"Szept. 23-án, vasárnap Csíkkozmáson néhai Boga Alajos kanonokra, püspöki helytartóra emlékeznek, akinek követnie kellett főpásztorát, Márton Áront a börtönbe, ahol három éves raboskodás után meghalt. Máramarosszigeti sírhelye azóta is ismeretlen. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek celebrálja, melynek keretében megáldja a Boga Alajos tiszteletére állított emléktáblát. A mártírpap arcképét is ábrázoló emléktábla a szintén csíkkozmási származású, Kolozsváron élő Gergely István alkotása. Az ünnepség alkalmával egy emlékfüzetet is kiadott a gyulafehérvári érsekség, a méltatlanul elfelejtett vértanú személyiségének, életútjának megismerésére. Az emlékfüzet többek között a Csíkkozmáson született papok névsorát is tartalmazza az 1600-as évektől napjainkig: a tizenöt személyből álló névsort a jelenlegi általános érseki helynök, Potyó Ferenc zárja. /Vasárnap Boga Alajos emléke előtt tisztelegnek Csíkkozmáson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Lelkészeire emlékezett a Beszterce-Naszód megyei Mezőköbölkút református egyházközsége. A holland segítséggel 1994-ben épített új templom falát szept. 16-tól ünnepi istentisztelet keretében felszentelt emléktábla ékesíti. A két tábla márványába 19, 1754-től itt szolgált lelkész neve van bevésve. Megemlékezett Köbölkút lelkészeiről Nagy Olga néprajzkutató, az élők sorából eltávozott Nagy Ödön lelkész húga. /Kresz Béla: Lelkészeinek állít emléket a szórvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Szept. 21. és október 14. között tizedszer rendezik meg a Nagyváradi Őszt. A megnyitón a nagyváradi felekezetek múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartanak kollokviumot. Lesz légi bemutató, a Röviddráma Hete alkalmából magyar nyelvű előadás is, megrendezik az Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház Hetét is. /(Balla Tünde): Tíz éves a Nagyváradi Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Szept. 16-án Dabolcon felavatták a Gellért Sándor emlékművet. A költő ebben a faluban töltötte gyermekkorát. A költő fia, Gellért Gyula, a bihari egyházkerület esperese ünnepi igehirdetésében a megmaradásról beszélt. Felavatták Kovács Albert lázári kőfaragó kivitelezésében a költő márvány emlékoszlopát, benne Gellért Sándor arcképével. Gellért Sándor a hűség költője volt, aki a legnehezebb időkben is kitartott az övéi mellett. Görbe István /Szatmárnémeti/ tanár felvázolta Gellért Sándor életpályájának fontosabb állomásait, meghatározó fordulatait. A dabolci gyermekek versmondásával megelevenedtek a költő sorai, Gellért Sándor hazaérkezett gyermekkori emlékei színhelyére, Dabolcra. /Sike Lajos: Gellért Sándor végleg Dabolcra költözött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Szept. 5-7-e között tartották a XIX. Természettudományi Konferenciát a Kárpát medence muzeológusai Szegeden, amelyen Romániából aradi, nagyváradi, enyedi, szebeni, székelyudvarhelyi és gyergyószentmiklósi múzeumok képviselői vettek részt, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumból Lukács Mária, Zöld Kémenes Kinga és Sándor Lehel. Az előadások és megbeszélések hozadékán túl a találkozó a múzeumok és múzeumi szakemberek kapcsolattartásában is fontos szerepet játszott. /Természettudományi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Ion Iliescu államfő román rádiósok előtt kifejtette: a NATO nagy hibát követett el akkor, amikor Magyarországgal együtt nem vette fel Romániát is, mert így mesterséges feszültséget okozott a térségben. A magyar külügyi szóvivő bekérette a budapesti román nagykövetet, kérve a román diplomáciát, hogy segítsen feloldani ezt az ellentmondást. Szept. 21-én Iliescu elnök szóvivője reagált: szerinte az államfő régebbi álláspontját ismételte el, miszerint "a térség stabilitása szempontjából hasznosabb lett volna, ha 1997-ben Lengyelországgal, Magyarországgal és Csehországgal együtt Romániát és Bulgáriát is felkérték volna, hogy csatlakozzon a NATO-hoz". A román külügyminisztérium közleményében nem ért egyet a magyar fél felvetésével, mert "kizárólag sajtóbeszámolókon alapul, tudatosan figyelmen kívül hagyva Iliescu elnök üzenetének lényegét és azt a szövegkörnyezetet, melyben az üzenet elhangzott". Mircea Geoana külügyminiszter leszögezte: Azt hisszük, amit a román államfő mondott, jogos megállapítás volt és úgy véljük, hogy Romániának és Magyarországnak együtt a helye Európában, az Európai Unióban és a NATO-ban". Szept. 