Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. január 29.
Kása Zsolt, a Temes Megyei Tanács külügyi referense, a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió szegedi titkárságán a román megyék (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes) képviselője. A tervek szerint a 2002-es évben az ifjú jogász-közgazdász hat hónapot dolgozik majd Szegeden, ahol a magyar megyék és Vajdaság képviselőivel együtt az Eurorégiót vezető Elnökök Fóruma határozatainak a gyakorlatba ültetése lesz a feladatuk. A DMKT Eurorégió eddig nem volt jogi személyként bejegyezve, így pályázatokat sem nyújthatott be saját nevén. Febr. 7-én kerül sor Szegeden az eurorégiós csúcstalálkozóra, az Elnökök Fórumára. Az elképzelés szerint a DMKT Eurorégiót Magyarországon jegyeztetnénk be, közhasznú társaságként. Az intézmény vezetését egy évre minden bizonnyal Dan Ioan Sipos Temes megyei elnök veszi át. Az eurorégiós tevékenység fő célja közös projektek kidolgozása és ezek európai alapokból való finanszírozása. Kása Zsolt elmondta: hamarosan megvalósul a Szeged–Kikinda–Zsombolya–Temesvár vasúti összeköttetés, ami nagy mértékben elősegítheti a térség gazdasági fejlesztését. Folytatódik a Nagycsanád–Kiszombor határátkelő és a bekötőutak kiépítése, végül elkészült a Béga-csatorna hajózhatóvá tételének megvalósítási terve, erre a vajdasági partnerek nyújtanak be pályázatot. /Pataki Zoltán: Kimozdul-e a holtpontról... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 29.
A Reform Tömörülés Székelyföldi Választmánya csatlakozott "a székelyudvarhelyi értelmiség egy csoportjának nyilatkozatához, amelyben több, az aktív politizálástól független helyi személyiség is megdöbbenéssel vette tudomásul Verestóy Attila szenátor saját magyar igazolványával kapcsolatos álláspontját" - olvasható közleményükben. "Emlékeztetni szeretnénk a hazai magyar közvéleményt, hogy Verestóy Attila szenátorként az Operatív Tanács tagjaként, a szenátusi frakció elnökeként, olyan köztisztségeket visel amelyek által az RMDSZ jelenlegi politikai vezetésének egyik legmeghatározóbb szereplője. Jogos tehát a kérdés: hogyan tudja képviselni a romániai magyar közösség érdekeit egy olyan személy, aki a fent említett tisztségei mellett az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület elnökeként a maga részére nem tartja fontosnak a magyar nemzet határmódosítások nélküli egyesítésének stratégiáját, ugyanakkor az elsősorban szimbolikus jellegénél fogva történelmi jelentőségű státustörvény lejáratásától sem riad vissza?" /Bármiféle tisztség betöltésére méltatlan… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 29.
Jan. 27-én Marosvásárhelyen az unitárius templom tanácstermében megnyílt tárlaton Nagy Albert azon 17 alkotását mutatták be, melyek az unitárius egyház tulajdonában vannak. A művész karakteresen magyar jellegű képeket festett. A tárlat Nagy Albert születésének a századik évfordulóját köszöntötte. Nagy Albert Tordán született, gyermekkorát Kolozsváron töltötte. Nagy Albert festőművész 1970. febr. 24-én hirtelen elhunyt. Nagy Albert Budapesten előbb műszaki egyetemen tanult, majd képzőművészeti akadémiára járt, Itáliába utazott, ott 11 évet élt. Visszatért Kolozsvárra, testvérénél, Nagy Ernőnél húzódott meg a már rokkant festő (súlyos tüdőműtét után). Szerény padlásműtermének szomszédja, feltétlen híve volt a nagy költő: Szilágyi Domokos, aki felismerte művészetének értékeit, verseket írt festményeiről. /(Máthé Éva): Nagy Albert képei Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 29.
