Az Aranyosgyéresi Népfőiskola programja olvasható a Szabadságban. A programban szerepel - többek között - Egyed Ákos történész előadása az 1848-as szabadságharcról, Márton Áronról Jakab Gábor plébános fog beszélni, jan. 30-án pedig RMDSZ-parlamenti képviselőket hívnak meg. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Jan. 22-én folytatódott Kolozsváron, a törvényszéken az a per, amelyet Gheorghe Funar polgármester indított Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének volt elnök ellen. Molnos Lajossal 1996-ban interjút készített a román Pro Tv, a riporter a beszélgetés utáni magánbeszélgetést is felvette /Molnos Lajos tudta nélkül/ és azt közvetítették. Az ebben szereplő kijelentés miatt indított pert Funar, húszmilliárd lejes erkölcsi kártérítést követelve Molnos Lajostól. Funar kérte a bíróságot, szerezze meg Magyarországról a vádlott erkölcsi bizonyítványát, ugyanis Molnos Lajos Budapesten született, amit érdemes figyelembe venni, hangoztatta a polgármester. Molnos Lajos csak hároméves koráig élt Magyarországon. A tárgyalást febr.19-én folytatják. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Jan. 25-én, vasárnap tartotta Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége közgyűlését, melyen a vezetőség beszámolt az 1997. évi munkájáról, és javaslatot tett az 1998. évi tevékenységre vonatkozóan. Ezután a csángó falvak képviselői ismertették tevékenységüket és gondjaikat. Mint Csicsó Antal elnök elmondta, az MCSSZ nagy előrelépést könyvelhetett el azzal, hogy az RMDSZ segítségével áthelyezte székhelyét Csíkszeredából Bákóba, és ezzel sokkal közelebb került azokhoz, akiknek érdekképviseletét felvállalta. A bákói iroda nemcsak találkozóhelyül fog szolgálni, hanem több szolgáltatást (például jogi tanácsadást) is nyújt majd, és itt rendezik be a magyar nyelvű könyvtárt is. 1997-ben a szervezet a csángómagyarok legsürgetőbb gondjain igyekezett enyhíteni, azaz a rendkívül magas munkanélküliségi ráta leküzdésére, az anyanyelvű misék és az anyanyelvi oktatás hiányára kereste a megoldást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./ A közgyűléssel egyidőben avatták fel az új bákói irodát. /Végre otthon! = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

"Frunda György RMDSZ-szenátor fejtette ki véleményét kérdezte a parlament január 21-i rendkívüli ülésszakával kapcsolatosan. Elmondta, "nagyon kellemetlenül" érezte magát: "Ami ott történt, a parlament lejáratása volt, és a parlamentarizmusé". A politikus szerint az egész "parlamenti cirkusz" egy pontos stratégia szerint történt; viszont "ezzel még nincs vége": "ez a vihar első szélcsapása. Maga a vihar csak most következik". Frunda úgy vélte, az ellenzék február első felében bizalmatlansági indítványt fog benyújtani, mely szerinte sikeres lesz és az államelnök valószínűleg új miniszterelnököt fog kinevezni. A szenátor végül az RMDSZ kormánykoalíción belüli fontos szerepéről szólt, mondván, az RMDSZ bebizonyította, "hogy mennyire aktívan részt veszünk olyan politikai kérdések megoldásában, kezelésében, amelyek nem elsősorban minket, romániai magyarokat érintenek, hanem Románia kormányát, és Romániát mint országot". /Zsehránszky István: Frunda György RMDSZ-szenátor szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Katona Ádám, az RMDSZ keresztény nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője jan. 21-i keltezéssel nyílt levelet intézett Emil Constantinescuhoz és Göncz Árpádhoz, a két államfőhöz, kifejtve ismert álláspontját az erdélyi magyarság problémáiról. A Romániai Magyar Szó összefoglalta a lényegét, mert a "levél terjedelmi túlbeszéltsége nehezítené a megértést". Nem szabad megismételni az áltestvéri farizeusi ölelkezési jeleneteket, Kádár János, Grósz Károly és Ceausescu "örök barátsági" nyilatkozatait. Ezen nyilatkozatok idején a bukaresti hatalom eltaposta szülőföldjén a romániai magyarságot. A romániai magyar nemzeti közösség egyetlen politikust sem ruházott fel a közösségi jogok feladására. A jószomszédság kialakításának alapvető feltételei közül számos mindmáig hiányzik. Ezek között van az anyanyelvhasználat, az iskolarendszer és az anyanyelvű egyetem helyreállítása,a belső önrendelkezés törvényes kereteinek kiépítése. Katona Ádám sajnálatosnak tartja, hogy az alapszerződés bizonyos előírásai nem valósultak meg, elsősorban a román kormány mulasztásai miatt. Politikai akaratot igényel "a Moldova-Románia megkönnyebbített határátlépési gyakorlatnak, illetve postai- meg telefon-díjszabás gyakorlatnak az átültetése Magyarország-Románia viszonylatára." A bukaresti külpolitika ügyességének köszönhetően Románia képe a nyugati világban megjavult, de nem változott "a romániai magyarság folyamatos negatív megkülönbözetésének ténye és a ma is meglevő lelki környezetszennyezés: ma is a közélet porondján ágáló sovén román politikusok gyűlölködő, undorító megnyilvánulásai" ismertek. A levélíró szeretné, ha a két elnök elítélné a román sovénnacionlizmus megnyilvánulásait. Katona Ádám részletezte az elrománosító politikát, Székelyföld erőltetett militarizálását /Székelyudvarhely és térsége településein ma 224 %-kal több rendőr tevékenykedik, mint a Ceausescu-korszakban, a rendőrök 84 %-a nem ért magyarul, az itteni lakosság nyelvén/ és az egyetlen román gyermek miatt megnyíló székelyföldi román iskolákat: Hargita megyében 1997-ben nyolc ilyen román iskolát létesítettek, miközben legkevesebb 18 magyar gyermek szükséges egy magyar osztály beindításához. A moldvai csángó falvakban viszont hiába kérik a szülők a magyar iskola engedélyezését. /Levél a Budapesten találkozó román és magyar elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24., mindkét lap részleteket közölt a levélből, a levél teljes szövege: Európai Unió (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./ Az Adevarul "Elszabadult szélsőségesek" címmel szemelgetett a levél mondataiból. /MTI/"