21-én este a budapesti külügyi szóvivő még küldhetett egy üzenetet a Dambovita partjára: Románia budapesti nagykövetének ígérete alapján a magyar fél várja a diplomáciai szokásoknak megfelelő hivatalos választ, amelyet a román partner újabb sajtónyilatkozata nem helyettesít. /Üzenetháború. Értelmezési nehézségek Bukarestben, illetve Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"Kolozsváron ülésezett szept. 21-én az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa. Jelen volt: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Kelemen Hunor, a SZET elnöke. Markó Béla szövetségi elnök utólag elmondta, bár viszonylag foghíjas volt a jelenlét, a vita hasznosnak bizonyult. Sok fontos vélemény hangzott el a státustörvényről, az oktatás helyzetéről, az egyetem kérdéséről, a magyarországi támogatási rendszerek működéséről, illetve működési zavarairól. /(Csomafáy Ferenc): SZET-ülés Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ A romániai magyar civil szervezetek, és az egyházak képviselőit tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) ülésén Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködésre helyezte a hangsúlyt. A kormányfő nacionalista retorikája arra enged következtetni, hogy tudja, Románia nem lesz NATO-tag, tehát megengedheti magának e kevésbé eukonform magatartást a kisebbségi kérdésekben. Markó kiemelte: sikerült kiharcolni egy önálló magyar középiskolát Aradon, és remélik, hogy a második évharmadtól Máramarosszigeten is megvalósítható lesz ez. Októberben indul a Sapientia Tudományegyetem, amelynek akkreditálásáért az RMDSZ nehéz politikai küzdelmet folytatott. Szintén az RMDSZ érdeme, hogy a földtörvény nem rossz irányba módosult. Az egyházi ingatlanok kérdésében nem sikerült eredményt elérni. Markó kritizálta, hogy az RMDSZ egyes platformjai ahelyett, hogy ideológiai műhelyként működnének, puccsot terveznek. Csép Sándor, a MÚRE elnöke arra kérte a szövetségi elnököt, reagáljon Adrian Nastase miniszterelnök kijelentésére, amelyben a romániai magyar sajtót "tudati manipulálással" vádolta, és leváltással fenyegette azokat az iskolaigazgatókat, akik tudtával különböző "import" tankönyvekből oktatnak. Ami a tankönyveket illeti: a román-magyar kormányközi vegyes bizottságban elfogadták a román fél azon óhaját, hogy tanszerekkel és tankönyvekkel támogassa a magyarországi románokat, ilyen összefüggésben tehát szintén érthetetlen a kormányfő kifogása. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője szerint a kormányfő kijelentése fölerősíti a nacionalista hangokat. Kántor szerint az RMDSZ-nek sokkal határozottabban kellene fellépnie ez ellen, mint ahogy számos más ügyben is. Példaként Kolozsvár helyzetét említette, ahol továbbra is folyik a szélsőséges polgármester regnálása. Markó válaszában kijelentette: Kolozsvár helyzetét talán a helyi RMDSZ vezetéstől kellene elsősorban számon kérni. Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke szerint az RMDSZ vezetőinek nem lenne szabad egyformán kezelni a BBTE, illetve a Sapientia ügyét, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az önálló struktúra kialakítására az állami egyetemen. Veres Valér, a Román Doktorandusok Szövetségének (RODOSZ) vezetője Wanek Ferenc szavait kiegészítve elmondta: addig, amíg a Sapientia Tudományegyetemre forint milliárdokat költenek, a BBTE-n anyagi fedezet híján idén nem tudják beindítani a vendégtanárprogramot. Válaszában Markó Béla úgy értékelte: Sapientia-ügyben az RMDSZ nem lehet címzettje azoknak a bírálatoknak, amelyek tulajdonképpen a szakmát illetik. Egyetértett abban: nem állhat elő olyan helyzet, hogy a Sapientia gyengítse a BBTE-t. Arra kell törekedni, hogy a BBTE megerősödjön - hangoztatta. Kötő József EMKE-elnök szerint is túlságosan sarkított a magánegyetem és a BBTE szembeállítása. A státustörvénnyel kapcsolatban Takács Csaba kifejtette: ha felkérik, az RMDSZ vállalja az igazolványt igénylők regisztrációját. Egyes vélemények szerint sem az RMDSZ, a SZET pedig semmiképpen sem vállalhat szerepet az ajánlások kiállításában. Mások szerint ezeknek az ajánlószerveknek minél szélesebbnek kell lenniük, nagy hiba volna