Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1994. augusztus 24.
"A Reménység Szigetén, Budapesten évente megrendezik az erdélyi polgármesterek konferenciáját az Erdélyi Gyülekezet. Németh Géza református lelkész köszöntötte a megjelenteket. Vida Gyula, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és képviselőházi frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi romániai politikai helyzet nem érett meg arra, hogy az alapszerződést megkössék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20-21./ A résztvevők közös állásfoglalásukban kérték a helyi hatóságokat, segítsék az itteni karitatív központot, hogy folytathassa áldásos tevékenységét, így a betegek támogatását, a népfőiskolai előadásokat. Tabajdi Csaba államtitkár is megjelent, kifejtette, hogy "a közönyösség, de még inkább az ellenséges hangulat jellemző, ha a határokon túli magyarságról van szó." Szerinte első lépésként a hat parlamenti párt részvételével koordinációs tanácsot kell létrehozni, de minden esetben figyelembe kell venni a határokon túli magyar szervezetek véleményét is. A román-magyar alapszerződéssel kapcsolatban kijelentette: "Semmit sem fogunk megkötni a kisebbségek feje fölött." A Duna Tv-nek meg kell tartani önállóságát, de a Magyar Televízióba integrálva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./"
1994. augusztus 25.
Ion Iliescu elnök aug. 23-án fogadta a romániai látogatást befejező japán parlamenti küldöttséget. A megbeszélésen a gazdasági együttműködésről volt szó. Hamarosan román parlamenti küldöttség látogat Japánba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./
1994. augusztus 26.
A román-magyar alapszerződéssel összefüggő kérdéseket vitatott meg aug. 24-én Budapesten szakértők részvételével Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökhelyettese Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Bodó Barnával, az RMDSZ politikai alelnökével. Tabajdi Csaba ismételten hangsúlyozta, hogy olyan alapszerződés megkötését szorgalmazza, amely messzemenően kiterjed a kisebbségek jogainak szavatolására és azok gyakorlati érvényesítésére is. Az RMDSZ javaslatára - a HTMH koordinálásával - sor kerül az érdekelt tárcák, valamint a romániai magyarság érdekvédelmi szervezet munkatalálkozójára. A kisebbségek életét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozó szakmai csoportok működtetéséről is tárgyaltak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1994. augusztus 26.
Aug. 26-án Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárt kinevezték az Ügyvezető Elnökség oktatási alelnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),aug. 31./
1994. augusztus 26.
Továbbra is érvényben vannak a román tannyelvű iskolába járó nemzeti kisebbséghez tartozó diákok számára azok a tanügyminiszteri rendeletek, melyek biztosítják anyanyelvük tantárgyként való tanítását, adja tudtul a minisztériumi értesítés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1994. augusztus 26.
Aug. 26-án az 1944. aug. 26-án az Úz völgyében elesettek emlékére állított emlékművet a Volt Hadifoglyok Háromszéki Szövetsége és a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. Hasonló emlékművet lepleztek le Csíkszentmártonban is. A román sajtó rosszindulatúan, vádaskodóan számolt be minderről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 30./
1994. augusztus 27.
Aug. 22-én holtan találták Vass Kiss Elődöt Budapesten, az albérleti lakásban, a fürdőszobában, öngyilkos lett. A fiatalember egyike volt a székelyföldi elítélteknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27.,Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./ Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának szóvivője arról tájékoztatott, hogy Vass Kiss Előd előzőleg italozott éjszaka és 50 ezer forint volt nála, amelyet azonban a holttest átkutatásakor nem találtak meg. /Magyar Nemzet, aug. 26./ Katona Ádám helyesbített: nem állította, hogy ötvenezer forint volt a fiatalembernél. /Népszava, aug. 27./
1994. augusztus 27.
Aug. 25-én véget ért a magyar nyelvészek Egerben megrendezett VI. kongresszusa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1994. augusztus 27.
