"Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, volt kisebbségügyi miniszter sajtóértekezletén elmondta, hogy nemrég megalakult az a 7 tagú bizottság, amely az RMDSZ módosító javaslatait dolgozza ki. A testület tagjai valamennyien jogászok. A bizottság elsősorban az alkotmány első fejezetében talált módosítani valót. Ezen kívül a jogi keretnek a magántulajdon szavatolására, a nép ügyvédjének működésére, az államhatalmak elkülönítésére, és egyebekre vonatkozó pontjait javasolják módosításra. Eckstein-Kov felháborodottan tette szóvá, hogy polgármesteri hivatal gyakorlatilag nem biztosított székhelyet a 8 szenátornak és képviselőnek, akik irodákat igényeltek. Az értekezleten sajnálatos incidens is történt: egy magyarul feltett kérdésre az egyik román újságíró felháborodottan tiltakozott a magyar szó elhangzása ellen - annak ellenére, hogy ilyen esetben a szenátor mindig lefordítja románra a kapott kérdést. A háborgó a többiekkel szembeni tiszteletlenségnek nevezte, hogy nem az állam nyelvén intéztek kérdést a szenátor úrhoz. /(Csomafáy Ferenc): Az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"A húsz éve működő nemzetközi táncház és zenésztábor résztvevőinek jubileumi koncertjével aug. 5-én véget ért a Csángó fesztivál háromnapos eseménysorozata Jászberényben. Az 1991 óta megrendezett szórakoztató látványosság célja ezúttal is az volt, hogy elsősorban a Kárpát-medencében élő kisebbségek, etnikai csoportok néphagyományait bemutassák, így híva fel a figyelmet ezek egyetemes kulturális értékeire. A fesztiválon részt vettek olyan távolabbi országok nemzetiségeit, népcsoportjait képviselő együttesek is, amelyek őrzik a hagyományos folklór sajátos jegyeit. Így a határon túli magyar kisebbségek együttesein kívül vendégül láttak Franciaországból, Görögországból, Oroszországból, Portugáliából érkező művészeti csoportokat. Legtöbben Erdélyből érkeztek; a gyimesi, moldvai csángók mellett csíkszentdomokosi, magyarszentbenedeki, mérai, mezőkölpényi, őrkői hagyományőrzők, valamint a szászcsávási cigány zenekar fellépése színesítette a programot. A hagyomány szerint ezúttal is megtartották a Hodorog Luca moldvai csángó énekes emlékét ápoló szentmisét. Az idős asszony egy korábbi Csángó fesztiválon Jászberényben hunyt el, és kérésére a városban helyezték örök nyugalomra. /Csángó fesztivál Jászberényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"Alig egy esztendeje elkészült a csángó internetes honlap. Ezen egy érdekes fotóarchívum is van, amely egy pusztinai csángó fényképész hagyatékából nyújt ízelítőt. A képekhez mellékelt magyarázó szövegből: "Hogy elvegyék a népcsoport múltját és jelenét, tilos volt a (csángó) falvakban a fényképezés. Mintha csak katonai objektumok lettek volna, távol tartották a falvaktól az idegeneket, főleg a fotósokat, sőt tilos volt az otthoni, házi fényképeszkedés is. Becze Demeter (Beta Dumitru) Pusztinán a maga módján szembeszállt a hatalommal, fényképezőgépet tartott, és saját kis fotólabort rendezett be. Ő volt a falu fényképésze, helyi kifejezéssel a pózás. Illegális kisvállalkozása miatt nemegyszer zaklatták a Securitate emberei, gépét sokszor el akarták venni, de ő ügyesen kijátszotta a hatalom embereit. Közel harminc éven keresztül ő készítette a családi fényképeket ebben a csángó faluban. Becze Demeter 1997-ben hunyt el. Fényképei ma is megtalálhatók legtöbb pusztinai házban, bekeretezve. A negatívok összegyűjtve ott vannak ma is háza padlásán. Óriási érték, harminc év összes fényképe egy csángó faluból. Esküvők, temetések, keresztelők és más alkalmak képei révén rekonstruálható egy moldvai magyar falu élete". /Csángó képek az internetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"Kovács Attila Brassó megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy kibővített ügyvezető elnökségi ülésre került sor az elmúlt héten. A régi félreértéseket, nézeteltéréseket, érdekcsoportokat sikerült megszüntetnie az új