Az RMDSZ-es tanácsosok javaslatára a zsombolyai tanács úgy döntött: Petőfi mellszobrot avatnak március 15-én a határmenti Zsombolya városka főterén. Kaba Gábor polgármester és a zsombolyai RMDSZ szervezet felkérte a helyi magyarságot, elsősorban a cégtulajdonosokat, hogy akár szerény összeggel is, járuljanak hozzá a szobor kivitelezési költségeinek fedezéséhez. /Petőfi szoborra gyűjtenek Zsombolyán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
2002. január 30.
Nyilatkozott a műsorban Tar Pál, Magyarország szentszéki nagykövete is. Elmondta, hogy egyáltalán nincs közvetlen kapcsolata a csángókkal. "Ők román állampolgárok, én pedig Magyarországot képviselem a Szentszéknél. Ugyanakkor a magyar kormány közvetlen közelről követi a helyzetet, különösen, ami a csángók lelkipásztori ellátását illeti." A nagykövet tolmácsolta a magyar kormány legnagyobb megelégedését, hogy az Európa Tanács időt és fáradtságot szentelt a csángó kultúra kutatására, majd utalt rá, hogy az iasi-i püspök, Petru Gherghel levélben fejezte ki tiltakozását az ET-nél a dokumentumot illetően. Ismeretes, hogy a helyi püspök a legmagasabb fórum a liturgikus nyelvet illetően, és még a Vatikán sem tehet mást, minthogy ajánlással fordul az érdekeltek felé. Tar Pál személyes véleménye, hogy most az egyházi hatóságokon a sor a román helyi egyházban, hogy megoldást találjanak a kérdésre. Például az erdélyi magyar püspökök próbáljanak meg együttműködni egymással és az iasi-i püspökkel, hogy testvéri szellemben közösen kidolgozzanak egy megoldást. "Ha jó akarattal közeledünk a kérdéshez, akkor találunk megoldást és ez a feladatunk román testvéreinkkel együtt. Ők is be akarnak lépni Európába és mi is. Jelenleg pedig ez Európa kulturális és politikai összképe, próbáljunk meg tehát alkalmazkodni az európai követelményekhez" mondta hazánk szentszéki nagykövete. A negyedórás műsort Mádl Ferenc interjúja zárta, amelyet az államfő október 9-én, a Szentatyával és Angelo Sodano bíboros, államtitkárral folytatott megbeszéléseit követően adott angol nyelven a Vatikáni Rádiónak. A köztársasági elnök elmondta: "Sodano bíborossal a magyar nemzeti kisebbségek és lelkipásztori ellátásuk témájáról beszéltünk. A csángó kérdést illetően új fejleményt jelent az Európa Tanács dokumentuma, amely elismeri, hogy magyar nyelvről van szó, holott ezt sokan vitatták, még a román egyházakban is. Ami új, az az, hogy a Szentszék hivatalos képviselője az Európa Tanács napirendjére tűzte azt a javaslatot, hogy ennek a nemzeti kisebbségnek a lelkipásztori ellátását oldják meg. Köszönetemet fejeztem ki Sodano bíborosnak, hogy a Szentszék 'kormánya' ilyen határozott volt ebben az ügyben." /A Vatikáni Rádió a csángókérdésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2002. január 30.
Két fiatalember: Szabó Csaba újságíró és Szegő József közgazdász, elhatározták, hogy internetes hetilapot indítanak, Világhírnév (www. vilaghirnev. ro) címmel. Most jelent meg a 35. száma a hetilapnak és a világ minden részéből tapasztalható érdeklődés. Kolozsváron, a Phoenix Könyvesboltban bemutatkoztak. Szegő József a Világhírnév igazgatója és műszaki felelőse elmondta, az alapötlet könyvnépszerűsítés lett volna. Elhatározták, hogy önkéntes módon, különböző erdélyi szerzők könyveit bemutatják, és recenziókat közölve népszerűsítik. A vállalkozás a Nyugaton élő magyarok köreiben igen népszerű lett. Szegő egy weboldal készítő cégnél dolgozik, ez a cég állja az összes költségeket, ami a Világhírnevet illeti. Az irodalmi részt kibővítették neves képző- és fotóművészektől származó illusztrációs anyaggal. A Világhírnevet hetente átlagban 120 ember olvassa, főleg Svédországban és Ausztráliában. /Csomafáy Ferenc: Ablakot nyitni a világra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2002. január 30.
