RMDSZ-parasztpárti különbizottság alakult a tanügyi törvényt módosító kormányhatározat elemzésére annak képviselőházi vitája előtt. A bizottság tagjai között van Virgil Petrescu volt oktatási miniszter, Andrei Marga oktatási miniszter, Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. - Diaconescu újra rámutatott, hogy a koalíció létrehozásakor pártja megállapodott az RMDSZ-szel az oktatási törvény előírásairól, és az RMDSZ nem akar mást, mint ennek, illetve a helyi közigazgatási törvénynek az elfogadását (a megállapodásnak megfelelően). Andrei Marga miniszter jelezte, hogy külön javaslatai vannak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint azonban nem lehet arról szó, hogy a kormányrendelet kisebbségekkel kapcsolatos előírásainak tekintetében új változatot fogalmazzanak meg, mivel ezzel kapcsolatban már volt egyeztetés és az RMDSZ ragaszkodik a decemberi koalíciós megállapodás tiszteletben tartásához. /MTI/

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./"

Varga Attila és Tamás Sándor képviselők febr. 5-7-e Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen bemutatták Balogh Artúr két világháború közötti neves erdélyi ügyvéd, publicista, jogtudós, politikus A kisebbségek nemzetközi védelme című könyvének második kiadását. A könyv először Berlinben jelent meg magyar nyelven, 1928-ban. Újrakiadását az teszi indokolttá, hogy a neves jogász nézetei, fejtegetései a tanszabadságról, a kisebbségi nyelvek használatának jogáról, az egyházi és iskolai autonómiáról ma is aktuálisak. A Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE által támogatott könyv a Magyar Kisebbség Könyvtárának első kötete, tehát egy tervezett könyvsorozat első könyve. A kötethez Varga Attila jogász-képviselő írt bevezetőt, amelyben Balogh Artúr tartalmas életútjának felelevenítése mellett rávilágít a szerző főművének időszerűségére, mai üzenetére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9. - 1203. sz./

"Febr. 10-én Elek Barna a Marosvásárhelyen élő, Maros megyei RNEP-képviselő magyarellenes kirohanásaira reflektált, míg Tamás Sándor a magát "a Hargita és Kovászna megyei románok egyetlen képviselőjének" kikiáltó Kovászna megyei képviselő, Petre Turlea sovén-nacionalista uszításaira reflektált. - Elek Barna és Tamás Sándor kifejtették, hogy nevezett román egységpárti képviselőnek minden parlamenti ténykedése az unalomig ismétlődő, de az illető megyék románságának körében is visszhang nélkül maradó hazugságáradatban, magyarellenes kirohanásokban merül ki, és hogy uszító állításainak, nacionalista retorikájának nincs semmilyen politikai hátországa e két megyében. Az állandó ellenségkeresés csupán arra jó, hogy pártját "legitimálja", hiszen ezen kívül semmilyen üzenete nincs a szavazatínségben szenvedő RNEP-nek a román társadalom számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 10., 11. - 1204. és 1205. sz./"

