Az 1992-es népszámlálás Temes megyei adatainak tükrében látható, hogy a megye magyarság a beolvadás felé halad. A megye lakosságának 9 %-a /62 798 fő/ magyar, 1977-ben még tízezerrel többen voltak. A megye lakosságának több mint fele /31 733/ Temesváron él, Lugoson 49 742 főből 5431 magyar, Nagyszentmiklóson 13 083-ból 1388, Zsombolyán 11 830-ból 1961, Dettán 6489-ből 1404 magyar nemzetiségű. Ezer főt meghaladó magyar közösség van még Újszentesen /1285 fő/, Végváron /1213 fő/ és Gátalján /1042 fő/, Újszentesen és Végváron a magyarság többségben van. A megye 27 településén él egy-egy magyar, 65 helyen számuk nem haladja meg a tizet, 108 településen 10 és 100 között van a magyarok lélekszáma, 46 helységben pedig létszámuk száz és ezer között van. - A vallási megoszlást vizsgálva a magyarok többsége /42 677 fő/ katolikus. A beolvadást mutatja, hogy a megyében 14 436 román római katolikust írtak össze. Temes megye egyetlen magyar középiskolájában, a Bartók Béla Líceumban /Temesváron/ 79-en érettségiztek, az 1042 magyar lelket számláló Gátalján kudarcba fulladt a magyar elemi iskola szervezését célzó kísérlet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Az oktatási törvény képviselőházi vitájában újból hevesen támadták a kormánypárti képviselők az RMDSZ módosító javaslatait, végül jún. 21-én sikerült elfogadtatni azt a meghatározást, hogy kérésre a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló csoportok, osztályok, tagozatok vagy önálló iskolaegységek szervezhetők. Végül Sinkó István képviselő Funar polgármester újabb provokációjával kapcsolatban /a főtéri ásatások/ interpellált és a kormány állásfoglalását kérte a rendszeressé váló magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. A kormány ugyanis pénzt utalt ki erre az ásatásra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Jún. 22-én ezrek tüntettek Kolozsváron a Mátyás-szobor és a főtér megmentéséért. A tüntetésen megjelentek az erdélyi egyházak legmagasabb rangú képviselői, az RMDSZ vezetői és kiemelkedő román személyiségek. Fodor Sándor író ismertette a résztvevőkkel a polgármester újabb provokációját, a főtér feldúlásának tervét. Beszédet mondott Doina Cornea, bejelentve, hogy levélben fordult Iliescu elnökhöz, továbbá az Európa Tanács főtitkárához, Octavian Buracu kifejtette, hogy szervezete, az Interetnikai Párbeszéd Egyesület kiáll a főtér eredeti arculatának megőrzéséért. Tőkés László püspök kiemelte, hogy Funar a bukaresti politika eszköze. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Czirják Árpád kanonok. A szobornál Buchwald Péter szenátor románul, Molnos Lajos megyei RMDSZ-elnök pedig magyarul olvasta fel az RMDSZ, a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Tanácsa és az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa felhívását. A dokumentum aláírói felszólítanak mindenkit, hogy jelenjenek meg jún. 24-én a főtéren ökumenikus istentiszteleten. A tüntetés rendzavarás nélkül folyt le. Ezután az RMDSZ vezetői felkeresték Grigore Zanc Kolozs megyei prefektust, aki ígéretet tett: ha beleegyeznek az ásatások megkezdésébe, a szobor helyén marad, tudósított Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság főszerkesztője. /Népszabadság, jún. 23., a felhívás szövege: Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./ Ugyancsak a Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak a romániai magyarság valamennyi felelős tényezője, valamint a román ellenzék olyan jeles személyiségei jelenlétében, mint Doina Cornea, Octavian Buracu és Lilian Bacu, a helyi Polgári Szövetség elnöke. Megjelentek a Román Televízió munkatársai is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ A nemzetközi sajtóértekezleten Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, hogy a szervezetnek át kell értékelnie eddigi álláspontját, mivel azok hatástalanok maradtak. Funar intézkedéseire a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tétlenül tovább nézni. Az RMDSZ a polgári engedetlenség olyan formáira kényszerül, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. /Magyar Hírlap, jún. 23./

Szász János úgy érzi, hogy senki sem áll mellé, szavait félremagyarázzák, azon gondolkodik, hogy búcsút kell mondani a politikai közírásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Maros megyében a rendőrség és az útügyi hivatal emberei jún. 21-én a prefektus utasítására több mint 20 helységben leverték és összetörték a kétnyelvű táblákat, a tulajdonosok belegyezése nélkül magánterületre is behatolva, ahol a táblák 1990 óta álltak. Az RMDSZ megyei szervezetének jún. 22-i állásfoglalása elítélte ezt a provokációt, emlékeztetve az ET-ajánlásokra, amelyek betartását Románia vállalta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

