Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ szenátoraira 10 514-en szavaztak, a képviselőire 9 176 szavaztak. Eddig minden választáson tízezer alatt volt az RMDSZ-re adott szavazatok száma, értékelte Jakab Mihály, az RMDSZ megyei elnöke, az előző alkalommal négyezerrel kevesebbnek. /Guther M. Ilona: Négyezres nyereség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Hunyad megyében az RMDSZ szenátorjelöltjei 10 577, képviselőjelöltjei 11 156 szavazatot kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Krassó-Szörény megyében Frunda Györgyre 1807-en szavaztak, az RMDSZ szenátusi listájára 2223-an, a képviselőlistájára 2175-en. A kétes eredetű Magyar Szabaddemokrata Pártra 280-an, illetve 644-en voksoltak, tudósított Makay Botond, a megye RMSZ-titkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Az Oktatási Minisztérium mellett működő Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanterv Bizottság okt. 29-30-án Nagyváradon megvitatta és elfogadta a magyar nyelv és irodalomolvasás tantervét az V-VIII. osztályban. A tanterv a jelzett osztályokban feldolgozásra javasolt tananyagot tartalmazza. A bizottság módszertani segédkönyvek, munkafüzetek és szöveggyűjtemények kiadását javasolta. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

Tabajdi Csaba politikai államtitkár és dr. Kovács István, a Magyar Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke Budapesten átnyújtotta Szakács Gézának a Honfoglalás emlékérmet. Szakács Géza /Marosvásárhely/ fiatal közgazdász. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

"Patrubány Miklós újból emlékeztetett arra, hogy Domokos Géza az RMDSZ Elnöksége által 1992. aug. 27-én összeállított Hargita megyei parlamenti jelöltlistát önkényesen megváltoztatta, idézte az RMDSZ Elnökségének Domokos Géza lépést elítélő okt. 15-i közleményét. A lap mindezt Domokos Géza reagálásával együtt közli. Domokos Géza mindent megmagyaráz, ő helyesen járt el, nem így "az akkor már többségében a Tőkés László-Szőcs Géza csoporthoz tartozó elnökség." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./"

"Nov. 9-én tartották Brassóban az országos Bartalis János Szavazóversenyt. A 33 fiatal versmondó /köztük heten Magyarországról/ közöl nem volt könnyű kiválasztani a legjobbakat. Banner Zoltán, a zsűri elnöke elégedetten nyilatkozott a rendezvényről. Boldogan vállal ilyen feladatot a jövőben, mondván: "én erdélyi értelmiségi maradtam a magyarországi lakáscímmel is." Előadóművészetével is szívesen közvetíti az értékeket, amelyeket "az erdélyi magyarság felhalmozott". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Nov. 7-én Emil Constantinescu és Petre Roman aláírta a Demokrata Konvenció és a Szociáldemokrata Unió közötti együttműködési egyezményt. A közös kormányzati program szerint az a cél, hogy véglegesen eltávolítsák az ország politikai, gazdasági, társadalmi életéből "az Iliescu-rezsimet és következményeit", hiteles, demokratikus állami struktúrát hozzanak létre. Az elkövetkező hat hónapra a közös célok: a helyi közigazgatás decentralizálása, a pénzügyi reform megkezdése, a juttatások növelése a gyermekeknek, a nyugdíjak növelése, új munkahelyek teremtése, az állami költségvetés egyensúlyának helyreállítása, a privatizálás fellendítése és a szociális támogatási rendszer létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9-10./"

"Az elnökjelöltek nov. 13-i televíziós vitájában Ion Iliescu többek között a Curierul National aznapi számában megjelent valótlan, magyarellenes információját használta fel. Eszerint Frunda György állítólag kijelentette: "az RMDSZ a határok fölötti regionális területi autonómiára törekszik". Ezzel kapcsolatban a Romániába akkreditált Külföldi Újságírók Egyesülete nov. 14-én tiltakozó levélben fordult a Curierul National lap igazgatójához, Valentin Pauneescuhoz, hangsúlyozva: "Frunda úr nem tett ilyen kijelentést". "Ez az incidens annál súlyosabb, mivelhogy később, az államelnökjelöltek tévévitája során idézték ezt az információt." /Határokon át... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./"

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma dec. 12-i ülésén Tompa Gábornak, a kolozsvári Magyar Színház igazgatójának adományozta az idei Kriterion Koszorút. A díjat első ízben tavaly osztották ki, akkor Jakó Zsigmond történész kapta a kitüntetést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Murvai László két évtizede a magyartanítás minisztériumi szakfelügyelője, könyvében /Fekete fehér könyv/ statisztikai adatokkal mutatta be a romániai magyar oktatás helyzetét. Számba vette Románia valamennyi eddigi tanügyi törvényét és elemezte a kisebbségekre vonatkozó paragrafusokat. Bemutatta, hogy az érvényes tanügyi törvény több helyen a régebbiek szövegét vette át. - Az iskola vonatkozásában megmaradt a régi központosított struktúra. /Bura László: Fekete, fehér, igen, nem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./

