Pénzügyi összeomlás fenyegeti a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét és intézményrendszerét – jelentette ki sajtótájékoztatóján Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. A jövő évben megalakulásának tizenötödik évét ünneplő szövetség működését és programjait eddig magyarországi támogatásokból tudta fenntartani. Azonban „2003 óta folyamatosan csökkentek a támogatások.” Az idén 35 millió forintnak megfelelő lejből gazdálkodó szövetség már 8 millió forinttal kevesebb támogatáshoz jutott, mint egy évvel korábban. A következő évi költségvetéséből, ami lehetővé tenné a zökkenőmentes működést, 1,5 milliárd lej hiányzik. A román állam csak legnagyobb rendezvényüket, a Bolyai Nyári Akadémia keretében zajló, román tanárok számára szervezett tanfolyamot támogatta. Az itthoni pályázatkiírások esetében a Communitas Alapítványtól csak a Magister című, negyedévente megjelenő folyóiratra kaptak 25 millió lejes támogatást, amely az egyszeri megjelenés költségét fedezte. /Daczó Dénes: Összeomlás előtt a pedagógusszövetség? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

A Magiszter folyóirat 2003-ban jelent meg először, azóta pedig évente négyszer lát napvilágot. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének lapja a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában működő Magiszter Kiadó munkája, pedagógiai kérdésekben tájékozódni óhajtó tanítók, tanároknak nyújt segítséget. A Műhely és a Nézőpont rovatok a gyakorló pedagógusok tevékenységét szolgálják. Az Örökség rovat a gazdag hagyományú erdélyi iskolák tapasztalatait tárja fel. A Könyvespolc, Hírek, Események pedig könyveket és időszerű iskolai történéseket népszerűsítenek. A Magiszter késve megjelent őszi száma cikkeket közölt az irodalomtanítás szemléleti változásáról, a természetkutatásról, a matematikatanításról, a munkaközösségek vezetéséről és az V. Országos Neveléstudományi Konferenciáról. /Bakó Botond: Megjelent a Magiszter. Pedagógusok szakmai-módszertani folyóirata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

11 éves fennállása után a téli idényben másodszor zárja be kapuit a szovátai Teleki Oktatási Központ. A bevételek nagy részét konferenciák szervezésével és turisztikai tevékenységgel biztosítják. Az elmúlt időszakban a Magyar Pedagógusok Szövetsége ebben az időszakban kevesebb továbbképzést szervezett. A fenntartáshoz havonta 200 millió lej szükséges, a kilátások szerint ennél jóval kevesebb jövedelemre tudnak szert tenni, így egyelőre a téli időszakra felfüggesztik a tevékenységet – tájékoztatott Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Időszakosan bezár a szovátai Teleki Oktatási Központ. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

Nehéz évet kezdett a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A magyar költségvetés már tavaly alaposan megnyirbálta a pénzügyi forrásokat, most pedig még kevesebb pénzt szán a romániai magyar oktatásra. Lászlófy Pált, az RMPSZ elnöke rámutatott, kiépített intézményrendszerük, ami a négy központból és a megyei szervezetekkel való állandó kapcsolattartásból áll, nyilvánvalóan működési költségekkel jár. Ezt eddig biztosította a magyar Oktatási Minisztérium. A fejlesztéseket az Illyés Közalapítvány és az Apáczai Közalapítvány vagy a Pro Professione Alapítvány segítette. Most történt meg először, hogy a támogatást két részben és nagyon későn adták. A státustörvényből származó támogatások is egyre csökkennek. A 2005-ös évben már csak 143 erdélyi pedagógus élhetett a törvény adta előnyökkel, míg 2004-ben még 600. A 2005-ös évi szakkönyvvásárlás is eltolódik. Amikor „lendületben az ország” és „dübörög a gazdaság”, akkor nem lehet olyan helyzetben, hogy azzal takarékoskodjon, ami távlatilag nagy kárt okoz a nemzeti közösségnek. Az RMPSZ hazai és külföldi vállalkozókhoz fordult anyagi segítségért, közülük a MOL Románia támogatja őket. Azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy a hiányt fedezzék. A Bolyai Nyári Akadémia nagyon sikeres volt, ugyanúgy a Mákvirág-program, aminek keretében már 30 diákot tudtak táborba vinni és kitüntetni. A magyarországi támogatás lehetővé tette eddig az évközi továbbképzést. Közel 3000 pedagógus részesült folyamatos képzésben az egész magyarlakta területen. Erre az évre viszont nem kaptak semmit. A magyar Oktatási Minisztériumban titkársági szintre csökkentették a Határon Túli Magyarok Főosztályát. /Takács Éva: Támogatni kellene az RMPSZ működését. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 19./

