"Antal István Hargita megyei képviselő beszámolt a székelyudvarhelyi csereháti kisegítő iskola körül kialakult helyzet újabb fejleményeivel kapcsolatosan. Az RMDSZ-es politikus elmondta, hogy múlt héten kedden a kormánybizottság udvarhelyi kiszállása nyomán a tárgyaló felek helyi, illetve megyei tanács Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, valamint az ifjúsági minisztérium gyerekekkel foglalkozó államtitkárságának képviselője megállapodtak abban, hogy a felek tanulmányozzák hogyan lehet folytatni az építkezést az eredeti dokumentumoknak megfelelően, elkészítik az Udvarhelyen és környékén élő hátrányos helyzetű gyerekek pontos jegyzékét, valamint 30 napon belül tárgyalást kezdenek az épület adminisztrálását illetően. Az RNEP képviselőjének kérésére a parlament emberjogi bizottsága által az ügyben tartott meghallgatáson többek között a Hargita megyei küldöttség kifejtette, hogy 1995-ben a vita tulajdonképpen jogi kérdések miatt robbant ki. Antal István elmondta ugyanakkor, hogy az építkezéssel kapcsolatos valamennyi okmány értelmében a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű gyerekek számára épül kisegítő iskola, és a helyi tanács ennek tudatában döntött úgy, hogy bérbe adja a területet. A képviselő szerint a kérdésnek a nyitja ott van, hogy az adományt néhány év múlva "valakik, számunkra ismeretlen érdekek eltérítették, és az eredetitől eltérő egészen más célra akarják használni". Az RMDSZ-es politikus elmondta továbbá, hogy a június 12-én megjelent kormányrendelet, mely szabályozza a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetét, kimondja, hogy bármilyen intézmény, amely szociális létesítményt akar felállítani, csak az illető helyi területi egységhez tartozó, a megyei tanács mellett létrehozott bizottságnak a jóváhagyásával teheti azt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./"

"A román parlamenti ellenzék obstrukciója miatt az oktatási törvények csak törvényerejű kormányrendelet segítségével léphetnek életbe a következő tanév elején, jelentette ki Kötő József, az RMDSZ alelnöke, nyilatkozva az Új Magyarországnak. Készen állnak arra, hogy a törvényerőre emelkedés pillanatában kormányhatározatot terjesszenek elő, amely lehetővé tenné ősztől a kéttagozatos egyetemi oktatás megindulását, önálló fakultásokkal, költségvetéssel. /Új Magyarország, jún. 24./"

"Jún. 18-20-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke látogatást tett az Egyesült Államokban. Az Unitárius Univerzalista Egyház meghívására az arizonai Phoenix városban részt vett közgyűlésükön, az ottani magyar reformátusok vendégeként pedig beszédet mondott. Tőkés László részt vett az Unitárius Szövetségnek az erdélyi unitáriusok megsegítésére alakult Testvérgyülekezeti Tanácsának jótékonysági ebédjén, ahol dr. Gellérd Judit főtitkár mutatta be a meghívottat. Tőkés László az Aratás Reménysége /Project Harvest Hope/ falufejlesztő program támogatására kérte fel a megjelenteket. Ennek keretében a homoródmenti unitáriusok megsegítésére Oklándon malmot, sütödét és tejfeldolgozó üzemet hoznának létre. Tőkés László beszámolt az erdélyi magyar történelmi egyházak közötti ökumenikus együttműködésről, majd köszönetet mondott az amerikai unitáriusok példamutató támogatásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"

"1997. június 21-én tartotta tisztújító közgyűlését a Székelyudvarhely Területi RMDSZ. Az elnöki tisztségre két jelölt pályázott: Sófalvi László üzemmérnök, alpolgármester és Thamó Csaba tanár, az Udvarhelyi Fiatal Fórum jelöltje. A szavazás eredményeképp Sófalvi László lett a szervezet régi-új elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./"

"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének június 25-i ülésén a képviselők elfogadták a balkáni aromán közösségekről szóló jelentést, melyet a Luis Maria Depuig spanyol és Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő készített el. A dokumentum szorgalmazza, hogy az aromán nemzeti közösségeket ismerjék el azok az országok, melyek területén élnek, s biztosítsák számukra az európai típusú kisebbségi jogokat identitásuk megőrzése és fejlesztése céljából. A vita során felszólalt Frunda György, az RMDSZ szenátora is, aki támogatásáról biztosította az aromán közösségeket, a balkáni államok számára pedig példaként említette a román kormány viszonyulását a romániai magyarsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25., 1056. sz./"

"Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére jún. 25-én sajtómegbeszélésre került sor az RMDSZ bukaresti székházában a bukaresti magyar írott és elektronikus sajtó képviselőinek, valamint az MTI és a magyarországi sajtó bukaresti tudósítóinak részvételével az RMDSZ és a magyar nyelvű sajtó viszonyának témakörében. A kötetlen tanácskozáson Markó Béla rövid helyzetelemző bevezetője után a megjelentek hasznos eszmecserét folytattak az RMDSZ és a magyar nyelvű sajtó viszonyáról a megváltozott helyzetben, különös súllyal arról, hogy a kormányzati szerepvállalással megnövekedtek a szövetség iránti elvárások, továbbá arról, hogy miképpen szolgálhatja a média a közvélemény objektív tájékoztatását a szövetség munkájáról. Szó esett a sajtó operatívabb informálásának szükségességéről a parlamenti és kormányzati munka tekintetében. A részvevők egyértelműen hasznosnak ítélték a kezdeményezést és megállapodtak abban, hogy az ilyen jellegű tanácskozásokat rendszeresíteni fogják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./"

"Jún. 26-án az RMDSZ képviselőházi frakciója Markó Béla szövetségi elnök jelenlétében megbeszélést folytatott Victor Ciorbea miniszterelnökkel az oktatási törvény helyzetéről. Ugyanaznap külön tárgyalt erről a kérdésről a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakciója, utána pedig a KDNPP, az NLP, az SZDU és az RMDSZ szenátusi frakciói egyeztettek a tanügyi törvény kapcsán a miniszterelnök jelenlétében. Az egyeztetésen jelen volt Ion Diaconescu, a KDNPP elnöke, Mircea Ionescu Quintus, az NLP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Köztudott, a koalíción belül éles nézeteltérések vannak az oktatási törvény elfogadásának módját illetően. Mivel ebben a parlamenti ülésszakban már nem lehet elfogadni a törvényt, az RMDSZ véleménye szerint sürgősségi kormányrendeletet kell kiadni. Ezt az álláspontot támogatja az SZDU is és a miniszterelnök is, aki viszont kéri a kormánykoalíciós frakciók támogatását.Minthogy a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt frakcióin belül továbbra is nézeteltérések vannak, jún. 30-án újabb egyeztetésekre kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 26., 1057. sz./"

"Jún. 21-én Kolozsváron az RMDSZ vezetői és kormányzati tisztségviselői megbeszélést tartottak, erről nyilatkozott Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta, hogy a találkozón három fontos kérdés merült fel, a politikai együttműködés és annak meghatározó jellege és kihatása az országos és helyi végrehajtó szintekre, szó esett szervezési kérdésekről, az összehangolt együttműködés fontosságáról, és végül a költségvetés kérdésköréről. A kormányzati tisztségviselők kifejtették, mekkora hátrányt jelent munkájuk végzése során a gazdaság minden területén tapasztalható pénzhiány. A költségvetéssel kapcsolatban lényeges pont volt a tanácskozáson annak megvitatása, hogyan tudnának a minisztériumi, valamint a megyei képviselők a létező erőforrások összehangolásával méltányosabb leosztási rendszert biztosítani. "Ugyanez a kérdés merült fel az egyházügyi titkárság esetén, mert köztudott, hogy hazánkban egyetlen egyház kap méltányos támogatást , a többi elenyészően keveset, vagy semmit" ? jelentette ki Takács Csaba. Alsóbb szinteken RMDSZ-esek még mindig nincsenek számarányuknak megfelelően kinevezve, ezt is meg kell gyorsítani. Településfejlesztésre, környezetvédelemre Erdélyben elenyésző összeg áll rendelkezésre, ugyanis az erre fordítható összeg 94 %-át Havasalföld és Moldva kapja. Talajjavításra a költségvetés 0,02 %-át kapja Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megye. Ezen kellene változtatni. A méltányosabb elosztással kapcsolatban az RMDSZ-es politikus megjegyezte, hogy a szövetség tisztségviselői jelen kell legyenek a közigazgatási intézményekben, meg kell találniuk a versenybe helyezés módját a piacgazdaság adottságai közepette, hogy a törvényességet, az esélyegyenlőség alapvető feltételét lehessen ellenőrizni is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"A parasztpárti szenátorok ellenzik a tanügyi törvény kormányrendelet útján történő módosítását. A lap ismerteti Markó Béla "ultimátumszerű" nyilatkozatát, miszerint "amennyiben a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos koalíciós megállapodások nem működnek, az RMDSZ kénytelen lesz a koalíciós partnerekkel folytatott együttműködést újraértékelni". A szövetség elnöke rendkívül fontosnak tartotta, hogy a módosításokat törvényerejű kormányrendelettel léptessék életbe, mert enélkül, szerinte, a tanügyi reformra az 1997-1998-as tanévben nem kerülhet sor. A lap megemlíti, hogy a félreértések elkerülése végett Markó Béla elmondta a bukaresti újságírócsoportnak, "egyelőre úgy tűnik, a koalíción belüli megállapodások működőképesek". /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ "

"Jún. 27-én tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, ülésükről közleményt adtak ki. Napirenden szerepelt az aktuális gazdasági, szociális, illetve kisebbségi vonatkozású kormányzati és törvényhozási kérdések elemzése, az Ügyvezető Elnökség főosztályai további feladatainak meghatározása. E napirend keretében Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a Bukarestben folytatott koalíciós megbeszélésekről, a legfontosabb bel- és külpolitikai eseményekről, a koalíció e kérdésekben képviselt álláspontjáról, beleértve a NATO-bővítés alternatíváinak elemzését is. A koalíció általános tevékenységével kapcsolatosan elhangzott, hogy minél sürgősebben ki kell küszöbölni a még meglevő működési zavarokat, meg kell teremteni a további reformfolyamathoz szükséges feltételeket, elsősorban a törvényes keretek létrehozásával, az ennek megfelelő struktúrák kialakításával és a reformot politikailag és szakmailag is felvállaló és ennek érdekében cselekvő személyi állomány biztosításával, alsóbb szinteken is. Az Ügyvezető Elnökség további intézkedéseket lát szükségesnek a szövetség kormánytisztviselői, parlamenti frakciói, valamint önkormányzatai közti minél jobb együttműködés érdekében is. Ezen kérdések elemzésére és az idevágó feladatok meghatározására adott alkalmat az a találkozó, amelyen az RMDSZ szövetségi elnöke, ügyvezető elnöke, miniszterek, államtitkárok, prefektusok, alprefektusok vettek részt jún. 21-én. Az Ügyvezető Elnökség tájékoztatót hallgatott meg az államelnökkel, miniszterelnökkel és a kormánykoalíciós pártok elnökeivel folytatott tárgyalásokról a Tanügyi törvény módosítása kapcsán felmerült nézeteltérésekre vonatkozóan. A helyzetet elemezve megállapították, hogy van lehetőség a kérdés jóhiszemű megoldására és a Tanügyi törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítására. Ez biztosítja az 1997-98-as tanévben a reformok bevezetését, az anyanyelvű oktatást sújtó korlátozások megszüntetését, úgy, ahogy a Kormányprogramban és a koalíciós megállapodásokban szerepel. Az RMDSZ bízik a koalíció reformpolitikájában, mind a gazdasági, társadalmi, mind a kisebbségi vonatkozású kérdések megoldása iránti elkötelezettségében, és meggyőződésünk, hogy a mostani vitás kérdésekre is meg lehet találni a megoldást az eddigi koalíciós együttműködés fenntartásával. "

"Az időhiányra való tekintettel a kormány jún. 23-án visszavonta a szenátusból az oktatási törvény módosítására tett javaslatát, ehelyett kormányrendelettel akarja életbe léptetni, hogy az új tanévre alkalmazni lehessen. Ezt a kormánykoalíció parasztpárti szenátusi csoportjának 18 tagja jún. 25-én közös nyilatkozatban ellenezte. Ezt követően Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke megbeszélést folytatott a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel, akik ismét biztosították őt arról, hogy a tanügyi módosítást kormányrendelettel fogják megvalósítani. Markó Béla kijelentette: amennyiben a koalíció nem támogatná a javaslatot, akkor elemezni kell a koalíciós partnerek közötti kapcsolatot. /Oktatási törvénymódosítás kormányrendelettel. Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ "

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozott a Magyar Hírlapnak. /Magyar Hírlap, jún. 28./"

"Jún. 28-án a Fortyogófürdőn tartották meg a Székelyföldi Egyeztető Tanács ülését. A sajtó kizárásával tartott ülésen több széki szervezet úgy látta, hogy a közeledő RMDSZ-kongresszuson a számukra biztosított helyek nem elegendőek. Felvetődött az SZKT-ban hangsúlyozottabb képviselet problémája is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./"