A képviselőházi vitában gyakorlatilag az összes kisebbségi oktatást szolgáló RMDSZ-javaslatot elutasították, így az ország történelmét és a földrajzát románul kell tanítani, akárcsak az egészségügyi, jogi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági szakoktatás esetében a szaktárgyakat, a törvény tiltja az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezését, elveszi az egyházak jogát hagyományos iskolahálózatuk működtetéséhez. A törvény mellett végül jún. 23-án 207-en, ellene 39-en, az RMDSZ és a Liberális Párt`93 képviselői szavaztak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./, 14-en tartózkodtak. /Népszabadság, jún. 24./ Az RMDSZ képviselőházi csoportja nyilatkozatában keserűen és felháborodással állapította meg, hogy az oktatási törvény tervezete jelenlegi formájában abszolút elfogadhatatlan a romániai magyar közösség számára, hiszen nyilvánvaló és minősíthetetlen szentesítését jelenti a kisebbségek diszkriminációjának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24., Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, jún. 24./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa jún. 22-én ülésezett Kolozsváron. Megállapították, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet és a tanügyi törvénytervezet parlamenti vitájának jelenlegi állása kimerítik a válsághelyzet fogalmát. A Kolozsváron kialakult feszültség merényletet jelent az egyetemes kulturális örökség ellen is. Sorozatos tiltakozó megnyilvánulások szükségesek, az első a jún. 24-ére tervezett ökumenikus istentisztelet Kolozsvár főterén. Ügyelőszolgálatot kell felállítani az ásatások megkezdésének megakadályozására. Az oktatási törvénytervezet diszkriminatív, alkotmányellenes, ellentétes az ET-ajánlásokkal. Az RMDSZ-nek a tiltakozás határozottabb formáit kell alkalmazni. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

"Kolozsváron jún. 24-én reggel a tévé helyi adásában felolvasták Funar polgármester felhívását, amelyben kérte a város lakosságát, ne válaszoljon az RMDSZ "provokációjára". Békésen gyűlt össze a tömeg Kolozsváron, a Mátyás-szobor előtti téren az ökumenikus istentiszteletre. Délelőtt 11-kor a főtérre vonultak a történelmi magyar egyházak, az RMDSZ országos és helyi vezetősége, a társszervezetek, a magyar parlamenti képviselők és szenátorok, valamint a demokratikus román ellenzék képviselői. Beszédet mondott dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, dr. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök, Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök, dr. Erdő János, unitárius egyházi főjegyző, Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök, Kiss Béla, evangélikus egyházi főjegyző, Czirják Árpád katolikus főesperes, Tőkés László nagyváradi református püspök, Doina Cornea, Molnos Lajos Kolozs megyei RMDSZ-elnök és Markó Béla. A tömeg békésen szétoszlott. Az RMDSZ őrtállókat nevezett ki, akik figyelik a teret. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25., Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./"

A romániai magyarság körében a magyarországi választások eredménye, a szocialisták győzelme aggodalmat keltett, így Horn Gyula és Gherman szegedi találkozója és Horn kijelentése, hogy ő Antalltól eltérően nem 15, csak 10 és fél millió magyar miniszterelnökének érezné magát. A szocialisták újabb állásfoglalásainak köszönhetően /továbbra is felvállalják a magyar kisebbség küzdelmét, autonómiára törekvését/ a helyzet javult, Tőkés László püspöknek Horn Gyulához intézett üdvözlő távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSZ továbbra is elvárja Magyarország erkölcsi és diplomáciai támogatását, értékeli a jelent Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. /Magyar Nemzet, jún. 25./

Tavaly avatták fel Szatmárnémetiben Szilágyi Domokos szobrát. Akkor vetődött fel egy évente megismétlődő rendezvény gondolata, melynek témája a Kárpát-medence második világháború utáni országonkénti sajátosságának vizsgálata. A Soros Alapítvány által támogatott Szilágyi Domokos-napok idei rendezvényét Szülőföld és avantgarde címen /júl. 1-2./ a hatvan éve született, tragikus sorsú Hervay Gizellának szentelik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

"Grausam Géza megrögzött antiklerikálisként és dühösen kirohan, unja már a Tőkés Lászlóval kapcsolatos csatározás közlését az újságokban, elég a papszónoklatokból. Szerinte agyrémes, idejétmúlta szöveg a "helytállás, bátor kiállás". Amennyiben nemzetárulással vádolnák, megjegyzi: "nem érdekel magyarosch hőbörgésük!" /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25-26./"

Jún. 23-án a Szenátus, jún. 27-én a Képviselőház is elfogadta az Alkotmánybíróságnak a háborús veteránokról szóló törvénnyel kapcsolatos döntését: háborús veteránoknak tekinthetők azok az észak-erdélyiek is, akik a román hadsereg ellen harcoltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ Előzmény: a parlament a román hadsereg ellen harcolókat kizárta a kedvezményből, ezért az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult.