Megjelent a Csigalépcső /Sepsiszentgyörgy/ "véletlenszerűen adagolt ifjúsági folyóirat" idei első (életében harmadik) száma. Munkatársi gárdája népes, tematikai ölelése tág, érdeklődése közírói s naptárt is tartalmaz a 2002-es esztendőre. /Megjelent a Csigalépcső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2002. január 31.
Megjelent az Udvarhelyszéki RMDSZ Tájékoztató idei első száma. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke írásában leszögezte: "A mi helyzetünk bonyolult, sok árnyalata van kisebbségi sorsunknak... Közösségeinknek sajátos gondjait a román törvénykezés kell megoldja, mind szellemileg, mind anyagilag. Politikailag és kulturálisan olyan törvényes keret kell ezt biztosítsa, melyet – ha tetszik, ha nem – még mindig Bukarestben, a román parlamentben fognak eldönteni, többségi szavazással." Az értesítő közölte az RMDSZ-ben kifejtett tevékenységükért emléklapot kapott udvarhelyiek névorát. Íme: Bíró Tamás, Máthé Zoltán, Máthé Margit, Szabó Lenke, Balla Márton, Jakab Emil, Barkóczy István, Cseke Mózes, Mihály Márta, Gálfi Árpád, Simon Károly, László Etelka és Barabás Károly. /(oláh): Tetszik vagy sem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2002. január 31.
A bákói tanfelügyelőség bírósági keresetet nyújtott be Sepsiszentgyörgyön a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ellen. A per tétje: megszüntetni a szövetséget és törölni a szervezetek és alapítványok sorából. Indokul azt hozzák fel, hogy a MCSMSZ meghaladja hatáskörét azzal, hogy oktatási tevékenységet folytat kompetens állami szervek engedélye nélkül, klézsei magánszemélyek lakásán, amit különben nem is tagadnak. A szövetség alapító iratában ugyanakkor nem szerepel az oktatási tevékenység, amelyet az oktatási törvény szabályoz. /Perbe fogták a Moldvai Csángómagyar Szövetséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2002. február 1.
Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./
2002. február 1.
Ismét beindult Szatmárnémetiben az Ezüstkalászos Gazda tanfolyam. Ezúttal 44 mezőgazdász ült iskolapadba, hogy kibővítse ismereteit. A záróvizsga márc. 22-én lesz. /Ismét Ezüstkalászos Gazda-tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2002. február 2.
Romániának jelenleg "abszolút normális" kapcsolatai vannak szomszédaival, és a kapcsolatok alakulása javuló tendenciát mutat – jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője. Miculát a román nemzeti hírügynökség, a Rompres szólaltatta meg azzal kapcsolatban, hogy egyes orosz újságcikkek szerint a román-ukrán, a román- moldovai és a román-orosz kapcsolatok jelenlegi állapota ronthatja Románia NATO-csatlakozásának esélyeit. A külügyi szóvivő szerint a román-ukrán kapcsolatokban nincsenek feszültségek, Anatoli Kinah ukrán miniszterelnök pedig nem azért tett a hét elején hivatalos látogatást Romániában, hogy valamiféle feszültség csökkentését segítse elő, hanem azért, hogy a gazdasági együttműködés új terveiről tárgyaljon. A Moldovai Köztársaságot illetően a külügyi szóvivő leszögezte, hogy Románia és az Európai Unió álláspontja megegyezik a moldovai kormány antidemokratikus lépéseit illetően. A román és az orosz fél egyetért abban, hogy új lendületet kell adni a kétoldalú kapcsolatoknak – folytatta a szóvivő, emlékeztetve arra, hogy a tervek szerint Adrian Nastase miniszterelnök februárban, Ion Iliescu államfő pedig áprilisban hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Nastase az Ukrajnában élő román nemzeti kisebbség kérdéséről kijelentette: "A bizalom növekedésével és a gyanakvás megszüntetésével sokkal többet érhetünk el, biztosíthatjuk a román szellemiség megmaradását Ukrajnában" A moldovai miniszterelnök az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta meg Adrian Nastasét. A román miniszterelnök ezt visszautasította és kijelentette, hogy ha Románia beavatkozni akart volna a Moldovai Köztársaság belügyeibe, akkor a kilencvenes évek elején bekebelezte volna a szomszédos országot, mint azt az akkori román kormány több tagja javasolta. /Románia kapcsolatai a szomszédos országokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Markó Béla RMDSZ elnök jan. 31-én fogadta Michael Guestet, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetét. A nagykövet gratulált az RMDSZ-nek ahhoz, ahogyan a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megegyezés létrejöttéhez hozzájárult, ugyanakkor egyértelműen fontos eredményként értékelte az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt által megkötött megállapodást. A találkozó során áttekintették a megállapodásba foglalt lényegesebb célkitűzéseket. /Markó Béla fogadta az Egyesült Államok nagykövetét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
