"Az előzetes népszámlálási adatok szerint Beszterce-Naszód megye összlakossága 312 325 fő, a megye lakosságának 5,9 százaléka magyar, 3,6 százaléka roma nemzetiségű. Ezzel szemben magyar anyanyelvű 5,55, roma anyanyelvű 1,3%. A lakosság 1,2%-a római katolikus, 4,6 százaléka református. Fehér megye összlakossága 382 999 fő, a megye lakosságának 5,4 százaléka magyar, 3,8 százaléka roma nemzetiségű. Magyar anyanyelvűnek vallotta magát a lakosság 5,2%-a, roma anyanyelvűnek a lakosság 1,1%-a. A lakosság 1,3 százaléka római katolikus, 3,8 %-a református, 0,5%-a unitárius. /Fehér és Beszterce-Naszód megyei népszámlálási adatok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Beszterce-Naszód megyében 18500 magyar él, 1992-ben még 21093-an (székely 5) voltak. /(Kresz Béla): A szórvány súlyos vesztesége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Bihar megyében 155 ezer magyar él az idei népszámlálás legfrissebb adatai szerint. Ez 26 ezerrel kevesebb, mint a korábbi, 1992-es számbavételkor volt. Bihar megyében 600 ezren élnek, 8000-rel kevesebben, mint tíz éve. 404 ezret számlált a román lakosság a korábbi 425 ezerrel szemben, fogyatkoztak a németek, másfélezerről alig több mint ezer személyre, és mintegy félezerrel vannak kevesebben a korábban 7700 főt számláló szlovákok. Egyedül a Bihar megyei cigányság gyarapodott, 21 ezerről 30 ezerre emelkedett a magukat romának vallók száma. /(Balla Tünde): Kevesebben 26 000-rel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A népszámlálási adatok közzétételét követően a legnagyobb példányszámú bukaresti román napilap címoldalán állt: "Clujul nem lesz többé Kolozsvár". Nekünk, magyaroknak mindig is kincses Kolozsvár, "ezeréves erdélyi történelmünk fellegvára és fővárosa, melynek valamennyi régi épülete, emléke a magyarsághoz kapcsolódik" - állapította meg Ferencz L. Imre újságíró. Erdélyi román városokról beszél a történelemtudomány, miközben a román nyelvben a vár, a város szavak a Regátban is magyar eredetűek (Temesvár - Timisoara, ill. oras). Nagyszebenben minden bizonnyal nem él immár 20 százaléknyi szász, de a város neve ott olvasható németül is a román alatt. Hasonlóképpen Szászrégenben is a román meg a magyar alatt. De Kolozsváron hallani sem akarnak az erdélyi toleranciáról, az ott élők hagyományainak, kultúrájának kölcsönös megbecsüléséről. A gyarapodás egyik garanciája az ésszerűbb anyaországi támogatás lehet. Az itthonmaradás alapfeltétele a gazdasági megerősödés, a munkahelyteremtés, a fiatalok kiemelt megsegítése. /Ferencz L. Imre: Csakazértis Kolozsvár! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán induló szakok és felvételi keretszámok. A képzés időtartama 4 év, a főiskolai szakokon pedig 3 év. Matematika Kar: matematika (19 tandíjmentes hely, 10 tandíjas hely), informatika (25 tandíjm., 25 tandíjas), matematika-informatika ( 22 - 60) és informatika főiskola (Csíkszereda): 20 - 10). Kémia és Vegyészmérnöki Kar: kémia (24 - 15), kémia-fizika (22 - 15). Biológia és Geológia Kar: biológia (20 - 6). biológia- kémia (10 - 3), ökológia és környezetvédelem (10 - 3), biológia-geológia (10 - 3). Földrajz Kar: földrajz (15 - 40), földrajz- idegen nyelv (18 - 40) . Topográfia főiskola (Gyergyószentmiklós): 36 - 30), turisztikai földrajz főiskola (Gyergyószentmiklós): 26 - 20). Jogi Kar: jog (28 - 15). Történelem és Filozófia Kar: történelem (15 - 15 - 40 tandíjas hely távoktatáson), történelem-művészettörténet (5 - 4), történelem-régészet (5 - 4), történelem- könyvtártan (10 - 8), archivisztika és történelem (5 - 8), történelem-külügyi kapcsolatok (7 - 8), filozófia (20 - 20 - 30 tandíjas hely távoktatáson). Szociológia és Szociális Munkás Kar: szociológia (14 - 55 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociális munkás (55 - 117 - 50 tandíjas hely távoktatáson), szociológia-antropológia: 10 - 45). Bölcsész Kar: magyar nyelv és irodalom (A) -román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (40 - 15), magyar néprajz (A) -magyar nyelv és irodalom vagy román nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (B) (15 - 7), román nyelv és irodalom (A)-magyar nyelv és irodalom vagy német nyelv és irodalom (B) (15 - 20), színművészet (7 - 2). Lélektan és Neveléstudományi Kar: lélektan (25 - 50 - 150 tandíjas hely távoktatáson), gyógypedagógia (15 - 30), pedagógia (8 - 10). Tanítóképző főiskola (Kolozsvár ): 27 tandíjmentes hely, Székelyudvarhely: 21 tandíjmentes hely, Kézdivásárhely: 20 tandíjmentes hely, Szatmárnémeti: 20 tandíjmentes hely). Tanító- és óvóképző főiskola (Marosvásárhely): 16 tandíjmentes hely). Közgazdaságtudományi Kar: marketing (21 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), pénzügy és bankok (25 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton), gazdasági