"November elsejei hatállyal a Jurnal Bihorean c. napilapot megjelentető Multiprint Rt-t, illetve a reklámértékesítéssel foglalkozó Media Expert Kft.-t olvasztotta magába az Inform Média Kft., amely október elsejétől a Bihari Napló napilap kiadója is. Így az Inform Média Kft. vált a két napilap, a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean, valamint a Bazar Bihorean apróhirdetési hetilap közös kiadójává. /Új közös kiadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"Bakk Pál Szentkatolnai krónika című munkáját mutatja be Gazda József író, műkritikus Kézdivásárhelyen, a Vigadó Művelődési Házban november 8-án. Bevezetőt mond az Ambrózia Kiadó részéről dr. Borcsa János irodalomkritikus. /Könyvbemutató Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"Nov. 8-án a Salamon Ernő Líceum / Gyergyószentmiklós/ vendége volt Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom Corvin-közi főparancsnoka. Dr. Kozma Huba, a kiskunmajsai 1956-os Forradalom Múzeumának igazgatója bevezetőjében a magyarság szabadságért folytatott küzdelmeit vezette végig a történelmen, majd Rokaly József történelemtanár az 56-os forradalom erdélyi visszhangjairól, kolozsvári diákmegmozdulásairól, hatalmi reakcióiról szólt. Pongrátz Gergely visszaemlékezései sok megható részlettel világítottak rá a hősiességre, amelyet a pesti fiatalok, szinte gyerekek tanúsítottak a Corvin-köz. A Corvin-közt november 10-ig tartották, majd átvonultak a Rákóczi térre, ahol november 15-ig sikerült ellenállniuk. Első hősi halottjuk a 18 éves Vízi János volt. Pongrátz Gergely Kiskunmajsán megvásárolt egy romos iskolaépületet, amely fölújítva az 1956-os forradalom múzeumának ad otthont. Most épül az 1956-os kápolna, melyet 2002. június utolsó szombatján fognak felavatni, s amelyben fekete márványtáblán aranybetűkkel fog sorakozni a több mint 300 kivégzett 56-os magyar forradalmár neve. Külön helyet kapnak a kápolnában az erdélyi kivégzettek: az 56-os események kapcsán 14 személyt végeztek ki Erdélyben. Ugyanaznap délután Pongrátz Gergely Gyergyóalfaluban találkozott az érdeklődőkkel, majd ellátogatott Gyergyószárhegyre is. /Gál Éva Emese: Pongrátz Gergely Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"A marosvásárhelyi törvényszéki orvosok újra megvizsgálták ezen a héten Héjja Dezsőt, miután csíkszeredai ügyvédje, Hajdu Dezső újabb kivizsgálást kért. Frunda György, az elítélt ügyvédje elmondotta: Héjja Dezső lábában egy 40 cm hosszú és 17 mm vastag ortopéd szeg van, emiatt újabb sebészi beavatkozásra van szükség. Frunda véleménye szerint a csíkszeredai orvosok nem merték leírni a valóságot. Marosvásárhelyen e héten megtörtént a kivizsgálás, ahol a törvényszéki bonctani szakorvosok úgy ítélték meg: Héjja jelenlegi egészségi állapotban nem tudja letölteni a börtönbüntetést. Az orvosi szakvéleményt Csíkszeredába küldték át, ahol jövő héten újabb tárgyalásra kerül sor. Frunda György szerint a csíkszeredai bírák figyelembe veszik és tiszteletben tartják majd a marosvásárhelyi orvosi szakvéleményezést, és mindaddig amíg Héjja Dezső ilyen állapotban van, felfüggesztik a börtönbüntetés letöltését. /(Daczó Dénes): Újra kivizsgálták Héjja Dezsőt. Megtörténhet a börtönbüntetés felfüggesztése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"Többen tanácsolták Borbély Zsolt Attilának, ne válaszoljon Szatmári Tibornak, mert nyilvánvaló célja a provokáció. Azonban a történelemhamisítás ellen mindig is fel kell venni a harcot. Szatmári Tibor írása szerint /Romániai Magyar Szó, okt. 31/ az RMDSZ létét fenyegetik azok az "elvtelen" engedmények, melyeket a vezetés állítólag platformunknak tesz. Továbbá a Reform Tömörülésnek tett engedménynek számít az, hogy e platformot nem vonták felelősségre amiatt, hogy védelmezni merészelte Szőcs Gézát és Borbély Imrét. Szatmári Tibor írásainak visszatérő motívuma, hogy Tőkés László "gyalázza" saját szervezetét, holott Tőkés László nem a szervezetet bírálta, hanem azokat, akik feladva a Szövetség programját a román hatalom szolgálatába szegődtek. Szatmári azt állította, hogy Borbély Zsolt Attila Budapestről írogat haza kitartásról, nemzeti öntudatról. Kuszálik Péternek adott válaszában már elmondta, hogy az effajta