"Néhány nappal az iskolakezdés előtt a 612 Hargita megyei iskolából 179 oktatási intézmény kapott egészségügyi engedélyt. A helyzet az elmúlt év óta aligha változott, akkor 171 iskola rendelkezett tanévkezdéskor egészségügyi engedéllyel. Ennek több oka van, az ivóvízhiány vagy szennyvízcsatorna, vagy az Egészségügyi Világszervezet követelményeinek megfelelő illemhelyek hiánya. /A Hargita megyei iskolák 70%-a nem kapott egészségügyi engedélyt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"Az Apáczai Közalapítvány az idén először, pályázatot hirdetett meg a romániai szórványmagyarság intézményei megerősítése céljából. A bánsági szórványban működő magyar iskolák (tagozatok) nevében a temesvári Bartók Béla Alapítvány vett részt a pályázaton és nyert el ötmillió forintos támogatást. Halász Ferenc, a Bartók Béla Alapítvány elnöke elmondta: a támogatásból mind a 19 Temes megyei iskola részesül. Az összeg felét, a pályázati kiírásnak megfelelően, oktatási-nevelési intézmények fejlesztésére használják fel. A bánsági iskolák színes televíziót, video- és kazettás magnót, diavetítőket, mikroszkópokat, szemléltető eszköz-, hangszer-, könyvcsomagot, sportfelszerelést vásárolnak. A fennmaradó összeget tanárok ösztöndíjazására, diákok utazási költségeinek résztámogatására, 2002-ben szervezett diáktáborok költségeinek résztámogatására és napközis iskolai programok támogatására használják fel. Az ingázó diákok maximum havi 1000 forintos utazási költségtérítést igényelhetnek. /Ötmillió forintos támogatás a bánsági magyar szórványiskoláknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"Ungváron felavatták a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) az Illyés Közalapítvány támogatásával vásárolt székházát. A központ magyar közösségi házként is fog működni. Az épületben a MÉKK mellett helyet kapnak más kárpátaljai és ungvári magyar szervezetek is. A székház könyvtárában már elkezdődött a Kárpátalján kiadott magyar nyelvű könyvek, újságok, időszaki kiadványok összegyűjtése. Az épületben tanácskozóterem és vendégszoba segíti majd a magyar rendezvények megtartását. A MÉKK székháza jogilag az ungvári református egyházközség tulajdonát képezi, ám azt az egyház 99 évre a magyar szervezet használatába adta. /Magyar székházavatás Ungváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./"

"A Horváth István Alapítvány által szervezett magyarózdi találkozón zárónyilatkozatot fogadtak el. Útkeresés volt a tanácskozás célja. Erősen lefokozódott az irodalom és általában a szellem jelentősége, 1989 után folytatódott a lefokozás, a hagyományos, az évszázadok által megmért esztétikai és erkölcsi értékrendek megbontása. Felemelték szavukat azért, hogy a magyarság léte által érintett országok rendszerváltoztató folyamatai a kultúra, az irodalom időket összefogó igényei szerint is alakulhassanak. A demokrácia némely országban látszatokra épülő gyakorlata a magyarság számára a kis- és nagyközösségi autonómiák kiharcolásában nem hozott eddig eredményt. A pártpolitika mellett az össznemzeti érdekeket és értékeket képviselő kultúra távlatosságára kellene áttenni a nyomatékot. Visszaadni a valóságos értékek becsületét. A közösségteremtés, a sorsvállalás pátoszát. Csak az "újra öntudatra ébredt közösség tudhatja elfogadni azt a nemzetegységesítő gondolatot, melyet végre bátor kiállással képviselnek legjobb államférfiaink. Nincs olyan demokrácia, amely a kultúra értékeit ismerő közösség nélkül is működőképes." "A magyar nemzet huszadik századi megmaradása nem képzelhető el Kodály és Bartók, Illyés és Németh László, Benedek Elek, Kós Károly és Tamási Áron életművének hatása nélkül." Az aláírók: Czirják Árpád, Vári Fábián László, Fülöp G. Dénes, Pálfy G. István, Horváth Arany, Sütő András, Csoóri Sándor, Lászlóffy Aladár, Pomogáts Béla, Nagy Pál, Fodor Sándor, Cseke Péter, Kötő József. /Nemzeti sors és irodalom. A Magyarózdi Találkozó zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

