Márton Áron 1907 és 1914 között a csíksomlyói, illetve az időközben felépült csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumba járt. Az iskola, a jelenlegi Márton Áron Gimnázium egész hetes rendezvénysorozatot szentelt a nagy püspök emlékének. Bálint Lajos nyugalmazott érdek celebrálta a szentmisét, volt diákvetélkedő, iskolamúzeum avatása, majd tudományos ülésszakon idézték fel a főpásztor emlékét. Jakab Gábor, a Keresztény Szó (Kolozsvár) főszerkesztője Márton Áron emberi és püspöki nagyságát domborította ki, dr. Balázs Lajos helyi tanár, néprajzkutató oral historyn alapuló tanulmányt terjesztett elő a püspök fiatalkori éveiről, Miklós József tanár Márton Áron iskolával, oktatással kapcsolatos nézeteiről szólt, Egyed Albert szociológus, a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője nemcsupán az erdélyi, hanem a huszadik századi magyar szellemi-közösségi élet egyik legfontosabb ihletőjének nevezte a püspököt. A jelenlevők megkoszorúzták az iskola folyosóján levő Márton Áron-emléktáblát. Lászlófy Pál, a Márton Áron Gimnázium igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Szakács Lajos esperes, a városban levő Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium igazgatója kiválóan megszervezte az emlékezést. Ebből az alkalomból Emberkatedrális címmel helyi kiadványt is megjelentettek, mely a pedagógusok könyvészeti munkájának eredménye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Kosáry Domokos történész, akadémikus nyitotta meg Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai című kiállítást és konferenciát okt. 5-én, melyet a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete rendezett Budapesten. A tárlat november végéig tekinthető meg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban. A tudományos konferenciát a Magyarok Világszövetsége székházában rendezték meg, melyen budapesti, kolozsvári és temesvári tudósok, történészek és egyetemi oktatók tartottak előadásokat. Bakos István, az MVSZ főtitkára a tudásközpontú nemzetfejlődés mellett érvelt. Rámutatott arra, hogy az Erdélyben élő magyar kisebbség más európai nemzetiségekkel ellentétben mindig is a műveltség, az értelem és a tudás fegyverével harcolt fennmaradásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7., Új Magyarország, okt. 2./

Okt. 5-én Nagybányán az RMDSZ, a nagybányai Misztótfalusi Kiss Miklós Közművelődési Egyesület és a Teleki Sándor cserkészcsapat tagjai 11 fenyőfát ültettek az unitárius temetőben, a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. Az egyesület elnöke, Lakatos Nella mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./

Vajdahunyadon a református templomban emlékeztek meg az aradi vértanúkról okt. 5-én, Zudor Endre vajdahunyadi magyar szakos tanár tartott előadást, majd Segesvári Miklós Hunyad megyei képviselőjelölt szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. - A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: "Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion's Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják." A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a "lélekhalászás" az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert "a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban". /K.L.: "Kémek férkőztek az MVSZ-be - állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16./"

Hetedik alkalommal gyűltek össze Nagyváradon okt. 6-án szabadon, hogy megemlékezzenek az 1848-as szabadságharc mártírjairól. Az emlékezést az egykori Nagy Sándor-József /ma Aurel Lazar/ utcai ház előtt tartották, ahol a tragikus sorsú honvédtábornok ifjúkorát töltötte. Jelen volt Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspök, rövid beszédet mondott Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

"Okt. 6-án Frunda György szenátor Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető alelnök társaságában folytatta választási kampányát Hunyad megyében. A megyeszékhelyen, Déván lakossági fórumot tartottak, ahol Frunda György előadta választási programját, majd bemutatták Hunyad megye RMDSZ-képviselő- és szenátorjelöltjeit. Frunda György három nyelven /magyarul, románul és cigányul/ köszöntötte a jelenlévőket. Miért indít az RMDSZ államelnök-jelöltet? "Azért, hogy ismertessük programunkat. Azért indulok, hogy megpróbáljam lerombolni a magyarellenes kitöréseket. Mi párhuzamos jogokat kérünk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ "

