"Tibori Szabó Zoltán Szavak és tettek című írásában /Szabadság, december 22./ az önálló erdélyi magyar egyetem alapítására elkülönített magyar költségvetési pénz feltételezett felhasználásáról több súlyos vádat, rágalmat állított. Székely István válaszolt erre, aki részt vett az egyetemtelepítési program budapesti tárgyalásán. Tibori cikke szerint a magyar költségvetésből megítélt támogatás felett nem az erdélyi magyar történelmi egyházak által létrehozott alapítvány, nem a szakmát képviselő Bolyai Társaság, hanem a budapesti és a kolozsvári egyetemtelepítési programiroda rendelkezik, amelynek célja a támogatás eltérítésével az RMDSZ-en belüli politikai arányok megváltoztatásának finanszírozása, a "politikai klientúra pénzelése". Valójában a szakmai kérdésekben egyetemi tanárokból, tudósokból álló kuratóriumok az illetékesek. Az Erdélyi Szakmai Tanács összetételére vonatkozóan Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a december 17-i, az egyházfőkkel való találkozón javaslatokat kért. A szakmai testületek létrehozásáról dr. Szabó Árpád unitárius püspök tett említést a Szabadságban december 21-én megjelent számában. Az adomány felhasználása és ennek ellenőrzése a magyarországi költségvetési intézmények eljárási rendje, valamint a romániai pénzügyi jogszabályok szerint történik, az ezzel járó felelősség egyértelműen behatárolható. Tibori egy személyben a Népszabadság romániai tudósítója is. - Az elmúlt egy-másfél hónapban a magyarországi sajtóban valóságos sajtókampány indult a határon túli pénzalapok ellen, beleértve a magánegyetem létrehozására szánt összeget is. Ennek kiindulópontja a Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én megtartott második ülése, amelyen a magyar kormány bejelentette, hogy a határon túli magyarok magyarországi jogállását törvényben kívánja szabályozni. A magyarországi ellenzéki pártok a kezdeményezést nem támogatták, Eörsi Mátyás szabaddemokrata képviselő az úgynevezett "státustörvény" elfogadásában annak veszélyét vélte felfedezni, hogy a határon túli magyarság kérdése "üzleti üggyé" válik, mondván, "kedvezőbb helyzetben lesz határaink mentén az, aki magát magyarnak vallja" (HVG, 1999. november 20.). - A kampány zászlóvivője a Tibori Szabó tudósította Népszabadság, ahol november 29. és december 13. között közvetve-közvetlenül csak az egyetemmel kapcsolatban hat írás jelent meg. Az első írások megpróbálják szembeállítani az RMDSZ és a magyar kormány egyetemmel kapcsolatos álláspontját, a következők pedig előveszik az 1992-ben Szőcs Géza által - állítólag - egyetemalapításra megpályázott, azóta el nem számolt 2,5 millió forintos adomány ügyét. - A cikksorozat lényege, a "2,5 millió forintos ügy" előbányászásának értelme Aczél Endre Kétmillió és kétmilliárd című, december 8-án közölt írásából válik érthetővé. Arról a kétmilliárdról van szó, amiről addig megtudtuk, hogy a magyar kormány az RMDSZ véleményével ellentétesen akarja felhasználni, nem is tudni, mire; és arról a kétmillióról, amit Szőcs Gézának Tőkés László támogatásával ítéltek meg, és amivel nem számolt el. A szerző írásában a két egyetemre adott támogatást a politikai mezőben összekapcsolja, és úgy gondolja, ha bebizonyosodik, hogy a kétmillió nincs elszámolva, a "Szőcs-Tőkés-féle korábbi RMDSZ" diszkreditálódik, és nem tudja a kétmilliárd forintot általa támogatott nagyváradi "partiumi keresztény egyetem" részére megszerezni. Írja mindezt azután, hogy a nyilvánosság előtt a novemberi MÁÉRT óta mindenki számára egyértelmű: a kétmilliárd forint a Kolozsvár központú, több helyszínt magába foglaló magánegyetemé. - Tibori Szabó cikkében lényegében átveszi Aczél Endre írásának politikai vonalvezetését, és konkrétan kimondja az ebben rejlő sejtetéseket: a magyar kormány meg akarja változtatni az RMDSZ-en belüli politikai arányokat. - A szerző szándékosan éket ver a püspökök, egyetemi tanárok és a Bolyai Társaság, valamint a magyar kormány közé. - A magyar kormány valóban olyan "akcióba" kezdett, amire elődei nem vállalkoztak: a felsőoktatás területén egy olyan nagyságrendű revitalizációs programot indított el, amire az 1940-43-as időszak óta nem volt példa. A magyar kormányzati szándék hosszabb időre és több pénzre szól - mondja Misovicz Tibor egy erdélyi napilapban. Ugyanakkor hozzáteszi: ha júniusban kiderül, hogy a 2000. évre szánt kétmilliárd forintból nem sikerült konkrét eredményeket felmutatni, és a támogatás vitákat és széthúzást szít, nagyon nehéz lesz a következő költségvetési vitában az Országgyűlést újabb összegek megszavazásáról meggyőzni. /Székely István: Szavak és tények. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Székely István helyreigazítást kért, mert cikkét értelemzavaró módon rövidítették meg. Érvelése így szerepelt eredetileg: Tibori Szabó Zoltánnak nem kellett volna egyebet tennie, mint egy másik napilap újságírója, aki a magyarországi költségvetési vita parlamenti végszavazása után felhívta Misovicz Tibort, a HTMH gazdasági elnökhelyettesét, és érdeklődött az egyetemtelepítéssel kapcsolatos részletek felől. Azért akkor, és nem hamarabb, mivel a magyar kormány a nyáron nem a támogatás megítéléséről döntött, hanem arról, hogy annak összegét a 2000. évi költségvetés tervezetébe foglalja. A parlament végszavazásáig a támogatásról beszélni csak a "reménybeli vétel" kitételével lehet. Igaz, Tibori Szabó úr rágalmait - költségvetési támogatás eltérítése bűntettének vádját - hamarabb is megfogalmazhatja... /Székely István: Helyreigazítás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

"A gyergyószárhegyi RMDSZ dec. 16-án bővített választmányi ülésen ünnepelte megalakulása 10. évfordulóját, tájékoztatott Borsos András helyi RMDSZ-elnök. Áttekintették az eltelt időszakot. A helyi iskola az RMDSZ javaslatára már 1990 februárjában fölvette a Bethlen Gábor nevét, a szervezet a Hősök emlékoszlopán megjavíttatta a megrongált magyar címert, 1990. aug. 20-án márványtáblát helyeztek az emlékoszlopra a második világháborúban elesett 76 szárhegyi hős nevével, a tatárdomb emlékoszlopát és környezetét szintén a helyi RMDSZ tette rendbe, visszaállítva az 1908-as emléktábla eredeti szövegével a márványtáblát, amelyet 90 márciusában levertek szélsőséges elemek. 1992-ben a szervezet az 1596-os Véres Farsang emlékére helyezett el márványtáblát az emlékoszlopon, s ugyanebben az évben emlékkövet állított az 1916-ban kegyetlenül kivégzett 8 szárhegyi elöljáró emlékére, akiket a benyomuló román katonák gyilkoltak meg. 1994-ben, szintén az emlékoszlopon az 1848-49-es magyar forradalom gyergyószárhegyi hőseinek avattak márványtáblát, majd 1996-ban újra márványtáblát avattak a millecentenárium tiszteletére az alábbi szöveggel: "Emlékezz, magyar, e föld 1100 éve a szülőfölded". 