informatika (28 - 15, 20 tandíjas hely látogatás nélküli tagozaton). Politikai- és Közigazgatástudományi Kar: politikai tudományok (16 - 15), helyi közigazgatási főiskola (Szatmárnémeti): 20 - 19; Sepsiszentgyörgy: 21 - 10). Újságírás (9 - 20). Üzletvezetés Kar: vállalati gazdaság főiskola (Sepsiszentgyörgy): 30 - 40). Testnevelés és Sport Kar: testnevelés és sport (18 - 30) . Református Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (22 - 22); teológia - történelem (8 - 11); teológia - szociális munkás (15 - 21). Római Katolikus Teológia Kar: teológia - magyar nyelv és irodalom vagy idegen nyelv és irodalom (18 -13), teológia - történelem (11 - 13), teológia - szociális munkás (11 - 13). /Felvételi a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatára a 2002/2003-as tanévben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad. Bölcsészettudományi Kar: Református vallástanár - Szociális munka: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Szociológia: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Szociális munka: 30 hely, amiből 5 tandíjas, Református vallástanár - Német nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Német nyelv és irodalom:30 hely, amiből 5 tandíjas, Református vallástanár: 25 hely, amiből 5 tandíjas. Filozófia: 25 hely, amiből 5 tandíjas. Angol nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Román nyelv és irodalom: 30 hely, amiből 5 tandíjas. Alkalmazott Tudományok Kar: Zenepedagógia 20 hely, amiből 5 tandíjas, Menedzsment 70 hely, amiből 20 tandíjas. Kereskedelmi, turisztikai és szolgáltatási egységek gazdaságtana: 50 hely, amiből 10 tandíjas. Képzőművészet - reklám grafika, vizuális kommunikáció: 20 hely, amiből 10 tandíjas /Partiumi Keresztény Egyetem - Nagyvárad. Felvételi tájékoztató a 2002-2003-as tanévre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"Hat iskola diákjai érettségiztek Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceum vizsgáztató központjában: a Salamon Ernő Líceum, a Battyhány Ignác Iskolaközpont, a Gépgyártóipari Iskolaközpont, a román tannyelvű Sf. Nicolae Líceum, a ditrói Puskás Tivadar,és az alfalvi Sövér Elek Líceum diákjai. A vizsgára álló összesen 326 tanulóból 264-nek sikerültek az érettségi vizsgái. Lebontva, a Salamon Ernő líceum 123 diákjából 109-en vizsgáztak sikeresen, a Battyhány iskolának 80 diákjából 60-an, a Gépgyártóipari iskolában ez az arány 49-34, a Sf. Nikolae iskolában 36-35, a ditrói iskolában 19-15, míg Alfalu esetében 19-11. A 62 sikertelenül vizsgázó diákból 40-et román nyelv és irodalomból húztak el, 16-ot magyar nyelv és irodalomból, míg 6-ot valamely szaktantárgyból, s volt egyetlen olyan eset is, hogy a diák mindenből átmenő jegyet kapott, de az általános médiája kevesebb lett, mint 6-os. A román nyelv és irodalomnál a furcsa pontozási mód is hozzájárult a viszonylag nagy arányú sikertelenséghez: az írásbeli egyik feladata volt esszét írni Caragiale nyomán, s az elbírálási mód kikötötte, hogy ha a diák nem ír két oldalt, 20 pontot veszít, az esszé tartalmától függetlenül. A szóbeli vizsgán a diákok nem iskolák szerint, hanem ábécésorrendben léptek a bizottság elé, felváltva a román és a magyar tagozatról, ami szintén nem volt kedvező a magyar ajkú diákoknak, hiszen román nyelvtudásban nem vetekedhetnek a román anyanyelvűekkel. /Gál Éva Emese: Érettségi eredmények, kérdőjelekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

"A Hargita Megyei Önkormányzat alapköveit még az 1989. december 28-án megválasztott rendszerváltó közigazgatási hatósága, a Nemzeti Megmentési Frontnak megyei tanácsa illetve az ezt követő Nemzeti Egység Ideiglenes Megyei Testülete rakta le. Az önkormányzat megyei testületének fennállása és tizedik évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülésen az elismerés hangján emlékeztek meg az önkormányzat évtizedes eredményeiről, a megválasztott képviselők munkájáról. Az első rendszerváltó közigazgatási testületnek nem volt könnyű: megkezdeni az önálló szervezési, gazdasági, szociális és urbanisztikai módszerek alkalmazását, valamint a fejlett nyugati országok közigazgatási tapasztalatainak gyakorlati megismerése. Emlékezetes marad 1990 februárja, amikor a hideg időben a megyeháza előtt több ezren álltak sorban órákig, hogy aláírhassák a magyar nyelvű oktatás és az egyetem létrehozását igénylő országos szintű 500 ezres névjegyzéket. Az első megválasztott közigazgatási testület munkatársai, Pataki Imre, Lászlófy Pál, Csutak István, Somay Péter és mások útkeresői voltak az első demokratikus és reformálódó megyei közigazgatásnak. Pataki Imre szívügyének tekintette a szociális beruházások előkészítését és azok megvalósítási feltételeinek biztosítását. Pataki