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet működő, RMDSZ által jegyzett sajtótermékek számára a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa célalapjának felhasználására. Pályázni lehet működtetési költségekre. A pályázatban fel kell tüntetni a pályázó cégszerű megnevezését, profilját /terjedelem, példányszám, megjelenés gyakorisága, terjesztési terület/, a kiadótulajdonos típusát /állami, alapítványi, egyesületi, egyházi, intézményi, magánvállalkozás, egyéb/, a kiadvány szerkesztőségét /főszerkesztő, szerkesztő bizottság, a szerkesztőség létszáma/, anyagi-technikai ellátottságát, a pályázat tárgyának részleteire lebontott ismertetését /célja, a program rövid bemutatása, költségvetés/, a kiadvány előállításának összköltségét /ezen belül a kapott támogatások összegét, lebontva forrásokra/. A pályázat benyújtási határideje 1998. március 1., a következő címre: Societatea Maghiara de Cultura din Transilvania /EMKE/, 3400 Cluj, Str. Densusianu nr. 6/A. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./

Az RMDSZ nagybányai központú területi szervezete és a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület /Nagybánya/ szervezésében jan. 23-án nyílt meg az RMDSZ nagybányai székházában Trella Várhelyi Imola festőnő kiállítása. Egyfajta búcsúkiállítása volt ez a művészi és pedagógiai pályafutásának kiteljesedését ebben a híres festőhagyományokra visszatekintő városban megélt művésznek, akinek a sorsa úgy hozta, hogy el kell költöznie Nagybányáról. A 29 akvarellt, pasztellt és olajfestményt kiállító művész munkásságát Böndi Gyöngyike képviselő, Dudás Gyula pályatárs, Dávid Lajos MKMKE-elnök és Csiha Irén iskolaigazgató és pedagógus-kolléga méltatták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26. - 1195. sz./

"Takács Csaba RMDSZ-ügyvezető elnöktől kérdezte a Szabadság munkatársa, milyen elvárásai vannak az RMDSZ-nek a román államfő budapesti látogatásával kapcsolatban. Takács Csaba reméli, hogy "a politikai üzeneten túl olyan gyakorlati előrelépésekre is sor kerül, mint például annak a vegyes bizottságnak az összeállítása, amely a két ország közötti alapszerződés teljesítését hivatott ellenőrizni, vagy akár a magyarországi tanintézetekben szerzett diplomák romániai honosításának a megvalósítása". Az olyan román sajtókommentárokkal kapcsolatban, melyek a két ország kapcsolatát zavaró tényezőkre helyezik a hangsúlyt, az RMDSZ vezető politikusa elmondta: "Romániában, sajnos, nagyon komoly súllyal vannak jelen a román-magyar kapcsolatok fejlődésében ellenérdekelt erők". Az ezek által állandóan hangoztatott "magyar veszély" viszont megítélésében csak "ürügy a reformfolyamat hatásos feltartóztatására". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./"