"Jún. 28-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón a helybeli RMDSZ és EMKE égisze alatt a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót. Idén több mint húsz különböző hazai és külföldi kórus jelentkezett erre a rangos rendezvényre, többek között a Budapesti Szenátor-Kórus, azaz a Magyar Parlament kórusa. Az ünnepi megnyitóra a helybéli református templomban került sor, ahol Hajdú Zoltán enyingi (Magyarország) református lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét, majd Szőke Zoltán, a templom lelkésze üdvözölte az egybegyűlteket és ismertette a napi programot. Ezt követően a tordaszentlászlói kórus (karvezető: Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke), valamint a Szenátor-Kórus (karvezető: Iványi Tamás országgyűlési képviselő) hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A nemzeti imánk eléneklése után a templom cintermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szent László mellszobra előtt, koszorúzással egybekötve tisztelgett az ünneplő közönség. Beszédet mondott Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos, a helybéli RMDSZ elnöke, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa, Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Szavalatok és énekszámok után a helybéli fúvószenekar kíséretében a kórusok felvonultak a faluban a Művelődési Házhoz, ahol a dalkörök fellépésével folytatódott a rendezvény. A délutáni hangverseny előtt a Művelődési Házban beszédet mondott Bárdos Attila polgármester, Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Szép Gyula, a Kolozs megyei Művelődési Felügyelőség részéről, valamint Mátyás László, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének munkatársa. A kórusok emlékbe Kodály Zoltán plakettet és zászlószalagot vehettek át."

"Jún. 28-án, Kolozsváron, az Ügyvezető Elnökség székhelyén ülésezett az RMDSZ Alapszabályzat-előkészítő Bizottsága. Jelen voltak: Székely István, Bakk Miklós, Ráduly Róbert és Markó Attila. Az ülésen az alapszabályzat elvi kérdéseit vitatták meg, és megállapították: pontosítani kell az alapszabályzatnak a tagságról, döntési hierarchiáról, a szövetség ellenőrző testületeiről szóló rendelkezéseit, ugyanakkor szabályozni kell a kormányzati tisztségviselők jogállását és a parlamenti jelölés kérdéskörét. Az elvi kérdések tisztázását követően a bizottság július második felében elkészíti a szövegszerű módosító indítványokat is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./"

"Jún. 23-28. között Borbély László, a Közügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára egy román kormánydelegáció tagjaként Ukrajnában részt vett a román és ukrán kormány megállapodása értelmében Krivojrogban felépítendő Fémipari Kombináttal kapcsolatos kormányközi tárgyalásokon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30., 1060. sz./"

"1997. június 30-án, hétfőn Victor Ciorbea miniszterelnök kérésére Remus Opris kormányfőtitkár és Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a Kormány épületében fogadta Marosvásárhely polgármesterét, Fodor Imrét és Maros megye prefektusát, Dorin Floreát. A találkozón a módosított közigazgatási törvény végrehajtása kapcsán felmerült problémákat vitatták meg, és megállapították: a törvény egyértelműen a polgármester hatáskörébe utalja a kétnyelvű feliratok kihelyezését, anélkül, hogy erről a helyi tanácsnak határoznia kellene. Ekképpen beigazolódott és végleg tisztázódott, hogy Fodor Imre teljesen jogszerűen járt el, amikor felállíttatta a város nevét jelző kétnyelvű táblákat Marosvásárhely be-, illetve kijáratainál. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./ Előzőleg az Adevarulban Dorin Suciu cikkének címében így minősített: Fodor Imre magyar polgármester törvénytelenül kicserélte a Marosvásárhely bejáratánál található román nyelvű táblákat. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"A szenátus jún. 30-i, hétfői ülésén napirendre tűzték egy 65, zömmel az SZDRP-hez, továbbá a Nagy Románia Párthoz és az RNEP-hez tartozó, de több kormánykoalíciós szenátortól is kezdeményezett határozat-tervezet megvitatását. Ez egy olyan kivizsgáló bizottság létrehozását célozta, amelynek az lett volna a feladata, hogy felülvizsgálja a székelyudvarhelyi polgármester és Városi Tanács csereháti ügyben tanúsított "magatartását és tetteit", valamint a Kovászna és Hargita megyékben eszközölt hivatalos telek-átruházások és egyes közérdekű beruházások megvalósításának a törvényességét és az egykori Har-Kov. jelentés "konklúzióinak és intézkedéseinek" gyakorlati alkalmazását. A plénum az érdemi vitát mellőzve, 57 mellette és 52 ellene leadott szavazattal, 4 tartózkodás mellett elhatározta a bizottság felállítását, azzal hogy egy későbbi vitában meghatározzák majd a bizottság célkitűzéseit. Erre a vitára azonban nem került sor, mert több szenátor eljárási kifogást emelt. A procedurális vita során Frunda György szenátor kollektív bűnösséget tételezőnek minősítette a javaslatot, és súlyos politikai hibának nyilvánította a bizottság létrehozását. Kérte a vita elnapolását azzal a megokolással, hogy időközben minden egyes frakció megfogalmazhassa álláspontját. Corneliu Turianu KDNPP-szenátor bejelentette, hogy az indítványt aláíró kormánykoalíciós szenátorok visszavonták támogatásukat. Júl. 1-jén, a szenátus rendkívüli ülésszakának első napján Verestóy Attila szenátor, hivatkozással az aláírók egy részének visszalépésére és az előzetes érdemi vita elmulasztására, azt kérte, hogy a plénum újra szavazzon a bizottság felállításáról. További eljárási vétségekre hivatkozva Frunda György és Markó Béla szenátorok ugyanezt igényelték. A vitát felfüggesztették, hogy a pártfrakciók egyeztethessék álláspontjaikat. Az egyeztetés elhúzódása miatt a további vitát a következő ülésnapra, július 3-ra halasztották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 1., 1061. sz./"