kihagyni belőlük az egyházakat. - Kelemen Hunor ismertette annak a háromtagú helyzetfelmérő bizottságnak az állásfoglalását, amelyik a helyszínen igyekezett tájékozódni a zilahi Wesselényi-kollégiumban kialakult válságról. A konfliktus nem elvi, hanem személyes jellegű. A Molnár Kálmán esperes és Seres Magda igazgató közötti nézeteltérést az érvényben levő törvények eltérő értelmezése váltotta ki, a választási kampány ideje alatt azonban egyesek megpróbálták ezt RMDSZ-konfliktussá fokozni. A SZET-elnök visszautasította Tőkés László Királyhágómelléki református püspök kijelentéseit, aki az iskola "újraállamosításával" vádolta az RMDSZ-t. /Nincs döntés az ajánló szervezetről. Ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./"

"A Csíki Magánjavakat közel tízezer hektár erdős terület illeti meg, több villa tulajdonjoga Borszéken és Tusnádfürdőn, valamint több csíkszeredai épület. Az elmúlt hétvégén megtartott ülésén a Csíki Magánjavak igazgatótanácsa megválasztotta háromtagú vezetőségét Hajdu Gábor elnök, Garda Dezső alelnök és Ráduly Róbert Kálmán jegyző személyében. Áttekintették az eddigi közel másfél éves tevékenységet. Az elmúlt időszak legfontosabb feladatai közé tartozott a 2000/1-es törvény alapján az erdős területek visszaigénylése. Hajdu Gábor elmondotta, hogy Gyergyóban kevesebb együttműködésre számíthattak. A gyergyói területek sorsa sem tisztázott. A Csíki Magánjavak igazgatótanácsa egyúttal felhívással is fordul a lakossághoz: akinek adatai, információi, bizonyító iratai vannak a birtokában a Csíki Magánjavak vagyonára vonatkozóan, azok a csíki RMDSZ-hez vagy személyesen az igazgatótanács tagjaihoz forduljanak, hogy a szükséges telekkönyvi azonosítási munkálatokat elvégezhessék és az eljárásokat megindíthassák. /(Daczó Dénes): Új vezetőség a Csíki Magánjavaknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"A Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról adott képet Balázs Dénes újonnan kinevezett magyar tanfelügyelő és Ferenczné Sép Sára, az A. Muresanu Kollégium aligazgatója. Az A. Muresanu Kollégium I-XII. osztályt magába foglaló magyar tagozatán 23 osztályban 500 diák tanul. Míg tavaly csak egy, az idén 31 kisdiákkal két magyar első osztály indult, továbbá 46 diákkal két V. osztály, 59 diákkal két IX. osztály. A két utóbbi a megengedettnél nagyobb létszám miatt minisztériumi jóváhagyással működik. Egy magyar nyelv és irodalom szaktanárra még szükség lenne. A középiskolai oktatásban teljesen hiányoznak a tankönyvek. A megye több, eddig jóváhagyott magyar iskolájában vagy magyar tagozatán beindult a tanítás. Az első osztályosok megkapták az Apáczai Közalapítvány tanszercsomagját. Ötéves megszakítás után újraindult az anyanyelvű oktatás az I-IV. osztályban Magyarberétén. Magyar óvodás csoportok indítását kérték Somkeréken, Magyarborzáson, Sófalván, Apanagyfaluban és Szentmátén. Nagy esély van a sófalvi és a somkeréki óvoda beindítására, döntés még nem született. Viszont a magyardécsei iskola kérésére leépítettek egy tanítói állást. A létszám ezt nem indokolta, és a jövőben egy új állás jóváhagyása kétséges. Összegezve, az idén Beszterce-Naszód megyében sokkal jobban áll a magyar oktatás az elmúlt évekhez viszonyítva. /Kresz Béla: Helyzetkép a Beszterce-Naszód megyei magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"Monumentális kőkeresztet készíttetett Maksa község lakóközössége, melyet a magyarországi testvértelepülésnek, Harkakötönynek (Bács-Kiskun megye) ajándékozott. Ez az első ilyen jellegű emlék, ami a Székelyföldről érkezik az anyaországba, a magyar kereszténység 1000 éves évfordulójának emlékére. /(kisgyörgy): Emlékkereszt kőből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./"

"A 105. Budapesti Nemzetközi Vásáron újra helyet kaptak Magyarországon kívüli Kárpát-medencei magyar vállalkozók. A Határon túli befektetési lehetőségek című, szeptember 21-én tartott konferencián a horvátországi befektetési lehetőségek kerültek terítékre. - A Magyar Világ 2001 kísérőeseményeiként Van-e még magyar dal Váradon? címmel pódiumbeszélgetést tartottak szeptember 18-án, irodalmi összeállítás kíséretében. Bemutatták a Magyar Világháló - a világban élő magyarok ezredvégi üzenetei című emlékkönyvet. /Guther M. Ilona: A 105. Budapesti Nemzetközi Vásárról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ "

"Nagyajtán szept. 22-én megnyílt Kriza János munkásságát bemutató állandó kiállítás. Az avatást megelőzően Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Kriza János tudományos emlékülést szerveztek. Az előadók és meghívottak között szerepelt Kriza Ildikó (Budapest), Olosz Katalin (Marosvásárhely), Móser Zoltán (Bicske), Pozsony Ferenc (Kolozsvár), Tari Lujza (Budapest) is. /(Flóra Gábor): Kriza emlékének hódolva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Nagyajtán felavatták a Petőfi Irodalmi Múzeum segítségével berendezett Kriza János emlékkiállítást. Kriza Ildikó előadásában a 190 éve született unitárius püspök munkásságának jelentőségét méltatta: "Kriza János mindenféle módon a magyar kultúra szerves része, akár verseit, akár nyelvészeti stúdiumait, akár gyűjtéseit nézzük. 1863-ban jelent meg a Vadrózsák első kötete - amit sajnos nem követte a második, és a kéziratok is elvesztek -, amely bemutatta, hogy milyen egy nép költészete, milyen gazdag a tudáskincse." Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár a Kolozsváron működő Kriza János Néprajzi Társaság munkáját ismertette. Az ünnepség Nagyajtán folytatódott, ahol a falu lakói, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai segítségével berendeztek egy állandó Kriza-kiállítást. "Az anyagok egy része itt volt a faluban, a paplakban, a Kovászna Megyei Könyvtár munkatársai Kolozsvárról gyűjtöttek anyagot, ezeket mi kiegészítettük a Magyarországon található Kriza-kötetekkel, -levelekkel" - mondta Birck Edit, akinek segítségével a Székelyföldön több kiállítás is készült már. /Turoczki Emese: "Aki ma népköltészetet gyűjt, az mind Krizától indult és Krizához is tért vissza" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 25./"

"Aláírták a 2001. évi magyar-román határ menti együttműködési megállapodást, amelyet az Európai Unió a PHARE-program keretében - az előző évekhez hasonlóan - 5-5 millió euróval támogat. Boros Imre, a PHARE-programokat koordináló magyar tárca nélküli miniszter az MTI-nek elmondta: az országoknak járó 5-5 millió euró mellé társfinanszírozásként körülbelül ugyanekkora összeget biztosítanak az államoknak. A magyar-román határ menti együttműködés során elsősorban a határátkelőket, a határőrizetet, a közös infrastruktúrát és a környezetvédelmi beruházások fejlesztését támogatják. Magyarország 1995 óta vesz részt határ menti, úgynevezett CBC-programokban, jelenleg Ausztriával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával folynak közös projektek. Nemrégiben aláírták a magyar-ukrán határ menti együttműködés alapjait tartalmazó közös szándéknyilatkozatot, tárgyalásokat folytatnak Horvátországgal. A 2001. évi PHARE Nemzeti Programból, amelynek keretében Magyarország 108,8 millió euró támogatásban részesülhet, 19 millió euró jut a határ menti együttműködésre. /Magyar-román határ menti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Szept. 21-én a Hajdú-Bihar megyei tanács elnöke által vezetett magyarországi küldöttség érkezett Nagyváradra. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a 30 tagú, iskolaigazgatókból álló csoport látogatásának célja a Hajdú-Bihar és Bihar megye közötti együttműködési szerződés jegyében a tapasztalatcsere. Az egynaposra tervezett találkozó során a vendégek többek között a nagyváradi Ady Endre Középiskolába is ellátogattak. /Magyarországi küldöttség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"1990 óta folyamatosan apad Bihar megye lakossága. Ezt dr. Ritli László a megyei közjegyzőségi igazgatóság vezetője jelentette be, aki tanulmányt készítette a megye demográfiai helyzetéről. Év elején Biharban 620.991-en éltek. Csökkent a fiatalkorúak száma: száz lakosra 58 eltartandó személy jut. Rohamosan növekedett a válások száma, egyre többen csak élettársi kapcsolatban élnek. Évente általában hatezer terhességmegszakítást hajtanak végre. A házasságon kívül született és az elhagyott gyermekek száma is nőtt. Az országos átlagnál magasabb a lakosság halandósága, ezer emberre 13 halott jut. Átlagéletkoruk 60 év. Magas Biharban a gyermekhalandóság is, az első félévben 69 egy évnél fiatalabb csecsemő hunyt el, legtöbb koraszülött volt. Az átlagéletkor is az országos átlag alatt van, 69,1 év. /(balla): Csökken