"Magyar Írószövetség 1061 tagjából 339-an vettek részt a Pesti Vigadóban tartott nov. 24-i közgyűlésen, s ebből 71 tag a határon túlról érkezett. A résztvevők már érkezéskor kézhez kapták Pomogáts Béla elnöki beszámolóját, amely kitér az irodalom rendszerváltás utáni autonómiájának, közéleti szerepvállalásának kérdéseire, illetve többközpontúságából adódó struktúrájára, melynek" köztársaságában" az anyaországi mellett szerepe van a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai, valamint a nyugati magyar irodalmaknak. A beszámoló kitért az irodalom plurális szervezeti életére, az írószövetség mellett létrejöttek más írószervezetek is. A gyűlésen részt vett és némileg kampányízűen szólalt fel Kovács László MSZP-elnök. Pomogáts Babits Mihályt idézve a "kettészakadt irodalomról", a magyar irodalom szekértáborokra szakadásáról szólt, szembeállítva azt határok fölötti egységével. Gálfalvi Zsolt fölemlítette, hogy a határon túli tagok negyedik alkalommal vesznek részt a közgyűlésen, amely minden évben ugyanazokkal a gondokkal szembesül. A közgyűlésen megválasztották a választmányt. A legtöbb szavazatot (234) Pomogáts Béla gyűjtötte be, őt Kalász Márton, majd Jókai Anna követték. Erdélyiek közül Lászlóffy Aladár nyerte a legtöbb szavazatot. További választmányi tagok Erdélyből: Kántor Lajos, Szilágyi István, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Szőcs Géza, Bálint Tibor, a korábban áttelepültek közül pedig Csiki László és Beke György. Más régiókból való tagok: Gion Nándor, Balla D. Károly, Vári Fábián László. Az új elnököt a választmány 10-15 napon belül megválasztja. /(Gál Éva Emese): A Magyar Írószövetség közgyűléséről. 71-en a határon túlról érkeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"Felhívás Csíkszereda polgáraihoz címmel december elsejével kapcsolatban az aláírók megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász. Erről senki sem tehet. Mi sem, hogy a velünk együtt élő román nemzet ünnepe számunkra nemzeti gyásznapjaink egyike. Csíkszeredában a román kormány, a prefektúra december elsejére harsány örömünnepet szervez: katonai parádét, népgyűlést, ortodox kulturális központ avatását, fáklyásmenetet. A város lakosságának nagy része magyar nemzetiségű, s számukra nem jár lelkesedéssel e nap. Helytelen a túlzott ünneplés a mai feszültségektől sem mentes politikai környezetben - elegendő a státustörvényre, a Har-Kov jelentésre vagy az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedésére gondolni. "December elseje számunkra a be nem váltott székelyföldi ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti. Éppen ezért a december elsejei ünnepségektől való távolmaradás mindannyiunk egyéni joga. Részvételre sem egyének, sem intézmények vagy iskolák nem kötelezhetők. A fentiek szellemében kérjük csíkszeredai magyar polgártársainkat: maradjanak távol a december elsejei állami ünnepségektől. Azok pedig, akik a nyilvánosság elé kényszerülnek, érzelmeiket vállalva gyászszalagot viseljenek" - áll a Sógor Csaba szenátor, dr. Csedő Csaba István polgármester, Erdei István, Papp Előd alpolgármesterek, Borbély Ernő, dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselők, Bartalis Csongor, Benkő Sándor, Becze Zoltán, dr. Bokor Márton, dr. Bíró Dénes, Csucsi A. Róbert, dr. Szabó Soós Klára, Szakáts István, Szikszai László, Szondy Zoltán, Szőke Domokos, Vígh Ádám városi önkormányzati képviselők, Hajdú Áron városi RMDSZ-elnök, illetve a Tamás József római katolikus segédpüspök, Boros Károly főesperes, Gergely István esperes, Gergely Géza esperes, Hegyi István református lelkész által aláírt dokumentumban. /Felhívás Csíkszereda polgáraihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Az RMDSZ nem ért egyet csíkszeredai közéleti személyiségek által, "Románia Nemzeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent." Az RMDSZ "tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét", és elvárja, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatot valóra váltsák. Az RMDSZ nyilatkozatát Takács Csaba az RMDSZ Ügyvezető Elnöke adta ki. /Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. 2094. sz./"

"Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa nov. 28-i sajtótájékoztatón az újabb Har-kov jelentés kapcsán fejtette ki véleményét, majd a december elsejei ünnepségekkel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta a sajtót. Dusa eddig is több ezerszer elmondotta, hogy Hargita megye egy normális közigazgatási egység, ahol az ország alkotmányát, valamint a törvényeket tiszteletben tartják. Ugyanakkor felkérte azokat, akik ezzel ellentéteset állítanak, konkrét bizonyítékokkal álljanak elő. A december elsejei ünnepségek kapcsán elmondotta: akár az ország többi megyeszékhelyén, így Csíkszeredában is, az állami ünnep alkalmából rendezvényeket tartanak, melyeket az Antena 1 televízió élőben közvetít majd. A prefektus ugyanakkor cáfolta azokat a bukaresti lapértesüléseket, melyek szerint tankok felvonulásával ünnepelnének Hargitában. A rendezvény 10 órakor kezdődik majd, dr. Csedő Csaba polgármester beszédével. Részvételi szándékról eddig Valer Dorneanu képviselőházi elnök és Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter nyilatkozott. /(Daczó Dénes): Hargitai prefektus a nemzeti ünnepről. Nem vonulnak fel tankokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Az RMDSZ nov. 28-i sajtóértekezletén Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke vett részt. Verestóy Attila mindenek előtt a december 1-i nemzeti ünnep jelentőségét méltatta, megemlítve az 1918-as határozatot, mely - mint mondta - a romániai magyarság számára is egy támpont, "nem annyira történelmi, mint inkább az Európai Unió, a jövő szemléletében". A Hargita és Kovászna megyével kapcsolatos kérdésre kitérve elmondta: az RMDSZ figyelmeztette kormánypárti kollégáit, hogy a Ioan Rus belügyminiszter miniszter által bemutatott program a két megyében az állam autoritásának elvesztésére hívja fel a figyelmet, egyrészt rendkívül rossz színben tünteti fel Romániát a külföld szemében, másrészt nincs valós alapja. Az ország valamennyi megyéjébe ellátogató ellenőrző bizottság a Hargita és Kovászna megyei tájékozódás után arra a közös nevezőre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek nem veszélyeztetik a nemzeti biztonságot, a fennálló esetleges problémák egyediek és ellenőrzöttek. Mindezek után megjelent egy ellenjelentés, mely gyökeresen megváltoztatva mutatja be a bizottság által a helyszínen tapasztaltakat. Márton Áron leszögezte: nem volt szó az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokoll megszakításáról, a szövetség egyes tagjai csupán kedvezően fogadták a javaslatot. Jövő héten kerül sor egy találkozóra az RMDSZ és az SZDP között a helyzet tisztázása végett. Verestóy elmondta: a státustörvényt felügyelő bizottság előkészületei összhangban vannak az RMDSZ és a kormánypárt által tárgyaltakkal. /(Koszta Erika): RMDSZ-konferencia. Nem a cenzúra a megoldás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Verestóy Attila szenátorral készített interjút a Romániai Magyar Szó. Miközben Verestóy a szenátusi küldöttséggel távolkeleti úton járt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság, amelynek Verestóy is tagja, olyan jelentést ismertetett sajtóértekezleten, mely szerint Hargita és Kovászna megyékben veszélybe került az államiság. Ugyanakkor szülővárosában, Székelyudvarhelyen az UPE fórumot szervezett az RMDSZ helyi, de lényegében országos vezetősége ellen. Miközben szenátus elnöke, a felsőház küldöttsége a világ egyik távoli táján azt erősítette, hogy Romániában nagy méretű a reformok útján az előbbre lépés, hogy gazdasági stabilitás tapasztalható, az európai jog- és értékrend van kialakulóban, ezalatt "idehaza botcsinálta politikusok azt a látszatot próbálták kelteni, ami senkinek sem jó." - Verestóy magyarázkodott: a titkosszolgálatot felügyelő bizottság megvitatta ezt a dokumentumot, de nem az ő jelenlétében. Verestóy amint hazaért, azonnal elmondta, hogy a bizottság feladata nem egyéb, mint a SRI tevékenységének felügyelete. Verestóy rámutatott: az úgynevezett jelentés a 18. oldalától kezdődően csúsztatás, elsősorban azért, mert a bizottság ebben az ügyben meghaladta hatáskörét. Verestóy javasolta, hogy ezt a néhány oldalt fogalmazzák újra, a valóságnak megfelelően. Az újságíró közbevezette: Stan, a bizottság elnöke kitart véleménye mellett. Verestóy szerint Stan állításai, amelyeket közzétett, nem többek fikcióknál. Az újságíró emlékeztetett: Iliescu államfő sem mondott sokkal mást, mint Stan. Verestóy ezt is megmagyarázta: "Az elnök és mások kijelentései egy politikai játék építőkockái." Hozzátette: Amik viszont fontosak, azok a politikai dokumentumok, köztük a nemzetbiztonsági stratégia, amelyet a Legfelső Védelmi Tanács fogadott el, és amelynek sajnos homlokegyenest ellentmond egy másik, az amelyet az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság közzétett. Európa mindkettőt nagy figyelemmel olvassa, tanulmányozza egyébként. - A Székelyudvarhelyen lezajlott tüntetésről a szenátor azt állította: a négyszáz tüntető felét nagy távolságról autóbusszal szállították a helyszínre, ami valami olyasféle akcióra emlékeztet, amelynek levét alaposan megittuk 1990 márciusában, hiszen akkor is valakik épp ilyen buszokkal vittek "lelkes" híveket Marosvásárhelyre... Verestóy leszögezte: "Nekem az az érzésem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem érzi annak kellő dimenzióját, hogy mit jelent az RMDSZ egységes magyarságképviselete a romániai politikai életben. Továbbá azt sem fogja fel, hogy az RMDSZ nem lehet és nem is akar a magyarországi politikai élet tényezőjévé válni. Köztudott viszont az, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök egyetlen magyar politikai erő, párt feltétel nélküli és elkötelezett híve. Amit meg is tehet magánszemélyként, de nem politikusként." /Gyarmath János: Bontsuk le a diverziót. Lássuk, mit "főztek" számunkra. Interjú Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Verestóy tehát nem lép fel a titkosszolgálatot ellenőrző bizottságban határozottan a Har-Kov jelentés ellen, továbbá magyarázatot tud adni Iliescu elnök magyarellenességének, de a székelyudvarhelyi tüntetőket és Orbán Viktor miniszterelnököt kioktatja."

