A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Az újév elején fenyegető levél érkezett a temesvári Csiky Gergely színtársulat igazgatója, Demeter András címére. "Ha továbbra is kitűzöd Kossuth Lajos (Cosut Laios) zászlóit a Román Opera és a Nemzeti Színház kirakatai elé, az Alba Iulia utcában, betörjük Bodo, Halas és Demeter fejét. Világos?" áll a Keresztes Sas (Vulturul Cruciat) aláírással érkezett levélben. A magyar (német) színház bejárata egy mellékutcában van, itt tűzik ki rendszeresen a bemutatókat hirdető reklámszalagokat és zászlócskákat is. A tavalyi év végén ismeretlen tettesek már letéptek néhány magyar előadást hirdető reklámzászlót. A fenyegetés címzettjei "Bodo, Halas és Demeter". Előbbi kettő az RMDSZ megyei tanácsosa: Bodó Barna és a Temes megyei szervezet elnöke, Halász Ferenc. A fenyegetésnek tehát minden bizonnyal politikai színezete is van. Temesvár a forradalom óta eltelt időszakban már nem egyszer volt magyarellenes provokáció színhelye. Előbb a forradalom hősét, Tőkés Lászlót becsmérlő feliratok jelentek meg, majd valakik kalapáccsal szétverték a helyi magyar lap, az Új Szó cégtábláját és a Klapka György szülőházán elhelyezett márvány emléktáblát. A magyar színház címére is érkeztek már rágalmazó és fenyegető levelek. Az érintettek minden esetben a rendőrséghez fordultak. Tettes eddig egy van: egy lopással lebukott csirkefogó sok más egyéb bűne mellé azt is beismerte, hogy részegen leverte az Új Szó cégtábláját. /(Pataki Zoltán): A Keresztes Sas nem alszik. Fenyegető levél a magyar színháznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Eltérően ítélték meg a kedvezménytörvény, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozat foglakoztatási és munkaügyi kérdéseit, a magyar munkaerőpiac ezzel kapcsolatos védelmét az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának kormánypárti és ellenzéki képviselői a testület jan. 8-i ülésén, amelyen részt vett Harrach Péter munkaügyi miniszter és Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. A kormánypárti képviselők fogalmazta határozati javaslatot 12 igen és 8 nem szavazattal elfogadta a bizottság. Az ülést a szocialista /MSZP/és szabad demokrata /SZDSZ/ képviselők kezdeményezték. A többségi határozat szerint a bizottságot megnyugtatta az ülésen elhangzott kormányzati tájékoztató a kedvezménytörvény, az egyetértési nyilatkozat foglalkoztatási és munkaügyi kérdéseiről, különös tekintettel a magyar munkaerőpiac védelmére. /A kormány megnyugtatta a szakbizottságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak ingatlanainak és javainak teljes körű visszaszolgáltatásával kapcsolatban fogalmazott meg nyílt levelet Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei rendi apát. A Bihari Napló jan. 6-i számában megjelent levelét az RMDSZ szövetségi elnökéhez, Markó Bélához, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjéhez, Verestóy Attilához és a képviselőházi RMDSZ frakció vezetőjéhez, Kelemen Attilához intézte. Az Európa Tanács ajánlását és határozatát az egyházak vagyonának "restitutio in integrum" elvén alapuló visszaszolgáltatásáról, valamint az Európai Parlamentnek a román törvénykezésbeli diszkrimináció kiküszöbölésére vonatkozó felszólítását állította szembe az egyházi vagyonok visszaadását szabályozó hazai törvényekkel a nagyváradi tanító szerzetesrend vezetője. Mivel a restitúcióért tavaly kezdeményezett törvénytervezet mellett nem álltak ki közösségi törvényhozói felelősséggel az RMDSZ frakciók, kérte: "Egyetérve a Romániai Kisebbségi Történelmi Magyar Egyházak Kolozsvári Nyilatkozatával, amelyet a Történelmi Magyar Egyházak főpapjai mellett a görög katolikus és a szebeni Szász Evangélikus Egyház képviselője is aláírt, felszólítom az RMDSZ Parlamenti Frakciójának tagjait, az igen tisztelt szenátor és képviselő urakat, szorgalmazzák az Európai Parlamentnél, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésénél, az Európai Bizottságnál Románia monitorizálását a retitutio in integrum elvének alkalmazása, az elkobzott vagyonok visszaadása, valamint az egyházi oktatás szabadságának tiszteletben tartása terén; továbbá hogy a Romániáról készített Európai Parlamenti Jelentést kibővítsék a kisebbségi egyházak és szerzetesrendek, valamint közösségek jogfosztottságának helyzetét érintően." /(Balla Tünde): Nagyváradi nyílt levél az RMDSZ honatyáihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