érvelést csakis a trianoni trauma tudatcsonkításának lehet betudni. Ha ugyanis összmagyar szemléletben gondolkodunk s a Szabó Dezső-i "minden magyar felelős minden magyarért" aforizma adja világlátásunk zsinórmértékét, akkor teljesen mellékes, hogy valaki a Kárpát medencén belül honnan hova irogat. Tényszerűen sem áll meg, hogy Budapestről ír, mivel cikkei javarészét itthon, Aradon írta, mint ahogy ideje javarészét is itt tölti lassan két éve. Szatmári a FIDESZ vezetők magánvéleményéről szólt, másrészt jobboldali és szélsőjobboldali lapokról, ahová "más FIDESZ-közeliek" írnak az RMDSZ vezetése ellen. Sajnos vannak olyan erők ma Magyarországon, melyek az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság bélyegét politikai fegyverként használják, így lesz Orbán Viktorból Hitler, Tőkéczki professzorból vérgőzös szélsőjobboldali és sorolhatná Borbély Zsolt Attila tovább. Nem lenne jó, ha ezt a nemzetellenes terminológiát erdélyiek is átvennék s a magyar szellem olyan alkotóműhelyeit, mint a Magyar Nemzet, a Demokrata vagy a Vasárnapi Újság megpróbálnák kitolni a jobbszélre - fogalmazott Borbély Zsolt Attila. Szatmári a vezetés pártkatonájaként kiterjeszti a vádat a vezető magyar kormánypártra is. "a napról-napra keresztényebb Fidesz 1990-ben még radikálisan liberális volt, s holnap akár a szocialistákkal is koalícióra lép, csak hogy hatalmon maradhasson, míg az RMDSZ megalakulásakor is ugyanazokat az értékeket képviselte, mint ma." Betű szerint hamis az az állítás, hogy az RMDSZ ugyanazt képviseli tíz éve, jegyezte meg Borbély. A FIDESZ valóban radikális liberális volt s ma valóban konzervatív, ám ezen ideológiai fordulat mögöttese egyáltalán nem hatalomtechnikai jellegű. Szatmári Tibor emlékezhetne arra, hogy 1993-ban a FIDESZ épp akkor vállalta fel hangsúlyosan a nemzeti értékeket, s fordult jobbra, amikor népszerűsége a csúcsán volt és e lépéstől abban a szellemi közegben csak népszerűségvesztést lehetett várni! A magát ereje teljében érző balliberális sajtó le is vitte a FIDESZ-t kb. 40%-ról, amennyit az egymástól független közvélemény-kutatók 1993 nyarán mértek, a választáson elért kb 7%-ra. Ha a FIDESZ nem tesz mást, mint belesimul a Demokratikus Charta ellenzéki SZDSZ-MSZP-s egységébe, akkor 1994-ben vezető kormánytényező. Vagyis a FIDESZ nemhogy érdekből, számításból vállalta volna fel a nemzeti problémák képviseletét, hanem éppenséggel hatalmi érdekei ellenére! - Valójában a Reform Tömörülés és Markó útja akkor vált el, amikor ez utóbbi élére állt annak a folyamatnak, amit neptuni térhódításnak lehet nevezni. A Reform Tömörülés azért akarja leváltani a jelenlegi vezetést, hogy véget vessen az alapszabályzat lábbal tiprásának, hogy visszaadja az SZKT-nak a rangját, hogy megszervezze az erdélyi magyar belső népszámlálást, hogy kiírja a már nyolc éve programba vett belső választásokat, hogy reális képet sugározzon a Nyugat felé a honi valóságról, egyszóval, hogy érvényt szerezzen a háromszintű erdélyi magyar autonómiára épülő hivatalos RMDSZ-programnak. /Borbély Zsolt Attila: A történelemhamisítás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"A Bihar megyei magyar tudományos életről esett szó nov. 3-án azon az előadássorozaton, amelyet a Magyar Tudomány Napján terveztek Nagyváradon. Dr. Fleisz János, a Bihar megyei és Nagyváradi Civilszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta, míg 1990 előtt lehetetlen volt tudományosan megalapozott műveket közölni, addig most a dokumentálódás okoz gondot, a levéltárak felkészületlenek, szervezetlenek. Ennek ellenére folynak helytörténeti és történeti kutatások Nagyváradról és egész Bihar megyéről. Tervezik Erdély, Partium, és bánsági városok történetének feldolgozását is. /(balla): Fő a tudományos eredmények összegzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői első ízben 1998-ban, a lap egyéves születésnapján osztották ki a lap nívódíját. Ferenczes István főszerkesztő elmondása szerint évente azoknak adják át a díjat, akik a legjobb írásokat közölték a lapban az esztendő során. 