Az RMDSZ a maga részéről igyekszik mindent megtenni azért, hogy a jelenlegi román kormánykoalíció váljék újra működőképessé és az ország elinduljon a tényleges kibontakozás útján - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke egy jan. 27-én közölt interjúban. A szövetségi elnök megjegyezte, hogy az RMDSZ nem kívánt előtérbe kerülni a jelenlegi konfliktusban. Ugyanakkor ő maga és az RMDSZ más vezetői számos megbeszélést folytattak a koalíciós partnerekkel, intenzív a kapcsolat Victor Ciorbea miniszterelnökkel és Constantinescu elnökkel is, a szövetség megegyezés felé próbálja tolni a felek álláspontját. Markó Béla a sorozatos melléfogásoknak, a nyilvános ultimátumoknak tulajdonítja a válság elfajulását és ezzel kapcsolatban megjegyezte: az RMDSZ-vezetéstől sokszor számon kérték, miért nem élt olyasfajta ultimátummal, mint amelyet a Demokrata Párt vezető testülete alkalmazott. Azok, akik például az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsától sürgettek ilyen fellépést, most láthatják, mihez vezet ez, hangsúlyozta a politikus. - Markó Béla hangsúlyozta, hogy a parasztpárti Pruteanu szenátor magatartása is mérhetetlen kárt okozott a koalíciónak. A szövetség nem mondhatta azt, hogy közömbös számára, marad-e vagy megy a miniszterelnök. Markó helytelenítette, hogy a Demokrata Párt erre egyszerűsítette a reformmal kapcsolatos több felvetését, amelyek között olyan is akad, amellyel különben az RMDSZ egyetért. Markó Béla a Ciorbea kormányfő személyéről folyó vitával kapcsolatban kifejtette: nem hiszi, hogy egy olyan koalícióban, mint a romániai, egyetlen személy garancia lehet a reform működésére. A miniszterelnök személye rendkívül fontos és valóban voltak ingadozásai, mint ahogy a kormánynak is. Sajnos maga a koalíciós csúcs kötötte meg a kormány és a miniszterelnök kezét, amit az RMDSZ már egy fél éve szóvá tett. - Az igazi kérdés azonban a koalíción belüli viszony: arra van szükség, hogy egyik fél se próbálja meg a másikat félreszorítani és önmagát a hatalom teljes letéteményesének tekintetni, ahogy az a tisztségek elosztásánál megnyilvánult, és egy idő után kölcsönössé vált. További tényező, hogy a Demokrata Párt balközép, a Parasztpárt jobboldali alakulat, a programok ütköznek és már kezdetben sem sikerült igazán azonosítani azokat a programelemeket, amelyekben nincs egyetértés, hogy megegyezzenek róluk vagy félretegyék őket. Az RMDSZ szövetségi elnöke a kisebbségi kormányzás esélyeivel kapcsolatban - megjegyezve, hogy az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre az RMDSZ fel van készülve - utalt arra, hogy a Vacaroiu-kormány gyakorlatilag így dolgozott. Ha a reform nem folytatódik gyorsabban és olajozottabban, akkor komoly bajokkal kell szembenézni. Az RMDSZ szerint különben a DP sem gondolja tartósnak a kisebbségi kormányzást és újra szeretné tárgyalni magának a kormánynak a kérdését. Markó az elkövetkező időszak gyakorlati feladatairól szólva első helyen a tanügyi törvénynek a koalíciós egyezségben rögzített módon való elfogadását emelte ki, ugyanakkor rámutatott, hogy a válság alatt is folyik a koalíciós munka. Az RMDSZ oktatási államtitkára a miniszterrel egyeztetett a beiskolázási számokról, az RMDSZ ügyvezető elnöksége felsőoktatási lehetőségeket elemzett, hosszú huzavona után a vallásügyi államtitkárságon sikerült elérni a kisebbségi egyházakkal foglalkozó igazgatóság megalakítását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

"Az Adevarul bemutatott egy frissen megjelent, a csángókról szóló könyvet. A könyvet Bucur Ioan Micu írta, címe: "A román "csángók" elmagyarosítására tett erőszakos kísérletek /1944-1997/", és "A román nemzet elleni nagy bűncselekmények" sorozatban jelent meg. /Adevarul (Bukarest), jan. 27./ /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 27.- 117. sz./"