"Szept. 7-8-án tartották meg Nagykárolyban az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /EMKE/, az erdődi RMDSZ, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ közös rendezvényeként a Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek második találkozóját. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke mondott beszédet a nagykárolyi Petőfi-szobor előtt. Dr. Németi János történész után Ratzky Rita irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt, kijelentve: "Nagykárolyt nem tudom másként látni, mint Petőfi szemével, Szendrey Júlia, Kölcsey és Teleki Sándor szemével." Az ünnepi beszédeket műsor követte melynek keretében Marosvásárhelyről, Felvidékről, Kolozsvárról, Fehéregyházáról, Marosvásárhelyről, Erdődről, Tokajból érkezett fiatalok Petőfi-verseket szavaltak, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom énekkara pedig Petőfi-dalokat adott elő. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény legfőbb szervezője nyilatkozta, hogy elmentek Szendrey Júlia szülőfalujába, Erdődre, ahol a nagykárolyihoz hasonló megemlékezés volt. /(Kinál György: Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek II. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

"Szept. 7-én Nagyszentmiklóson tartotta soros ülését a Határmenti Partnerség Bizottság (HPB), amely a Makó-Nagyszentmiklós európai minirégió vezető testülete, amelynek társelnökei dr. Búzás Péter, makói polgármester és Oncu Iosif, nagyszentmiklósi polgármester, tagjai a kistérség polgármesterei, önkormányzati képviselői és vállalkozói. A nagyszentmiklósiak régi álma egy információs központ létrehozása (Makón már működik egy Euroinfo központ), a találkozó egyik naprendi pontja az erről szóló projekt megvitatása volt. A HPB munkájába a jövőben szorosan bekapcsolódik a Csongrád és a Temes megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Nagyszentmiklóson kamarai kirendeltség létesül. A csongrádiak, szintén európai támogatással, üzleti információs központot hoznak létre Szegeden, amely a román-magyar üzleti kapcsolatokról szolgáltat naprakész információkat. /(Pataki Zoltán): Makó-Nagyszentmiklós mini-eurorégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./"

"Az idei, szept. 17-23. között megrendezendő Budapesti Nemzetközi Vásáron is lesz Magyar Világ 2001 elnevezéssel önálló bemutatkozási fórum a kárpát-medencei magyar vállalkozások számára. Összesen 114 kárpát-medencei magyar vállalkozás bemutatkozása mellett most is lesznek szakmai, tudományos-kulturális programok, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) és a Corvinus Rt., valamint a Magyar Kultúra Alapítvány és a Hagyományok Háza közvetítésével. Az ITDH a gazdasági, illetve a külügyminisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek és a magyar vállalatok között. A 23-as pavilonban Romániából 40 vállalkozás lesz jelen, Szlovákiából 20, Szlovéniából 16, Jugoszláviából 15, Horvátországból 11, Ukrajnából 7. /(Guther M. Ilona): Magyar Világ - másodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Frunda György szenátor, a kézdivásárhelyi elítéltek ügyvédje benyújtotta Héjja Dezső, Reiner Antal, Paizs Ottó és Konrád János jogorvoslási kérelmét az APODOR-CH Helsinki Bizottságnak, mely az ügyet a strasbourgi emberjogi bizottságnak közvetíti. A szenátor ezzel párhuzamosan az elítélt egészségi állapotára hivatkozva a Bukaresti Törvényszék elé terjesztette Héjja Dezső börtönbüntetésének felfüggesztési kérelmét. Frunda augusztus 31-én Ion Iliescu államelnöknél benyújtotta a Héjja Dezső, Reiner Antal és Paizs Ottó kegyelmi kérését, szept. 