1998. márc. 15-én újra emléktáblát avattak az emlékoszlopon: "1848-1998 A kivívott szabadság nem örök, a cselekvés tartja életben, ezért újból és újból meg kell nyerni az érte folyó ütközeteket". Ugyancsak márványtáblával jelölték Gurzó Lajos 48-as honvédfőhadnagy sírját, majd novemberben Both Ferenc honvédalhadnagy sírkövére is márványtáblát helyeztek. Az ülés résztvevői az alábbi Állásfoglalást fogadták el: "A Gyergyószárhegyi RMDSZ bővített választmányi ülésének résztvevői fenntartás nélkül egyetértünk és csatlakozunk Tőkés László tiszteletbeli elnök következetes elvi álláspontjához. Elutasítjuk a lejáratását célzó, személyisége ellen irányuló, periodikusan ismétlődő alattomos támadásokat. Meggyőződésünk, hogy a rágalmazás eszközéhez nyúló személyek, érdekcsoportosulások saját magukat minősítik, és a magyarellenes erők, a román hatalom kiszolgálóiképpen erdélyi magyar nemzeti közösségünk alapvető érdekei ellen cselekszenek". /Gál Éva Emese: A gyergyószárhegyi RMDSZ 10 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./"

Az első tíz év után már vitathatatlan, hogy az RMDSZ megszületése nemcsak az etnikai, de a morális szempontok politikai jelentőségét is bizonyítja, hangsúlyozta Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő. Meg kellene vitatni, hogyan néz ki az RMDSZ és keretein belül a kolozsvári valóság? Válaszolni kell arra, is, hogyan tovább, RMDSZ ? /Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, Kolozs megyei RMDSZ elnök: Fórumra szólító. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete az unitárius egyház imatermében emlékezett a tíz évvel ezelőtti történésekre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette: a tíz évvel ezelőtti szándékokból nagyon kevés valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a Hívó szót, melyet 1989. december 22-én fogalmaztak meg kolozsvári magyar értelmiségiek és a Szabadság 1989. december 23-i számában került nyilvánosságra. Ebben elsőként a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, egyházi javak visszaszolgáltatására utalnak. Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke, a Heltai Alapítvány igazgatója felolvasta az emlékezését az 1989-es decemberi eseményekről, név szerint megemlékezve a 26 elesett hősről. Tőkés László püspök cáfolta a "szikraelméletet", hogy 89 decemberében valahonnan kipattant egy szikra, akár egy hússorból, egy kenyérsorból is elindulhatott volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte ugyanis mindannak, ami történt, annak komoly előtörténete, háttere volt. Gyimesi Éva egyetemi tanár figyelmeztetett, hogy az elmúlt tíz év alatt nagy veszteség érte a szellemi értékeket, sok fiatal elhagyta az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképző és az egyeseket itthon tartó intézmények. Szerinte amennyi pénz elment mindenféle intézmények alapítására és megemlékezésekre, annak feléből megteremthették volna azokat a kutatóintézményeket, kis intézményeket, melyek a szellemi elitet itt tartják. Megállapította, hogy a múltorientált szellemi élet hátránya az is, hogy nem készültek fel a globalizációra. A globalizáció már ott van a székelyföldi gyerekek számítógépeiben. Gyimesi szerint a tudást Tokiótól Madagaszkárig naprakészen megkapják angolul, akkor kérdés, minek neveljük őket? Romániai magyarnak? A civilizációs szakadék a fejekben van. Buchwald Péter alprefektus szerint jogfosztottság az összetartó erő. Óvott attól, hogy ketté vagy háromfelé szakadjanak. Tőkés László a beszélgetés után a Szabadságnak elmondta, hogy a "szemünk láttára folyik egy permanens történelemhamisítás." /Csomafáy Ferenc: Emlékezni, emlékeztetni a tíz évvel ezelőtti eseményekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Az utóbbi hetekben újólag fellángoltak a Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentései körül a kedélyek. Erről kérdezte a Szabadság munkatársa Kónya-Hamar Sándort, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét. Amíg az Iliescu-rendszer egyszer sem engedte meg magának, hogy Tőkés Lászlót ne hívja meg a temesvári megemlékező ünnepségekre, addig 1996 decemberében, amikor is már Emil Constantinescu ült az államelnöki székben, ez a meghívás elmaradt. Idén változott a hozzáállás. Tárgyilagos megközelítésben, objektív hozzáállásban emlékezve emlékeztettek arra, hogy mi is történt Temesváron. Tőkés László ugyanaz maradt, amit 1989-ben szavaival és tetteivel bizonyított a maga tisztánlátásával, karizmájával, megfogalmazásaival. Ez kényelmetlen egyeneseknek, így aztán szavait ismertek és ismeretlenek vitatják, tárgyalják és ítélkeznek felette. Kónya-Hamar Sándor leszögezte: a bukott rendszer megőrizte és átmentette reflexeit. Vincze Gáborra, a fiatal szegedi történészre hivatkozott, aki az erdélyi történészek helyett megírta az erdélyi magyarság két világháború közötti egyes eseményeit, beleértve az 1940 után történteket és a Magyar Népi Szövetség tragédiáját, kudarcát is Illúziók és csalódások című könyvében. Vincze Gábor az RMDSZ legutóbbi, csíkszeredai kongresszusát figyelve mondta, úgy érzi, mintha 1946-ban volnának a Magyar Népi Szövetség udvarhelyi kongresszusán. Meg kell vonni tevékenységük mérlegét, mert ha nem voltak képesek történelmet alkotni, az értékrendszert átmenteni, akkor a következő nemzedékek ezt számon kérhetik tőlük. /Magyar Balázs: Cukor és korbács. Beszélgetés KÓNYA-HAMAR SÁNDORRAL, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökével, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét vádlottként idézte be jan. 25-re a kolozsvári bíróság. Markó ellen Gheorghe Funar tett bűnügyi feljelentést. Előzmény: Alföldi Lászlót, a kolozsvári magyar főkonzult a diplomáciában páratlan durva támadás érte Gheorghe Funar provokációja révén, aki a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa közelében "Itt van a magyar kémkedés székháza" szöveggel táblát helyeztetett el. Markó Béla egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester elvakult nemzeti gyűlölettel a szomszédos ország ellen uszít, s a szövetség megtette a lépéseket Funar felelősségre vonásának irányában. /Markó Bélát pereli Funar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Jan. 5-én tartotta a 2000. év első ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson elemezték az ÜE-nek az elmúlt félévben kifejtett tevékenységét, minden sikerét, hiányosságát. Az SZKT legközelebbi ülését januárra tervezik egyetlen napirendi ponttal: a sokat halasztott belső választások időpontjának és lebonyolításának módja. Az ÜE úgy döntött: felelőtlenség lenne egy olyan SZKT-t összehívni, amely most sem képes végre pontos döntéseket hozni a belső választások ügyében, ezért az ÜE átfogó dokumentációt