A tanügyi törvény szerint az egyházi iskolák kizárólag teológiai képzést nyújthatnak. Andrei Marga minisztersége idején jóváhagyta, hogy a felekezeti iskolák kereteiben világi szakok is indulhassanak. Ezzel a tárcavezető egy korábbi, emez iskolák tanszemélyzetének észrevételezésére válaszolt, amely szerint keresettségük, népszerűségük csak növekszik, ha így kombinálnak. - Nekünk a felekezeti iskolák esetében történelmi hagyományaink vannak – mondta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. A tanügyi törvényre hivatkozva Ecaterina Andronescu miniszterasszony a profil kizárolagosságára intette a megyei tanfelügyelőségeket. Ez 88 középfokú intézményt érint, és csaknem felét igen érzékenyen – 16 római katolikust, 9 reformátust, 2 unitáriust, 7 evangélistát, 5 pünkösdistát, 1 evangélikust –, ezek akár meg is szűnhettek volna. Decemberben kétszer is tanácskoztak Kolozsváron a szóban forgó egyházak, intézmények vezetői. Ha az RMDSZ nem kerül hirtelen alkuhelyzetbe ( bizalmatlansági indítvány), akkor bizony még most is lebegne a felekezeti iskolák ügye. Most már minden marad, legfönnebb az nyugtalanító, ha évenként, hatalmi ciklusonként újból és újból meg kell vívni azért, amit egyszer már tárgyaltak. Asztalos Ferenc szerint az együttműködési protokollum szövegében külön megjelenik az oktatási törvény vonatkozó paragrafusának végleges módosítása. /Oláh István: Árukapcsolásos politizálás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Cozmin Gusa, az SZDP főtitkára azt szeretné elérni, hogy a magyarok meggyőződésből énekeljék a román himnusz, a Desteapta-te romane szövegét. Szabó Rozália olvasólevelében emlékeztetett az 1989 óta eltelt évekre. Megalakult a kormány és amnesztiát hirdetett azoknak, akik jogos lázadásukban megpróbálták levezetni a bennük felgyűlt és most gátat szakító tengernyi fájdalmat, keserűséget, bántalmat. Azonban az amnesztiát csak román vidékeken alkalmazták. Megindult a forradalom kisajátítása. Jöttek a visszaélések. A marosvásárhelyi nagyromániások megszervezik hodáki botokkal és a popa hazugságaival felfegyverzett, félrevezetett emberek Vásárhelyre szállítását. Ezután is ártatlan magyarokat börtönöztek be, de sem a szervezőknek, sem a pópának még a hajszála sem görbült meg. A biharvajdai 1994. szeptember 17-én történtek miatt sem vontak felelősségre senkit, akik a békésen szórakozó magyarokat botokkal, láncokkal támadták meg, közülük többet a kórházba juttattak. 1994-ben román püspökséget telepítenek Csíkszereda közepébe, ortodox templomokat építenek ott is, ahol hívei nincsenek. Nagyobb méreteket ölt a Székelyföld betelepítése, mint a diktatúra idején. Dr. Éva Maria Barki osztrák ügyvédnőt, aki a romániai magyarság védőügyvédje, a román titkosszolgálat meg akarja gyilkoltatni, úgy, hogy a gyilkosságot balesetnek lehessen álcázni. Ezért az osztrák államrendőrség védő- őrizetet rendelt melléje. 1995-ben elszabadult a pokol. Bekövetkezik a cigányverés, magyar kiskatonákat pihenő időben bolgár, török, tatár származású fiúkkal veretnek, minek következtében öngyilkosságok is történnek, a magyarnemegyei fiatalok megtámadása a szálvaiak által jún. 24-én, a klézsei verekedés és könyvégetés, rejtett, sőt nyílt halálesetek, amiért nem felel senki, Gh. Funar sorozatos hőstettei, melyek mai napig tartanak, betiltják a helységek magyar nevének használatát. 1996-ban hirtelen megadják a töténelem-földrajz magyar nyelven való tanításának és az anyanyelv használatának jogát a madridi értekezlet előtt, hogy legyen mit felmutassanak. 2000. és 2001. folyamán folynak a magyar iskolák zaklatásai, felélesztik a Har-Kov jelentést, mely szerint a magyarok űzték el a román tanárokat. 2001. folyamán még az is megtörtént, ami az egész világ előtt szégyent hozott Romániára és mélységes fájdalmat sok ártatlan, fogyatékos gyermekre és godozóikra. Ellopták a külföldi adományozók által felszerelt gyimesi kórház teljes berendezését. Újabban megtiltották a himnuszunk éneklését és zászlónk használatát is. Ha Cozmin Gusa őszintén kívánja, hogy a magyarok énekeljék a román himnuszt, tegyen meg mindent azért, hogy otthon érezhessék magunkat a szülőföldünkön. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Ne csak mondja, tegyen is érte! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Jan. 9-én a határon túli magyar politikai vezetők munkamegbeszélést tartottak Budapesten, a következő szövegű nyilatkozatot fogadták el:A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata A határon túli magyar szervezetek nevében elégedettségünknek adunk hangot, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, a Magyar Országgyűlésben 92 százalékos elsöprő többséggel - tehát össznemzeti konszenzussal - elfogadott 2001. évi LXII. számú törvény 2002. január 1-jétől elképzeléseinknek megfelelően hatályba lépett. Meg vagyunk győződve arról, hogy a törvény jelentősen hozzá fog járulni a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, szülőföldjükön való megmaradásukhoz, boldogulásukhoz és gyarapodásukhoz, az asszimilációs folyamatok lefékeződéséhez. Megerősítjük a Máért 2001. október 26-án kiadott nyilatkozatát, mely szerint a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja térségünk biztonságát és stabilitását. Külön üdvözöljük a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely reményeink szerint előmozdítja a két ország között kívánatos együttműködést. A nyilatkozat a kedvezménytörvény zökkenőmentes alkalmazásával biztosítja valamennyi hazai