11-én Konrád János kegyelmi kérését is az államelnök elé terjesztette. /Az APODOR-CH Helsinki Bizottság előtt a kézdivásárhelyi elítéltek ügye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ A héten letartóztatták - ezúttal Békéscsabán - Paizs Ottót is. A hivatalos verzió szerint az elítélt lánya általi lakáseladás juttatta Paizs Ottó magyarországi címének birtokába a kézdivásárhelyi rendőrséget. Az Agache-család ügyét képviselő legnagyobb fiú, Dionisie - a sepsiszentgyörgyi román lap szerint - mindent megmozgat annak érdekében, hogy az államelnök ne gyakoroljon kegyelmet az elítélteknek, közvetítésre kérve a kormánypárt színeiben megválasztott Vlad Casuneanu képviselőt is. /(Flóra Gábor): Mégis súgtak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Brassóban a helyi RMDSZ kiállt a megyei tanfelügyelőség jelenlegi vezetősége mellett, s a kormánypárttal folytatott tárgyalásokon is ígéretet kaptak arra, hogy nem kerül sor a jelenlegi vezetőség lecserélésére. A jelenlegi vezetőség, Carmen Tanasescu főtanfelügyelő, illetve Farkas Anna szakmai érdemeik miatt kerültek beosztásukba. A jelenlegi vezetőség jelentős európai pénzforrásokat vonzott, pályázatokat nyert. A világbanki iskolarehabilitációs program, amelyben - jórészt Aranyosi Istvánnak is köszönhetően - a három brassói iskola között jelen van az Áprily Lajos Középiskola is. A megye országos szinten első helyen áll az iskolai beruházások terén, ugyanis 24 líceum korszerűsítéséhez sikerült pénzalapot szerezni. /Tóásó Áron Zoltán: Brassóban is eltelt a nyár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"A Laudate kórus Rózsa Imre kántor-karnagynak köszönhető, aki a felnőtt kórust és az ifjúsági kórust 1997-ben egyesítette Laudate néven, ez a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánia 32 tagú kórusa. 1997 óta két CD-jük is megjelent. Magyarországon négyszer jártak - meghívásos alapon. 2001-ben Erdélyben a szászrégeni volt a 42. fellépésük. /Máthé Éva: Laudate - szívvel, lélekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Szept. 7-én a csíkszeredai Xantus Géza aquatintáiból nyílt kiállítás a Pro Art Galériában Gyergyószentmiklóson. A sokszorosítható savmaratásos lemeztechnikával dolgozó művész kompozíciói többnyire jelképesek és gyakran bibliai vonatkozásúak. Xantus Géza római ösztöndíjas, tagja a rotterdami székhelyű Keresztény Művészek Egyesületének, és jelenleg a római Művészeit Akadémián folytatja tanulmányait. /Xantus Géza Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Az Országos Magyar Diákszövetség Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában tartotta a hétvégén tisztújító közgyűlését. A szövetség új vezetője Szőke Szabolcs, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség eddigi alelnöke lett, alelnöknek pedig Szabó Csongort, a Temesvári Magyar Diákszövetség elnökét, illetve Magdó Leventét, a Brassói Magyar Diákszövetség tagját választották. /Új vezetők a fiataloknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./"

"Máthé Éva szerint Tabajdi Csaba, az MSZP képviselője "az egyik legtekintélyesebb kisebbségszakértő az anyaországban". A napokban a Szegedi Értelmiség 2001 szabadegyetem keretében tartott előadásában a státustörvényt is érintette. Szerinte a státustörvény elnevezés pontatlan. Státustörvény létezik például Portugáliában, és ha mi is olyant fogadtunk volna el, akkor az azt jelentené, hogy a Kárpát-medencében élő három és fél millió, határon túli magyarnak alanyi jogon egészségügyi ellátást, korlátozás nélküli munkavállalást és oktatást biztosítana az anyaország. Kedvezményekről van szó. Tabajdi szerint zsákutcába jutott a törvény ürügyén a magyar és román kormány. Ő ugyanis az MSZP nevében végig szorgalmazta, hogy egyeztessenek a szomszédokkal. Érzékeltetni kellett volna, hogy nem az ő fejük fölött akar a magyar törvénykezés segíteni a határon túli magyaroknak. Tabajdi szerint ez elmaradt. "Hiába állítja azt a kormány, nem volt érdemi konzultáció. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy a román fél sem vetett fel korábban érdemi kérdéseket, kételyeket." Tabajdi kifejtette: "a személyes hozzájárulásom alapján erősödött egyre inkább az a rész, mely a szülőföldön való megélhetés eszközrendszerét is magában foglalja. Ha ezek a módosítások nem történnek meg, valószínűleg nem szavaztuk volna meg a törvényt." - Tabajdi bírálta a kormányt, azt állítva: "az RMDSZ legitim vezetése mellett a magyar kormánytól szimbolikus, demonstratív, látványos politikai támogatást kapott a Reform Tömörülés. Ezt nagyon szerencsétlen dolognak tartom...". Tabajdi - szinte feljelentve - hozzátette: 1994 és 1998 között nagyon sok vitánk volt Duray Miklóssal és Tőkés Lászlóval, de egy percig nem fordult elő az akkori kormányban, hogy a magas szintű tárgyalásokra ne hívjuk meg ezeket az embereket, és ne kezeljük partnerként az összes vita ellenére." Máthé Éva - aki a Magyar Hírlapban szokott publikálni - megkérdezte: marosvásárhelyi látogatása során Orbán Viktor miniszterelnök különböző ígéreteket, javaslatokat tett a román kormányfőnek, sőt az egész Erdélynek. /Autópálya építési támogatása, a kis vállalkozók megsegítése/. "Lát ön ezek mögött valódi anyagi fedezetet?" Tabajdi válasza: "ismét megfelelő szakmai előkészítés nélkül dobta be a köztudatba e javaslatokat a miniszterelnök úr, akinek a nemzeti elkötelezettségét rendkívül nagyra tartom. De azt hiszem, hogy akár a családtámogatás meghirdetésekor, akár a kedvezménytörvény, akár ez utóbb jelszavak meghirdetésekor kissé felelőtlenül járt el." /Máthé Éva: Közvetíteni és nem uszítani! Interjú Tabajdi Csaba országgyűlési képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ Máthé Éva elfogultságára jellemző, hogy nem idézi Tabajdinak a kedvezménytörvény elleni régebbi kirohanásait. "

"Szept. 10-11-én Budapesten tárgyalt Románia és Magyarország kormányközi vegyes bizottságának kisebbségi szakbizottsága. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke leszögezte, hogy sikerült áttekinteni a két érintett közösség - a romániai magyar és magyarországi román kisebbség - tényleges helyzetét. Foglalkoztak a magyarországi román közösség által megfogalmazott igényeket, amelyek elsősorban az oktatásra vonatkoztak, illetve a parlamenti képviseletre. Ugyancsak részletesen foglalkoztunk az erdélyi magyarság oktatási helyzetével, az általános iskolától az egyetemig. A most lezajlott tényfeltárás révén megteremtődött egy közös helyzetértékelés kialakításának reális lehetősége. - A státustörvénnyel kapcsolatban világossá tették, hogy a törvény végrehajtása Magyarország területén történik. Bukarestben a most lezajlott tárgyalásokat folytatják. A kisebbségi vegyes bizottság ajánlásokat fogalmaz meg mindkét kormány számára. Traian Cresta, a magyarországi Országos Román Kisebbségi Önkormányzat elnöke vázolta, hogy elsősorban az oktatás terén tettek ajánlásokat, így romániai pedagógusok biztosítását. /Guther M. Ilona: Sikerült áttekinteni a két kisebbség valós helyzetét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 11-én Rolf Ekéust, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát és kíséretét. A találkozó után a főbiztos közölte: hivatalos látogatásának célja tájékozódni a Romániában élő kisebbségek jogi helyzetének alakulásáról. A főbiztos kifejtette: elsőrendű feladata megbizonyosodni arról, hogy a státustörvény által kiváltott vita nem vezet etnikumközi konfliktushoz. Markó Béla vázolta a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó cikkelyének alkalmazásával kapcsolatos gondokat, illetve az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazását késleltető problémákat, hangsúlyt fektetve az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzetére. /Markó Béla fogadta Rolf Ekéus EBESZ kisebbségügyi főbiztost. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"A szept. 10-i ülésén a kisjövedelműek vagyonának differenciált adózását előíró törvénykezdeményezés vitája során Ráduly Róbert képviselő hangsúlyozta a PRM-s törvénytervezet hiányosságait, amelyet nem hangoltak össze a helyi közigazgatási törvény előírásaival. - Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszterhez intézett interpellációjában Székely Ervin képviselő elmondta: több hónapja érvénybe lépett a nemzeti kulturális vagyon védelméről szóló 2000/182-es törvény, alkalmazni mégsem lehet, mert a szakminisztérium még nem dolgozta ki az alkalmazási normákat. A képviselő sürgette azok megjelenését. - Eckstein-Kovács Péter a szenátus szept. 