"A 18 kötetes Britannica Hungarica Világenciklopédiából 171 sorozatot ajánlott fel a határon túli magyarság számára a Britannica Hungarica Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Pungor Ernő professzor. A köteteket a Határon Túli Magyarok Hivatala juttatja el a szomszédos országok magyar közösségeihez. A megajándékozottak jegyzéke már elészült. Elsősorban olyan intézmények kapnak egy-egy sorozatot a Britannica Hungarica Enciklopédiából, ahol a legtöbben - főként fiatalabb generációk - tudják haszonnal forgatni. A felajánlott sorozatok közel fele Erdélybe kerül, Felvidékre 38, Kárpátaljára 20, Vajdaságba 12, Horvátországba 5, Szlovéniába 3, Burgenlandba 2 és a Szarajevóban élő magyarsághoz is eljut majd a közeljövőben egy sorozat. Az ajándékozók szándékának megfelelően túlnyomórészt oktatási intézmények kapják, kisebb részben oktatási- művelődési szervezetek, könyvtárak, tudományos szervezetek, illetve egyházi intézmények. Erdélyben összesen 83 intézménynél lesz forgatható a Britannica Hungarica 32 magyar tannyelvű középiskola (állami és felekezeti) kapja meg, ezen kívül tucatnyi egyházi intézmény, püspökség (katolikus, református, evangélikus és unitárius), továbbá a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszéke, a Partiumi Keresztyén Egyetem, a Sapientia, mindhárom tanítóképző, főiskolák, könyvtárak, tanulmányi központok, múzeumok, négy magyar könyvkiadó, hét lap szerkesztősége és több mint tíz országos civil szervezet (egyesületek, alapítványok, tudományos társaságok). Azon helységeks, ahol az érdeklődők hozzáférhetnek a világenciklopédiához: Arad, Barót, Brassó, Bukarest, Csíkszerda, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Kovászna, Marosvásárhely, Nagyenyed, Nagykároly, Nagyvárad, Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Szováta, Temesvár és Zilah. A Britannica Hungarica az angol nyelvű Encyclopaedia Britannica magyar változata. Ma már 32 kötetből áll az angol nyelvű sorozat, amely 130 ország több mint 4000 szerzőjének munkája. A magyar kiadást magyar vonatkozású szócikkekkel, illetve a nagyobb összefoglalásokat magyar áttekintéssel egészítették ki. /(Guther M. Ilona): A fele Erdélybe kerül. Britannica Hungarica Enciklopédia ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Színházi vita. Jancsó Miklós színész reagált Zsehránszky István írására /Megszólaltak a mozsárágyúk, Romániai Magyar Szó, nov.6./, aki a kolozsvári magyar színház mostani igazgatója elleni alattomos támadásnak minősítette írását. Jancsó emlékeztetett: 1991-ben már elmondta: a színházi repertoárt be kell tartani, nem csak meghirdetni; olyan darabokat kell játszani, amelyeket egy kisebbségben létező színház helyzete megkövetel: fel kell vállalni vers-műsor bemutatásától kabaréig, népszínműtől klasszikusig stb. minden olyan műfajt, amilyenre igénye van a közönségnek. Ekkor kellett távoznia "művészi okokból" Lőrincz Ágnesnek, László Zsuzsának a társulattól. Mostani cikke megjelenésekor Tompa Jancsót első mérgében lefasisztázta, vádolt, rágalmazott. Közben a kolozsvári Állami Magyar Színház, ha kedve úgy tartja, hetekig semmit sem játszik, majd ha bírálni kezdik: nekilódul, előveszi előző évi darabjait, melyben a társulat egynegyede szerepel. Mi lenne, ha a Kolozsvári Magyar Színház nagyteremnek játszana, mint 89 előtt és utána még egy darabig? Megmondom: az előadások kétszer, vagy háromszor mennének. És kész. Stúdióban még lehet erőltetni az ízlésterrort. De nagy nézőtér előtt? Megbukna a teátrum úgy, ahogy van. - Ha megépül a Stúdió hátul a színház udvarán, mi lesz a Színházzal? A kolozsvári Magyar Színházzal, ahol hétfő este nagytermi előadások voltak (89 előtt), kedden kiszállás, szerdán nagyteremben előadás, csütörtökön Opera. Pénteken nagytermi. Szombaton és vasárnap szintén. Telt, vagy majdnem telt házzal. Ha valaki rákérdez az üres házra - fasiszta. Tompa Gábor a nézők után színészeket üldöz el. Ha "egy színházigazgató megalapozatlanul fasisztázik, letehetségtelenít színészeket, feljelent embereket egyfolytában, antiszemitának bélyegez-rágalmaz írásokat nyilvánosság előtt, amelyekben nyoma sincs antiszemitizmusnak, azt már nem lehet elintézni kézlegyintéssel. Az közügy. A szakmáé is. Vagy a bíróságé. De egy biztos: fasisztázással nem lehet pótolni a színházszervező munkát." /Jancsó Miklós: Dörögnek a mozsárágyúk (tűnődés Zsehránszky István "Megszólaltak a mozsárágyúk" írása kapcsán is, Romániai Magyar Szó, 2001. nov.6.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"Méltó túlélés címmel Páskándi Géza Kossuth-díjas író 1978 és 1995 között írt tanulmányait, esszéit, leveleit gyűjtötte kötetbe a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, a könyv bemutatóját nov. 30-án tartják Budapesten. A kötetet összeállította, válogatta és az előszót írta: Páskándiné Sebők Anna, szerkesztette: Szakolczay Lajos. Páskándi Géza /Szatmárhegy, 1933. máj. 18. - Budapest, 1995. máj. 19./ költő, író, drámaíró 1974-ben áttelepült Magyarországra. Ezekben az írásaiban a kor és a magyar közélet heves vitákat kiváltó kérdéseivel foglalkozott. Többek között a Korfordulóvita (1991), a Kolozsvári ötvenhatos napok - részlet egy készülő regényből (1992), az 1993-ból származó Év eleji levél, avagy a vízpart szól áradás előtt - Levél Esterházy Péternek, A logika erkölcséről - Levél Václav Havelnek (1993), a Zúg -e majd a vadkenderes - Levél Konrád Györgynek (1994), valamint A szabadság nem politikai téma, a szabadság: ösztön (1995) című írás. /Méltó túlélés - Páskándi Géza posztumusz esszékötetének bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./"