Imre például egy beruházási elemzés szünetében telefonált Bukarestből, és a megyei szakigazgatóság dolgozói hajnalra elkészítették az előre nem jelzett és soron kívül kért bizonylatokat, amelyeket Pataki elnök az érkező gyorsvonatról leszállva és átülve a bukarestire, reggel elsőként tette le a dossziét a pénzt jóváhagyók asztalára. Ekkor hangzott el az a megjegyzés, hogy a hargitaiak nem is olyan rossz emberek, ahogy a "Harkov" jelentében leírták. Kolumbán Gábor elnök idején a megyei tanács megalapozta a fejlesztő elvű önkormányzatiságot. A mai önkormányzat Zsombori Vilmos elnökletével a közigazgatási reformok felgyorsításán dogozik, az Európai Unió normáinak megfelelően. /Dr. Balázs Sándor Csíkszereda: Rendszerváltó és fejlesztő közigazgatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11., Postafiók rovat./"

"Gyarmath János főszerkesztő megállapította: ilyen jó visszhangja az egyébként mindig gyanakvó román sajtóban magyar miniszterelnöki látogatásnak soha nem volt. Szerinte arra sincs példa, hogy a magyar miniszterelnök külön is találkozzék, megbeszéléseket folytasson az RMDSZ teljes vezérkarával. Ezután kérdezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök véleményét, aki hasonlóan lelkendezett: a magyar miniszterelnök éppen Kolozsvárra látogatott, nagy hangsúlyt helyezett arra, miszerint ő Erdélyben itthon érzi magát, hogy Erdélyben rokonai, barátai élnek. Markó szerint ezzel az erdélyi, a romániai magyaroknak üzenetet kívánt tolmácsolni, azt, hogy a magyar miniszterelnök, a most megalakult magyar kormány kiemelt figyelmet fog szentelni a határon túl élő magyarságnak. - Markó szerint a népszámlálási adatoknak miatt pánikba emiatt esni nem szabad. - A jövő héten összeülő Magyar Állandó Értekezlet napirendje még egyeztetések tárgya, jelezte Markó. Az RMDSZ szerint nem feltétlenül szükséges a kedvezménytörvény módosítása, ha viszont mégis, akkor úgy kell módosítani, hogy romániai alkalmazását az ne igazán érintse. Az értekezleten szóba kell hozni a határon túli magyarság támogatási rendszerét, "amellyel szemben számos kifogás merült fel." Az RMDSZ-nek a kormánypárttal megkötött egyezményének mérlege: Kiemelkedő eredmény, hogy végre sikerült a tulajdon kérdését rendezni. Kovászna megyében, de máshol is haladnak már a dolgok. Nem volt eredményes az állami felsőoktatás. A BBTE-n nem különítették el a szakokat, a karokat, a marosvásárhelyi orvosin nem hirdették meg a kívánalmak szerint a magyar nyelvű évfolyamokat. Nagy mulasztás az RMDSZ részéről, hogy nem foglalkoztak a szociális kérdésekkel. A kormány szociálpolitikája átláthatatlan, a fizetések nagyon kicsik, a közköltségek kifizethetetlenek. Az országban most már milliók vannak olyan helyzetben, hogy a létminimumon vagy azon alul tengetik életüket. Gyarmath kérdésére: mintha felerősödtek volna a szövetségi elnök személye elleni támadások, Markó reagálása: "akik az RMDSZ-ben amolyan belső ellenzéket képviselnek, ha tehetik, akkor támadják a szövetség vezetőségét, elnökét." /Gyarmath János: A szülőföldön való megmaradásunkért kell dolgoznunk. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Iasi-ban nemzetközi szemináriumot tartottak a csángókérdésben. Nem szakmai vita volt, politikai disputa lett belőle. Asztalos Ferenc képviselő, aki jelen volt, összefoglalta a szeminárium lényegét. Valer Dorneanu szerint Romániában nincs kisebbségi kérdés, úgyhogy a csángókérdés is álkérdés, amit külföldről erőltetnek. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Iasi-ban hasonló rendezvényre kerüljön sor, ahova, ha kis számban is, de meghívják a magyar tudományosság képviselőit és RMDSZ-politikusokat. A romániai magyar tudományosságot Demény Lajos akadémikus professzor és Tánczos Vilmos, a Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára képviselte. Akadt néhány tudós román részről, akik elismerték, hogy a csángók eredete, nyelve, kultúrája esetleg még vita tárgya is lehet, s tény, hogy vannak román és magyar csángók. Ez volt a maximum. - 1992-ben, és újabban 2002-ben a csángók egy része magyarnak mondta magát. Petre Gherghel iasi-i római katolikus püspök leszögezte: amíg a csángók tudnak románul, addig nincs szükségük magyar misére. /Oláh István: A moldvai csángókról Moldvában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"