Annak ellenére, hogy az RMDSZ részt vesz a kormányzásban, a magyarokkal szembeni bizalmatlanság nem szűnt meg. A koalíciós partnerek sem engedik meg az RMDSZ által jelölt tisztségviselők bekerülését a honvédelembe, a nemzetbiztonság vagy a külügy posztjaira, tehát oda, ahol minden olyan lényeges információ összegyűl, amely alapján egy országban a stratégiai döntéseket hozzák, állapította meg a vele készült interjúban Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő. Egyetlen RMDSZ-jelöltet sem fogadtak el a diplomáciai szolgálatra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a román-magyar kapcsolatok helyzetéről. Románia és Magyarország vezetőinek hivatalos megnyilatkozásai a két ország viszonyának példaértékű alakulásáról szólnak. Tőkés László Tabajdi Csaba államtitkár és Tokay György romániai kisebbségvédelmi miniszter derűlátó nyilatkozatait idézte a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásáról, hozzáfűzve, hogy "a nagy szavaknak, túlzó kijelentéseknek" se szeri, se száma, így volt ez Emil Constantinescu államelnök és népes küldöttsége legutóbbi magyarországi látogatásakor is. A két ország vezetése "nyugati megrendelésre és tetszésre kirakatpolitikát folytat" erre nézve beszédes Livia Plaksnak, a PER ügyvezető igazgatójának a figyelmeztetése: "amennyiben növekszik a zajszint, elmarad a kívülről jövő segítség". A püspök felsorolta a megoldásra váró kérdéseket, ezek között van az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás igények és lehetőségek szerinti helyreállítása, az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítása, a jogtalanul felszámolt Bolyai Tudományegyetem visszahelyezése jogaiba, az egyház- és kisebbségellenes megszorításokat kiiktató új tanügyi törvény elfogadása, Székelyföld és más magyar többségű vagy magyarok lakta vidékek etnikai összetétele mesterséges megváltoztatásának leállítása, a székelyudvarhelyi-csereháti helyzet törvényes megoldása, a kisebbségi felekezeteket sújtó vallási diszkrimináció megszüntetése, a magyarellenes gyűlöletkeltő hadjárat elítélése a kormány által és törvény általi büntetése stb. Fájdalmas, állapította meg Tőkés László, hogy "Románia, amelynek hűséges állampolgárai vagyunk, továbbra sem hajlandó a románokéval egyenlő jogokat biztosítani a határain belül élő magyaroknak". Hasonlóképpen fájdalmas, hogy Magyarország az integráció oltárán hajlamos feláldozni. "Sajnálatos továbbá, hogy a Horn Gyula vezette magyar kormány sikertelen szlovákiai kisebbségi politikáját Románia irányában - az erdélyi magyarság rovására - kívánja kompenzálni, másfelől pedig a súlyos belső politikai válsággal küszködő Románia továbbra is valós fedezet nélküli külpolitikai sikerek elérésére igyekszik felhasználni a kormánykoalícióba bevont - és ezáltal semlegesített - Romániai Magyar Demokrata Szövetséget" - olvasható Tőkés László állásfoglalásában. "A Göncz Árpád és Emil Constantinescu által hangoztatott és mindnyájunk által óhajtott történelmi megbékélés, kölcsönös bizalom és jó együttműködés" csak abban az esetben válhat valósággá, hogyha annak útjából "elhárul a legfőbb akadály, a romániai magyarság jogfosztása. A "a romániai magyar nemzeti közösség saját szülőföldjén és közös hazájukban még mindig nem érezheti magát egyenlőnek a többségi román nemzettel". /Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Állásfoglalás a román-magyar kapcsolatok tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./"

Az RMDSZ szenátusi csoportjának febr. 11-i ülésén megtörtént a tisztújítás. A frakció elnökévé a tavaszi ülésszak idejére ismét Verestóy Attila Hargita megyei szenátort választották az RMDSZ szenátorai. Az alelnöki tisztséget Szabó Károly Szatmár megyei szenátor tölti be, míg a frakciótitkári funkcióra újraválasztották Puskás Bálint Kovászna megyei szenátort. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 11. - 1205. sz./

Febr. 10-én a két ház együttes ülésén a Ciorbea-kormány nagy többséggel megkapta a törvényhozás jóváhagyását a kormányból kivonult demokrata párti miniszterek helyére lépő öt új tárcavezető kinevezéséhez. A kormányt bíráló ellenzéki képviselők kivétel nélkül ultranacionalista álláspontról támadták az RMDSZ részvételét a koalícióban és a kabinetben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Febr. 11-én ülésezett a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának oktatási, tudomány- és ifjúságügyi bizottsága. Napirenden konzultáció szerepelt a nemzeti kisebbségek képviselőházi csoportjával a 36. számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitájáról. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy a kormányrendelet tartalmazza a kisebbségi oktatás minimális feltételrendszerét, és valamennyi nemzeti közösség érdeke, hogy az esetleges módosítások a tanügyi reform megvalósítását segítsék, és ne korlátozzák a teljes körű kisebbségi oktatási rendszert. A bizottság megállapította, hogy az anyanyelvű oktatás nem mond ellent a román nyelv elsajátítása elvének, amely a kisebbségi közösségek kiemelt törekvései közé tartozik. A részvevők megerősítették egyetértésüket a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa plenáris ülésének nyilatkozatával és a kormányrendeletre vonatkozó kiegészítő javaslataival, s levélben fordulnak a képviselőház tanügyi bizottságához, amelyben kérik, hogy a 84/1995-ös Tanügyi törvény módosított változata tartalmazza a 36. számú sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó tételeit. A tanácskozáson az RMDSZ képviseletében jelen volt Kötő József oktatási ügyvezető alelnök, Márton Árpád képviselő és Fülöp Fischer Ildikó oktatási főelőadó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12. - 1206. sz./