"2002 januárjától előreláthatóan három hónapos "próbaidőre" felfüggesztik a vízumkényszert a schengeni államokba utazóknak - közölte Vasile Ciocan regionális vámparancsnok ezredes. Ciocan ezredes szerint Románia meg akar felelni a nyugat elvárásainak, ezért számos törvényt is módosítani kellett. Nemcsak készpénz szükséges mostantól a külföldre utazáshoz. A román állampolgároknak érvényes egészségbiztosítást, oda-vissza szóló (menettérti) busz-, vonat- vagy repülőjegyet kell felmutatniuk, az autók esetében pedig érvényes zöldkártyát. Ciocan szerint ez a törvény sem hibátlan. Eddig a konzulátus alkalmazottai seperték be a csúszópénzeket, most máson a sor. Az elmúlt években a konzulátusi dolgozók mesés vagyonokat gyűjthettek be: egy-egy vízumért akár 2-3000 amerikai dollárt is elkértek azoktól, akik valamilyen okból kifolyólag legálisan nem juthattak hozzá. Ha valaki például Magyarországra kíván utazni és nincs meg a rendeletben előírt valutatartaléka, lefizet egy magyarországi orvost, aki olyan igazolást állít ki neki, melyben az áll, hogy az illető külföldi gyógykezelésre szorul, illetve ellátásáról gondoskodnak. Számos németországi, ausztriai állampolgár húzott hasznot abból, hogy hivatalos meghívót árusított a román állampolgárok részére. Az ideiglenes vízumkényszer megszüntetésével valószínuleg még több nyugati állampolgár fog mesés összegekhez jutni az igazolások, meghívók árusításából. /(Ilonczai Tamás): A határátlépés megszigorítása újabb kiskapukat nyit.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

"Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

"A Temes megyei Szentandrás község volt a házigazdája a kárpát-medencei Szentandrás nevű települések második találkozójának. Az eseményre november 29-30-án került sor az 1230-ban alapított, egyik legrégebbi bánsági településen. Ez alkalommal egy fából faragott, kopjafára emlékeztető emlékművet avattak fel a helyi községháza előtt, amelyre felvésték a találkozón résztvevő települések nevét. Az ünnepség második napján testvérkapcsolatra lépett egymással a Békés megyei Békésszentandrás és Temes megyei druszája. /(Pataki Zoltán): Szentandrások találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