"A 13 aradi vértanú emlékének adóztak Aradon okt. 5-én, az aradi RMDSZ, az EMKE és az aradi Kölcsey Ferenc Egyesület közreműködésével, a Kultúrpalota termében emlékműsort tartottak, amelyen beszédet mondott az RMDSZ államelnök-jelöltje, Frunda György szenátor. Az emlékezést követő fórumon Frunda György ismertette választási programját. A fórumon megjelent - többek között - Cziszter Kálmán, az RMDSZ Arad megyei elnöke. Okt. 6-án koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott le Aradon, az emlékműnél. "A vértanú tábornokok azt is tudták, hogy a szabadságnak nincs nemzetisége, a szabadság egy és oszthatatlan" - mondta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségei elnöke. A szabadsághoz nem lehet értelmező lábjegyzetet fűzni, az vagy van, vagy nincs, jelentette ki. Lábody László címzetes államtitkár, a HTMH elnöke, aki beszédében emlékezetett: a kivégzettek öt nyelven beszéltek és közös célért harcoltak. Tokay György Arad megyei képviselő és Frunda György szenátor következett az emlékezésben. Koszorút helyezett el az emlékműnél Markó Béla és Takács Csaba az RMDSZ nevében, Lábody László és Bálint-Pataki József Magyarország kormánya nevében, Dumitru Branc aradi polgármester és Darida János alpolgármester, Szőcs Ferenc nagykövet, összesen 68 koszorút helyeztek el az erdélyi és magyarországi szervezetek, politikai pártok és önkormányzatok képviselői. Ugyanezen a napon az RMDSZ aradi székházában Frunda György sajtótájékoztatót tartott, felajánlotta ingyenes szolgálatait a telefonos "közvélemény-kutatást", a botrányos akciót feltáró újságíróknak, akik ellen a hatalom vizsgálatot indított, vállalva képviseletüket mind a hazai igazságszolgáltatás, mind a nemzetközi fórumok előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 7., 881. sz./ Lábody László beszédében említést tett az alapszerződésről, mire egy Magyarországból érkezett csoport néhány tagja hangosan fújolt. /Népszabadság, okt. 7./"

Dehel Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Opera rendezője a gyulai Várszínház 33. évadában nyújtott kiemelkedő teljesítményéért nívódíjban részesült. /A Magyar Opera Erkel Ferenc István király című operáját mutatta be a Várszínházban./ A díjat okt. 7-én Budapesten adták át a művésznek, valamint a többi díjazottnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A román-magyar alapszerződés fejünk felett és kinyilvánított akaratunk ellenére történt megkötésének legfőbb tanulsága, hogy egy új, nemzetben gondolkodó magyar kormány hatalomra kerüléséig csak magunkra számíthatunk. Az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság egyetlen hiteles politikai képviselőjére fokozott felelősség hárul Kolozsváron megfogalmazott céljaink kiküzdésében. Ennek elérése érdekében szövetségünk cselekvési egységet kell tanúsítson. - olvasható Borbély Imre képviselő nyilatkozatában. A kolozsvári SZKT azon döntése, hogy helybenlakást ír elő a parlamenti listára kerülés tekintetében, ellentétes a nemzeti közösség érdekeivel, szűkítő, minőségrontó és feszültséggerjesztő lépés. Borbély Imre egyike az ilyen kiszorítottaknak. Az Operatív Tanács elutasította óvását, ezért független jelöltként indul a Hargita megyei választókörzetben. Nem az RMDSZ ellen bont zászlót, hangsúlyozta. Borbély Imre megválasztása esetén felvételét kéri az RMDSZ-frakcióba és jelen kíván lenni az RMDSZ-képviselőknek a kolozsvári Szent Mihály templomban történő eskütételénél is. A nyilatkozathoz Cseke Gábor kommentárt fűzött, szerinte az, hogy valaki kilépjen, majd visszalépjen az RMDSZ parlamenti csoportjába, az az alapvető erkölcsi normákba ütközik. Ennyire nem vagyunk pótolhatatlanok, állapította meg Cseke Gábor. /Cseke Gábor: Elfüggetlenedtünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