"Ugyancsak Tordaszentlászlón, a festő Györkös Mányi Albert születésének 75. évfordulója alkalmából képkiállítást nyitottak meg. A rendezvényt beárnyékolta az, hogy a Művelődési Minisztérium az idén nem tudta biztosítani a szervezőknek az anyagi támogatást, mert úgymond "szegény a kincstár". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 30., 1060. sz./"

"Újra megjelent a Csinguru, a MAKOSZ /Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége/ lapja, az RMDSZ támogatásával. A lapból megtudható, hogy az Erdélyi Pályázati Figyelő negyedik száma készül, az első februárban látott napvilágot. - Ápr. 24-28-a között Marosfőn megtartották a Romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Csúcstalálkozóját, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ szervezésében. Mintegy hetvenen jöttek el, megjelentek az RMDSZ vezetői is. A találkozó napjaiban még tábori újságot /DUMA/ is kiadtak. A MIT tisztújítást is tartott, eddigi elnöke, Ráduly Róbert helyett Kali Zoltánt választotta elnöknek. /Csinguru (Csíkszereda), új kiadás, május-június, 20-21. sz., főszerkesztő: Farkas András/"

"A kolozsvári RMDSZ tanácsosok az elmúlt napokban kétnyelvű feliratok kitűzését sürgették Funar polgármesternél. Funar azonban hallani sem akar a törvény érvényesítéséről, tájékoztatta az Új Magyarországot Boros János városi tanácsos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. A módosított jogszabály szerint a magyarok anyanyelvükön intézhetik közhivatali ügyeiket, a helyi tanács határozatait két nyelven kell közétenni. Boros János elmondta: amennyiben Funar egy hónapon belül nem érvényesíti a jogszabályban foglaltakat, az RMDSZ eljárást indít a polgármester ellen a megyei prefektusnál. /Új Magyarország, júl. 1./"

"A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa júl. 1-jén megerősítette, hogy az időhiányra való tekintettel kormányrendelettel léptetik életbe az oktatási törvény módosításait, amelyek a kormányprogramnak megfelelően megszüntetik a kisebbségi anyanyelvi oktatást korlátozó rendeleteket. Ugyanakkor ellenzéki, egyes kormánypárti politikusok és több bukaresti lap részéről folytatódnak a módosítás elleni támadások. Adrian Nasate, a volt kormánypárt alelnöke a júl. 2-i lapok által ismert nyilatkozatában "az RMDSZ részéről gyakorolt zsarolásnak" tulajdonította a módosítást. A konvenció listáján megválasztott értelmiségiekből álló Román Alternatíva sajtóértekezletén Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének elnöke szintén parlamenti vitát sürgetett a kormányrendelet helyett és azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolát végzetteknek az egyetemi felvételi előfeltétele a sikeres román nyelvvizsga legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