politikai és gazdasági érdek, illetve a romániai és általában a szomszédos államokban élő magyarság érdekeinek együttes és egymást erősítő érvényesülését, a nemzetpolitikai és jószomszédi céloknak, az európai követelményeknek megfelelő egyidejű megvalósítását. Véleményünk szerint a magyar munkaerőpiac stabilitásának veszélyeztetését egyrészt az eddigi tények sem támasztják alá, másrészt a külföldi munkavállalást szabályozó magyar rendeletek a jövőben sem teszik azt lehetővé. A nyilatkozat aláírása megerősít bennünket abbéli, a velencei bizottság jelentése által is alátámasztott meggyőződésünkben, hogy az anyaország legitim módon támogathatja határon túli nemzeti kisebbségeit, a törvény az európai értékekre építve összhangban áll az Európai Unió elvárásaival, valamint a nemzetközi jog alapelveivel. Reméljük, hogy ezen európai értékek és nemzetközi jogi alapelvek mentén sikerül Szlovákiával is megtalálni az összhangot. Fentiekkel együtt alapvető fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a magyar kisebbségek állampolgárság szerinti állama alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően maradéktalanul biztosítsa a vonatkozó nemzetközi normák és az adott kisebbségi közösségek szükségletei szerint ezen közösségek valós jog- és esélyegyenlőségét. A törvény akadálymentes hatályba léptét és a magyar-román megegyezést sikerként értékeljük. Véleményünk szerint a továbbiakban is ez a politikai gyakorlat vezethet el az anyaország, a határon túl élő magyarok és a szomszédos államok kiegyensúlyozott viszonyához. Úgy gondoljuk, hogy a törvény végrehajtása olyan pozitív gyakorlatot fog meghonosítani térségünkben, amely hatékonyan szolgálhatja a nemzeti kisebbségek problémáinak általános rendezését. A határon túl éő magyarok számára a törvény szellemisége, az igényelt és megkapott magyar igazolvány erősíti a nemzeti összetartozás tudatát, és bizonyítja, hogy Magyarország igyekszik enyhíteni gondjainkat a rendelkezésére álló eszközökkel. A szomszédos nemzetek pedig meggyőződhetnek arról, hogy a magyar kisebbségnek Magyarország által a nemzetközi jog normáival és elveivel összhangban nyújtott támogatás senkit sem diszkriminál, ellenkezőleg, pótlólagos eszközökkel is hozzájárul a nemzeti identitás ápolása terén szükséges tényleges esélyegyenlőség létrehozásához. Az ily módon nemzeti identitásukban megerősödő nemzeti közösségek elégedett és hasznos polgáraivá válhatnak állampolgárság szerinti államaiknak. Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós - Magyar Koalíció Pártja, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kasza József - Vajdasági Magyar Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Pasza Árpád - Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Tomka György - Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. /A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Temesváron is hatalmas az érdeklődés a magyar igazolványok iránt. Az emberek telefonon, de személyesen is ostromolják az RMDSZ- irodát és a helyi magyar hetilapot, az igazolvány megszerzésének feltételeiről és emellett elsősorban a magyarországi munkavállalásról, a különböző kedvezmények felől érdeklődnek. Az érdeklődők kérdéseiből arra lehet következtetni: szép számmal fognak jelentkezni részben vagy szinte teljesen beolvadt, magyarul alig vagy egyáltalán nem beszélő bánsági magyarok is, sőt, egyes esetekben - hozzátartozói igazolvány hiányában - született románok is magyar igazolványért. /(Pataki Zoltán): A tiltás növeli az érdeklődést: Román hozzátartozók is magyar igazolványt szeretnének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Kónya-Hamar Sándort, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, parlamenti képviselő a kedvezménytörvényről kifejtette, fontosnak tartotta, hogy a Kárpát-medencei magyarságnak egyfajta jogorvoslatot és politikai értelemben is elfogadható megoldást kell biztosítani. 1920-tól erre minden európai nép – ilyen vagy olyan értelemben – elégtételt kapott elszenvedett múltbeli történelmi vereségeiért. A magyarság volt az, melynek ügye megoldásra vár. Ennek a népnek, nemzetnek vissza kell adni a lelkét. A kedvezménytörvény érzelmi kapocs, ami egy közösséghez való tartozásnak a bizonyítékát és bizonyosságát jelenti. A kedvezménytörvény "alkalmazása a Trianon utáni első olyan lépés, melyet a Magyarország határain túl került magyarok évtizedek óta várnak" "Mit fog érezni az, aki kézbe veszi a könyvecskét, melyen ott van a Szent Korona, a nemzet szimbóluma? Egy dolgot, hogy nemzetpolgár." - A kolozsvári RMDSZ-nek pontos nyilvántartása van, elkészült a Kolozs megyei kataszter. Ha megkérdik, hány magyar kérheti a megyében a kedvezménytörvény értelmében a könyvecskét, arra megközelítően tudnak felelni: Kolozsváron több mint 70 ezren fogják kérni, a megyében több mit 150 ezren. Nem szólva a több mint 10 ezer magyar diákról – hiszen a Kolozsváron tanuló több mint 40 ezer diáknak több mit negyede