Febr. 11-én a szövetség bukaresti székházában került sor az RMDSZ-vezetés szokásos heti találkozójára a szövetség minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson, amelyen a frakcióvezetőségek is részt vettek, Markó Béla szövetségi elnök helyzetelemző tájékoztatója után az egyes tárcák tisztségviselői számoltak be aktuális problémáikról, kormányzási tapasztalataikról, a felmerülő gondokról és megoldásuk lehetséges módozatairól. A tanácskozás részvevőinek beszámolóiból egyértelműen kitűnt, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői nemcsak a magyarságot és általában a nemzeti kisebbségeket foglalkoztató kérdésekkel törődnek, hanem aktívan részt vesznek az ország általános problémáinak kezelésében, az egész román társadalmat érintő politikai, gazdasági és szociális kérdések megválaszolásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12. - 1206. sz./

"Az elmúlt napokban, a demokrata miniszterek és államtitkárok távozása nyomán folytatott koalíciós megbeszélések során, miután az RMDSZ nem tartott igényt az egyik megüresedett miniszteri tárcára sem, három új államtitkári posztot biztosítottak számára az ipari és kereskedelmi, a távközlési és a privatizálási tárcáknál. Ezekre a szövetség Lányi Szabolcsot, Birtalan Józsefet és Erős Ákost jelölte: személyüket RMDSZ-források szerint a kormányfő már elfogadta. A legújabb hír szerint az Ifjúsági- és Sportminisztériumba is RMDSZ-es államtitkár kerül. A sportügyekkel itt a Demokrata Párt színeiben Jenei Imre, az ismert labdarúgó-szakember, játékos, majd edző foglalkozott, ő a többi demokrata kormánytaggal együtt távozott. Utódjának személyére az RMDSZ később tesz ajánlást. - Nincs még válasz arra, hogy a külügyi államtitkári posztot megkaphatja-e az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Tizennégyre emelkedik az RMDSZ-nek "leosztott" államtitkári helyek száma a román kormányban megüresedett tisztségek betöltése során. A legutóbbi átalakítások előtt a szövetséget kilenc államtitkári poszt illette meg az oktatási, művelődési, mezőgazdasági, munkaügyi, környezetvédelmi, területrendezési, egészségügyi, kisebbségvédelmi és helyi közigazgatási tárcáknál, bár csak nyolcat töltött be RMDSZ-politikus - ugyanis a kisebbségvédelmi minisztériumban az RMDSZ biztosította a Német Demokrata Fórumhoz tartozó államtitkár helyét, az NDF ugyanis nem tagja a koalíciónak. Ezenkívül a külügyminisztériumban az RMDSZ-nek osztották le az egyik államtitkári helyet, azonban a tárca átalakítása még nem fejeződött be, ezért e tizedik poszt betöltésére nem került sor. /MTI, febr. 12./"