"Júl. 5-én és 6-án nemzetközi szemináriumot tartottak Iasi városában (Jászvásáron) A csángók eredete, nyelve és kutúrája címmel. Az elhangzott csaknem 40 előadásban és hozzászólásban a román és a magyar álláspont nem egyszer éles hangvételű konfrontációjára került sor. Első ízben történt meg, hogy Romániában tartott rangos nemzetközi tanácskozáson hallathatta szavát Duma András költő, a klézsei csángó-magyar szervezet elnöke, Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Társulat elnöke, hogy jelen lehetett Bartha András, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség elnöke, Bilibók Jenő és Istók Róbert. Eddig ők a romániai magyarellenes kampányban a támadás célpontjai voltak. A román előadók mindannyian a moldvai csángók román eredetéről és anyanyelvéről beszéltek. Tánczos Vilmos szavatos okfejtését a csángó-magyar nyelvről nagy idegességgel fogadták a román résztvevők, maga Petre Gherghel moldvai katolikus püspök is szokatlanul éles hangon akarta felelősségre vonni a csángó szakértő magyar docens előterjesztését. Különös felháborodás kísérte Sógor Csaba szenátor megjegyzéseit. Demény Lajos történész azért választotta a román történelmi forrásokban és szakirodalomban tükröződő csángó képet, mert a régebbi munkák szerzői távolról sem tagadták a moldvai csángók magyar származását, magyar anyanyelvét, hanem éppen ezt támasztották alá. Tytti Isohookana-Asunmaa asszonyt, az Európai Tanács csángó szakértőjét is néhányan a román felszólalók közül szokatlan hangvételű felelősségre-vonásban részesítették. A román külügyminisztériumi küldött, Anca Ilinoiu vádolta a finn szakértőt. Pozsony Ferenc körbeadta a román nyelven megjelent monográfiáját a moldvai csángókról. A román hozzászólók szerint a magyarok hatékony propagandát folytatnak. Az állítás nem fedi a valóságot. Jó példa erre, hogy a csángó-magyarság mindmáig klasszikus szakértőjének, Lükő Gábornak monográfiája csak nemrégen jelent meg Budapesten Pozsgai Péter és Heilig Balázs szakszerű gondozásában. A szerző kilencvenedik életéve ellenére sem érhette meg, hogy az ezelőtt több mint hatvan évvel első kiadásban nyomdafestéket látott A moldvai csángók című rendhagyó monográfiája eljusson az olvasók kezébe. Benda Kálmán kétkötetes forráskiadványa kiváló kezdeményezésnek bizonyult, és elismerést érdemel Tóth István György törekvése, hogy a Vatikáni Levéltár eddig kiadatlan forrásait közzé tegye és értékesítse. Halász Péter is több figyelemre méltó tanulmányt közölt. A résztvevőket kivitték Butea és Szabófalva községekbe. A szervezők kínosan vigyáztak arra, hogy a lakosoktól távol tartsák a megjelenteket. Rendőrségtől védve érkezhettek a templomokba és a hosszan tartó műsorra a művelődési házakba. A szabófalvi kultúrházban nagy betűkkel kitűzött "Noi suntem romani" (Mi románok vagyunk) jelszó elárulta a sanda szándékot. /Demény Lajos: Nemzetközi szeminárium a csángókról. Bukaresti magyar professzor a jászvásári eszmecseréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Kőrösi Csoma Sándor emlékplakettet adományozott az erdélyi származású Erőss Zsoltnak, a Magyar Mount Everest 2002 Expedíció tagjának, aki első magyarként jutott fel a Mount Everestre. /A HTMH elnöke emlékplakettet adományozott a Mount Everestre feljutott Erőss Zsoltnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"Jánosházy György költő, műfordító, szerkesztő és kritikus betöltötte a nyolcvanadik életévét. Teljes szellemi erővel dolgozik Marosvásárhelyen, kövesdombi tömbházlakásában. A napokban kiadott szonettgyűjteménye a kilencedik kötete. Eszménye mindig a reneszánsz értelmiségi volt, vallja. Az Írószövetség díját öt Shakespeare-fordítást tartalmazó kötetéért kapta, 2000-ben. Jánosházy György Shakespeare mindegyik művét magyarra akarja ültetni, eddig huszonegyet. /Máthé Éva: Reneszánsz alkotó Shakespeare bűvöletében. Beszélgetés Jánosházy György marosvásárhelyi költővel, műfordítóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"Megjelent a Bukaresti Magyar Közlöny, az RMDSZ bukaresti szervezete lapjának új száma /2. évf., 5. sz./, melyben a népszámlálás előzetes eredményeit elemezte Czédly József statisztikus. A lapban a bukaresti Demény Lajos történészprofesszor beszámolt a július elején Iasi-ban megrendezett nemzetközi csángó konferenciáról. /Bukaresti Magyar Közlöny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"A Kriza János Néprajzi Társaság (Kolozsvár) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (Budapest) támogatásával megjelent Pozsony Ferenc, kolozsvári egyetemi professzor Ceangaii din Moldova (A moldvai csángók) című román nyelvű kötete. A kiadvány tartalmából: Bevezető, A csángó népelnevezésről, A csángók eredete, A csángók Moldva történetében, Egyházi élet, A csángók történeti tudata, A csángók magyar nyelvű népköltészete, A moldvai csángók nyelvjárása, A csángó identitás változása, A csángó falvak társadalomszerkezete, A csángó falvak gazdasági élete, Az 1989 utáni jog- és érdekvédelmi törekvések kronológiája, A helynevek jegyzéke, Bibliográfia. A kötetet példányaiból a nemrég Jászvásárban megszervezett konferencián a résztvevők között 50 példányt szétosztottak. A közeljövőben 300 példányt moldvai csángó falvakba