magyar – akik szintén ide fognak fordulni. /Csomafáy Ferenc: Az álmot megvalósítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Az anyaország már nem nézhette tétlenül a magyar kisebbség sorsát, cselekedni kellett, legalább törvénybe foglalni a nyilvánvalót: a több országba szétszakadt magyarság egybe- és összetartozik. Kultúrában, nyelvben, hagyományban, érzésben. Van, kell legyen közös jelentése a magyar szónak. A horvátok útlevelet és szavazati jogot adnak mindenkinek, aki valahol a világon horvátnak vallja magát, a románok segítik a moldvaiakat… Olaszok, írek, svédek, lengyelek - mind összetartó közösségekbe zárják magukat, bárhová vesse őket a sors, és figyelő tekintetüket az anyaországra szegezik. - A magyar parlament szinte egyhangú szavazással elfogadta a kedvezménytörvényt. Románia megelőző és követő reakciója, mondhatjuk, természetes volt, a múlt ismeretében. Itt él a legnagyobb számban a megcélzott kisebbség, s félő, hogy a kilátásba helyezett kedvezmények hatására visszafordulnak azok is, akik már elindultak a románná válás útján. Iliescu elnök beszédes elszólása volt, amikor a témával kapcsolatban háromszázezerre becsülte csak Bukarestben a magyarság létszámát. A hivatalosan is megfogalmazott román aggodalmakra mindkét országban fölélénkült az ellenzék. Mindkét oldalon túlzó indulatokba csapott és csap a törvény értelmezése. Magyarországon természetesen arról szóltak a vezércikkek: a törékeny közép-európai egyensúlyt veszélyeztetjük azzal, hogy módszeresen összeveszünk legközelebbi szomszédainkkal, Romániában természetesen azzal riogatták a közvéleményt, hogy ezek a magyarok a románok rovására mindenféle kedvezményekben részesednek, erősödik bennük a Magyarországhoz való tartozás lelki tudata, ami bizonyára a határok átrendezésének gondolatához és igényéhez fog vezetni. Baranyai Péter szerint nem megegyezésre törekedett e két fél, a magyar és a román, hanem a másik becsapására"… abba kellene hagyni a hadijelentések fogalmazását…/Baranyai Péter: A kedvezménytörvény és hatásai a hagyományos román-magyar barátságra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./Ilyen fanyalgó cikkek csak a Romániai Magyar Szóban jelennek meg. Ez a szám hozta a határon túli magyar vezetők közös nyilatkozatát! És hozták ez a cikket.

Sajtótájékoztatón tiltakozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetősége az általuk etikátlannak minősített egyes sajtóközlemények ellen. Főként azt sérelmezték, hogy a Népújságban december végén Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta: a Maros megyei városi és községi tanácsokban levő képviselőik akadályozzák a munkát, nem hajlandók a köz érdekében együttműködni az RMDSZ-es tanácsosokkal és nem a köz javát szolgálják. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke, Molnár István, az RMSZDP főtitkára és a jelenlevő önkormányzati tanácsosok azt is állították, hogy lejárató kampány folyik ellenük a helyi magyar sajtóban. Az RMSZDP Maros megyében 17 tanácsost juttatott be az önkormányzati testületekbe. A legtöbbet Szovátán, ahol a 19 tagú testületből 6 a szabaddemokrata alakulatot képviseli. Gáll Ferenc szovátai, Lokodi Ernő nyárádremetei és Sipos Attila gernyeszegi RMSZDP községi tanácsosok saját rátermettségüket bizonygatták. - Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a vádakról elmondta, hogy az RMDSZ-en belül az önkormányzati tanács elnöke , ilyen minőségemben elemezte a községi és városi tanácsok tevékenységét. A szovátai és a községi polgármesterek hozzá eljuttatott elemzéseiből indult ki. - Kiss Kálmán elnök a magyar kedvezménytörvényről kifejtette: nem tud egyetérteni, "hogy effektív ezek a kiajánlások", szerinte nem kell deklarációval bizonyítani magáról, hogy magyar. "Ez megalázó. Ezzel nem értünk egyet." Szerinte inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség, Kiss szerint a státustörvény hatalmas gazdasági megerőltetés az anyaországnak, s nem biztos, hogy célba jutnak ezek az elképzelések. /(Máthé Éva): Etikátlan sajtóközlemények? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Az elmúlt napokban a hadseregben uralkodó sanyarú feltáró "titkos" jelentés foglalkoztatta a médiát, de az illetékeseket is. A védelmi minisztérium államtitkára - bár elismerte az interneten névtelenül közzétett jelentés jogosságát - nem arra próbált választ adni, hogy mi az oka a riasztó helyzetnek, hanem a jelentés szerzőinek felderítése és szigorú megbüntetése foglalkoztatta, hangsúlyozva: egy ilyen jelentés árthat Románia NATO- integrációjának. A jelentés szerint a magyar katonákat a tisztesek zöme "lebozgorozza", a regrutákat arra kényszerítik, hogy román irredenta dalokra a díszlépést gyakorolják. /Ferencz L. Imre: Az a fránya imázs! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól a határon túli magyar politikai vezetők jan. 9-i budapesti tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a törvény végrehajtását segítő – határon túli infoirodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Románián kívül, ahol január 21-én kezdik meg működésüket az irodák, a többi érintett országban – Szlovákia, Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia – már beindult a munka, és mindenhol nagy az érdeklődés. Székely István elmondta: a HTMH ezt az értekezletet azért hívta össze, hogy teljes körképet kapjon arra vonatkozóan, a törvény gyakorlatba ültetésével kapcsolatos teendők országonként milyen fázisban vannak. A tapasztalatcseréket rendszeresíteni fogják, a következőre – az irodák beindításának e kezdeti időszakában – már 2-3 hét múlva sor kerülhet. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a tanácskozást követő sajtóbeszélgetésen kifejtette: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtása érdekében több síkon is zajlik a munka. Egyrészt a kétoldalú tárgyalások keretében, melyeket a magyar diplomácia a szomszédos országokkal folytat, másrészt azért, hogy e törvény a legnagyobb nemzetközi beágyazottságban működhessen – a különböző európai és nemzetközi szervezetek fórumain. A belügyminisztérium, a külügyminisztérium, az oktatási és egyéb tárcák képviselői közvetlenül együttműködnek a határon túli információs szervezetekkel, és az általuk működtetett irodákkal. A HTMH elnöke jelezte: reményeik szerint március folyamán a támogatások is elindulnak a határon túlra, és ezeknek az irodáknak a közreműködésével fognak majd célba érni. Az oktatási nevelési támogatás – az a bizonyos gyermekenkénti 20 ezer forint/év családi támogatás – el fog jutni az elkövetkezendő hónapokban a határon túlra. A Budapesten lezajlott megbeszélést követően született – közös nyilatkozatról Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció pártjának alelnöke elmondta: nem tudták elkerülni azt, hogy párhuzamosan a román-magyar egyetértési nyilatkozat megszületésének az üdvözlésével, szóljanak azokról az aggályokról is, amelyek Magyarországon merültek fel a nyilatkozat kapcsán. "Nem szándéka a határon túli magyar politikai pártoknak és szervezeteknek beleszólni a magyarországi belpolitikai ügyekbe – hangsúlyozta a politikus –, viszont nem hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy éppen a bennünket érintő törvénnyel kapcsolatban hangzottak el olyan megnyilatkozások, amelyek megítélésünk szerint magát a törvénynek a további létét is veszélyeztethetik. Ezért szükségesnek tartottuk leszögezni, hogy nem járhat olyan következményekkel a magyar-román egyetértési nyilatkozatnak az aláírása, amely következményektől fél néhány szervezeti vagy néhány politikai tömörülés Magyarországon. Mi nem osztjuk ezeket a félelmeket." /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. Infoirodák – egymás között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

A nagyváradi Barokk Palota hivatalos felértékelésére van szükség ahhoz, hogy a ploiesti-i törvényszéken második fokozaton folytatódjék a nagyváradi Római Katolikus Püspökség pere a püspöki székház visszaszerzéséért. Első fokon ugyan pert nyertek, vagyis a bíróság megszüntette az állam használati jogát az ingatlan fölött, a bíróság bár fölmentette a püspökséget egy több milliárdra rúgó összeg kifizetésének kötelezettsége alól is, amiért az állam karbantarttatta az épületet. Tempfli püspök keményen fogalmazott az erdélyi magyar egyházak ingatlanjainak, javainak visszaadásáról szóló hazai intézkedésekről. Úgy véli, a külföld irányában tett látszatintézkedések ezek, mert valójában nincs foganatjuk a sürgősségi kormányrendeleteknek. /(Balla Tünde): Újabb halasztás a Palota- perben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2001. dec. 14-én Bartha András elnök és Nyisztor Mihály képviselte a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét /MCSMSZ/ a Csángó Bizottság ülésén, Budapesten. Az aktuális kérdések megvitatása mellett Hegyeli Attila-oktatási programfelelős beszámolót tartott az oktatási program helyzetéről. Dec. 20. – Gabriel Andreescu, az APADOR-CH vezetője és Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke Bákóba látogattak az oktatás terén felmerült újabb kérdések kivizsgálására. Találkoztak az MCSMSZ vezetőségével, klézsei szülőkkel, majd a tanfelügyelőség és a prefektúra illetékeseivel. Dec. 24-én az oktatási programra járó gyermekek közös karácsonyi programot tartottak. A hét településen minden gyermek, aki az iskolán kívüli magyar órákon részt vett egységes ajándékcsomagot kapott. Január 10-én, a Bákóban tartott MCSMSZ vezetőségi gyűlés témái a státusztörvény igénybevételének lehetőségei és a Via Spei Ifjúsági Szervezet helyzete voltak. /Csángó hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jan. 10-én Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke nyújtott át egy szlovákiai magyar családnakaz első magyar igazolványokat. Azóta a családfőt ismeretlen telefonáló szenci lakásán emiatt durván megfenyegette. Ugyancsak az Országházban, jan. 11-én Duray Miklós szlovákiai