1995 januárjában Nagyszebenben bekapcsolták a Duna TV műsorát a kábelhálózatba. Mihai Racovitan a szebeni Tirbuna hasábjain sorozatban támadta a Duna műsorát. Ez az újságíró kitűnik magyargyűlöletével, cikkeinek eredményei is lett, mert megszüntették a kábelhálózaton a Duna TV közvetítését. Mihai Racovitan ősszel arról írta cikkeit, hogy Erdély a románok országa. /Kalmár Zoltán: Miért nincs Duna Szebenben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./

Sepsiszentgyörgyön két katolikus templom épül, az Őrkő alatti cigánytelep lakosainak lelki gondozására pedig Márkus András, eddigi Csíki utcai plébános vállalkozott. Márkos András elmondta, hogy 1992-ben felépült a városban a Teréz Anya Leányai temploma, akkor felfigyelt a cigánygyerekekre, foglalkozni kezdett velük. Engedélyt kért, hogy csak a cigányok pasztorációjával foglalkozzon, ezt idén megkezdhette. Építik a lelkipásztori központot, ahol tervei szerint iskola is lesz, a felnőttek oktatására is gondol. 1993-ban nyolcvan gyermekből álló első áldozó csoportot gyűjtött össze, közben rádöbbent arra, hogy a legtöbb gyermek írni-olvasni sem tud. Ketten jöttek a segítségére, hitoktatónők, akik azóta is tanítják a cigánygyermekeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./

Lőrincz Gyula /sz. Zsibó, 1929. szept. 3./ Giurgiu megye magyar szenátora nyugdíjas, a Bolyai Egyetem matematika szakán végzett, tanított a bukaresti Műszaki Katonai Akadémián, majd átment az 19966-ban megalakult Informatikai és Csapatvezetés-Automatizálási Kutatóintézetbe, ahol a matematikai modellező osztály vezetője és matematikus ezredes volt. 1991-től választott elnöke a megalakuló bukaresti Petőfi Művelődési Társaságnak. A társaság hetente rendez összejöveteleket, valamint támogatja a bukaresti magyar nyelvű oktatást. Az RMDSZ úgy döntött, hogy a déli megyékben is állít jelölteket, így Lőrincz Gyulát Giurgiu megyében. A számítógép a töredékszavazatokat összesítve hozta ezt az eredményt, hogy Lőrincz Gyula az RMDSZ egyik szenátora lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Négy magyarországi és két romániai megye önkormányzati, illetve tanácselnökei Aradon nov. 14-én együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá, amely a PHARE-programnak megfelelően lehetővé teszi a határ menti települések közvetlen kapcsolatainak sokoldalúbb fejlesztését. Román részről Arad, Temes, Bihar és Szatmár, magyar részről Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye vesz részt a programban. A megállapodás szerint a szomszédos határ menti települések polgármesterei évenként találkoznak, hogy kidolgozzák a cserelátogatások programját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nov. 12-én első ízben sugárzott magyar nyelvű adást a Transilvania Rádió nagyváradi stúdiója. Az új adó egy erdélyi hálózat része, amely Szatmárnémetiben, Tordán, Zilahon és Besztercén működik, Nagyváradon kívül. A stúdió szerkesztői között van Dajka Attila és Márton Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A nagyenyedi Bethlen Kollégium egyik osztálya Bethlen Gábor marosillyei szülőházát látogatta meg, hazafele Déva váránál jártak, megtekintették az éppen akkor helyreállított Dávid Ferenc-emléktáblát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

"A lej árfolyama folyamatosan romlott és a temesvári feketepiacon november közepén a dollár elérta az 5000 lejes "álomhatárt, amit a legpesszimistább gazdasági szakértők sem feltételeztek. A német márkáért 3300 márkát kérnek a valutaüzérek, a magyar forintért 30 lejt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./"

A Moldovai Köztársaság jelenlegi elnöke, Mircea Snegur szerezte meg a legtöbb szavazatot /38,75 %/ az elnökválasztás első fordulójában, a második helyen Petru Lucinschi parlament elnök végzett /27,67 %/, a harmadik - meglepetésre - Vladimir Voronyin kommunista jelölt /10,24 %/, míg a negyedik az esélyesnek tartott Andrei Sangheli miniszterelnök 9,44 %-kal. A második fordulót dec. 1-jén tartják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Új Magyarország, nov. 19./

Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes megnyitása szept. 18-án volt, az épület megszentelése pedig nov. 17-én. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta az ünnepi szentmisét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

