Az utóbbi években jelentősen csökkent a határon túli magyaroknak szánt támogatás, ezért az oktatási pályázatok száma is jóval kevesebb volt. Ennek ellenére a Magyar Pedagógus Szövetség szovátai Teleki Oktatási Központjában az idén is sikerült számos tábort, képzést megszervezni. Geréb Éva programkoordinátor beszélt az idei tevékenységről. A legsikeresebb az erdei iskola volt, mintegy 100 kisiskolással, melyet a román oktatási minisztérium támogatott. Ugyancsak ez a minisztérium finanszírozta a tehetséggondozó matematikai tábort. A diákoknak tartott talán legrangosabb rendezvény a tizedik alkalommal megszervezett faragótábor, amelyet a néhai Bandi Dezső tanár kezdett el, s melyet tanítványa, Székely Lajos folytat. A Teleki Oktatási Központban 120 személy számára biztosíthatnak szállást, étkeztetést, mi több, a TOK kiegészült egy kempinggel is, ahova turistákat is várnak. Geréb Éva reméli, hogy az idény lejártával nem kell majd bezárni a TOK kapuit. /(vajda): Számvetés a TOK-nál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

A kolozsvári Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely Oktatási stratégiák elnevezéssel vitaestet tartott a Kolozsváron. Megjelent többek között Szőcs Judit, az RMPSZ országos elnöke, Tárkányi Erika, a szakmai szövetség Kolozs megyei elnöke, Popa Márta, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, Tőkés Elek, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, valamint Szabó Gábor tanfelügyelő, Kötő József EMKE-elnök és Veres Valér egyetemi adjunktus, KMEI igazgató. Veres Valér szociológus demográfiai adatokat hozott a Kolozs megyei és a régióbeli magyarság természetes fogyására. Szabó Gábor tanfelügyelő adatai szerint Kolozs megyében 2005-ben összesen 11 017 gyermek tanult magyar oktatási intézményben (az óvodától egészen a XII. osztályig). Megyei szinten évente száz magyar nemzetiségű gyermek tanul román tagozaton. A megyében még mindig „hiánycikk” a magyar nyelvű szakoktatás, s ez a szakiskolában románul tanuló magyar fiatalok asszimilációjához vezet. – Az oktatás helyzetének javítását az egyházak által nyújtott segítségtől, a PHARE-támogatástól remélhetjük – mondta Szőcs Judit RMPSZ-elnök. Tárkányi Erika szerint fel kell mérni, melyek az életképes tanintézetek. /N.-H. D.: Oktatási stratégiák népességcsökkenésünk tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

Az eddigi tantárgy-specifikus tanfolyamok helyett inkább interdiszciplináris és általános módszertani tanfolyamok megszervezésére fektetik a hangsúlyt a jövő évi Bolyai Nyári Akadémia szervezői. Ugyanakkor csökkenni fog a tanfolyamok száma, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elmondta, hogy az RMPSZ elnöksége Szovátán tartott rendes ülésén az idei Bolyai Nyári Akadémia kiértékelése mellett felvetődött a változtatás szükségessége is. Beszámoló hangzott el a tavalyi Mákvirág-díjas tanulók nyári, görögországi tanulmányútjáról. Idén 43 kilencedikes, tizedikes és tizenegyedik osztályos diák részesült Mákvirág-díjban. Szász Zoltán fájdalmas képet vázolt fel a magyarlakta vidékek iskolahelyzetéről. Lászlófy Pál elmondta, nehéz anyagi helyzetben van a pedagógusok szövetsége. Intézményei fenntartásához évente 300 ezer lejre lenne szükség. A magyar Oktatási Minisztérium ennek alig több mint felét biztosítja, a többit támogatóktól sikerült összekunyerálnia. Azonban ismét kéregetnie kell, mert a béreket, villany- és fűtésszámlákat ki kell fizetni. Október 14-én Szovátán emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Jelen volt két szovátai 56-os elítélt, Kelemen László és Megyes János is, akik megrázó élménybeszámolójukkal hozták közelebb azt a kort a Mákvirág-díjas diákokhoz. /Takács Éva: Nehéz anyagi helyzetben. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 17./

Október 28-29-én Aradon tartották – országosan 1938 óta – első kongresszusukat a romániai és a határon túli román tanítók. A találkozó elsődleges célja a tanítók szerepének, összefogásuk hangsúlyozása volt, képviseltették magukat a határon túli – albániai, bulgáriai, macedóniai, magyarországi, moldovai, szerbiai, ukrajnai – tanítók is, akik más és más körülményekről számoltak be. Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolaközpont tanítója az RMPSZ – mint társszervező – országos és Arad megyei tevékenységét mutatta be. /(Kiss): Tanítók kongresszusa. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 30./