Bihar megye lakossága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Nagyváradon 1994-ben alakult meg az Ady Endre Sajtókollégium, tájékoztatott Kinde Annamária, a sajtókollégium vezetője. Az újságírókat képző iskola első igazgatója Stanik István (akkor az Erdélyi Napló főszerkesztője) volt. A sajtókollégiumot a budapesti Bálint György Újságíró Akadémia mintájára hozták létre. A tanrend is a budapesti minta alapján alakult ki. A harmadik évben médiamenedzser-képzést is hirdetett a sajtókollégium, valamint az egyházi újságíró szak indításával is próbálkoztak. Később indult fotóriporter képzés, valamit olvasószerkesztő-korrektor tanfolyam is, illetve két éve már tördelőszerkesztőket is képeznek a sajtókollégiumban. Mindehhez sok segítséget kaptak a magyarországi és a hazai sajtós kollégáktól. A tanrendben ugyanis négy hetes szerkesztőségi gyakorlat is szerepel. Az új tanévre is meghirdették nappali tagozaton az újságíró-, valamint a tördelőszerkesztő-képzést, levelező tagozaton négy szakot: újságíró, egyházi újságíró, olvasószerkesztő-korrektor valamint fotóriporter-operatőr képzést. A sajtókollégium Nagyváradon, a Kanonok soron működik. /Gergely Tamás, Stockholm: Kitömött magyar újságírók? Interjú Kinde Annamáriával, az Ady Sajtókollégium vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Megnyílt a X. Nagyváradi Ősz háromhetes rendezvénysorozata. Valamennyi váradi egyházi vezető hivatalos volt a rendezvényre, amelyen Tőkés László püspöke kemény szavakkal illette az ortodox egyházat. Tőkés László szerint csak akkor van értelme toleranciáról beszélni, ha kiküszöbölik a kisebbségi egyházakat ért negatív diszkrimináció minden formáját. Viorel Faur egyetemi tanár felszólalásában azt állította, hogy a püspök nyilakat lövellt az ortodox püspökre. Nagyvárad adott otthont egy nemzetközi sport-táncversenynek, amely szintén a Nagyváradi Ősz egyik rendezvénye volt. Románia valamennyi táncklubja képviseltette magát a standard és latin-amerikai táncokban. A rövid dráma hete szept. 24-én kezdődött a nagyváradi színházban. A hazai színházak jelentős számban képviseltetik magukat, magyarországi és német vendégeket is Váradra várnak a héten. /(Balla Tünde): Jubileumi Nagyváradi Ősz. Tőkés László a felekezeteket ért negatív diszkriminációról beszélt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Fennállásának 10. évfordulója alkalmából a Tasnádon a Bíró Lajos Ökológiai Társaság szept. 29-én ünnepi tudományos ülést, a Bíró Lajos emléktáblánál és szobornál pedig koszorúzást tart. /(Kinál György: Tízéves ökológiai társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója tájékoztatott az új évadról. Repedt Gonghoz összefoglaló címen az elmúlt évadban indítottak sorozatot, amely megidézi az elmúlt század kabaréját zenében, kuplékban, kabarétréfákban. Négy most végzett fiatal színészt szerződtettek: Tar Mónikát, Tokai Andreát és Aszalós Gézát, a kolozsvári főiskola végzettjeit, Mangó Melindát, aki Budapesten tanulta a szakmát. Temesváron azt tapasztalja, hogy romániai magyar politikusok a kulturális autonómiát úgy fogják fel, hogy annak adminisztrálása és irányítása az ő gondjuk kell hogy legyen. A színigazgató szerint szükség lenne akár negyedévenként megjelenő színházi szakfolyóiratra. Demetert foglalkoztatja az, hogy közönség - nem utolsó sorban a tanuló ifjúság - több magyar klasszikust láthasson az évad során, mint amennyinek az eljátszását egy színház felvállalhatja. - A közönség legjobban a kabaréelőadást látogatta. /Évadkezdés - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./"

"Szept. 26. emlékezés napja Szárazajtán. 1944-ben e napon a Maniu-gárda tagjai - a székelyföldi vérengzés első állomásaként a helyi iskola udvarán tizenegy szárazajtai magyart lőttek agyon, két személyt pedig lefejeztek. A vérengzés színhelyét ma emlékmű jelöli, amelyet megkoszorúz a település lakossága. /(Flóra Gábor): Szárazajta emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./"