megyei vezetőségnek, de új konfliktusok is kialakultak. Az önkormányzati tisztségviselőkkel kapcsolatos problémákat szerették volna megtárgyalni. Megengedhetetlen, hogy egy olyan személy, akit RMDSZ-színekben választottak meg, ne konzultáljon, ne az RMDSZ-programot képviselje. Egyesek nem akarják megérteni, hogy idén március 24-én új megyei elnököt választottak, új ügyvezető elnökség alakult. Ezzel az elnökkel kellene konzultálniuk. A mostani ülésen határozat született arról, hogy a Szociáldemokrata Párttal szükséges együttműködniük. Előzőleg a kormánypárt helyi szinten eldöntötte, hogy megszüntetnek az RMDSZ-szel mindennemű kapcsolatot, és megvonják a politikai támogatást. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza tája. Beszélgetés Kovács Attila megyei elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli az idén a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület. A szeptemberi ünnepségre máris megkezdődött a felkészülés, a jeles napokat több sajtókiadvány előzi meg. A Nagyszalonta jeles szülöttei című kiadvány korlátozott példányszámban még kapható, és nemrég ismét megjelent az Arany János nyomdokain c. füzet, melyben a nagy költő Szalontán töltött éveinek állomásait követheti nyomon az olvasó. A harmadik kiadvány, az igazi meglepetés épp most készül, ebben az Arany János Emlékegyesület és jogutóda, a Művelődési Egyesület története olvasható majd. /Tizedik évforduló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Csaknem 1,4 millióan látogatták meg a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a Parlamentben az elmúlt másfél év alatt. 1999-ben, amikor a Szent Korona még nem volt az épületben, az Országházat 230 ezren látogatták meg, ám a következő évben ez a szám a négyszeresére nőtt. 2001 első hét hónapjában már több mint ötszázezren voltak kíváncsiak a Szent Koronára. A látogatók 77 százaléka magyar volt, a többiek külföldről érkeztek. Számítások szerint augusztusban legalább hetvenezren nézik meg a Szent Koronát, és így a millenniumi év lezárásakor a látogatók száma megközelíti majd a másfélmilliót. A Szent Koronát aug. 15-én, Szent István király halálának évfordulóján Esztergomba viszik, a Nagyboldogasszony-napi szentmisére, amit Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál. /Szent Korona a Parlamentben. Eddig egymillió négyszázezren látták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"

"Esztelneken aug. 7-én őrizetbe vették Reiner Antalt, akit az úgynevezett Agache-ügyben három évi börtönbüntetésre ítéltek. Reiner korábban Magyarországon tartózkodott és sok jel utal arra, hogy valaki gyorsan értesítette a rendőrséget hazaérkezéséről. Reinert Csíkszeredába szállították, büntetése letöltése végett. Úgyszólván a letartóztatással együtt terjedt el az az értesülés is, hogy a rendszerváltás zűrzavarában meglincselt milicista őrnagy fia, aki az édesapja ügyében hozott ítélettel elégedetlenkedve egyenesen Strasbourgban kíván fellebbezni. Most viszont álláspontját hirtelen megváltoztatva, egyszerre úgy vélekedik, hogy amennyiben az elítéltek elismerik bűnösségüket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. /(Flóra Gábor): Valakik "súgtak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Nagy gondban vannak a szinérváraljai magyarok: vajon milyen magyar nevet hagy jóvá városkájuknak a Román Akadémia illetékes bizottsága? Marad a jelenlegi, avagy a régies Szinyérváralját kell visszavegyék, ami azért nem lenne rossz. Ám attól félnek, a Pruteanu professzor által javasolt változatra kötelezik őket. Pruteanu, a magyarság nagy barátja - ahogy a híres nyelvész egy tévéműsorban nevezte magát - ugyanis azt vallja: Erdélyben minden településnek először román neve volt, amiből következik, hogy a "később" idetelepült magyarok csak azt vehették át hangzásban vagy tükörfordításban, miként ezt szeretett városa, Marosvásárhely neve is bizonyítja. Románul s magyarul ugyanazt jelenti, nem lehet félreértés, netán félrehallás. A lefordítás esetén Szatmárnémetiből, azaz Satu Mare-ból Nagyfalut, Nagybányából, vagyis Baia Maréból Nagyfürdőt, az azonos hangzás alapján pedig Nagyváradból, illetve Oradeából Óragyát faraghatnak. /Sike Lajos: Ha még inni se lehet... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"A napokban elhunyt 85. életévében dr. Száva János professzor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egyik legendás alakja, aki Európában másodikként készített csípőprotézist. Máthé Éva felidézte a professzorral 1995-ben készített interjút. A professzor elmondotta: Csíkszépvizen született, elektromérnöknek készült, azután mégis Kolozsvárra ment, a Ferencz József Tudományegyetemre, orvosnak készült. Harmadéves medikusként a frontra került, ahol számtalan műtétet végzett. Volt úgy, hogy csak két órát tudott aludni. Egyedüli sebész volt. Öt hónapig feküdt a hírhedt táborban, Focsani-ban, deszkapriccsen, súlyos betegen. 1948-ban Zilahon osztályvezető sebészfőorvos volt, amikor értesült marosvásárhelyi ortopédiai kinevezéséről. Új szakmát kellett tanulnia. A következő években dr. Száva János Marosvásárhelyen ortopéd klinikát létesített, melynek keretében később gyermekrészleg is létesült. A csípőprotézis terén a másodikak voltak Európában, melyet 1950-ben végeztek el. A csigolyatumor kezelését tartja dr. Száva János pályája csúcsának. Száva professzor iskolát teremtett, kiváló szakorvosokat nevelt, 42 éven át vezette az egyetemi klinikát. /Máthé Éva: Hőskori küzdelem volt..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Hegyközcsatáron sikeresek voltak Hegyközi Napok. Volt lovasverseny, varrotasokból összeállított helytörténeti kiállítás, mesemusical, a fiataloknak pedig koncert. /Balla Tünde: Ezrek ünnepeltek a Hegyközön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Aug. 4-5-én úgynevezett Alsó utcai napokat rendeztek Kaplonyban, melyet néhány fiatal szervezette meg és bonyolított le immár második alkalommal, teljes egészében önerőből. A két nap folyamán rendeztek kártyabajnokságot, karaoke(tátika)-, bográcsosfőző-, hulahoppkarika-, kerékpár-, női és férfi szkander-, motoros lassúsági, valamint olyan csapatversenyeket. A fiatalok ácsolta szabadtéri színpadon nagyfalui (Szilágy megye), magyarcsaholyi, börvelyi, illetve helybeli együttesek népi és modern táncokat, vidám jeleneteket mutattak be. /Kinál György: Alsó utcai napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Na, mi újság címmel jelentette meg időszakos kiadványát - a Humán Reform Alapítvány támogatásával - a Székelyudvarhelyi Újságíró Iskola első évfolyama. Júliusi szakmai gyakorlatuk kézzelfogható bizonyítéka ez kiadvány. Vajda Emese interjút készített a rókavárosi cigányokkal. Golosoiu Sorin azt vizsgálta, hogyan vélekednek a városlakók Udvarhely két politikai tömörüléséről, az UPE-ről és az RMDSZ-ről. "Egyik kutya, másik eb" - derül ki. /ZSIDÓ FERENC: Na, mi újság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Hétvégén zárult a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör hagyományos táborozása, a Kakas Zoltán vezette Baó-Baó tábor, amely immár 34. "kiadását" érte meg. A környezetvédő és néprajzi kis táborozók a közismert természetvédelmi övezetben, a Lassúág "otthonában" vertek tanyát, bejárva a környéket, az élővilág ritkaságaival ismerkedhettek meg. Természetközelben élve megtanulták a környezetet óvni, ápolni is. A táborozáson a háromszékiek mellett ezúttal részt vettek a szórványból érkező iskolások is. /Harmincnegyedszer is siker. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

