Magának vindikálja az RMDSZ a bértörvényben foglaltakat
Megszavazták az egységes bérezési törvény tervezetét szerdán az RMDSZ parlamenti képviselői, akik jelentős mértékben saját vívmányukként igyekeznek tálalni a román balliberális kormánykoalíció előterjesztését. Arról ugyanakkor nem beszélnek a szövetség politikusai, hogy ígéretével ellentétben a bukaresti hatalom több hónapos késéssel hajtja végre a közalkalmazottak béremelését.
Korodi Attila szerint az RMDSZ képviselőházi frakciója azért támogatta szerdán az egységes bértörvény tervezetét, mert mindamellett, hogy 25 százalékkal emeli meg január elsejétől az állami alkalmazottak bérét, „kiszámíthatóbb és következetesebb bérezési rács alapján biztosít méltányos fizetéseket a közigazgatásban dolgozóknak”.
„Továbbá ezzel a törvénnyel rendeztük az oktatók javadalmazását is, vonzóbbá tettük a pedagógusi pályát. Ahogyan azt a kampányban is ígértük, 25 százalékkal emeltük meg az oktatók alapfizetését, erre majd 2018. március 1-jétől egy újabb, 20 százalékos növekedés van előírva” – idézi az alakulat hírlevele az RMDSZ alsóházi frakcióvezetőjét.
Korodi Attila mindvégig többes számban nyilatkozott az elfogadott jogszabályról, mintha az az RMDSZ érdeme lenne. „Kiszámítható életpályamodellt szorgalmaztunk a közigazgatásban: a tisztséggel és a felelősségvállalás mértékével arányos bérezést biztosítottunk az állami szférában dolgozóknak” – jelentette ki a politikus, aki mindazonáltal a kormányra hárította a törvény végrehajtásának felelősségét. „Tekintettel arra, hogy a kormány vállalta a fizetésemelésekkel járó pénzkeret megteremtését, így a felelősséget is vállalta a jogszabály gyakorlatba ültetéséért” – fogalmazott a frakcióvezető.
Erdei Dolóczki István a Krónikának úgy nyilatkozott: az RMDSZ a módosításokkal együtt megszavazta az egységes bértörvényt, mert feltétlenül szükség van arra, hogy kiegyenlítsék a közszférában a béreket.
A képviselőház költségvetési bizottságának RMDSZ-es tagja lapunknak úgy vélekedett, az elmúlt 27 év gyakorlata úgy csapódott le, hogy különböző intézményvezetők előnyöket tudtak szerezni az alkalmazottaiknak, és előfordult, hogy ugyanabban a tisztségben, ugyanazzal a felkészültséggel az egyik köztisztviselő háromszor többet keresett, mint a másik.
„Reméljük, hogy 2022-ig az emelt fizetési rendszerrel ezeket az egyenlőtlenségeket sikerül kiküszöbölni” – mondta a Krónikának a szatmárnémeti politikus. Elismerte, a frissen elfogadott törvény nem tökéletes, még így is nagy megterhelést jelent majd a költségvetés számára, szerinte azonban áldozatokat kell hozni, ha meg akarják állítani a szakembereknek az országból való elvándorlását. Erdei Dolóczki István szerint több, közpénzből fizetett kategória már az elmúlt évben, hónapokban béremelésben részesült. 
A közszférában dolgozók azonban elégedetlenek a jogszabály végleges formájával, a tanügyi szakszervezetek például általános sztrájkot is kilátásba helyeztek, miután a képviselőház a halasztásokkal módosított formában fogadta el a bérezési törvényt. A törvény ugyanis 2018 januárjáig kitolja a kormánykoalíció által eredetileg idén júliustól beígért béremeléseket, ráadásul az egészségügyben és az oktatásban dolgozók esetében több szakaszra is bontja azt.
A következő öt évben lépcsőzetesen bevezetendő, átlagosan több mint 50 százalékos béremelések januártól kezdődnek, amikor az összes közalkalmazott bére 25 százalékkal, 2018 márciusától pedig a tanárok bére további 20, az egészségügyben dolgozóké pedig 75 százalékkal emelkedne.
Nagy Gábor, a Szabad Tanügyi Szakszervezet Kovászna megyei szervezetének elnöke a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy már zajlik a sztrájk előkészítése, gyűjtik az aláírásokat. Közölte, az elmúlt 27 év alatt a különböző kormányok „sokszor és sokat hazudtak”, de ekkora „propagandacélú félrevezetésre” szerinte még nem volt példa.