Aug. 24-én őrizetbe vették Kolozsváron, majd Bukarestbe szállították és aug. 25-én az ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Ion Stoica, a csődbe ment Caritas nevű szerencsejáték tulajdonosa ellen. A károsultak sokmilliárd lej visszafizetését követelik, közülük a legelszántabbak 16. napja folytatnak éhségsztrájkot Kolozsváron a polgármesteri hivatal előtt. Ugyancsak letartóztatták a másik pénzcsinálót, a Magyarországon is aktív Gheorghe Popileant is. Popilean egy év után tért vissza Romániába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27., Új Magyarország, Magyar Nemzet, aug. 26./ A sajtó felvetette Funar felelősségét is a szerencsejátékok terén. A Romania Libera azt a írta, hogy a Román Nemzeti Egységpárt egyik célja a Caritas és Gerald szerencsejátékokkal az volt, hogy a kisebbségek kezében levő pénzösszegeket és ingatlanok a többségiek kezére játsszák. /Magyar Nemzet, aug. 27./
1994. augusztus 27.
Debreczi Árpád és Murvai László idén is közzétette /folytatásokban/ a magyar nyelvű oktatásról szóló összefoglalását. Az 1993/94-es tanévben 210 ezer magyar tanulót oktattak anyanyelvén /az ország lakosságának 7,1 %-a magyar, anyanyelven viszont a tanulók 4,9 %-a tanult/. Ebben a tanévben 48 192 óvodás járt magyar óvodába, 1063-mal kevesebb, mint az előző évben, 8237 magyar óvodás /14,6 %/ járt román óvodába. 1993/94-ben 2458 magyar óvónő működött, 87-tel több, mint az előző évben, viszont a szakképzetlen óvónők száma és aránya /1115 fő, 45,1 %/ nagyon magas. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1994. augusztus 27.
"Kántor Lajos a Magyar Nemzetben publikált terjedelmes írásában vitatta Tőkés Lászlónak a kézfogás-politikával szembeni állásfoglalását /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./ Elismerte ugyan, hogy a hatalom sok be nem tartott ígéretet tett, azonban Kántor Lajos azt hangsúlyozta, hogy vannak más példák is /Doina Cornea, Octavian Buracu és Emil Constantinescu kiállása/. Előbb gondolkozni és azután lépni - figyelmeztetett Kántor Lajos. Felálltak a hivatalok és hivatásos politikusok. "A naiv olvasó továbbra is a Nagy Nevekre figyel". "Ezzel szemben vállalni egy más véleményt - bizony kockázattal jár." Az erdélyiek megunták a "muszájherkulesi magatartást". Tőkés László és Sütő András hiába fogalmazzák "újra a Maradás Igéit, a puszta erkölcsi parancs már nem hat". "Az általuk felrajzolt nemzetiségi-kisebbségi Apokalipszis képei sajnos inkább siettetik, mint lassítják az exodust." Változás akkor remélhető, ha sikerül "születő eredményt felmutatva meghaladni a kisebbségi tudatot." Nem a többségre kell féltékenyen nézni, "hanem a MINÕSÉG lehetőségeit ismerni fel - társadalmak és kultúrák találkozási pontján." Viszonyítani a legjobbakhoz kellene. /Magyar Nemzet, aug. 27, 29./ "
1994. augusztus 30.
Kovács László külügyminiszter aug. 29-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, valamint Takács Csabát és Bodó Barna ügyvezető alelnököt. Ez a megbeszélés a Melescanu külügyminiszter szept. 5-i budapesti látogatásának előkészítéséhez tartozik. Az RMDSZ már az aug. 24-i budapesti megbeszélésén átadta a tárgyalás alapját képező RMDSZ dokumentumokat, helyesbítette Takács Csaba az Evenimentul Zilei állítását, miszerint ezeket a dokumentumokat csak most adták át. - Takács Csaba az aug. 29-i tárgyalásról elmondta, hogy megfogalmazták azokat a szempontokat, amelyeket fontosnak tartanak az alapszerződésbe foglalni. A dokumentumhoz tartozó jegyzékben részletesen kitértek azokra a szempontokra, amelyeknek megoldására igényt tartanak. A garanciát az jelenti, ha meghatározott jogi keretet kapnak a kisebbségi kodifikációk, ha a román törvénytárba alkotmányos jogként beépülnek az elvárások. Tehát nem garancia a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31., Új Magyarország, aug. 30., Tőkés László is jelen volt: Magyar Nemzet, szept. 3./ Markó Béla elmondta, hogy az RMDSZ dokumentuma nemcsak az erdélyi magyarság konkrét oktatási, nyelvhasználati, művelődési és közigazgatási javaslataira tér ki, hanem az elvi elképzelésekre is, a hármas autonómia-koncepcióra. /Népszabadság, aug. 30./
1994. augusztus 30.