Jan. 27-én az RMDSZ bukaresti székházában sor került az RMDSZ-vezetés szokásos heti munkatanácskozására a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. Markó Béla szövetségi elnök rövid bevezetőjében vázolta a kormánykoalícióban fennálló válsághelyzetet, elemezte az utóbbi héten végbement fejleményeket, az egyes koalíciós partnerek álláspontját a válság megoldásáról, illetve a lehetséges alternatívákról. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők adtak tájékoztatást a saját munkaterületükön felmerült problémákról, a koalíció működésének akadályairól, buktatóiról a kormányzati válság tükrében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./

A kisebbségi kérdés finnországi modelljének és sajátos megoldási módozatainak tanulmányozása céljából, a finn külügyminisztérium meghívására Nagy Anna kormánytanácsos, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal munkatársa január 18-22. között négynapos látogatást tett Finnországban. A Helsinkiben és Rovaniemiben tett látogatás során a vendéglátók bemutatták a finnországi svéd, lapp és roma kisebbségek jogainak gyakorlását biztosító intézmények működését. A négynapos tanulmányút során, a programnak megfelelően Nagy Anna találkozókon vett részt a finn igazságügy-, illetve külügyminisztérium munkatársaival, a kétnyelvű Helsinki Akadémia Jogi karának vezetőjével és a Rovaniemiben működő Északi Kisebbségvédő Intézet képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27. - 1196. sz./

"Új feltételek között a Közoktatási Minisztériumban" címmel olvasható a Romániai Magyar Szóban a Béres András tanügyi államtitkárral készített interjú. Béres kifejezte reményét, hogy az anyanyelvű oktatásra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet a képviselőházban eredeti formájában fogadják el, ez azért is lenne fontos, mert "az oktatás szervezésében az oktatási törvény elfogadása után következő időkre várhatók jelentős változások". A minisztérium múlt évi tevékenységével kapcsolatban elmondta, azt: "túl sok vita és belső feszültség árnyékolta be", viszont az utóbbi időben ezirányban változás tapasztalható. A politikus szerint az RMDSZ államtitkárának a minisztériumon belül nem volt olyan súlya, mint amire számítottak, de ennek "szervezési háttere" volt, mivel feladatkörét csak november végén hagyta jóvá a kormány. Béres András azt is elmondta, a múlt ősszel benyújtott lemondását visszavonta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./"

"Varga Zoltán a National című napilap január 21-i, az Erdélyi Hadtestbeli elégedetlenségekre vonatkozó hírének alapjait vizsgálta ki. A hír szerint a tisztek többsége üdvözölné Victor Ciorbea leváltását, mivel az "túl sok engedményt tett az RMDSZ-nek". Varga Zoltán Ion Trasca ezredest, a hadtest közönségkapcsolatokért felelős tisztjét kereste meg az ügyben, aki elmondta, a bukaresti lap híre "kitaláció", hangsúlyozva, hogy a katonaság pártatlan a politikai kérdéseket illetően. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./"

"Jan. 28-án Emil Constantinescu államfő elnökletével tanácskoztak a Cotroceni Palotában a kormánykoalíciót alkotó pártok és politikai alakulatok - a Keresztény Demokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Román Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ - vezetői. A találkozón, amelyet a kormányválság megoldására hívott össze az államfő, az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök és Birtalan Ákos turisztikai miniszter vett részt. Az éjszakába nyúló tanácskozásról kiadott közlemény szerint a kormánykoalíciós pártok a kormányválságot és annak bel- és külpolitikai következményeit elemezve, eltökélten arra, hogy véget vessenek a válságnak, biztosítsák az ország politikai stabilitását és folytassák az együttműködést a jelenlegi koalíción belül, amelyet a reform és a kormányzati program megvalósítására egyedül képes politikai és kormányzási alakzatnak tekintenek, öt pontba foglalt megállapodást kötöttek: 1. Tudomásul veszik a DP döntését minisztereinek a kormányból való visszahívására vonatkozóan; 2. Tudomásul veszik, hogy a DP megerősítette a koalíción belüli politikai együttműködés folytatására és a kormány parlamenti támogatására vonatkozó határozatát; 3. Elfogadnak egy, a politikai együttműködésre és a koalíció működésére vonatkozó egyezményt, amelyet folyó év február 2-ig, hétfőig véglegesíteni kell; 4. Elfogadják a reform felgyorsítására vonatkozó programot, illetve a kormányzati és parlamenti tevékenység javítását célzó intézkedéseket; 5. A közleményt aláíró alakulatok tartózkodni fognak minden olyan nyilatkozattól és nyilvános szerepléstől, amelyek kölcsönös kárt okoznának és feszültségeket gerjesztenének a koalíció tagjai között.A megállapodást rögzítő közleményt a KDNPP részéről Ion Diaconescu pártelnök, az NLP részéről Calin Popescu Tariceanu alelnök, a DP részéről Traian Basescu alelnök, az RSZDP nevében Sergiu Cunescu pártelnök, az RMDSZ nevében pedig Markó Béla szövetségi elnök írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29. - 1197. sz./"