"Csaknem két éve, hogy a szlovákiai Turócszentmárton múzeuma elhozta Szatmárnémetibe azt a fotókiállítást, mely a szlovákok legszebb fatemplomait mutatta be. Az itteni megyei múzeum most viszonozta a szép gesztust, egy kiállítással. Szatmár megyét a sokszínűség jellemzi, mind a vallás, mind pedig a templomok építészeti stílusában. A megnyitóra a szatmári múzeum vezetői utaztak el, de jelen volt a két ország kulturális tárcájának vezetése is, román részről Ioan Opris államtitkár és Karol König, a kisebbségi főosztály vezetője, a hazaiak részéről Matus Kucsera államtitkár és Janiczky Gabriella főosztályvezető. (Sike Lajos): Szatmári templomok Turócszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./"

"A kisebbségek problémáit feldolgozó román-magyar vegyes bizottság szeptember 24-25 között Bukarestben ülésezett. Munkálatairól az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád számolt be. Ezek szerint az elfogadott jegyzőkönyvnek négy része van: egy általános, alapelveket tartalmazó rész, egy a magyarországi román, illetve a romániai magyar közösségek helyzetét tartalmazó rész, továbbá egy, a státustörvénnyel kapcsolatos fejezet, és végül a két kormány felé javaslatokat megfogalmazó, jövőre vonatkozó rész. Az első, második és negyedik pontokban sikerült konszenzusos szöveget létrehozni. A státustörvénnyel kapcsolatban a román fél egy pontos elvárás-csomagot terjesztett elő, a magyar pedig megfogalmazta ezzel kapcsolatos válaszait. A romániai magyarság helyzetét javítandó ajánlásokból: a román kormány biztosítsa a helyi közigazgatásról szóló törvény kisebbségeket érintő vonatkozásai gyakorlati érvényre juttatását; tanulmányozza a romániai magyarsággal foglalkozó tudományos kutatóközpont létrehozásának és pénzügyi támogatásának lehetőségét; hozzanak létre közös szakértői bizottságot az 1848-1849-es forradalom aradi eseményeinek emlékére a Zala György szobrászművész szobra újraállításának megvitatása végett; folytatódjon a tárgyalás arról, hogy a multikulturális egyetemeken valamely nemzeti kisebbség nyelvén történő oktatási vonal tanárainak döntési lehetősége teremtődjön a karok szervezését érintő kérdésekben, továbbá az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról, illetve arról, hogy sürgessék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény elfogadását. E két utóbbiban az RMDSZ képviselőjének javaslatát vették kiindulópontként. /Bukarestben ülésezett a román-magyar vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ A magyar-román kisebbségvédelmi vegyes bizottság bukaresti ülésén a státustörvénnyel kapcsolatosan a magyar fél nem hivatalos állásfoglalást adott át - válaszul a román tárgyalópartner észrevételeire -, amelynek szövegét a Határon Túli Magyarok Hivatala az MTI rendelkezésére bocsátotta. A magyar dokumentum szerint, mely hét pontban foglalja össze válaszait az ugyanennyi pontban megfogalmazott román észrevételekre, a törvény célja, hogy a benne foglalt kedvezmények és támogatások révén a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek sokszínű és szoros kapcsolatot ápolhassanak Magyarországgal, boldoguljanak szülőföldjükön, megőrizzék nemzeti öntudatukat. Továbbá az, hogy Magyarország fejlessze két- és többoldalú jószomszédi viszonyát, saját stabilizáló szerepét és a regionális együttműködést Közép-Európában. A magyar fél leszögezi, hogy a törvény alapján kiadandó magyar, illetve magyar hozzátartozói igazolványokkal kapcsolatos közigazgatási eljárás kizárólag Magyarországon történik, magyar törvények alapján. A magyar igazolvánnyal azonos jogokat biztosító hozzátartozói igazolványt magyar nemzetiségűek nem magyar házastársa és gyermekei is kaphatnak. A törvényben meg van határozva, hogy mely magyar hatóságok vezethetnek nyilvántartást az igazolványokkal kapcsolatban, és hogy a nyilvántartásban mi szerepelhet. Végül a nem hivatalos állásfoglalás leszögezi: a magyar fél, úgy, mint eddig, a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a törvényben foglaltak végrehajtásáról a román felet közvetlenül tájékoztassa, és arról érdemi konzultációt folytasson. /Magyar állásfoglalás hét pontban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"Nagyváradon szept. 25-én megnyitották a XIII. Rövid Dráma Fesztivált. Fellép a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházis. /Rövid Dráma Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"Az Erdélyi Múzeum Egyesület Elnökség koszorút helyezett el gróf Mikó Imre /Zabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16./ szobránál, mely a régi botanikus kertben áll, valamint a Házsongárdi temetőben levő sírjánál, halálának 125. éves évfordulója alkalmából. Nevéhez fűződik az erdélyi tudományos élet megszervezése. Ő az Erdélyi Gazdasági Egyesület újraszervezője, létrehozta az Erdélyi Nemzeti Múzeumot és fenntartó intézményét, az Erdélyi Múzeum Egyesületet. /(Csomafáy Ferenc): Emlékezés koszorúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"Csíkszeredán szept. 