juttat el az SZKT program- és szabályzatfelügyelő szakbizottságához. A másik fontos kérdés a helyhatósági választások előkészítése. Az ÜE döntött az Illyés Közalapítvány szaktestületeibe delegált tagokról. A testület megbízta Borbély Lászlót az európai integrációs bizottság munkatervének és programjának a kidolgozásával, illetve a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban részt vevő RMDSZ-küldöttek munkájának koordinálásával. /Székely Kriszta: Eseménydús év az Ügyvezető Elnökség előtt: belső választások, helyhatósági választások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Jan. 5-én Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Tibád Zoltán, az alkuratórium titkára elmondta: megvitatták az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) által tett javaslatokat az alkuratórium szaktestületeinek személyi összetételére vonatkozóan. Elfogadták azokat az alapvető szempontokat, amelyek szerint 2000-ben megtörténik a pályázatok kiírása. A romániai magyarságnak szánt összeg idén nagyjából megfelel a tavalyi keretnek. 1999-ben ez az összeg 230 millió forint volt. A jövőben a romániai alkuratórium internetes kapcsolatot is fenntart a budapesti irodával, amely nagymértékben megkönnyíti majd az információcserét. /Ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Emil Constantinescu elnök díszoklevelet és emlékérmet adományozott dec. 22-én Aurel Agache milicistatiszt utódainak. Az elnök kitüntetését Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Tatu prefektus nyújtotta át a visszaélései miatt 1989. december 22-én a népharag áldozatává lett Agache fiának "a kommunista erők elleni harcban tanúsított bártorságáért, és a szabadságért hozott áldozata legfőbb elismeréséért". Kézdivásárhely lakóit felháborította a hír, hogy az elnök épp azt tünteti ki, aki megtestesítette a kommunista diktatúrát. Az államelnök ezzel a kitüntetéssel egy peres ügyben nyíltan állást foglalt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy megdöbbenten értesült erről és reméli, hogy csupán rutinos és figyelmetlen aláírás történt. /Kétes kitüntetés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./ Constantinescu elnök ezzel Ion Iliescu volt elnök eljárását ismételte meg: Ion Iliescu államfő elnöki rendelettel mártírhőssé avatta Ion Agache Aurel őrnagyot, aki magyargyűlölő hatalmi visszaéléseiről volt ismert, kínzásokkal kifosztott, halálba kergetett embereket, az 1989-es fordulat idején a felbőszült tömeg lincselésének áldozata lett. Háromszéken óriási felháborodást váltott ki ez a döntés. A megyei ügyészség 1991. novemberében még úgy határozott, hogy Agache nem tekinthető mártírnak. /Pesti Hírlap, 1993. márc. 18./

Az RMDSZ megalakulása Gyergyószentmiklóson dr. Garda Dezső nevéhez fűződik, aki a szervezet első elnöke is volt. A kezdetekről elmondta, hogy 1989. dec. 23 fölvette a kapcsolatot gyergyói fiatalokkal, az alakuló ülés dec. 25-én, karácsony napján volt, ahol elnökké választották. A gyergyószentmiklósi RMDSZ programjából sok megvalósult, ami jelzi, hogy nem üres célokat tűztek magunk elé. A kulturális önkormányzatot a romániai magyarság számára a legtöbb szinten sikerült megvalósítani. A helyi közigazgatási törvény lehetőséget ad arra, hogy politikai-közigazgatási önkormányzat legyen a többségében magyarlakta területeken is. A magyar nemzeti és egyházi ünnepek szabad megünneplésének akkori követelése megvalósult. A programban szerepelt a Hungarológiai Intézet megalakítása is. A Hungarológiai Intézet Bukarestben valósult meg, s nem Erdélyben, és más célt szolgál, ezért jó lenne, ha Erdélyben is létrejönne egy ilyen intézet. A programban szerepelt a magyar nyelvű oktatás visszaállítása minden szinten, valamint a moldvai csángó magyarok anyanyelvi tanintézményeinek visszaállítására. A Gyergyószentmiklósonon levő Salamon Ernő Líceum jogilag önálló magyar középiskola, a valóságban azonban a Sf. Nicolae középiskolával úgy összefonódik, hogy önálló magyar középiskoláról nem lehet beszélni. A vegyes iskolák fölszámolása csak Gyergyószentmiklóson nem sikerült, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában megvalósult. A moldvai csángó magyarok oktatási intézményeinek visszaállításával szintén próbálkoztak, de a kezdeményezések ellenállásba ütköztek. A követelések között szerepelt a múzeumokban, irodalmi- dokumentációs könyvtárakban lévő emlékek megmentése, a magyar színházak, népi együttesei újraszervezése, a magyar nyelvű rádió és televízió visszaállítása, valamint a magyarországi rádió- és tévéadók magyarlakta vidékeken történő sugárzására. Ezek megvalósultak, a Duna Televízió, a kábeltévé-hálózatok ezt biztosítják. A magyarlakra vidékekre magyar vezetők kinevezése, és a magyar szakemberek szülőföldjükre való visszahelyezése megoldódott. - Garda Dezső az RMDSZ-ben levő vitákkal kapcsolatban kifejtette, hogy nem szavakkal, hanem tettekkel kell szolgálni a közösséget. Nem ért egyet azzal, hogy az RMDSZ-t a régi kommunista párttal azonosítsák. /Gál Éva Emese: Egy programtervezet tíz év távlatából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Jan. 8-án Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezésében vitafórumot tartottak. Az RMDSZ születésének 10. évfordulójára emlékeztek, és a "hogyan tovább" kérdésre keresték a választ. Mindenkit meghívtak, akik 1990. január 6-án részt vettek Kolozsváron az RMDSZ első országos alakuló ülésén, többek között az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetőségét is. Markó Béla szövetségi elnök nem jött el, távolmaradását azzal indokolta, hogy az előző napon Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, másnap nem ért volna el Kolozsvárra. A vitafórumon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke tartott előadást. Többek között kifejtette: nem érzi azt, hogy a jelenlegi RMDSZ a forradalom, a rendszerváltás "gyermeke" volna, hanem inkább alkalmazkodik az általános politikai magatartáshoz, és nem vállalja a rendszerváltás "radikalizmusát". Hangsúlyozta, hogy sokkal következetesebben, elvhűséggel kellene képviselni a kisebbségi jogok ügyét. "Elrománosodtunk, asszimilálódtunk a román politikához, a megalkuvás, a következetlenség útjára léptünk. Ez a kisebbségi kérdés terén példázható a legjobban. Olyan román politikát legitimizálunk akarva-akaratlanul, amellyel szemben sokkal inkább harcolnunk kellene" - mondta. Temesvár az erdélyi magyarság számára hatalmas "erkölcsi és politikai tőkét" jelent, az elmúlt tíz évben ezt a tőkét nagymértékben "elherdáltuk". "Nemcsak a román nacionalizmus akart megfosztani bennünket ettől az erkölcsi tőkétől, nemcsak a kommunista hatalom örökösei rabolták el tőlünk ezt a tőkét, hanem mi magunk is partnerek voltunk ebben" - mondta a püspök. "Nem akarok szemrehányásokat tenni, de semmivel sem viszonyult az RMDSZ másként Temesvárhoz, mint a román hatalom. Akárhányszor hívtuk az SZKT-t Temesvárra, sohasem akart eljönni. A tizedik évfordulón sem akarták itt tartani az SZKT-t. Valószínűleg akkor a Kereszténydemokrata Platform (amely a legutolsó SZKT-én Tőkés püspököt elítélő nyilatkozatot terjesztett elő - szerk. megj.) már készítette önálló kezdeményezését, és a mozgalom vezetőjének kínos lett volna éppen Temesváron felolvasni azt" -jelentette ki a püspök. "Vissza kell térni 1989-hez, a kolozsvári nyilatkozathoz, a valódi keresztény értékekhez, vállalnunk kell eredetünket, akkori önmagunkat" - mondotta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke Az RMDSZ egysége: áldás vagy átok? című előadásában rámutatott: az RMDSZ-nek az elmúlt tíz év alatt nem sikerült alapvető célkitűzéseit megvalósítania. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke szerint az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetősége "tudatosan bűnös úton jár". Szász Csaba, a kolozsvári műszaki egyetem tanára arra az óriási "szakadékra" hívta fel a figyelmet, amely az RMDSZ csúcsvezetősége és a romániai magyarság között tátong. A Maros megyei RMDSZ elnöke, Kincses Előd kifejtette: amennyiben az új kormányprogramba nem kerülnek be az RMDSZ alapvető célkitűzései, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a kormányból. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke szerint el kell számoltatni azt a vezetést, amely a brassói RMDSZ-kongresszus határozatait nem hajtotta végre. A fórum végén Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa december 2-i határozatát ismertette. Ebben megállapították, hogy elengedhetetlenül fontos a Református Egyház és az RMDSZ viszonyának rendezése. Az egyház csak olyan politikát tud támogatni, amely messzemenően érvényesíti a magyar történelmi egyházak, s ezzel együtt a romániai magyarság érdekeit. Ennek megfelelően az Igazgatótanács párbeszédet kezdeményez, és egyeztetésre törekszik az RMDSZ-szel. /Papp Annamária: Visszatérni az eredeti célkitűzésekhez RMDSZ-születésnapi vitafórum Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Jan. 10-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában Emil Constantinescu államfő kormány- és helyi hivatalnokok, valamint egy csoport paraszt előtt nyilvánosan is bejelentette a KDNPP képviselője, Vasile Lupu kezdeményezte, mezőgazdasági és erdőterületek visszaszolgáltatásáról szóló ún. Lupu-törvény elfogadását. /Véglegesen elfogadták a Lupu-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az új törvény az 1996-ban hatalomra került demokratikus pártok - közöttük az RMDSZ - legfontosabb választási ígéreteinek egyikét valósítja meg azáltal, hogy biztosítja a kommunista rendszer által államosított vagy elkobzott termőföldek és erdők 90%-ának visszaszolgáltatását a jogos tulajdonosoknak. A új törvény a volt tulajdonosoknak visszajuttatható földterületek felső határát 10 hektárról 50 hektárra emelte, és 1 helyett 10 hektárra az erdők esetében. A törvény alkalmazása az eredeti terület helyén történik, ha ez lehetséges. Amennyiben nincs lehetőség a tulajdon természetben való visszaadására, akkor az érintett személyek kárpótlásban részesülnek. A törvény kiterjeszti a haszonélvezők körét azokra a román állampolgárokra is, akik nem rendelkeznek romániai állandó lakhellyel. 1989 óta először a törvény kiterjeszti az egyházakra az államosított vagy elkobzott vagyonok visszaszolgáltatását. a püspökségek 100 hektárig, az esperességek, kolostorok, rendek 50 hektárig, a parókiák, filiák pedig 10 hektárig terjedő termőföldet igényelhetnek és kaphatnak vissza. A törvény a Székelyföldön elterjedt tulajdonformát, a közbirtokot felső határ nélkül állítja vissza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 11. - 1636. sz./

Mugur Isarescu miniszterelnök jan. 5-i hatállyal munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel megbízott államtanácsosnak nevezte ki Bara Gyulát, aki ezentúl a munkaerőpiaccal, a munkanélküliséggel, a nyugdíjbiztosítással és az egészségügyi biztosítással kapcsolatos problémákkal foglalkozik majd a Miniszterelnöki Hivatalban. Bara Gyula ugyancsak államtanácsosi tisztséget töltött be az elmúlt évben Radu Vasile kormányfő mellett, ezt megelőzően 1996. decemberétől 1998. decemberéig a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium államtitkára volt, 1998-tól decemberétől tagja az Országos Egészségügyi Pénztár Igazgató Tanácsának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10. -1635. sz./

1989. dec. 22-én, amikor még ropogtak a fegyverek, két kolozsvári tanárember, Balázs Sándor és Nagy György megkeresték azokat az ismert értelmiségieket, akikről úgy vélték, hogy tehetnek és tennének is a romániai magyarság jövőjéért. Kettőjük szervező munkájának köszönhetően másnap, dec. 23-án 15 ismert kolozsvári értelmiségi megszövegezte a Hívó Szó című kiáltványt, amelynek jelentősége - az elmúlt 10 év bizonyította - csak a Kós Károly Kiáltó Szavához mérhető. A Szabadság 1989 karácsonyi lapszámában, december 24-én megjelenő Hívó Szó visszhangra talált. Délután a Szabadság szerkesztőségében találkoztak azok, akik úgy vélték, hogy elérkezett a cselekvés ideje. Ekkor alakult meg a Magyar Demokrata Tanács. A Balázs Sándor, Balogh Edgár, Balogh Ferenc, Benkő Samu, Cseke Péter, Cs. Gyimesi Éva, Csetri Elek, Gáll Ernő, Jakó Zsigmond, Jenei Dezső, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy György által aláírt kiáltvány beszélt a legsürgősebb feladatokról is: a Bolyai-egyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület visszaállításáról, az anyanyelvhasználat jogi és intézményes biztosítékainak megteremtéséről is. Felmerül a kérdés, hogy a két szervező, Balázs Sándor és Nagy György miért épp a felsorolt személyeket szervezték be azon a decemberi napon. A most induló sorozat egyik interjúalanya így vallott erről a kérdésről: "A személyek kiválasztásában szerepet játszott az, hogy addig kik vállaltak valamilyen társadalmi-politikai szerepet, mennyire szólhatnak hitelesen a város lakóihoz és egyben a romániai magyarsághoz. Természetesen nagyon különböző volt az egyes aláírók társadalmi-politikai előélete, életkora egyaránt. Voltak közöttük közismert ellenzékiek, akiket a Szekuritáté éveken át zaklatott, de voltak közöttük egyetemi tanárok, szerkesztőségben dolgozók, olyanok, akik nem voltak teljesen ellehetetlenítve ebben az időszakban, akik bizonyos fokon a nyilvánosság előtt is képviselhettek valamit. Szerepük megítélése nyilván a történelemre tartozik és nem a mai politikára, és főképp nem a pitiáner kibicekre, akik ma úgy tüntetik fel magukat, hogy ők jogosan ítélkezhetnek." - Jenei Dezső, a Hívó Szó egyik aláírója foglalta össze a kezdetet. "Kolozsváron is lőttek. Az emberek féltek, de bizakodtak. Karácsony nagyhete lévén a templomokban minden este volt áhítat. 