Immár hagyományosan ünnepelte meg az idén az EMKE és az RMPSZ vajdahunyadi szervezete a magyar kultúra napját, azzal a céllal, hogy a magyarságtudatot erősítse – számolt be az ünnepségről Doboly Beatrix helyi EMKE-elnök. Vajdahunyadon a református műemléktemplomban szervezett rendezvényt Dávid László, számos szavalóverseny nyertes diákjának szavalata nyitotta meg, majd Kofity Annamária és Theiss Eliza a Himnusz keletkezési körülményeiről szólt. Doboly Beatrix mondott beszédet, felszólalt még Kun Kriza Ilona óvónő is. /Gáspár-Barra Réka: Értékeinket át kell örökíteni. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Idén kevesebb pénz jut a pedagógus szervezetek által működtetett oktatási központok és tevékenységeik finanszírozására – jelentette be Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A magyar állami költségvetésből a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatásról a hét végén tartott Határon Túli Magyar Oktatási Tanács ülésén számoltak be. A Bolyai Nyári Akadémia megszervezésére idén is lesz lehetőség, viszont a határon túli pedagógusoknak már nem tudnak évközi továbbképzőket szervezni. Míg a tavaly a Kárpát-medencei szervezeteknek 24 millió forintot különítettek el erre a célra, idén nem szántak erre pénzt. A Bolyai Nyári Akadémia megszervezését idén 14 millió forinttal támogatja a magyar állam, ami részben átgondolásra kényszeríti a szervezőket. „Az alapszintű működéshez legalább 20 millió forintra van szükségünk. Ezért már tavaly megkerestünk több céget, akiktől támogatást kértünk. Eddig a felkérésre a MOL Románia válaszolt. Az RMPSZ hazai kisebb cégek támogatását is megnyerte” – fogalmazott az elnök. Az oktatási tanácson elhangzottak szerint egyelőre a szakkönyvvásárlásra sincs meg a szükséges keret. Így a pedagógusok egyelőre a tavalyra beígért 14 ezer forintnak megfelelő értékben sem tudnak könyveket vásárolni. /D. D.: Nincs pénz továbbképzőkre. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Péntek János, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumi elnöke elismerte: önmagában pozitív tény, hogy a diákok idejében kapnak tankönyvet, de ennél sokkal fontosabb, hogy jó és csak jó tankönyveket kapjanak. A rossz tankönyveknek mérhetetlen káros hatásuk van: elidegenítheti a tanulót az iskolától és a magyar oktatástól. Jelenleg legalább 15–20 silány tankönyvet sürgősen ki kellene vonni a forgalomból. Péntek János szerint nemcsak a fordításokkal van gond, a magyarul írott tankönyvek között is vannak gyengék. Indokolt volna, hogy a tankönyvkiadókat is akkreditálják bizonyos szakmai kritériumok szerint, mint a tudományos kiadókat. Kötő József oktatási államtitkár elismerte, hogy egyes kiadók munkája kívánni valót hagy maga után. Az államtitkár elismerte, hogy nem létezik a kiadók szakmai munkáját felülbíráló akkreditációs rendszer. Reméli, jövőtől elkezdheti működését az a tankönyvbíráló bizottság, amelyet a legnevesebb szaktekintélyekből hoznak létre. Tavaly áprilisban jelent meg az a miniszteri rendelet, amely lehetővé teszi, hogy ne csak fordítással készüljenek magyar tankönyvek. Péntek János emlékeztetett rá, hogy a miniszteri rendelet az ellenőrzés hatósági jogkörét és a vele járó felelősséget a magyar tankönyvek esetében az RMDSZ-re ruházta, közvetve pedig a Romániai Magyar Pedagógus Szövetségre (RMPSZ). Lakatos András, az RMDSZ oktatási kérdésekért felelős ügyvezető alelnöke szerint a magyarországi tananyagok adaptálásában nagyobb szerepet játszhatott volna a tankönyvtanács. Lakatos András és Takács Csaba ügyvezető elnök is kényszermegoldásnak tartja, hogy az RMDSZ vállalta magára ezt a feladatot, amelynek költségeit a Communitas Alapítvány révén sikerült fedezni. Az Erdélyi Tankönyvtanács kizárólagos feladata, hogy az RMPSZ égisze alatt, szakmai testületként, ösztönözze, segítse tankönyvek és más oktatási anyagok írását. Maga is meghirdet pályázatokat tankönyvek előkészítésére, kis példányszámú kísérleti vagy speciális oktatási anyagok megjelentetésére. Jelentős számban ad ki, szintén kis példányszámban, egyetemi jegyzeteket. Hatósági jogköre azonban nincs, hangoztatta Péntek János. Nincs pontos nyilvántartás arról, mi jelenik meg, nincs országos gyűjtőhelyük az oktatási kiadványoknak. A Romániai Magyar Közoktatási Tanács szintén foglalkozik a tankönyvek kérdésével. Péntek János véleménye szerint a szerepek inkább összekuszálódtak, az Erdélyi Tankönyvtanács pedig mellékvágányra került. /Borbély Tamás: Tankönyvkiadási dilemmák. A profit és a szakszerűség összehangolása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Egyelőre harmincezer könyvcímet tartalmaz a március 4-én Kolozsváron bemutatott Erdélyi Közös Katalógus (EKKA), amelynek célja a virtuális egységes erdélyi könyvtárkatalógus létrehozása. A projektet Nagy Zsolt távközlési miniszter jelenlétében ismertették. A www.konyvtar.ro internetes címen található virtuális katalógusból megtudható, hogy a keresett példány hol található meg, kölcsönözhető-e vagy csak a könyvtárban lehet olvasni. A Progress Alapítvány és a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány által hirdetett pályázat útján megvalósult rendszer azért is fontos, mert elősegíti, hogy az Erdélyben megjelent magyar kiadványok is megjelenjenek a közös magyar katalógusrendszerben. Főleg azon romániai magyar könyvek esetében fontos a katalógus, amelyekből az elmúlt évtizedekben nem küldtek kötelező példányt Magyarországra. A jövő héten a nyilvántartott kiadványok száma eléri a 60 ezret. Jelenleg a katalógusban megtalálhatóak a Bolyai Társaság, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Vallástanárképzőjének, az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMT, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Max Weber Társadalomkutató Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Gál Kelemen Területi Oktatási Központ, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság könyvtárában levő könyvek adatai. Nagy Zsolt beszámolt arról, hogy Erdélyben összesen 130 teleház – ebből 89 eMagyar pont – működik. Azt remélik, hogy 2006-ban az erdélyi teleházak száma meghaladja majd a 200-at. /Borbély Tamás: Egységes erdélyi könyvtárkatalógus. Világhálón az erdélyi magyar könyvtárak állománya. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Elnökségi ülést tartott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Arad megyei szervezetének elnöksége, jelen volt Matekovits Mihály, a tanügyminisztériumi kisebbségi főosztály vezérigazgatója is. Az ülésen rámutattak arra, ha a hazai magyarság kihasználná a 2 %-os felajánlás lehetőséget a civil szervezeteknek, akár nem is lenne szükség az anyaországi anyagi támogatásokra. Minden szükséges információ megtalálható az országos RMPSZ www.tok.ro című honlapján. /(Kiss): Elnökségi ülés az aradi RMPSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./