25-én bemutatták Székedi Ferenc Zsögödből a világ /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, a szerző publicisztikai írásait tartalmazó kötetét. A szerző, a Csíki Tévé főszerkesztője az 1999-2001 közötti írásaiból válogatott, öt fejezetbe tagolva azokat. A kötetbeli írások bár aktuális eseményekhez kötődnek, lehetőséget adnak az olvasónak, hogy az elmúlt három év eseményeit újra felidézhesse. /(Daczó Dénes): Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"Napvilágot látott Ajtay Ferenc Kolozsvár környékének kirándulóhelyei /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A könyv megjelenése nagy hiányt pótolt. Negyven évig szünetelt a szervezett természetjárás és az ezzel kapcsolatos információk, generációk nőttek fel anélkül, hogy a kultúrált természetjárásra valaki is nevelje őket. Akik előttünk jártak c. fejezetben 28 nevet sorol fel a szerző, ismert geológusok, egyetemi tanárok mellett (dr. Koch Antal, dr. Cholnoky Jenő, dr. Balogh Ernő, dr. Tulogdy János, dr. Xántus János, dr. Páter Béla, Nyáradi Erasmus Gyula és mások) olyanokét is, akik főleg túraszervezéssel foglalkoznak. A kötetet Cholnoky Jenő és Túrós László rajzai, Gy. Szabó Béla fametszete és Valkovits László tusrajza díszítik. /Hanz Lám Irén, Kolozsvár: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"A kormánypártban felerősödött a nacionalista retorika. Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban leszögezte, hogy a kormánypártnak vannak olyan tagjai, akik közel állnak a Nagy-Románia Párt programjához. Újabban a miniszterelnök tesz újra és újra olyan nyilatkozatokat, melyek rontják az országon belül a román többség és a magyar közösség közötti viszonyt. Ezzel rontja a kormánypárt és az RMDSZ viszonyát, mindez egyfajta irányított kampánynak tetszik. Emiatt aztán Románia és Magyarország viszonya sem javulhat. Nem lehet a végtelenségig tűrni ezeket a nyilatkozatokat, mert sok helyen, sok megyében ezeket sokan máris úgy értelmezik, hogy ismét lehet itt magyarellenesen viselkedni. - A gazdasági élet átitatott politikával, ahol magyar részesedést, magyar tulajdont látnak a román nacionalisták, azonnal támadnak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ "

"Az RMDSZ küldöttségét - Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Verstóy Attila szenátort, Borbély László és Kelemen Hunor képviselőket - szept. 26-án fogadta Ion Iliescu államfő, aki mellett Octavian Stireanu és Ioan Talpes tanácsosok foglaltak helyet. Takács Csaba beszámolt a találkozóról. Az RMDSZ nevében Markó Béla vázolta az RMDSZ-t foglalkoztató problémákat: a gazdasági-szociális és reformvonatkozásban az eredmények váratnak magukra, a centralizáció alig enyhült. A rendeletek végrehajtása nehézkes. Markó Béla szóba hozta az amnesztia kérdését Héjja Dezső esetében, illetve az egész Agache-üggyel kapcsolatos helyzetet. Markó kitért a nacionalizmus megnyilvánulásaira, a nyelvtörvényre, az erőteljesebb reformigényre, az oktatásra és az egyházi ingatlanokra. Markó Béla gyakoribb konzultációs lehetőséget kért az elnöktől. Szó volt a státustörvényről is, amely vészélyezteti mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kapcsolatokat. Úgy váltak el az államelnöktől, hogy egy sor kérdés megoldását támogatni fogja. /(Cseke Gábor): Közel két óra Iliescu elnöknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