10-i ülésén az elkobzott és államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvény alkalmazását sürgette. /RMDSZ-honatyák a parlamentbe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"Szept. 11-én Székelyudvarhelyen együttműködési szerződést írt alá az anyaországi Segítő Szent Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány, az Udvarhelyért Alapítvány, valamint a gyulafehérvári központú Egyházmegyei Caritashoz tartozó székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ. A Szent Jobb Alapítvány olyan betegeken segít, akiket felszereltség vagy szakmai kompetencia hiányában helyben - például Romániában - nem tudnak meggyógyítani. Az alapítvány képviselője, dr. Kalmár László elmondta: az együttműködési szerződés célja, hogy létrehozzanak Székelyudvarhelyen egy előszűrési szakmai központot. Ennek a szakmai központnak alapítottak egy szakmai kollégiumot, mely ma 16 szakorvosból áll. Ezek a szakorvosok - mindenki a maga szakterületén - elvégzik a betegek vizsgálatát, javaslatot tesznek és benyújtják a Szent Lukács Egészségügyi Központhoz, ahonnan egy alapos áttekintés után eljuttatják a Segítő Jobbhoz. /Bágyi Bencze Jakab Együttműködve a betegekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./ Dr. Kalmár László elmondta: 10 éves munka eredménye érik be az előszűrő központ létrejöttével, mert szükség van a szervezetek összefogására, új szervezési keret létrehozására. /Inczefi Tibor: Vége a "kurucos egyéni vállalkozásoknak" - a határon túli magyarok anyaországi gyógykezelésében! . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"A csíkszeredai börtönben interjút készítettek Héjja Dezsővel, az Agache-ügy egyik elitéltjével. Héjja Dezső mankóira támaszkodva fogadta az újságírót. Februárban volt a tizenkettedik műtéte. A börtönben nem kap gyógyszert, a felesége hozott be gyógyszert. A cellában öten vannak négy ágyban. Köszöni Katona Ádámnak, hogy felhívásban követelt amnesztiát részére. Tőkés László püspök küldött neki levelet, de az nyomtalanul eltűnt. /(Daczó Dénes): Látogatás Héjja Dezsőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"Az anyagi források csökkenése szorult helyzetbe hozta a közös bérleményben működő kolozsvári magyar operát és színházat. Emiatt a két intézmény között már évek óta húzódó vita még inkább kiéleződött. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója sérelmezte, hogy a felújítási és karbantartási munkálatokban nem vesz részt az opera. Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója ellenben úgy véli, az általa vezetett intézmény nem is vehet részt ezekben a munkálatokban, ugyanis az épület adminisztrálása egy 48-as minisztériumi rendelet alapján a színházra tartozik. "Mi nem is kapunk pluszpénzeket ilyen célokra. A működésre kiutalt összegeket pedig nem fordíthatjuk karbantartásra, mert büntetést kockáztatunk azzal, hogy a pénzt nem a rendeltetése szerint használjuk fel." "Tompa ellenszenve művészi önzésből fakad, ezért is használ övön aluli módszereket" - mondja Simon. A megromlott viszony miatt a két intézmény egymás között románul levelezik, Tompa ugyanakkor panaszait a minisztériumba is megküldi. "Meg kell mondanom, szégyellném ezt megtenni, így Tompa leveleire magyarul válaszolok" - kommentálta az esetet Simon. /Papp Sándor Zsigmond: Románul leveleznek. Simon-Tompa konfliktus Kolozsváron a színpad felújítása miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszámolt a következő évad terveiről. Egy alternatívnak is nevezhető előadással nyitnak, Mrozek Károly c. egyfelvonásosát az ő rendezésemben mutatják be a Malom utcai zsinagógában, melyet a Tranzit Alapítvány multifunkcionális térré alakított át. Az igazgató a többi előadásokat is felvázolta, köztük lesz Tolnai Ottó vajdasági magyar szerző Végeladás c. drámája. Nem tudtak új tagokat szerződtetni, de törekednek arra, hogy az ország legerősebb társulat maradhassanak. Vlad Mugur rendező távozásával a társulatot pótolhatatlan veszteség érte. Tompa, mint jelezte, objektív okok miatt nem lehet személyesen jelen Gyergyóban, az idei színházi kollokviumon. A többi színházhoz hasonlóan a kolozsvári Állami Magyar Színház költségvetése is jelentősen csökkent, emiatt néhány alkalmazottnak nem tudták megújítani az éves szerződését, s a produkciókra fordítható összegek is jóval alacsonyabbak az eddigieknél. 