"A Báthory István Alapítvány szervezésében emléktábla-avatással és könyvbemutatóval zárult Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulója alkalmából november második felében tartott rendezvénysorozat. Az emléktábla szövege: Pro Urbe/ Szilágysomlyó/ 1251-2001/ a város fennállásának/ 750./ évfordulója tiszteletére/ állította/ Szilágysomlyó/ magyarsága. Bemutatták A 750 éves Szilágysomlyó című könyvet. Az évforduló jelentőségét Joikits Attila helytörténész méltatta. A Szilágysomlyó múltját tartalmazó könyvet Mitruly Miklós ny. egyetemi tanár mutatta be. A mostani kiadvány a legutóbb megjelent Szilágysági magyarok című monográfiát egészítette ki új fejezetekkel. A kötetet dr. Hajdu Attila orvos szerkesztette, a szöveget Mitruly Miklós gondozta. A Báthory István Alapítvány kiadásában megjelent könyv 36 szerzője közül 80 éven felüli a legidősebb és 16 éves a legfiatalabb. A könyv megjelenését nagyszámú magánszemély adománya tette lehetővé, támogatta az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. /Fejér László: 750 éves Szilágysomlyó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

"A Romániai Kisebbségi Történelmi Egyházak Konferenciája nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozatban emlékeztettek Románia kötelezettségvállalására, Európa Tanács határozatára, a Snagovi Nyilatkozat 2000. máj. 16-i aláírásakor a Románia Kormánya nevében vállalt kötelezettségekre, mindezek alapján felszólították a romániai hatóságokat, hogy a kisebbségek tekintetében alkalmazzák az EU-ban érvényesülő alapelveket, felkérték a kormányt a restitutio in integrum elvének alkalmazására, arra hogy a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően, fogadjon el törvényes szabályozót a kisebbségi egyházaktól elvett ingatlanok átfogó és teljes visszaadására, továbbá felkérte a kormányt, szerezzen érvényt azoknak a törvényes szabályozóknak, amelyek, bár részlegesen és hiányosan, megpróbáltak megoldást találni az egyházi vagyonok visszaszolgáltatására. A nyilatkozatban felkérték az Európai Uniót, monitorizálják a romániai kisebbségi egyházak helyzetét, beleértve az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának folyamatát és az egyházi oktatás helyzetét, felkérték az Európai Bizottságot hogy a romániai kisebbségi egyházakkal szembeni diszkrimináció megszüntetését és elkobzott ingatlan- és ingó vagyonuk visszaszolgáltatását tekintse Románia EU-csatlakozása előfeltételének. /A restitutio in integrum jegyében. Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

"Szatmárnémetiben a dec. 1-jei ünnep alkalmával feltűnt, hogy túl sok régi elvtárs és szekus bújt elő. A helyi magyarság képviselői /Szabó István, a megyei tanács elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok, Erdei D. István parlamenti képviselő, valamint Visnyai Csaba, az RMDSZ megyei választmányának tagja ott voltak az ünnepségen és elhelyezték az RMDSZ koszorúját. A legtekintélyesebb helyi román lap, az Informatia Zilei az utolsó oldalán közölte az elöljárók üzenetét, ugyanakkor a Szatmári Friss Újság az első oldalon, külön is kiemelve Iliescu elnök színes fényképpel illusztrált üzenetét. Mintha a magyar lapnak nagyobb ünnep volna dec. 1-je, mint a románnak, jegyezte meg az újságíró. /(sike) Előbújtak a régi elvtársak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

"Ötödik születésnapját ünnepelte a csíkszeredai Rádió 21. 1996 dec. 1-jén sugározta első műsorát, s a közel négy évig monopol helyzetben lévő kereskedelmi rádiónak az elmúlt évben három konkurenssel kellett szembenéznie. A szeredai rádió az országos hálózat részeként március óta a francia Lagarden cég része a hazai Radio Total és Europa FM országos adók mellett. A műsoridő 37 százalékát magyar nyelvű. /(daczó): Öt éve van kereskedelmi rádió Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

"Kemény bírálatot fogalmazott meg Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a kétnapos budapesti rendezvényen az elmúlt hét végén. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát-Anyanyelvi Konferenciát szintén Pomogáts Béla vezeti. Mint mondotta: "A nemzet ügye nem kizárólag a magyar kormány ügye! A nemzet mi vagyunk, ehhez képest bármely kormány kisebbségben van". Ezzel többek között arra utalt, hogy a jelenlegi magyar vezetés nem áll szóba a legtekintélyesebb értelmiségiekkel. Sem a státustörvénnyel kapcsolatban nem kérte ki véleményüket, sem a Magyar Állandó Értekezlet munkájába nem vonnak be olyan egyéniségeket, akik évtizedek óta a magyar nemzet egységesülésén, közös boldogulásán fáradoznak, sőt a Magyar Tudományos Akadémia illetékeseinek a véleményére sem kíváncsiak. A másnapi konferencia témája így hangzott: Korszakváltás a nyugati magyar szórvánnyal való kapcsolattartásban. /A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának rendezvénye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

"Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) nagyobb szerepet kell játszania a terrorizmus elleni küzdelemben - mondta Ion Iliescu elnök dec. 3-án Bukarestben, megnyitva a szervezet miniszteri tanácsának kilencedik ülését. A dec. 4-én záruló ülésen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. A miniszterek megtárgyalják, miképpen foghat össze szervezetük a NATO-val és az Európai Unióval a terroristák ellen. Martonyi János a tervek szerint találkozik Oroszország, Románia, valamint a visegrádi csoport külügyminisztereivel. Mircea Geoana külügyminiszter a tervezett találkozóról úgy nyilatkozott, hogy megkísérelnek - legalább elvi áttekintésben - tovább lendíteni a státustörvényt érintő egyeztetések kimenetelén. /EBESZ-értekezlet a terrorizmus ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "

"Dec. 3-án tárgyalta a Kovászna megyei törvényszék az Agache-család ama beadványát, melyben az elítéltekre kiszabott kártérítés kényszer-végrehajtási ítéletének kimondását kérték. A súlyos börtönbüntetés mellett ugyanis az öt elítéltet ötven-ötven millió lej kártérítés kifizetésére kötelezték. A tárgyalásra a börtönből Sepsiszentgyörgyre szállították Reiner Antalt és Héjja Dezsőt. Az ügy kapcsán tárgyalták Reiner Antal fellebbezési kérelmét is, amelyben a kényszer-végrehajtás elengedését igényelte, ártatlanságára és arra hivatkozva, hogy anyagi körülményei nem teszik lehetővé a megítélt összeg kifizetését. A tárgyalás során Héjja Dezső kemény szavakkal vádolta a felperest, utalva a meglincselt őrnagy cselekedeteire. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy egyik fia ismét "felajánlotta" a kártérítésről való lemondást, ha az elítéltek elismerik bűnösségüket, s egyben Héjját újabb perrel fenyegette meg állásfoglalásáért. A törvényszék ezután kimondta a kényszervégrehajtási ítéletet és egyben elutasította Reiner folyamodványát. /(Flóra Gábor): Kényszer-végrehajtási ítélet az Agache-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Az Aurul ausztrál-román vegyes vállalat mint alperes helyett a Transgold cég küldte el jogi képviselőjét Budapestre, hogy képviselje a céget a budapesti bíróságon a magyar állam által a tiszai ciánszennyezés miatt indított polgári perben. A dec. 4-én megkezdődött eljárásban a bíró 60 napot adott az alperesnek a jogutódlást, névváltozást tisztázó dokumentumok, így a cégkivonat hiteles magyar fordításának benyújtására. A bíróság ezt követően dönt minden egyéb, az üggyel kapcsolatos indítványról. A magyar állam jogi képviselője szerint az alperes tavasz óta, amikor megküldték számára a hivatalos felszólító levelet, ismeri a kártérítési igényt, tehát bőven lett volna ideje, hogy ajánlatot tegyen a nemzetközi választott bíróság előtti eljárásra vagy a peren kívüli egyeztetésre. /Megkezdődött a cián-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Szőke László Markó Béla RMDSZ-elnököt támadta. Markó nyilatkozatában /például a Romániai Magyar Szó nov. 28-i számában közöltben/ tetten érhető mindaz, ami a mai RMDSZ-csúcsvezetés politikai retorikáját jellemzi: a hatalmon lévő politikus arroganciája, az elkoptatott közhelyek diskurzusa, a legitimizáció hangoztatása ... Szőke László szerint politikai kalandorságnak minősíthető az a szándék, ahogyan az erdélyi magyarság érdekképviseletét hirdető szervezet elnöke párhuzamot vont a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság Har-Kov-jelentése és az udvarhelyi történések között. Hol "helyi ügynek" minősítik a székely anyavárosban zajló eseményeket, hol pedig azt mondják, hogy az egység elsődleges. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület nem RMDSZ-ellenes, hanem egy közösség alternatív választási opciójának megnyilatkozása. - A Romániában bejegyzett magyar egyesület közül, miért kizárólag az UPE bejegyzését támadta meg az RMDSZ által vezetett Kisebbségvédelmi Hivatal? "S akkor hogyan is állunk az Agache-üggyel? A Csereháttal?" A marosvásárhelyi eseményeket követően született bírósági ítéletekkel? A Kisebbségvédelmi Hivatal miért nem fordul bírósághoz, amikor nap, mint nap érik jogsértések a csángókat? - Németh Zsolt üdvözlő távirat küldött a Székelyudvarhelyi Fórumra, Markó Béla erre kijelentette: mi belső viszonyainkba ne szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, "mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat". Kivel közösen? - kérdezte Szőke László. Markó Bélának senki sem adott felhatalmazást, hogy a fentiekhez hasonlókat kijelentse. /Szőke László újságíró, Székelyudvarhely: Markó Béla köldöknézése, avagy hogyan válhat kitaszítottá az "érdekvédelemből" a védelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"A Gyergyói TKT legutóbbi ülésén nyilatkozatot fogadott el a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jelentése ellen, melynek elején fölsorakoztatta a romániai magyarságot 1918 óta ért veszteségeket és sérelmeket, majd konkrét tényekkel bizonyította a SRI-jelentés alaptalanságát. "Ez a nyílt, magyarellenes gyűlöletet szító dokumentum mutatja, hogy Romániában a hivatalos politika rangján tartják a magyarság jogfosztottságát, a nemzeti alapon álló diszkriminációt, és jogi, adminisztratív eszközökkel akarják folytatni nemzeti közösségünk felszámolását, a Székelyföld románosítását az egységes román nemzet megteremtése érdekében." A nyilatkozat a magyar nemzeti közösség ellen elkövetett bűnnek tartja, hogy RMDSZ segédlettel megszüntették az Európa Parlamentben Románia kisebbségpolitikájának monitorizálását, s kérték, hogy az EP indítsa újra Románia kisebbségekkel kapcsolatos politikájának nyomonkövetését. /(gál): Nyilatkozat a SRI-jelentés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Megjelent az Erdélyi Szép Szó 2000 irodalmi antológia, a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó és a Hargita Kiadóhivatal gondozásában, amelynek kiadását eredetileg már a májusi hargitafürdői írótalálkozóra tervezték. A magyarországi Szép Versek és Körkép (szép prózák) mintájára készült erdélyi antológia gyakorlatilag a székelyudvarhelyi Ablak Kiadó 90-es évekbeli Fagyöngy és Erdélyi Dekameron megszakadt évi antológia-kezdeményezését éleszti újra egyetlen kötetben. Az antológia 54 erdélyi költő és prózaíró 2000-ben megjelent írásaiból tartalmaz válogatást Fekete Vincze szerkesztésében. A válogatás alapjául hazai és magyarországi irodalmi és kulturális folyóiratok szolgáltak, mint a Helikon, Székelyföld, Látó, Korunk, A Hét, valamint az Alföld, Hitel, Jelenkor, Forrás, Élet és Irodalom, Tiszatáj és mások. A kötet szerkesztői és gondozói fölvállalták az Erdélyi Szép Szó évről évre való megjelentetését. Az antológia formátuma hagyományos tankönyvméret, terjedelme 366 oldal. /(gál): Erdélyi Szép Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"A Bihar megyei Albison Irinyi József Társaság alakult, hogy méltóképpen ápolják az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentős alakjának emlékét. Ő volt az, aki márciusban indítványozta, hogy foglalják 12 pontba a nemzet követelését. Irinyi albisi szülőházának helyén emléktáblát helyeznek el, szobrot állítanak tiszteletére a róla elnevezett nyolc osztályos iskola előtti téren, ahol emlékparkot alakítanak ki. Az iskola szomszédságában pedig Irinyi- emlékházat rendeznek be. A társaságot kilencen hozták létre, védnöke Pete István szenátor, tanácsadója Dukrét Géza, a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhelybizottság elnöke. Irinyi József 1822-ben született Albison. /(balla): Irinyi Társaság Albison. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Dec. 3-án ülést tartott az RMDSZ szenátusi frakciója, a megbeszélés tárgya a csíkszeredai dec. 1-jei hivatalos ünnepségek előestéjén Sógor Csaba szenátor aláírásával közzétett felhívás és annak következményei voltak. A felszólaló szenátorok egybehangzó véleménye szerint a felhívás káros és felelőtlen akciót kezdeményezett. Felkérésre Sógor Csaba szenátor lemondott frakciótitkári minőségéről, a lemondást a jelenlévők tudomásul vették. - A szenátus ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén Verestóy Attila frakcióvezető hangot adott az RMDSZ elutasító álláspontjának, kifejtve, hogy a nagyhangú felhívások nem találnak meghallgatásra az egymásrautaltság és a tolerancia szellemében élő és gondolkozó embereknél. Megemlítette, hogy az utóbbi években a román miniszterelnökök és az államelnökök is üdvözletet küldtek a magyarság számára márc. 15-én. Nem fogjuk hagyni, mondotta, hogy egyesek a viszály almájává tegyék a romániai magyarságot. /A szenátusi frakció és a csíkszeredai felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