Jan. 31-én Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen volt Csávossy György, a SZET elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Kötő József ügyvezető alelnök, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök és Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, ügyvezető alelnök. A szövetségi elnök tájékoztatója után az Operatív Tanács elemezte a kormánykoalícióban kialakult helyzetet, és megvizsgálta a lehetséges alternatívákat. Fontos konklúzióként fogalmazódott meg az, hogy az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak, az egész romániai társadalomnak elsődleges érdeke a jelenlegi koalíciós együttműködés megőrzése és a reform továbbvitele. Az előállott új helyzetben az RMDSZ minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

Jan. 31-én tanácskozás tartottak Marosvásárhelyen az Ügyvezető Elnökség tagjai, valamint az RMDSZ prefektusai, alprefektusai, megyei tanácselnökei és alelnökei. A találkozón részt vett Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök. Napirenden szerepelt az Önkormányzati Főosztály Székely István ügyvezető alelnök által előterjesztett beszámolója a megyékkel való kapcsolattartásról. Ezt követően Borbély László, az újonnan kinevezett kormányzati ügyvezető alelnök bemutatta az új főosztály megszervezésével kapcsolatos elképzeléseket, különös tekintettel az információáramlás biztosítására. Birtalan József gazdasági alelnök a megyei kormányzati tisztségviselők kinevezésével kapcsolatban tartott tájékoztatót, majd Bara Gyula munkaügyi és népjóléti államtitkár a kormány bérpolitikájának aktuális vonatkozásairól adott tájékoztatást, végül pedig Örsi Imre, az Állami Vagyonalap Igazgatótanácsának tagja a privatizációs törvénnyel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Markó Béla és Takács Csaba a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldásának kereséséről nyújtott tájékoztatót.A tájékoztatókat hasznos és pragmatikus beszélgetés követte. A jelenlévők pozitívan értékelték az új, kormányzati főosztály létesítését, sürgették a helyi pénzügyi törvény és a helyi önkormányzati vagyonról szóló törvénytervezet véglegesítését és elfogadását, igényelték a rendszeres kapcsolattartást a helyi tisztségviselők és az RMDSZ vezetése között. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

Jan. 31-én Markó Béla elnökletével bővített ülést tartott Marosvásárhelyen az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Az ülésen részt vettek az alkuratórium tagjai és a szaktestületek elnökei. A testület Somai József alkuratóriumi titkár tájékoztatója után megtárgyalta az 1998. évi tevékenység fő kérdéseit. Elhatározta, hogy az 1998-as esztendő stratégiáit, prioritásait és célpályázatait rövidesen megjelenteti egy külön füzetben és a sajtóban. A testület elhatározta, hogy az általános pályázatokat a szaktestületek űrlapjai alapján 1998. március 10-ig kell benyújtani, míg a célpályázatok leadásának határidejét a szaktestületek utólag közlik a sajtóban. Az alkuratórium, a szabályzatnak megfelelően, a szaktestületi elnökökkel konszenzusban, felosztotta szaktestületekre az 1998. évi támogatási keretet. A továbbiakban a testület foglalkozott egy, az alkuratórium mellett működő alapítvány létrehozásának a kérdésével, az Iskola Alapítvány tevékenységével, az Ifjúsági Szaktestület új tagokkal való kiegészítésével és más operatív feladatokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. - 1198. sz./