22-én este az unitárius templomban csak a sekrestyés, Pista bácsi, Szabó Dezső tiszteletes és én voltunk. A továbbiakat, akár a Balogh Edgár nemrég megjelent emlékiratából, a Számadásomból is lehetne idézni. A Hívó Szó úgy született meg, ahogyan ott olvasható. December 22-én reggel Balogh Edgárnál jelentkezett Balázs Sándor és Nagy György. Balogh Edgár azonnal megfogalmazott egy kiáltványt. Másnap Gáll Ernőnél találkoztak. A végleges megfogalmazást Balázs Sándor, Kántor Lajos, Gyímesi Éva végezték el. - Ma már majdnem mindenki csalódott a megvalósításokkal kapcsolatban. Nem az történt, amire számítottak. Sokak szerint ezért bizonyos mértékben az RMDSZ politikai vezetőségét terheli a felelősség. Jenei Dezső csalódott, az RMDSZ-ben, amelynek létrejöttéhez ő maga is hozzájárult. /Gál Mária: Kezdetben volt a Hívó Szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Jan. 8-án Máramarosszigeten ünnepelték a történelmi Máramaros RMDSZ-szervezetei tízéves évfordulóját. Borsa, Felsővisó, Rónaszék, Aknasugatag, Hosszúmező, Kistécső és Máramarossziget képviselői ünnepeltek, nem feledkeztek meg a tíz év alatt elhunyt társaikról sem, így Zonda Attiláról, az első elnökről, vagy Takács János elnökségi és SZKT-tagról. A mai RMDSZ elnök, Zahoránszky Mihály felelevenítette tíz évvel ezelőtt történteket. Az 1990. jan. 6-án megjelent Máramarosszigeti Napló első száma nagy segítséget jelentett. A szónok kiemelte a szervezet politikai, társadalmi, kulturális tevékenységének eredményeit (Hollósy Simon Vegyesénekkar, Művelődési Egylet, Református Női Egylet, egyéb egyházi és világi szervezetek, Máramarosszigeti Hírnök és Máramarosszigeti Turmix helyi lapok, a hamarosan beinduló Népfőiskola stb.). Sajnálatos, hogy a helyi magyarnyelvű középiskola a mai napig sem alakulhatott meg. Ugyanakkor Nagytécsőn (Kárpátalján) nemrég avatták fel a magyar nyelvű gimnáziumot, s jelen volt egy erdélyi csoport is. A nagytécsőiek ámulattal hallották, hogy a sokkal demokratikusabbnak tudott Romániában, pár kilométerre tőlük, másfélszer annyi magyar lakosság dacára sincsen önálló anyanyelvű líceum. /RMDSZ-ünnep a történelmi Máramaros fővárosában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Szilágysomlyón jan. 9-én a helyi református templomban - ahol tíz éve megalakult a helyi RMDSZ - emlékeztek az érdekvédelmi szervezet jubileumára. A tízéves évforduló meghívott vendége volt Tőkés László püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke, aki hangsúlyozta: az RMDSZ tíz esztendeje néha eltévelyedésekkel, kacskaringókkal telt el, de mégis nemes küzdelmet hozott a talpraállásért. Az egységbe kapaszkodva lehet csak megmaradni. Fekete Szabó András alprefektus a helyi küldöttek tanácsa határozata értelmében több szilágysomlyói személynek díszoklevelet adott át, s emléklapot Tőkés Lászlónak. Széman Rózsa mintegy meglepetésként, a menyői templom mézeskalácsból készült makettjét nyújtotta át a püspöknek. /Fejér László: Szilágysomlyó jubileumi emlékezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Kántor Lajos emlékezett a Hívó Szó 1989-es születésére. A vele készült interjúban elmondta, hogy a Hívó Szó aláírói közül egyesek baloldaliak voltak /Balogh Edgár/, mások egyházi emberek /Jenei Dezső/, vagy ellenzékiek, mint Gyímesi Éva - heterogén társaság volt. Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség tapasztalatával jött a találkozóra, abban a hiszemben, hogy az folytatható. Megfogalmazták az alapkategóriákat: az anyanyelv használatához való jog, az önrendelkezés, a Bolyai Egyetem, az önálló művelődési intézményhálózat szükségessége. Ezek mindmáig a romániai magyarság alapkövetelményeinek számítanak. - Különböző városokban párhuzamosan kezdődött a szervezkedés. Ezekből az elsősorban értelmiségi kezdeményezésekből nőtt ki később az RMDSZ. Először a marosvásárhelyiekkel, Markóékkal sikerült felvenni a kapcsolatot. Az első igazi kapcsolatteremtés a január 6-i kolozsvári tanácskozás volt. A második küldöttgyűlésre Marosvásárhelyen került sor, egy héttel később. - A 19 tagú elnökség, amely Domokos Géza elnöklete alatt meghatározó volt és a struktúrát kezdte kiépíteni, tulajdonképpen a kezdeményező értelmiségiek közül került ki. - Kántor hangsúlyozta, hogy az egység rendkívül fontos. Az RMDSZ érdekvédelmi szervezet lett, és elsősorban az is maradt. Számára nem jelent csalódást a szervezet. Az RMDSZ nem tett csodát, de valamit javított a romániai magyarság helyzetén, állapította meg. Szerinte tévednek azok, akik úgynevezett radikális alapon azt mondják, hogy csupán azért nem valósultak meg bizonyos dolgok, mert valakik nem képviselték eléggé következetesen. Szociális téren mindmáig súlyos problémák vannak. Mindig kényszerpályán mozog a kisebbségi politikus, a kisebbségi politikai szervezet. /Gál Mária: Tízéves az RMDSZ Az RMDSZ érdekvédelmi szervezet volt, és elsősorban annak kell maradnia - interjú Kántor Lajossal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Tibori Szabó Zoltán reagált az 1999. december 22-én Szavak és tettek címmel megjelent írásával kapcsolatban napvilágot látott két ellenvéleményre /Dénes László: A nagy aggódás, Székely István: Szavak és tények/ Dénes László arra a következtetésre jutott, hogy Tibori Szabó Zoltán /T. SZ. Z./ a jelenlegi magyar kormányt nem szereti, s az előzőt sírja vissza. T. Sz. Z. visszautasította, hogy őt, az egyetemet végzettet az egyetemről az a Dénes László oktassa ki, aki "aki azt sem tudja, hogyan néz ki belülről az egyetem, mert oda soha nem járt." Továbbá T. Sz. Z. kijelentette, hogy a magyar kormányokat illetően Dénes az elfogult. T. Sz. Z. Székely Istvánnal úgy vitatkozott, hogy megkérdezte, miért őt bízták meg az egyetemalapítás kolozsvári intézésével. T. Sz. Z. szerint "ismét Budapestről intézkednek, s megint a fejünk fölött születnek a döntések." Szerinte milliókat kifizetnek "egyetemalapítási irodák működtetésére, soha el nem várt dolgozatokra, tanulmányokra, szaktanácsadásra, ellentanácsadásra meg egyebekre". T. Sz. Z. Markó Bélára is hivatkozott, aki Magyar Hírlap jan. 4-i számában így nyilatkozott: "az RMDSZ-en belül vannak olyan platformok és politikusok, akik úgy érzik, most éppen a hozzájuk közel álló pártok kormányoznak Magyarországon, és megpróbálják kikényszeríteni, hogy a támogatások is ilyen szempontok szerint érkezzenek". T. Sz. Z. a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Méhkasban kesztyű nélkül. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Köztudott, hogy a Népszabadság az MSZP lapja.