fognak kiszállítani. /Hasznos könyv a csángókról - románul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Szatmárnémeti polgármesteri hivatala honlapjának szövegét úgy állították össze, mintha a várost örök időktől csak románok laknák. Ugyanakkor megjelent egy könyv Szatmárnémetiről /Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése/, amelyet korabeli dokumentumok, köztük sok eredeti térkép, rajz, fénykép alapján állították össze. Dr. Bura László érdeme, hogy ez a kötet összeállt. Júl. 13-án, a kölcseys véndiákok világtalálkozóján mutatták be ezt a könyvet. Varga Attila parlamenti képviselő jelezte, hogy a könyv megjelenése (az Identitas Alapítvány idei ötödik kötete) kulturális esemény a szatmári magyarság számára. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte dr. Bura László évtizedes kitartó kutatómunkáját, méltatva a társszerzők (köztük Bara István, Bara Csaba, Muhi Sándor és Erdei Líviusz) érdemeit is. /Sike Lajos: Ez már igazabb történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Gyetyaláng címmel adott ki havilapot a Szilágysomlyói Református Egyházmegye a lompérti Szőnyi Levente lelkipásztor szervezésében. Az első évfolyam első száma júliusban jelent meg a zilahi ColorPrint nyomdában kétezer példányban. /Gyertyaláng. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"A román és a magyar illetékesek Aradon jóváhagyták azokat a terveket, amelyek megvalósításához az idén az Európai Unió 10 millió euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt a Phare-program határokon átnyúló együttműködési fejezetében. A jóváhagyott tervek szerint Magyarországon a Phare-programból 2,11 millió eurót utalnak ki a Nyírbátor és a Vallaj-Csanálos határátkelő közötti új út építésére. A román kormány a közelmúltban döntött arról, hogy a Vallaj-Csanálos határátkelőt megnyitják a nemzetközi utasforgalom előtt. Az Európai Unió további 2,88 millió eurót ad Magyarországnak a határtérségben megvalósítandó különféle gazdasági fejlesztésekre, kisebb tervekre. Romániában az aradi nemzetközi vásárközpont felépítését támogatja az EU 2 millió euróval. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőhöz vezető vasúti felüljáró építésére 2,5 millió euró támogatás jut, 500 ezer euróval pedig kisebb projektek megvalósítását segítik. A nagyberuházások esetében a költségek legkevesebb 25 százalékát a kedvezményezett országoknak kell biztosítaniuk. /Román-magyar határ menti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"

"Szilágynagyfalu kismonográfiája a Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht. kiadásában Budapesten jelent meg az idei nyáron. Szerzője, Major Miklós a Szilágynagyfaluban élő ny. tanár, néprajzkutató és helytörténész. A kötet egyik darabja a Magyar Millennium vállalkozásának, amely száz kötetes falumonográfia sorozatban Kosáry Domokos akadémikus főszerkesztésében száz magyar és nemzetiségi, anyaországi és határon túli faluról jelentetett meg. Már 2000-ben két tucatnál több települést ismertető munka megjelent. Erdélyből mindössze a Szilágynagyfalu és Zabola falvakat ismertető kötetek szerepelnek a 2000 telétől eddig megjelent ritka sorozatban. /Fejér László: Szilágynagyfalu: száz magyar faluból egy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"

"A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút kért Bálint-Pataki Józseftől, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökétől a Magyar Állandó Értekezletről. Nem lesz előre lefektetett napirend, inkább ismerkedés a határon túli magyarság szervezeteinek vezetőségével, gondjaival, a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárásaival. Az új magyar kormányzat bemutatkozik a Máért ülésén. Van egy érvényes kormányrendelet is, amelyet a Medgyessy kabinet a hetekben fogadott el, s amely szerint minden tárcánál van egy illetékes, akinek a határon túli magyarsággal való törődés a feladata. - A HTMH részt vesz a Magyar Állandó Értekezlet tényleges szervezésében a Miniszterelnöki Hivatallal együtt, annak irányításával. A HTMH kötelessége lesz végrehajtani mindazokat a határozatokat, döntéseket, amelyek a Máért ülésén születnek. - Bálint-Pataki József leszögezte, a magyar törvényhozás csak ott kíván a kedvezménytörvényen módosítani, ahol az nincs összhangban az ajánlásokkal, de úgy, hogy az eredeti céljának továbbra is megfeleljen. A népszámlások mutatják, hogy mindenütt csökkent a magyarság száma. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ezt a folyamatot leállítsák. Az anyaország elszívó hatása mindenképpen befolyásolta az erdélyi magyarság fogyását, szükséges a támogatási politika átgondolását, vetette közbe a lap főszerkesztő. Bálint-Pataki József szerint is szükséges a támogatási rendszer, stratégia átgondolása. /Gyarmath János: Ma ül össze a MÁÉRT ötödik értekezlete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