"Febr. 11-én együttműködési jegyzőkönyvet írt alá Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, akit 1997 novemberében kizártak a Román Nemzeti Egységpártból, de akit egy főleg kolozsvári híveiből álló pártgyűlés ismét az Egységpárt elnökévé nyilvánított. A parlamentben elismert Funar nélküli Egységpárt azonnal meg nem történtnek és érvénytelennek minősítette a Funar-Vadim megállapodást. Az aláírt jegyzőkönyv szerint a Nagy-Románia Párt és az RNEP (a Funarhoz hű maradt erők) a parlamentben és azon kívül együtt fognak működni a Ciorbea-kormány eltávolításáért, egy nemzeti egységkormány vagy szakértői kormány létrehozásáért, amely legkésőbb októberig választásokat szervez, "a haza kiteljesüléséért Nagy-Románia természetes határai között", az RMDSZ-nek a kormányból való eltávolításáért és "e szeparatista, alkotmányellenes, horthysta szervezet betiltásáért". A két aláíró által irányított szervezetek bizalmatlansági indítványt kívánnak benyújtani más ellenzéki pártokkal együtt a kormány ellen, közös akciókat szerveznek. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"

Febr. 13-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki tájékoztatót tartott a kormány átalakításáról, a koalíció működéséről és más aktuálpolitikai kérdésekről. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke ismertette kinevezése óta elvégzett munkáját, illetve az RMDSZ kormányzati tevékenységét segítő és összehangoló főosztály kialakításával kapcsolatos teendőket. Az elnökségi ülésen Kötő József oktatási ügyvezető alelnök beszámolt a Nemzeti Kisebbségi Tanács tanügyi, ifjúsági és tudományos szakbizottságának február 11-i üléséről. Ugyancsak febr. 13-án került sor Kolozsváron a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülésére, amelyen meghívottként részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Molnár Géza államtitkár, Elek Barna képviselő, valamint az Ügyvezető Elnökség tagjai. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a területi szervezetek vezetőivel a kormányátalakítás során kialakult helyzetet, majd a jelenlévők megvitatták a koalíció megyei szintű működését és az RMDSZ területi szervezeteire háruló feladatokat. A jelenlévők egyetértettek azzal, hogy Románia számára létfontosságú az 1997-ben elkezdett reformok gyors folytatása. Molnár Géza államtitkár ismertette az egészségügyi dolgozók sztrájkjának okait, valamint a szakminisztérium ezzel kapcsolatos álláspontját. Elek Barna Maros megyei képviselő a földtörvény alkalmazása során felmerült kérdésekre válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 13. - 1207. sz./

"Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége jan. 31-én Árkoson tartotta meg küldöttgyűlését. Közzétették állásfoglalásukat, ebben kifejtették, hogy az AESZ a politikában közvetlenül nem vesz részt, azonban a nyelvhasználat szabadsága, a magyar nyelvű oktatás a tagság számára nem lehet közömbös. Az RMDSZ jó szándékú tervei rendre meghiúsulnak, mert a román politikai pártok a többségi nacionalizmus stratégiáját valósítják meg. "Az anyanyelvi oktatás korlátozásának minősül mind a földrajz és történelem államnyelven való tanításának terve, mind az önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmények hiánya." A román nyelv tanítása nem lehet eszköze az erőszakos nyelvi az erőszakos nyelvi asszimilációnak. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 13./"

Febr. 17-én, Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott a román közszolgálati televízió bukaresti és kolozsvári magyar szerkesztőségeinek képviselőivel: Boros Zoltánnal, Simonffy Katalinnal és Csép Sándorral. A megbeszélésen, amelyen a hazai magyar közszolgálati televíziós adások gondjairól - kiemelten az adásidő lerövidítéséről és felaprózásáról, illetve kedvezőtlen időpontban történő sugárzásáról - folyt tanácskozás, az RMDSZ részéről részt vettek Márton Árpád képviselőházi frakcióalelnök és dr. Kakassy Sándor, a képviselőház kulturális és médiabizottságának tagjai, Szabó Károly és Puskás Bálint a szenátusi frakció alelnöke, illetve titkára, valamint Kelemen Hunor, a Művelődési Minisztérium államtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 19. - 1211. sz./