November 5-én zárul Kisiratoson az a továbbképző foglalkozás, amelyet magyarul tanító, elsősorban pályakezdő pedagógusok számára szervezett Kooperatív tanulás címmel az RMPSZ szovátai Teleki Oktatási Központja, az Arad és a Temes megyei tanfelügyelőség, valamint az Arad Megyei Pedagógusok Háza. A húsz Arad és tíz Temes megyei óvónő, tanító, tanár számára Pellegrini Miklós Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Szabó László, az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola magyartanára és Kiss Anna, a Csiky Gergely Iskolacsoport tanítója főként gyakorlati tevékenységgel közelíti meg a témaköröket. /(K. K.): Pedagógus-továbbképzés Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

Fehér megyei oktatási tanácskozást tartottak Erdei Itala oktatáskutató munkaanyaga alapján Nagyenyeden. A megbeszélésre a megyében működő magyar tannyelvű iskolák egy részének bizonytalan helyzete szolgáltatott okot. A problémára iskolaközpontok létrehozása jelentené a megoldást. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium már lépett egyben az ügyben, hiszen bentlakásában már 15 vidéki kisiskolás lakik. A tanácskozáson megjelent Kerekes Hajnal, a Fehér megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője, dr. Demény Piroska, a Bethlen Gábor Kollégium aligazgatója, Gál László, a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Szeminárium igazgatója, Bárócz Huba református esperes, Tóth Gabriella kisebbségi tanfelügyelő és Stáb Ildikó megyei RMPSZ-elnök. Általános vélemény szerint az I–IV. osztályok hosszabb távon is fenntarthatók, de az általános iskolák V–VIII. osztályos tagozatainak egy része nehéz helyzetbe került. Bár az utóbbi időben javult a szaktanári ellátottság, a felvinci, a balázsfalvi, a marosújvári, a gyulafehérvári tagozatok komoly létszámgondokkal, osztályösszevonásokkal küzdenek. Szilárdabb a helyzete a bethlenszentmiklósi, magyarlapádi, torockói, és természetesen a nagyenyedi kollégiumi osztályoknak. Kötő József volt oktatási államtitkár néhány éve oktatási mikrorégiók kialakítását kezdeményezte. A tanulmány két megyei iskolaközpont működtetését feltételezi Nagyenyeden és Gyulafehérváron. Új lehetőség a gyulafehérvári és a környékbeli gyermekek számára az, hogy a katolikus érsekség tulajdonában található ún. Fogarasi-féle épületcsoport felújítását tervezik. Decemberben megérkeznek a mikrobuszok (iskolabuszok) is, amelyekkel jövőtől több mint 400 román és magyar tanuló fog ingázni különböző iskolaközpontokba. A tervek szerint Magyarlapádra szállítják a megszűnt becei iskola V–VIII. osztályos diákjait és a Bethlenszentmiklós környéki tanulókat. /Bakó Botond: Válsághelyzetben a magyar tannyelvű iskolák= Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

November 16-án tartották a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kis-Küküllő és Nyárád menti körzetének tisztújító gyűlését. Tőkés András megyei RMPSZ-elnök elmondta, hogy a szakmai feladatát eddig jól ellátó RMPSZ most új helyzet előtt áll. A pedagógustársadalom szétesőben van, akárcsak maga a romániai magyar társadalom. Ha az RMPSZ mozgósítani akarja a közösségben rejlő tartalékokat, akkor váltani kell. Geréb Éva, a Teleki Oktatási Központ programszervezője az intézmény elmúlt négy évének tevékenységéről számolt be, kiemelve, hogy az itt zajló képzések államilag engedélyezettek, de nem akkreditáltak, annak ellenére, hogy az oktatás színvonala az európai normáknak megfelelő. Magyarosi Erzsébet, az erdőszentgyörgyi iskolák igazgatónője arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a testvértelepülésekkel való kapcsolat ápolására. Fülöp Juditot, a Szovátai 1-es Sz. Óvoda igazgatónőjét választották meg a Kis-Küküllő és Nyárád menti körzet RMPSZ-elnökévé. /v.gy.: RMPSZ-tisztújítás a Nyárád és Kis-Küküllő mentén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