1997 óta épül a színház stúdióterme, de a 2002-re tervezett megnyitást legalább három évvel kell elnapolniuk. - Nagy gondot okoz jelen pillanatban az Állami Magyar Operával való együttélés. Simon Gábor igazgató azt nyilatkozta, hogy Tompa Gábort zavarja a Magyar Opera. "Ez így egyszerűen hazugság." Tompa az opera jelenlegi vezetését alkalmatlannak tartja. /Évadkezdés-200. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"Bihar megyében eddig négy községet érintett az iskola-összevonás, tájékoztatott Miklós Mihály helyettes Bihar megyei főtanfelügyelő. Megérkezett Biharba az a négy kisbusz, amely szept. 15-től az érintett falvakból iskolába szállítják a tanulókat. A szaktárca javaslatokat kért újabb iskola-összevonásokra. Biharban ötről döntöttek ismét, köztük két magyar tanintézetet is érint a tervezet: a Sebes-Körös menti Örvéndből Élesdre, az érmelléki Asszonyvásáráról pedig a községközpontba, Kiskerekibe szállítanák a gyermekeket. Néhány nappal az iskolakezdés előtt az iskolaigazgatók az újságból értesültek arról, hogy összevonhatják a községi iskolát és a gyermekeknek autóbusszal kell ingázniuk. Megdöbbenten fogadták a hírt. Asszonyvásárán például hetven gyermekkel nyolc osztályos iskola működik, ám az iskolaigazgatón kívül egyetlen szakképzett pedagógus sincs. Örvéndben 50 diákja van a nyolc osztályos iskolának. Biharban ezer szabad állás van és rengeteg összevonásra alkalmas iskola, - tette hozzá Miklós Mihály. /(Balla Tünde): Felsőbb utasításra. Iskola-összevonások Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"A három-négy évvel elkezdődött többszöri nekifutás után Felsőbányán ebben az iskolai évben sem indulhat be az autószerelő szakközépiskolában a magyar nyelvű szakosztály. Az előzetes - az érdekelt szülők körében végzett - közvélemény-kutatás azt mutatta, szükséges ez az oktatás, több mint 30 szülő fejezte ki aláírással szándékát, de a beiratkozásnál egyetlen diák választotta a magyar nyelvű autószerelő osztályt. Így a magyar tagozat számára kiharcolt osztályt tálcán kínálhatták fel a román tagozatnak, /(farkas): Nem kell az anyanyelvű szakoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"Az Állampolgár Menedzser Egylet idén is megrendezte a diákszervezetek számára a Diákönkormányzati Szabadegyetemet. A szept. 6-10. között zajlott táborba mintegy ötven résztvevő érkezett, akik különböző középiskolás diákszervezeteket képviseltek. Előadást tartott többek között Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának elnöke, Tóth Gyula a magyarországi Atlanti Tanács titkára és Ladányi László, a székelyudvarhelyi RMDSZ elnöke. A két legsikeresebb témakörnek a diákjog és érdekképviseleti rendszerek, illetve a pályázatírás bizonyult. /IX. Diákönkormányzati Szabadegyetem Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"Szept. 15-én emlékeznek idén is a temesvári forradalom első hősére, Újvárossy Ernő építészre a város református gyülekezetei. A megemlékező ünnepségen jelen lesz Tőkés László püspöke is. /Újvárossy Ernő-megemlékezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./"

"Szept. 2-án Klézse községben, a délelőtti misét követően megalakult a román római katolikus egyház Dumitru Martinas Egyesületének helyi fiókszervezete. A magyar és csángóellenes kirohanásokkal teli gyűlésen a helyi román lakosokon kívül Bákó város parlamenti képviselői és a Dumitru Martinas Egyesület elnöke (Gheorghe Bejan) is jelen volt. A gyűlés csángóellenes vezetői a fiókszervezetet "a község nyugalmát megzavaró sorozatos (magyar-csángó) provokációk" válaszlépéseként alakították meg. A bákói román nyelvű napilap (Desteptarea) szeptember 3-i száma beszámolt a történtekről Együtt a magyar támadások ellen címmel. A gyűlés vezetői és a fiókszervezet megalapítói azt javasolják a helyi csángó magyaroknak, hogy ha magyar iskolát kívánnak, akkor keressenek más lakhelyet maguknak. /(Ilonczai Tamás): Csángóellenes gyűlés Klézsén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