A Nyugati Jelenben március 24-én Irházi János tollából megjelent, a fakultatív magyar oktatásról szóló riportban közöltekről árnyaltabb képet akart adni az Arad megyében folyó fakultatív oktatásról Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke. Arad megyében jelenleg kétféle fakultatív oktatás létezik: az intézményes keretek közötti  öt településen: Szapáryligeten, Vingán, Borosjenőn, Fazekasvarsándon és Pankotán. A nem intézményes keretek közötti, “vasárnapi iskola” formájában működik Csermőn, Székudvaron, Lippán és Simándon. Ez utóbbi formát a pedagógus önkéntesen, általában javadalmazás nélkül végzi. Egy ideig a Pedagógus Szövetség meg tudta téríteni pályázati pénzekből az ingázó pedagógusok útiköltségét, de tavaly óta nincs erre lehetőség. Igaz, hogy az RMDSZ-nek nincs konkrét programja ennek az oktatási formának a kiterjesztésére, de ahol erre valós igény van a helyi közösség részéről, ott számíthatnak a segítségükre. A riportból kimaradt a fakultatív oktatásban legjobb eredményeket elérő tanulók év végi táboroztatása. /Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke: Tisztelt szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

A Csángóföldön zajló, iskolán kívüli magyar oktatás szakmai felügyeletét ezentúl a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség végzi majd, az iskolai oktatás ellenőrzését pedig a Hargita megyei magyar szaktanfelügyelő látja el – jelentette be Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Jelenleg több mind hétszáz csángó gyermek vesz részt iskolai magyarórán. /D. D.: Gátolják a magyar oktatást. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közleménye szerint a határon túli magyar pedagógusok és oktatók számára ismét megnyílt a kedvezménytörvény alapján járó szakirodalom-vásárlási támogatás, amelyet április 24-től lehet ismét felhasználni. Az összeg idén is tizennégyezer forint. Azon jogosultak, akik tavaly nem tudták igénybe venni a támogatást, ez idei keret mellett a tavalyi összeget is levásárolhatják. /K. E.: Ismét igénybe vehető a könyvvásárlási támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

A román nyelv és irodalom tanterv megváltoztatását, a tankönyvek kicserélését és a záróvizsgáknak a jelenlegitől eltérő, a nemzeti kisebbségek számára megkülönböztetett követelményrendszer szerinti megszervezését tartja elengedhetetlennek dr. Balázs Lajos egyetemi professzor, másként minden, a román nyelv megtanulására fordított pénz, energia és szellemi erőfeszítés kárba vész. A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett tagozatának tanára többek között ezekkel a gondolatokkal indította május 4-én Kovásznán azt a háromnapos szakmai megbeszélést, amelyen tizennégy megye román szakos pedagógusai, szakfelügyelői és az oktatási minisztérium képviselői osztják meg tapasztalataikat a román nyelv és irodalom oktatásának nehézségeiről a kisebbségi iskolákban, illetve tagozatokon. A Kovászna Megyei Tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére rendezett, őszig tartó, háromrészes szakképzési sorozat első találkozóján dr. Kötő József, a nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős államtitkár is jelen volt. Matekovics Mihály, a szaktárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős főigazgatója szerinte a tanácskozáson megfogalmazott következtetéseket az országos tantervi bizottságnak hasznosítania kell.  Használható, modern, korszerű románnyelv-ismeretre van szükségük a magyar diákoknak, ehhez szükséges a tantervek, tankönyvek és a vizsgarendszer megváltoztatása – szögezte le dr. Balázs Lajos.  /Fekete Réka: A román nyelv oktatása kisebbségi iskolákban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