A minapi tévécsevegésében az egyik RMDSZ-vezető már első mondatával ingerültséget keltett a stúdióban: a romániai magyarságot mint "comunitate nationala", vagyis nemzeti közösségként említette. Cristian Tudor Popescu dühödten kiáltott: - Mi az, hogy nemzeti közösség?! Az európai normák szerint csak nemzeti kisebbségekről lehet beszélni. Alig telt el néhány nap, mikor a Romania Libera jan. 19-i számában egész oldalas írásműnek már első mondatában a kijevi hatóságok és az ukrajnai "nemzeti közösségek", köztük a románok viszonyáról volt szó. Az újságíró várta, hogy Cristian Tudor Popescu tiltakozik a nyilvánosság előtt: a határokon kívül nem léteznek román nemzeti közösségek, csak kisebbségek, Bukovinában meg csak román ajkú ukránok. A Romania Libera cikke /fordításban: Ellenséges magatartás az ukrajnai románokkal szemben címmel/ az ottani román "nemzeti közösség sérelmeit tartalmazza. Szerzője Stefan Broasca, az ottani csernovici /Cernauti/ Plai Romanesc főszerkesztője. Broasca szerint az ukrán hatóságok meghamisították a legutóbbi népszámlálás adatait, hogy a román nemzeti közösséget minél kisebb létszámúnak tüntessék fel. Az ukrán hatalom úgy osztja meg a román nemzeti közösséget, hogy hivatalosan elismeri az úgynevezett moldován kisebbséget az úgynevezett moldován nyelvvel (Sztálin találmánya), és csak ennek árnyékában vesz tudomást egy jelentéktelen kisebbségről, amely "tévesen" románnak vallja magát. Ez ismerős, hiszen a bukaresti extrémizmus hirdeti, hogy a székelyek nem magyarok. Ezt hirdeti a Nagy-Románia Párt és Ion Coja professzor, a Vatra Romaneasca alelnöke, a legionárius fasiszta mozgalom szerecsenmosdatásának élharcosa. Stefan Broasca leszögezte, hogy a nemzeti autonómia megilleti az ott élő románságot. A nemzetiségi jogok követelése a hivatalos ukrán álláspont szerint egyfajta ukrajnai Koszovóhoz vezethet. Broasca cikke szerint a román élharcosok minden próbálkozását az anyanyelv hivatalos használatára szeparatista törekvésnek tüntetik fel. Ukrajnán kívül hol hallottuk még a szeparatizmus rémét ugyanígy emlegetni? – tette fel a kérdést Barabás István. /Barabás István: Bantusztánok a szomszédban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Államcsínyre készülnek a nagy-romániások, legalábbis ezt állította Aurel Suciu a szélsőjobboldali párt tordai fiókszervezetének egyik szimpatizáns-gyűlésén. A rendezvényen részt vett Damian Brudascu képviselő is, aki nem tagadta, hogy létezik egy "háttérkormány", amelyet Gheorghe Funar vezet, de cáfolta, hogy az esetleges hatalomátvétel államcsíny útján történne. "Mi a törvény diktatúrája mellett kardoskodunk, s a változást csakis demokratikus úton képzeljük el", jelentette ki Brudascu a Monitorul de Cluj jan. 31-i számában napvilágot látott cikkben. /Államcsínyre készülnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Értékes kiadvány a Szilágysági gyerek vagyok. 101 magyar népdal című antológia, amely a Román Művelődési Minisztérium Nemzeti Kisebbségek Osztályának támogatásával jelent meg Zilahon. A könyvet gondozó Gáspár Attila emlékeztetett: mivel eddig csak két olyan füzetecske jelent meg, amely szilágysági népdalokat tartalmaz – az egyik 1973-ban Szilágysági népdalcsokor címmel, a másik pedig a Kriterion Könyvkiadó jóvoltából 1979-ben, a fiatalok, az iskolásoknak nincs amiből felkészülniük az évente sorra kerülő, "Szilágysági gyerek vagyok" elnevezésű népdalvetélkedőre. A kiadványban szereplő népdalokat Almási István, Balogh Dezső, Gáspár Attila, Kodály Zoltán és Lajtha László gyűjtötte. /Mezei Kinga: "Amíg magyarul énekelünk, magyarok vagyunk" Hiánypótló szilágysági kiadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 2.