Egyes pártok vezetői nem tartják be a koalíciós megállapodásokat, ez a politikai kultúra hiányára utal, állapította meg Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a vele készült interjúban. Az újságíró megjegyzésére, hogy a tanügyi törvény szenátusi kedvezőtlen elfogadása, a Cserehát-ügyben több mint visszafogott volt a magyar kormány, nem túlzott ez az óvatosság, Varga Attila azt válaszolta, hogy erre a magyarországi politikusok tudnának válaszolni. A képviselő szerint jó lenne, ha Cserehát ügye kikerülne a politika szférájából. /Sike Lajos: Ha lobbizik, az RMDSZ az országnak lobbizik! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

Az RMDSZ febr. 18-án Bukarestben tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök a kormányzati és törvényhozási munka felgyorsítására, a legsürgősebb teendőkre hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra, hogy ki kell küszöbölni a kormányzati és törvényhozási munkát akadályozó koalíciós ellentéteket, különböző válsághelyzeteket, mivel már vannak külföldről származó jelzések, hogy ezek a konfliktusok késleltetik a romániai reformfolyamatot, és kedvezőtlenül hatnak Románia külföldi megítélésére. Nemcsak a koalíció, hanem az egész román társadalom érdeke ezeknek az ellentéteknek a gyors kiküszöbölése, feloldása. Ami az RMDSZ-nek leosztott három új államtitkári tisztséget illeti, Markó Béla úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik szövetségünk számára azt, amire mindig is, de különösen kormányra lépésétől kezdve szüntelenül törekedett az RMDSZ, nevezetesen, hogy fokozottabb mértékben, aktívan kivegye részét az ország általános problémáinak a kezelésében, a gazdasági és szociális szféra minden területén. Ezekre a tisztségekre szövetségünk megtette javaslatait, az új államtitkárok kinevezésére pedig rövidesen sor kerül. Szabó Károly szenátor a Nagy Románia Párt példátlan akciójára hívta fel a sajtó figyelmét. Példátlannak és súlyosan alkotmányellenesnek nevezte azt a felbujtó nyilatkozatot, amelyet C.V.Tudor testvérbátyja, Marcu Tudor NRP-s szenátor tett, s amellyel a Nagy Románia Párt engedetlenségre szólította fel a hadsereget a kormány, illetve a parlament, az alkotmányos hatalom ellen, amennyiben Románia részt venne egy esetleges Irak elleni akcióban. Ilyen értelmű felkérés nem hangzott el Románia felé, sem más országok felé, de Romániának nemzeti érdeke azok mellé az államok mellé állni, amelyek tiszteletben kívánják tartani és tartatni a nemzetközi normákat. S hogy a kormány ezt a szándékát kinyilvánította, ez nagyon természetes, mondotta Szabó Károly. A kérdésben egyébként érdemi döntést csak a parlament hozhat majd. Ezért az NRP példátlan cselekedetével nemcsak a kormányt támadta meg, hanem súlyosan vétett az alkotmány ellen. Márton Árpád ugyancsak példátlanul súlyosnak nevezte, hogy egy parlamenti párt ilyen uszító, felbujtó nyilatkozatra ragadtatta magát, és hozzátette, hogy az NRP eme nyilatkozatára a Btk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ciorbea-kormány Irak ügyében tett nyilatkozatával kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Markó Béla nyomatékosan leszögezte, hogy ez nem katonai kérdés, hanem politikai. Romániának el kell döntenie, hogy merre tart. Mi, az RMDSZ, és a koalíció is, azt akarjuk, hogy Románia minél hamarabb betagozódjon a nyugati védelmi rendszerhez, amely a demokrácia értékeinek védelmét írta zászlajára, hangoztatta az RMDSZ elnöke. Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi asszisztensek, más egészségügyi alkalmazottak sztrájkját törvényesnek, a sztrájkolók béremelési követeléseit jogosnak ismerte el, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a 34-es sz. kormányrendelet által nyújtott 25%-os béremelésnél a kormány jelenleg nem tud többet adni, mert egyszerűen nincs honnan. Azt is hozzátette, hogy bár az akció jogos, a szervezők nem a megfelelő időpontot választották ki a sztrájk kirobbantására. Az egészségügyi és szociális biztosítási rendszer reformjával ezeket a követeléseket ugyan megoldhatónak nevezte, de nem egyszerre. Erre az Orvosi Kamara javaslata szerint több szakaszban kerülhetne sor. Éppen ezért a sztrájkot, amely sem a kormánynak, sem a társadalomnak nem válik hasznára, be kellene szüntetni, hiszen az nem tarthat míg a világ. Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós együttműködésnek megvannak a protokollumba foglalt feltételei, és igen fontosnak ítélte meg a legsürgősebb törvények mielőbbi elfogadását, ezek között említve a bankok privatizációjára, a helyi közigazgatás általános reformjára /köztük a köztisztviselők státuszára/ vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18. - 1220. sz./