" Fennállásának talán legsikeresebb előadását tartotta a Kulissza Színpad /Szatmárnémeti/ júl. 29-én Szilágypéren. A kabaré közönsége együtt énekelte a dalokat az előadókkal, kommentálta a jeleneteket. A csapat tiszteletére az újdonsült kultúrigazgató, Bódizs Levente ígérte, a következő előadásra alaposan rendbeteszi az a művelődési otthont. A fellépés bevételét az augusztusi szamoskrassói Ifjúsági Tábor szervezésére ajánlották fel. A Kulissza ebben a hónapban fellép még Adorjánon, Kaplonyban, Kőszegremetén és Szatmárhegyen. /(Dancs Artur): Kulissza-est Szilágypérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"A Bánságban a falunapok divattá váltak. Egy-egy magyar település 2-3 naposra tervezett ünnepségsorozatot próbál meg a hagyomány szintjére emelni. Ennyi energiája van még az egyre inkább elszórványosodó bánsági magyar falvaknak, amikor hazavárják a falu szülötteit is, akik már máshol élnek. Aug. 12-én lesz a Végvári Falunap. - Bunyaszekszárd Napja: a hónap második vasárnapján tartják a megemlékező falunapot, melyen az egykor létezett településre és az elődökre emlékeznek az elszármazottak. A település 1866-1981 között létezett. - Aug. 10-én, a Zsombolyai Napokon lesz a Peter Jung-emlékmű leleplezése. A Majláthfalvi Hétvége aug. 11-12-én lesz, a Szapáryfalvi Napokat pedig aug. 24-26 között tartják. /KIRÁLY ZOLTÁN: Falunapok a Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./"

"Aug. 5-én ért véget az immár 11. alkalommal megszervezett Nemzetközi Tánctábor Gyimesközéplokon. 250 fizetővendég volt jelen: 80% Magyarországról, 15% Erdély különböző városaiból, de jöttek érdeklődők Ausztráliából, Japánból, Francia- és Németországból. A gálaműsorban fellépett a pusztinai hagyományőrző tánccsoport - bizony hatvan fele járnak a hagyományőrzők -, továbbá a rekecsini gyermekek, nem magyar tanító által betanított csángómagyar énekekkel. Bemutatták többek közöttt furulya-, hegedű- és tánctudásukat a hidegségi, középloki gyerekek, a felsőloki hagyományőrzők. Főszponzorok: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram Népművészeti Kollégiuma, Illyés Alapítvány kolozsvári igazgatósága, gyulafehérvári Caritas csíksomlyói kirendeltsége, no meg tehetségéhez mérten a polgármesteri hivatal. Sára Ferenc élettársával, Varga Zsuzsával Magyarországról települtek Gyimesközéplokra már néhány éve azért, hogy e táj népművészeti örökségének istápolói legyenek. No, meg azért vallja be Sára Ferenc, hogy a csángó lakosságtól életfilozófiát és élni tanuljon. - Meglátogatta a tábort dr. Cseh Áron kolozsvári magyar konzul és Veres László, az Illyés Alapítvány igazgatójának társaságában Németh Zsolt államtitkár, aki az egyházi és világi faluvezetéssel együtt elhelyezte a Nemzetközi Csángó Központ alapkövét. A Fidesz-kormány nagyon erős anyagi támogatást nyújt a csángó központ létrehozására; mondhatni, hogy állja költségeinek 99%-át. Így már jövő tavaszra elkészül egy kulturális és szabadidőközpont, amelyben működne egy népművészeti iskola, s amely állandó jelleggel helyet adhatna tanfolyamoknak, konferenciáknak, táboroknak. Egy olyan központja lesz ez a csángóságnak - ahogy Németh Zsolt is fogalmazott -, amelyen keresztül áramlik minden információ a csángóságról és az is, amely a világból őket érdekli. A 2002. évi tábort az államtitkár ebben az új központban nyitná meg. /Inczefi Tibor: Megőrizni a világ számára a Gyimesekben kialakult kultúrkincset. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"

"Örvössy István tövisi református lelkipásztor immár fél éve szolgálja a sajátja mellett Abrudbánya, valamint Verespatak kicsinyke gyülekezeteit. Abrudbányán a parókián frissen kimeszelt szobák, ízlésesen berendezett fogadóhelyiségek, tisztaság várja a tiszteletest. Van hova jönnie szeptemberben a frissen végzett református teológusnak, akit tárt karokkal várnak a helybeli reformátusok. A református templomban felújítás folyik. A helyi unitárius, valamint a katolikus templom állapota viszont siralmas. A kétszáznyi magyar lélek saját magát is csak nehezen tudja fenntartani, nemhogy még a köznek is szánni tudjon minimális jövedelméből. Verespatak református egyházközsége mindössze három hetvenéves hívőt számlál. "Mi a szórványban vagyunk a szórvány" - mondják. Verespatakon Pálffy Árpád helybeli unitárius lelkipásztor negyedszázada istápolja a mintegy három tucatnyi unitáriust. A katolikus templomban negyedszázad leforgása alatt kilencedszer változott a plébános személye. - Sárdon a helybeli 12 magyar által már hasznavehetetlen református templom falai omladoznak, Magyarigenben pedig a néhai Bod Péter ezer férőhelyes templomában napjainkban alig tucatnyi magyar református jár imára és igehallgatásra. /Győrfi Dénes: Szórvány a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"

"Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ egyetlen országos dokumentációs, módszertani és továbbképző központjában tartották a Bolyai Nyári Akadémia fizika és biológia továbbképző tanfolyamát. Márton Zoltán, a TOK igazgatója elmondta, hogy az RMPSZ által 1994-ben alapított, és az Illyés Közalapítvány, valamint más támogatók segítségével létrehozott és 1995 óta működtetett oktatási központ egyre nagyobb hírnévnek örvend. A TOK részt vállal konferenciák, tudományos és közművelődési rendezvények, különféle képzések, tanfolyamok, táborok, vetélkedők, képzőművészeti kiállítások és más hasonló rendezvények lebonyolításában. Mindezt lehetővé teszi a 80 fős szállás, 80 fős konferenciaterem, 40 fős tárgyalóterem, tízezer kötetet számláló könyvtár, továbbá a rendelkezésre álló számítástechnikai és audiovizuális eszközök. A Központ megálmodójának és létrehozójának, az 1995 januárjában tragikusan elhunyt Bíró Istvánnak intézményteremtő munkáját folytatják. Megvalósuló félben vannak a Bíró István által beindított infrastrukturális bővítések és korszerűsítések is. Az épülőfélben lévő szárny befejezésével nemzetközi konferenciák megtartására is alkalmassá válik az intézmény. A már hagyománnyá vált Szovátai Téli Játékok ötlete is tőle származik, mellyel a szovátai téli turizmus fellendítését kívánta szolgálni. Közösségépítő munkájának elismeréseként emlékére kopjafát állítottak a központ bejáratához, melynek felirata: "Nélküled, de veled". /Guther M. Ilona: Képekben a Teleki Oktatási Központról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./"

"67. évében, kovásznai otthonában váratlanul elhunyt Fábián Ernő /Kovászna, 1932. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ nyugalmazott tanár, író, filozófus. Példaértékű munkás élete, nemzetét féltő szeretetének örök lángolása feledhetetlen emlék, példamutató útjelző marad számunkra, állapította meg a lap munkatársa. Az erdélyi gondolkodás elkötelezett híveként könyvei, elemzései, kritikája maradandó érték az erdélyi magyar közélet számára. Fábián Ernőt aug. 11-én szombaton helyezik örök nyugalomra a kovásznai ravatalozó házból. /(Flóra Gábor): Elhunyt Fábián Ernő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./ A temetésen az elhunyt hozzátartozói, tanítványai, tisztelői és barátai mellett részt vett Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./ Akik eljöttek, hogy elkísérjék utolsó útjára Fábián Ernőt, tisztában voltak azzal, hogy olyan kivételes személyiségű nemzettársuktól búcsúznak, aki életútját nemzete-nemzetisége szolgálatába állította. A temetésre Kovásznára érkező Németh Zsolt államtitkár búcsúzott elsőként Fábián Ernőtől, testamentumként jelölve meg Fábián Ernő életfilozófiáját összefoglaló, néhány éve kiadott könyvét, a Megmaradásunk parancsait. Műve - emelte ki a politikus - "üzenet a mának és a jövőnek". A külügyi államtitkár kiemelte: Fábián Ernő tanár volt, a nemzet tanára. Alkotó munkája forrás volt a Fidesz-nemzedék számára a nemzeti megújuláshoz. Befejezésként a magyar kormány és a tanítványok nevében búcsúzott Fábián Ernőtől. A bejelentett programtól eltérve, másodikként Katona Ádám szólt a szertartáson résztvevőkhöz, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés alapító tagjaként említve Fábián Ernőt, aki hatékonyan támogatta a tömörülést az úgynevezett "három szintű autonómia koncepció" kimunkálásában, amely bár most az érdekvédelmi szervezet programjának eleme, az RMDSZ vezetés, vétkes mulasztása nyomán, nem küzd alkalmazásukért. Keményen bírálva az RMDSZ csúcsvezetését, szót emelt a zetelaki ártatlanul elítéltek rehabilitálásáért, a kézdivásárhelyi bebörtönzöttek szabadlábra helyezéséért, s a "nemzeti és keresztény alapú" politizálást sürgetve fölvetette a kettős állampolgárság fontosságát is. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója a közös diákévek emlékeit idézte. Gazda József, a barát és a harcostárs Fábián Ernő tervezett könyvéről /Panasz az utókorhoz/ szólt. /(Flóra Gábor): Akik az útban bíznak, szárnyakra lelnek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Fábián Ernő /Kovászna, 1934. okt. 12. - Kovászna, 2001. aug. 9./ kötetei: Apáczai Csere János /Dacia, Kolozsvár, 1975/, Az ember szabad lehet (Eötvös József eszmevilága, Dacia, Kolozsvár, 1980/ Egy polgártárs a kuckóból - esszék, pamfletek /H-Press Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1997- Kaláka Könyvek/ Balogh Artúr: Jogállam és kisebbség /Téka, Kriterion, Bukarest, Kolozsvár, 1997/ Összeállította, bevezetőt írta: Fábián Ernő."

"Ezernél is több turista és természetbarát részvételével zajlott aug. 1-5. között az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztálya által szervezett X. jubileumi Országos Vándortábor, Székelyjó falu szélén, az 1836 méter magas Vigyázó csúcs tövében. A 110 éves Egyesület az elmúlt évtized minden esztendejében megszervezte országos vándortáborát, tavaly a szatmári osztály, tavalyelőtt pedig a nagybányai osztály adott otthont a rendezvénynek. Az egyesület erdélyi osztályain kívül (kolozsvári, nagyváradi, brassói, marosvásárhelyi, besztercei, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, zilahi, székelykeresztúri, szatmári, tordai, révi, nagybányai, felsőbányai, gyergyószentmiklósi) több társszervezet (a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület, a Gentiana, a Nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány) és számos magyarországi egyesület is részt vett a vándortáborban. Több mint 500 természetbarát érkezett Magyarországról és néhány európai országból. Minden osztály és egyesület magával hozta saját készítésű zászlaját is, mely egy közös tartórúdra került. Míg az osztályok és egyesületek vezetői a küldöttgyűlésen vettek részt, a természetjárók túrázni indultak. /Ilonczai Tamás: Jubileumi vándortábor Kalotaszegen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Féléves költözés után a Hargita Megyei és Városi könyvtár műszaki- és szépirodalmi részlege aug. 6-án újra megnyitotta kapuit új székhelyén, a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A kölcsönző részlegen kívül működik olvasóterem és audio-vizuális terem is. A mozgássérültek, betegek és idősek számára díjmentesen házhoz szállítják a könyvet, ha ezek telefonon bediktálják nevüket, címüket és a könyv címét - ismertette Kopacz Katalin igazgatónő. Február eleje óta mintegy 120.000 kötetet költöztettek az új székhelyre, ez a könyvtár állományának felét jelenti - számolt be az intézmény vezetője. A könyvtár gyermekirodalmi-, dokumentációs- és művészeti részlege továbbra is a Mikó-várban várja az olvasókat. /(kovács kinga): Újabb szolgáltatást biztosít a Hargita Megyei és Városi könyvtár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./"

"Az Európai Unió jóváhagyta a Románia és Magyarország közötti határon átnyúló együttműködés Phare-programja keretében létrejött, összesen 700 ezer euro értékű három szerződést - közölte aug. 10-én az Európai Bizottság (EB) bukaresti képviselete. A jóváhagyott három szerződés fő célja a romániai Bihar és Szatmár megye vízügyi hatóságainak korszerű berendezésekkel történő felszerelése a határ menti tiszai árvizek okozta károkat előidéző árhullámok előrejelzésére. Az új berendezések segítségével a román vízügyisek az eddigi 1-2 óráról 60-70 órára növelhetik előrejelzéseiket magyar partnereik számára. /Román-magyar együttműködési szerződések EU-jóváhagyása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