"A csíkszeredai közéleti személyiségek a december 1-i ünnepséggel kapcsolatban felhívást adtak ki. A Romániai Magyar Szó kérdésére hárman válaszoltak arra, hogy miért írták alá a felhívást. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere elmondotta: nemrégiben a magyarságot imperialista gondolkodást vallónak minősítették, az elmúlt két hónap alatt pedig újabb Har-Kov jelentés készült, a román média ráadásul agresszív hangvételű írásokat közölt a magyarságról. A polgármester szerint a felhívás megfogalmazására azért volt szükség, hogy egy esetleges rendbontást elkerüljenek. Nem helyeselte felhívás két részletét, amely a gyászszalag viselésére vonatkozott, valamint azt, hogy Csíkszeredában nincs helye Románia nemzeti ünnepének megtartására. A fenti két megjegyzéstől elhatárolta magát a rádiónak, televíziónak adott nyilatkozatában. Dr. Szabó Soós Klára tanácsos az előkészületekről /hadsereg felvonultatása, díszszemle/ úgy érezte, ez diverziókeltés és hasonlított a hangulat március 15-ére, a marosvásárhelyi feszültségeket megelőző időszakra. Úgy értékelte, hogy ezzel a nyilatkozattal elejét vették annak, hogy itt valóban egy diverziót tudjanak kirobbantani. Nem vagyok hajlandó a nyilatkozatot visszavonni. - Szondy Zoltán tanácsos: Egyetlen dolog, amin vitatkoztak az aláírók, az a fekete szalag volt. Az lehet hogy nem a legszerencsésebb. Ennek ellenére vállalják. /Daczó Dénes: A csíkszeredai kezdeményezésről - post festum. Miért írtuk alá a felhívást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