"Adrian Nastase miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozva szept. 27-én kijelentette: a jövő évi magyarországi választásokig nem várhatók látványos fejlemények Románia és Magyarország kapcsolataiban, ezért "most az a fontos, hogy feleslegesen ne rontsuk meg kapcsolatainkat". A státustörvénnyel kapcsolatos vitát a magyarországi választásokkal összefüggő konjunkturális problémának minősítette. Nastase kész ismét találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, mivel véleménye szerint a párbeszéddel sok félreértés tisztázható. A státustörvényt illetően a román kormányfő úgy vélte: egyrészt meg kell várni a törvénnyel kapcsolatos nemzetközi állásfoglalást, másrészt több kérdés megoldható, ha van rá akarat. Példaként említette a munkavállalás ügyét. Véleménye szerint elegáns megoldás lenne az, ha a munkavállalásról kötött román-magyar megállapodás jelenleg nyolcezer főben rögzített kvótáját eltörölnék. Ez megteremtené annak keretét, hogy mindenki - aki akar, vagy akit hívnak - Romániából Magyarországra mehessen dolgozni. Nem tekinthető szerinte kudarcnak az, hogy a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság bukaresti ülése jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be, elvégre nem a státustörvény, hanem a romániai magyar nyelvű állami egyetem problémája miatt nem történt meg az aláírás. A kérdést az tette bonyolulttá, hogy a magyar fél óhajtotta: a jegyzőkönyvben legyen utalás arra is, hogy a román félnek szándékában áll egy magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának támogatása Romániában. "Román részről ezzel szemben ellenvetés volt, mivel a kérdés kizárólag arra vonatkozik, miként is szervezi meg a román állam saját oktatási rendszerét. Ez nem lehet témája a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásoknak". Emlékeztetett arra, hogy a romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyét román részről mindig is a román állam belügyének tekintették. 1998-ban a kisebbségvédelmi szakbizottság budapesti ülésén a román tárgyalófél elfogadta ajánlásként, hogy támogatják a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, de ezt a megállapodást már az akkori kormány is azonnal semmisnek mondta ki. Nastase elmondta: ő soha nem támogatta az önálló magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, mert semmiféle olyan nemzetközi norma nincs, amely előírná az anyanyelvű állami egyetem alapításának kötelezettségét. "Fontos, hogy támogassuk a magyar nyelv használatát és tanítását, teremtsük meg a szükséges feltételeket a magyar nemzetiségű diákoknak. A kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák az anyanyelv megőrzését és elsajátítását biztosítják. Az állami egyetem létrehozása már más magyar nyelvű közintézmények létrehozását is felveti, a következő lépés a magyar anyanyelvű rendőrőrsök, kórházak kérdése lenne" - vélekedett. Román részről azt támogatják, hogy a Kolozsváron működő Babes-Bolyai Egyetemen belül magyar nyelvű katedrákat, tanszékeket hozzanak létre. "A magyar nyelvű magánegyetem alapítása egészen más kérdés: ilyen egyetemet most alapítottak Romániában, és ez az egyetem a jövő héten nyitja meg kapuit" - tette hozzá. /(Az MTI nyomán): Román-magyar kapcsolatok. Nastase nem vár látványos fejleményeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

"Szept. 27-én Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyugtalanítónak tartja a radikális szárny erősödését a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül. Ez megmutatkozik az alkotmány módosításával kapcsolatos egyes állásfoglalásokban is. Nastase szerint pártja esetében nem lehet nacionalista retorikáról beszélni. A román nyelvtörvény kérdésében az egyedüli nyitott kérdés a helyi magyar nyelvű tévéadók műsorának feliratozása volt. Nastase hangsúlyozta, a PSD egyetért azzal, hogy a vallási, a sport és a szórakoztató műsorokat ne feliratozzák, de a politikai műsorok esetében elvárják a fordítást. Nastase az RMDSZ képviselőinek szemére vetette, hogy a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottság napirendjére vitték az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. "Úgy véltük, az európai kapcsolatokban támaszkodhatunk az RMDSZ-re. Kértem, ezt a kérdést ne vessék fel, úgyis van elég égető problémánk. Zavart okoz, hogy mégis napirendre tűzték... Az RMDSZ négy évig kormányon volt. Akkor semmit nem oldottak meg, és most, amikor ellenzékben vannak, mindent meg akarnak oldani. Még csak nyolc hónap telt el, egy kis türelemre lenne szükség". A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a kormány a kétnyelvű helységnévtáblák kérdésében késésben van ígéretéhez képest. Megjegyezte, hogy nagy figyelemmel követi a romániai magyar sajtót. /(Az MTI nyomán): "Nagy figyelemmel követem a romániai magyar sajtót". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"