Ismeretlen tettes leverte az unitárius egyház megalapítójának, Dávid Ferenc püspöknek a dévai várban levő emléktáblája magyar feliratát, a tábla felét törték le: a román felirat a helyén maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Gyulán jún. 22-25-e között megrendezték a Kézfogások magyar-román baráti találkozót magasrangú magyar és román politikusok, művészek részvételével. A megjelentek - köztük Adrian Dohotaru külügyi államtitkár - aláírták a Román Írószövetség elnökének, Laurentiu Ulicinak a tiltakozó közleményét: elvi egyet nem értésület fejezték ki a román-magyar interetnikumi kapcsolatok feszültségének fokozására irányuló kísérletekkel szemben. Helytelenítik Funar kolozsvári polgármester tervét Mátyás király szobrának eltávolítására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Jún. 28-án az Erdélyi Történelmi Múzeum igazgatója értesítette az RMDSZ vezetőségét, hogy megkezdik Kolozsváron az ásatásokat. A hírre a főtérre siettek az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, az RMDSZ vezetői. Heves vita alakult ki, Lazarovici múzeumigazgató érvelt az ásatás mellett, de nem tudta meggyőzi az RMDSZ képviselőit. Az ásatást nem kezdték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Székelykeresztúron tartották az unitárius egyetemes lelkészkonferenciát, ahol közleményt fogadtak el: tiltakoznak Tőkés László püspök személyét ért rágalmazó írások, a kolozsvári Mátyás-szobor és a képviselőházi törvény miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

A Bolyai Társaság kezdettől a Bolyai Tudományegyetem visszaállítását szorgalmazta, ugyanakkor mások a Székelyföldön alapítandó Székely Egyetem mellett voltak. Idén Kolozsváron, az egyetemen kaptak 300 helyet magyar nyelvű oktatásra, de aggódnak azért, betelnek-e a helyek. Kolozsváron, a Zeneművészeti Főiskolán a rektor eleve elzárkózik a magyar nyelvű oktatástól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Az RMDSZ Temes megyei választmánya állásfoglalásában tiltakozott a Tőkés László püspök elleni rágalomhadjárat miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

A Képviselőház is elfogadta a nyári szabadság idejére a kormánynak adandó felhatalmazást. A kormány - élve a felhatalmazással - rendeleti úton újból határátlépési illetéket akar bevezetni. Amennyiben a rendelet megjelenik, az RMDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Az RMDSZ vezetői sajtóértekezletükön arról beszéltek, hogy a Kolozsváron kialakult feszültség, az oktatásügyi törvény sorsa, a helynévtáblák eltüntetése egyelőre nem utal összehangolt magyarellenes kampányra, de a véletlen egybeesések foglalkoztatják az erdélyi magyarságot. A kolozsvári ásatási terv ügyében az államfőhöz fordultak, azonban Iliescu elnök hallgat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Herédi Gusztáv állt ki írásában Tőkés László püspök mellett, cáfolva az igazságtalan vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Jún. 29-én Bukarestben tárgyalt Hárs Gábor, az MSZP nemzetközi titkárságának vezetője, találkozott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, Sergiu Cunescuval, a Román Szociáldemokrata Párt elnökével, Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártja vezetőjével és Oliviu Ghermannal, a kormányon levő Szociális Demokrácia elnökével. Jún. 30-án Emil Constantinescuval, a Demokratikus Konvenció elnökével és az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést. A magyar külpolitika nem állít fel sorrendet a szomszédos országokkal való kapcsolat javítása és a határon túli magyarság sorsával való törődés között, mondta Hárs Gábor. A magyar kormány nem vár politikai lojalitást az RMDSZ-től, nem kíván az erdélyi magyarság feje fölött tárgyalni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Az Evenimentul Zilei júl. 1-jei száma közölte 18 vezető bukaresti régész közös nyilatkozatát: felemelték szavukat a kolozsvári ásatások ellen. Nem járulnak hozzá ahhoz, hogy a régészetet politikai fegyvernek használják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2., Új Magyarország, júl. 2./