1998-ban Kovács András Ferenc, Tánczos Vilmos, Benkő Levente, 1999-ben Gazda József, Bogdán László, Vincze Gábor, 2000-ben Oláh-Gál Elvira és Kányádi Sándor vehették át a díjakat. Az idei díjátadásra nov. 7-én került sor a lap szerkesztőségében, ahol Máthé Éva, Király László és Lőrincz György részesültek az elismerésben. /(Daczó Dénes): Negyedik alkalommal. Kiosztották a Székelyföld nívódíjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"November 3-án három Szatmár megyei településen tartott ingyenes bábelőadást a Szatmárnémeti MADISZ, Bogdándon, Hadadnádasdon és Hadadon mutatták be a népszerű mackójátékot. Az ifjúsági szervezet fiataljai augusztus 31. és szeptember 3. között csángóföldi bábturnén vettek részt. 2001 végéig összesen 12 Szatmár megyei települést fognak meglátogatni Veress Zoltán meséjével az amatőr bábszínészek. Bogdándon kb. 120 gyermek tekintette meg a játékot. Bogdándon fogy a lakosság is, egyre kevesebb a gyerek, és egyre többen dolgoznak külföldön. Hadadnádasdon is összesereglettek a gyermekek. A helyi iskolában a megvásárolt tűzifa nem lesz elég tél végéig, ráadásul a felvágatásra sem maradt pénz. Hadadon a tágas kastélyban léptek fel. /Ilonczai Tamás: Irgum Burgum Benedek Szatmár megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"Valótlant állítanak a bákói hatóságok, ugyanis a svéd támogatókat nem értesítette a bákói gyermekvédelmi igazgatóság, hogy a gyimesbükki fogyatékos gyermekeket ellátó központ megszűnik. Megszüntették a térségben legkorszerűbben felszerelt, Gyimesbükkön levő intézetet, a 84 alkalmazottat július elsejével szélnek eresztették. A svéd adományozók határozottan nehezményezték ezt az eljárást. Miután Landelius, a svédországi Save the Children szervezet volt főtitkára tudomást szerzett a bákói megyei tanács felszámoló határozatáról, június 22-én levelet írt a romániai társszervezet, a Salvati Copii címére. A levélben Landelius elmondta, hogy a gyimesbükki tízéves munkának 2001-re csaknem a végére értek. A svéd gyermekmentők tíz év alatt egymillió svéd koronát gyűjtöttek össze a gyimesi gyermekotthon megsegítésére. Landelius embertelennek tartja, hogy éppen egy jól felszerelt intézménnyel kezdik a felszámolást, amikor ennél sokkal rosszabb felszereltségű és színvonalú intézeteket meghagytak. Az információkat az intézmény megszüntetéséről magánemberektől kapták a svéd gyermekvédők, nem a román szervektől. Landelius ezután július 1-én Emma Nicholson bárónőhöz, az Európa Parlament képviselőjéhez fordult, aki Romániáról szóló jelentéseiben többször kitért arra, mennyire fontos javítani a hátrányos helyzetű gyermekek ügyét. A bákói hatóságok először a felmondóleveleket küldték ki a gyimesbükki intézet alkalmazottainak, azután az ott gondozott 116 gyermeket szállították át bákói és Hargita megyei intézményekbe, majd az adományba kapott összes felszerelést elszállították. Az ipari mosógépek nem fértek ki az ajtón, így azokat szétdarabolták. A gyermekotthon udvarán játszótér volt, a fából készült játékokat is szétverték. - A bákói hatóságok felajánlották a dolgozóknak, dolgozzanak más, a megyében működő gondozókban. Az alkalmazottak egy csoportja így ment el a Gyimesbükkhöz közeli Vermesti-re. Az ottani intézményben uralkodó állapotok azonban /nem volt víz az épületben!/ visszariasztották őket. A Bákó megyei gyermekotthonok felszereltségi színvonala tehát korántsem felel meg az európai standardoknak. - Az országos román nyelvű sajtó, noha járt a helyszínen, még nem adott érdemben hírt az esetről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ A Transindex [www.transindex.ro] összeállítása Az a valóság, hogy a kezelésre szoruló gyermekeket Bákó, illetve más megyék között szétszórták, a személyzetet szélnek eresztették, a főleg külföldi segélyekből származó berendezéseket, felszereléseket pedig "helyben" szétosztották - ismeri Bákó megyei tanács elnöke és főtitkára. Azzal indokolták, hogy a gyermekeket családi típusú hajlékokban vagy fogadott családban helyezzék el. De nem így történt: a Hargita megyéből származókat nem családi típusú hajlékba, hanem egy másik, nagyjából hasonló intézetbe vitték. Az sem igaz, hogy a megyei szakigazgatóság egyeztetett volna a legtöbbet áldozó svéd adományozókkal. Szétvágtak egy mosógépet, jobbra vagy balra elszállítanak adományba kapott berendezéseket, ez a romboláson túl másféle