Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/
30951 tétel
1997. július 11.
"Júl. 11-én 72 éves korában meghalt Herédi Gusztáv Kolozsváron. A Bolyai Tudományegyetemen filozófia szakon végzett, szerkesztőként dolgozott az Igazságnál, az Utunknál, főszerkesztő helyettesként a Falvak Népénél, majd nyugdíjazásáig a Korunk rovatvezetője volt. Több regénye, novellája jelent meg, helytörténeti, művelődéstörténeti és demográfiai tanulmányokat is írt. Az RMDSZ alapító tagja volt, hosszú ideig Kolozsváron városi tanácsosként is dolgozott, hozzájárult Kolozsvár magyarsága jogsérelmeinek orvoslásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Herédi Gusztáv /Kolozsvár, 1925. máj. 14. - Kolozsvár, 1997. júl. 11./ a Romániai Magyar Szó Kutyatej című rovatát szerkesztette, részt vett az EMKE, az EME, az RMGE újraalakításában, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kibéden a Nyírő József Társaság, Mészkőn a Balázs Ferenc Művelődési Egylet, Parajdon az Áprily emlékház létrehozásában."
1997. július 11.
"Júl. 11-én a vámtarifáról szóló törvény megszavazásával véget ért a szenátus rendkívüli ülésszaka. Közvetlenül az ülésszak munkálatainak berekesztése előtt két kérést nyújtottak be újabb rendkívüli ülésszak összehívására. Egy 51 szenátorból álló csoport a földtörvény, egy másik, 59 szenátorból álló csoport pedig a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet megvitatását igényelte. Az elnöklő Petre Roman házelnök bejelentette az új rendkívüli ülésszak összehívását. Ennek napirendjét hétfőn véglegesítik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 1069. sz./"
1997. július 12.
"Bill Clinton amerikai elnök júl. 7-én nyolcórás hivatalos látogatást tett Romániában. A repülőtéren Victor Ciorbea miniszterelnök fogadta, a hivatalos fogadás az elnök palotában, a Cotroceni-ben volt. Clinton Emil Constantinescu államelnökkel tárgyalt, majd kormánypárti és ellenzéki politikusokkal találkozott. Az amerikai elnök Bukarestben, az Egyetem téren mondott beszédet. Kijelentette: büszke arra, hogy az első amerikai elnök lehet, aki a szabad Romániába látogat. Elismerőn szólt a Romániában bekövetkezett változásokról, kiemelte az RMDSZ kormányban való részvételének fontosságát, a román-magyar megbékélés jelentőségét. A NATO-hoz való csatlakozás a hazai politikai élet, a reform alakulásától, a kisebbségi kérdés jogszerű megoldásától függ. Az elnököt kísérő Madeleine Albright külügyminiszter pedig Adrian Severin külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./"
1997. július 14.
"Bocskai István mellszobrát, Horváth Géza alkotását a században már kétszer eltávolították, a templomban őrizték a szobrot. Júl. 12-én Nyárádszereda főterén, ahol egykor Bocskait fejedelemmé választották, egyházi méltóságok, RMDSZ-vezetők, sok vendég, érdeklődő és Bekecsalja népének jelenlétében - immár harmadszor - visszaállították a fejedelem mellszobrát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./"
1997. július 14.
"Júl. 12-13-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ szerve, az SZKT. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a tét a nemzetiségi kérdés sok évszázados kezelésének megváltoztatása. Szükséges az erők összefogása. Bill Clintonnal Bukarestben tartott megbeszélésén kitűnt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít Amerika a romániai magyarok és románok közötti viszony javulásának és az RMDSZ kormányba emelésének. Ezután az RMDSZ államhatalmi tisztségviselőinek beszámolója következett. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a törvényalkotásban való részvételt emelte ki és azt, hogy a tanügyi törvénymódosítás kormányhatározata márc. 18-a óta kész volt, de a bürokráciával mostanig elhúzták az alkalmazását. Az Európa Tanács szakbizottságának bukaresti ülésétől való távolmaradását azzal indokolta, hogy hivatalos volt Göncz Árpád fogadására. Sorra beszámoltak a többiek is, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Béres András oktatási államtitkár, Borbély László közérdekű beruházásokkal foglalkozó államtitkár. Tokay Györgyhöz több kérdést intéztek. Papp Kincses Emese a kulturális alap elosztását méltánytalannak tartotta. Katona Ádám nem fogadta el Tokay magyarázatát az Európa Tanács bizottsági megbeszéléséről, számon kérte a jogsérelmeket, a Székelyföldre történő román betelepítés folytatódását, a Bolyai Tudományegyetem helyreállításának elfelejtését. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott, hogy mérhetetlen demagógia erőszakról beszélni a székelyudvarhelyiek részéről, amikor az apácák akciója erőszakosabb cselekedet. Tokayt a román nemzeti politika védnökének nevezte és javasolta, hogy az SZKT vonja meg tőle a bizalmát. Beszámolt munkájáról Molnár Géza egészségügyi, Kelemen Hunor művelődési, Kis Botond környezetvédelmi, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár és Neményi Nándor József, a versenytanács tagja. Markó Béla Tőkés László javaslatára megjegyezte, csoda, hogy csupán egy miniszternek a menesztését kéri a tiszteletbeli elnök, majd ismertette a csereháti ügy következményeit, azt állítva, hogy amiatt akadt el a tanügyi törvény módosítása. Markó Béla ismertette a csereháti ügy történetét 1992-től. Borbély Zsolt nem értett egyet Verestóy Attila beszámolójának azzal a megállapításával, hogy hozzánemértők beleártják magukat szakértői ügyekbe. Az SZKT-tagok azért vannak, hogy beleártsák magukat szakértői ügyekbe. Verestóy Attila szemére vetette Borbély Zsoltnak, hogy magyarországi lapokban megjelent cikkeivel nagyobb kárt okoz az RMDSZ-nek, mint politikai ellenfelei. Azok okoznak a legnagyobb kárt a szövetségnek, akik eltérnek a programjától, válaszolt Borbély Zsolt. Papp Kincses Emese tisztázást követelt, miért váltotta le Kincses Elemér rendezőt Kelemen Hunor államtitkár. Az államtitkár azt bizonygatta, hogy hosszas tájékozódás után döntött így. Katona Ádám Constantin Dumitrescut idézte, hogy a mai román kormányban is vannak kommunisták. Erre Markó Béla követelte: az SZKT ne engedje, hogy a kisebbségbe szorult ellenzék azt a látszatot kelthesse, hogy az SZKT-nak kifogásai vannak a kormány ellen. A következő napon a Marosvásárhelyen okt. 3-4-ére tervezett RMDSZ-kongresszus előkészületeiről volt szó. /Nits Árpád: SZKT-ülés Kolozsváron. Leradírozott ellenzék. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ Az SZKT üléséről kiadott közlemény összegezte az elhangzottakat. A részletes, információbő tájékoztatók vitája során nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ képviselői jelentős munkát végeznek, részt vállalnak a reform elindításából minden területen, és partneri, igen jó kapcsolat alakult ki a legmagasabb szinteken. A helyhatósági, valamint az oktatási törvényt módosító kormányrendeletek fontossága rendkívüli akkor is, ha nem minden RMDSZ-céltételezést sikerült megvalósítani. A vita során az is egyértelművé vált, hogy az általános kérdések mellett komoly figyelmet kell szentelni a helyi közösségek gondjainak, a megfelelő megoldások kimunkálása a helyi és országos erők együttes munkája kell hogy legyen. Az RMDSZ-kongresszus előkészítésére vonatkozóan az SZKT döntött az időpont kérdésében – 1997. október 3-4. –, határozott a képviseleti normákra és a küldöttek kijelölésére vonatkozóan, valamint döntés született a kongresszus napirendjét illetően is. Az SZKT megvitatta és elfogadta a szövetség idei – 1997. április 1-től 1998. március 31-ig tartó időszakra szóló – költségvetését. Az ügyvezető elnök javaslatára a testület megerősítette tisztségében Birtalan Józsefet, akit a szövetség elnöke korábban gazdasági ügyvezető alelnökké nevezett ki. A továbbiakban az SZKT elfogadta az Etikai Bizottság új szabályzatát, fölvette a szövetség kollektív tagjainak sorába az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Az SZKT meghallgatta a Szabályzat-felügyelő Bizottság jelentését Szőcs Géza kongresszusi fellebbezésének a tárgyában, ugyanakkor a Maros megyei RMDSZ tisztújításával kapcsolatos óvással, mint nem rá tartozó kérdéssel, nem kívánt foglalkozni. Az SZKT nyilatkozatot fogadott el a madridi csúccsal kapcsolatban. A nyilatkozatot közzéteszik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén az 1997. július 8-i madridi csúcstalálkozón született döntéssel kapcsolatosan a következő nyilatkozatot fogadja el: Az RMDSZ üdvözli a madridi NATO-csúcstalálkozó azon döntését, hogy az euroatlanti biztonsági rendszerbe új, kelet-közép-európai tagokat vesznek fel. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy nyilatkozatában a NATO Romániát név szerint megemlíti, és ezáltal közvetve a következő bővítés egyik fő esélyesének tekinti. Ez a madridi döntés, valamint közvetlenül utána Clinton amerikai elnök romániai látogatása is bizonyítja, hogy eredményesek voltak az 1996. novemberi választások utáni erőfeszítések, melyeket Románia elnöke és kormánya, illetve a kormánykoalíció tagjai - közöttük az RMDSZ - fejtettek ki az ország euro-atlanti integrációja érdekében. Igazolja azt a kormányprogramot, amelynek célja életbe léptetni a mélyreható gazdasági reformokat, visszaszorítani a korrupciót, biztosítani az emberi és nemzeti kisebbségi jogokat, érvényt szerezni a jogállamiság alapértékeinek, rendezni a tulajdonjogokat mint a társadalmi és politikai stabilitás alapvető feltételeit. Ezek a belpolitikai változások, valamint az új alapokra helyezett külpolitika, melynek fontos eleme a jószomszédi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése, a korábban esélytelen országok közé sorolt Romániát a NATO-tagság közeljövőbeni elnyerésének fő esélyesévé emelték. Az RMDSZ érdekelt e folyamatok további erősítésében és kiteljesítésében, és továbbra is vállalja a politikai felelősséget a reformfolyamatokban elkötelezett kormányprogram maradéktalan érvényesítése érdekében mind a végrehajtás, mind a törvényhozás terén. Megerősítést nyert az a tény, hogy Románia demokratikus államok közösségébe való beilleszkedésének elengedhetetlen feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak törvények általi szavatolása, ami nemcsak a kisebbségeknek, hanem a többségi nemzetnek is alapvető érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy a közigazgatási és a tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítása új lehetőségeket biztosít az anyanyelvhasználatban és az anyanyelvű oktatásban is, és ezáltal megkezdődött az elmúlt évtizedekben felhalmozódott egyenlőtlenségek felszámolása. Természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy később a parlament erősítse meg ezeket a kisebbségjogi szempontból jelentős normákat. Ugyanakkor közös érdekeink jegyében ezúton is felhívjuk koalíciós partnereink figyelmét, hogy együttes erőfeszítéssel fel kell számolni azokat a véleménykülönbségeket és működési zavarokat, amelyek fölösleges akadályokat gördítenek a reformfolyamatok kiteljesítése és a választóink jogos elvárásainak teljesítése, ezen belül a román-magyar megbékélést szolgáló nemzeti kisebbségi kérdés európai normák szerinti rendezése elé, melyek fékezik a jogállam működését szavatoló törvények és intézmények létrehozását a társadalmi élet minden területén. Meggyőződésünk, hogy Románia nevesítése a madridi találkozón az elkezdett folyamatok pozitív értékelését jelenti, és egyben arra is biztosíték, hogy a megkezdett úton való következetes továbbhaladás, a reformok további vállalása és kiteljesítése az elvárt eredményekhez vezet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./ Az SZKT üléséről, a heves vitáról beszámoltak a lapok. Gál Mária kolozsvári tudósításának címe: Tőkésék bírálták az RMDSZ kormánybeli szereplését /Népszava, júl. 14./ "
1997. július 14.