"A diszkrimináció minden formájának felszámolását sürgető és az európai romák helyzetének javítását szolgáló ajánlások elfogadásával ért véget az EBESZ három napos nemzetközi konferenciája szept. 12-én Bukarestben. A bukaresti konferencián megkezdték ama 10 évre szóló akcióprogram kidolgozását, amelyről az EBESZ isztambuli csúcsértekezletén hoztak határozatot a tagállamok. A tanácskozás három munkacsoportja közül az első tevékenységét Tabajdi Csaba magyar országgyűlési képviselő, az európai romák helyzetéről készülő európai parlamenti jelentés összeállítója irányította, s a diszkrimináció minden formája elleni fellépés, a hatékony romapolitika kérdéseit elemezték. A második munkacsoport a romák politikai és közéleti szereplésével, míg a harmadik a válsághelyzetben élő romák helyzetével foglalkoztak. /EBESZ-konferencia az európai romákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Helyi magyar üzletemberekkel találkozott az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnökeként fájlalta, hogy az nincs érdembeni kapcsolat a politikusok és vállalkozók között, pedig kezdeményezésükre hasznos törvénytervezetek születhetnének. Készül a szövetkezeti törvény, melynek tervezetéhez az RMDSZ 180 módosító javaslatot nyújtott be. Ugyanakkor sínen van a találmánytörvény és az új értékpapír-törvény kidolgozása. Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) mikrohitel-konstrukciója mellett közismert a kamattámogatás, melynek során a hazai bankoktól felvett összeg kamatjának egy részét törleszti az ÚKK. A vita során a vállalkozók egyéni gondjaikat, illetve általános észrevételeiket fogalmazták meg. /(Máthé Éva): A vállalkozóbarát környezetért. Sapientia-meghívás, egyetem avatóra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Szeptember elején Horváth István szülőfalujában, Magyararózdon találkoztak a kortárs magyar irodalmi élet képviselői, hogy megvitassák az irodalom és a nemzeti sors kapcsolatát. Sütő András kifejtette: "Amikor Horváth István feltűnt az erdélyi magyar irodalomban, akkor egy ilyen csillagkép volt ismeretes, akikhez kapcsolódott szellemiségében: Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál. Ezek voltak azok a csodaemberek, akikről kezdő íróként ámuldoztam. Egyszerű parasztemberek négy, vagy hat elemivel a magyar szellem csodái lettek. Közülük Veres Pétert Ilyés Gyula így búcsúztatta: lángelmét temetünk." "Senkinek közülünk nem volt vátesz-komplexusa, mégis mindig halljuk, hogy le kellene mondani már a vátesz-komplexusról. A most induló íróifjaknak első kiáltása, követelése, fenyegetése az, hogy majd ők minden váteszt agyon fognak ütni. Úgynevezett váteszségünk az a közösségi élmény, morális parancs és követelés, amit Horváth István behozott már az első kötetével." Horváth István Ózdról indult Kolozsvár felé. "Irodalmi sikereinek a legszebb napjaiban fordult vissza ahhoz a forráshoz, ahonnan indult - amikor érezte, hogy milyen veszélyek fenyegetik." A veszedelem volt az a követelmény, amely Gaál Gáborral az élen őt és az egész írói csapatot" "marxista- követelmények alá szorítva próbálta tovább énekeltetni." Horváth István csalódott egy politikai áramlat tündöklésében, illetve garázdálkodásaiban, diktatorikus embertelenségében. Azonban ezt a korszakot, a 30-40 esztendőt nem lehet egyedül az írástudók árulásának mondva félresöpörni. Az önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől olyan sokan kértek, valójában Horváth István verseiben és az 1960 utáni köteteiben jelen van. "Az ő életműve jó útmutató irodalom és nemzet kapcsolatának a kérdésében." Csoóri Sándor bevallotta, hogy már évek óta nem jár el írótalálkozókra. Felolvasta az alkalomra írt rövid írását. Ebben kifejtette: "Csodálatos erőfeszítés volt minden korban a magyar irodalom. A rendszerváltásnak nevezett fordulat után az irodalom alól kifutott a történelem." Az elmúlt tíz évben