A szovátai Teleki Oktatási Központban december 16-án ünnepli tizenötödik születésnapját a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, aki megalakulása óta irányítja az RMPSZ munkáját, elmondta, hogy 1991. december 14-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium dísztermében tartották alakuló ülésüket. Az RMPSZ átfogja azokat a területeket, ahol magyar nyelven folyik az oktatás – beleértve Bukarestet is. A csángó magyarok oktatásának fejlődésével létrejött csángó szaktestület is integrálódott a szervezethez. Évente tartanak országos küldöttgyűlést. A tagok száma 7–8 ezer között ingadozik, míg a romániai magyar oktatók száma kb. 12 ezerre tehető. Az RMPSZ létrehozott három területi és egy országos oktatási központot: a partiumi, a kolozsvári Gál Kelemen, a Székelyföldi területi oktatási központokat, valamint a szovátai Teleki Oktatási Központot. Emellett az utolsó években – szintén Szovátán – sikerült egy ifjúsági bázist is kialakítani, a Teleki Kertet. Tizenegy házikó és egy központi épület áll többnyire az ifjúság rendelkezésére, táborokat, erdei iskolákat szoktak itt rendezni. A Bolyai Nyári Akadémiának évente 800–900 hallgatója és 100–150 előadója van. A jövő évtől azt tervezik, hogy általánosabb, interdiszciplináris képzéseket vezetnek be, a tantárgyi, szakmai képzéseket pedig kétévente szervezik. 2001-ben létrehozták az Ábel Kiadót, az erdélyi magyar tankönyvkiadás részére. Kétévente meghirdetik az Apáczai-pályázatot, amellyel a közoktatásban dolgozó kollégák tudományos munkáját ösztönözik. Egyre nehezebb az anyagi források biztosítása. Másfél éve nagyon nehezen tudtak pénzt előteremteni, sok szponzor segítségével. A RMPSZ működési feltételeit a magyarországi Oktatási Minisztérium Határokon Túli Magyarok Főosztálya (annak különböző változatai), a fejlesztéseket pedig nagymértékben az Illyés Közalapítvány támogatása biztosította. Hasonlóan támogatást nyújt az Apáczai Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, a Pro Professione Alapítvány pedig minden nehéz időben segített. Segített a Richter-Gedeon Rt., a Vegyépszer és 2006-ban mentőövként jött a MOL Románia Rt. Nagy mértékű támogatása. /Takács Éva: Szolgálatra szegődtünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 16./

Az egyetem ellen indított „lejárató kampány” mögött a Sapientia, illetve a Partiumi Egyetem van, amelyek el akarják csábítani a leendő diákokat – ez derül ki Nicolae Bocsan, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtóközleményéből. Bocsan szerint Tőkés László református püspök nem csak az egyetem szétválasztását követeli, hanem politikai pozícióját kihasználva nyomást gyakorolt az egyetem szenátusának magyar tagjaira. A Szabadság kérte Tőkés Lászlót, kommentálja Nicolae Bocsan kijelentését. A püspök, aki egyben a Partiumi Keresztény Egyetem elnöki tisztségét is betölti, csupán annyit mondott: nem tartja méltónak a rektor kijelentését arra, hogy bármilyen formában reagáljon rá. Egyre gyakrabban tesz furcsa kijelentéseket Bocsan rektor mostanában. Magyari Tivadar, a Magyar Tagozatvezetők Tanácsának szóvivője emlékeztetett: nem is olyan régen a rektor azzal vádolta a magyar oktatókat, hogy ellenzik az egyetemen történő német nyelvű oktatást. Ezt később a tanács sajtóközleményben cáfolta. Magyari Tivadar elmondta, hogy a magyar rektor-helyettes kinevezésének ügyében nem történt előrelépés. Értetlenkedéssel fogadta Nicolae Bocsan kijelentését Szilágyi Pál, a Sapientia Egyetem leköszönő rektora is. Szilágyi szerint nem a BKB tevékenysége miatt jelentkezik több vagy kevesebb magyar diák az egyetemre, hanem egyszerűen azért, mert a felvételiző diák több mint száz felsőoktatási intézményből választhat. Bővült a BKB-támogatók tábora: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) is az önálló magyar karok létrehozása mellett foglalt állást. A szövetség felszólította az RMDSZ-es honatyákat, hogy „most, amikor minden részről támogatottságot tapasztalunk ügyünk védelmét illetően” vívják ki az önálló magyar karok létrehozását záros határidőn belül. /Kiss Bence: Bocsan (újabb) összeesküvés elmélete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezetőtanácsa és a Nagykárolyi Református Egyházmegye vezetősége munkaülés keretében határozott arról, hogyan hasznosítsák a hadadi Dégenfeld–kastélyt, amely eddig iskolaként szolgált, és amelyet nemrég visszakapott a család örököse, majd felajánlotta az egyházkerületnek az épületet. Tőkés László püspök hirdetett igét január 9-én Hadadon, abból az alkalomból, hogy a KRE hivatalosan birtokba vette a volt iskolát. Az egyházi vezetők, illetve a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyebeli képviselői munkamegbeszélést tartottak a leendő Dégenfeld Egyházi, Oktatási, Kulturális és Művelődési Központról. Nem csupán fiatalok számára szerveznek majd tevékenységeket — ifjúsági táborokat, kulturális összejöveteleket, tanulmányi, bibliaismereti vetélkedőket —, hanem gazdakörök, felnőttek szakmai képzésének a szervezését is kezdeményezni fogják. Az, hogy Dégenfeld Pál felajánlotta az egyházkerületnek az örökségét, nagyon sokat jelent. /(fodor): Kulturális és Művelődési Központ Hadadon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 11./