Több mint egy hónap telt el a felsőoktatási fórum és zárónyilatkozatának a megfogalmazása között. Az első hét a nyilatkozat véglegesítésével telt, azután szétküldték aláírás végett, az aláírt példányok körülbelül tíz nap múlva be is érkeztek; a további három hét a Markó Béla RMDSZ-elnökkel való egyeztetésekkel telt el, mondta el a Bodó Barna a vele készült beszélgetésben. Az egyetemek akkreditációjára vonatkozó törvény régi adóssága a parlamentnek, ezért a Bolyai Kezdeményező Bizottság ezt a kérdést szerepeltetni akarta a nyilatkozatban, Markó, aki egyben az oktatásügyért felelős miniszterelnök-helyettes, más véleményen volt. Így ez a kérdés kikerült a nyilatkozatból: maradt az a tétel, hogy a két magánegyetemet minél hamarább akkreditálni kell. Olli Rehn bővítési biztos kijelentette, hogy kisebbségi vonatkozásban Romániában minden rendben van. Ezért küldtük el a Kárpát-medencei magyarsághoz intézett felhívást, melyben arra kértek mindenkit, a bővítési biztosnak címzett elektronikus levélben jelezze, igenis vannak lényeges megoldatlan kérdések. Ez azért volt fontos, mert az EU-nak nincs egységes kisebbségi mércéje. Bodó rámutatott, hogy az erdélyi magyarságnak rá kell ébrednie arra, hogy elsősorban nem bizonyos külföldi folyamatok határozzák meg az érdekérvényesítést, hanem a belső folyamatok. Az alapszerződések a gyakorlatban szinte semmit nem oldottak meg a kisebbségi bajokból. Az egyetem ügye nem addig tart, amíg Románia belép az Európai Unióba, hanem addig, amíg az erdélyi magyar politikai vezetők meggyőződnek arról, ha ezt az ügyet nem tekintik elsőrendű fontosságúnak, akkor közösségüket hagyják cserben.       A romániai magyarság politikai tárgyalóasztalnál akart eddig mindent megoldani, miközben vele szemben a többségi politika nem válogatott az eszközökben. Van még a tüntetés, a polgári engedetlenség eszköze is. Európában, a demokráciák világában az értékelvű megoldásokat mindenhol így érték el. Az oktatásügy sorsdöntő, létfontosságú, és az egyetem kérdésében a magyar politikai képviselet másfél évtizeden át nem ér el igazi eredményt, akkor ezt rosszul csinálta. Ezt ki kell mondani. Az RMDSZ érzi a helyzet súlyát, ezért írta alá a nyilatkozatot. „Az RMDSZ vezetőinek viszont el kell végre dönteniük, hogy az erdélyi magyarság, vagy Románia szolgálatában akarnak-e állni”, hangsúlyozta Bodó Barna. A BBTE magyar vonalának a vezetősége nem írták alá a Bolyai Kezdeményező Bizottság nyilatkozatát, ez politikai felelősségüket minősíti.   Salat Levente rektor-helyettes a március végi egyetemi fórumon minden bajok forrásának a BKB-t kiáltotta ki. Ezzel a véleményével ott egyedül volt. Az egyetemért vívott küzdelmet megnehezíti a Fidesz választási veresége. Egyetemügyben határozott állásfoglalások a Fidesz részéről történtek. A továbbiakban tudomásul kell venni, hogy ez a helyzet most Magyarországon, és keresni kell az együttműködési lehetőségeket az MSZP-vel. Oda kell figyelni Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, ugyanis a MÁÉRT intézményének a szüneteltetése, a támogatáspolitikában megmutatkozó kedvezőtlen változások megannyi veszélyes folyamat a határon túli közösségekre. Sólyom Lászlónak ez a lépése el fogja gondolkodtatni a magyar kormányt arról, mit kellene cselekednie a határon túli magyarságpolitika ügyében. A BKB eredeti nyilatkozatában (abban a változatban, amelyet az összes szervezet aláírt) az szerepel, hogy „a Parlament záros határidőn belül fogadja el az egyetemek akkreditációjára vonatkozó új törvényt, váljon lehetővé a Partiumi Keresztény Egyetem másfél éve elhúzódó akkreditációs folyamatának a lezárása”, míg a Markó által is aláírt változat megfelelő pontja a következő: „A törvényes kereteknek megfelelően valósuljon meg magánegyetemeink mielőbbi akkreditálása.”   A Fórum a magyar egyetemért elnevezésű rendezvény résztvevői a végleges változatban a következőket tekintik „szakmailag megalapozott és politikailag indokolt, következésképpen megvalósítandó feladatoknak”: mielőbb induljon el a három magyar kar a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, jöjjenek létre magyar karok a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, kezdődjön el a magyar tannyelvű felsőoktatás megszervezése a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, a Gheorghe Dima Zeneakadémián és egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a Kolozsvári Agrártudományi Egyetemen, valósuljon meg a tényleges kétnyelvűség a vegyes tannyelvű intézetekben, valósuljon meg a magyar magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, utána pedig részesüljön állami támogatásban mind a Sapientia, mind a Partiumi Keresztény Egyetem. Aláírók: Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, Erdélyi Református Egyházkerület, Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, Erdélyi Unitárius Egyház, Erdélyi Evangélikus Egyház, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Partiumi Keresztény Egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Bolyai Kezdeményező Bizottság, Bolyai Társaság, Országos Magyar Diákszövetség, Kolozsvári Magyar Diákszövetség, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért, Politeia – Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület. /Bagoly Zsolt: A Bolyai esélyei csatlakozás előtt és után. Beszélgetés dr. Bodó Barna egyetemi adjunktussal, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 9./