Jan. 31-én tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ küldöttgyűlését Szovátán. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke beszámolójában kiemelte: összeállították az 1998/1999-es anyanyelvi szakoktatási hálózat beiskolázási tervét és a szakoktatási hálózat bővítésének tervét. - Súlyos gond a pedagógushiány, állapították meg a gyűlésen. Értékelték a négy oktatási központ tevékenységét. Nagy. F. István, az RMPSZ alelnöke, a Partiumi Területi Oktatási Központ igazgatója elmondta, hogy az RMPSZ maradéktalanul támogatja az RMDSZ-t azért, hogy partnereket szerezzen a sürgősségi kormányrendelet jogerőre emeléséért. Az Erdélyi Tankönyvtanács 1998. jan. 1-jétől jogi személyként működik, lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy jövőben ez a tanács önálló tankönyvkiadóvá válhasson. - A Bolyai Nyári Akadémia keretében Nagyváradon tartják meg a történelem szakos tanárok továbbképzését, a téma a magyarság történelme lesz. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 14-15./

Az RMDSZ a koalíciós együttműködés biztosítását tekinti a legfontosabbnak. A szövetség gazdasági, pénzügyi, privatizálási területen kívánna az eddiginél nyomatékosabban jelen lenni a román kormányban, de nyitva hagyja azt a kérdést, hogy ez miniszteri tárca, államtitkári vagy más tisztség formájában valósuljon meg - közölte Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ legfőbb vezetőit tömörítő, válsághelyzetekben tanácskozó Operatív Tanácsának jan. 31-i marosvásárhelyi ülése után. Markó elmondta: az RMDSZ megbeszéléseit, az OT ülését az tette szükségessé, hogy a koalíciós válság fejleményei nyomán a Demokratikus Konvenciónak és az RMDSZ-nek együtt kell biztosítania többek között öt miniszteri tárca betöltését. A tanácskozásokon megvizsgálták a különböző lehetőségeket. Az Operatív Tanács ülésén jelen volt többek között Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök is.

"Cs. Gyimesi Éva közzétette a múlt év végén megfogalmazott tervezetét: A Kolozsvár központú erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kifejlesztésének támogatási koncepciója. Közös erővel mindent meg kell tenni a magyar felsőoktatási struktúra bővítése, modernizációja érdekében. A koncepciónál figyelembe veszi a következőket: a/ azok a szellemi feltételeket, amelyek Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az egyházakon belül és a működő civil szervezeteken belül /EMKE, EME, EMT, KAM stb/ adottak, b/ a román állam által adott finanszírozási feltételek, c/ a magyar állam által kezdeményezett támogatások rendszere, d/ a Soros Alapítvány támogatása, e/ a hivatalos nemzetközi pénzforrások, a nyugati szakemberek, közéleti és üzleti személyiségek támogatási lehetőségei. A koncepció alapja, hogy mindenekelőtt a romániai magyar szellemi potenciált kell mozgásba lendíteni. A tervezet számol azzal, hogy egyházak visszakapott vagy visszaszerezhető egyházi ingatlanaik egy részét, továbbá az erdélyi magyar civil szervezetek saját /részben kihasználatlan/ ingatlanait, könyvtárait az egyetemi oktatás rendelkezésére bocsátják. Cs. Gyimesi koncentrálni akarja az erőket, a tanszékfejlesztési támogatást kivonva az Illyés Alapítvány fennhatósága alól. A tervezet Szervezési Bizottság felállítását tartja célravezetőnek.A jövőben ez a bizottság tárgyalna az RMDSZ-szel, a rektorátusokkal, a tanügyminiszterrel. - Végül Cs. Gyimesi megjegyezte, hogy hiába küldte el 30 kollégának, egyetlen gyakornok jelzett vissza. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Cs. Gyimesi Éva eszerint megváltoztatta elutasító nézetét, hiszen ő a multikulturális egyetem heves támogatója volt, szerinte az önálló magyar egyetem ezt jelentette: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallotta Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./"

Egy nemrégi kormányrendelettel április 3-ig meghosszabbították a 169/1997 sz. törvénnyel módosított 18/1991-es földtörvény értelmében visszaigényelhető termőföldek és erdők visszaigénylési kéréseinek benyújtási határidejét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 2. -1199. sz./