Sepsiszentgyörgyön felerősödött az utóbbi időben a magyarok kiszorítása a gazdasági vezetői posztokból. A túlnyomórészt állami tulajdonú gazdasági egységek élére nem magyarokat neveznek ki. Fél kézzel meg lehet számlálni a megyeszékhelyen a magyar vezetőket. Erre az RMDSZ-nek is figyelni kellene. /Flóra Gábor: Peremre szorulva? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Febr. 20-án Budapesten, a Parlament épületében megnyílt a III. Magyarország 2000 tanácskozás. A konferenciára 30 országból csaknem 200 külföldön élő jeles magyar tudós, üzletember és politikus sereglett össze. A tanácskozáson, amelyet Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia nyitott meg, és amelyen Horn Gyula miniszterelnök vitaindító előadást tartott, Markó Béla, az RMDSZ elnöke is részt vett. Előadásában Markó Béla Magyarország európai integrációja és a kisebbségi sorsban élő magyarság helyzetének alakulása közötti összefüggéseket taglalta. /RMDSZ-Tájékoztató (Bukarest), febr. 20. - 1212. sz./

"Febr. 21-én Victor Ciorbea kormányfő kinevezte az RMDSZ három új államtitkárát: Birtalan Józsefet a Távközlési Minisztériumba, Erős Viktort a Privatizációs Minisztériumba és Lányi Szabolcsot az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Birtalan József 1963. december 4-én született Székelyudvarhelyen. A Tamási Áron líceumban érettségizett szülővárosában, majd a kolozsvári Politechnika Mechanikai fakultásán gépészmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. 1993-1995 között Posztgraduális tanulmányokat folytatott a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem management szakán, és angol nyelvet tanult a budapesti British Councilon. 1988-1993 között mérnökként dolgozott a Bukaresti szerszámgépgyár kolozsvári fiókvállalatánál, egy évig a Kolozsvári Református Egyház kurátora, 1993-1997 között az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének gazdasági igazgatója, majd 1997-től kinevezéséig az Ügyvezető Elnökség Gazdasági Főosztályának vezetője, ügyvezető alelnök. Nős. Erős Viktor 1938. december 26-án született Nagyszebenben. Érettségi után a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem közgazdasági fakultásán közgazdászi diplomát szerzett 1971-ben. A marosvásárhelyi Prodcomplex vállalatnál a műanyag-részleg vezetőjeként és a terv- és fejlesztési osztály vezetőjeként dolgozott 1972-ig, majd a Marosvásárhelyi Területi Elektronikai Számítóközpont (jelenleg Infomures) főanalistájaként; számos elméleti és alkalmazott informatikai kutatás szerzője. 1990-től magánvállalkozást indított, amelyet később átadott a fiának. 1997 júliusától az Állami Vagyonalap szakértője. Dr. Lányi Szabolcs egyetemi tanár 1946. február 16-án született a Maros megyei Görgényszentimrén. Marosvásárhelyen érettségizett, majd a bukaresti Politechnikai Intézetben szerzett vegyészmérnöki diplomát. 1982-ben doktorált a szervetlen anyagok technológiájának témakörében. Kezdettől fogva főiskolai tanári munkát végzett, 29 éven át a fővárosi Politechnikai Intézet tanársegédje, előadótanára, majd 1994-től professzora. 1997-től oktatói munkája mellett a Vízgazdálkodási, Erdészeti és Környezetvédelmi Minisztérium tanácsosaként részt vállalt az RMDSZ kormányzati munkájából is. Négy egyetemi tankönyv, számos tudományos munka szerzője, és jelentős kutatótevékenységet fejtett ki évek hosszú során át. Nős, egy lánya és egy nevelt lánya van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"