„Elaltattak minket, megpróbálták leszerelni a tiltakozást. Az egyeztetések során mindent megígértek, még a szenátus oktatási bizottságában is az eredeti formájában ment át a tervezet. Az első arculcsapás a felsőház munkaügyi, jogi, és pénzügyi bizottságaiban ért, ott már kiderült, hogy július 1-jétől nem lesz béremelés, és  hogy januártól sem lesz 50 százalék, csak 25” – méltatlankodott Nagy Gábor. Krónika (Kolozsvár)

„Hallatni az erdélyi fiatalok hangját”
Oltean Csongor Brüsszelben
Brüsszelben folytatta kampánykörútját Oltean Csongor MIÉRT-elnökjelölt, aki munkamegbeszéléseken vett részt Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel és Vincze Loránttal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökével. A fiatal háromszéki politikus részt vett az Európai Parlamentben az Örökségünk Őrei vetélkedő idei nyertes csapatainak bemutatkozásán is.
Oltean Csongor elmondta: a MIÉRT tagja a YEPP-nek, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének, ugyanakkor kezdeményezték csatlakozását a YEN-hez, a FUEN ifjúsági szervezetéhez is. Ezek a tagságok rengeteg jogosítvánnyal járnak, számos fórumon tudják az erdélyi magyar fiatalok hangját hallatni. „Meggyőződésem, hogy erősebb külügyi tevékenységre van szükség ifjúsági szinten is, hiszen sok kapcsolódási pont van az ifjúságpolitika és a külpolitika között. Jó példa erre a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírások gyűjtése, ahol az RMDSZ számíthat a fiatalok munkájára, mert mindannyiunk közös célja, hogy jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről” – részletezte Oltean.
Vincze Loránt FUEN-elnök úgy fogalmazott: maximálisan támogatja, hogy a MIÉRT tevékenyen vegyen részt az európai ifjúsági szervezetek munkájában, kiemelten a FUEN mellett működő YEN, a Nemzetiségi Ifjak Szervezetében.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A magyar kisebbségek sajtójáról rendeztek konferenciát Brüsszelben
A kisebbségi nyelvű média erősítése Európában címmel tartottak félnapos konferenciát június 7-én az Európai Parlament brüsszeli székhelyén. Házigazdák a magyar néppárti delegáció egyes tagjai voltak, a meghívott előadók pedig Kárpát-medencei médiaszakemberek.
A konferenciát kezdeményező EP-képviselők mindnyájan kiemelték: mivel a kisebbségi nyelvű kommunikációs csatornák erősítik a nemzeti identitást, sőt egyenesen a megmaradás zálogai, ezért a nemzeti kisebbségek médiájának fejlesztése, támogatása közös európai ügy. Ugyanakkor elsősorban a többségi nemzetállamok feladata a területükön élő kisebbségek anyanyelvű sajtójának oly mértékű védelme és erősítése, hogy akár esélyegyenlőségről is beszélni lehessen ezen a pászmán a többség és a nemzeti kisebbségek között. Ezt a feladatot nemzetközi dokumentumokban lefektetett saját vállalásaik mentén kell teljesíteniük az egyes államoknak. Azt a konferencián részt vevő politikusok egybehangzóan és elismerően állították, hogy a magyar nyelvű kisebbségi média fenntartásában és működtetésében kiemelten fontos a Magyarországtól kapott támogatás, amely pótolni igyekszik mindazt, amit a többségi nemzetállamok e téren nem végeznek el.
Deli Andor délvidéki EP-képviselő meghívására Bodzsoni István szabadkai médiaigazgató a szerbiai magyar sajtó helyzetét, sikereit és gondjait ismertette, Natasa Heror az ottani többségi és kisebbségi média viszonyáról és együttműködéséről tartott rövid tájékoztatást. Bocskor Andrea kárpátaljai képviselő meghívottjaiként Kulin Zoltán ésK. Debreceni Mihály vázolták az ukrajnai médiaállapotokat, különös tekintettel a magyar nyelvű köztájékoztatás nehéz, törvényi megszorítások és hatósági vegzálások által terhelt helyzetére. Csáky Pál szlovákiai EP-képviselő vendégeként Molnár Judit dunaszerdahelyi főszerkesztő a felemás, politikai torzsalkodásoknak kitett, helyenként szerepzavarban lévő felvidéki sajtóról adott egyfajta képet. Az RMDSZ-es Sógor Csaba azzal adta át a szót meghívottjának, Szász Attilának, hogy a romániai többségi média gyakran festi le úgy az erdélyi magyar valóságot, ahogyan azt láttatni szeretné, mégpedig ritkán jó színben. A marosvásárhelyi rádió főszerkesztő-helyettese a közszolgálati rádiózás, azon belül pedig a belső-erdélyi magyar nyelvű tájékoztatás helyzetét és gondjait ecsetelte.Maksay Ágnes kolozsvári médiaszakember a romániai tapasztalatokról általánosságokat és specifikumokat is megosztott a hallgatósággal, leszögezve: a magyar nyelvű televíziózás a legkevésbé fejlett és korszerű kommunikációs ágazat az országban.