"A Jussunkat követeljük című, magyar egyházi ingatlanokat összesítő RMDSZ-kiadvány után megjelent a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állam által elkobzott ingatlanait számbevevő könyv is /Részünk és jogunk - Partea si dreptul nostru - Our portion and right/, amelyet júl. 13-án Kolozsváron mutattak be, sajtóértekezlet keretében. A három - magyar, román és angol - nyelven írt, pontos adatokat tartalmazó könyvet Tőkés László püspök, Szilágyi Aladár főgondnok és Fornai István főjegyző ismertette a jelenlevőkkel. A kötet az egyházkerület küzdelmének főbb állomásait mutatja be, előterjesztések, állásfoglalások, levelek, beadványok formájában. Az egyházkerület 277 ingatlanából hét évi küzdelem és számtalan folyamodvány ellenére nem szolgáltattak vissza egyet sem. A 277 ingatlanból 44-et lebontottak, 15 kihasználatlanul áll, 80 más rendeltetést kapott, s valamennyi épület leromlott, tatarozásra szoruló állapotban van. A könyv bemutatói elmondták, hogy a Románia monitorizálását megszüntető 1997/123-as határozat, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének utasítása határozottan felkéri a román hatóságokat, hogy módosítsák az elkobzott és államosított egyházi javak visszaadására szolgáló törvényeket - az 1991/18. és az 1995/112. számú törvényeket, hogy a javak visszaszolgáltatását vagy méltányos kárpótlást biztosítsanak. /Szabó Piroska: Részünk és jogunk. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Halmos Miklós: Jussunk jogán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 8./"
1997. július 14.
"Victor Ciorbea miniszterelnök júl. 14-én kelt rendeletével kinevezte Niculescu Antalt a kormány főtitkárának helyettesévé, államtitkári rangban. Niculescu Antal hatáskörébe tartozik a Remus Opris által vezetett kormányfőtitkárságon, illetve a helyi közigazgatási szerveket koordináló kormányhivatalon belül három igazgatóság: a minisztériumok főtitkárainak munkáját irányító igazgatóság, a protokoll-igazgatóság és a jogszabályok alkalmazását felügyelő igazgatóság. Niculescu Antal kinevezésével az RMDSZ megkapta az 1996. novemberi választási eredmények alapján kialakult algoritmus, illetve a koalíciós egyeztetés szerint a szövetséget megillető nyolcadik államtitkári tisztséget. Niculescu Antal 1964. május 6-án született Marosvásárhelyen. A bukaresti Ady Endre Matematika-Fizika Líceumban érettségizett 1982-ben, majd vegyészmérnöki diplomát szerzett Bukarestben, a Műszaki Egyetem ipari vegyészeti karán, 1991-ben. Szerkesztőként /Valóság, Bukarest, 1990-1991/, majd 1991-1993 között a Friedrich Naumann Stiftung /német liberális alapítvány/ politikai tanácsosaként dolgozott, 1993-tól pedig az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának politikai tanácsosa, Markó Béla kabinetfőnöke volt 1996. májusáig. Közben Frunda György államelnökjelölt szóvivőjeként és választási kampányfőnökeként, 1996. májusától pedig mostani kinevezéséig a Ciorbea-kormány szakértőjeként dolgozott. Alapító tagja és első elnöke volt a bukaresti MADISZ-nak /1989-1990/, tagja a MISZSZ elnökségének /1990-1992/, illetve SZKT-képviselő /1993. január ? 1995. májusa között/. A berlini Berghof Válságkezelő Központ kutatási ösztöndíjasaként etnikumközi válságkezelő tanfolyamot végzett 1994. júniusa és augusztusa között, illetve 1992-1995 között a KSZE Consult /Németország/ szervezésében etnikumközi válságkezelési tanfolyamot vezetett. Több belföldi és külföldi nemzetközi rendezvényen, értekezleten (ENSZ, EBESZ) képviselte az RMDSZ-t Budapesten, Genfben, Varsóban, részt vett a PHARE Democracy Program keretében szervezett politikai tanulmányutakon Nagy-Britanniában, Belgiumban, Németországban, továbbá az EU meghívására Dániában és Spanyolországban, illetve az amerikai kormány meghívására egyhónapos politikai tanulmányúton az Egyesült Államokban. Nős, felesége: Niculescu (Dezső) Olga, a Gallup bukaresti fiókintézetének vezetője. A magyar és román nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angolul felsőfokon, németül középfokon ír és beszél, franciául alapfokon beszél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 14., 1070. sz./"
1997. július 14.