"Markó Béla szövetségi elnök febr. 21-én részt vett Budapesten a Fidesz-Magyar Polgári Párt 9. programadó kongresszusán és köszöntötte a tanácskozást. Beszédében Markó Béla a romániai politikai helyzet alakulása kapcsán az RMDSZ aktuális törekvéseiről szólva hangsúlyozta, hogy szövetségünk érdeke, hogy ez a koalíció fennmaradjon, hogy Románia integrációs törekvései érvényesüljenek. Hangoztatta ugyanakkor, hogy az RMDSZ - mint eddig is - minden magyarországi parlamenti párttal jó kapcsolatokra törekszik. "Nem egyforma távolságra, hanem egyforma közelségre van szükségünk minden magyarországi parlamenti párttal" mondotta, és hozzátette: "Nem biztos, hogy ezt sikerül mindig, minden esetben megvalósítanunk, de erre törekszünk." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./"

Ugyancsak febr. 21-én Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott Budapesten Kuncze Gábor belügyminiszterrel. A megbeszélésen részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és dr. Kötő József ügyvezető alelnök. Mint ismeretes, a romániai és magyarországi médiákban az utóbbi időben felvetették, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való, előreláthatólag gyorsabb csatlakozása esetén Magyarország vízumkényszert vezetne be a szomszédos országokkal szemben. Az RMDSZ vezetői a megbeszélés során elmondták, hogy a két ország európai integrációjában bekövetkező időeltolódásnak nem szabadna olyan helyzethez vezetnie, amely akadályozná a két ország közti kapcsolattartást, és hogy a kérdés kezelésére jó előre fel kell készülni, hiszen ez a két ország gazdasági-tásadalmi és kulturális érdeke. Kuncze Gábor belügyminiszter elmondotta, hogy a vízumkényszer bevezetése nincs napirenden, amikor pedig, évek múlva, esetleg aktuálissá válna, a vízumkényszer bevezetésére a megoldást oly módon keresik majd, hogy ez ne károsítsa a szomszédos országokkal való kapcsolatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./

Febr. 23-án Szilágyi Zsolt képviselő és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külügyi tanácsosa az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Victor Comrast, az amerikai külügyminisztérium kelet-európai restitúciós ügyekkel foglalkozó hivatalának vezetőjét és Daniel Sainzot, az amerikai nagykövetség politikai osztályának igazgatóját, akik a romániai reprivatizáció és különösképpen a közösségi és egyházi vagyonok visszaadásának jelenlegi helyzete iránt érdeklődtek. Victor Comras elmondta, hogy az Egyesült Államok kiemelt figyelemmel követi a magánvagyonhoz való jog tiszteletben tartását és egész Kelet-Európában ösztönzi az államosított vagy elkobzott javak visszaadását jogos tulajdonosaiknak. Szilágyi Zsolt és Szatmári Tibor ismertették az RMDSZ álláspontját az egyházi és közösségi javakkal kapcsolatban, valamint visszaszolgáltatásuk jelenlegi helyzetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 23. - 1213. sz./

Febr. 23-án este a szövetség bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében tanácskozott az RMDSZ Gazdaság- és pénzügypolitikai munkacsoportja. A részvevők elemezték a Nemzetközi Valutaalappal folyó tárgyalások helyzetét és az 1998. évi költségvetés lehetséges alternatíváit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./

A kormány jóváhagyta az RMDSZ jelöléseit, ennek megfelelően febr. 22-én Lányi Szabolcsot államtitkárnak nevezték ki az ipari és kereskedelmi, Erős Viktort a privatizációs és Birtalan Józsefet a távközlési minisztériumba. A Demokrata Párt kiválásával megüresedett államtitkári tisztségekről van szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr, 24./