Az 1993/94-es tanévben 412 I-IV. osztályos magyar iskola és tagozat működött /314 önálló, 98 tagozatos/ 61 575 tanulóval, 849-cel többel, mint az előző tanévben. 11 045 magyar tanuló román iskolába jár /az összes magyar elemista 15,2 %-a/. Összesen 3299 magyar tanító működött, 60-nal több, mint az elmúlt tanévben, viszont közülük 825-en szakképesítés nélküliek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./ Előzmény: aug. 27.
1994. augusztus 30.
Bartha Sándor marosvásárhelyi tanár 15 tanulóval Bélborba látogatott, ahol a helyi rendőr megmotozta a diákokat, bicskát, kést talált náluk, ezért a tanárra 85 ezer lej pénzbírságot szabott ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1994. augusztus 31.
"Szent István-napokat rendeztek a Maros megyei Hármasfalu községhez tartozó Székelyszentistván faluban aug. 18-20-a között. Az első napon beszédet mondott Markó Béla, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, Losonczy Zoltánné, Csongrád polgármestere, Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetője. A második napon helytörténeti előadások hangzottak el, aug. 20-án pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői tartottak ökumenikus istentiszteletet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében arról szólt, hogy "ezerszáz esztendős létünk itt a Kárpát-medencében elegendő példát ad nekünk a túlélésre, a megmaradásra és ami a legfontosabb, a megújulásra." Erdélyben meg kell teremteni az egészséges nemzeti tudatot. A "magyar történelem nem a vereségek, hanem a talpra állások, az újból és újból megteremtett ország, a nemzetépítő akarat, az el nem tiporható szolidaritás, a mindig megőrzött hagyomány és a mindig megújított otthon története." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Székelyszentistván, Csókfalva és Átosfalva összeépült, ma már Hármasfalu. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"
1994. augusztus 31.
Tabajdi Csaba aug. 23-án fogadta a börtönből szabadult székelyföldi fiatalokat, az előző napon öngyilkosságot elkövetett Vass-Kiss Előd társait, akiknek magyarországi beilleszkedésükhöz a szükséges tartózkodási és munkavállalás engedélyek beszerzésében segítséget ígért Törzsök Erika a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1994. augusztus 31.
Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke aug. 29-én Budapestre utazott, az európai rektorok konferenciájára. Göncz Árpád is fogadja. Constantinescu Budapestről Münchenbe utazik, hogy részt vegyen a bajorországi Keresztényszociális Unió kongresszusán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.31./
1994. augusztus 31.
"Tőkés László elmondta, hogy elemző tanulmányára, amely folytatásokban jelent meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9-13./, mindeddig nem érkezett mértékadó válasz, noha az anyagot megküldték minden mértékadó tényezőnek. Az alapszerződéssel kapcsolatban a legfigyelemreméltóbb a magyarországi sajtóban Méray Tibor Miért nem kellenek alapszerződések? /Népszabadság, aug. 17./ című írása, amely "megerősíti az erdélyi véleményeket, miszerint egy román-magyar alapszerződés felvetése erőltetettnek, elsietettnek tűnik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 31./"
1994. augusztus 31.