"Aug. 11-én Szászrégenben, a katolikus plébániatemplom kertjében ünnepség keretében felavatták Wass Albert szobrát, a fáradhatatlan Jorga Ferenc helybeli szobrász munkáját. "Tőle tudjuk, hogy a hazát karddal lehet megszerezni, de megtartani csak kaszával, azaz szívós, kitartó munkával lehet", mondotta többek között Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. A szászrégeni plébános, Pakó Benedek fő érdeme az, hogy a kertben immár Petőfi, Márton Áron szobra is ott díszeleg. Demeter József és Bartha József református lelkészek is jelen voltak, beszédet mondottak. Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke azt emelte ki, hogy Wass Albert "hitből épített magának egyszemélyes katedrálist". /Máthé Éva: Karddal, kaszával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./"

""Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a zászlót, itt és ma átadhatom a magyar kormány nevében. Ennek szívében a Szent Korona áll, az a Szent Korona, amely mindannyiunk szívében ott él, minden magyar szívében, összetartozásunk jeleként. Ezzel az édes teherrel, az egymás iránt viselt felelősség terhével nyújtom át a zászlót." - Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter a zászlóanyának, Barkó Etelka tanárnőnek, s jelképesen Hétfalu népének aug. 11-én Hosszúfalu evangélikus templomában. A hétfalusi őseire büszke miniszter asszony jelenlétében sor került a Boldog Apor Vilmos báró, vértanú püspök tiszteletére épülő templom plakettjének leleplezésére is. /(Tóásó Áron Zoltán): Millenniumi zászlóátadás Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Aug. 12-én érkezett meg a magyarországi küldöttség Hétfaluba, a Hosszúfalusi evangélikus plébániára. Dávid Ibolya miniszter asszony átadta a millenniumi emlékzászlót. A miniszter asszony kifejtette: "Örülök annak, hogy Isten házában adhatom át ezt a zászlót, mert nekünk, magyaroknak a templom sokkal többet jelent, mint másoknak. István királyunk, aki igen bölcs uralkodó volt, a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Így lett a Szűzanya Magyarok Nagyasszonya. Fölajánlhatta volna a német-római császárnak, a bizánci császárnak, vagy Isten földi helytartójának, a pápának is, de az örökkévalóságnak ajánlotta fel. Én hiszem azt, hogy ezzel a tettével üzenetet küldött a világnak, de üzenetet küldött a Jóistennek is. A mi népünk nem vazallus életre hivatott nép. Nekünk magyaroknak a millenniumi év egyszerre jelenti Jézus Krisztus születését, államalapításunkat és a keresztény hitünk felvételét. (...) Nagyon hiszem azt, hogy amit a huszadik század elvett tőlünk, a huszonegyedik visszaadja. Az egyedüli történelmi realitása annak, hogy magyarságunk újból egymásra találjon, az az Európai Unió, ahol újból megfoghatjuk egymás kezét.(...) Mi elértük azt, hogy az első olyan törvényt meghozzuk, amely a határokon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését támogatja." A római katolikus templomban leleplezték "E templom a vértanú püspök báró Apor Vilmos tiszteletére épült a Millennium évében" - feliratú plakettet. A fúvószenekar köszöntötte a születésnapját ülő Dávid Ibolyát. A miniszter asszony a Romániai Magyar Szónak nyilatkozta: "Minden egyes millenniumi emlékzászló-átadásnak megvolt a maga szépsége és különlegessége. A másfél év alatt én adtam át a magyar kormány nevében a legtöbb emlékzászlót. Igazi élmény volt megválasztott országgyűlési képviselőként, a kormány nevében elvinni a millenniumi zászlót szülővárosomba, Tamásiba, de talán annál is nagyobb élmény volt elhozni ide, a zászlót, az elszakított ország- és nemzetrészre, a Kárpát-medence legkeletibb részére, a Barcaságba. Pürkerechez és Zajzonhoz családi szálak is fűznek, nagyapám révén. Mondhatom azt, hogy őseim földjére hoztam el ezt a millenniumi emléket. Itt a falvakban, ha végigmegyek, nem egy Dávid, nem egy Rab vagy Rabb nevű emberrel találkozom, akik szintén szegről-végről rokonaim. Ha a temetőben végigmegyek, minden második, harmadik sírfeliraton is láthatom: igen kiterjedt család volt a nagyapámé. Gyerekkoromban is gyakran jártam szüleimmel erre a vidékre, de soha nem gondoltam arra, hogy valaha is ekkora megtiszteltetés érhet, éppen születésnapomkor eljöhetek ide..." /Tóásó Áron Zoltán: Születésnapján Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter millenniumi emlékzászlót adott át Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./"

"Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20 között az Erkel Ferenc Művelődési Központ által megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./"

"Az Arany János Közalapítvány (Budapest) kuratóriuma döntést hozott a Határon Túli Magyar Tudományosságért szakkuratórium pályázati kiírására beérkezett 150 pályázatról. Összesen ötvenöten részesültek csoportos kutatási támogatásban; a kuratórium ezen kívül harminckét egyéni pályázónak és huszonhat fiatal kutatónak ítélt meg támogatást. A legtöbb nyertes pályázat Romániából - Erdélyből - érkezett, szám szerint 68. Jugoszláviából 23, Szlovákiából 14, Ukrajnából 6, Horvátországból és Szlovéniából 1-1 pályázat nyert. /150 pályázat sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"Nem lehet tudni, hogy az 1980-as évek közepén beindult tömeges exodusuk óta hány szatmári sváb hagyta el Romániát. Az 1986 elején még több mint 2100 lakosú Mezőpetriben - mivel időközben 526-anNémetországba emigráltak - 1990-re kevesebb mint 1600-an maradtak, jelenleg pedig (a kitelepültek ott született gyermekeivel együtt) ezer ember él Mezőpetriben. Az aug. 11-12-én megrendezett Mezőpetri Napokra az "odakint" élőknek mintegy 80 százaléka hazalátogatott. Négy ifjúsági csapat, a szaniszlóiak, a kisdengelegiek, az idehaza élő mezőpetriek és a Németországban élő mezőpetriek előbb ügyességi próbákon mérték össze tudásukat, majd 20-20 perces szórakoztató műsor-összeállítást mutattak be. Este előbb a szatmárnémeti bábszínház, majd a szatmárnémeti színház tartott előadást. /KINÁL GYÖRGY: Mezőpetri Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"Az Árcsói Fazekasvásár 24. alkalommal nyitotta meg kapuit aug. 11-én, 24 korondi-, 3 Horezu-i és egy nagybányai mesterember állította ki termékeit. Ebben az évben csökkent az érdeklődés, soha nem volt ilyen alacsony az érdeklődés, mint az idén. /Csökken az érdeklődés az Árcsói Fazekasvásár iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"Egyhetes nyári szabadegyetem zajlik Marosfőn aug. 12-20. között a Románok és az euro-atlanti integráció témakörben. A megbeszéléseken több mint százan vannak jelen az országból, valamint Jugoszláviból, Bulgáriából, Ukrajnából és Moldova Köztársaságból. A negyedik alkalommal megrendezett tábor szervezői a Kovászna-Hargita Európai Központ, az ASTRA Egyesület, a Közép-Kelet Európai Kisebbségekért Hivatal, valamint a Köztájékoztatási Minisztérium. A marosfői táborban nyolcvan hazai, valamint ugyanannyi határokon kívüli román fiatal vesz részt. A meghívottak között szerepel Adrian Nastase miniszterelnök, akit aug. 18-ra várnak a táborba, valamint Ion Iliescu államfő is. A tábor szervezői már az első évben a bálványosi nyári szabadegyetem ellentáboraként határozták meg magukat. Ez évben a résztvevők a határon túli románok helyzetéről, a román közösségek többnemzetiségű környezetben, a román kultúra és oktatás helyzete a globalizációs folyamatokban, Románia és az euro-atlanti integráció, románok és a kor kihívásai, az egyház és a jelenkori társadalom témakörben hallgatnak előadást. Aug. 14-én a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetéről hangzott el előadás, eszerint az itt élő, többségben lévő magyarság elnyomja a románokat. A felszólalók kifogásolták azt, hogy a hargitai románság nem tudott kellő számban képviselőket jutatni a helyi választott döntéshozó testületekbe. /(Daczó Dénes): Még néhány napig. A románság kérdéseiről tanácskoznak Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"