magyar politikusnak adta át ünnepélyesen a nevezett igazolványt Martonyi János külügyminiszter. "Személy szerint nagyon örülök, hogy szereplője lehetek ennek – mondta a külügyminiszter. – Senki számára nem titok az, hogy most e baráti találkozó keretében nyújtom át Duray Miklósnak a magyar igazolványt. Megkérdezhetik, miért pont neki és miért pont most? Talán nem tudja mindenki azt, hogy Duray Miklósnak különlegesen nagy, meghatározó szerepe volt a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény gondolatának megjelenésében, a törvény előkészítésében, abban, hogy a törvény végül is testet öltött. És abban pedig különösen, hogy ezt a törvényt a magyar országgyűlés 92%-os többséggel fogadta el. Ő volt az, akinek ez a gondolat eszébe jutott. És ő volt az, aki végig kiállt a gondolat megvalósítása mellett. Egyike volt azoknak, akiknek köszönhető az, hogy ez a törvény 2002. január elsején hatályba lépett." A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a törvény él, működik, alkalmazást nyer. Duray Miklós leszögezte: "Sok évtizedet vártunk arra, hogy az 1920-as nemzeti tragédiánk után valami olyan történjen, ami ismét a magyar együvé tartozást fogja szimbolizálni és erősíteni. Ez az elvárás és várakozás testesült meg a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényben, amely törvény azokról az emberekről szól, akik Szent István koronáját ugyanolyan nemzeti ereklyének tartják, mint a Magyar Köztársaság állampolgárai." Az igazolvány átvevését követően újságírók kérdésére elmondta, hogy számára ez elsősorban nem azt igazolja, hogy ő magyar, hanem azt, hogy összetartozunk. /(Guther M. Ilona): Ünnepélyes magyar igazolvány átadás az Országházban másodszor. Duray lett a boldog tulajdonos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Petrilláról szülők, tanárok, tanítók, tanulók fordultak a Romániai Magyar Szóhoz, mint utolsó mentsvárhoz, hogy a nyilvánosság erejével változtassák meg a helyi hatóságoknak azt a döntését, mely szerint a magyar tagozatot összevonnák a petrozsényival. Petrillában száz éve működik magyar iskola. A nagy távolság miatt a szülőknek nem lesz pénzük vállalni gyermekeik ingáztatását. A döntés meghozói tehát mindenképpen abban reménykednek, "hogy a petrillai magyarok gyermekei beolvadnak, lassan majd megszűnik előbb nálunk, majd Petrozsényban is a magyar nyelvű oktatás." – olvasható levelükben. A lap főszerkesztője, Gyarmath János hivatkozott a tanügyi törvényre, amely 119-es szakaszával védi a kisebbségi szórványoktatást, amit kötelezővé is tesz akkor, ha a szülők is úgy akarják. Segítenie kell az RMDSZ Hunyad megyei és petrozsényi szervezetének, az RMDSZ oktatási osztályának és a magyar pedagógusok szövetségének. /Gyarmath János: Odalesz egy "csodavár" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./ A petrillai szülők Romániai Magyar Pedagógus Szövetséghez is küldtek levelet. Ennek nyomán Murvai László államtitkár, Asztalos Ferenc és Winkler Gyula képviselők közbenjárására ebben az évben nem szüntetik meg a petrillai magyar oktatást - tájékoztatott Lászlófy Pál, az RMPSZ országos elnöke. /(Daczó Dénes): Egyelőre nem szüntetik meg a petrillai magyar oktatást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Sepsiszentgyörgyi értelmiségiek felhívást tettek közzé, kifejtve, hogy megdöbbenéssel érzékelik a kedvezménytörvény és a magyar–román egyetértési megállapodás körül kialakult, Magyarország és a magyar nemzet egészére nézve ártalmas, az anyaországi és a kisebbségi sorsot vállalni kénytelen magyarság és az együtt élő népek egymás ellen hangolásának, az ellenségeskedés és a gyűlölet szításának veszélyes tényeit. Mindez a nemtelen eszközöket igénybe vevő, választási kampány tisztességtelen eszközévé alacsonyított, elsősorban a rendszerváltás előtti állapotokat továbbéltetni és konzerválni óhajtó, a társadalom perifériájára sodródott rétegeket megcélzó kampánykurzus. A Nyílt levél aláírói szerint ezek a torzítások súlyosan károsítják a határokon kívüli nemzetrészeket, ezek anyaországi és a magyar nemzethez való kötődését. A kedvezménytörvény ellen indított, sok esetben hamis és felelőtlen kijelentések az 1945 utáni kommunista politikai-ideológiai kurzus folytatásának minősülnek, amellyel a nemzet határokon kívül rekedt tömegeit a szomszédos országok nacionálkommunista erőinek kiszolgáltatták és áldozatául dobták. A fél évszázadon át romboló hatású kommunista agymosás idegenné és nemkívánatossá minősítette az egykor, a történelmi Magyarország határain belül együtt élő és a magyar szellemi, kulturális, társadalomszervező értékeket együttesen létrehozó milliókat. A nyílt levél hangsúlyozta: " sértő számunkra", hogy "bennünket »idegennek«, »betolakodónak« tekintenek". A felhívásban utaltak arra is, "hogy Németország, Izrael miként védelmezi, milyen értékű és széles skálájú pozitív diszkriminációt alkalmazott az idegenbe szakadt nemzettársaik vonatkozásában." /Nyílt levél magyarországi nemzettársainkhoz. Sepsiszentgyörgyi értelmiségiek felhívása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 15./ A 23 Kovászna megyei közéleti személyiség által aláírt nyílt levelet eljuttatták a romániai szerkesztőségekhez is, kérték a magyarországi sajtót, hogy biztosítson teret a határon kívüli magyaroknak is, hogy ők is kifejezhessék véleményüket a nyilvánosság előtt. /Erdélyiek az MSZP ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./Jellemző, hogy a Romániai Magyar Szó nem fűzött kommetárt a nyílt levélhez /néhány mondatban ismertette/ és ezt a címet adta: Erdélyiek az MSZP ellen