Az Oktatási Minisztérium internetes honlapján közzétette az idei országos képességi vizsga, illetve az érettségi tételeit, melyek egy hónap múlva nyomtatott formájában is hozzáférhetővé válnak. A következő két hónapban a szaktestület minden romániai kisebbség nyelvére – így magyarra is – lefordíttatja a tételeket. /Magyarul is hozzáférhetők az érettségi vizsgatételek. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ Egyelőre csak románul tanulmányozhatók az érettségi és a kisérettségi tételei. Matekovics Mihály, az Oktatási Minisztérium kisebbségügyi igazgatója a helyzetet azzal magyarázza, hogy a tételeken az utolsó percig dolgoztak, így a fordítóbizottságok most kezdhettek dolgozni. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke elítélendőnek tartja az eljárást, amely az esélyegyenlőséget sérti. A korrekt eljárás az lett volna, ha a magyar nyelven tanuló diákok is azonos időben jutnak hozzá a tételekhez, mint a román társaik. Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács (CNCD) elnöke elmondta: a minisztérium eljárása mindenképpen elmarasztalható. Ennek ellenére Asztalos Csaba úgy véli, a tanácsnak nem kell bírságolnia a tanügyminisztériumot. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős alelnöke elismerte, hogy a kisebbségi tanulókat hátrányos helyzetbe hozza a kialakult helyzet, az RMDSZ ennek ellenére nem tiltakozik a megkülönböztetés ellen. Sógor Csaba szenátor, a felsőház tanügyi, tudomány- és ifjúságügyi bizottságának tagja szintén diszkriminatívnak tartja a minisztérium eljárását. „Kérdéses azonban, hogy milyen eredménye lehet az esetleges tiltakozásnak” – tette hozzá a szenátor. /Farcádi Botond: Éretlen esélyegyenlőség. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Méltó ajándékot kap idén, Szent Imre herceg születésének ezredik évfordulójára a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium. Lászlófy Pál egykori iskolaigazgatónak, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége elnökének régi terve valósul meg: a gimnázium kápolnájának nagy vitrói, színes üvegberakásos díszablakai is visszakapják eredeti formájukat. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula képzőművészeknek köszönhetően újra Szent Istvánt, a Szűzanyát és Szent Imre herceget fogják ábrázolni. Mindezt 1999 őszén határozta el Lászlófy Pál, a gimnázium akkori igazgatója, vigyázva arra, hogy megőrizze annak kápolna-díszterem kettős rendeltetését. A sikeresen restaurált kápolna története azonban nem ért véget a 2000-ben tartott szenteléssel. Idén újabb munkálatba fog az alsó kilenc kisvitrót is helyreállított Nagy Ödön képzőművész. Terv szerint ősszel fog elkészülni a szintén kilenc nagy díszablak. Nem kis kutatás előzte meg e tervet. Az egykori diákok még emlékeznek, hogy figurálisan valóban őket ábrázolták a vitrók, de mivel nem maradtak fent fényképek, a Szent Kereszt plébánián őrzött régi törmelékeket kellett segítségül hívni és azokat kirakni. A terv készen áll, még nincs finanszírozó. /Antal Ildikó: Magyar szentek üvegtörmelékekből. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége állásfoglalásában nyomatékosan kéri a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium számára az iskola melletti sportpálya visszaadását, annak végleges megoldását Támogatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a gimnázium küzdelmét, mivel az iskola létének egyik alapvető feltétele a sportpálya biztosítása. /Állásfoglalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Kofity Magda megyei elnök vezetésével „Beszédtechnika” továbbképző tanfolyamot szervezett a hét végén a Hunyad megyei magyar pedagógusoknak. Déván a Téglás Gábor Iskolacsoportban zajló eseményre a megye minden részéből eljöttek az oktatók. /Gáspár-Barra Réka: Beszédtechnika-fejlesztés pedagógusoknak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