1993 tavaszán Nagykároly tanácsa úgy döntött, hogy az egykori Szent László Konviktus épületét a frissen alakult római katolikus szeminárium /röviden: katolikus gimnázium/ rendelkezésére bocsátja. Megegyeztek az épületet ruharaktárnak használó katonasággal, hogy csereépületet kapnak, ezért ürítsék ki az épületet. Azóta évek teltek el, de a katonaság nem távozott az épületből. /Nem mennek a katonák! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A műkedvelőket foglalkoztató Figura Stúdiószínháznál /Gyergyószentmiklós/ idén háromszor volt színészfelvétel. A színház eddigi igazgatója, Pázmán Attila a közelmúltban lemondott tisztségéről, a jelen pillanatban vezető nélküli társulat még nem dolgozott ki programot a következő évadra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Népújság (Marosvásárhely) okt. 7-i számában közölt nyílt levelében a Borbély László képviselő-jelöltsége miatt kirobbant nyilatkozatháború, a vádaskodások beszüntetését sürgette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Fehér Katalin Lészpeden otthonát osztályteremmé alakította át, ahol csángó gyermekeket tanít anyanyelvükre, hogy megtanuljanak magyarul írni és olvasni. 1992 nyarán kezdett gyermekekkel foglalkozni. 1993 márc. 29-én feljelentették azzal, hogy széthúzást szít a katolikus hívek között. Kihallgatásakor a rendőrség hamis jegyzőkönyvet állított ki. Fehér Katalin az RMDSZ-képviselők segítségét kérte, ezután beidézték 1994. júl. 14-én tárgyalásra, amikor a bírónő kimondta, hogy egyetlen törvénycikkelyt sem szegett meg, nem okozott senkinek kárt. Hivatalos eljárás tehát nem folyik ellene, de többször megfenyegették: megverik, ha nem hagyja abba a tanítást. Fehér Katalinnak sikerült több tanítványát magyarországi nyaralásra vinni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Csíkszentkirály kezdeményezte, hogy szervezzék meg a Szentkirályok és Szentistvánok találkozóját, a Kárpát-medencében ugyanis 43 település viseli ezeket a neveket. Végül a múlt héten kilenc település képviselői nyújthattak kezet egymásnak: Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szentistvánbaksa Magyarországról, Kalotaszentkirály, Székelyszentistván, Marosszentkirály, Székelyszentkirály, Sepsiszentkirály pedig Erdélyből volt jelen Csíkszentkirályon. A megjelentek elhatározták, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget, évente fognak találkozni. Más csíki falvak is viselnek hasonló neveket /Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentdomokos stb., ezek a települések is átvehetnék ezt a kezdeményezést. /Székedi Ferenc: Lakhelyük: Szentkirály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Térképlapok Kolozsvár történetéből címen napvilágot az Erdélyi Szépmíves Céh (Kolozsvár) 4. füzete, Mózes Huba és Turánicz J. Lajos összeállításában. Régi térképek sorakoznak a füzetben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Szatmár megyében a különböző pártok képviselő-jelöltjei között több magyar is van, így az Autósok Pártja jelöltjei között szerepel Szerémy Péter és Dohi Trepszker Géza, az időnként felbukkanó Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt szatmári jelölt-listáját Menyhért János helyettes tanító vezeti, a második helyen Liteczky Irén áll. /Sike Lajos: Oszd meg, oszd meg...? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Folytatták tiltakozásukat a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákjai, akik tiltakoznak Bakó Mátyás igazgató jogtalan leváltása miatt. /Kitartanak a diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Hargita megye tanfelügyelősége és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevelés- és iskolatörténeti értekezleteket tartott több székelyföldi településen. Az értekezletek díszvendége dr. Mészáros István pedagógustörténész, az MTA tagja, aki október első öt napján Gyergyóalfaluban, Csíkszeredán, Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Korondon, végül Marosvásárhelyen tartott előadást A magyar iskola ezer éve címmel. Székelyudvarhelyen okt. 3-án egyúttal neveléstudományi ülésszakot hirdettek, a házigazda Szász Jenő polgármester volt, az ülésszak vezetője pedig Szabó K. Attila, a tanítóképző tanára. /A magyar iskola ezer éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