"Szinte mindegyik hétfői, júl. 14-i román lap beszámolt a hétvégi SZKT-ról. A lapok főleg a "radikálisok és a mérsékeltek" közötti vitát emelték ki az elmúlt ülésről. Az Evenimentul Zilei megemlítette, hogy Tőkés László javasolta a testületnek, vonja meg támogatását Tokay György kisebbségügyi minisztertől, valamint hogy Katona Ádám kijelentette, a Ciorbea-kormány semmivel sem különb a Groza-kormánynál. A lap szerint az utóbbi kijelentés rendkívüli felháborodást idézett elő az RMDSZ kormánybeli tisztségviselői között, valamint Markó Bélában. Az említett sajtóorgánum megemlíti, hogy az RMDSZ elnöke erélyes felszólalásában bírálta a Tőkést és Katonát, majd Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter szégyenletesnek nevezte a jelenlegi miniszterelnök Grozahoz való hasonlítását. Markó Béla emlékeztetett, hogy Bill Clinton is elismerte az RMDSZ kormányzásban való részvételének fontosságát, ezt követően az RMDSZ vezetője pedig visszautasította Katona Ádám alkotmánymódosítással kapcsolatos kijelentését. "A kormányprogram nem írja elő az alkotmány módosítását, akinek pedig ez nem felel meg, távozhat az RMDSZ-ből" ? jelentette ki a szövetségi elnök. Az Evenimentul Zilei ugyanakkor megemlíti, hogy Tőkés László júl. 12-én sajtótájékoztatót tartott a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, a jogtalanul elkobzott egyházi javakról, mely alkalommal bemutatta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásában megjelent Részünk és jogunk című kötetet. Tőkés László megemlítette, hogy mindeddig nem sikerült eredményt elérni az elkobzott javak visszaszerzésében. Az Evenimentul Zilei másik cikke szerint "az SZKT hozzájárul Markó Béla jólétéhez". A lap megemlíti, hogy a testület a parlamenti fizetéssel egyenlő tiszteletdíjat szavazott meg az RMDSZ elnöknek. A Ziua is a szombati vitát emelte ki az SZKT-ülésből. A lap megemlítette, hogy Tokay György a személyét ért vádakra válaszolva elmondta a kétnyelvű táblák használatához szükséges 20%-os kisebbségi részaránnyal kapcsolatban, "annak ellenére, hogy úgy vélik, elárultam a magyarságot, szükséges tudni, hogy a tárgyalások rendkívül kemények voltak". Az Adevarul az SZKT-ról való beszámoló címeként kiemeli, "Az RMDSZ szélsőségesei Románia Alkotmányának megszegésére bíztatnak ? ők hősnek kiáltották ki a székelyudvarhelyi apácák bántalmazóját, Bardóczy Csabát". Az említett újság szerint a hétvégi SZKT-n még inkább elmélyült a radikálisok és a mérsékeltek közötti szakadék. A lap kizárólag a szombati vitáknak szenteli beszámolóját, részletesen ismertetve Katona Ádám és Tőkés László kijelentéseit, valamint a csereháti ügy körüli nézeteltéréseket. Dumitru Tinu lapja szerint Tokay György elegánsan megcáfolta a személyét ért vádakat, kijelentve, hogy a kormányba való belépésekor az alkotmányra tett esküt, és mint a román állam tisztségviselője, kötelességének látja csak a törvényes kereteken belül cselekedni. A lap szerint az RMDSZ-es miniszter kijelentette, hogy a magyar történelemben soha nem tartották hősöknek azokat, akik asszonyokkal harcoltak, és kifejezte azon meggyőződését, hogy az udvarhelyi közösség van olyan erős, hogy megőrizze identitását, néhány román apáca és gyerek ottani letelepedése után is. Idézik Verestóy Attilát, mint olyant, aki válaszolt a “radikális” vádakra. A Hargita megyei szenátor kijelentette, Amerikában Bardóczy Csabát 5-10 évre ítélték volna el. A Curierul National is azt emeli ki, hogy “Tőkés László Tokay György leváltását kérte”. Az Adevarul de Cluj szerint az SZKT-n döntés született arról, hogy az RMDSZ következő célja az egyházi javak visszaszolgáltatása. A lap ismerteti Markó Béla kijelentését, miszerint a visszaszolgáltatás a kultusztörvény alapján fog történni, melyet nemsokára elfogad a parlament. A Stirea is kiemeli, hogy “Markó Béla távozásra szólította fel a szélsőségeseket”. A lap megemlíti, hogy Tőkés László sajtótájékoztatóján kijelentette, a jelenlegi kormány álláspontja az elkobzott javak visszaszolgáltatása kérdésében nem különbözik az előbbiétől. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 14., 131. sz./"
1997. július 15.