Az elmúlt hét végén került sor az Arad és a Kovászna megyei pedagógusok által szervezett hetedik szakmai találkozóra Sepsiszentgyörgyön. Szervezői az Arad megyei RMPSZ, a Kovászna megyei RMPSZ és az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport. Tartalmas tapasztalatcsere volt a 26 aradi és Arad megyei pedagógus számára. 14 oktatási intézményt látogattak meg, ezek között óvoda, iskola, tanárok klubja, Pedagógusok Háza is szerepelt. A vargyasi bútorfestés, a prázsmári erődítmény műemlék templom, Brassó városa, a Gábor Áron-emlékmű, a rétyi Kovács András fúvószenekar előadása, a baróti Tanulók Klubjának Váltakozó ritmusok c. táncműsora, a nagybaconi Pásztortűz hagyományőrző csoport néptánca, a zabolai buli, Bod Péter csernátoni szobrának megkoszorúzása, a kézdivásárhelyi és kovásznai séta, a szentiványlaborfalvi kürtőskalács, a Bod Péter Napok, a román nyelv kisebbségeknek témakörben szervezett kovásznai konferencia stb. emlékezetes marad. Köszönet illeti Korodi Hajnalkát, az RMPSZ Kovászna megyei elnökét és csapatát az élménydús tapasztalatcsere megszervezéséért. Jövőre az aradiakon a sor. /Matekovits Mária, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatóhelyettese: Szakmai napok – 2006. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Dicsőszentmártonban május 13-án és 14-én a Kis-Küküllő Alapítvány, a helyi RMDSZ, az RMPSZ helyi szervezete és az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /ALKISZ/ rendezésével tizenhatodik alkalommal tartották meg a Küküllő menti általános iskolások népdaléneklő- és szavalóversenyét, valamint a Küküllő menti líceumi tanulók szavalóversenyét. Az anyanyelv ápolása az elsődleges cél, emellett hagyományápoló szerepe is van e versenyeknek. /Szlovácsek Ida: Él a vers és a népdal a Küküllők mentén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) Mozgalompedagógiai Szakosztálya öt éve hozta létre az erkölcsi elismerésnek számító Vasvári-diplomát, melyet az alapítók a szabadságharc mártírjáról neveztek el. Szőcs Judit, aki nemcsak az RMPSZ egyik vezető aktivistája, de oszlopos tagja a Magyar Pedagógiai Társaság határon túli tagozatának, javasolta, hogy a díjátadásra az ötödik, jubileumi alkalommal a kőrösfői Vasvári-kopjafa előtt kerüljön sor. A díjakat Laurenszky Ernő szakosztályi elnök adta át: Kondor Endre 75 éves budapesti cserkészvezető, a magyar–lengyel Bem cserkészcsapat vezetője, valamint Selkánszky Endre, az erdélyi cserkészet doyenje, az újjászervezés kulcsembere részesült Vasvári-díjban. A hajlott korú Selkánszky színművész egy Reményik-vers előadásával fejezte ki köszönetét. /Trencsényi László MPT ügyvezető elnök: Vasvári diploma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Ezekben napokban ballagnak a diákok, országszerte ballag 10 951 végzős magyar nyolcadikos és a 7370 magyar XII-es. Búcsúznak – igaz, csendesebben – pedagógusok is, akik több évtizedes, gyermekekkel töltött mindennapok után mennek nyugdíjba. Arad megyében száznál több a nyugdíjba vonuló pedagógus. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Arad megyei szervezete köszönti a holnaptól nyugdíjas kollegákat. /Matekovits Mihály: Kicsengetnek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