"Az RMDSZ Operatív Tanácsában nagyfokú egyetértés volt a romániai politikai helyzet megítélését és az abból adódó következtetéseket illetően - közölte az ülés után a sajtónak nyilatkozva Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Ugyanakkor, megismételve korábbi fenntartásait, hangot adott abbeli aggodalmának, hogy a szövetség a koalíción belül "súlytalanná válik", és kritikusan szólt a legutóbbi román-magyar csúcstalálkozóról is, amelyet szerinte a sikerpropaganda jellemzett. Tőkés László kifejtette: a helyzet komoly veszélyekkel jár az RMDSZ számára. Mint mondta: egyfelől nem volna hasznos, ha a DP kiválásával az RMDSZ egyoldalúan a Parasztpárt felé sodródna, másfelől viszont nem foglalhat el semleges álláspont Ciorbea miniszterelnök iránt. Az RMDSZ építő jellegű magatartást próbál tanúsítani a vitában álló felek irányában, a koalíció fenntartására törekszik, nem próbál úgy hasznot húzni a válságból, hogy feltétlenül miniszteri tárcákhoz jusson. Tőkés László hangsúlyozta: személy szerint tart attól, hogy egyik vagy másik fél kísértést érez az RMDSZ feláldozására, hiszen az előző években kitűnt, hogy a "magyar kártya" mindig kéznél van, "mindig ki lehet kiáltani bennünket bűnbaknak". A püspök utalt arra, hogy például a Demokratikus Konvenció a választások előtti időszakban "megvált az RMDSZ-től". Aggodalmát hangsúlyozta viszont amiatt, hogy az RMDSZ, mint fogalmazott, "súlytalanná vált". A szövetséget Constantinescu elnök budapesti látogatásakor "csak szemléltető ábrának használták a sikerpropaganda jegyében álló találkozósorozat során, amelynek hangulata szöges ellentétben állt a Romániában uralkodó valós viszonyokkal". Az 1996 óta eltelt időszakban a román politikai erők "egyfelől semlegesítették az RMDSZ-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Romániáról" - fejtette ki a püspök. Ehhez képest eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, "amelyek még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek" Ezen a téren nemhogy megszilárdult volna a helyzet, hanem egyre több kérdőjel, zavar, bizonytalanság mutatkozik, az RMDSZ szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és általában a román-magyar viszony alakításába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./"

Febr. 2-án megkezdődött a szenátus és képviselőház tavaszi, június 30-ig tartó ülésszaka. A szenátus és képviselőház egyaránt megválasztotta állandó elnökségét. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a Román Nemzeti Egységpárt súlya. Elutasítottak Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi, illetve szenátusi RNEP-frakciók vezető posztjait.Titkári tisztségében újraválasztották az RMDSZ jelöltjeit, a szenátusban Kozsokár Gábort, a képviselőházban pedig Kovács Csaba Tibort. Az RMDSZ képviselőházi frakciója vezetőjének újraválasztották Varga Attilát, /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./ az alelnökök: Márton Árpád és Vajda Ferenc, az RMDSZ-frakció titkára Szilágyi Zsolt lett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 3. -1199. sz./

"Febr. 2-án éjjel ismét tárgyalóasztalhoz ültek a koalíciós válságban szemben álló Parasztpárt és Demokrata Párt vezetői. A koalíciós egyeztetésre kitűzött jan. 31-i és febr. 1-jei találkozókra Petre Roman pártja nem küldte el képviselőit. Constantinescu államelnök hivatala febr. 3-án közleményben vonta meg a megbeszéléseknek mérlegét. Constantinescu szerint most, miután minden jelentős párt rendelkezik mind a kormányzás, mind az ellenzéki szerep tapasztalataival, eljött az érettebb politikai kapcsolatok ideje. Az ellenzéki pártok olyan feltételekhez kötötték a kormányzat iránti magatartásuk megváltoztatását, amely azt gyakorlatilag programjának feladására kényszerítené. Az SZDRP tízpontos listáján például olyan követelések szerepelnek, mint az, hogy az elnök ne írja alá a parlament által a kormány felelősségvállalásával elfogadott privatizálási törvényt, és a kormány semmiféle olyan rendeletet, törvényt ne hozzon, amely - az SZDRP szerint - "sértené Románia nemzetállami jellegét" és ne engedje "a szuverenitás átadását a helyi közigazgatási szerveknek", ami Iliescu pártjának aggodalmai szerint lehetővé tehetné "etnikai alapú autonómiák létrejöttét". Az RNEP nyíltan az RMDSZ kizárását sürgette a kormányból. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./"