"Nyárádszentmártonban szervezte meg az idén a MIÉRT (erdélyi magyar fiatalok RMDSZ mai csúcsvezetőségéhez áll közel álló érdekvédelmi szervezete) első nyári akadémiáját. Júl. 17-én kezdődtek az előadások. A vitára RMDSZ- politikusokat hívtak meg /Varga Attila képviselő, Szabó Károly és Eckstein Kovács Péter szenátor/. Júl. 17-én Veres Valér, Bíró A. Zoltán és Bodó Julianna szociológusok előadása hangzott el az erdélyi ifjúság problémáiról. A táborba várják Cosmin Gusát, a kormánypárt főtitkárát, Ecaterina Andronescu oktatási minisztert, Medgyes Pétert, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárát, Markó Béla szövetségi elnököt, Asztalos Ferenc parlamenti képviselőt és másokat. /(Máthé Éva): Nyári Akadémia - Nyárádszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Szatmárnémetiben a Harag György Társulat évadzáró gálája hangulatában messze felülmúlta a korábbi évadok záróelőadásait. Lőrincz Ágnes nehéz feladatot vállalt, amikor két évvel ezelőtt átvette az irányítást. Lehetőséget teremtett, hogy a nyugdíjas művészeket visszaédesgesse a színházhoz. Az elmúlt évad legfontosabb eredményei közé sorolandó az újból felelevenített falujárás is, a Tóth-Páll Miklós által összeállított vidám kabaréval. Időközben a Csíki Játékszínnel való társulást megszüntették. A közönségszavazatok alapján - immár sokadszor - az év színésznőjének Lőrincz Ágnest, míg az év színészének Rappert Gábort kiáltották ki. /Dancs Artur: Színház és közönsége ismét egymásra találhat Szatmáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Szatmárnémetiben bemutatták Sike Lajos /a lap munkatársa/ immár negyedik kötetét Befürödtünk! /Panatek Kiadó/ címmel. A könyv anekdotákat, színészsztorikat, elbeszéléseket tartalmaz. /(Dancs Artur): Bemutatták szatmári kollégánk új könyvét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Az ötödik MÁÉRT résztvevői zárónyilatkozatot adtak ki. Üdvözölték a magyar-magyar kapcsolatok konkrét együttműködésben kifejezésre jutott folyamatát, amelyből kiemelkedett az 1996. júliusi konferencia, majd az 1999. februári alakuló üléssel intézményesült és azóta már négy alkalommal (1999 novemberében, 2000 decemberében és 2001 októberében) ülésező Magyar Állandó Értekezlet. Megerősítették elkötelezettségüket az nemzeti sorskérdések mentén, mint a magyarság lélekszámának és életkörülményeinek alakulása. A MÁÉRT támogatja a magyar kormányt abban, hogy a környező országok kormányaival folytatandó párbeszéd útján is segítse elő a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény céljainak megvalósulását. A kedvezménytörvény módosítása a MÁÉRT intézményei keretében történjen meg, a következő ezt a kérdést tűzze napirendjére. A MÁÉRT támogatja a kormány azon szándékát, hogy a határon túli magyar szervezetek számára tényleges részvételt biztosítson az őket közvetlenül érintő kérdések eldöntésében, beleértve a támogatórendszerek működtetését is. A MÁÉRT kedvezően fogadta a budapesti Magyar Nemzet Házának létrehozására vonatkozó kormányzati kezdeményezést. /Az ötödik MÁÉRT zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"A román parlament külügyi bizottsági küldöttsége júl. 18-án Budapesten találkozott Harrach Péterrel, az Országgyűlés alelnökével, majd Keleti Györggyel (MSZP), a honvédelmi bizottság elnökével. A kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése mellett a NATO- és az EU-csatlakozás kérdése állt a megbeszélések középpontjában. Kónya Hamar Sándor RMDSZ-es képviselő szerint a kisebbségekkel összefüggő kérdések megoldása elképzelhetetlen a társadalmi, politikai és gazdasági reformok nélkül a régióban. /Román parlamenti küldöttség Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ A magyar felet Németh Zsolt (Fidesz) bizottsági elnök, Rockenbauer Zoltán (Fidesz) alelnök és Tabajdi Csaba (MSZP) képviselte. A találkozón Németh Zsolt felvetette a csíkszeredai főkonzulátus évek óta tervezett megnyitásának ügyét. Mint mondta, Székelyföldön évi félmillió magyar turista fordul meg, és ügyeik intézésében nagy segítséget jelentene a csíkszeredai misszió megnyitása. Radu Podgorean, a román bizottsági elnök szerint Kolozsváron már működik egy magyar főkonzulátus. "Részletesen elemezni kell azokat az érveket, amelyek a csíkszeredai nyitás szükségességét alátámasztják. Az EU-csatlakozás után csökkenni fog a főkonzulátusok jelentősége" - közölte. A felek megállapodtak abban, hogy a két bizottság az ősz folyamán részletes tárgyalásokat folytat Budapesten. /Román küldöttség Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./"

