Szamosújváron jan. 30-án kezdődtek a város alapításának háromszázadik évének rendezvényei. A mostanit Karácsony Ernő festőművész és a Téka-ház köré csoportosulók szervezték. A Téka-házban Major Melinda helyi RMDSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd Tarisnyás Csilla ismertette a városalapító örmények történetét, a Pro Armenia Alapítvány tevékenységét. Kiss Ferenc ecsetelte az örmények származását, akik az 1669-es török támadás elől menekültek Erdélybe. Az érkezők leginkább Beszterce, Gyergyószentmiklós, Csíkszépvíz és Székelykeresztúr környékén telepedtek le. Később a besztercei örmények városalapítás céljával területet vásároltak és megalapították Szamosújvárt. Szamosújváron levéltárak, nyomdák működtek. Olyan neves személyiségeket adott a közösség, mint Hermann Ottó, Merza Gyula és még nagyon sokan mások. 1990-ben Keresztes Zoltán újraindította a hajdanvolt Armeniát azzal a céllal, hogy újraélessze az örmény hagyományokat. Megnyitották Karácsony Ernő tárlatát. /Kerekes Edit: Háromszáz éves Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A szenátus tavaszi ülésszaka a Petre Roman külügyminiszteri kinevezésével megüresedett házelnöki tisztség betöltésével kezdődött. A kormánykoalíció pártjai közül több magáénak tartja a szenátuselnöki posztot. Verestóy Attila szenátor elmondta: az RMDSZ szenátusi frakciója Mircea Ionescu-Quintust támogatja, ugyanis az Isarescu-kormány alakításakor kötött politikai egyezségek szerint ez a hely a liberálisokat illeti meg. - A jelenlegi kormánykoalíció már nem rendelkezik többséggel a szenátusban, s így a kérdésbe az ellenzéknek is beleszólása van. A legnagyobb ellenzéki párt, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) már mind a három kormánypárttal folytatott tárgyalásokat, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. - Eckstein-Kovács Péter kifejtette: a kisebbségvédelmi hivatal szempontjából a diszkrimináció minden megnyilvánulását tiltó törvénytervezet még ebben az ülésszakban való elfogadtatása lenne a fontosabb. /Erdei Róbert: /Nincs koalíciós többség a szenátusban A kormánypártokat elhagyók szavazatán múlnak a döntések. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ A szenátus végül a megválasztáshoz szükséges minimális 72 szavazattal Ionescu-Quintusra voksolt. A Demokrata Párt jelöltje alelnöki tisztséget kap. - Megtörténtek a választások a képviselőházban is a nem magyar nemzeti kisebbségek is kaptak végre helyet, pontosabban egy jegyzői tisztséget a képviselőház Állandó Bizottságában. Mint ismeretes, a képviselőház elnökét négy évre választották, Ion Diaconescu tehát megmaradt tisztségében. A két alelnöki tisztséget két RTDP-s, Miron Mitrea és Adrian Nastase tölti be. Az RMDSZ-nek egy titkári tisztség jár, erre a frakció ismét Kónya-Hamar Sándort jelölték, Böndi Gyöngyike ellenében. /Mircea Ionescu Quintus a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

A Hívó Szó megszületésére emlékezett Pillich László, a Szabadság első főszerkesztő-helyettese, egykori országos RMDSZ-vezető. A Hívó Szó 1989. dec. 24-én jelent meg, az előtte levő napon kezdték meg Kolozsváron az értelmiségi találkozó szervezését, ebben Balogh Edgárnak fontos szerepe volt. Dec. 24-én értelmiségiek létrehozták a Kolozsvári Magyar Demokrata Tanácsot /KMDT/. A fiatalok pedig a MADISZ-t akarták létrehozni. Egyesek - köztük Balogh Edgár - úgy gondolták, hogy újraalakítják a Magyar Népi Szövetséget. A többség nem ezt akarta, ezt Balogh Edgár megértette és félreállt. Az RMDSZ a Magyar Népi Szövetség hatásától nem tudott teljesen megszabadulni, de továbblépett. Amikor a KMDT létrehozták, tudtak arról, hogy dec. 23-án Domokos Géza Bukarestben az RMDSZ-t mint országos kezdeményezést jelentette be, továbbá arról, hogy megalakult a Bánáti Magyar Demokrata Szövetség. A KMDT koordinációs szerepre készült, de fokozatosan egy megyei RMDSZ szintjére degradálódott. A KMDT szervezői úgy gondolták, hogy az érdekképviselet központjának Erdélyben kell lennie. Végül 1990. január 6-án, a KMDT kezdeményezésére Kolozsváron találkoztak először országos alakuló küldöttgyűlésen a különböző szerveződések. Feszültséggel kezdődött a találkozó. Úgy érezték mintha kész forgatókönyvvel jöttek volna Domokosék. Végül elhatározták, hogy egy hét múlva Marosvásárhelyen találkoznak újra, és ott kidolgozzák a szervezet szándéknyilatkozatát. Ezen a találkozón a bukarestiek által több száz példányban elhozott késznek hitt szöveghez a tanácskozáson annyi módosító javaslat született, hogy a javított szöveg véglegesítésére nem maradt idő. Az a döntés született, hogy a bukarestiek nevében Horváth Andor, az erdélyiekében Kántor Lajos és Pillich László építse be a javaslatokat az eredeti szövegbe. A véglegesített szöveg a Szabadságban megjelent, mint az RMDSZ szándéknyilatkozata. Domokos Géza pedig a végleges szöveget még átjavította, majd a saját változatát közölte a Romániai Magyar Szóban szándéknyilatkozatként. Érdekes lenne szakszerű szövegösszehasonlítást végezni, mert rávilágíthatna arra, hogy valójában hol keresendőek az egy évtizede mélyülő nézetkülönbségek gyökerei. - Pillich nem vonja kétségbe az egység szükségességét. Azonban a mai egységet már csak a széthullás félelme tartja fenn. Olyan új együttműködési mechanizmusra van szükség, amely egységbe fogja a székelyföldi tömbmagyar potenciált, és a szórvány szükségleteit, illetve a civil szféra érdekeit. Pillich szerint az RMDSZ-ből elsősorban nem személyek, hanem bizonyos cselekvési lehetőségek szorultak ki. Az RMDSZ nélkülözhetetlen a politikai képviselet és az önkormányzati képviselet terén. A többi képviseleti funkció zömét a megerősödő egyházak és civil szféra már nagymértékben átvette az RMDSZ-től. /Gál Mária: 10 éves az RMDSZ. Szerkesztőségünkben született. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Ion Caramitru művelődési miniszter jan. 21-i hatállyal felmentette tisztségéből a marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatóját, Kárp György színművészt. Az indoklás: felmentik azokat az ügyvezető igazgatókat, színidirektorokat, akik kinevezés és nem versenyvizsga alapján töltik be jelenleg tisztségüket. Azonban a felmentés egyelőre csak a vásárhelyi Nemzetihez érkezett, holott más társulatoknál is töltenek be kinevezés révén vezető tisztségeket. A magyar tagozaton vannak fiatal színészek, akik nehezen viselték el őt, mert keményen bírálta magatartásukat. Kárp György és Béres András közt is vannak nézetkülönbségek, az RMDSZ vezetőségében sem kedvelik Kárp Györgyöt. - Február 15-re meghirdették a versenyvizsgát az ügyvezető igazgatói állásra. - Kárp György elmondta, hogy áldatlan állapotok vannak mindkét társulatnál. A magyar tagozaton a fiatal színészekkel van baj, kifogásolta a fiatalok pontatlanságát és az örökös alkoholmámort. Folytatják azt a léha életmódot, amit megszoktak a főiskolán. - Azt is beszélik, hogy Kárp György a román tagozatot favorizálta a költségvetés elosztásánál. Kárp elismerte, hogy a Liviu Rebreanu tagozat többet költött a költségvetésből, mint a Tompa Miklós Társulat, ezt azzal indokolta, hogy a magyar tagozatnak csak annyira volt igénye. /Lokodi Imre: (Z)űr a színházban, avagy mit mondott Napóleon? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