"Az RMDSZ Csíki Területi szervezete ügyvezető elnöksége nyilatkozatot adott ki, miszerint megdöbbenéssel vették tudomásul Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelőnek a csíkszeredai tanintézményekhez címzett körlevelét, amelyben felszólította a tanárokat, hogy diákjaikkal vegyenek a dec. 1-jei román nemzeti ünnepségen, beleértve a katonai parádét is. Erre 1989-es események óta nem volt példa, még felsőbb utasításra sem. Az RMDSZ szervezete felkérte a főtanfelügyelő asszonyt, ne éljen vissza hivatali tisztségével. Az RMDSZ Csíki Területi szervezete sajnálattal vette tudomásul azt is, hogy Mireca Dusa prefektus mozgósíttatja Csíkszereda tanintézményeit. /(Daczó Dénes): Nem volt rá példa 12 év alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./"

"A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) megerősítette a belügyminiszter vélekedését, mely szerint magyar erők munkálkodnak az egységes nemzetállam ellen, amelyek a privatizálás leple alatt gazdasági előnyökhöz akarnak jutni Erdélyben, írta a Curentul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Kézzel írott levelek százait szórták szét rövid idő leforgása alatt Nagyváradon. A hadsereg nevében fenyegetik a lakosságot, hogy üldöztetés áldozatai lesznek családtagjaikkal együtt a Keleten maradók. Románia europanizálását emlegeti a röpcédulaszerű kézzel teleírt papíros, amelyet a postaládákba dobáltak, főként a magyarok lakta területeken. A hadsereg képviselői szerint egy elmebeteg vagy politikai, esetleg vallási csoportok agyszüleménye a fenyegető cédula. Nagyváradon vizsgálat indul az ügyben. /(Balla Tünde): Nagyváradon a hadsereg nevében fenyegetőznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az Európa Tanács Parlamenti Bizottságának a csángókkal kapcsolatos határozata ellen "megfellebbezhetetlen történelmi tényekre" alapuló irománnyal lépett fel. Ebből néhány passzus: "A romániai katolikusok a Kárpátoktól keletre nem elszigetelt és elnemzetlenített magyarok, hanem régi keresztény vallású románok, akiket a középkori magyar nemesség elnyomása következtében több lépésben keletről nyugatra telepítettek, át a Kárpátokon". "Az általuk beszélt és birtokolt nyelv tökéletes román nyelv és nem az a magyar nyelv, melyet legtöbb esetben nagyon hibásan vagy egyáltalán nem is beszélnek, ami annak a jele, hogy nem tartoznak a magyar etnikumhoz." Tudor történelmi bizonyítékot is hozott a magyar csángó eredet eredeztetésére: "A csángó kifejezés és annak az elmélete, hogy egy elszigetelt és diszkriminált magyar kisebbség él a Kárpátoktól keletre, egy kancelláriai kitalálás, mely 1781-ben datált, s annak a Szold Péter katolikus papnak a neve alatt jelent meg, aki a moldvai román katolikusok településeit látogatta meg, s egy jelentést készített Batthyany magyar püspöknek, mely meg is jelent a "Magyar Konyo-Ház" ban, Pozsony, 1783, III. pag. 414-428, és az Ungarris Ches Magazin-ban, Pozsony, 1783. " "...sok misszionárius és katolikus pap magyar volt, s szisztematikus magyarosító politikát folytattak, beleértve a család- és keresztnevek elmagyarosítását (a temetők keresztjein levő nevekkel egyetemben)" Tudor szerint "a csángó (=korcsitura) kifejezést a román katolikusok elutasítják, lévén megbecstelenítő, magukat románnak deklarálva, s kiváló kapcsolatot tartva fenn a helység románjaival". Tehát a románok románokkal tartanak fenn kapcsolatot. Tudor hivatkozott az 1995-ös eseményekre, amikor egy "kísérlet történt" Klézsén, hogy létrehozzák az RMDSZ "etnikai jellegű párt" egy fiókját, a falusiak megsemmisítették agitációs nyomtatványaikat. /Gazda József: Bölcs vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"

"Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnökkel beszélt a szervezet tevékenységéről. A megyében a kiszállások rendszeresek az RMDSZ-szel való találkozások iránt hatalmas érdeklődést tanúsítanak a magyar lakosok, szögezte le. A találkozókon jogi-, orvosi tanácsadást is biztosítanak, szociális problémákkal foglalkoznak, de mindig kulturális, szórakoztató jellegű előadást is szerveznek. A legnagyobb érdeklődést mindenütt a kedvezménytörvény váltja ki. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza táján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./"