"Lőrincz Zsuzsa Székelyudvarhely közösségét építi, szervezője e Míves Emberek Sokadalmának. Ez hagyományőrző kézműves rendezvény, rendszerint július harmadik hétvégéjén tartják. Most rendezik meg harmadszor. Jönnek fafaragók, fazekasok, szövőasszonyok, csipkeverők, népviselet- készítők, nemezelők, bőrdíszművesek, játékkészítők, csontfaragók, különféle kézimunkák értői, szíjgyártók, papírmerítők, vessző-, gyékény- és csuhéfonók, makramébogozók, rézdomborítók, népihangszer-készítők, gyöngyfűzők. Ismét divatba jöttek a népi mesterségek. /Oláh István: Míves emberek, ha találkoznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"A kilencven esztendős kézdimárkosfalvi Bende Jenő nyugalmazott agrármérnök önéletírása /Zord idők sodrásában, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ tavasszal jelent meg. Bende Jenő többszörösen megtapasztalta a trianoni diktátum erdélyi "jótéteményeit", majd a bécsi döntés "áldásait" s végül a kommunizmus "diadalát". /(Ferencz L. Imre): Emlékirat és agrártörténet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./"

"Exkluzív interjút készített lap Markó Béla szövetségi elnökkel a MÁÉRT üléséről. Markó kedvezőnek tartotta, hogy az ülésen Medgyessy miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter kezdeményezően léptek fel a határon túli magyarság támogatását illetően. "A Magyar Nemzet Házára vonatkozó javaslat jelképes üzenete is az új magyar miniszterelnöknek, minden egyes magyarhoz olyan értelemben, hogy kormánya a magyar nemzet együttlétét, egységét a továbbiakban is kiemelten fontosnak tartja. Van egy másik, de már inkább gyakorlatias javaslat az Ady Endre ösztöndíjra. Köztudott, hogy eddig elsősorban egyetemi hallgatók juthattak ösztöndíjhoz a magyarországi támogatásból, ettől arrafelé középiskolások számára is megszületik e lehetőség. Ezt üdvösnek tartom." - így lelkendezett Markó. Markó szorgalmazta a határon túli magyar írók, művészek, továbbá a határon túli magyar sajtó támogatását. Tőkés László püspököt, a MÁÉRT alapító tagját nem hívták meg. Markó megmagyarázta: a MÁÉRT-ot nem személyek, hanem szervezetek, pártok hozták létre, a testület sem személyekből, hanem a szervezetek, pártok képviselőiből áll össze. "Ami pedig a püspök urat illeti, az értekezleten személye nem volt téma, még csak érintőlegesen sem utalt rá senki." Gyarmath János főszerkesztő megemlítette: Tőkés László kifogásolta, hogy az RMDSZ erőteljesen balra tolódott és most a posztkommunista román kormánypárt szövetségese. Markó cáfolta ezt és kikelt a püspök ellen. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"Toró T. Tibor temesvári RMDSZ-es képviselő, a Reform Tömörülés platform elnöke beszámolt arról, hogy a Pro Europa Liga illyefalvi nyári szabadegyetemén egy inkább hipotetikus megközelítésről volt szó: igazából akkor lenne esélye a regionalizmusnak Romániában, amikor a helyi akarat és a központi politikai akarat találkozna. Ez jelenleg akkor történne meg, ha a Gherman-féle Liga-KDN Parasztpárt-RMDSZ Reform Tömörülés koalíció kerülne az ország élére. Ennek az esélye igen csekély. Tény, hogy ellenzékben eddig minden párt regionalista volt, de kormányra kerülvén centralista politikát folytatott. Nem kivétel a Parasztpárt sem. Toró T. Tibor óvatosságra intett, mert távol állnak attól, hogy bármilyen koalícióról beszéljenek. A Sabin Gherman-féle Liga még be nem jegyzett politikai párt, a KDN Parasztpárt néhány vezetőjének nyilatkozatán kívül semmilyen pártdokumentum nem jelent meg, amely a regionalizmust részletesen taglalná, a Reform Tömörülés pedig az RMDSZ belső platformja, nem önálló jogi személy. Molnár Gusztáv stratégiai regionalizmusnak nevezte a Sabin Gherman képviselte politikát, amelynek lényege Erdély adminisztratív, pénzügyi decentralizációja és különböző jogkörökkel való ellátása. A jelenlegi kormánypártot viszont a taktikai regionalizmus jellemzi, azt csupán az erdélyi szavazatok megszerzésére használja fel, retorikai fogásként. Taktikai regionalizmusnak lehet nevezni az RMDSZ jelenlegi fősodra által képviselt politikát is: a parlamentben megszavazza a centralista típusú törvényeket, azzal a hátsó gondolattal, hogy a kormánypárttal kötött paktumba bevisznek olyan elemeket, hogy a magyarlakta vidékeken, elsősorban a Székelyföldön fejleszteni lehessen az infrastruktúrát. - Belátható időn belül a centralista Bukarest önszántából nem fogja átadni a jogosítványait a provinciáknak, a régióknak, de ez külső és belső nyomásra mégis meg fog történni. /Pataki Zoltán: Kós Károlytól a "népi transzszilvanizmusig" és a regionalista koalícióig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"Több tervezett szakoktatási osztály nem indulhat be magyar nyelven Szilágy megyében, jelentkezők hiányában. Szilágycsehen a magyar nyelvű természetrajzi osztályban14 betöltetlen hely maradt. Feltehetően az