1999. dec. 22-én ülésezett Lugoson a Városi Tanács, az ülés előterjesztési aktáit csak az ülés előtt pár perccel kapta meg Király Zoltán tanácsos, annak ellenére, hogy az ülés előtt 5 nappal meg kellett volna megkapni a dossziékat. Az ülésen döntöttek Lugos főtere, mostanáig Köztársaság tér Draganra való változtatása ügyében. Nem tudtak elérni semmit, kisebbségben vannak. Király Zoltán mentségéül ismertette Lugos helyzetét. összetételét: a város lakosságának kb. 10 %-a magyar, szám szerint 5 ezer körül vannak. . A Városi Tanács 21 tagú, ő az egyetlen magyar tagja a tanácsnak. A Romániai Magyar Szó jan. 29-i számában Barabás István cikkében J.C. Dragan vasgárdista és kommunista múltjára emlékeztetett. A bánsági románság ezt nem akarja tudni, hanem Dragan érdemeit sorolja fel. Azt , hogy Dragan Lugost európai és egyetemi városi szintre emelte, eddigi beruházásai a város lakóinak javát szolgálták. Dragan létrehozta a lugosi sajtóbirodalmat: hetilapot, rádió és tv adóállomást, nyomdát, gázpalackozó üzemet, ezenkívül különböző alapítványokat támogat. Mindezeket a Bánságba betelepülő moldvaiak és oltyánok pozitívumnak látják és nem tudják, milyen Dragan múltja. - A Lugoson élő magyarok között már alig van színházbajáró, ha száznál többen összegyűlnek egy előadáson, az már jónak mondható. Magyar napilapot kb. 10 család járat, a temesvári magyar hetilapot 140-150 példányban veszik, az iskolában I.-VIII.osztályban összesen 80 gyerek tanul magyarul, az RMDSZ közgyűlésen maximum 50 tag jön össze. A szórványmagyar sorsa sokkal nehezebb, mint ahogy a tömbben élők hiszik. A lelkekbe ivódott a félelemérzet, sokan eljutottak a magyarságtudat feladásáig. - A század elején szintén kb. 5 ezer magyar polgára volt a városnak, mint most, mellette 5 ezer német és 5 ezer román. Mindenki beszélte mind a három nyelvet! Jelenleg kb. 2 ezer német, ezer ukrán, ezer cigány és kb. 35-36 ezerre tehető a románság száma. Egyre több a vegyes házasság, ezzel arányosan a beolvadás is állandóan növekszik. - Ilyen háttérrel egyedül a helyi tanácsban magyar kisebbségi ügyben semmit sem lehet tenni, állapította meg Király Zoltán. /Király Zoltán lugosi városi tanácsos: Lugosi helyzetkép Dragan-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Az RMDSZ és a Határon Túli Magyarok Hivatala kezdeményezésére Budapesten jan. 28-án megnyílt egy olyan információs iroda, amely a külföldön élő román állampolgároknak nyújt a földtörvény alkalmazására vonatkozó tájékoztatást. - A területi információs irodák és a budapesti iroda számára az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége biztosít szakmai és információs hátteret, az RMDSZ parlamenti és kormányzati szakértői bevonásával. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1650. sz./