Tőkés László erdélyi EP-képviselő hozzászólásában rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes. Előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szüksége ahhoz, hogy fenntartható legyen. Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, ráadásul a többségiasszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja. De gondok mutatkoznak a magyar közmédia szolgáltatásainak a határon túli nemzetrészekhez való eljuttatásában is, a kábelcégek hozzáállásától a geokódolásig terjedően. „Nyelvében él a nemzet – mondottuk a legelején. Jól felfogott nemzeti érdekeinket semmiképpen sem szabad alárendelnünk a megosztó pártérdekeknek. A sajtónak, a médiának szabadnak kell lennie!” – zárta felszólalását Tőkés László.
Meghívottja, Dénes László nagyváradi újságíró a romániai magyar nyomtatott sajtó állapotáról szólva elmondta, hogy számszerűleg kevesebb, de annál színvonalasabb kiadvány megjelenése lenne kívánatos, úgy, hogy azok el is jussanak az olvasókhoz. De arra is felhívta a figyelmet, hogy az unióbeli legnagyobb nemzeti kisebbségnek, a romániai magyarságnak nincs egész nap és mindenütt fogható országos televíziója és rádiója, sem közszolgálati, sem kereskedelmi. Ugyanakkor az újságírószakma anyagi és társadalmi megbecsülése rendkívül alacsony, emiatt a rutinos szakemberek elhagyják, a tehetséges, magasan képzett fiatalok pedig nem is választják ezt a pályát. Azt sem hallgatta el, hogy a közösség érdekvédelmét és közképviseletét évek óta kisajátító politikai szervezet azzal is igyekszik uralni a médiát, hogy a romániai magyar kisebbségnek szánt állami támogatásnak az anyanyelvű sajtóra eső részét preferenciálisan osztja szét.
A konferencián szót kapott még Balázs Bence kolozsvári újságíró, az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesületének (MIDAS) munkatársa, valamint Vincze Loránd, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Zárszavában Deutsch Tamás EP-képviselő minden, magát demokratának tartó politikus abbéli felelősségére mutatott rá, amellyel a nemzeti kisebbségek megmaradását, erősödését, gyarapodását elősegíteni köteles. Ez egy kardinális európai ügy, a nemzetek Európai Uniójának közügye. A nemzeti közösségek fejlődéséhez pedig elengedhetetlen az anyanyelven történő alapos tájékoztatás az önálló, szabad és korszerű média révén. tokeslaszlo.eu/cikk 

Támad az RMDSZ
Marosvásárhelyi utcanévtáblák
Kemény hangú állásfoglalásban szólította fel az RMDSZ a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák eltávolítására vonatkozó rendelete visszavonására Maros megye prefektusát. Lucian Goga azonban kitart amellett, hogy törvényesen járt el.