Június 30-án zárult Aradon az ötödik Apáczai anyanyelvi tábor, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Arad megyei szervezete olyan gyerekek számára szervez, akik nem vehetnek részt lakóhelyükön magyar nyelvű közoktatásban. Az idei táborba 19 tanuló hét helységből (Borosjenő, Fazekasvarsánd, Lippa, Pankota, Simánd, Szapáryliget és Vinga) érkezett. /(Kiss): V. Apáczai anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

Csíkszeredában és Szovátán az óvodapedagógusok és tanítók tanfolyamaival július 2-án, vasárnap elkezdődött az idei Bolyai Nyári Akadémia. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett továbbképzőn idén 850 erdélyi, vajdasági és felvidéki magyar pedagógus vesz részt. A rendezvény főhete július 16-án kezdődik, akkor zajlik majd a legtöbb továbbképző. Kárpátaljáról idén nem jönnek pedagógusok, mert nagyon megdrágult a vízum. /Kiss Edit: Elkezdődött a Bolyai Nyári Akadémia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./

A szórványban élő magyar, illetve a székelyföldi V–VII. osztályos gyerekek számára szervezték meg a Kapocs nevű tábort Csíkszeredában június 25. és július elseje között. A táborlakók közül húszan Temes, Beszterce-Naszód, Fehér és Szilágy megyéből érkeztek, tízen helybéliek voltak. A programok az Apáczai Csere János Pedagógusok Házában zajlottak, Ferencz S. Ajka táborvezető irányításával. A táborban volt számítógép-kezelés gyakorlás, voltak kézműves-foglalkozások, városnézés, helyismereti vetélkedők, múzeumlátogatás, néptánc- és népdaltanulás. A Kapocs szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. /Borsos Éva tanítónő, kísérő, Detta: Szórványból a Székelyföldre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

Nyolc helyszínen összesen harminckét tanfolyamot szervez idén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Bolyai Nyári Akadémia keretében. Az első tanfolyamok – az óvónőké és a tanítóké, valamint a római katolikus vallástanároké már lezajlottak. Idén 1200 jelentkezőből kellett kiválasztani azt a 725 főt, akik részt vehetnek a tanfolyamokon. Vajdaságból 55, Felvidékről 69 pedagógus jelentkezését fogadták el. Kárpátaljáról a magas vízumköltségek miatt idén sem jöhetett senki. A szervezők 147 előadót várnak. Új helyszínt jelent Kolozsvár, ahol magyartanárok számára tartják az anyanyelvápolók tanfolyamát. A földrajztanárok idén Nagybányán találkoznak, a magyar nyelv fakultatív oktatását végzők számára pedig Temesváron szerveznek tanfolyamot. Szintén újdonság a népzene és néptánc tanfolyam, amelyet az RMPSZ a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttessel közösen szervez. A Bolyai Nyári Akadémia – a más szülőföldi továbbképzőktől eltérően – kapott támogatást Budapesttől, az Oktatási Minisztériumtól. A keret ismét szűkült: míg tavaly 18 millió forintból gazdálkodhattak, idén csak 15,3 millió jutott erre a célra. A hallgatókat az útiköltségen kívül 30 lejes hozzájárulás is terheli. kevés pénz miatt a rendezvényt fogadó iskolák, intézmények jövedelemre nem számíthatnak, önköltségi áron adnak szállást és kosztot a résztvevőknek. Az eddigi évekhez hasonlóan a román Kisebbségi Minisztérium Interetnikus Kapcsolatok Hivatala is támogatja a továbbképzőt, azonban a kért 500 millió lejből csak 200 milliót biztosítanak. Ez a tavalyelőtti összegnek felel meg. /Takács Éva: Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