Marosvásárhelyen Kultúrpalota megérdemelné, hogy büszkén viselje Bernády György nevét, mert a palota megálmodója és építtetője Bernády György volt. Dr. Dorin Florea polgármester hevesen ellenezte a megyei tanács művelődési bizottsága indítványát, s célja érdekében történelmet hamisított. A megyei tanácshoz címzett hivatalos átiratban azt állította, hogy "az osztrák-magyar monarchia idején, a budapesti parlament olyan törvényt hozott, mely előírta, az állam egysége ellen harcoló, más nemzetiségű és vallású császári alattvalók kirekesztésével, a magyar kulturális erőket koncentrálni hivatott kultúrpaloták építését a birodalom peremén azért, mert szükség van (volt?) egy olyan eszközre, mely a kultúrával asszimilálja az államot alkotó összes társadalmi osztályokat és rétegeket". Továbbá "ami a volt polgármester, Bernády György emlékét illeti - aki csak politikusként, városgazdaként meg szakmailag gyógyszerészként szerzett némi érdemeket" - azt Marosvásárhelyen már így is fölöttébb sok minden tiszteli. A doktor úr felsorolásában ez a "sok": a Bernády szobor (nem a szintén általa épített Városháza előtt, ahol jogos helyét a latinitás szobra bitorolja), a Bernády utca (épp a polgármester ne tudná, hogy az nem utca, hanem tér, ahol a szobor áll), a Bernády Alapítvány meg a Bernády Ház (ezek a vásárhelyi "magyar ház" és az azt működtető alapítvány) és a Kultúrpalotában a Bernády mellszobor. /Bögözi Attila: Történelmi sebészszike. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Tavaly ősszel a Bihar megyei RMDSZ kérésére részletes felmérés készült a Belényesi medence szórványmagyarjainak iskoláztatása helyzetéről. Erőteljes az asszimiláció a Belényesi medencében, a legtöbb településen csak óvodai és elemi szinten, azaz I-IV. osztályban lehet magyarul tanulni, a szülők egyre gyakrabban íratják román tagozatra a gyermekeiket. A nyolc településen, köztük a régió központjának számító Belényesben 216 magyarul tanuló, kis- és felső általánosba járó nagydiákot regisztráltak és közel 150 óvodást. Ám a tanulólétszám lényeges hányadát két erőteljesen magyar közösség, a kőröstárkányi és a várasfenesi adja, az előbbi 160 gyereket, az utóbbi 103-at számlál. E két településen nyolcadik végéig anyanyelvükön tanulhatnak a diákok, ám másutt nem. Belényesben 27-es létszámú magyar elemi működik és egy 15 fős óvodai csoport, tíz kisdiák már első osztálytól románul tanul. Belényesújlakon 14 elemistát és 20 óvodást, Magyarremetén 28 kisiskolást és 15 óvodást, Kőrösjánosfalván pedig mindössze 7 magyarul tanuló gyereket találtak. Belényessonkolyoson nincs anyanyelvi képzés, Kisnyégerfalván szintén 7 magyar tanulót írnak össze. A pedagógusok jobbára szakképzettek, de olyan extrém esetekre is bukkantak, hogy magyar nemzetiségű tanítók román tagozaton oktatnak. A továbbtanulási arány és a képességvizsgán elért eredmény is romlott. /(Balla Tünde): Oktatási helyzetkép a Belényesi medencéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Jan. 16-án tárgyalták a Hargitai Törvényszéken Héjja Dezső ügyét, amelyben az elítélt a büntetés végrehajtásának megszakítását kérte. A több műtéten átesett Héjja egészségügyi állapota, saját bevallása szerint, az utóbbi időben tovább romlott. Az újabb tárgyalást február 13-ára tűzték ki. Héjja Dezső ügyében ez volt a hatodik halasztás. /(Daczó Dénes): Újabb tárgyalás Héjja Dezső ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Karácsony éjjelén több évtizedes hallgatás után kondult meg ismét a nagyváradi Szent László plébániatemplom nagyharangja. Hívek sokasága kelt útra, hogy meghallhassa az 1963-ban elnémított harangot. Szent László városában ekkor akarták lerombolni a főtéri római katolikus istenházát. Abban az időben hívek ezrei élő láncot alkotva, hetekig kéz a kézben, éjjel-nappal védték a templomot a megsemmisüléstől. A hatóságok terve az volt, hogy az a tér túloldalára csúsztatják a templomot, mert az a nagyszabású kommunista gyűlések helyszínéhez nem illett. Azonban ezt biztosan nem bírta volna ki az öreg épület. A 2001. december 24-i szentmisén még sokan jelen lehettek azok közül, akik az élősövényt alkották. /Balla Tünde: Mit üzen a Szent László templom nagyharangja? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

"Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy a moldvai csángókat magyar nemzeti kisebbségnek tüntessék fel, égbekiáltó módon ellentmond a valóságnak..." – állította Gh. Prisacaru szenátor. Érdemes a román forrásmunkákat idézni. Dimitrie Cantemir fejedelem a Descrierea Moldovei c. könyvében írta: "Nem hiszem, hogy lenne egy Moldovához hasonló nagyságú ország, ahol olyan sok és egymástól annyira különböző nép élne. A moldovaiakon kívül laknak még Moldovában: görögök, albánok, szerbek, bolgárok, lengyelek, kozákok, oroszok, magyarok, németek, örmények és cigányok". Marius Sala és Ioan Vintila Radulescu az Enciclopedia limbilor lumii c. könyvükben leírnak 2171 nyelvet. Ezek között a magyart. A magyar nyelv hét tájszólását is említették, ezek között a Moldovában beszélt csángót. A román statisztikában a székely és csángó nyelv legelőször 1977-ben jelent meg, Nicolae Ceausescu értékes útmutatásának eredményeként. És végül: 1938. május 6- án a Bacau megyei Ferdinand (Újfalu) község elöljárósága hirdetményben hozta a lakosság tudomására, hogy "A községházán vagy nyilvános helyen nem szabad más nyelven beszélni, csak románul." Miért kellett ezt kihirdetni, amikor az 1129 lélekszámú helységben a hivatalos adatok szerint összesen 4 magyar élt. /Benedek Gyula: Ha a csángók románok... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Első alkalommal adott ki évkönyvet a Szilágysági Vidéki Napló, a 2000. év őszétől megjelenő zilahi, "független polgári hetilap". A "Visszatekintés Zilah 1000 éve" címszó alatt a város történelmi kronológiáját összeállították. Az évkönyv közölte Szilágy megye helységnévszótárát románul és magyarul. /Szilágysági kalendárium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Erdélyi tájakon - Balogh Ernő ismeretlen fotográfiái címmel nyílik kiállítás jan. 18-án Budapesten, a Néprajzi Múzeumban. A szerző (1882-1969) geológus, egyetemi tanár volt, s életműve elsősorban a Kárpát-medencében földtudományokkal foglalkozó természettudósok, oktatók, valamint barlangkutatók és természetjárók körében ismert. /Erdélyi tájak a Néprajzi Múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Háromszéken a most létrehozandó földosztó bizottságoknak meg kell csinálni azt, amit eddig nem sikerült, a föld(erdő)visszajuttatást minimálisan 90%-ban érvényesíteni kell. Egy évtized alatt az eddigi bizottságok eljutottak 63 %-os megvalósításig. A kormány elvárása, az év végére kitűzött 90%-os tulajdonba helyezés szép törekvés, kérdéses, sikerül-e a megvalósítás. /Flóra Gábor: Újraalakuló "földosztó" bizottságok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban megnyílt az a háromnapos rendezvény, melynek fő szervezője, házigazdája Csató Béla főesperes-plébános és Puskás Bálint, RMDSZ-szenátor. A rendezvényen romániai magyar politikusok találkoztak egyházi vezetőkkel, előadókkal. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, több más RMDSZ-szenátor és képviselő, illetve a helyi megyei, városi önkormányzatok vezetői és sokan másokAz előadók között volt dr. Sulyok Elemér bencés biblikus professzor, a Pannonhalmi Szemle főszerkesztője, dr. Holló László, gyulafehérvári morálteológus a Bolyai Egyetemről. A tanulmányi napok keretében hittudományi, teológiai, gazdasági, szociális kérdésekről és a sajtóról is tárgyaltak. Az RMDSZ-en belüli kereszténydemokrata mozgalom tagjai, vagy az ahhoz közelállók voltak jelen. /(Máthé Éva): Kereszténység és közélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A marosvásárhelyi, Bernády György által épített városházra homlokzatára egyelőre nem kerülnek ki a kétnyelvű feliratok. Ioan Toganel kormánymegbízott egyszerűen nem akarja! Ő, aki a törvények betartásának felelőse Maros megyében. Tonagel prefektus szerint a 215-ös helyhatósági törvény értelemében a prefektúrákra nem kell kitenni a kétnyelvű táblát, ami nem igaz, a táblák nem felelnek meg a hivatalos előírásnak, ez sem igaz, másrészt nem is látta azokat. /(Máthé Éva): Prefektusi NEM! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Sepsiszentgyörgyön nehezen készült el a költségvetés. A szavazásnál a román nemzetiségű tanácsosok egyike egyszerűen nem szavazott, az ülésvezető kérdésére azt válaszolván, hogy nem szavazhatja meg azt, amit nem ért. A román tanácsosok, amióta életbe lépett az új közigazgatási törvény, s amióta Sepsiszentgyörgy városa tolmácsgéppel rendelkezik, nem hajlandóak igénybe venni a fülhallgatókat. /Van már költségvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Nagyszebenben a helyi Polgári Magyar Művelődési Egyesület mellszobrot szándékozik állítani dr. Bilinszky Lajosnak, nagyszebeni Ferencrendi nővérek volt magyar leánynevelő intézete igazgatójának, aki 1893 és 1940 között vezette és bővítette, modernizálta az intézetet. Ő alapította 1894-ben az óvodát, 1896-ban a tanítóképzőt, 1904-ben a leánygimnáziumot és 1921-ben a felsőleánykereskedelmit. A szobor leleplezését 2003. január 2-ára tervezik, dr. Bilinszky Lajos születésének 135. évfordulóján. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./