Állásfoglalásában az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete és országos ügyvezető elnöksége megállapította, hogy a prefektus semmilyen törvényes alapot nem jelölt meg átiratában a kétnyelvű utcanévtáblák eltávolítására, ezért a többnyelvűség megszüntetésére vonatkozó utasítása hivatali visszaélésnek, hatáskörtúllépésnek minősül. „Felszólítjuk a prefektust, hogy tegyen eleget jogos kérésünknek, vonja vissza törvénytelen utasítását, lehetővé téve a kétnyelvű utcanévtáblák visszahelyezését Marosvásárhelyen” – fogalmazott az állásfoglalás. „Amennyi­ben a prefektus nem vonja vissza azonnali hatállyal rendelkezését, az RMDSZ országos vezetősége határozott válaszlépéseket helyez kilátásba” – áll a dokumentumban.  Lucian Goga prefektus az Agerpres hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, a törvény szerint járt el, jogerős bírósági döntés alapján, amellyel érvénytelenítették a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló helyi tanácsi határozatot. „A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének nincs törvényes alapja, miután a 2015. 05. 28/150-es számú helyi tanácsi határozatot érvénytelenítette a bíróság. A törvényt tiszteletben kell tartani, nekem pedig az a feladatom, hogy őrködjek a törvények betartása felett. Nincs nekem semmi problémám a polgártársaimmal” – fogalmazott Lucian Goga, aki az RMDSZ állásfoglalását nem kívánta kommentálni.  A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal a prefektus felszólítására múlt szerdán kezdett a magyar utcanévtáblák leszerelésébe, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák román nyelvűre cserélésébe a város Kolozsvár felőli bejáratától a városközpontig haladó, több mint öt kilométer hosszú Dózsa György úton. A többnyelvűségért harcoló Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) illetékese szerint négy magyar feliratot távolítottak el, és a pünkösdi munkaszünet után nem folytatódott a folyamat. 
Sorin Savu, Lucian Goga kabinetfőnöke kedden az MTI-nek elmondta: a prefektus tulajdonképpen egy bírósági ítélet végrehajtását kérte a polgármesteri hivataltól, átiratában azonban nem szerepel utalás erre a bírósági ítéletre. Háromszék (Sepsiszentgyörgy

Hírsaláta
ILYEN MEMORANDUMBÓL NEM KÉRÜNK. A „román egyesülés városává” nyilváníttatnák Nagyváradot helyi román – többek között a Nagyrománia Pártban is megfordult – történészek, az erre vonatkozó, magyargyalázó megfogalmazásokat is tartalmazó memorandumot pedig más helyi vezetőkkel együtt Pásztor Sándorral, a Bihar megyei önkormányzat elnökével is aláíratták volna, aki azonban erre nem volt hajlandó. A memorandum szerint 1918. október 12-én egy – az akkor egyébként mintegy 93 százalékban magyar többségű – Nagyváradon élő román ügyvéd, Aurel Lazăr házában fogalmazták meg azt a dokumentumot, amelyben kimondják a románok által is lakott kelet-magyarországi megyék elszakadását, Nagyváradot is az egyesülés városává nyilváníttatnák a kormánnyal és a parlamenttel – Araddal és Nagyszebennel egyetemben –, amelyek szerintük szintén „joggal vindikálhatják maguknak” a címet. A memorandumban Budapestet többek között „a magyar elnyomók fővárosaként” emlegetik, de emellett azon véleményüknek is hangot adnak, miszerint nekünk, magyaroknak hálásaknak kéne lennünk Romániának, mivel 1919-ben a román hadsereg verte le a Kun Béla-féle kommunista Tanácsköztársaságot. Érthető módon a magyarokkal szemben ilyen megfogalmazásokat használó memorandumot Pásztor Sándor, a megyei közgyűlés RMDSZ-es elnöke nem volt hajlandó aláírni. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az RMDSZ szerint törvénytelenül vették le a magyar utcanévtáblákat
Az RMDSZ szerint törvénytelenséget követett el a Maros megyei prefektus, amikor a marosvásárhelyi magyar utcanévtáblák eltávolítására utasította a polgármestert. Lucian Goga azonban azt állítja, jogerős bírósági döntés alapján járt el.
Az RMDSZ csütörtöki közleményében emlékeztet, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal az elmúlt héten a város magyar utcanévtábláinak leszerelésébe, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák román nyelvűre cserélésébe kezdett a Dózsa György úton. Kedden a szövetség marosvásárhelyi szervezete tiltakozott ez ellen, és írásban kért magyarázatot a kormányhivataltól az ügy kapcsán.
„Törvénytelenséget követett el, teljességgel kimerítette a hivatallal való visszaélés fogalmát és túllépte hatáskörét a Maros megyei prefektus akkor, amikor a marosvásárhelyi magyar nyelvű utcanévtáblák eltávolítására utasította a polgármestert úgy, hogy semmilyen erre vonatkozó törvényes alapot nem tudott megjelölni átiratában. (…) Amennyiben a prefektus nem vonja vissza azonnali hatállyal rendelkezését, az RMDSZ országos vezetősége határozott válaszlépéseket helyez kilátásba” – áll a szövetség csütörtöki állásfoglalásában, amelyben ugyanakkor felszólítják a prefektust, hogy vonja vissza „törvénytelen utasítását”, lehetővé téve a kétnyelvű utcanévtáblák visszahelyezését Marosvásárhelyen.