Mintegy 850 magyar pedagógus vesz részt Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból a Bolyai Nyári Akadémia tanfolyamain – közölte Lászlófy Pál, a továbbképzést szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. A különböző tanfolyamok színhelye Erdély nyolc települése. Idén 15,3 millió forint támogatást kaptak a magyar oktatási tárcától, tavaly még 18 millió forintot. Tavaly 8 millió forintot kaptak a Szülőföld Alapból, az idén viszont egyetlen forintot sem. /Bolyai Nyári Akadémia: a Kárpát-medence legnagyobb pedagógus-továbbképzése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban július 27-én Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke és Burus Siklódi Botond, a szervezet titkára köszöntötték a továbbképző hallgatóit, meghívott előadóit. A továbbképzés helyszínei közt először szerepel a Bánság fővárosa, Temesvár – közölte Halász Ferenc Temes megyei helyettes főtanfelügyelő. /Mayla Júlia, Pataki Zoltán: Akadémia bánsági premierrel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Véget ér a kisebbségi oktatásban tanítók hátrányos megkülönböztetése. A kisebbségi oktatásban tanítók heti négy órával többet dolgoznak, mint román nyelven tanító kollégáik. A bérezésben ez a különbség eddig nem tükröződött, de most kormányhatározatban szögezték le a kisebbségi tanítók emelt javadalmazását. Az intézkedést nemzetiségi szempontból megkülönböztetőnek tartja a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet vezetője, és támadást indított a kormányhatározat kezdeményezői ellen. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál szerint az intézkedés nem diszkriminatív, hiszen a ledolgozott tanórák kifizetéséről rendelkezik. Lászlófy Pál nyilatkozatában felszólítja a szakszervezet vezetőjét, hogy vonja vissza támadásait, mivel ez pontosan azok ellen irányul, akiknek érdekeit kellene védenie. /Véget ér a diszkrimináció? (Nagyobb fizetést kapnak a magyar tanítók). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Első alkalommal jutott ki Arad megyéből magyar nyelven oktató pedagógus a határon túli magyar pedagógusok Adria–Duna Nyári Szabadegyetem nevű 2006-os évi interdiszciplináris továbbképző tanfolyamára. Pintér Mária tanító (Arad), Godó Franciska tanító (Zimándújfalu) és Molnár Zsuzsa óvónő (Nagyiratos) Mátrafüredre utazhatott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) szervezésében. A több napos tanfolyamon olyan magyar személyiségek tartottak előadást, mint például dr. Czeizel Endre genetikus. Romániából közel tíz magyar nyelven oktató pedagógusnak nyílt alkalma kijutni a továbbképzésre. /Sólya R. Emília: Magyarországi kurzuson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A máréfalvi születésű és most is szülőfalujában élő Kovács Piroska harminchat évnyi pedagógiai tevékenység után vonult nyugdíjba, a munkát viszont azóta is folytatja. A 74 éves Kovács Piroskát a máréfalvi székely kapuk őrzőjeként szokták emlegetni. Pedagógusi tevékenységét, valamint nyugdíjas éveiben végzett néprajzi értékmentő és közösségszervező munkáját számos díjjal ismerték el, legutóbb a Hargita megyei tanács Életmű-díját vehette át. „Ezeréves a magyar iskola” díszoklevelet kapott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől, első díjjal jutalmazta és kiadásra javasolta egy tanulmányát a Kriza János Néprajzi Társaság, Máréfalváért-díjjal lepte meg a Kőlik Egyesület, amelynek alapító tagja, díjazta tevékenységét az Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet pedig Vámszer Géza-emlékdíjat adományozott neki. Felnőttkorában végezte el a tanárit, így volt tanítónő, tanár és iskolaigazgató is, végig falun. A néprajzi tárgyak gyűjtését már korábban elkezdte, ezt folytatta nyugdíjasként is. Lerajzolta a kapuk mintakincsét, így született meg a Székely kapuk Máréfalván című könyve. Megírta a máréfalvi oktatás történetét /A máréfalvi oktatás 210 éve, 1786-1996/. 1993-ban létrehozták a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesületet. A mai napig jól működő egyesület sok szép rendezvényt szervezett. Létrehoztak egy tájházat, majd az Életfa Vendégfogadók Egyesületét. /Kiss Edit: Kovács Piroska – Máréfalva szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 24./