másként történt mint ahogy elképzelték, mert az irodalom helyzete és szerepe megváltozott. A demokrácia megjelenésével Kelet- és Közép Európában egy nagy irodalomnak kellett volna megszületnie, a 20. század nagy tragédiái után. "A demokrácia az első pillanatoktól kezdve nálunk szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományaival. Irodalom és társadalom feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta" A gondokat a négyévenkénti szavazással akarták megoldani. Azonban az irodalom nem fogadhatja el az alkukat. Azt mondták, hogy ne az írók politizáljanak, hanem a pártok, maga a parlament. - A magyarul írók zöme hallgat. Illyés Gyula azt mondta: "sajnos kell politizálnunk, a legnehezebb, a legveszélyesebb módon, hibátlan műveinkkel ". Amikor Illyés ezt leírta, volt irodalmi élet, amely sokat segített az íróknak az alkotásban. "Most az irodalmi élet kevésbé sugalmazó. Néha úgy látom, mintha a parlamentekben zajló életet utánozná, legalább annyi gyűlölettel és idegenséggel." /Valkai Krisztina: Hibátlan művekkel politizáljon az író. Irodalmárok találkozója Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Van az erdélyi magyar szellemiségnek egy virtuális térképe, melynek főbb tájékozódási pontjai egy-egy irodalmi székhellyel azonosak. Faluneveket rajzolt fel az idő erre a képzeletbeli földabroszra: Kisbacon és Sztána, Farkaslaka és Apáca, Mikháza és Pusztakamarás, Szabéd és Nagygalambfalva, Bözöd és Magyarózd (hogy tovább ne is soroljam) - Benedek Elek és Kós Károly, Tamási Áron és Bartalis János, Kacsó Sándor és Sütő András, Szabédi László és Kányádi Sándor, Bözödi György és Horváth István szülőfalujának körvonalai bontakoznak elénk, írta Nagy Pál. - Magyarózdon volt legutóbb irodalmi találkozó. Horváth István annak idején megírta volt nagyívű falurajzát Magyarózdi toronyalja címmel. "Én vagyok ez a könyv. De nem csak én. Az a nép is, amelyhez tartozom..." - vallotta az előszóban. /Nagy Pál: Találkoztunk Magyarózdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Lugoson bemutatták Schwager Tobias lugosi helytörténész - ny. karmester, zongorista és zeneszerző - A lugosi zsidóság című román nyelvű kötetét. A könyv foglalkozik az iskola, a zsinagóga, a temető, a kereskedelem és gazdaság, tudomány, kultúra, művészetek, sport, stb. témakörökkel, közli a lugosi zsidó személyiségek rövid életrajzát. Többek között megemlítette Teller Edét, aki anyai nagyszüleinél vakációzott az első világháború előtt, a Neumann orvoscsaládot, Szántó György írót, Mikes Marcellt és Kurtág György (Lugoson született) zeneszerzőt. Jelenleg 37 zsidó él városban, Romániában is összesen csak 15 ezren vannak. /Király Zoltán: A lugosi zsidóság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Két kötete jelent meg Tóth István /Marosvásárhely/ költő, műfordítónak, de bántotta őt, hogy mindkettő Magyarországon látott napvilágot. A Herbárium című versfüzére, mely növényekről szól, itt azt írták, hogy nem is versek. Gyulafehérvári humanista költészet antológiája című munkáját Dávid Gyulának is felajánlotta, de ő elutasította kiadását. A Budapesti Accordia Kiadó viszont 530 oldalas kötetet hozott ki belőle. Tóth István költő nyugalomba vonulásáig a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolán és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben magyar irodalmat és esztétikát oktatott, 1991-től a helybeli Római Katolikus Hitoktató és Tanárképzőben magyar és latin nyelvet tanított. Több mint tizenöt verskötetet, egy sor fordítás- és tanulmánykötetet jelenetetett meg, drámát is írt. A Szívvel, szóval, tiszta ésszel című kötete pedig válogatás középkori, latin nyelvű költészetünkből. Ez utóbbit a Szent István Társulat /Budapest/, jelentette meg. /Máthé Éva: Elutasították... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

"Serdülőkről serdülőknek ajánlja dr.Veress Albert Komisz kamasz /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét. /(Bíró Hajnal): Veress Albert: Komisz kamasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"