A rendőrségen kell számot adnia Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna-gimnázium sportpályájával kapcsolatos elképzeléseiről. Tőkés Lászlót február 12-ére beidézték a nagyváradi rendőrségre. A református egyház nemrég vesztette el a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájáért indított pert, azóta a Rácsok mögött elnevezésű akciósorozathoz a többi történelmi magyar egyház is csatlakozott: Tempfli József római katolikus megyés püspök arról beszélt, bár a sportpálya területe soha nem volt az egyház tulajdona, kiállnak annak visszaszerzése mellett, hiszen iskola nem működhet sportolási lehetőség nélkül. „Azért vagyok püspök, hogy népemet és népem érdekeit védjem – mondta Tempfli József. – Nekünk nem ellenségeink a román ortodoxok, és bízunk az ügy békés rendezésében. ” Az ökumenikus összefogás jegyében a hét minden napján más-más felekezet papjai hirdetnek igét az esti áhítatokon a várad-olaszi református templomban. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nevében Lászlófy Pál elnök állásfoglalást hozott nyilvánosságra, melyben közli, hogy kiállnak a Lorántffy-gimnáziumnak a sportpályáért folytatott küzdelme mellett. /Gergely Gizella: Rendőrségi idézést kapott Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Tisztújító közgyűlést tartott Marosvásárhelyen a pedagógusok Maros megyei szakmai szervezete. Tőkés András megyei elnök beszámolójában elhangzott, egy ideje kispadon ülnek. A magyar kormány éveken át a szövetségen keresztül nyújtott támogatást a pedagógusoknak. Így jött lére a Bolyai Nyári Akadémia (BNYA) és a Teleki Oktatási Központ (TOK), az anyanyelvű továbbképzés két fontos fóruma. Idővel azonban a politika rátette a kezét a támogatások egy részére, s a BNYA-n mind kevesebb lett a helyek száma. A pénztelenség, az elszegényedés egyre kiszolgáltatottabbá tette a szövetséget. Márton Zoltán, a TOK vezetője némileg ellentmondott Tőkés Andrásnak abban, hogy szó sincs a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének halódásáról, mivel például Hargita megyében jól működik. Dáné Károly, a Tankönyvkiadó igazgatója az általa vezetett intézmény lehetőségeiről számolt be, és támogatást ígérve könyvírásra biztatta a pedagógusokat. Elhangzott, hogy újabb kis iskolákat fognak felszámolni. Ha ez megtörténik, pedagógusok maradnak állás nélkül. Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a megyei szervezet élére, a két ügyvezető elnök Fülöp Judit és Molnár Zoltán lett. /(bodolai): Új vezetőség a pedagógusszövetség megyei szervezete élén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

Február közepén a szaktárca egy hónapos közvitára bocsátotta a közoktatásra vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ már régóta nyilvánosan hangot adott elképzeléseinek, és érvekkel támasztotta alá a magyar oktatásra vonatkozó elképzeléseit, mindez nem tükröződik a törvénytervezetben. Lakatos András ügyvezető alelnök közölte, nem lehet felfedezni hajlandóságot a romániai magyarságot érintő kérdésekben. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a hét végén egyeztet a törvénytervezetről, javaslataikat pedig eljuttatják a szaktárcához. A törvénytervezet szerint minden marad a régiben: az elemi tagozaton más tanterv, illetve tankönyv alapján oktatják a román nyelvet és irodalmat a magyar gyerekeknek, míg a középiskolában, illetve a líceumban azonos a tanterv, a tankönyvek és természetesen a követelményrendszerek. A törvénytervezet előírja, hogy a katonai, illetve a közrendészeti oktatás nyelve román. /Nagy-Hintós Diana: Kimaradtak a magyar érdekek az oktatási törvénytervezetből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