Szeptember 4-én közgyűlést tartott a Hunyad megyei Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumában, Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő, Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök részvételével. Házigazdaként Böjte Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke köszöntötte a pedagógusokat. A reményről beszélt, az alkotó reményről és szeretetről. Déván felépült egy önálló magyar iskola, Petrozsényban, ahol két évvel ezelőtt 6 gyermek járt magyar tagozatra, az idei tanévben 216-an iratkoztak a magyar iskolába. /Gáspár-Barra Réka: RMPSZ-közgyűlés Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Hozzászólások a Brassai-ügyhöz Kósa Mária, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatója személyét ért támadások hatására megmozdult a szakma, az RMPSZ helyi és országos szinten egyaránt, az iskola vezető tanácsának a tagjai, tanár kollégák, a szülői bizottság. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elfoglaltságára hivatkozva nem kívánt hozzászólni a vitához. Hozzászólások: a/ Érthetetlen, miért zavarja a hatalmat az, hogy egy közösség tiszteli, szereti vezetőjét, kiáll mellette, Kinek van erre a hangulatra szüksége? A főtanfelügyelőnek és Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek. Tőle hangzik el a nyílt levélben megfogalmazott segítségkérésre: „Legyen csend!” Az igazgatói versenyvizsgát megelőzően Titiana Zlatior főtanfelügyelő asszony kijelentette, hogy nem akarja Kósa Mária mandátumát meghosszabbítani. Ezzel már a történtek előtt megkérdőjelezte a megmérettetés tisztaságát. A vizsgáról „természetesen” Török Ferenc hiányzott. Kósa Mária jelentkezett újabb vizsgára, annak ellenére, hogy Zlatior írásban közölte az iskola vezetőségével: Kósa Mária neve nem szerepelhet az iskola által a tisztségre javasoltak között. Mit tesz az érdekképviselet? Markó Béla az oktatásért is felelő miniszterelnök-helyettes. Az ő segítségét is kérték. /Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség országos alelnöke: Egy segélykérő levél tanulságai. „Legyen csend!”/ b/ Kassay Ildikó tizenhat éve tanít a Brassaiban, szereti az iskolát. Minden alkalommal az RMDSZ-re szavazott. Az RMDSZ tisztségviselői eljöttek, tanácsot adtak, erkölcsileg támogattak. Elvárta volna az RMDSZ azon tisztségviselőit, akik Kolozsváron a tanügyi osztályt képviselik. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettesnek mindenképpen el kellett volna jönnie, azonban nem mer szembenézni a tanári karral. Ehelyett telefonon üzenget, újságokban nyilatkozik, és ítéleteket közöl. Ezek után Török Ferenc beadhatja lemondását. /Kassay Ildikó, a Brassai Líceum matematika szakos tanára: Egy segélykérő levél tanulságai/ c/ A Brassai Sámuel Líceum Szülői Bizottsága megdöbbenéssel értesült a sajtóból, hogy valakiknek nem megfelelő az iskola igazgatónője, Kósa Mária, s ezért le akarják váltani. A szülői bizottság elítéli ezt a diktatórikus módszert. /Feischmidt János, a szülői bizottság elnöke: Elégedett a szülői közösség/ d/ Érthetetlen, hogy négy-öt éven át nagyon jó minősítést kap az igazgatónő, utána pedig hirtelen lefokozzák. Zavaró, ahogy a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség bármi áron mást akar kinevezni Kósa Mária helyett. /Nagy-Hintós Diana: Elégedett a szülői közösség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Török Ferenc Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes terjedelmes írásában válaszolt a tevékenységét elítélő cikkekre, megírta a maga védelmében, hogy mi mindent tett. 1997 óta tölti be ezt a tisztséget. Cáfolta, hogy Bálint Kelemen Attilával konfliktusa volt a múltban. Török Ferencnek egyik fő célkitűzése volt, hogy a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból az esti tagozatot elköltöztesse. 2005 novemberében végre a tanfelügyelőség vezetősége, az unitárius egyház (az épület tulajdonosa) vezetősége, Kósa Mária, a Brassai igazgatónője, és Lakatos András az RMDSZ országos oktatásügyi alelnöke aláírták az erről szóló megegyezést. Később Török Ferenc szerint Kósa Mária letagadta, hogy aláírta volna a megegyezést, a tanfelügyelőséget betolakodónak állította be. Török Ferenc szerint ezért haragszik Zlatior főtanfelügyelő asszony Kósa Mária igazgatónőre. Idén tavasszal lejárt Kósa Mária igazgatói mandátuma. A tanfelügyelőség versenyvizsgát írt ki az állást. Egyetlen pályázat érkezett be, Kósa Máriáé. Kósa Mária egyik vizsgája nem sikerült. Török Ferenc megbeszélést tartott az RMDSZ és a magyar pedagógusszövetség /RMPSZ/ kolozsvári vezetőségével arról, hogy támogatják-e Kósa Máriát a Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatói posztján. A megbeszélésen mindenki azon a véleményen volt, hogy a Brassaiban megtörténjék a váltás. „Aki a jelenlévők közül mást állít, az hazudik” – írta Török, aki még az újságírónőt is elmarasztalta. /Török Ferenc: Ami a „CSEND” mögött van. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

A Brassai Sámuel Elméleti Líceum igazgatóválsága kapcsán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes ismertette álláspontját /Ami a „CSEND” mögött van, Szabadság, szept. 13./ Erre válaszoltak az érintettek: a/ Török Ferencz soha nem jött el az iskolába megbeszélni a felmerült problémákat. Három hónappal az EU-s csatlakozás előtt egy magyar közösség sorsáról annak megkérdezése és véleménye nélkül lehet dönteni, olyan körülmények között, amikor folyton a kulturális autonómiáról és annak fontosságáról beszélnek. Ha valóban akkora mulasztásokat követett el, akkor miért nem váltották le 2005 nyarán, miért hosszabbították meg a kinevezését a 2005–2006-os tanévre is? – kérdezte Kósa Mária. Estis osztályok: nemcsak román, hanem a magyar estis osztályok áthelyezéséről döntöttek, magyar tanárok katedráiról is. /Kósa Mária: „Csendzavarás”? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ b/ Kósa Máriát nagyon felkészült, jól képzett vezetőként emlegetik, a tanári kar, a szülői bizottság, a diákok, és egyes kívülálló személyek kiálltak mellette. /Kis Réka: Ha megtörik a „csend” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ c/ Török Ferenc korábban nem óhajtott nyilatkozni, emlékeztetett az újságíró. /Nagy-Hintós Diana: A bűvész cilindere= Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./ d/ A múltban többször is követelték, hogy tartson szorosabb kapcsolatot az iskolákkal, igazgatókkal, emlékezetett Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök. Török Ferenc nem védte meg a magyar igazgatókat a jogtalan leminősítéstől (pl. Székely Árpád esete, aki végül az RMPSZ közbelépésére megkapta a megérdemelt „nagyon jó” minősítést a „jó” helyett!). Az iskola vezető tanácsa nem talált semmilyen elmarasztalást Kósa Mária személyére vonatkozóan. /Szőcs Judit RMPSZ országos alelnök: A „CSEND”-re visszatérve = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./