Január végén jelent meg a Hepehupa című, az első Szilágy megyei művelődési folyóirat a zilahi Color Print és a Népi Alkotások Központja kiadásában. A folyóirat 24 szerzőtől közölt helytörténeti, demográfiai, néprajzi, képzőművészeti tanulmányokat, prózát, verseket; a könyvismertetők a Szilágysággal kapcsolatos, az elmúlt évben megjelent kiadványokat recenzálták. /(fejér): Hepehupa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
2002. február 4.
Febr. 1-jén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kibővített igazgatótanácsi ülésén az egyház közéleti, politikai szerepvállalásáról és felelősségéről tanácskoztak. A mintegy 100 főt számláló megbeszélésen kifejtették: az egyház megvonja támogatását az érdekvédelmi szövetségtől, ha az RMDSZ-vezetők nem változtatnak politikájukon. Szabad lelkiismereti döntésre bízták a tanácskozáson való részvételt, amelynek részleteiről Tőkés László püspök és Sípos Miklós, szatmárnémeti lelkipásztor, az Esperesek Kollégiumának elnöke sajtóértekezleten számolt be. Amint a püspök kifejtette, kritikus pontra jutott az RMDSZ és a református egyház viszonya. Az egyháznak belsőleg kell értékelnie a kialakult helyzetet, mértékadó álláspontra helyezkedve.za püspök sorra kifejtette az RMDSZ, a romániai államhatalom, a magyarországi politikum és a státustörvénnyel kapcsolatos álláspontjukat. Negatívan ítélték meg az RMDSZ politikáját, főként a szövetség és a kormánypárt közt nemrég köttetett megállapodást. Úgy vélik, a román hatalom többet nyert vele, mint az erdélyi magyar közösség. Bírálták, hogy az SZKT jóváhagyása nélkül írták alá a protokollumot. "A hatalommal való egyezkedés neptuni irányvonaláról beszélhetünk. Az RMDSZ közelebb áll a mostani kormányhoz, mint amelynek tagja volt" - fejtegette, s úgy vélte, súlyos árat fizetünk majd ezért. Cselekvési egységre szólította az igazgató tanácsot, az egyházközségeket, lelkészeket, presbitériumokat, hogy kivédjék a közösség megosztását, segítsék a román asszimilációs politika elleni küzdelmet. Figyelőszolgálatot alakítanak a vallásszabadság, a kisebbségi és emberi jogok védelmében, illetve a román kisebbségi politika leleplezése végett. Vizsgálják az ortodox expanzió kérdését is. A püspök kitért a Szilágy megyében tapasztaltakta: a helyi RMDSZ titkos egyezményt kötött a kormánypárttal, ennek nyomán késleltetik a Kálvineum visszaadását, illetve Zilahon és Szilágycsehben akadályozzák a státusirodák megnyitását. A protokollum-politika gúzsba köti a magyarság lehetőségeit. Folytatódik a magyarság térvesztése, erősödnek a Trianon utáni negatív folyamatok. Követelik tehát az egyházi és kisebbségi javak maradéktalan visszaszolgáltatását, felszólítva az RMDSZ-t: az eredeti törvénytervezethez ragaszkodjék, s az egyházakkal egyeztetett álláspontot képviselje. Kezdeményezik Románia monitorizálását Strasbourgban, próbapereket indítanak az egyházi ingatlanokért. Leszögezte: az RMDSZ-nek csak választásokkor van szüksége az egyházra, s balratolódás figyelhető meg az érdekvédelmi szövetségben. A püspök utalt egyes vezetők: Kincses Előd, Király Károly és Csapó József politikai életből való kiszorítására, az ifjúság megosztására való törekvésre s a belső választások elodázására. Fontosnak tartják az apadás, a kivándorlás és az asszimiláció megállítását, a nemzeti konszenzus kialakítását. Készek