"Júl. 2-án Kolozsvárott találkoztak a megye RMDSZ polgármesterei és -alpolgármesterei a megye önkormányzati vezetőségével. A tanácskozáson részt vett Pálffy Zoltán, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-frakcióvezetője és Sebesi Karen Attila közművelődési alelnök is. Boros János megyei elnök ismertette a 22-es számú sürgősségi kormányrendeletet, majd megvitatták e jogszabály alkalmazási lehetőségeit, különösképpen ami a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, valamint a helységnévtáblák és a közhivatalok kétnyelvű feliratozását illeti. A szokásos kéthavi tanácskozáson ezenkívül gyakorlati közigazgatási kérdéseket is megvitattak. A polgármesterek által fölvetett problémákat az RMDSZ megyei elnöksége megoldás végett továbbítja a megyei tanácsosokhoz, a prefektúrára, illetve ha központi megoldást kívánnak, a megye parlamenti képviseletéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1062. sz./"

"A Ziua című lap beszámolt arról, hogy Gheorghe Dumitrascu, RTDP-s szenátor a szenátusban a politikai nyilatkozatok napirendi pontjánál magyarellenes dalt játszott be. A dal szerint "parancsoljanak a magyarok saját hazájukban, mivel ez a románoké". Dumitrascu javasolta a gazdasági kapcsolatok megerősítését Mongóliával. A Romania Libera megemlíti, hogy Gheorghe Funar újból "az előtérbe került", arra bíztatva Románia polgármestereit, hogy ellenezzék az RMDSZ követeléseit. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 2., 121. sz./"

"Czegő Zoltán reagált arra az interjúra, melyet Bíró Béla készített Ara-Kovács Attilával /Brassói Lapok, ápr. 11./, ebben ugyanis Ara-Kovács Attila kijelentette: "Ezek az emberek /Szervátius, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Bíró Béla szülei illegális kommunisták voltak, nem volt problémája a diktatúra idején, az utóbbi években pedig "magyarországi SZDSZ-es, MSZP-s lapokban, súlyos magyar pénzekért gyalázza az erdélyi magyar kisebbségi politikusokat, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét, annak vezetőit, úgymond liberális oldalról, lévén ő egy hozzá hasonló csoporttal együtt ?külön szín? a román nacionalizmus tengerében vergődő RMDSZ mellett." Czegő érthetetlenül olvasta Ara-Kovács Attila elítélő minősítését. "Páskándi a nemzeti önvédelem harcában kapott és ült hat esztendőt Romániában, az 1956-os forradalom ügyeiben." "Vajon honnan örökölték a magyarnemzet-közömbös kommunisták, liberális Nyugat-szerelmesek a jogot, hogy megmondják naponta, hol van a jobb, hol a bal, hol az egészen vagy csak félig jobb?" "A nemzetgyalázásban miért ők akarnak megmondói lenni a hazaszeretet mértékének?" Mit vétett a szótlan Szervátiusz Tibor "ennek a népségnek?" Annyit, hogy nem vette át a kitüntetést annak a Göncz Árpád köztársasági elnöknek a kezéből, aki az Erdélyi Szövetség és több más szervezet írásbeli kérésére sem volt hajlandó egyetlen üdvözlő szót mondani újévi beszédében a határon túli magyarságról. Ara-Kovács kifejtette: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." Tőkésnek nincs helyzetteremtő képessége, a román pártoknak ellenben van. Olyan helyzetbe hozzák az erdélyi magyarságot, hogy anyanyelvi iskolákért kell koldulnia. /Czegő Zoltán: Pető Iván üzen Brassóból. = Új Magyarország, júl. 2./"