Febr. 3-án az RMDSZ bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. Az ülésen Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatást adott a kormánykoalícióban kialakult helyzetről, a válság megoldására irányuló kezdeményezésekről, az utóbbi napokban lezajlott koalíciós egyeztető tárgyalásokról. Ugyanaznap tartották meg az RMDSZ-vezetés, a szenátusi és képviselőházi frakciók vezetőségei és a kormányzati tisztségviselők rendes heti tanácskozását, amelyen Markó Béla ismertette a koalíciós tárgyalások alakulását, a kormánykoalíció működését, a parlamenti együttműködést szabályozó új protokoll tervezetét, és beszámolt a kormány kiegészítésére vonatkozó egyeztető tárgyalások menetéről. A továbbiakban a miniszterek, államtitkárok, más kormányzati tisztségviselők cserélték ki információikat, osztották meg egymással tapasztalataikat és a kormányzati munka során felmerült problémákat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./

A módosított földtörvény rendelkezéseinek alkalmazása során a föld- és erdő-visszaigénylési kérések határidőre való benyújtásának egyik késleltető oka a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjének rövidsége volt. Ez is szükségessé tette a határidő április 3-ig szóló meghosszabbítását. A visszaigénylésekhez szükséges bizonyító iratok megszerzésének meggyorsítása érdekében Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő személyesen fordult Valeriu Stoica igazságügyminiszterhez, majd január 22-én sürgető írásbeli kérést nyújtott be. Az átiratban a Hargita megyei képviselő indítványozta a megyében működő telekkönyvi hivatalok /Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós és Maroshévíz/ ügyfélfogadási órarendjének a meghosszabbítását, az érintett személyzet túlóráinak a fizetése mellett. Az RMDSZ-képviselő közbenjárása nem volt hatástalan: a csíkszeredai bíróság elnökétől, Mitrea Ibolyától származó értesülés szerint január 30-án az említett intézményhez megérkezett az Igazságügyi Minisztérium átirata, amelyben a felettes szervek a telekkönyvi hivatalok ügyfélfogadási órarendjét munkanaponként öt órában állapítják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 4. - 1200. sz./

Febr. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta az RMDSZ bukaresti székházában Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, aki több napos látogatást tesz Romániában, hogy a kisebbségek helyzetének alakulásáról tájékozódjék. A megbeszélésen a kisebbségügyi főbiztos behatóan érdeklődött a tanügyi törvény kisebbségi oktatásra vonatkozó módosításairól, az RMDSZ álláspontjáról e kérdésben. Markó Béla méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd részletesen kifejtette, hogy az RMDSZ miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. Szólt a törvénymódosítás szenátusi vitája kapcsán a sajtóban és a politikai színtéren felerősödött nacionalista, kisebbség- és magyarellenes retorikáról, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a sürgősségi kormányrendelet kisebbségi oktatásra vonatkozó szabályozásait a képviselőház a kormány által előterjesztett változatban fogadja el, és a majdani végső forma felszámolja az 1995-ben elfogadott törvény kisebbségi oktatást korlátozó, diszkriminatív rendelkezéseit. Az RMDSZ képviselői szóvá tették, milyen megnyilatkozásokat tulajdonítanak egyes sajtóorgánumok a kisebbségi főbiztosnak, és kérték, hogy fejtse ki ezzel kapcsolatos véleményét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5. - 1201. sz./

Febr. 5-én a hat kormánykoalíciós párt, a KDNPP, DP, NLP, RMDSZ, RSZDP és a Románia Alternatívája Párt elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. A dokumentumot az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök látta el kézjegyével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6. - 1202. sz./

Febr. 5-én ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az ülésen Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta az elnökséget a kormánykoalíciós tárgyalások jelenlegi helyzetéről. A testület megvizsgálta az RMDSZ számára leosztott államtitkári tisztségek betöltésére tett személyi javaslatokat és további tárgyalásokat folytat a jelölések véglegesítése érdekében. A testület ezután rátért a Szövetség vezetésével kapcsolatos operatív tennivalók megvitatására, melynek során az ÜE tagjai ismertették javaslataikat a következő SZKT munkatervére vonatkozóan, és megbízták Nagy Zsolt ügyvezető alelnököt, hogy képviselje az ÜE javaslatait az SZKT Állandó Bizottságának hét végi ülésén. - Az ÜE megtárgyalta a TEKT közeli összehívásának szükségességét, s ennek értelmében az ügyvezető elnök február 13-án 15 órára, Kolozsvárra hívja össze a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát. Az elnökség megbízta a gazdasági igazgatóságot az RMDSZ 1998-1999-es költségvetés-tervezetének elkészítésére, amelyet az Ügyvezető Elnökség az SZKT elé terjeszt. Végezetül Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök beszámolt a március 15-i ünnepséggel kapcsolatos előkészületekről, illetve a Csángó Magyar Szövetség bákói közgyűléséről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 6. - 1202. sz./