benyomást nem kelthet. /Gyarmath János: Valami mégis sántít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"A Román Nemzeti Bank bejelentette, hogy nov. 12-étől árfolyamlistáján jegyezni fogja a magyar forint (HUF), a cseh korona (CZK) és a lengyel zloty (PLN) árfolyamait. - Pár nappal ezelőtt a Nemzeti Banki egyik igazgatója átiratban tiltotta meg a Pireus Banknak a forinttal való tranzakciót. /Hétfőtől a Román Nemzeti Bank jegyzi a forintot is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Idén mindössze 43 szerbiai román fiatal kapott továbbtanulási lehetőséget a román államtól. A közösség képviselői és a román köztájékoztatási miniszter nov. 9-i temesvári találkozóján aláírták a jugoszláviai románok nemzeti tanácsának alapító okiratát. Vasile Dancu miniszter elmondta: jövőre Románia 10 milliárd lejt fordít a határain kívül élő román közösségek támogatására. /Határon túli románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Nov. 4-től a 2001/2002-es tanév végéig - vagy az igazgatói tisztségért kiirt versenyvizsgáig - Nemes András matematika szakos tanár a temesvári Bartók Béla Líceum megbízott igazgatója. Elődje, Erdei Ildikó objektív okokból lemondott tisztségéről. A fiatal igazgató, aki 1983-ban éppen a Bartók Béla Líceum elődjében, a 2. sz. Matematika-Fizika Liceumban érettségizett, 1990 őszétől került helyettesítőként a Bartókba és 1993-ban kapta meg végleges kinevezését. Nemes András folytatni szeretné az iskolaépítést. Beindultak a bentlakás bővítési munkálatai, amelyre - nem kis mértékben az RMDSZ városi tanácsosainak köszönhetően - másfél milliárd lejt utalt ki a városháza. Folyamatban van ugyanakkor a harmadik számítógépes terem elszerelése. Az anyaországi Sulinet programba 18 erdélyi iskola, köztük a Bartók Béla Líceum is bekapcsolódik, amely lehetővé teszi a számítógépeknek a legkülönfélébb tantárgyak oktatása területén történő felhasználását. Temes megye legnagyobb magyar iskolája, amely a diákok vizsgaeredményei alapján a megye élvonalában van, már évek óta vezetői gondokkal küszködik. A fiatal, energikus iskolaigazgató kinevezése hosszú távra megoldhatja az igazgatóválságot. /Pataki Zoltán): Új igazgató a temesvári magyar líceum élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Egy héten át zajlanak Csíkszentmártonban a falunapok, a csíkszentmártoni Polgármesteri Hivatal, a Szent Márton Alapítvány, a TKP Szentmártoni Ifjúsági Társulat és a tanács szervezésében. A helybeli és az elszármazott értelmiségiek gyűltek össze, megvitatni a falu jövőjét. A falu szülötte, Koncsag László plébános a település monográfiáját mutatta be. Megnyílt az Erdély címerekben c. kiállítás a Mátyás József múzeumban, Róth András székelyudvarhelyi könyvtáros szervezésében. Nov. 10-én közéleti személyiségek találkozóját tartják a faluban. /(Daczó Dénes): Szentmárton napokat tartanak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szemében: a PER régóta vörös posztó, a neptunfürdői informális találkozó óta a püspök a PER-t a román hatalom érdekeit kiszolgáló eszköznek tekinti. A püspök Neptuni jelentés címen, nov. 8-án keltezett közleményében ezt leszögezte: "a PER-nek a romániai magyarságot minden áron - akár saját akarata ellenére is - "boldogítani" akaró becses vezetői, a PDSR iránti csodálattól áthatva, "precedens nélküli" eredményekről és "egyedülálló példákról" áradoznak". Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője nem közli Tőkés közleményét, hanem saját véleményét. Gyarmath minden alkalommal hangsúlyozta, mennyire nem ért egyet a püspökkel, most is ezt tette. Megmagyarázta, hogy ha sokszor feszült is a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között, jó néhány téren jelentős elmozdulás történt. Többek között az anyanyelvnek a közigazgatásban való használata, az oktatás, az egykor államosított ingatlanok visszaszármaztatása, a közbirtokossági erdők visszaadása terén. /Gyarmath János: Csak veszőparipa? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ / Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Neptuni jelentés címen állásfoglalást adott ki azzal kapcsolatban, hogy néhány hónapja a Project on Ethnic Relations (PER) kiadásában megjelent a Politikai akarat: Románia a nemzetiségi alkalmazkodás ösvényein (Political will: Romania's path to ethnic accomodation) c. jelentés a 2001. február 22-24-i predeáli szemináriumról, amelyet a PER kezdeményezett, s amely az RMDSZ, a román politikai pártok, a kormány, valamint a NATO, az Egyesült Államok és a szervező PER képviselői részvételével számba vette a román-magyar viszonyt a 2000. évi választások nyomán. Tőkés László szerint a PER "elhíresült politikai botránnyal", a Neptun-üggyel hívta fel magára a figyelmet működése elején, amit állítólag az RMDSZ is elítélt. A tb. elnök szerint a "Tokay György, Borbély László és Frunda György nevéhez fűződő, a posztkommunista román hatalommal való, mandátum nélküli, titkos tárgyalások és egyezkedések - mint utóbb sajnálatos módon beigazolódott - hosszú távon meghatározóak voltak az RMDSZ politikájára, és nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az RMDSZ mostani - gyászos - protokollum-politikájának is az elhibázott kiindulópontját jelentik". /Neptuni jelentés. Tőkés László "gyászosnak" nevezi az RMDSZ "protokollum-politikáját" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ Az RMDSZ nem állítólag /ahogy a lap írja/, hanem valóban elítélte a Neptun-ügyet."

"Vita bontakozott ki a minap a Kovászna megyei prefektus sajtóértekezletén az utcanévtáblákról. Ennek következtében Sepsiszentgyörgynek pillanatnyilag nincs Petőfi utcája. /(Flóra Gábor): Eltávolított utcanévtáblák. A kérdés nem a levegőből jött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Három napig tartott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Jókai Anna írónő sok más magyarországi és hazai írótársával együtt nov. 8-án nyújtott felejthetetlen élményt egy felolvasóest keretében, ahol a hazai kiválóságok közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc volt jelen. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője, Kozma Mária mutatta be Sütő András: Kalandok könyve című kötetét. Maga az író is jelen volt, dedikált. A Mentor Kiadónál /Marosvásárhely/ jelent meg Németh László Magyarok Romániában című, először 1935-ben napvilágot látott tanulmánya, és annak az akkor szinte egy éven át tartó vitája. Mindezt Nagy Pál irodalomtörténész és kritikus gyűjtötte egybe, rendezte sajtó alá. - A könyvvásárt minden esztendőben a Romániai Magyar Könyves Céh szervezi meg. Az idén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia volt a házigazdája, társszervezője A magyarul olvasás jövője a Kárpát-medencében című tanácskozásnak. Erre 25 kárpát-medencei magyar kiadót hívtak meg, jelen is volt jó részük. Vitaindító előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Kiadó vezetője tartott. Mint mondotta: Erdélyben jelenleg 8-10 magyar kiadóból áll az "élboly", de ezen kívül számtalan egyetemi, intézményi, alapítványi kiadó létezik. Tőkeerős erdélyi magyar kiadó nem létezik, mindegyik az anyaországi támogatásra szorul, ugyanakkor ez az összeg szétforgácsolódik, és nem minden esetben a rangos könyvek megjelentetésére megy el. Az új könyvek nem jutnak el vidékre, sőt gyakran még Nagyváradra, Szatmárnémetibe sem. A könyvtárak nem rendelnek, ingyenes példányokat sem kapnak. - Az újvidéki Bordás Győző 14 jugoszláviai magyar kiadóról számolt be. Ezek szintén a magyar Nemzeti Kulturális Örökség (NKÖM) jóvoltából léteznek, a Vajdaságba könyvkiadásra juttatott évi támogatási keret 12 millió forint. Dupka György az ukrajnai-kárpátaljai drámai helyzetről adott számot. A 10 magyar kiadóból csak 4 életképes. A NKÖM évente 5 millió forintot juttat az ukrajnai magyar könyvkiadásra. Ez 10 kiadó fenntartásához nem elegendő. Megnehezíti a magyarországi könyvek beáramlását az, hogy a kiadványokra kirótt ukrán beviteli vám: 55%! Ezért minden úton-módon folyik a könyvcsempészet. A pozsonyi Balázs F. Attila 4 nagyobb szlovákiai-felvidéki magyar kiadóról adott hírt, és arról, hogy igencsak háttérbe szorul Szlovákiában is a valódi jó könyv. A könyvkiadás, -kereskedés kimondottan kommersz-szempontok szerint zajlik. A Kaligramm Kiadó a legsikeresebb vállalkozás, de ennek képviselője nem volt jelen. Komlós Attila jelezte: az általa vezetett Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság hozzájárul majd az egységes magyar kárpát-medencei könyvpiac szervezéséhez, a támogatási rendszer ésszerűsítéséhez, és ezzel kapcsolatban Marosvásárhelyen néhány érdemleges kezdeményezés is körvonalazódott. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Bilibók Jenő beszámolt a csángók körében történtekről. Két hónapja naponta történik a Szeret-Klézse Alapítvány tulajdonában lévő háznál a gyerekek számítógép ismeretek és hittan oktatása. Nov. 2-4.: A Via Spei nyolc tagja részt vett az Udvarhelyi Fiatal Fórum által rendezett kommunikációs tréningen, Szovátán. Nov. 3.. Pusztinán megemlékeztek az 1990-es évek elején Pusztinán szolgáló külsőrekecsini származású Benke Szilveszter plébánosról. Ő volt az egyetlen moldvai pap, aki támogatta a pusztinaiak magyar nyelvű misét követelő kérvényeit. Nov. 5.: A csíkszeredai Domokos Pál Péter Alapítvány gyűlésén kiértékelték az elmúlt időszak eredményeit, tapasztalatait és megvitatták az alapítvány költségvetését, amely többek között idén 129 Erdélyben tanuló moldvai csángómagyar gyermek bentlakási és étkezési költségeit is fedezi. Nov. 6.: A Széchenyi Hagyományőrző és Művelődési Társaskör meghívására Nyisztor Ilona előadást tartott a budapesti Magyarok Házában moldvai csángómagyar népdalaiból. /(Bilibók Jenő): Csángó hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Balassa Bálint elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Információs Központja Alapítványa nevében internetes honoldalt alapítottak határon túli magyarok számára. Elsősorban az anyaország területén kívül élő magyar egyének, szervezetek, csoportok, intézmények számára szeretnének egy kapcsolatteremtési rendszert létrehozni. A határon túli magyarok részére szeretnék lehetővé tenni minden olyan kulturális, gazdasági, egészségügyi, nevelést és társadalmi beilleszkedést segítő információ elérését, amelyhez egyébként csak nehezen jutnának hozzá. A Határon Túli Magyarok Hivatala szerint az alapítvány tevékenysége olyan közfeladat, amely a HTMH-t létrehozó kormányrendelet alapján állami szerv által ellátandó feladat. Honlapcímük: www.htmik.hu, e-mail címük: ik@axelero.hu. /Gergely Tamás: Portálok portálja. Interjú Balassa Bálinttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"Szonda Szabolcs helyi lapokat nézett át. A Nagykároly és Vidéke hetilapban /okt. 10-i és 17-i sz./ Tempfli Zsolt a szilágypéri községi könyvtárról írt, míg Nyíri Gabriella a nagykárolyi amatőr színtársulatot, annak rendezőjét, Kiss Zitát mutatja be. A lap a nagykárolyi Erdős I. Pál Emlékkiállításról tudósított, emlékezett az 1956-os forradalomra, illetve beszámolt a Nagykárolyban október elején megalakult a Provinciart elnevezésű művészeti csoportról. A Hunyad Megyei Hírmondó (közéleti lap, októberi szám) kiemelten teret szentelt az oktatás és a hitélet eseményeinek, a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium gyermekkórusának aradi vendégszereplésének, beszámolt arról is, hogy harmadik kiadásához érkezett a Kegyelemforrások - Keresztény életünk kézikönyve című kötet. Az Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja, okt. 5-i és 11-i sz.) c. kiadvány előkészíti tájékoztató írásokkal a TMD-fesztivál tizenegyedik kiadását (november 5-11.), amely a szervezet történetében a legnagyobb szabású rendezvénynek tekinthető. Sajátos stílusú a Perspektíva (a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, okt. 18.), amely most pályázatot hirdetett "Lapfelkelte" címmel. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"A Román Nemzeti Bank nov. 12-én kiadott árfolyamjegyzékén a többi valuta mellett megjelent a magyar forintot is (HUF): a banki tranzakciókban 1 forint 111 lejt ér, míg a szintén újdonságként jelentkező cseh korona (CZK) 838, a lengyel zloty 7686 lejt. Az az euró (EUR) ugyanakkor 27903, az amerikai dollár (USD) 31252, míg a német márka (DEM) 14267 lejt ért. /A forint megjelent a Román Nemzeti Bank árfolyamjegyzékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

"Erdélyben folytatódik a görögkeleti katolikus templomok lerombolása. Soron a Kolozs megyei szentmihályfalvai, amelyet javítás után készülnek lebontani, írta a Romania Libera. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