"Az Országgyűlés külügyi bizottsága okt. 9-i ülésén megvitatta Szűrös Mátyás szocialista képviselő és több ellenzéki képviselő a "Határon túli magyarság iránti felelősség dolgában" címmel benyújtott határozati javaslatát. Szűrös Mátyás azzal indokolta javaslatát, hogy megbomlott a magyar külpolitika egyensúlya, az integrációnak alárendelődött a határon túli magyarság ügye. A képviselő szerint az Országgyűlés szintjére kellene emelni a magyar-magyar csúcs zárónyilatkozatában foglaltakat. Az előterjesztést támogatta a Fidesz, az MDF, az MDNP és a FKGP frakciója. A külügyi bizottság azonban elvetette az indítványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"

Románia folytatja diplomáciai offenzíváját annak érdekében, hogy bejusson a NATO-bővítés első körébe. Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. Sorin Ducaru külügyi szóvivő arról adott tájékoztatást, hogy Melescanu az államfő üzenetét okt. 11-én kézbesíti Javier Solana NATO-főtitkárnak, Brüsszelben, okt. 14-én pedig a John Major miniszterelnöknek címzett levelet Malcolm Rifkind külügyminiszternek nyújtja át Londonban. Traian Chebeleu elnöki szóvivő ugyanezen célból utazott okt. 7-én Athénba. - Ducaru tájékoztatást adott arról is, hogy okt. 10-én Brüsszelben tartják Románia és az Európai Unió társulási bizottságának második ülését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

"A Márton Áron-emlékév lezárása nem azt jelenti, hogy ezentúl nem gondolunk nagy püspökünkre - nyilatkozta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A Szentszék 1991-be engedélyezte Márton Áron boldoggá avatási perének megindítását. Márton Áron eszménye lehet minden kereszténynek, "a nemzeti magatartást elválaszthatatlanul együtt élte meg az igazi keresztény magatartással." /Zsehránszky István: Józanságra intette népét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./"

A népi önéletírások értékes darabja Zsigmond Erzsébet Életem panaszos könyve /Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára, Kolozsvár, 1995, sajtó alá rendezte Keszeg Vilmos/ gazdagítja azt a sort, amit a Tamási Gáspár emlékezése, a Vadon nőtt gyöngyvirág jelentett és a nyoméba lépő többi könyv /Kiszáradt az én örömem zöld fája, Megszépült szegénység, Így teltek hónapok, évek, Pontot, vesszőt nem ismerek, de minden szó igaz. /Bölöni Domokos: Kicsi Magyar Bözsi siratója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12-13./