„A közoktatási törvénytervezet egyik legnagyobb hiányossága, hogy semmi változás nincs benne, abból, amit elvártunk” – nyilatkozta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Korábban javasolták, hogy a román nyelvet sajátos program és tankönyvek alapján oktassák a kisebbségi diákoknak, nemcsak elemi tagozaton, hanem a középiskolákban is. Ez nem került be a tervezetbe. Az anyanyelvi oktatást érintő rendelkezések terén nincs változás a tervezetben. Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke kifogásolta, hogy a katonai és rendőrképzésben csak román nyelvű oktatás létezik, ami egyértelműen esélyegyenlőtlenséget terem. Románia történelme és földrajza tanításában kötelezik a román nyelvű oktatást. Pozitívum, hogy a felekezeti oktatást elismerik az állami oktatás részeként. A finanszírozásból viszont kimaradtak a magán- és felekezeti iskolák, itt kell változtatni a törvénytervezeten. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár közölte, ez csak tervezet, bízik benne, hogy a végén sikerül törvénybe iktatni a Románia földrajzának és történelmének a kisebbségek nyelvén történő oktatását, valamint külön kisebbségi tantervet kidolgozni a román nyelv és irodalom oktatására. /Elfogadhatatlan a közoktatási törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Húszpontos módosító csomagot fogalmazott meg a közoktatási törvénytervezettel kapcsolatosan a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) február 24-én Szovátán megtartott elnökségi ülésén. Lászlófy Pál, a szövetség elnöke elmondta, a tervezet túlzottan őrzi a centralizmus jegyeit. A kisebbségi oktatást illetően javaslataik nem kerültek be a törvénytervezetbe, sőt, a 9-es paragrafus, kötelezőnek mondja ki a románnak mint hivatalos nyelvnek a tanítását. Ez így, tételesen megfogalmazva, eddig nem szerepelt egyetlen előző tanügyi törvényben sem. A pedagógusok azzal egyetértenek, hogy a román nyelv, mint az ország hivatalos nyelve, tanítható legyen, de tanításának kötelező voltát törölni kell a törvényből. Az I-IV osztályon kívül, az V-VIII-ban és főleg a líceumban továbbra is a többségi nemzetével egységes tanterv alapján akarják tanítani a románt, pedig ez nem vált be. Az RMPSZ szeretné azt is, ha az esélyegyenlőség jegyében a nemzetiségek diákjai – így a magyarok is – a többségi nemzethez tartozó társaikkal azonos számú tantárgyból érettségiznének. Jelenleg az anyanyelvi vizsga a kötelező érettségi tantárgyak mellett pluszban szerepel. Számos európai kisebbségi oktatásban annak a kisebbségnek a nyelvéből kell érettségizni, amelyiken az oktatás folyik. /Bögözi Attila: Szakmai vitán a közoktatási törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Sólyom László köztársasági elnök március 12-én négynapos magánlátogatásra érkezett Erdélybe. Marosvásárhelyre érkezett repülőgéppel, majd gépkocsival továbbutazott az egykor elárasztott Bözödújfalu és Szováta felé. Március 13-án az államfő megkoszorúzza a Segesvár és Fehéregyháza között ispánkúti emlékművet, amelyre ismeretlenek trágár feliratot mázoltak, melyet a rendőrség eltávolított. Sólyom László megérkezett látogatása első helyszínére, Bözödújfalura. A küldöttség délután továbbutazott Szovátára, ahol Sólyom László megtekintette a Teleki Oktatási Központot, találkozott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) vezető tisztségviselőivel, este pedig a megyei és városi vezetőkkel, helyi elöljárókkal vacsorázott a szovátai Danubius szálloda éttermében. A magyar államfő látogatása kapcsán a román sajtó azt írta: Sólyom László köztársasági elnök Tőkés László református püspökkel ünnepli március 15-ét. A Gardianul című lap az elmúlt időszakban több magyarellenes írást is közölt. Sólyom László erdélyi látogatásával a március 12-i román lapok zöme nem foglalkozott. A Mediafax hírügynökség ismertette Nicolae Popa konzervatív párti képviselő nyilatkozatát, aki szerint miközben a román hatóságok „passzívan szemlélik Sólyom László magánlátogatását, a magyar elnök a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőivel készül találkozni, ami a román állam integritására és szuverenitására nézve rendkívüli módon veszélyes”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy az egység üzenetével érkezik a magyar államfő Erdélybe, s Sólyom László találkozója Tőkés László püspökkel nem tekinthető politikai állásfoglalásnak. Markó hangsúlyozta: ma sem tekint alternatívaként Tőkés Lászlóra, szerinte továbbra is az RMDSZ-en belül kell érvényesíteni az alternatívákat. Nem politikai okból, hanem erdélyi útja miatt nem lesz jelen az államfő a március 15-i Kossuth téri zászlófelvonáson. Az államfő a rendszerváltozás óta először nem tartózkodik Magyarországon egy nemzeti ünnep délelőttjén. /Erdélyi körúton Sólyom László. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./ Marosvásárhelyen Sólyom László fogadásán jelen volt Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök és Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármester-helyettese. Bözödújfalu úttalan útjára hirtelen vadonatúj kövezés került. A néhány szavas településismertetőt Tar András Erdőszentgyörgy polgármestere mondta el Sólyom Lászlónak és feleségének, akik meghatottan hallgatták a vízbe fullasztott falu történetét. „Kimondhatatlan volt a fájdalom, torokszorító a kiszolgáltatottság érzése” – mesélte fájdalmas emlékeit a köztársasági elnöknek Szombatfalvi József székelykeresztúri unitárius esperes, aki gyerekként élte meg a szörnyű tragédiát. Elmondta: minden évben, augusztus első szombatján, akik még élnek, és akik megtehetik, eljönnek a gyűjtőtó közelében felállított „panaszfalhoz”, hogy emlékezzenek. A szomszédos Kőrispatakról érkezett Szűcs Lajos, a világhírű szalmakalap-múzeum alapítója, ajándékba adott egy szalmakalapot Sólyom Lászlónak. /Bögözi Attila: Erdélyben a „civil” Sólyom László. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A nemrégiben tartott tisztújítás során Horváth Gabriellát, a Bolyai Farkas Főgimnázium aligazgatóját választották meg a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Maros megyei szervezetének élére. A Szovátán tartott országos elnökségi ülést követően március elsején a megyei vezetőség is összeült, és a legfontosabb teendőket vette számba. Az ülésen elhangzott a területi elnökök igénye, hogy folytassák a vidéki találkozókat, amelyeken a tanfelügyelőség képviselői is részt vettek. /Bodolai Gyöngyi: Új elnök a megyei pedagógusszövetségnél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./