anyanyelvű szakoktatás irányában megnyilvánult közöny, érdektelenség az oka annak, hogy egyik-másik szakra egyetlen jelentkező sem volt. További példák: Krasznán az iskolacsoport gépészeti osztályában a tervezett 30 helyből 29 betöltetlen; Szilágysomlyón a "Ioan Osian" Iskolacsoport technológiai osztályában a helyek fele, 14 betöltetlen. Zilahon a "Voievodul Gelu" Iskolacsoportban egy textil- és bőripari profilú osztály 30 helyéből 28 úgyszintén betöltetlen. Nincs érdeklődés Szilágynagyfaluban a kért gépészeti szakoktatás irányában: az előírt 30 helyre nem akadt jelentkező. Évek óta hangoztatott követelmény "az anyanyelvű oktatást minden szinten!", a gyakorlatban viszont az ellenkezője tapasztalható. /Fejér László: Üresen maradó osztálytermek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"

"Czine Mihály 1999-ben elhunyt, már nem vehette kezébe a 70. születésnapjára készült tisztelgő kötetet (In honorem Czine Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, szerk.: Görömbei András és Kenyeres Zoltán), hatalmas űrt hagyott maga után, a magyar irodalom határok nélküli terein. Nem örülhetett A kálvinizmus vonzásában című könyve megjelenésének sem, ugyancsak 1999-ben, amit a Kálvin János Kiadó juttatott el az olvasók asztalára, valamint a Kós Károly levelezése Czine Mihállyal című válogatásnak /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, 2000/, és nem lehetett része abban a kései elégtételben sem, hogy több mint három évtizeddel előbb megírt műve, A magyar irodalom a huszadik században című könyve 2001-ben végre napvilágot látott a Kortárs Kiadónál, egykori hűséges tanítványa és eszmetársa, N. Pál József szöveggondozásában. Végh Károly nemrég adta ki a Czine Mihály-monográfiát /Pro Literatura Alapítvány, Budapest, 2002/. Czine Mihály egyetemi tanárként, irodalomtörténészként, kritikusként, különféle összejövetelek, találkozók hatásos előadójaként egyaránt elsőrendű feladatának tekintette a felvilágosító szolgálatot. Mélyen elkötelezett népi-nemzeti gyökerű tájékozódásában Ady és Móricz, Illyés Gyula és Németh László, Kós Károly és Tamási Áron volt az iránytű, a sorskérdések hivatott értelmezője. Kós Károllyal folytatott levelezése páratlan értékű dokumentáció a közelmúlt irodalmi viszonyait illetően. Czine Mihálynak Veress Péterről, Szabó Pálról, Sinkáról, Áprilyről, Reményikről, Nagy Lászlóról, Csoóri Sándorról, Horváth Istvánról, Balogh Edgárról, Kacsó Sándorról, Bözödiről, Sütő Andrásról, Dobos Lászlóról, Farkas Árpádról volt mindig tartalmas mondandója. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban elítélő állásfoglalást tett közzé a népi mozgalomról; a "kispolgári, harmadikutas nacionalizmus" vádját hangsúlyozva súlyos bírálattal illette Németh Lászlót, Illyést, Tamásit is. A Király Istvánék által megfogalmazott tézisekről vitát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, ahol jelen voltak ezúttal a korabeli kommunista hatalom ideológiai vezérei is, élükön Aczél Györggyel. Egyedül Czine Mihály fejtette ki ellenvéleményét. Az ellenvéleményének kifejtésén túl pedig nyíltan megkérdőjelezte a Nagy Imréék kivégzésének szükségességét. Ilyen nyílt kijelentést az akkori idők "elvtársai" mindig retorzióval büntettek. Czinénél ez nem jelentett börtönt, de tudományos, szakmai pályájának megtörését igen. 1958 után súlyos támadások érték, méltatlan mellőzések akadályozták Czine Mihály irodalomtörténészi, tanári pályájának alakulását. A huszadik századi magyar irodalom történetét tárgyaló munkáját a hatvanas évek végén készítette el Czine, azonban csak jóval később (1976-ban) s csak szerb-horvát nyelven láthatott napvilágot Újvidéken - jócskán megcsonkítva. Czine életművében kiemelkedő fejezet a határokon kívül élő magyarok iránti figyelme. Felejthetetlen vándorutakat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai tájakon, baráti találkozásai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Újvidéken, Kassán élő pályatársakkal. 1972 októberében Czine az Írószövetség választmányi gyűlésén szenvedélyes hangon emelt szót az erdélyi magyar irodalom sokasodó gondjairól, a könyvkiadás területén mutatkozó hiányosságokról. Nem sokkal ezek után pedig Ilku Pál, az akkori művelődésügyi miniszter levélben kért tőle magyarázatot az elhangzottakkal kapcsolatban. Czine 56 (!) oldalas levélben válaszolt az aggodalmaskodó miniszternek. Ez a levél mindezideig nem került nyilvánosságra; könyvében Végh Károly azonban idézett belőle. Czinét dékáni "fejmosásban" részesítették, a Rádióban szerepléseit letiltották (nem beszélhetett Sütő Andrásról sem), a Kossuth Klubban törölték a Tamási-estet, ahol ő tartott volna bevezetőt /Nagy Pál: Irodalmunk igehirdetője: Czine Mihály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./"