A Képviselőházban elfogadott tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a nemzetiségek nyelvén folyó oktatásban, kérdéses, hogy változtat-e ezen a Szenátus, amikor tárgyalni fog erről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A Csíki RMDSZ júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Székedi Ferenc leköszönő elnök tartott beszámolót, majd Borbély Ernő volt parlamenti képviselőt választották meg elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Az Alkotmánybíróság júl. 6-án kiadott állásfoglalása szerint Iliescu elnök kijelentéseivel nem sértette meg a román alkotmányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., Magyar Nemzet, júl. 7./

Romániai magyar újságírótábor nyílt Árkoson, magyarországi vendégek is érkeztek. A megnyitó előadásokat Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ elnöke és Gáspár Sándor ügyvezető elnök tartották. A lapok főszerkesztői megjelentek a táborban. Román-magyar párbeszédre is sor került. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

"Júl. 4-én Iliescu elnök sajtóértekezletet tartott, éppen azon a napon, amikor a parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást az elnöki tisztségéből való felmentésére. Az ellenzék felkérte Iliescut, jelenjen meg a parlament előtt és tisztázza szavait. Az államelnök ennek nem tett eleget, ehelyett levélben fejtette ki, hogy az ellene indult eljárás megalapozatlan. Sajtóértekezletén kitért a magyar-román viszonyra. Megérti a magyar fél törekvését, hogy gondját viselje a határon túli magyaroknak, Románia is ugyanezt teszi, a románok egyharmada is a határokon kívül él, mintegy tízmillió román. Románia arra ösztönzi a határokon túli románokat, hogy legyenek lojális állampolgárok. Az RMDSZ által elfogadhatatlan oktatási törvénytervezetet dicsérte, az RMDSZ-álláspontot "nüanszbeli eltérésnek" nevezte: a legszélesebb lehetőségeket biztosítja a nemzetiségeknek. A határokon kialakult áldatlan helyzetet szakértői illetékesek feladatának nevezte. A magyar kisebbség autonómia-igényében a bantusztanizálódásra való törekvést látja. A helyi autonómia kérdése belügy, szögezte le. /Romániai Magyar Szó (Budapest), júl. 6., Magyar Hírlap, Új Magyarország, júl. 5., az interjú szövege: Dimineata (Bukarest), júl. 9./"

Kolozsváron júl. 7-én reggel 9-kor megjelentek az Erdélyi Történeti Múzeum emberei, hogy megkezdjék az ásatást. Megkondultak Kolozsvár harangjai, mire a város magyar lakósai a főtérre siettek. A szobor környékét mintegy 200 főnyi csendőrlánc vette körül és válogatás nélkül ütöttek mindenkit gumibottal, aki megpróbált a kijelölt ásatási helyszínre eljutni. A városi tanács egyik tagját, Herédi Gusztávot is megrugdosták. Az elsők között érkeztek a helyszínre az erdélyi magyar történelmi egyházak papjai és az RMDSZ vezetői. Nemsokára csatlakoztak hozzájuk a Bukarestből repülőgéppel hazatérő RMDSZ parlamenti tagok. A téren volt Doina Cornea is, aki értetlenségét fejezte ki a rendőrség brutális fellépése miatt. Délelőtt 10-kor Takács Csaba ügyvezető elnök aláírásával kiadott RMDSZ-közlemény felhívta a nemzetközi közvélemény figyelmét a Kolozsváron kialakult helyzetre. Este azután eltávolították a munkagépeket, elvonult a karhatalom, Gheorghe Lazarovci múzeumigazgató bejelentette, hogy ilyen körülmények között nem tudják folytatni a munkát, azonban nem mond le a munka folytatásáról. Közben Bukarestben Markó Béla elnök személyesen tájékoztatta a történtekről Iliescu elnököt és a belügyminisztert, az RMDSZ-szenátorok pedig a miniszterelnököt. Markó Béla ismételten kérte Cosmanca közigazgatási államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, azonban Cosmanca ezt csak szóban tette meg. A magyar ügyvezető kormány állásfoglalása szerint elfogadhatatlan, hogy megbontsák Kolozsvár főterének arculatát. A kabinet tiltakozik az erőszak ellen. Júl. 8-án reggel újból meg akarták kezdeni a munkálatokat, de az ott őrködő kolozsváriak ezt magakadályozták. Délelőtt a kulturális miniszter elrendelte a munka leállítását és azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. A rendkívüli bizottság régészekből, történészekből áll, akiknek az UNESCO nyújt segítséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9., Népszava, Népszabadság, júl. 8., Markó Béla nyilatkozata az MTI-nek: Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A parlament két házának júl. 7-i együttes ülésén elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt: 166-an szavaztak az indítványra és 242-en ellene. A képviselőházi elnök, ügyrendi okokra hivatkozva, megakadályozta az RMDSZ frakcióvezetőit, hogy felolvassák a kolozsvári provokáció miatti tiltakozó nyilatkozatukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9-10./