"Magyarellenes röplapokat dobáltak be okt. 13-án ismeretlen személyek Gyulafehérváron lakossági postaládákba. A röplap Göncz Árpád köztársasági elnök Erdéllyel kapcsolatos állítólagos nyilatkozatai címén támadja a magyarokat és az RMDSZ-t. Az utóbbi időben Gheorghe Funar, az RNEP elnöke követelte, hogy Göncz Árpád vonja vissza az Erdély múltjára vonatkozó kijelentéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./ A röplap az alapszerződésben szereplő 1201-es ajánlásról azt sugallja, hogy a kisebbségi jogok veszélyeztetik az ország egységét. Az uszító röplap "Göncz Árpád és a magyar revizionizmus" címmel, forrás megjelölése nélkül, de oldalszámok bejelölésével mintegy húsz sort idézet olvasható arról, hogy Erdélyt "egyetlen megbonthatatlan egységként vissza kell helyezni a magyar Szent Korona uralma alá". Az okt. 13-án végrehajtott röpcédulázást megelőzően okt. 10-én Funar egy televíziós műsorban szóról szóra így fogalmazott. Borbély László nem tartotta kizártnak, hogy Funar tv-adásának és a röplapnak valami köze van egymáshoz. Tóth Csaba, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke az Új Magyarország tudósítójának elmondta, hogy az RMDSZ feljelentést tett a megyei ügyészségen. Hitegea Fehér megyei főügyész ígéretet tett az ügy kivizsgálására. /Új Magyarország, okt. 16./ Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár okt. 15-én az MTI munkatársának elmondta, hogy minisztérium tájékozódik és - ha szükséges - megteszi a szükséges lépéseket azzal kapcsolatban, hogy Gyulafehérváron olyan röpcédulákat terjesztettek, amely Göncz Árpád köztársasági elnök állítólagos Erdéllyel kapcsolatos nyilatkozatai alapján támadta a magyarokat. Ebben az esetben úgy tűnik, hogy a romániai választási kampány részeként magyarellenes hangulatkeltés is megjelenik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./ Bagi Gábor szerint ez nem lenne összhangban az alapszerződés aláírása utáni reménytkeltő légkörrel. /Népszabadság, okt. 16./ A röpcédulázásról beszámoló magyarországi lapok nem jelzik, hogy milyen könyvből valók az idézetek. Az idézetek Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvében találhatók. Göncz Árpádot hamisítás szerzőnek tekinteni, ő csak fordító. Göncz Árpád fordításában jelent meg Bajcsy-Zsilinszky Endrének az eredetileg angolul írt, Svájcban kiadott könyve: Transsylvania Past and Future /Kundig, Geneve, 1944/. Magyar kiadása: Bajcsy-Zsilinszky Endre: Erdély múltja és jelene /Tinódi Könyvkiadó, Budapest, 1990/. Bajcsy-Zsilinszky valóban írt Erdélynek a magyar Szent Korona uralma alá való visszatéréséről. A könyv magyar kiadásának utószava és jegyzetei Vígh Károlytól valók."

Okt. 11-12-én tartották a Szilágyi Domokos Napokat. A rendezője - immár ötödik alkalommal - a Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az EMKE és a költő egykori jóbarátja, Muzsnay Árpád újságíró. A Hídépítők a Kárpát-medencében kerekasztal-megbeszélésen magyar és román írók, irodalomtörténészek vettek részt. Harmadik alkalommal helyeztek el koszorút Szilágyi Domokos Szatmárnémetiben felállított szobránál. 1995-ben a durván megcsonkított szobor helyreállítása után volt koszorúzás, idén egy bronzba öntött szoborváltozatnál koszorúztak. Boér Ferenc színművész Ti vagytok Én című pódiumműsorán az Északi Színházban /Szatmárnémeti/ főleg fiatalok töltötték meg a termet, ugyanúgy másnap Kolozsváron a Protestáns teológia dísztermét. Nagysomkúton, a költő szülőházában, a református parókián Nógrádi Béla esperes és Varga Károly szórványlelkész emlékezett a lelkipásztor-elődre, Szilágyi Domokos apjára. Idén van húsz éve /1976. okt. 27./, hogy Szilágyi Domokos véget vetett életének. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ Előzmény: Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát 1995. máj. 28-ról 29-re virradó éjjel /ekkor fejeződött be az RMDSZ kongresszusa Kolozsváron/ ismeretlenek súlyosan megrongálták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1995. jún. 10-11./