"Támogatja a Magyarország és Románia közötti közeledést, nyilatkozta az MTI-nek Emil Constantinescu, az új államfő, a két ország közötti mesterséges feszültségek negatív hatást gyakoroltak mindkét országra. Az alapszerződés "azonban nem a vége, hanem csak a kezdete egy folyamatnak, s a két félen múlik, hogy az ilymódon létrehozott keretet valóban megenyhült légkör megteremtésére használja fel országaink között". A korábbi kormánypárt feszültséget alakított ki többség és kisebbség között. A feszültségek nyílt konfliktussá fajultak, mint Marosvásárhelyen és a bányászjárás idején. "Ránk hárul a felelősség azért, hogy lezárjuk ezeket a sebeket..." Demokráciában a többségnek "figyelembe kell vennie a kisebbség panaszait." Ezeket a kérdéseket "demokratikusan fogjuk megvitatni". Az RMDSZ kormányzásban való részvételéről elmondta: "keresni fogjuk a kormányzási programot elfogadó más, hitelesen demokratikus erők támogatását is", ennek feltétele a román kormány tiszteletben tartása. A konvenció ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A "Szerződés Romániával", a Konvenció programja határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

Nov. 15-17-e között tartották meg a negyedik diák-újságíró találkozót Zilahon, a Meszes-hegység menedékházában. Tíz erdélyi város diáklapjai közül jelen voltak a Tentamen /Marosvásárhely/, a Bökény /Szilágysomlyó/, az Ébredés /Székelyudvarhely/ szerkesztői, de hiányoztak a brassóiak, a nagyenyediek, a csíkszeredaiak. Köszönetet mondtak a szervező zilahi Guguc újságnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

"Fontos volt számunkra, hogy az államfői tisztségbe Emil Constantinescu kerüljön, ma már elmondhatjuk, hogy a politikai fordulat teljes, legalábbis mint lehetőség - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Magyar Nemzetnek. Emil Constantinescu győzelmében, mondhatni, döntő szerepe volt a romániai magyarok szavazatainak. Nehéz időszak következik. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát sok területen. Ilyen a helyi közigazgatás, tehát a decentralizáció programja, beleértve a helyi költségvetési törvény kidolgozását. Nyilvánvaló, hogy fékező vagy ellenirányú erővel számolni kell az elkövetkezőkben is. - Nyilván minden koalíció kompromisszumok eredménye. Nincs kompromisszum abban, hogy "anyanyelvű oktatásunk helyzetét sarkalatosan megváltoztassuk." Kell olyan intézmény a kormányon belül, amely megfelelő hatáskörökkel foglalkozik a kisebbségi kérdéssel. Másrészt a Kisebbségi Tanács jellegét is meg kell változtatni, hiszen eddig nem rendelkezett közigazgatási hatáskörrel." - "Az RMDSZ most megkapta a teljes támogatottságot a romániai magyarságtól" - állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ elvtelen kompromisszumokat ezután sem fog kötni. - Az interjút Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., átvette: Magyar Nemzet, nov. 21./ Kialakulni látszik annak a lehetősége, hogy miniszteri szinten képviseltessük magunkat - nyilatkozta Markó Béla a Népszavának. Ezek még csak előzetes tárgyalások voltak. /Népszava, nov. 21./"

Nov. 21-én Gyergyószentmiklóson tisztújító közgyűlést tartott a városi RMDSZ. György Sándor leköszönő elnök áttekintette a szervezet elmúlt két évi tevékenységét. Török Zoltán indítványozta egy alapítvány létrehozását, amely a tehetséges gyergyói fiatalok továbbtanulását segítené. Megválasztották a városi RMDSZ elnökét, Kontesveller József személyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntette ki Tibori Szabó Zoltánt, a kolozsvári Szabadság főszerkesztőjét, újságírói munkássága elismeréseként. Göncz Árpád a kitüntetést nov. 21-én nyújtotta át Budapesten, az Országházban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Egyetlen erdélyi újságíróként kapta a díjat Tibori Szabó Zoltán, aki előzőleg heves támadást intézett a Magyarok Világszövetsége ellen.

Szokond svábok lakta falu volt, azonban a svábok áttelepültek Németországba, üres lett a plébánia is. A plébánia épületét felújították, a szatmári püspökség lelkigyakorlatos háznak használja, a ház szervezője Trepszker Erika. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Nov. 19-én nyílt meg Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban a Honfoglaló magyarság című vándorkiállítás, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum a Csíki Székely Múzeummal közösen szervezett, s amelyet a csíki, székelyudvarhelyi és szovátai közönség már megtekintett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Gheorghe Funar megírta az új hatalomhoz első levelét, figyelmeztetve az RMDSZ kormányzási szándékára, az RMDSZ ugyanis ravasz és agresszív. - Adrian Nastase szintén ostorozta az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció állítólagos titkos paktumát. /Alakulóban az új hatalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Besztercén három magán-rádió van, közülük a XXI. Rádió nov. 1-jétől napi félórás magyar nyelvű műsort sugároz, a 19 éves Szabó Attila szerkesztésében. Sok zene, mese hangzik el. /Fél óra magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./