"Jún. 29-e Gyergyócsomafalva búcsúünnepe. Az idei ünneplés már jún. 28-án megkezdődött Szabó Szilveszter fiatal helybeli fafaragó egyházi és történelmi témájú munkáiból nyílt kiállítással, majd kerekasztal-megbeszélésre ült össze a helyi RMDSZ és a Borsos Miklós Alapítvány. A megbeszélésen a falu mindennapos gondjairól volt szó, amelyek hasonlóak a székelységéhez: egyre kevesebb a gyermek, terjednek a szív- és érrendszeri megbetegedések, folyik a kivándorlás. A fiatalok tavaly létrehozták a Csomafi Ifjúsági Szervezetet, rendszeresen összejönnek. Az alapítvány segíti a Fövényszem, Gyergyócsomafalva közéleti folyóiratának megjelenését. A falu tervezi a Kossuth-szobor felállítását. jún. 28-án az ünnepi szentmisét a faluban született dr. Czirják Árpád érseki helynök mondta. Este a műsorban fellépett a rézfúvós zenakar, a női kamarakórus és a színjátszó csoport. Eljöttek a magyarországi testvértelepülések, valamint a vajdasági Tóthfalu küldöttsége. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozott az oktatási törvény módosításáról. Azért sürgették a módosítást, hogy az új tanévet már az új törvény alapján kezdhessék el, mondta. Románia földrajzának és történelmének magyar nyelvű oktatását már meg lehet kezdeni ősztől. Tankönyvgondok felmerülhetnek, tanárhiánnyal is számolni kell. Az önálló főiskolai-egyetemi intézmény létrehozása nem egyszerű, egyetlen aktussal nem lehet létrehozni intézményt a semmiből. A koalíció csúcsán voltak viták, de meg tudtak egyezni. "Más kérdés az, hogy a koalíción belül voltak próbálkozások, hogy megvétózzák, lelassítsák ezeknek a módosításoknak a megoldását. Biztos, hogy az alkalmazás során is ellenállás lesz sokhelyütt." A módosítások nem pénzügyi, hanem nyelvi kérdést jelentenek, hangsúlyozta Markó Béla. Sokkal nagyobb a hozadéka annak, ha egy kétmilliós közösség jogos igényeit kielégítik, mint a pénzügyileg kimutatható veszteség. Sajnos a szenátusi parasztpárti frakcióban kialakult egy csoport, amely éppen az oktatási bizottság elnökének, Pruteanu szenátornak a sürgetésére nyilatkozatot adott ki. Ez a csoport ellenzi a sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel szemben a miniszterelnök egyértelműen támogatta a módosításokat. Pruteanu szenátor viszont újabb változtatást akar, a módosítás módosítását. Ezt már nem tudja elfogadni az RMDSZ, nyilatkozta Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"A székelyudvarhelyi Hegyi Sándor református lelkész 294 személy által aláírt, az RMDSZ vezetőségének írt nyílt levelet juttatott el a szerkesztőségbe. A levélírók megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az RMDSZ megvonta bizalmát Bardóczy Csaba megyei tanácsostól, aki "a csereháti épület védelmében... bátran kiállt". A jogi szabálytalanságot nem ő, hanem az apácák követték el az illegális beköltözéssel. "Ha az RMDSZ vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát..." A levél szerint szakadék keletkezett a tagság és az RMDSZ között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Ugyanebben a számban Szász János arról írt, hogy az RMDSZ elhatárolódása a székelyudvarhelyi önbíráskodástól későn született meg. Be kell látni, írja, hogy a nacionalisták továbbra is a magyar veszedelemmel operálnak. A magyarellenességben más-más hangnemet megütve, de a demokratikus koalíció képviselői és szenátorai is részt vesznek, ez "meggondolkoztató, de nem meglepő." Naivság lenne azt hinni, hogy egy koalíció "gyökeresen megváltoztat évszázadosnak mondható " előítéleteket. Ennek ellenére Romániában a reformfolyamatokat nem lehet megállítani, a kisebbségi jogok rendezése ennek része. "A harcot minden sovénnacionalista izgatás ellen együtt kell vívni", hangsúlyozta Szász János. /Szász János: Hol állunk, merre járunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./"