újragondolni az RMDSZ-szel való kapcsolatukat, ám amennyiben a szövetség nem változtat politikáján, részben vagy akár egészen megvonhatják tőle támogatásukat. Nem asszisztálnak olyan RMDSZ-nek, amely olyan kormánynak asszisztál, mely a kisebbségek elnyomásában jeleskedik. - A Bihar megyei RMDSZ vezetőivel két hete folyt egyeztető tárgyalás. A püspök szerint jórészt semmiben sem értettek egyet, de szívélyes légkörben folyt a megbeszélés. – Erkölcsi és hitbeli kérdésnek tekinti a Fidesz támogatását - jelentette ki a püspök, újságírói kérdésre. /(Balla Tünde): A Királyhágómelléki Egyházkerület radikális szerepvállalásra készül. Megvonhatják támogatásukat az RMDSZ-től. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2002. február 5.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke bejelentette, hogy pártja nemsokára benyújtja a Besszarábia c. indítványát, amelynek bevallott célja, hogy emelje a Pruton túli románság morálját, illetve ellenőrizzék a román politikai osztály viszonyulását e kérdéshez. Tudor kijelentette: követelni fogja Bukovina és Besszarábia visszaszolgáltatását, mert ezek román területek, az oroszoknak és ukránoknak nincs ott keresnivalójuk. A Pruton túli románoknak mindaddig nincs mit várniuk Bukaresttől, míg egy sztálinista őslény uralkodik ott - szögezte le. /A Nagy-Románia Párt Besszarábia- indítványt készül benyújtani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékműve az avasi Kőszegremetén áll. Először 1938-ban rongálták meg, amikor Gracescu kapitány abbeli dühében, hogy három pár lóval sem tudta ledönteni (elvontatni), betörte feliratozott márványtábláját. Másodszor az elmúlt napokban, amikor eddig ismeretlen tettesek leverték és elvitték a négy méter magas kőobeliszket körülvevő mintegy húszméternyi lánckerítést. A helyi református egyház, melynek területén az emlékmű áll, feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A remeteiek eltökélték, hogy március 15-ére mindenképpen helyreállítják a lánckerítést./(Sike Lajos): Megrongálták a kőszegremetei Széchenyi-emlékművet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Több évtized után a polgári házasságkötés első magyar nyelvű esküvői szertartására került sor Zilahon február elsején. A hatályba lépett közigazgatási törvény alkalmazása lehetővé tette, hogy az ifjú pár anyanyelvén mondja ki a boldogító igent, Fekete Károly alpolgármester előtt. A vőlegény Deák Levente mérnök, aki több hónapi, Fülöp-szigeteken végzett kiküldetésből tért haza nemrégen; a menyasszony Bóné Frida, államvizsgára készülő egyetemista. /(Fejér László): Az első magyar nyelvű esküvő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Dr. Bárányi Ferenc író és Anavi Ádám költő kezdeményezésére, többéves szünet után február elsején újraindult Temesváron a Franyó Zoltán Irodalmi Kör. A korelnök - Temesvár friss díszpolgára - Anavi Ádám emlékezett vissza a proletkultos, cenzúrás időkre. A kommunista korszakban Ady Endre, majd később Franyó Zoltán néven működött irodalmi alkotókör Temesváron, az írószövetség védőszárnyai alatt. Ez a kör az 1989. utáni években szép csöndesen kimúlt. A tavasszal sorra kerülő Bánsági Magyar Napok keretében önálló műsorral jelentkeznek a temesvári tollforgatók. /(Pataki Zoltán): Irodalmi műhely újjászületése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 5.