Lucian Goga prefektus az AGERPRES hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, a törvény szerint járt el, jogerős bírósági döntés alapján, amellyel érvénytelenítették a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló helyi tanácsi határozatot.
„A kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének nincs törvényes alapja, miután a 2015.05.28-i 150-es számú helyi tanácsi határozatot érvénytelenítette a bíróság. A törvényt tiszteletben kell tartani, nekem pedig az a feladatom, hogy őrködjek a törvények betartása felett. Nincs nekem semmi problémám a polgártársaimmal” – fogalmazott Lucian Goga.
Az RMDSZ állásfoglalását nem kívánta kommentálni a prefektus. Népújság (Marosvásárhely)

Közigazgatási képzés magyar nyelven a BBTE-n
Az RMDSZ érdekelt a szakkifejezések anyanyelvi használatában
Magyar nyelvű, alap- és mesteri szintű közigazgatási képzést tervez indítani idéntől a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A közigazgatási anyanyelvű képzés fontosságáról és hasznáról önkormányzati vezetők értekeztek a BBTE egyik épületében megtartott kerekasztal-beszélgetésen. Magyar nyelvű, alapfokú közigazgatási képzés eddig csak a BBTE sepsiszentgyörgyi és szatmárnémeti kihelyezett tagozatán létezett, Kolozsváron nem, mesteri tagozat magyar nyelven pedig egyáltalán nem működött. – Tömbvidéken és interetnikus környezetben is nagyon fontos, hogy a közigazgatási szakkifejezéseket magyarul is használják azok, akik az adminisztrációt működtetik. Az RMDSZ ebben érdekelt, ezért vállalja az új közigazgatási képzés népszerűsítését. Meggyőződésünk, hogy az ügyintézésben dolgozók és dolgozni vágyók ennek köszönhetően még hatékonyabban szolgálják majd ki a magyar embereket – hangoztatta Kelemen Hunor.
A megbeszélés elején a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományi Kar dékánja, Călin Hintea a BBTE és különböző magyarországi egyetemek között eddig is létező, jól működő együttműködések fontosságát ecsetelte.
– Reméljük, hogy a szatmári és a sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatunk mellett megvalósulhat az az álmunk is, hogy Kolozsváron magyar nyelvű közigazgatási alap- és mesteri képzést indítsunk. A BBTE eddigi gazdag – több mint 500 alap- és mesterképzési programot tartalmazó – oktatási kínálatát egészíti ki Kolozsváron a magyar nyelvű közigazgatási képzés. A hangsúly most is a minőségen van, hisz minden programunk esetében ezt célozzuk meg. A hivatalos visszajelzések, azaz a rangsorok is azt mutatják, hogy az egyetemen minőségi oktatás folyik – összegzett Sóos Anna. A rektorhelyettes elmondta: az új programot tartalmazó kormányhatározatot ugyan még nem bocsátották ki, de remélhetőleg július elejéig ez megtörténik. Amennyiben a kormányhatározat még várat magára, akkor az érdeklődők csak ősszel felvételizhetnek erre a szakra. Soós Anna rektorhelyettestől megtudtuk: Kolozsváron húsz ingyenes helyre lehet jelentkezni a közigazgatási alapképzésen, magyar nyelven, de lesznek tandíjas helyek is. A két kihelyezett tagozaton (Szatmárnémetiben és Sepsiszentgyörgyön) is 20-20 ingyenes helyet hirdettek meg. A mesteri tagozaton a helyek száma még nem tisztázott. 
– Kiváló kezdeményezésnek tartom a magyar nyelvű közigazgatási képzést. Ahhoz, hogy egy állam eleget tudjon tenni állampolgárai elvárásainak, hatékony és nagyon jól képzett közigazgatási szerkezetre van szüksége. Romániában még sok a tennivaló e téren is, hogy azt érezzük: az állam ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az adófizető elvár tőle – közölte Kelemen Hunor, majd a jelenlegi romániai közigazgatási szakemberhiányt említette. 