Az RMDSZ kőrösfői szervezete tiltakozott a bánffyhunyadi bíróság mellett működő ügyészség véleményezése ellen, miszerint a község kétnyelvű helységnévtábláit el kell távolítani. Ezeket a táblákat a törvénynek megfelelően helyezték el. /Tiltakozik Kőrösfő. A kétnyelvű helységnévtáblákat a törvénynek megfelelően helyezték el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Berettyószéplakon febr. 3-án emlékeztek az RMDSZ megalakulásának 10. évfordulójára. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A Bibliából idézett "Ne félj és ne rettegj" a mai emberhez is szól - hangsúlyozta a püspök. Szükség van az igazság kimondására, hirdette: "Vállalni kell a szókimondást, a cselekedetet, a kockázatot. Nem szabad megalkudnunk, harcolni kell az igazunkért, nem szabad meghátrálni." Czirják János, az RMDSZ helyi elnöke ismertette tízéves tevékenységüket. Az 1990. január 2-án megalakult széplaki RMDSZ-szervezetbe mintegy 700-an iratkoztak be. Az akkori nagy lelkesedés mára alábbhagyott. Az emberekben nagy a csalódottság, a kiábrándultság. Lassan kiöregszik az az értelmiségi réteg, amelyik évekkel ezelőtt vállalta a helyi RMDSZ irányítását. "Nincs utánpótlás, hiszen az elmúlt mintegy tíz év alatt majd másfélszáz fiatal költözött külföldre." Tőkés László bejelentette, hogy az Egyházkerület Igazgatótanácsa a napokban eldöntötte: az egyházkerületben az óvodától az egyetemig megszervezik az oktatást - először Nagyváradon, Szatmárnémetiben és Zilahon, hiszen ezekben a városokban már működnek középiskolák, egyetemek. /Dérer Ferenc: Berettyószéplaki RMDSZ. Ne félj és ne rettegj! = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 5.

Febr. 5-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökei Konzultatív Tanácsa. Elsősorban a belső választások és a helyhatósági választások előkészítése, valamint a földtörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdések szerepeltek a napirenden. Markó Béla elégedett a területi szervezet helyhatósági választásokra való felkészülésével. Az RMDSZ választási stratégiája nemcsak azokon a településeken bátorítja a polgármester-jelölt állítását, ahol a magyarság többségben van, hanem ott is, ahol az illető jelöltnek nincsenek reális esélyei. Ebben az esetben, lásd Kolozsvár helyzetét, az RMDSZ-es jelöltre leadott szavazatok pontosan tükrözik majd a magyar választópolgárok arányát, amely fontos tényező a második kör előtti politikai alkuban. A szövetségi elnök nem tartja kizártnak, hogy bizonyos településeken ne csak a koalíciós pártokat támogassa az RMDSZ. - A földtörvény gyakorlatba ültetését akadályozza, hogy a kormány még mindig nem hagyta jóvá a jogszabály alkalmazási normáit. Az RMDSZ az RMGE-vel együttműködve már létrehozta azokat az információs irodákat, ahol pontos tájékoztatással szolgál az érdeklődők számára. - Markó Béla értesülései szerint a kormány már döntött arról, hogy visszavonja a kultusztörvénytervezetet. Markó szerint - amint azt a történelmi egyházak is vallják - ilyesmire nincs is föltétlenül szükség, az egyházak az elmúlt évtized alatt is jól működtek minden törvény nélkül. /Székely Kriszta: Ülésezett a TEKT. Jó ritmusban folyik a felkészülés a helyhatósági választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

A febr. 6-án megrendezett Zilahi Közéleti Fórum résztvevői nyilatkozatot adtak ki, melyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Seres Dénes RMDSZ-szenátor, megyei elnök, Vida Gyula parlamenti képviselő, Molnár Kálmán esperes és Kovács Zoltán főgondnok, az RMDSZ-választmány elnöke írt alá. A nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség alapvető célkitűzése a tulajdonjog és a tulajdonviszonyok helyreállítása, az elkobzott ingatlanok, vagyontárgyak visszaadása. Átfogó, mindenre kiterjedő jogszabályra van szükség. Románia kormányának rendeznie kell az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, beleértve az egyházi ingatlanokét is. Erre kötelezi saját programja, választópolgároknak tett ígérete és nemzetközi kötelezettségvállalása is, így az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123. számú határozatának 12-es pontja. A hatályos jogszabályokat tartsák tiszteletben, és rendelkezéseinek szerezzenek érvényt, jelesül az 1999/83. számú sürgősségi kormányrendeletnek, mely ugyan visszaszolgáltatja a zilahi református egyház ingatlanát, de a tényleges birtokba helyezés mindmáig nem történt meg. A nyilatkozatban kérték az RMDSZ-t mint a romániai magyar közösség érdekvédelmi és közképviseleti szervezetét, mint a jelenlegi kormánykoalíció tagját, használjon fel minden politikai eszközt arra, hogy az egyházi ingatlanok is visszakerüljenek jogos tulajdonosaik birtokába. Ebben kell szerepelnie a Zilahi Református Wesselényi Kollégium elkobzott épülete immár egy évtizede húzódó ügyének is. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

A csíki, gyergyói és udvarhelyi ifjúsági tanácsok Marosfőn, febr. 5-6-án tartott megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a közelgő választásokon helyi és területi szinten segíteni kívánják az RMDSZ-t a minél eredményesebb választási kampány megszervezésében. A tanácsok képviselői erről tájékoztatták a rendezvényen megjelent RMDSZ-vezetőket. A megbeszélésen a Gyergyói Területi Ifjúsági Tanács 13, az udvarhelyszéki 17, a csíki 23 szervezet nevében képviseltette magát. A megbeszélések során a résztvevők egyetértettek abban, hogy létrehozzák az Itthon, Fiatalon Mozgalmat, melynek célja, hogy minél több területi RMDSZ alakítsa meg saját ifjúsági tanácsát, különös hangsúlyt fektetve a vidéki ifjúsági kezdeményezésekre, amelyek korábban háttérbe szorultak. A Hargita megyei ifjúsági tanácsok megbeszélését az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezte, az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával. /Megyénkbeli ifjúsági tanácsok megbeszélése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