Kolozsváron 1977 februárjában, a bábszínház próbatermében tartották az első táncházat. Mivel immár másfél éve a kolozsvári táncházat a Brassais Véndiák Alapítvány Zurboló Táncegyüttese szervezi, az együttes feladatának érzi a 25 éves évforduló megünneplését, amelyre febr. 16-án kerül sor a kolozsvári Tranzit Házban. Gazdag műsorral várják a "mindenkori" kolozsvári táncházasokat. Fellép a Bodzafa, az Ördögszekér, a Tarisznyás, az Üsztürű és a házigazda szerepét betöltő Zurboló Táncegyüttes zenekara. /(Pásztor József): 25 éves a kolozsvári táncház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2002. február 6.
Orbán Viktor védnöksége alatt a Bákó megyei csángók kötelesek magyarul tanulni, állította az Ultima Ora című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
Rendkívül súlyos vádakkal illette sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács elnökét főként azért, mert mindenképpen a város "nyakába akarja varrni" a nemzeti színházat, de nemcsak azért. "Virág György politikai zsarolás, olcsó kompromisszum révén lett megyei tanácselnök, s azóta alapvető hibákat követett el" – állította. Florea hangsúlyozta: a város túl szegény a színház fenntartásához. Az RMDSZ-PSD megállapodásról kifejtette: a román partnereknek fogalmuk sincs az erdélyi valóságról. Olyan ígéreteket tettek, melyek már létező dolgokra vonatkoznak, mint például a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar részlegének létesítése. /(Máthé Éva): Újabb NEM színház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
Székelyudvarhelyen a tanács nem hagyta jóvá a helyi színház, a néptáncműhely és a művelődési ház előterjesztett költségvetését. Oláh István újságíró a tanács mellé áll, helyeselve a döntést, hiszen ebből az összegből lakásokat lehetne építeni, ingyenkonyhát segíteni stb. Az újságíró sorolta, milyen fontos dolgokra ment inkább a pénz. Oláh csak arról nem írt, hogy a színházat és a többi intézményt a város RMDSZ-es tanácsosai hozták ilyen helyzetbe, hogy lehetetlenné tegyék Szász Jenő polgármestert. /Oláh István: A helyzet urai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
A 2002. év első számával ötéves a Kraszna c. havonta megjelenő kulturális kiadvány, melyet a nagyközség civil szervezete, a Pro Crasna Alapítvány ad ki, s újabban a világhálón is olvasható (a www.kraszna.sphosting.com honlapon). Indulásától két állandó szerkesztője Oláh Miklós és Takács Felícia. Az idei első szám melléklete színes falinaptár Kossuth Lajos portréjával, s ezt a Kossuth-emlékév is indokolja. /A Kraszna jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 6.
A marosvásárhelyi RMDSZ SZKT utáni napon Tőkés László püspök a kormánypárttal megkötött egyezségről nyilatkozott. "Véleményem szerint csak két egyenrangú párt köthet alkut kölcsönös előnyök elérése érdekében. Egy kisebbségvédelmi szervezet az elnyomó hatalommal semmiképpen sem köthet méltányos alkut" Az egyezmény támogat egy nyilvánvalón magyarellenes kommunista utódpártot. Az RMDSZ a román utódkommunista pártot "bebetonozza" a hatalomba. Az egyházi ingatlanok ügyében a püspök leszögezte. "n Európában hiszek, nem a protokollumban. Azt gondolom, nincs más lehetőség, minthogy visszaadják az ingatlanokat." Nem került be a protokollumba az a szó, hogy csángó. Az viszont bekerül, hogy a székelyföldi román kisebbséget védeni kell. "Nagyon hazardíroz az a politikus, aki politikai alku tárgyává teszi a Bolyai Farkas Líceum helyreállítását, de hallgat a csereháti botrányról." /(Pataki Zoltán): Elő-ítélet egy protokollumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2002. február 8.
Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő arról tájékoztatott, hogy fölkereste a szakminisztériumot, segítséget kérve magánerdészeti hivatalokat illetően, az erdészeti államtitkársághoz tartozó néhány személy ugyanis akadályozta a törvények életbe léptetését. A magánerdészetek működését szabályozó kormányhatározatot nem jelentették meg a Hivatalos Közlönyben. A miniszter megígérte, hogy bizottságot hoz létre, amely kivizsgálja a vitás kérdéseket, azonban a beperelt felet meg sem kérdezték, kijátszották a közbirtokosságokat. Január végén újabb találkozót tartott, ezen a miniszter jelen volt. Garda jelezte, hogy nem ért egyet a kivizsgálás módjával, hiszen a támadott felet nem hallgatták meg. Az erdészeti hivatal vezérigazgatója azt mondta, hogy Garda politikai nyomást gyakorol a közbirtokosságokra. A tanácskozáson a miniszter helyszíni kivizsgálást indítványozott. Végül Garda sürgetésére a Hivatalos Közlönyben megjelent a kormányhatározat. /Gál Éva Emese: Elrejtették a kormányhatározatot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
2002. február 8.
Szatmárnémetiben sokakat megrázott egy élete teljében lévő ügyvédnő, Takács Klára Judit halála, aki az egyik legismertebb és egyúttal az egyik legtartásosabb ügyvéd volt a városban. Az RMDSZ-székházban, évekig tartott ingyenes jogi tanácsadást. Elsősorban ingatlan- ügyekkel foglalkozott, köztük a legkeményebbeket, például a történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatását is felvállalta. Megdöbbenést keltettek halál furcsa körülményei. Takács Juditot ugyanis az elmúlt napokban garázsa előtt, az autója bal első ajtaja és a kocsitest közé szorulva, holtan találták. A kocsiajtót a garázs ajtaja nyomta. A rendőrségi közleménye szerint külső erőszakra utaló nyomok nem voltak, a halált fulladás okozta. Ez úgy következhetett be, állítják, hogy az ügyvédnő a kocsiban felejtette a kulcsot, majd visszament érte, hogy kivegye, de ekkor már nem ült be, csak kivülről, az ajtót megnyitva próbálta azt kivenni .Ám egy rossz mozdulat miatt a Skoda Fabia begyúlt és mivel sebességben volt (így szokták hagyni a leállított kocsit), gazdáját vonszolva nekivágódott a garázsajtónak, mely beszakadt, s a már említett módon odapréselte azt. – Közben kérdések egész sora tisztázatlan. Az első: hol volt és mit csinált Takács Judit reggel 8 és este 20 óra között? Ugyanis 22 óra körül találtak rá az előbb említett helyzetben. Az orvosi szakértő véleménye szerint az esti órákban állt be a fulladásos halál. Az ügyvédnőnek már a reggeli óráktól fontos tárgyalásai lettek volna a törvényszéken, de hiába vártak rá. Többször is keresték telefonon a lakásán (ahol egyedül élt), de senki nem válaszolt Hiánya azért is feltűnt, mert mindig nagyon pontos volt. Másik kérdés: mit keresett kocsija a garázsajtóban, amikor már hosszabb ideje az udvaron tartotta azt még éjszaka is? Ismerősei, barátai mondják, hogy régóta vezetett kocsit, s mint mindenben, pontos és megfontolt volt. Annak a hebehurgyaságnak, amit halála feltételez, nyoma sem volt nála – állítják. Takács Judit az utóbbi időben néhány úgynevezett rázósabb ügyet is felvállalt. Olyan nagyértékű ingatlanok visszaszerzését, amelyeket az államosítás, illetve elkobzások nyomán egykori pártfunkcionáriusok kaparintottak meg. /(Sike Lajos): Kérdőjelek egy ügyvédnő drámai halála nyomán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./