Tordán az 1992-es hivatalos népszámlálás a 61 135 lakosból 7 034 főt mutatott magyarnak. Valójában többen lehetnek. Pataki József, a tordai RMDSZ elnöke elmondta, hogy a helyi Jósika Miklós Kör a Ceausescu-éra legsötétebb éveiben is kiváló kulturális fóruma volt a helyi magyarságnak. Jelenleg a fáradhatatlan Imreh Lajosnak köszönhetően most is kiválóan működik. A tordai magyarok régóta szeretnének önálló I-XII osztályos magyar iskolát létrehozni, azonban nem történt előrelépés. A magyar iskolát több magyar pedagógus ellenzi, mert akkor megszűnne az állásuk a román iskolában. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója kedden, február 24-én fogadta a Fratia szakszervezeti szövetség Pavel Todoran, Marius Petcu és Liviu Luca összetételű küldöttségét. Az RMDSZ részéről a találkozón részt vettek: Varga Attila frakcióvezető, Böndi Gyöngyike és Kerekes Károly, a képviselőház munkaügyi bizottságának tagjai, Kakassy Sándor Maros megyei képviselő, valamint Pataki Júlia parlamenti szakértő. A megbeszélésen az egészségügy általános helyzetéről és megoldatlan problémáiról volt szó, különös tekintettel az egészségügyi személyzet bérezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./

"Az RMDSZ Szabadelvű Köre Eckstein-Kovács Péter elnök kézjegyével levelet intézett a Szabad Demokraták Szövetsége Ügyvivő Testületéhez és a Fidesz-Magyar Polgári Párt Elnökségéhez annak kapcsán, hogy az utóbbi időben a romániai és magyarországi médiákban fölvetült: Magyarország esetleg arra kényszerül, hogy bevezesse a vízumkényszert azokkal a szomszédos országokkal, amelyek csak később csatlakoznának az Európai Unióhoz. A levélben a Szabadelvű Kör annak a reményének ad kifejezést, hogy a két magyarországi párt, "ha a kérdés egyáltalán napirendre kerülne"felelősséggel keresi majd a megoldást, és olyan válaszokat fogalmaz meg e kihívásra, amelyek nem okoznak visszalépést a szomszédos országokkal és az ott élő magyarokkal való viszonyban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24. - 1214. sz./"

Az elmúlt hét végén beszámoló közgyűlést tartott az RMDSZ Csíki Területi Szervezete. Bíró Albin területi elnök beszámolójában rámutatott arra, hogy két választás közti időszakban az RMDSZ-nek elsősorban szolgáltató tevékenységet kell végeznie, és ennek a feladatának a területi szervezet eleget is tett: oroszlánrészt vállalt a módosított földtörvény lehetőségeinek kihasználásában, a magyarországi kárpótlást igénylők útbaigazításában, ugyanakkor különböző megemlékezéseket is szervezett, és próbálta betölteni információközvetítő szerepét a központ és a helyi szervezetek között. Kiegyensúlyozottabbá vált a viszony az országos vezetéssel, viszont még mindig nem elég erősek a szálak lefelé, a helyi szervezetek felé, mondotta, és ezt hangoztatta Sántha Pál Vilmos, a csíkszeredai városi szervezet elnöke is, aki hiányolta, hogy a területi és csíkszeredai szervezet kapcsolata rapszodikus, a különböző funkciók betöltésénél nem kérték ki a városi választmány véleményét. A közgyűlésen jelen volt és felszólalt Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke is, aki túlságosan lazának ítélte meg az országos vezetőség és az önkormányzatok közötti kapcsolatokat. A részvevők állásfoglalásban kérték, hogy a képviselőház eredeti formájában fogadja el az oktatási törvényt módosító kormányrendeletet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 25. - 1215. sz./

Febr. 24-én került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés és a szövetség kormányzati tisztségviselőinek szokásos heti tanácskozására, amelyen Markó Béla bemutatta a febr. 21-én nevezett három új államtitkárt. A szövetségi elnök rövid helyzetelemző bevezetése után a kormányzati munka aktuális kérdéseiről, a megoldandó feladatokról, a nyomasztó gazdasági gondokról, a költségvetés különböző alternatíváiról folyt eszmecsere. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 25., 1215. sz./