Belényesben megalakult a Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség helyi szervezete. Korábban nem volt MIDESZ-csoport a településen. Az ifjúsági szervezet vezetői sokat köszönhetnek Zsiskú János református lelkésznek, mert a Megmaradás Háza ad otthont a találkozóknak. A helyi MIDESZ elnök Toma Lóránt lett. A belényesi RMDSZ-elnök, Pop György terveikről számolt be. Szeretnének magyarországi testvérvárosi kapcsolatot kiépíteni, Békéscsabára fognak ellátogatni. Felmerült az lehetőség, hogy a magyarországiak tejfeldolgozó üzemet telepítenek a városba. /Belényes: kiteljesítenék a testvérvárosi kapcsolatokat. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 7./

Febr. 5-én Szatmárnémetiben tanácskoztak az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének vezetői és az Identitas Alapítvány képviselői. Eldöntötték, hogy kiadnak a megyei szervezet tíz évéről szóló, értékelő jellegű esettanulmányt. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, a megyei RMDSZ elnöke leszögezte: a megmaradást pozitívan befolyásolhatja az, ha szembenézünk önmagunkkal. Varga Attila képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke megállapította, hogy az alapítvány programjába illeszkedik a Kereskényi Sándor által javasolt kiadvány. /Szociológiai igényű esettanulmány készül a megyei RMDSZ tíz évéről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 7./

Zilahon, Erdély legnagyobb református templomában, február 6-án megalakulása színhelyén emlékeztek meg az RMDSZ Szilágy megyei szervezete tíz évvel ezelőtti megalakulásáról. Ugyanaznap fórumot tartottak a Kálvineumban - ma városi művelődési ház -, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását követelve, az egyházkerület és az egyházmegyék vezetői részvételével, majd kerekasztal megbeszélést tartottak az egyházkerület képviselői és a megyei RMDSZ-szervezet vezetői. A megemlékezésen jelen volt Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke, a zilahiakon kívül szilágysági magyar polgármesterek, tanácsosok, a volt és jelenlegi RMDSZ-tisztségviselők. A fórumon Tőkés László bejelentette, hogy idén ősszel óvodától kezdődően minden fokozaton, a Partiumi Egyetemmel bezárólag, iskolák indulnak anyanyelven Zilahon, Szatmáron, Nagyváradon, a teljes struktúrával. A fórumon elfogadott nyilatkozat szerint a romániai magyar közösség, az egyházak és az RMDSZ célkitűzése a tulajdonjog helyreállítása, amely a társadalmi békét, a működő demokráciát, a jogállamot is szolgálja. Felkérik a kormányt, szerezzen érvényt a 83/1999-es kormányrendeletnek, a zilahi egyház ténylegesen jusson hozzá elkobzott ingatlanához, s kiemelt helyen kell szerepelnie Wesselényi Református Kollégium ügye rendezésének is. A fórummozgalommal kapcsolatban sikerült tisztázni, hogy Csernátontól Érmihályfalváig a megrendezett fórumokon való szilágysági részvételt nem tiltotta sem a zilahi, sem a megyei szervezet. A tiszteletbeli elnök úgy vélte, zárlat alá került egy jobb sorsra érdemes kezdeményezés. Vida Gyula bejelentette: Szilágysomlyón házigazdája lenne egy fórumnak, amelyet Markó Béla szövetségi elnök elfogadott és amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is elfogad. /Emlékezés a megalakulás színhelyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

Aranyosgyéresen a téli népfőiskola jubileumi rendezvénysorozata nagy érdeklődést váltott ki. Megjelent Alföldi László kolozsvári főkonzul, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségügyi miniszter, Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház újraválasztott titkára, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Mátis Jenő képviselő és Buchwald Péter alprefektus. Végül febr. 5-én az elmúlt tíz esztendő népfőiskolai előadóival találkoztak az érdeklődők. Péter Károly ismertette a népfőiskola történetét. Egyed Ákos akadémikus, történész is méltatta a tízéves tevékenységet, a népfőiskolai mozgalom felelevenítésének és magas szintű előadások biztosításának fontosságát. /Felejthetetlen népfőiskolai esték Aranyosgyéresen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