"Évadnyitó volt a Látó Irodalmi Színpadán, Marosvásárhelyen, okt. 12-én A Marosvásárhelyről Budapestre áttelepült Vári Attila szerzői estjén bemutatták Kettőskereszt /Mentor, Marosvásárhely, 1996/ novelláskötetét. /"Örök vásárhelyi". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

"Kétéves fennállását ünnepelte nemrég a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség, joggal állapíthatták meg, hogy két évtizedre elegendő munkát végeztek: apácakolostort alapítottak, szobrokat állítottak, általános iskolákat kereszteltek el egyházfőkről, saját történelmi múzeumot hoztak létre, új templomokat építettek, összeírták a körzet szerintük történelmi műemlékké nyilvánítandó valamennyi régi ortodox kápolnáját és temetőjét. Méltán írhatta a kolozsvári ortodox érsek üdvözlő dísztáviratában: "E püspökségnek az a rendeltetése, és küldetését teljesíti is, hogy megfeleljen egy olyan román régió románjai lelki szükségleteinek, mely prédául esett az elnemzetlenítés viharainak." "Feladata tehát, hogy újból felfedezze, értékké avassa e zóna román múltját minden lehetséges, főleg vallási és művelődési eszköz felhasználásával". /Két év. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ "

"Okt. 10-én a bukaresti Nemzeti Színházban ünnepelte alapításának 5. évfordulóját a kétnyelvű Együtt-Impreuna folyóirat, amelyet a Kulturális Minisztérium támogatásával adnak ki Bukarestben és jobbára propaganda-kiadványként terjesztenek. Az ünnepi esten Hajdu Győző olvasta fel Iliescu elnök üdvözletét, majd Gál Ferenc Oszkár, az "etnikailag vegyes családok", a vegyes házasságok támogatására létrehozott, a hatóságok által erőteljesen támogatott Armonia Alapítvány kezdeményezője beszámolt arról, hogy már 20 megyében vannak szervezetei, több tízezer vegyes család részvételével. Budapestről érkezett Baranyi Ferenc költő, aki verseit olvasta fel. Az ünnepi est sok román résztvevője között megjelent Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke is. /Együtt-Impreuna est Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ Hajdu Győző főszerkesztő a diktatúra hűséges kiszolgálója volt."

"A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./"

"Okt. 15-én Bukarestben, a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában rögtönzött író-olvasó találkozót tartottak. Mészöly Miklós, felesége, Polcz Alaine és Szávai Géza hozták el a bukaresti könyvtalálkozóra a budapesti Pont Kiadónál megjelent román nyelvű könyveket. "Útkereső és úttörő munka kezdeményezését látjuk ebben a vállalkozásban" - mondta Mészöly Miklós. A Pont Kiadó nemcsak a magyar és román nép, hanem más népek találkozását is szolgálja. Egy integrált kulturális programról van szó, amely Közép-Kelet-Európa alkotóinak műveit rövid idő alatt több nyelven, ugyanazon borítóval jelenteti meg. A bemutatott könyvek között szerepel Mészöly Miklós O che bella notte című román nyelvű novelláskötete, melyhez Bogdan Lefter írt utószót. Polcz Alaine Asszony a fronton című életrajzi regénye szintén román nyelven jelent meg /O femeie pe front/, melynek utószavát Ana Bladiana írta. A regény magyar nyelven is meg fog jelenni. Mircea Nedelciu Jenny avagy a szépséges irodistalány balladája című elbeszéléskötete magyar fordításban és Mészöly Miklós utószavával látott napvilágot, szintén a Pontnál /rövidesen románul is kiadják/, továbbá Szávai Géza regénye románul jelent meg Promenada cu femei si tapi címmel. "A román-magyar barátságot az irodalmi felől kell megindítani" - tartja Szávai Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./"