"Júl. 15-én véget ért a Szenátus két napra összehívott 3. rendkívüli ülésszaka. Az ülésen napirenden szerepelt a földtörvényt módosító törvénytervezet és a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. A földtörvény vitáját a parlamenti küzdelem minden eszközét ? a vitáról való kivonulást is ? igénybe véve igyekeztek megakadályozni az ellenzéki pártok frakciói. Végül annyit értek el, hogy az érdemi vita befejeződését követő végszavazást kvórum hiányában őszire kellett halasztani. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet körül ugyancsak vihar kavarodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzéki frakciók nem hajlandók elfogadni legfőképpen a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásra vonatkozó tilalmakat eltörlő rendelkezéseket, és hogy e tekintetben csatlakozott hozzájuk a Szenátus tanügyi bizottságának parasztpárti elnöke, George Pruteanu szenátor is. Miután reménytelennek bizonyult az elfogadható konszenzus kialakítása a szakbizottságon belül, a bizottság jelentést készítő munkálatairól kivonultak előbb az RMDSZ-szenátorok, majd pedig a kormánykoalícióhoz tartozó több más szenátor is. Mivel az illetékes szakbizottság jelentése nem készült el, a házszabály értelmében a plénumban nem kerülhetett sor a jogszabály vitájára. Megtárgyalása így az őszi rendes ülésszakra maradt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz./"
1997. július 15.
"A legutóbbi, Kolozsváron /júl. 12-13/ tartott SZKT-n hevessé vált a vita a szövetség úgynevezett radikálisai és mérsékeltjei között. Markó Béla azt hangoztatta, hogy a bírálatra mindenkinek joga van. A tanácskozást értékelő román lapok az ellentétet emeleték ki. Az Adevarul szerint Katona Ádám szemére vetette Tokay György kisebbségi miniszternek, hogy az alkotmány tiszteletben tartása mellett nyilatkozott. Tokay erre leszögezte, hogy a kormányba lépésekor esküt tett az alkotmányra, csak a törvény keretei között járhat el, még ha egyénileg nem is ért egyet az alkotmány nemzetállami megfogalmazásával. A National ismerteti Katona Ádám autonómiapárti nyilatkozatát, majd Markó Béla kemény hangú válaszát: "Ami sok, az sok. Az SZKT minden ülésén egy kisebbségi csoport megkísérli, hogy más képet alakítson ki a szövetségről, mint ami a politikája. Ismét kijelentem: akinek nem tetszik az RMDSZ politikája, az távozhat." /Román lapok az RMDSZ hét végi tanácskozásáról. = Magyar Nemzet, júl. 15./"
1997. július 15.
"Több olvasói levél érkezett a szerkesztőségbe, a levélírók kiállnak Hegyi Sándor lelkész mellett és nem értik, miért ítélte őt el Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /UH-posta. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 15./"
1997. július 15.
"Székelyföldön 1990 óta megrendezik Bálványoson a Nyári Szabadegyetemet. Hagyományossá vált, hogy jeles politikai személyiségeket meghívnak a rendezvényre. Idén - júl. 21-25 között - a találkozó színhelye nem Bálványos üdülőtelep, hanem a közeli Tusnádfürdő. Az idei Nyári Szabadegyetem címe: A poszkommunizmus nyomorúsága. Az előadók között lesz Adrian Severin külügyminiszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Markó Béla RMDSZ-elnök, Petre Roman, a szenátus elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Az utolsó nap témája: Román és magyar nemzetpolitika, az egyik előadó Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /Új Magyarország, júl. 15./"
1997. július 16.
"A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet megjelent a Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 152-es, július 14-i számában, és ezzel a kormányrendeletbe foglalt törvénymódosítások érvénybe léptek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz., Tegnap óta érvényes törvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"
1997. július 16.
"Júl. 16-án tanácskozott az RMDSZ Kolozs Megyei Elnöksége a Megyei Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságával. A tanácskozás célja az augusztus 2-i MKT-ülés, illetve a szeptember 6-i megyei küldöttgyűlés előkészítése. A tanácskozáson úgy döntöttek, hogy az MKT-nak javasolni fogják egy 150 fős küldöttgyűlés megszervezését, valamint azt is, hogy a Kolozs megyei szervezetnek járó 17 kongresszusi mandátumból 5-öt elkülönítenek a megyében tevékenykedő civil-szakmai szervezetek számára. - A Megyei Elnökség ugyanaznap tanácskozott a megye tíz vidéki RMDSZ-körzetének elnökével is. Megvitatták a nyár folyamán újrakezdődő vidéki kiszállások lehetőségeit, a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, a kétnyelvű feliratok megvalósításának feltételeit, valamint a megye magyarlakta települései számára készült komplex adatbázist, amely kiterjed az RMDSZ-nek mint érdekvédelmi szervezetnek minden tevékenységi területére: önkormányzat, közművelődés, egészségügy, oktatás, postai szolgáltatás, helyi vállalkozók, egyházak, szervezeti problémák, kontakt-személyek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 18., 1074. sz./"
1997. július 16.
"Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformjának elnöke a vele készült interjúban kifejtette: katasztrofálisnak tartja, hogy az RMDSZ úgy vállalta a kormányban való részvételt, hogy nem kötött előzetesen írásbeli megállapodást. - Az RMDSZ megosztott, vallotta, van kormánypárti és ellenzéki RMDSZ. Szerinte cinizmus volt Tokay Györgyöt megtenni miniszternek. - Az RMDSZ nem fog szakadni, "mert bennünket összetart a román nyomás." /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./ Ugyanezen az oldalon olvasható Markó Béla RMDSZ-elnök véleménye. Tőkés László püspök következetes, kezdettől fogva ellenezte a kormányban való részvételt. "Felvetődik viszont, hogy a sajtóbeli gyakori és éles támadások használnak-e annak, amit teszünk." Markó Béla fenntartja az SZKT-n kifejtett álláspontját, amelyet Katona Ádámnak mondott: amennyiben nem vizsgálja felül álláspontját, nem haladhatnak tovább ugyanazon az úton. Markó hangsúlyozta, hogy van egy kisszámú ellenzék az RMDSZ-ben, amely bírál. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16./"
1997. július 16.
"A kormány májusban sürgősségi kormányrendelettel módosította a helyi közigazgatásról szóló törvényt. A 122 pontból álló módosítás tartalmazza azoknak a javaslatoknak jó részét is, amelyeket az RMDSZ terjesztett elő. Tamás Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője a kormányrendeletnek a kisebbségekre vonatkozó részeit ismertette. A Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények: a Strasbourgban 1995. febr. 1-jén megkötött Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről, amely ezzel a belső jogrend részévé vált, az 1996. szept. 16-án Temesváron aláírt magyar-román alapszerződés, az EBESZ emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai tanácskozásának 1990. jún. 29-én kelt dokumentuma, az ET 1201-es ajánlása. /Tamás Sándor: A helyhatósági törvény módosításának alapdokumentumai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./"
1997. július 16.
"A Román Demokrata Konvenció, a Szociáldemokrata Unió és az RMDSZ Brassó megyei szervezetei közös közleményt tettek közzé, amelyben a Brassói Polgármesteri Hivatal tevékenységét elemezve megállapítják, hogy Ioan Ghise polgármester a helyhatósági választások óta eltelt egy teljes esztendő során nem volt képes megfelelő stratégiát kidolgozni a város nyomasztó gondjainak /fűtés, lakásépítkezés, infrastruktúra kiépítése, a tanügy és egészségügy anyagi alapjainak biztosítása stb./ megoldására, ugyanakkor minden, e kérdések megoldását célzó együttműködési javaslatot visszautasított mind a megyei szintű közigazgatási intézményekkel, mind pedig a kormánykoalíciós politikai alakulatokkal. Az együttműködés hiánya és a polgármester által szított állandó feszült légkör jelentős károkat okozott a helyi közösségnek, több beruházási kísérlet meghiúsításához vezetett. Mindezek miatt az RDK, az SZDU és az RMDSZ kénytelen volt megvonni a bizalmat Ioan Ghise /LP ?93/ polgármestertől, akinek megválasztását e három politikai erő támogatta a legutóbbi helyhatósági választásokon. Ugyanakkor az RDK, az SZDU és az RMDSZ a város problémáinak megoldását ezentúl a helyi tanács, az illetékes intézmények, illetve saját parlamenti képviselőik és szenátoraik útján támogatják. A közleményt az RMDSZ nevében Nedeczky László Brassó megyei RMDSZ-elnök, Kovács Csaba Tibor képviselő és Madaras Lázár, a megyei tanács alelnöke írta alá. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 16., 1072. sz./"
1997. július 16.
"Szinte mindegyik bukaresti lap közli, hogy az Avram Iancu Szövetség visszavonta Ciorbeatól a szervezet tiszteletbeli tagja címet, mivel a miniszterelnök "cselekedetei ellentétben vannak a szövetség statútumával". Ezen cselekedetek között megemlítik, a tanügyi törvény, valamint a helyi közigazgatási törvény módosítását. Úgy vélik, hogy az államosított lakások, valamint a földtörvény módosítása lehetővé teszi a magyar grófok és klérus utódainak visszatérését, ami konfliktusokhoz vezetne, mivel a "jelenlegi román generáció nem hajlandó elviselni a magyar nemesek büszkeségét, dölyfösségét és megszégyenítését". /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 16., 133. sz./"
1997. július 17.
"Hegyi Sándor lelkész válaszolt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyílt levelére. "Én azokkal élek együtt, akik évtizedek óta megaláztatásban élnek, és akiknek nemcsak az igazságát, hanem az életterét is el akarják venni." A csereháti dolog csak utolsó csepp a pohárban, mert "Székelyudvarhelyen már itt van a hadsereg - kész kaszárnyákkal, kb. alig száz román nyelvű gyermek számára hatalmas iskolaépületet emeltek", ősztől még román nyelvű tanítóképzőt szeretnének idetelepíteni. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 17./"
1997. július 17.
"Az SZKT júl. 12-13-i ülésének vitáiról mondta el véleményét négy résztvevő. Dézsi Zoltán, az SZTK elnöke kiemelte, hogy oda kell figyelni azokra, kik kritikusabban közelítenek a kérdésekhez. Dr. Bárányi Ferenc parlamenti képviselő Katona Ádámot C. V. Tudorhoz hasonlította, "aki pontosan ilyen bohóca a román politikai életnek", továbbá elmondta Katona Ádámról: "tudjuk, szellemileg, lelkileg beteg ember". Bárányit még jobban elszomorítja "Tőkés Lászlónak a zavaros hozzáállása a kérdéshez". Tőkés László döntse el, hogy tiszteletbeli elnök akar-e lenni vagy pedig az RMDSZ ellenzékének a vezetője, javasolta Bárányi. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy sértő hangnemet nem szabad használni ebben a testületben. Egyfajta számonkérő fenyegetőzés is történt, Verestóy Attila szenátor tett ezt. A képviselő szomorúnak tartja, hogy Markó Béla elnök hangot adott az RMDSZ-szakadás igényének is. Varga Attila parlamenti képviselő szerint nem "hozzánk méltó színvonalú politikai vita" volt. A legfájóbb, hogy "ellendrukkerek jelentek meg saját köreinkben". /Csomafáy Ferenc: politikusaink az SZKT-ról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"
1997. július 17.