"Kötő József államtitkár tájékoztatója a kisebbségi oktatást érintő 1998.03.06/3359-es számú tanügyminisztériumi rendeletről. A rendelet kijelölte a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság hatáskörét. Az államtitkárság hatáskörébe tartozik a kisebbségek nyelvén folyó oktatás működtetése és vezetése, valamint az oktatási reform végigvitele ezen a területen. Ennek alapján, az utóbbi időben a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság számos intézkedést hozott. Az 1999/151-es oktatási törvény Románia földrajza és A románok történelme tantárgyak esetében a román nyelvet határozta meg az oktatás nyelveként. A kiadott miniszteri jegyzék pontosította: azokban az iskolákban, ahol alkalmazták az 1997/36-os sürgősségi kormányrendeletet, és a 7., illetve 11. osztályban a kisebbségek nyelvén oktatták A románok történelmét, a 8., illetve 12. osztályban is az illető nyelven folyik az oktatás. Ezekben az iskolákban e tantárgy oktatásában csak a 2000/2001-es tanévtől kezdve térnek át a román nyelvre; az 1999/2000-es tanévben a tárgyból a képesség-, az érettségi- és felvételi vizsgák anyanyelven folynak. - A felekezetek által létrehozott iskolákban mindenfajta szak oktatása indítható. Ezek a világi, nem vallásos szakok ugyanúgy állami támogatásban részesülnek a továbbiakban, mint a teológiai szak. - A kisebbségek nyelvén folyó oktatásban a zene oktatása sajátos, a nemzeti tantervre épülő, ám azt a kisebbség igényeinek megfelelően kialakított tantervek alapján történik. - Eddig nem folyt a kisebbségi oktatás kutatása. Az új miniszteri rendelet előírja egy oktatáskutató csoport létrehozását Kolozsváron, a bukaresti Oktatáskutató Intézet fiókintézményeként. A három magyar, három német és három román kutatóból álló csoport elkezdi munkáját. Eddig számos kisebbség esetében pszichikai nyomásgyakorlással megakadályozták az anyanyelvet tanuló diákcsoportok és osztályok létrehozását. Az új rendelet felhatalmazza a kisebbségi szervezeteket, hogy a szülők helyett eljárhassanak ebben az ügyben. Magyar viszonylatban e rendelet reményt ad arra, hogy a csángó gyerekek magyar nyelvoktatásának ügye megoldódjon. /Kötő József államtitkár tájékoztatója a kisebbségi oktatást érintő tanügyminisztériumi rendeletről. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1655. sz./"

Tőkés László Budapesten, Kiáltó szó című előadásában ismét bírálta az RMDSZ álláspontját az erdélyi magyar egyetem ügyében. Szerinte az ügy "elcsavarásában" az RMDSZ vezetése, illetve bizonyos romániai magyar álliberális körök tevőlegesen vettek részt. "Felelőtlen politikai játék ingoványos talajára vitték az egyetem ügyét, olyannyira, hogy már az EBESZ kisebbségi biztosa is - átvéve a sípot, amelyet a szájába adtak a bukaresti urak - a multikulturális egyetemről áradozik" - jelentette ki Tőkés László. A püspök szerint a jelenlegi román kormány kirakatpolitikájának alapja a kisebbségi politika sikerágazatként való feltüntetése és "fájdalmas, hogy az RMDSZ asszisztál ennek a hamis képnek a kialakításához, tehát saját elnyomóinkat mentjük fel". /Tőkés László "kiáltó szava". = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