Az 1993/94-es tanévben 620 magyar nyelvű általános iskola vagy tagozat működött, az előző évhez képest az önálló magyar iskolák száma 9-cel csökkent, a tagozatoké 12-vel emelkedett. Ebben a tanévben 79 508 magyar V-VIII.osztályos járt iskolába, közülük 63 905 anyanyelvén /80,4 %/, 15 603 magyar diák románul tanult. A magyarul tanulók lélekszáma az előző tanévhez viszonyítva 4248-cal volt kevesebb. Az országos csökkenés 5,7 %-os, a magyar ennél magasabb, 6,2 %-os. Az egyes megyékben eltérőek az arányok. A jelzett tanévben a magyar oktatásban 6019 tanár tanított, közülük 5496 /91,3 %/ magyar, 523 pedig román nemzetiségű. A tanárok 69,1 %-a szakképesítéssel rendelkezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1994. szeptember 1.
Az 1993/94-es tanévben 141 líceumban folyt magyar nyelvű oktatás /41 önálló anyanyelvű intézmény, 100 pedig tagozat/, az előző tanévben 151 líceumban volt magyar nyelvű tanítás ebből 31 önálló, 118 tagozatos/. Az 1993/94-es tanévben 30 475 magyar középiskolás végezte tanulmányait, az ország középiskolásainak 4,2 %-át alkották. Az előző évhez képest 721 tanulóval kevesebben jártak magyar nyelvű középiskolába. IX. osztályba 7331 magyar tanuló járt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1994. szeptember 1.
Bukarestben a Tudományegyetemen működő Hungarológiai Tanszék a filológiai tudományok doktora fokozatot előkészítő képzést indít magyar nyelvészetből, jelentette be dr. Murvai Olga tanszékvezető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1994. szeptember 2.
Romániában a IX-es tanulók létszáma 1990 óta növekszik, a magyar nyelven tanulók száma viszont csökken /1990/91: 9916, 1993/94: 7331 fő. Az iskolatípusonkénti megoszlás azt mutatja, hogy a magyar tanítási nyelvet választóknak több mint fele az elméleti líceumba jár, tehát olyan szakokra, amelyek folytatásaképpen az anyanyelvi képzés elérhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
1994. szeptember 3.
Az 1993/94-es tanévben magyar nyelvű szakiskola négy megyében működött, 25 osztállyal, ezenkívül hat megyében összesen 26 magyar inasiskola, anyanyelvű mesteriskola csak Hargita megyében van, három osztállyal. Ebbe a három iskolatípusba 6242 magyar tanuló járt, 415-tel több az előző évinél. Ennek ellenére a magyar nyelven folyó szak-, inas- és mesterképzésben részesülők arányszáma az országos átlag 2 %-a. - Magyar nyelvű posztliceáris osztályba 891 tanuló járt ebben a tanévben, további 1259 magyar tanuló román iskolába iratkozott be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 3.
A kormány nem zárkózik el a magyar-román csúcstalálkozó elől, nyilatkozott Horn Gyula miniszterelnök. Kormánya szívén viseli az erdélyi magyarság sorsát, de elképzelhetetlennek tartja az erdélyi magyarok jogos követeléseinek érvényesítését, ha rossz a magyar-román államközi viszony. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 3.
A Szenátus őszi ülésszakának első napján megválasztotta a vezetőséget. Elnök továbbra is Oliviu Gherman, a titkárok között megmaradt Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor. - Az RMDSZ a majd napirendre kerülő oktatási törvénytervezet módosításáért folytat harcot. Ez nem lesz könnyű, mert a Románok Nemzeti Egységpártja szept. 2-3-i tanácskozásán ismételten leszögezte, hogy kisebbségi vonatkozásban sokallja a törvénytervezetnek a Képviselőházban elfogadott változatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 3.
Aug. 31-én újabb sajtótermék látott napvilágot Marosvásárhelyen, a Hírmondó, az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadványa. Felelős szerkesztője Zonda Attila, a szervezet megyei politikai alelnöke. A Hírmondó a Népújság napilap havi melléklete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1994. szeptember 3.
