőművészeti Főiskola korábbi rektora. Interjút közöl majd a lap Sánta Attilával, az EMIL ügyvezető elnökével. Egy tanulmány a rogériusi magyar templombajárási szokások vizsgálatával foglalkozik. /(Balla Tünde): Nyomdában a második szám. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Falutalálkozóra gyűltek össze júl. 7-én Somkeréken. A szórványban, kiöregedő falvakban ritka örömünnep, amikor hirtelen megtelik az ősi templom. Az új református lelkipásztor, Felszegi Imre felvetette a találkozó gondolatát. Az egyházközség a református műemléktemplomot bemutató hatdarabos színes képeslapalbumot adott ki erre az alkalomra. A Beszterce-Bethlen környéki szórványban ez az első ilyen album. Somkerék lakossága 1661-ig tisztán magyar volt, akkor a török és tatár e községet is teljesen elpusztította s rabságra hurcolta lakóit. Később újból magyarokkal benépesítették, lassanként románok érkezte, akik 1721-ben már meghaladták a magyarság számát. Somkeréknek az 1992-es népszámlálás adatai alapján: 738 román, 264 magyar lakója volt. A faluban a tucatnyi kisiskolásnak kiharcolták a magyar oktatást, működik az óvoda. /(Guther M. Ilona): Somkerékiek falutalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"