Az RMDSZ megalakulásának tizedik évfordulójára megjelent a Tövisháti emlékezések, 1989-1999 című könyv. A dokumentumkötet szerkesztője, egyik szerzője Molnár Kálmán szilágycsehi református lelkipásztor közreadta 1989 decembere második felében írt naplójegyzeteit. Külön fejezet szól Tőkés László menyői meghurcoltatásáról Ezek az emlékezések forrásanyagot is nyújthatnak későbbi korok történészeinek. /Fejér László: Tövisháti emlékek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ A könyv azon emberek emlékeit rögzíti, akik ott voltak, amikor a "rebellis temesvári papot" 1989-ben Szilágymenyőbe helyezték. Abban reménykedtek, hogy Tőkés Lászlót sikerül majd elszigetelni: leszerelték a Mineu /Menyő/ helységnévtáblát. /Szabó Csaba: A szabadság szilágymenyői csillaga. Emlékirat Tőkés László tövisháti száműzetéséről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének vezetősége annak idején eljárást kezdeményezett mindazok ellen, akik csúfosan megzavarták az 1999. október 6-i emlékünnepséget a vértanúk obeliszkjénél. A napokban kezdődtek el az ügyészségi vizsgálatok ez ügyben. A tavaly őszi aradi események megzavaróit csendháborításért, szeméremsértésért és sírhelygyalázásért jelentették fel a rendezők. Az első 30 gyanúsítottat február 9-én idézték be kihallgatásra a törvényszékre. A rendőrségi vizsgálatokon valamennyi gyanúsított ártatlannak vallotta magát, s azt állítják, hazafiságból énekeltek. Hogy a román trikolór védelme egyet jelent a legordinárébb szavakkal illetni a magyar igazságügyi miniszter asszonyt, vagy torokszakadtából kiabálni, hogy ki a magyarokkal az országból, a lelkük rajta, csakhogy Péterszabó Ilona egyike volt a megfélemlített és meggyalázott embereknek, s mint magyar nemzetiségű román állampolgár, s mint újságíró is követeli a vétkesek kilétének feltárását, illetve példás megbüntetésüket. /(Péterszabó Ilona): Ügyészségen az október 6-i rendbontók ügycsomója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A költségvetési vita során az RMDSZ ragaszkodni fog ahhoz, hogy a tanügyi törvény előírásainak megfelelően az oktatást a bruttó hazai össztermék 4 százaléka illesse meg - hangoztatta Mátis Jenő képviselő febr. 10-i sajtóértekezleten. A tanügyi reform egyik eredménye épp az, hogy nem csak a központi állami költségvetésből finanszírozható az oktatás. A helyi önkormányzatoknak egyre nagyobb szerepük van a tanügyi tevékenység különböző részelemeinek a finanszírozásában: iskolák, óvodák felújításában, helyi kedvezmények biztosításában stb. - Kónya-Hamar Sándor képviselő a képviselőház e heti munkálatait ismertetve elmondta: az RMDSZ ellenzi olyan idegenrendészeti törvény elfogadását, amely kötelezővé tenné a romániai jogi és fizikai személyek számára külföldi vendégeik bejelentését. Kónya-Hamar elmondta: az RNEP-es Ioan Gavra kijelentései, miszerint a magyarok külföldi ügynököket rejtegetnek, ezért van szükség az ilyen törvényre, senkit sem lepett meg. Váratlan volt a parasztpárti Dejeu felszólalása, aki szintén támogatásáról biztosította a külföldiek bejelentéséről szóló előírást. /Székely Kriszta: RMDSZ-sajtóértekezlet. Ismét be kell jelenteni külföldi vendégeinket? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről tartottak szakmai tanácskozást Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. A zárt ajtó mögötti megbeszélésen Tőkés László püspök megnyitó beszéde után Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány felkért kuratóriumi elnöke az alapítvány jelenlegi helyzetéről számolt be. A magánegyetem létrehozására szánt magyarországi támogatás helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese beszélt. Kötő József államtitkár ismertette a magánoktatás számára biztosított törvényi lehetőségeket. A Partiumi Keresztény Egyetem helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Tolnay István tanügyi előadótanácsos, az akkreditációs fejleményekről pedig Kovács Béla rektor beszélt. A tanácskozáson szóbakerült még az Erdélyben létező főiskolai és kihelyezett kari intézmények helyzete is. A Sapientia Alapítvány elfogadta a HTMH javaslatát, miszerint az idénre felajánlott kétmilliárd forintos magyar kormánytámogatás elosztásáról pályázat alapján döntenek. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Elsősorban az anyanyelvű állami felsőoktatásból hiányzó szakok indítását tervezik és az új felsőoktatási egységek alapítása mellett az állami rendszerben működő magyar karok, szakok, tanszékek fejlesztését is tervbevették. /(Józsa Tímea): Szakmai tanácskozás az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Székelyudvarhely mellett, Bikafalván ülésezett a Romániai Magyar Szabaddemokra Párt /RMSZDP/ vezetősége febr. 5-én, a román sajtó élénk érdeklődése közepette. Mint ismeretes, a Kiss Kálmán vezette párt Marosvásárhelyen alakult a '90-es években, akkor még Frunda György is tagja volt. A pártot 1996-ban, közvetlenül a választások előtt jegyezték be az akkori kormánypárt, a TDRP hathatós támogatásával, s most a pártelnök szerint tizenkét megyében 17 000 tagjuk van. A Transilvania Jurnal az eseményről szóló beszámolóját Szeg az RMDSZ talpában: a Magyar Szabaddemokrata Párt beszédes címmel közli. Kiss szerint az RMDSZ nem vonzza a magyar választókat, mert vezetői az elmúlt években kompromittálták magukat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 8./ Kiss Kálmán elnök nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. Szabadkozott: "rengeteg alaptalan vád" érte őket, főleg az RMDSZ részéről. Kijelentette, hogy semmiféle anyagi támogatásban nem részesülnek, tagadta, hogy pártjuk 1996-ban Iliescu pártjának segítségével jött létre. Kiss Kálmán kifejtette, hogy pártjuk célja a szociális piacgazdaság megteremtése, a romániai magyarság jogainak érvényesítése. Pártja napokon belül megnyitja befektető irodáit, amelyek adatbankként, vállalkozói tanácsadóként működnek majd. Első lépésként Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Aradon és Szatmárnémetiben nyílnak irodáik. Az RMSZDP alternatívát kínál az RMDSZ-ből kiábrándult választók számára. Kiss Kálmán pártja a választásokon az RMDSZ-szel nem akar együttműködni, viszont tárgyal néhány román politikai párttal. /Szentgyörgyi László: Ezeréves jövőt ígérnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

Febr. 14-én ötnapos hivatalos romániai látogatásra Romániába érkezett Németh Zsolt magyar külügyminisztérium politikai államtitkár és kísérete, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Lőrincz Csaba külügyminisztériumi főosztályvezető, Répás Zsuzsanna főtanácsadó és Nagy Szabolcs tanácsos. Febr. 15-én Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel, Razvan Ungureanu külügyi államtitkárral, Andrei Marga tanügyminiszterrel és Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezetővel találkoznak a budapesti vendégek. Febr. 16-án Bákó megyében felkeresik a moldvai csángókat, majd Székelyföld több városába látogatnak. Febr. 18-án, hazautazás előtt Németh Zsolt részt vesz az alapítványi egyetem kuratóriumának kolozsvári ülésén. A küldöttség érdeklődésének középpontjában a romániai magyar nyelvű oktatás helyzete áll. Hasonlóképpen figyelemre méltó a csángókérdés felvetése, illetve várhatóan szó lesz a Csíkszeredában megnyitandó magyar konzulátusról is. /Németh Zsolt Romániában. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Németh Zsolt államtitkár és kísérete Bukarestbe érkezése után az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. Németh Zsolt négyszemközti megbeszélést is folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Németh Zsolt nyilatkozott a sajtónak látogatása céljáról, programjáról. Szerinte az 1996-os román kormányváltás után látványosan megkezdődött a hagyományos előítéletek, konfliktusok, ellenségképek feloldódása. Ugyanakkor bizonyságot nyert, hogy az RMDSZ stabilizáló és közvetítő szerepet játszik a magyar-román kapcsolatokban. Németh Zsolt jelezte, hogy a közeljövőben Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestbe látogat. Németh Zsolt a kétoldalú nyitott feladatok sorából kiemelte a gazdasági együttműködés kérdését. Új határátkelők nyitásának és a meglévők fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. Németh Zsolt az egyházi javak visszaadását nevezte időszerűnek. Az államtitkár elmondta: drámai környezeti katasztrófát okozott a Szamoson, a Tiszán és a Dunán végigvonuló ciánszennyezés. Febr. 15-én Németh Zsolt és Eckstein-Kovács Péter megbeszélést tartottak. Felvetődött a javaslat: a két ország Nagyváradon közösen építse fel a Körös múzeumnak otthont adó épületet, így sikerülne megoldani a püspöki palota kérdését is. /Németh Zsolt Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ A Markó Bélával folytatott személyes megbeszélést követően Németh Zsolt államtitkár találkozott az RMDSZ vezetőivel, parlamenti képviselőivel és kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla elmondta, hogy a szülőföldön való megmaradás érdekében az RMDSZ nagyon fontosnak tartja, hogy az anyaország segítsen a magyar közösség gazdasági felemelkedésében, mert a Magyarország és Románia közötti gazdasági különbség növekedése elősegítheti a kivándorlást. Borbély László kormányzati ügyvezető alelnök szerint a intézményesíteni kellene a magyar illetve a romániai kormánytagok közötti kapcsolatokat. Kelemen Atilla képviselőházi frakcióvezető a két ország közötti mezőgazdasági együttműködés javítását, Antal István és Birtalan Ákos képviselők a romániai privatizációban való magyar részvétel növelését szorgalmazták. Németh Zsolt hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartja, hogy a kisebbségi ügyekben is folyamatos legyen az előrelépés. /Az RMDSZ-elnöke fogadta Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 15. - 1659. sz./