"Az SZKT júl. 12-13-i ülésén Tokay György miniszter beszámolt eddigi munkájáról. Helyszűke miatt akkor nem közölte a lap, most tér vissza erre. Tokay György elmondta, hogy a vezetése alatt álló Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal működésének anyagi feltételei mostohák, ezért létszámkeretüket sem tudták feltölteni, az új munkatársaknak nem tudnak biztosítani íróasztalt, még széket sem. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal részt vett a helyi közigazgatási és az oktatási törvény módosításának előkészítésében. Ezek a módosítások nem fedik le a magyarság igényeit, de az alapvető célkitűzéseket tartalmazzák. A minisztérium tervezi kisebbségi kerekasztal összehívását a közösségi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet pontosítására. A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatalnak jelentős szerepe volt abban, hogy zsidó javakat juttattak vissza jogos tulajdonosaiknak. Elkészítették a többi kisebbség néhány szimbólumértékű ingatlanját visszaszolgáltató kormányrendelet szövegét, véglegesítették az alapítványokról és egyesületekről szóló törvénytervezetnek az általuk ajánlott szövegét, amely az elavult 1924 óta létező szabályozás örökébe lépne. - Rendeződött az RMDSZ támogatásának kérdése is: a magyar kisebbségnek járó költségvetési juttatást az EMKE fogja kezelni. /Mózes Edit: A Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 17./"
1997. július 17.
"A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./"
1997. július 17.
"Az idén ötödik alkalommal rendezik meg Kirujfürdőn, július 13-18. között, az immár hagyományossá vált Diákönkormányzati Szabadegyetemet. A rendezvény célja a romániai magyar középiskolás-mozgalom aktív tagjai számára olyan általános érvényű, a szervezeti életben hasznosítható ismeretek nyújtása, amelyek segítségével a szervezők nagymértékben növelhetik tevékenységük hatékonyságát. Fontos helyet kap a rendezvényen a jelenlegi romániai ifjúsági mozgalom helyzetének, a szervezetek célkitűzéseinek ismertetése a részvevőkkel. A rendezvény egyik meghívottja Nagy Zsolt, az RMDSZ ifjúsági ügyvezető alelnöke, aki Ifjúságpolitika, a jelenlegi ifjúsági struktúrák szerepe az RMDSZ szemszögéből címmel tart előadást. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./"
1997. július 18.
"Júl. 18-án ülésezett Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Az Ügyvezető Elnökség napirenden kívül meghallgatta az újonnan kinevezett Szilágy megyei alprefektust, aki a Szilágy megyei RMDSZ-elnök kíséretében bemutatkozó látogatást tett az ügyvezető elnöki hivatalban.Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta az SZKT 1997. július 12-13-i ülésén felmerült operatív feladatokat. Az RMDSZ kongresszusának szervezésével kapcsolatosan Takács Csaba ügyvezető elnök bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kongresszusi szervezőbizottságot. A tanácskozás lehetséges időpontja júl. 24-e. Az Ügyvezető Elnökség megtárgyalta a kongresszusi beszámolók és dokumentumanyagok előkészítését. A kongresszusi kiadvány főszerkesztője - ügyvezető elnökségi határozat értelmében - Dáné Tibor Kálmán, a kiadvány költségvetéséért az RMDSZ Gazdasági Igazgatósága, a román, illetve angol nyelvű fordításokért, valamint azok költségvetéséért Walter Klára felel. - Tájékoztató hangzott el a 69/1991-es közigazgatási törvény módosításáról szóló 22-es sürgősségi kormányrendelet gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tennivalókról, valamint azokról a lépésekről, amelyeket a tanügyi törvény módosításának érvényesítése érdekében tenni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"
1997. július 18.
"Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa fejtette ki véleményét az RMDSZ tevékenységéről. Az RMDSZ következetes, tekintettel kell lenni arra, hogy a kormánykoalíció programjába nem férhetett be a teljes RMDSZ-program. "Sajnos, vannak, akik nem hajlandók tudomásul venni, hogy a hét hónap alatt óriási eredményeket értünk el." Szerinte ilyen tanügyi törvény nem jelent meg Trianon óta. - A Bolyai Egyetemről nem mondunk le, hangsúlyozta. Cáfolta Nits Árpád közbevetését, hogy elfogadták a "multikulturális kitalálmányt". Ehelyett a "Bolyai Egyetem visszaállításának folyamatként való elképzelését fogadtuk el." A "magyar egyetemnek Kolozsváron és Bolyai nevével kell helyreállnia." /Nits Árpád: A meghívott szemével.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"
1997. július 18.