"Egy esztendeje Margittán az ezer éves keresztény magyar államiság megalapítójára emlékeztek Dávid Ibolya, a magyar igazságügyi miniszter asszony jelenlétében. Idén, november 11-én Ady Endrét ünnepelték a Berettyó parti városban, s a rendezvénynek ismét Dávid Ibolya volt a díszvendége. "Egy év alatt megszületett a nemzeti összetartozásunkat nem csak jelképező, hanem tartalommal is megtöltő első törvény. Egy év alatt nagyon sokat léptünk előre abban, hogy egy nemzet tagjai összetartoznak. Éljenek a politikai határok innenső vagy túlsó oldalán, s a Jóisten megadta nekünk, hogy nemzetben cselekedhetünk" - fejtette ki a miniszter asszony az Ady-szobornál elmondott beszédében. Előzőleg részt vett a város új katolikus templomában tartott ünnepi szentmisén, Az ünnepségen jelen volt Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Pete István RMDSZ-es szenátor, illetve több képviselő és Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke. A megemlékezésre nem vetett homályt az érmihályfalvi határátkelőnél történt intermezzo, miszerint az igazságügyi minisztert védő magyar kormányőrt a román határőrök felszólították, ne hozza magával önvédelmi fegyverét, holott időben, a diplomáciai szokásoknak megfelelően jelezték a tárcavezető Romániába érkezését. /(Balla Tünde): Ada-ünnepség Margittán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

"Dr. Wilhelm Sándor halbiológus évekig tartó alapos kutatómunka eredményeképp nyitotta meg az érmelléki halászat és vadfogás múzeumát Székelyhídon az 1990-es évek közepén. Az Érmelléki Halászat és Vadfogás Múzeumát több külföldi, mint hazai látogatja. /Balla Tünde: Páratlan kezdeményezés...Letűnt életforma emlékeit őrzi a székelyhídi múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

"A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./"

"Nov. 10-én Temesváron ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége - olvasható az elnökségi közleményből. A Reform Tömörülés képviselői csoportja szerint a 2002-es költségvetés tervezetéről nem sok pozitívum nem mondható el, centralizáló koncepción alapul, a kliensrendszer továbbéltetésének irányába hat. A státustörvénnyel kapcsolatban: a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ és a civil szervezetek vezetőinek nov. 7-i kolozsvári tanácskozásán jelentős elmozdulás történt a nemzeti konszenzus kialakulása irányába. Meghallgatásra találtak azok az elvek és értékek, amelyeket a Reform Tömörülés az SZKT legutóbbi ülése alkalmával a nyilvánosság előtt is megfogalmazott. A közlemény szerint a székelyudvarhelyi események aggasztóak, mert az RMDSZ képviseletével megbízott személyek számára "fontosabb saját hatalmuk kizárólagossága, mint a település érdeke és ezen kizárólagosság eléréséért semmilyen eszköz használatától nem riadnak vissza. Megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a helyi magyar közösség majdnem felét ilyen törvénytelen módszerek révén fosszák meg saját helyi és megyei képviseletüktől". /A Reform Tömörülés Elnöksége hallat magáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

"A tervek szerint nov. 13-án kerül utcára a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Új Idő képes magazin 0. száma. A bemutatkozó példányok 16 oldalon nyújtanak tájékoztatót a lapalapítók törekvéseiről, az egyelőre kéthetenként megjelenő kiadvány a továbbiakban 24 oldalon jut el az olvasókhoz, s bevallottan mindenekelőtt szórakoztatásra törekszik. A lap az Uránia Kft. kiadásában jelenik meg, szerkesztői az Európai Idő volt munkatársai. Lapigazgatója Wilmann Walter, a főszerkesztő Kocsis Károly. /(Flóra Gábor): Új erdélyi magyar nyelvű képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

"Kisinyov csángó püspöke románul beszél. Moldovában azok a csángók, akik templomba járnak, románul beszélnek. Ez az ügy a román illetékesek problémája, nem pedig az enyém. A Vatikán nem helyezhet magyar papokat csángó területre - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Karl Josef Rauber vatikáni nuncius. /A Vatikán nem helyezhet magyar papokat csángó területre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./ Jezsó Ákos: A Vatikán nem küld magyar papokat a csángókhoz. = Magyar Nemzet, nov. 13."