"Új tagsági könyveket nyomtattatott a Gyergyói Területi RMDSZ, mert az SZKT-határozat a belső választások előtt előírja az új tagsági könyvek kibocsátását. A tagsági díjat a szervezet havi 2500 lejben állapította meg, ám az RMDSZ a vele szimpatizáló tsz-nyugdíjasokat vagy nincsteleneket sem zárja ki, akik nem tudnak havi 2500 lejt fizetni, csak esetleg havi 4-500 lejt; ők pártoló tagoknak számítanak. /Új tagsági könyvek az RMDSZ- nél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./"

A Nagy Románia Párt felszólította a belügyminisztert, az igazságügy-minisztert, az államelnököt, hogy mondjanak le, továbbá követelte, hogy az RMDSZ-t helyezzék törvényen kívül, Kolumbán Gábort pedig toloncolják ki Magyarországra, és nyilvánítsák Romániában persona non grata-nak. Kíváncsi lenne arra, hogy hányan olvasták a Népszabadságnak azt a számát, melyben megjelent a Kolumbán-interjú, és amelyben - a román sajtó szerint - azt a kijelentést tette a megyei elnök, hogy a Székelyföldön megtelepedő románoknak tudniuk kell magyarul, írta Máthé Éva újságíró. Bizony nem látták a budapesti lapot. A lap munkatársa kiállt Kolumbán Gábor mellett, akinél megfontoltabb, ésszerűbben érvelő embert keveset ismert. Újra egy szövegösszefüggésből kiragadott mondatról van szó. Már-már lincshangulatot keltenek például a marosvásárhelyi román újságok. /Máthé Éva: Mindenki mondjon le! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./

Az RMDSZ kolozsvári tanácskozásán, jan. 8-án nyilatkozatot adtak ki, ebben leszögezték, hogy nem lehet néhány személyre leszűkíteni az RMDSZ alapítóit. Vitathatónak tartják, ha az SZKT megkerülésével bárki önkényesen kiválasztott "alapító tagnak" kitüntetést osztogat. - Az aláírók: Bodó Barna, dr. Csapó József, Egyed Péter, Farkas Zoltán, Fülöp G.Dénes, Hajdó Csaba, Katona Ádám, Kerekes Sándor, Kincses Előd, Kolumbán Gábor, Kónya- Hamar Sándor, Mátis Jenő, dr. Papp Kincses Emese, Pillich László, Somai József, Szabó László, Tőkés András, Tőkés László, Vekov Károly. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ Ezen nyilatkozattal kapcsolatban Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója elmondta, hogy a nyilatkozat tájékozatlanságról árulkodik. Az RMDSZ vezetősége ugyanis az RMDSZ első ideiglenes intéző bizottságának tagjait kívánja a jan. 15-i rendezvényen emlékoklevéllel és plakettel megtisztelni. Domokos Géza, Tőkés László, Király Károly, Sütő András, Lányi Szabolcs, Kányádi Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Demény Lajos, Balogh Edgár (post mortem), Sylvester Lajos és Horváth Andor, összesen tizenketten részesülnek az említett elismerésben. /Mózes Edith: Nyilatkozat tájékozatlanságból? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Jan. 13-án Kolozsváron a Romániai Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete a felekezetközi magyar magánegyetemmel kapcsolatban egyeztetett a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselőivel, Szabó Tiborral, Misovicz Tiborral, Bálint-Pataki Józseffel, valamint Entz Gézával. Az egyházfők és a magyarországi politikusok kijelölték az egyetemet létrehozó és működtető alapítvány tagjait és egyeztettek az alapító okirat és a szervezeti szabályzat kapcsán. A megállapodás szerint az egyetem alapítói az egyházak. A kuratóriumot az egyházfők jelölik ki. Az alapítvány a Sapientia/Tudomány nevet kapta, az egyetem elnevezéséről a későbbiekben döntenek. Az egyházfők által javasolt személyek közül közös megegyezéssel kijelölték a tagokat. A névsor a jelöltekkel való egyeztetés után válik nyilvánossá. A következőkben az egyházak egyeztetni fognak az RMDSZ-szel annak a három személynek a kijelöléséről, akik a Budapesten létesülő tudományos szakmai testületben képviselik majd az alapítványt. /Alakul a magánegyetem kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke jan. 13-án Romániába érkezett és megkezdte tárgyalásait a román vezetőkkel. Először Petre Roman külügyminiszterrel folytatott megbeszélést, majd részt vett a kormány ülésén, külön tárgyalt Mugur Isarescu kormányfővel is. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője képviselte az RMDSZ-t Romano Prodinak és Günther Verheugennek a romániai parlamenti pártok vezetőivel létrejött találkozóján. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy a romániai magyar közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nyelvét, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. A romániai magyarság részvétele a kormánykoalícióban a normalitás jele. Hangsúlyozta, hogy a mentalitásbeli változások tettekben mérhető jelei tapasztalhatók Romániában. Az RMDSZ-politikus felszólalását Romano Prodi elismeréssel illette. /Romano Prodi bukaresti tárgyalásai. Egyetlen járható út az integráció. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 14./

Jan. 14-én Kolozsváron, a Német Demokrata Fórum zsúfolásig megtelt nagytermében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a magyar kormány és a trianoni utódállamok magyarsága közötti együttműködésről. A vitaestet a Reform Tömörülés RMDSZ-platform szervezte. Az anyaországban az 1998-as hatalomváltást követően sikerült intézményesíteni a magyar-magyar kapcsolatokat: létrejött a Magyar Állandó Értekezlet mint konzultációs szervezet, amely a fontos döntések meghozatalába bevonja a határokon túl élő magyarság törvényes képviseleteit - fejtette ki Szabó Tibor. Ennek keretében, a magyar kormány tanácsadói testületeiként, hat szakmai bizottság működik. Az oktatási bizottság egyrészt szorgalmazza a magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését az óvodától az egyetemig, másrészt pedig olyan magyarországi szakképzést támogat, amelynek végeztével a fiatalok visszatérnek szülőföldjükre. Jelenleg hivatalosan 2500-3000 határon túli magyar diák tanul ösztöndíjjal, de legalább mégannyi van más úton-módon Magyarországon. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. Kijelentette: a magyar kormánynak az a szándéka, hogy augusztus végéig kidolgozza azt a törvénycsomagot, az ún. "státustörvényt", amelynek célja, megnyugtató megoldást keresni a határon túli magyarok identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. A szociális bizottság a magyarországi munkavállalás és egészségügyi ellátás kérdéseit tisztázza. Az előadást vita követte. Ebben a pillanatban az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, bácskai magyart ugyanúgy kezelik, mint a bangladesi menekültet, állapították meg. Szabó Tibor, megemlítve, hogy felvidéki származása következtében tisztában van a kisebbségi sorssal, leszögezte: nem kellene Schengen előtti és Schengen utáni állapotokról beszélni, a határátkelőhelyek mindig működni fognak, csupán a zöld határon átszökők ellen lépnek fel megkülönböztetett szigorral. /Ördög I. Béla: A Reformklub vendége volt a HTMH elnöke. Kolozsvári fórum a magyar-magyar kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Szőcs Géza a vele készített interjúban elmondta, hogy 1989 decemberében emigrációban élt, a Szabad Európa rádió budapesti irodájából követte a romániai eseményeket. Szőcs Géza 1990 márciusában hazatért Kolozsvárra. Időközben többen - Béres András, Balázs Sándor, Csutak István, Gyímesi Éva és Király Károly - megkeresték azzal a kéréssel, hogy vállaljon politikai szerepet az alakuló magyar érdekképviseletben. Azért vállalt politikai szerepet, mert úgy érezte, belső ellensúly lesz a túlzott kompromisszummal szemben. Szőcs Géza egyre inkább magára maradt. Bukarestet központként elfogadták, de nyilvánvaló volt az erdélyi központ szükségessége is. Szőcs Géza élesen elítélte az RMDSZ vezetőit: szerinte a jelenlegi helyzet az, hogy a politikai érdekképviselet felfalt minden mást. "A Budapestről kapott milliárdok segítségével bebetonozta magát, biztosította a status quo fenntartását, vagyis azt az 5-6 tagú kamarillát, amely az RMDSZ-t irányítja, és a pénzek fölött dönt. A magyar adófizetők pénzéből Erdélybe jutott forint milliárdok olyan nómenklatúrát eredményeztek, amely a nem általa megtermelt pénzeknek a szétosztásából él." - 1993-ban, amikor Szőcs Géza visszavonult, született egy megegyezés: a brassói RMDSZ-kongresszus azt a programot fogadja el, amelyet a radikálisok dolgoztak ki, s ezért cserébe a radikálisok átadják a vezető pozíciókat a mérsékelteknek. - Szőcs Géza úgy látja, hogy "az RMDSZ a következő 10 évét nem éri meg ebben a formában." Szerinte az ő Bem rakparti irodáját is azért tették tönkre, "mert az egy általuk ellenőrizhetetlen parallel struktúra volt." /Gál Mária: 10 éves az RMDSZ. Tíz év múlva már csak emlék lesz Interjú Szőcs Gézával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius esperest az elmúlt év utolsó napjaiban Pro Urbe-díjjal jutalmazta Székelyudvarhely önkormányzata. Kedei elmondta, hogy 1989 decemberében Újszékelyen a falu a Nemzetmegmentési Front helyi elnökének választotta és első napokban megalakították az RMDSZ helyi szervezetét. A széki RMDSZ alelnökének választották. Később székelyudvarhelyi lelkésznek választották. A változás után az egyház visszakapta társadalmi súlyát és szerepét, a lelkészek kiléphettek a templomból. Az iskolák kapui is megnyíltak a lelkészek előtt. 1989-ig csak a legmagasabb szinten találkozhattak a külföldi unitárius egyházak vezetőivel, a lelkészeknek a találkozás teljesen lehetetlen volt. Az utóbbi 10 évben a külföldi unitáriusokkal a kapcsolat megerősödött, és felmérhetetlen jelentőségű az a testvéregyházi kapcsolat, amely az amerikai egyházzal kiépült. Minden erdélyi unitárius egyházközségnek van amerikai testvérgyülekezete, ami nagy erkölcsi és anyagi támogatást jelent. Újjászerveződtek az egyletek, és újraindult a kommunizmus ideje alatt betiltott Unitárius Közlöny című egyházi lap. - 1996-ban Székelyudvarhelyen tartották a püspökválasztó zsinatot. - Az elmúlt években a gazdasági helyzet, az életszínvonal romlott, ez sok embert Magyarországra kényszerített dolgozni, és a kényszerű távollét megpróbáló volt egyénnek, családnak egyaránt. - A demográfiai arányok megváltoztak. 1989-ben volt 30 keresztelő, és 15 temetés, 99-ben viszont 19 újszülött volt, és 25 temetés.- Az unitárius egyháznak sikerült újraindítania két szemináriumi osztályt, Székelykeresztúron az Orbán Balázs, Kolozsvárott a Brassai Sámuel unitárius kollégiumokat. A teológusképzés terén is sikerült leküzdeni a létszámhiányt. - Visszakapták Kolozsváron a Brassai Sámuel Unitárius Kollégiumot, és itt, Udvarhelyen a Kriza János Unitárius Szeretetotthon jogi helyzetének tisztázása folyamatban van. /Inczefi Tibor: "Bölcsességre van szükség a jövőben is" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

Jan. 13-án Marosvásárhelyen hét órás vita folyt az RMDSZ Maros megyei szervezetének döntéshozó testületében, a TKT-ban, ahogy Máthé Éva írta, a Markó- tábor és a Kincses-tábor között. Végül csak a 2000. év tevékenységének tervezetét fogadta el a TKT, és megvitatták a kampánystáb jelentését. A Maros megyei szervezeten belül a megyei ügyvezető elnökség valamint a TET (Területi Egyeztető Tanács) Kincses-párti, a TKT-ban pedig a Markó-vonal van fölényben. A testületek egymás határozatainak jogosságát megkérdőjelezik. - Kelemen Atilla leszögezte: Marosvásárhelyen tűrhetetlen dolgok történnek és követelte: a megyei szervezet ismerje el, hogy a legfontosabb döntéshozó szerv a TKT, és ezt tartsák tiszteletben. - Végül a 2000. év tervezetét nagy többséggel elfogadták. - A kampánystáb tevékenységéről szintén Kincses Előd számolt be. Nos, ha valami mégis működik RMDSZ-vonalon Maros megyében, akkor az a helyhatósági választási kampány. Egymást érik a vidéki és városi kampánygyűlések. - Két nappal a TKT-ülés előtt megjelent a helyi sajtóban az RMDSZ erdőszentgyörgyi, nyárádszeredai, szovátai, gernyeszegi, marosludasi, mezőcsávási kerületei, valamint három marosvásárhelyi körzet nevében egy nyilatkozat, amelynek az a lényege, hogy a TKT összetétele nem megfelelő, mivel a Maros megyei tömbmagyarság nincs kellőképpen képviselve a testületben. A nyilatkozat az ellenségeskedés megszüntetését sürgeti. A Markó-tábor viszont egyáltalán nem fogadta el a nyilatkozat pozitív üzenetét. Markó Béla hevesen ostorozta a nyilatkozat mögött rejlő kezdeményezést. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi RMDSZ- ünnepség előtt. Ülésezett a TKT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