Izsák Balázs emlékeztetett a magyar kormányküldöttség 1997-es bukaresti látogatásának egy részletére, melyről a marosvásárhelyi Népújság 1997. okt. 22-i száma adott hírt: "A kedd reggeli megbeszéléseken a két miniszterelnök egyetértett abban, hogy új, önálló magyar egyetemet kell létesíteni Romániában, tudomásul véve a Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez az egyetem egy másik városban létesülne." A magyar közvéleményt meglepte ez a hír, mert Victor Ciorbea akkori kormányfő Budapesten kijelentette, hogy a tanügyi törvény módosításával lehetővé válik önálló magyar felsőoktatási intézmények létrehozása. A két miniszterelnök megállapodásától az RMDSZ 1997. okt. 23-án kiadott közleményével "félreértésre" hivatkozva elhatárolódott. Azonban Kovács László akkori külügyminiszter tévényilatkozata mást mondott, hasonlóan a sajtóhoz. A Népszabadság 1997. okt. 30-i számában Horn az RMDSZ-t képviselte Ciorbeánál címmel hozta a következőt: "a magyar miniszterelnök elmondta: az RMDSZ vezetői lehetetlennek tartják a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztását, illetve az azon belüli magyar tagozat vagy kar létrehozását az adott helyzetben. Ezért kellene egy új egyetemet létrehozni egy másik városban. Ez az RMDSZ-nek, az ügy illetékesének az igénye." Izsák Balázs megállapította, hogy ezek az ellentmondások lehetőséget teremtettek a román vezetésnek arra, hogy megtagadja az egyetem megadását. Horn Gyula Azok a kilencvenes évek /Kossuth Kiadó, Budapest, 1999/ című könyvének 464. oldalán így emlékezett erre: "A zárónapon kérésére együtt reggeliztem Markó Bélával. A legfontosabb, amit az RMDSZ elnöke közölt: már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló magyar fakultást hozzanak létre a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Az egykori magyar egyetemet annak idején erőszakkal szüntették meg, s hosszú évek alatt sem sikerült visszaállítani. Ezért Markó szerint inkább egy magyar egyetemet kellene létrehozni valamelyik erdélyi városban. Ez jó elképzelésnek tűnt a Babes-Bolyai "visszamagyarosítása" helyett, a meddő viták és ellenségeskedések után s az álláspontok megmerevedése miatt. Megígértem, hogy álláspontját ismertetem a zárótárgyaláson. Ciorbea örömmel fogadta a felvetést, amelyet a sajtótájékoztatón is ismertettünk. Legnagyobb megdöbbenésemre azonban az RMDSZ vezetése nyilvánosan tiltakozott az elgondolás ellen. Markó pedig hallgatott." Izsák Balázs megjegyezte, hogy Markó továbbra is hallgat, holott személyes felelősség terheli a kolozsvári magyar egyetem létrehozásának meghiúsulásáért. Hallgatása nem mentesíti a felelősség alól. /Izsák Balázs: Mentesít-e, mentesíthet-e a hallgatás a felelősség alól? = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Az elmúlt hetekben a Krónika /Kolozsvár/ napilap szerkesztőinek lelkes csapata járta Erdély helységeit, a találkozókon magyarázták: mitől Krónika a Krónika, s miért fogyott egyik napról a másikra a felére a lap terjedelme. Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője elmondta, hogy fizika szakot végzett az egyetemen. A Romániai Magyar Szó munkatársa volt, azonban úgy érezte, hogy az RMSZ "nem kíván pártatlan lenni a magyarságot megosztó kérdésekben". - A Krónika konkurenciát jelent az erdélyi magyar sajtópiacon. A Krónika megjelenésével mindenki nyert, mert a többi lapok, összeszedték magukat, megemelték a színvonalat, egyre inkább az a szempont uralkodik náluk: jobb lenni, mint a Krónika. - Gazda Árpád szerint az RMSZ-szel az a baj, hogy Bukarestben van. A romániai magyarság hírlapján nem szabad, hogy úrrá legyen a bukaresties szemlélet. Gazda szerint az olvasók elégedettek a Krónikával. - A romániai magyarság belekeseredett a sorsába. "Mi ennek a nagy mélabúnak a falait döngetjük." - vallja. Igyekeznek a politikusokat megismertetni olvasókkal. Nem fognak valakit megkímélni azért, mert az illető RMDSZ-es tisztségviselő. "Az induláshoz szükséges pénzalapot magyar befektetők biztosították számunkra, akik huszonéves fiatal üzletemberek, Nyugat-Európában tanultak, s a magyar tőzsde indulásakor, a nyugaton szerzett ismereteik, gazdasági szaktudásuk révén azonnal nagyokat taroltak, más vállalkozásaik is vannak." Egy lapnak egy idő után meg kell állnia a saját lábán. /Beszélgetés Gazda Árpáddal, a Krónika erdélyi közéleti napilap vezető szerkesztőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Dézsánfalva valamikor magyar, német, szerb és román vegyes lakosságú, tipikus bánsági település volt. A kommunista pusztítás derékba törte a település fejlődését. Dézsánfalván ma mintegy harmincfős elöregedett magyar közösség él szegénységben, reménytelenségben, a végleges pusztulás biztos tudatával. A falut megtizedelte az erőszakos kollektivizálás, a deportálás, majd a tömeges elvándorlás. Német alig maradt a faluban, megfogyatkozott a magyar közösség is, a többiek is csak vegetálnak. A katolikus pap havonta egyszer jön ide ki, a katolikus és a szerb ortodox templom elnéptelenedett. Az RMDSZ nem jutott el Dézsánfalvára. - Mit lehetne tenni a kallódó, pusztulásra ítélt magyar közösségért? Anyaországbeli alapítvány Kazahsztánban fedezett fel kallódó magyarokat és nagy hírverés közepette hazatelepíti őket. A Közvetlen közelben is élnek a nemzettesttől elszigetelt, haldokló magyar közösségek. hívta fel a figyelmet cikkében Pataki Zoltán. /Pataki Zoltán: Kallódó magyarok a Bánságban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Zilahon a jelenleg városi művelődési házként meglevő ingatlant sürgősségi kormányrendelettel kapta vissza a belvárosi református egyház, az épület egykori tulajdonosa, ám formai hiba miatt a végrehajtásra nem került sor, a visszajuttatás csak papíron történt meg. Miután megjelent a sürgősségi kormányrendelet, időnként a helyi román nyelvű sajtóban nyilatkoznak helyi politikusok, ellenvéleményüket hangoztatják. Azt állítják, hogy Zilah református lakossága képtelen volt megépíteni a művelődési házat, azt a magyar állam építette, s az egyház jogtalanul vette birtokába. Az RMDSZ az egyházzal közösen tartott sajtótájékoztatót aKálvineummal kapcsolatban, de nem az jelent meg a lapokban, ami elhangzott, hanem egészen más. Valójában a város reformátusai építették, még az adományozók lajstroma is megmaradt. A Kálvineumban a földszinten 352 ülőhely van, 138 az erkélyen és 50 állóhely. Jelenleg városi művelődési házként működik, azonban éppen a művelődési tevékenység hiányzik. /Fejér László: Mi lesz a Kálvineummal? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének febr. 18-i sajtótájékoztatóján Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök elmondta: kérni fogja a koalíciós partnerek közbenjárását a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. /A kétnyelvű helységnévtáblák ügyében. Koalíciós partnerei segítségét kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Mielőtt nemzetközi bíróság elé kerülne a Nagybánya környékén történt ciánszennyezés ügye, a felek a diplomácia eszközeivel igyekeznek megoldani a vitát - jelentette ki febr. 21-én Brassóban Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter. - Magyarország azt szeretné, hogy mielőbb büntető eljárás induljon a vétkes ellen. Ehhez meg kell állapítani a konkrét felelősséget - hangsúlyozta a magyar miniszter. Dávid Ibolya febr. 21-én Markó Béla RMDSZ-elnökkel munkareggelin találkozott, majd Brassót kereste fel, ahol Ioan Ghisea polgármesterrel tárgyalt. Nemcsak a földrajzi közelség miatt látogatok gyakran Romániába, hanem azért is, mert a nagy lélekszámú romániai magyar kisebbség ügye is közös megoldást igényel - jelentette ki. /Dávid Ibolya romániai látogatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./