Éves közgyűlését tartotta meg március 17-én Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) Kolozs megyei szervezete. Tárkányi Erika Tímea elnöki beszámolójából kiderült, hogy a szövetség tagjai többféle képzés között választhatnak, amelyeket a Kolozs Megyei Pedagógusok Háza is elismer. A sikeresen működő módszertani körök mellett jó hír a tagság számának bővülése: egyre több fiatal pedagógus iratkozik be a szövetségbe. Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes a pályázatokon való részvétel fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Ömböli Irma frissen kinevezett magyar szakos tanfelügyelő beszédében az együttműködésre helyezte a hangsúlyt. /N-H. D. : Továbbképzésre ösztönöz az RMPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes megbeszélést tartott Kolozs megye magyar iskolaigazgatóival, aligazgatóival, illetve a magyar tagozatért felelős személyekkel. Szó esett arról a múlt héten lebonyolított ellenőrző akcióról, amelynek során egy 12 tagú bizottság 12 olyan tanintézményt látogatott meg, amelyben magyar nyelvű oktatás folyik. Ez alkalommal a román-, a magyar- és a matematikaoktatást ellenőrizték. A Communitas Alapítvány tankönyvíró pályázatára május 29-ig lehet benevezni, ez alkalommal a tizenegyedik osztályos tankönyvek megírására lehet pályázni. Tárkányi Erika Kolozs megyei RMPSZ-elnök ismertette a Bolyai Nyári Akadémia által kínált továbbképzési lehetőségeket. Felvetődött az is, hogy a nagyobb iskolák ismeretszerzés és kommunikáció szempontjából támogassák a kisebb iskolákat. . /Nagy-Hintós Diana: Időben utalták ki a tanügyi beruházásra szánt összeget. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Huszonnégy kőműves tanul ezekben a napokban Erdély egyik legszebb neoreneszánsz kastélyában, a Szatmár megyei Hadadon. Újratanulják a „falazáselméletet”. Erre azért van szükség, hogy az EU által is elismert diplomát megkaphassák az amúgy már évek óta ebben a szakmában dolgozók. Baranyai Tibor, a szatmári Traian Vuia Szakközépiskola igazgatója – aki egyúttal a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének elnöke is – jól felkészült mérnököket és mestereket jelölt ki előadóknak. A kastély tulajdonjogát nemrégiben visszakapó Dégenfeld Pál azzal a feltétellel adta hosszabb időre a református egyház használatába az épületet, hogy a helyi és a környékbeli lakosság művelődését, tudásgyarapítását szolgálja. A kőművesség mellett szakács- és kereskedelmi tanfolyamokat is indítanak. Kurta-Tőtös Beáta lelkipásztor-igazgató arról tájékoztatott, hogy a Dégenfeld Kulturális Központ programja egész évre lefedett. Április 27-én a szatmári színészek felléptével jótékonysági estet szerveznek, melynek bevételét a kastély további javítására fordítják. Május 5-én egyházmegyei ifjúsági majálisnak ad otthont, majd következnek a MADISZ vakációs rendezvényei – néptánc- és angol-nyelvtáborok, ősztől pedig folytatódnak a szakmai tanfolyamok. /S. L. : „Kastélymester”-képzés Hadadon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Negyedik alkalommal tartották a hét végén a Csíki Fiatal Pedagógusok Fórumát, Csík Terület Ifjúsági Tanácsa, Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság társszervezésében Tusnádfürdőn. A rendezvény a Gyermekközpontúság és pedagógusképzés keretcímet kapta. /Pedafórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