"A nagyváradi Városi Tanács RMDSZ-frakciójának tagjai beadvánnyal fordultak a város polgármesteréhez, Mihai Sturzához, a helyhatósági törvényt módosító 22/1997. számú sürgősségi kormányrendelet mielőbbi alkalmazását kérve. Mint Orbán Ferenc frakcióvezető közölte, a nyolc RMDSZ-tanácsos által aláírt kérést hamarosan iktatják a megyeszékhely Közönségszolgálati Központjában. A hivatalos statisztikai adatok szerint Nagyvárad magyar ajkú lakossága a megyei jogú város összlakosságának 33,2 %-át teszi ki, ami jóval a törvényben megállapított alsó küszöb fölött áll. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 18., 1074. sz./"
1997. július 19.
"A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"
1997. július 19.
"Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én közleményt adott ki: Románia kormánya, a parlament által elfogadott programja révén elkötelezte magát, hogy Románia Alkotmánya 20. szakaszának megfelelően jóhiszeműen alkalmazza azokat a nemzetközi szerződéseket és egyezményeket, amelyeket Románia aláírt. Az újraközölt 69/1991. számú Helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó 22/1997-es számú kormányrendeletnek a helységnevek kisebbségi nyelven történő feliratozásáról szóló rendelkezése alapján Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala hozzálátott a kétnyelvű helységnévtáblák felállításához. Megállapítva, hogy Marosvásárhely megyei jogú város kétnyelvű feliratainak engedély nélküli és provokatív eltávolításával nyilvánvalóan megszegték az érvényben lévő törvényeket, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége a következő Állásfoglalást teszi közzé:Azok az akciók, amelyeket a Románia kormányprogramjával szemben ellenséges politikát folytató erők szerveztek júl. 18-án Marosvásárhelyen, lábbal tiporva az ország törvényeit és a Románia által aláírt nemzetközi egyezményeket, súlyos károkat okoznak Románia demokratizálódási folyamatának és euroatlanti integrációjának. Úgy véljük, hogy a Marosvásárhelyen történtek semmibe veszik és csorbítják azokat a közös erőfeszítéseket, amelyeket az ország állampolgárai tesznek, nemzeti hovatartozástól függetlenül, a demokratikus értékek érvényre juttatásáért, a többség és kisebbségek békés együttéléséért. Felhívjuk Marosvásárhely összes polgárait, nemzetiségi különbség nélkül, hogy ne üljenek fel e provokációknak, és kérjük a Kormány Főtikárságát, a Belügyminisztériumot, Maros megye Prefektúráját, tegyenek meg minden intézkedést és támogassák Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát az Alkotmány és a hatályos törvények tiszteletben tartásában és gyakorlati alkalmazásában.Ugyanakkor követeljük mindazoknak a szervezeteknek, természetes személyeknek, illetve köztisztviselőknek a felelősségre vonását, akik bármilyen módon hozzájárultak ehhez az akcióhoz, súlyos károkat okozván az ország megítélésének és a demokratikus intézményeknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"
1997. július 19.
"Júl. 19-én Marosvásárhelyen a rendőrök szeme láttára román nemzetiségű marosvásárhelyiek újból lefestették a város bejáratánál elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákon a magyar nyelvű feliratot. Zeno Fodor, a Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet vezetője szerint ez az akció válasz arra, hogy a kormány rá akarja kényszeríteni a városra a kétnyelvűséget, a tanács jóváhagyása nélkül. Vatra Romaneasca szélsőséges szervezet irányította. Ugyanakkor megérkezett Marosvásárhelyre Grigore Lapusan bukaresti közigazgatási államtitkár átirata, amely szerint a táblák felszerelésében a helyi tanács illetékes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./ A rendőrség közölte, hogy a tetteseket nem vonják felelősségre, mert a kétnyelvű táblák felállítása törvénytelen. Kincses Előd, az Maros megyei RMDSZ tiszteletbeli elnöke különösnek tartotta a közigazgatási államtitkár állásfoglalását. /Népszabadság, júl. 21./Ez az állásfoglalás ugyanis megváltoztatja azt, hogy a polgármester jogosult határozni a kétnyelvű táblák ügyében."
1997. július 19.
"Az RMDSZ Maros megyei szervezete, a Maros megyei Román Demokrata Konvenció és a Maros megyei Szociáldemokrata Unió július 19-i keltezéssel a következő közleményt hozták nyilvánosságra: "Felháborodással vettük tudomásul, hogy sötét erők, amelyeket a román közvélemény a választások során háttérbe szorított, ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés együttélését, így akarván olcsó és kétes politikai tőkéjüket visszaszerezni. Meggyőződésünk, hogy a magyar helységnevek elcsúfítása olyanoknak a műve, akik meg akarják akadályozni Románia európai és euroatlanti integrációját. Mivel a reform és az európai értékek gyakorlatba ültetése mindnyájunk érdeke, mindazokat elítéljük, akik a nemzeti szimbólumot megcsúfolták, mázolmánynak használván fel. A hazánk által tett nemzetközi kötelezettségvállalások, amelyeket Románia parlamentje ratifikált (Románia és a Magyar Köztársaság között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról kötött Szerződés) elismerik azt, hogy a nemzeti kisebbségek azon állam társadalmának integráns részét képezik, ahol élnek, és védelmük az emberi jogok nemzetközi védelmének részét képezi, ezért fontos hozzájárulást jelent a stabilitáshoz és megértéshez Európában. Ebben az összefüggésben erőteljesen követeljük azt, hogy valamennyi kompetens szerv, amelynek feladata a törvényesség biztosítása, tartsa ellenőrzése alatt a huligán megmozdulásokat, törvényes kötelezettségének eleget téve." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 21., 1075. sz./"