"Kolozsváron nemrégiben Ioan Rus belügyminiszter, frissen megválasztott megyei szocdem elnök nacionalista kirohanásakor Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elhagyta a termet. Rus először az erdélyi gondolkodást állította szembe a bukaresti korrupcióval, hegemóniával. Ezután egyszercsak fejtegetni kezdte, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyében a kisebbségben lévő románok rossz elbánásban részesülnek. Élesen támadta a magyarságot, az RMDSZ-t bűnbaknak nevezve mindazért, ami Erdélyben történik, hangoztatva, hogy a románság viselkedése csak válasz az erdélyi magyaroknak a budapesti kormány hathatós támogatásával véghezvitt tetteire. Rus szerint Bukarest teljesen elvesztette a fönnhatóságát a három említett megye fölött. A magyarellenes támadások szólamait többszöri heves taps szakította meg a teremben. Erre Kónya kivonult. Kint a sajtónak elmondta, hogy az elhangzottak ellen a kivonulásával tiltakozott, mert az új megyei pártelnök belügyminiszter is, szavaival hitelesítette azokat a szélsőségesen nacionalista szlogeneket, melyeket eddig a Nagy-Románia Párt és a RNEP hangoztatott. Rus a székelyföldi enklavizációról, a románok elűzéséről, megkülönböztetéséről, letelepedésük megakadályozásáról és lehetetlenné tételéről beszélt, a magyar gazdasági támogatást mint külső veszélyt említette. 1992-ben, amikor beiktatták államelnöknek Ion Iliescut, akkor szinte szó szerint ugyanezeket mondta el. Iliescu azt is hozzátette, hogy az RMDSZ azért szövetkezik külfölddel, hogy leválassza Erdélyt Románia testéről. Erre a parlamentben a magyarok kivételével mindenki fölállva tapsolt. - Több évvel a fordulat után tehát még ugyanott tartunk: az etnikumok közötti konfliktust továbbra is fönn akarják tartani. Ugyanakkor meg akarják torpedózni a státustörvényt. - Ezt az ellenséges hangot minden román párt fölvállalta. Kónya hangsúlyozta: a Rus-beszéd nem szociáldemokrata program, hanem nacionalista megnyilvánulás. Nyugati beintésre az RMDSZ-nek tettek engedményeket, de ezeket egy kormányváltás érvénytelenítheti. - Kialakult az RMDSZ-ben belső vita, s megtörténhet, hogy ez a Reform Tömörülés bírálatait fogja igazolni. Mert Rus nem mondott igazat, a Székelyföldön nem az a helyzet, amit fölvázolt. Azonban a tényeket, a valóságot az RMDSZ nem használta ki kellőképpen. /Magyar Balázs: Kónya Hamar Sándor képviselő az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmeséli: Ki szállt fel a fekete mozdonyra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"

"A Politikai akarat: Románia a nemzetiségi alkalmazkodás ösvényein c. PER-kiadvány előszavát közölte a lap. "Amikor a PER 1991-ben megkezdte romániai munkáját, a felek közötti bizalmatlanság olyan mély volt, hogy csaknem egy évbe telt a román hivatalosságokat és a magyar közösség vezetőit meggyőzni arról, hogy ugyanahhoz az asztalhoz leüljenek. De amikor ez végre megtörtént, egy olyan hosszú távú és állandó, kivételesen sikeres politikai folyamat indult meg Romániában, amely az országot az e téren elérhető megvalósítások példájává emelte." - így kezdődik a szöveg. 2001. febr. 22-24. között a PER szemináriumot tartott Predealon, hogy felmérje a román-magyar viszonyt a 2000. évi választások nyomán. Az új kormánypártnak, a PDSR-nek és az RMDSZ-nek sikerült kidolgoznia egy megegyezési protokollumot. Predealon a részvevők között voltak az Elnöki Hivatal képviselői, a kormány tagjai és a politikai pártok, a NATO, az Egyesült Államok külügyminisztériuma és romániai nagykövetsége képviselői. A nyugati résztvevők hangsúlyozták, hogy az etnikumok közötti viszonyok megváltoztatása terén Románia messzebbre jutott, mint a legtöbb közép-kelet-európai ország. Megjegyezték, hogy ez nemcsak az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételének eredménye (1995-2000), hanem a 2000-es választások után megkötött - precedens nélküli - RMDSZ-PDSR protokollumoké is, amelyek egyedülálló példák egy olyan régióban, amely telve van etnikai feszültségekkel és konfliktusokkal. /Előszó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./"