A Hargita megyei tanács ünnepi ülését Énlakán tartotta. Az énlaki unitárius templomban a szakmai szervezetek javaslatára életműdíjakat adtak, majd kiosztották a Hargita Megyéért díjat. Az idei életműdíjasok: a Hargita Megyei Orvosi Kollégium javaslatára dr. Megyes Tibor csíkszeredai sebész, osztályvezető főorvos; a megyei sportigazgatóság javaslatára Bálint Ferenc székelyudvarhelyi labdarúgóedző; a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége javaslatára Silló Géza csíkszeredai testnevelőtanár; a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete javaslatára Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa; a gyergyószárhegyi alkotóközpont javaslatára a máréfalvi születésű Balázs Imre váci festőművész. Rendhagyó módon idén két személyiség kapta a Hargita Megyéért díjat: a marosfői születésű dr. Suciu Petru professzor, fizikus, valamint az énlaki születésű dr. Toró Tibor akadémikus. /Sarány István: Életműdíjat kapott Kristó Tibor, a Hargita Népe munkatársa. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./

Bár kedvezően bírálták el a magyarországi pénzosztó szervezetek a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) pályázatait, még nem érkezett meg sem a Bolyai Nyári Akadémia idei tanfolyamainak költségei fedezésére szánt összeg, sem a szervezet működését biztosító pénzalap – tájékoztatott Lászlófy Pál István, az RMPSZ elnöke. Ennek ellenére Bolyai Nyári Akadémia óvodapedagógusok számára indult tanfolyama megkezdődött Csíkszeredában. A magyarországi előadók által vezetett tanfolyamon harmincan vesznek részt. Ezzel párhuzamosan zajlik a tanítóknak meghirdetett módszertani tanfolyam, harminc tanítóval. A rendezvény negyedét tudják fedezni helyi forrásokból, a többi magyar állami támogatásból származott minden évben. /Sarány István: Bolyai Nyári Akadémia – Késik a megítélt támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

A Bolyai Nyári Akadémia, a Kárpát-medencei magyar pedagógusok szakmai és módszertani tanfolyamsorozata immár tizenötödik alkalommal zajlik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szervezésében. Főhetének hivatalos megnyitója július 16-án lesz a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermében. Szinte az utolsó percen, de megérkeztek a pénzalapok a Bolyai Nyári Akadémiára, a szervezet működésére és a szülőföldi továbbképzésekre. „Bár a Bolyai Nyári Akadémiára szánt összeg (15 millió 400 ezer Ft és 20 400 lej) csak alig valamivel kevesebb a korábbi évek költségvetéséhez képest, annak reális értéke mondhatni egyharmadával megcsappant. Így, ha szükséges lesz, majd a szülőföldi továbbképzésre szánt összegből pótoljuk a hiányt” – tájékoztatott Lászlófy Pál, a Bolyai Nyári Akadémia fővédnöke, illetve a szervező Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Az összesen 25 tanfolyamra 830 hallgató jelentkezett be, és mintegy 125 előadótanárral zajlanak a képzések. /Antal Ildikó: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

A Kárpát-medencei magyar pedagógusok legnagyobb szakmai fóruma, a Bolyai Nyári Akadémia július 16-i hivatalos megnyitójára, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium dísztermébe nagy számban érkeztek a felvidéki, délvidéki és erdélyi pedagógusok, előadók, egyetemi és főiskolai oktatók. Toró Tibor akadémikus, a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke visszaemlékezett a tizenöt évvel ezelőtti lelkes csapat törekvésére, amely egy olyan intézmény létrehozására irányult, ami biztosítani akarta a romániai magyar pedagógusok továbbképzését. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, az akadémia fővédnöke emlékeztetett, évente mintegy nyolcszáz hallgató, százhúsz előadó vendégtanár részvételével zajlik a képzéssorozat. /Antal Ildikó: XV. Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

Temesváron és Kolozsváron ezen a héten zajlanak az utolsó tanfolyamok, de a tizenötödik Bolyai Nyári Akadémiát szervezők és résztvevők egyaránt máris sikeresnek tartják. Lászlófy Pál, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél (RMPSZ) elnöke elmondta: összesen 835 hallgatója volt az idei továbbképzőnek, 752 hazai és 83 külföldi pedagógus vett részt a tanfolyamokon. A külföldiek közül 46-an Felvidékről, 37-en pedig a Vajdaságból érkeztek. A vízumkényszer miatt Kárpátaljáról idén sem tudott senki jönni a Bolyai Nyári Akadémiára. A 120 előadó tanár 45 százaléka volt hazai, a többiek Magyarországról érkeztek. Lászlófy Pál külön kiemelte a néptánc- és énektanulást célzó tanfolyam sikerét. Az utolsó pillanatban érkezett meg a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságától az a 194 ezer lej érétkű támogatás, amely biztosította a továbbképző megszervezését. Abból a 20 400 lejből, amelyet a bukaresti Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától kaptak, 85 személy szállásköltségeit tudták fedezni. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./