"Kovács László külügyminiszter kifejtette: "kormányomnak az az álláspontja, hogy a valós vagy vélt sérelmeket mindkét oldalon félre kell tenni és megfelelő politikai akarattal meg kell teremteni a kölcsönös bizalom légkörét." " A megkötendő magyar-román alapszerződést a magyar kormány nyitánynak tekinti, olyan eszköznek, amely keretet adhat a kétoldalú kapcsolatok teljes skálája fejlesztéséhez." A magyar kormány nem kíván a kisebbségek feje fölött dönteni, ezért rendszeresen konzultál a romániai a romániai magyarság legitim képviselőivel. Ez véleménycserét jelent és nem egyeztetést, "mert a magyar kormány senkinek sem kíván vétójogot biztosítani abban, hogy milyen szerződést köthet meg." Az ET jelentéstevői észrevételeiből kiderül, hogy a "kisebbségi jogok európai szintű biztosításával még sok probléma van Romániában." "Magyar részről ezeket a kérdéseket - a román kormány nemzetközi fórumokon tett ígéreteinek végrehajtását - nem tekintjük bilateriális ügynek." Az ígéretek teljesítésében azonban mi is érdekeltek vagyunk. Melescanu külügyminiszter a Magyar Nemzetben hangsúlyozta, hogy intézményesíteni szeretné a párbeszédet. Az Európai Unió is bátorítja az alapszerződés megkötését. Úgy véli, hogy "inkább szövegezési problémák maradtak függőben, a tartalmiakkal ellentétben." Melescanu szerint az alapszerződésnek általános előírásokat kell tartalmaznia. Szerinte Romániában most fog megszületni a tanügyi törvény, a kisebbségi törvény, kérdés, szükség van-e még valami kiegészítésre. A kisebbségekkel tanácskozik az alapszerződésről, de nem a tárgyaláson való részvételre gondol, mert ezek kormányszintű tárgyalások, magyar részről is csak előzetes tanácskozás történt. Hajlandó a határátkelőkről is tárgyalni. A konzulátusok megnyitásával szemben nem létezik elvi kifogás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Magyar Nemzet, szept. 3./ "
1994. szeptember 6.
"Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Kovács László külügyminiszterrel folytatott megbeszélése alkalmával először találkozott az új magyar kormány képviselőjével. Kovács László biztosította őt, nyilatkozott a találkozóról Tőkés László, hogy a magyar külpolitika elődleges kérdései közé tartozik a határon túli magyarság ügye. Felmerült a Duna Tv ügye. Az RMDSZ képviselői kifejtették, hogy "kár volna ezt az igazán autonóm típusú Duna Tévét megszüntetni vagy beolvasztani. Mind Kovács László, mind Tabajdi Csaba ezt a kérdést nyitottnak tekinti és messzemenő megértésükről és támogatásukról biztosítottak a Duna Tévé önállóságát illetően, hogy továbbra is betölthesse sajátos funkcióját, nemzeti televízió jellegét." Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, hogy a háború előtt a magyar kormány a költségvetésből 0,4 %-kal támogatta a határon túli magyarságot, addig ma ez az arány mindössze 0,2 %-os. Rólunk nélkülünk nem dönthetnek, így összegezte a találkozót Tőkés László. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 31., Tájékoztatás= Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./"
1994. szeptember 6.
Melescanu külügyminiszter szept. 2-án fogadta az RMDSZ vezetőit /Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Bodó Barna politikai alelnököt és Varga Attila képviselőt/ magyarországi látogatása előtt. Az RMDSZ-vezetők sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy baráti légkörben zajlott le a megbeszélés, egyben nyilvánosságra hozták az RMDSZ állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszterrel történt megbeszélésük értelmében Magyarországon elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
1994. szeptember 6.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő szept. 2-án bejelentette, Iliescu elnök felhatalmazta Melescanu külügyminisztert, hogy budapesti tárgyalásán a legnagyobb nyitottságot tanúsítsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./