"Júl. 3-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak: Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Szabó Károly szenátor, frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc képviselőházi frakcióvezető-helyettes, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke, és dr. Bárányi Ferenc, a Képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja. Markó Béla bevezetőjében az aktuális politikai helyzetről tartott rövid ismertetőt. A kormánykoalícióban felmerült nézeteltérések és véleménykülönbségek kapcsán a sajtóban megjelent kommentárokra utalva, amelyek a koalíció felbomlásának veszélyét vetítik előre, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a sajtó jó része eltúlozza, illetve felnagyítja a valóban létező nézetkülönbségeket, amelyeket egy többszínű, többpárti koalíció esetében természeteseknek kell tartanunk. A délelőtt folyamán az államfővel tartott cotroceni-i pártvezetői konzultációra utalva, a szövetségi elnök kifejtette: e tanácskozás részvevői, a koalíciós pártok vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormánykoalíció stabilitása, szolidaritása változatlan, a kormányprogram, a reformfolyamat tekintetében nincsenek megoszló vélemények, a kormánykoalíciónak nincs alternatívája. Ez az RMDSZ véleménye is, hiszen a parlamenti többséget alkotó pártok politikai nézeteinek különbözősége ellenére sikerült egy meglehetősen kiegyensúlyozott, egységes kormányzási programot kialakítani. Szükség van viszont a koalíciós partnerek közötti kapcsolatok, kommunikáció és folyamatos egyeztetés szabályozására a kormányzati tevékenység során felmerülő konkrét kérdések megoldásának érdekében, mint ahogy egy ilyen szabályozás működik a koalíciós pártok parlamenti frakciói közötti egyeztetés tekintetében. A szövetségi elnök elmarasztalóan szólt arról, hogy az utóbbi időben ismét ellenséges hangulatot szít a sajtó egy része az RMDSZ-szel, a romániai magyarsággal szemben, a szövetség egyes célkitűzései, igényei kapcsán, amelyek azonban szerepelnek a kormányprogramban. Így például félremagyarázzák, elferdítik a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos RMDSZ-célkitűzéseket, és az ilyen rosszindulatú, hamis kommentárok kedvezőtlen légkört teremtenek a tanügyi reform megvalósításához általában. Markó Béla kihangsúlyozta: a tanügyi törvény több mint 50 módosítása közül csupán 5 vonatkozik az anyanyelvű oktatásra, és ezek tulajdonképpen a két évvel ezelőtt, 1995-ben elfogadott Tanügyi törvény kisebbségi oktatást sújtó, megszorító rendelkezéseinek a törlésére vonatkoznak, tehát egy korábbi állapot visszaállítását célozzák, olyan jogokat adnak vissza, amelyeket elvettek tőlünk, azaz a normalitáshoz való visszatérést szolgálják. Ugyanilyen eltúlzott és rosszindulatú kommentárok mérgezik a közvéleményt a 69-es törvény módosítása kapcsán is – hangoztatta Markó Béla, és rámutatott, hogy az Alkotmány tételesen és egyértelműen kimondja: a sarkalatos törvények igenis módosíthatók sürgősségi kormányrendelettel. Dr. Bárányi Ferenc a képviselőházban elfogadott egészségügyi társadalombiztosításról szóló törvényt mutatta be /amelynek kidolgozásában cselekvő részt vállalt az RMDSZ Temes megyei képviselője/, külön kiemelve a törvény halaszthatatlanul szükséges voltát /a hazai egészségügy és orvosi ellátás tarthatatlan helyzetére jellemző, hogy Romániát még Albánia is megelőzi e tekintetben!/, a rendszer finanszírozásának módját /mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve a nyugdíjasok és munkanélküliek hozzájárulásából fedezik a nem kis költségeket/, a betegellátás, illetve orvosi szolgáltatás jövőjét és azt, hogy az új rendszer gyakorlatilag csak 1999. január 1-től léphet életbe. Asztalos Ferenc konkrét számadatokkal bizonyította be, hogy hamis az a sajtóban és ellenzéki politikai körökben hangoztatott állítás, miszerint a tanügyi törvény módosításaival tulajdonképpen az RMDSZ kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetét fogadnák el. Elmondotta, hogy az 59 módosított cikkely közül 14 a főiskolai oktatás reformját, 8 az oktatás struktúráját, 6 a pedagógusoktatást és továbbképzést, 5 az iskolai egységek finanszírozását szabályozza, tehát az oktatás általános reformját célozza, és csupán 5 cikkely módosítása rendelkezik a kisebbségi oktatást korlátozó, megszorító intézkedések lebontásáról. - A kérdések főképp a koalíción belüli nézeteltérésekre, a sajtóban nagy teret kapott két friss “botrányra”: a volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselők lakásügyeire, illetve a külügyminisztérium szóvivőjének vétségére vonatkoztak. Markó Béla elmondotta, hogy nézetkülönbségek a koalíciós partnerek között vannak és lesznek, ami természetes is, de nem látja a koalíció felbomlásának veszélyét. A kormány ellenőrző szervének lakásügyleteket leleplező listájával kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy Valerian Stannak nem kellett volna korábban már bíróságilag lezárt lakásügyeket ismét előhoznia, ami pedig Gilda Lazar külügyi szóvivőt illeti, ha valóban hibázott, viselnie kell a következményeket, mint az bárhol a világon így történik, és az RMDSZ véleménye szerint az ügyet minél hamarabb tisztázni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./ Ezen a júl. 3-i sajtóértekezleten Verestóy Attila kritikusan szólt a Hegyi Sándor székelyudvarhelyi lelkésznek az RMDSZ vezetőségéhet írt nyílt levelét és kifejtette: Bardóczy Csaba “nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. u, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./ "

"A szenátus júl. 3-án újból elnapolta a székelyudvarhelyi, csereháti kisegítő iskola ügyének, illetve a Hargita és Kovászna megyei állítólagos törvénysértések kivizsgálására alakítandó bizottság létrehozásával kapcsolatos vitát. A jövő hétre halasztott esetleges vitáig újabb pártközi egyeztetések lesznek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./"