/ Jan. 14-én Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson búcsúzott Soltész Levente konzul, és bemutatkozott utódja, Cseh Áron Gusztáv. Ezután a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetői, Szabó Tibor elnök és Misovicz Tibor alelnök tartottak sajtótájékoztatót a felekezetközi egyetemalapítás jelenlegi állásáról. Szabó Tibor elmondta: a költségvetési támogatás a külügyminisztérium fejezetéhez került, amely célirányú kezelésére a HTMH-t jelölte ki. A hivatal mellett megfelelő struktúra alakul ki a támogatás kezelésére. Az alakuló struktúra legfontosabb láncszeme a Sapientia Alapítvány, amelynek bejegyzése folyamatban van. Az egyetem létrehozója, tulajdonosa az alapítvány lesz. Az alapítvány kuratóriuma dönt a stratégiai fejlesztési javaslatokról, továbbá a kuratórium, az RMDSZ-szel egyeztetve, kijelöli a budapesti programtanács romániai tagjait. Az operatív feladatokat két programiroda - egy budapesti és egy kolozsvári - fogja ellátni. A programirodák nem rendelkeznek döntéshozatali joggal, ez kizárólag a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az egyetemépítés során számítanak valamennyi romániai magyar szakember, szakmai testület és civil szervezet munkájára - mondta a HTMH vezetője. A HTMH-n belül az egyetemszervezés személyi felelőse Misovicz Tibor alelnök. Misovicz elmondta, hogy 2000-ben létre kell hozni a majdani egyetem alapjait. Bizonyos képzési formáknak be kell indulniuk, ugyanakkor az infrastruktúrának is ki kell épülnie. Ennek érdekében első lépésként pályázati rendszert írnak ki. A magyar politikusok elmondták, hogy a magyar kormány nem egyszeri támogatásban gondolkodik, hanem abban, hogy ha sikerül működőképes struktúrát kialakítani, amely illeszkedik az EU oktatási rendszerébe, akkor lehetővé válik más külső források bevonása is, valamint az anyaország további támogatása. /A HTMH vezetői Kolozsváron. 2000-ben le kell tenni az egyetem alapjait. Megtörtént a konzulcsere. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Markó Bélával, az RMDSZ elnökével készített interjút az RMDSZ tízéves fennállása alkalmával Tibori Szabó Zoltán. Mindannyian a politikai egységet tartják a legnagyobb értéknek, összegezte Markó Béla. "Ennek a tíz évnek a legnagyobb hozadéka, hogy az erdélyi magyarság ismét teljes értékű, cselekvő közösséggé tudott válni." 1989-ben az erdélyi magyarság nagyon fontos döntést hozott: azt, hogy helyzetén politikai eszközökkel kíván változtatni. Ezzel Romániában hozzájárultak egyfajta politikai stabilitáshoz. Mára már a romániai magyarság saját erejéből tart fent sajtót, könyvkiadókat, más művelődési intézményeket is. Nagy eredmény, hogy megszületett a termőföldek és erdők jelentős részét visszajuttató törvény. Mára a románság elfogadta, hogy a magyarság képviselői ott vannak a legfontosabb intézményekben. Azonban alapvető szemléletváltás még nem ment végbe. A változás még törékeny, s még visszafordítható. - Feszültségek mindig is voltak az RMDSZ-en belül. A szövetség politikusai és vezetői részéről nagy bölcsességre volt szükség ahhoz, hogy ezeket leküzdjék, s hogy ezt a szervezetet együtt tartsák. Markó hangsúlyozta, hogy csak együtt van lehetőség arra, hogy bizonyos eredményeket elérjenek. Tibori Szabó Zoltán kérdésében már ítélet volt: az önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatban úgy tűnik ebből a folyamatból az RMDSZ fokozatosan kiszorul, álláspontjait már kevésbé veszik figyelembe. Mi erről a véleménye? - kérdezte. Markó szerint "az RMDSZ-en belül egyik vagy másik csoportosulás véleményét vették figyelembe, vagy arra hallgattak oda inkább, s nem pedig az RMDSZ egészében kialakított véleményre. Az lenne a kívánatos, hogy a szövetség egészében alakuljon ki egy álláspont, és Magyarországon ezt érvényesítsék." Szerinte nem lenne szabad kizárólagosan egyházi jellegű egyetemre gondolni. Az egészségügyi kezelés, gyógyszerellátás, munkavállalás, vállalkozási lehetőségek, utazási könnyítések kérdését illetően bármilyen kedvezmény nagyon jól jönne, állapította meg Markó Béla. /Tibori Szabó Zoltán: 10 éves az RMDSZ. Önálló közösséggé kell válnunk. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Gál Mária készített interjút Gyimesi Éva professzorasszonnyal, aki hangsúlyozta: egy pillanatig sem gondolta, hogy azok a célok, amelyeket a Hívó Szóban megfogalmaztak, megvalósulhatnak tíz éven belül. Pozitív változás a szólás-, a vélemény- és a gyülekezési szabadság. A legjobban fáj, hogy még nincs önálló egyetem. Jelenleg a Babes- Bolyain nemcsak magyar nyelv és irodalom, illetve néprajz tanszékek vannak, hanem az egyetem 18 fakultásából 13 karon tanítanak magyarul. 1989-ben kb. hetvenhatan voltak, most már 250 fölött van a magyarul tanító kollégák száma. változás a több mint félezer magyar alapítvány léte, a több mint 250 művelődési egyesület, és az, hogy van magyar közélet. A magyar tömegtájékoztatás is széles skálájú. Nincs egésznapos magyar rádióadás, televízióműsor, de Székelyföldön egésznaposak a helyi stúdiók adásai. Gyímesi kiállt az RMDSZ mint érdekképviseleti és politikai szervezet mellett. Arra intett, hogy "ne hagyjuk magunkat infantilizálni az anyaország befolyása által sem, hanem próbáljunk meg az erdélyi sajátosságoknak megfelelően, egy jó értelemben vett transzszilván autonómiában gondolkodni. Erdély mindig is viszonylag független volt az anyaországtól...". Az RMDSZ-nek "erkölcsi, emberi megújulásra lenne szüksége." A jócskán felerősödött Tőkés-Markó ellentétet higgadt, világos eszmei-ideológiai vitaként lehetne levezetni. Korszerűbb jövőképpel kellene ellensúlyozni a jelenlegi erősen múltorientált beállítódást, vallotta. Szerinte túl sok pénzt költöttek műemlékekre, szobrokra, emléktáblákra, és kitüntetésekre, ahhoz képest, amennyit valóságosan működő korszerű intézményekbe fektettek. Gyímesi Éva még azzal sem ért egyet, hogy az kap kutatási ösztöndíjat, aki a "romániai magyar tudományosság érdekeit szolgálja". /Gál Mária: Számoljunk a valósággal is. Interjú Gyimesi Éva professzorasszonnyal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Gál Mária a Népszava kolozsvári tudósítója.