Mivel az elmúlt esztendőkben a parlament egyszer sem tűzte napirendjére a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ munkájáról szóló jelentést, az intézmény igazgatója végül az utóbbi három évet felölelő összegzést terjesztett a mandátumuk lejártához közeledő honatyák elé. Costin Georgescu SRI-igazgató beszámolója után nem maradt el a vita. Nicolae Ionescu Galbeni, az RHSZ-t felügyelő parlamenti bizottság elnöke szerint 1997-1999 között a szervezet munkája sokat javult. A parasztpárti képviselő a felügyelő bizottság fennállása óta első ízben ismertethette a törvényhozókkal az általa vezetett testület munkájáról készült jelentést. A bizottság meggyőződött róla, hogy a titkosszolgálat munkatársainak 80 százalékát 1990 után alkalmazták, átlagéletkoruk 36 év, 500 vezető tisztségben történt személycsere, ennek ellenére "totalitárius gondolkodásmód" jellemzi az intézményt, olvasható a beszámolóban. A Nagy-Románia Párt képviselője azokat a passzusokat hiányolta a jelentésekből, amelyek igazolnák, hogy "az RMDSZ revizionista-szeparatista akcióit" az RHSZ ellenőrzése alatt tartja. Arra is figyelmeztetett egyúttal, hogy "Erdélyt gazdaságilag bekerítette a magyar tőke". Válaszában Costin Georgescu többek között kijelentette: az országban nincsenek etnikai gondok, vannak viszont olyan személyek, szervezetek és államok, amelyek - Románia euroatlanti integrációját megakadályozandó - szeretnék, ha lennének ilyen konfliktusok. /Máté Zsófia: Vita a titkosszolgálati jelentésekről. Figyelnek az "etnikai rizikófaktorra" = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 23./