Balogh Márton egyetemi oktató azt hangsúlyozta: céljuk az, hogy a képzési program minél inkább megfeleljen az elvárásoknak, ez pedig a gyakorlati és elméleti szakemberek közti kommunikációt feltételezi. Kiderült: az oktatók között magyarországi szakemberek is lesznek.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke közölte: reméli, hogy ez az új szak majd gátat vet annak a régi beidegződésnek, miszerint „az elmúlt időszakban nagyon sokan azért iratkoztak be különböző képzésekre, hogy legyen egyetemi diplomájuk, és a közigazgatásban nagyobb fizetést kapjanak”. Megígérte: az elkövetkezőkben még jobban megerősítik az együttműködést a BBTE-vel. Kolozsvár alpolgármestere, Oláh Emese kifejtette: a közigazgatásban jól képzett, fiatal szakemberekre van szükség, és ezt elősegíti a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a BBTE közti együttműködés tágítása is. 
Markó Bálint rektorhelyettes pozitív fejleménynek nevezte Kolozsváron a magyar közigazgatási képzés beindítását, emellett a megyei adminisztrációkkal való jó kapcsolat kialakítását, az együttműködés és a tudásátadás jelentőségét hangsúlyozta. 
 – A magyar közigazgatási nyelvezet ismerete nagyon fontos. Még mos is előfordul, hogy egy magyarországi testvérvárosi vagy testvérmegyei kapcsolat során keressük a szavakat magyarul. A közigazgatási nyelvezetet az egyetemen kell elsajátítani. Szívesen vállaljuk, hogy a hallgatóknak szakmai gyakorlatot szervezünk – közölte Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke.
A Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Vákár István elmondta: Kolozs megyében is jól fognak a magyarul tudó közigazgatási szakemberek.
Gyergyóremete polgármestere, Laczkó-Albert Elemér arra figyelmeztetett: az anyanyelvű közigazgatási képzés végzőseinek nagyon jól kell tudniuk románul is, illetve ismerniük kell a szakfogalmakat románul és magyarul, és egy felsőfokú román nyelvvizsga is jól fogna a székelyföldi önkormányzatokban dolgozó magyar személyeknek. Balla Ferenc, a Kolozs Megyei Tanács egyik RMDSZ-es tanácsosa már most megígérte, hogy beiratkozik a magyar közigazgatási mesteri képzésre. Lőrinczi Zoltán Kolozs megyei RMDSZ-es tanácsos azt vetette fel, hogy a közigazgatási szakot magyar nyelven végző fiatalokat egy-egy önkormányzat ösztöndíjjal támogathatná, így biztosítva be a szakképzett, fiatal munkatársat.
Fejes Zoltán Levente székely származású fiatal a líceumot magyar nyelven végezte, az egyetemen viszont románul tanult, hat éven át pedig a michigani egyetem doktori programjában vett részt. A büntető igazságszolgáltatásban kriminológusi végzettséggel rendelkező fiatalember a román és a magyar nyelv mellett az angol nyelv ismeretének fontosságát, a kritikus gondolkodás és a problémamegoldás elsajátítását hangsúlyozta.
Nagy-Hintós Diana Szabadság (Kolozsvár)

Továbbra sincs engedély a többi Kolozsvár-táblára
Továbbra sem lehet tudni, mikor helyezik ki a többi háromnyelvű helységnévtáblát Kolozsvár bejáratainál – derült ki Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen Vákár Istvánnal, a megyei tanács alelnökével, illetve Antal Gézával, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnökével az elmúlt egy év önkormányzati munkáját értékelték ki. Az alpolgármester a legnagyobb sikernek egyértelműen a szászfenesi bejáratnál kihelyezett háromnyelvű helységnévtáblát tartja, amelyen magyarul is feltüntették Kolozsvár nevét. Reméli, hogy Kisbács, Apahida és Erdőfelek határában is hamarosan kikerülnek a táblák, a megyei útigazgatóság azonban még mindig nem bocsátotta ki a szükséges engedélyeket. A szászfenesi tábla kihelyezésére azért kerülhetett sor, mert az a telek a város tulajdonában van, ez leegyszerűsítette a folyamatot.
A Kolozsvár-táblákkal kapcsolatban elhangzott: a hivatal messze túllépte az engedély kibocsátására megállapított 30 napos határidőt, a válasz azonban még várat magára. Mindennek – úgy tűnik – semmilyen következménye nincs Romániá­ban.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közti helyi megállapodás sorsát feszegető újságírói kérdésre Oláh Emese elmondta: a tábla kihelyezése elsősorban a civil kezdeményezésnek köszönhető, amely peres útra vitte az ügyet, sajnos nem a politikai alkuknak. Vákár István, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke szerint vannak települések, ahol működik a PNL–RMDSZ koalíció, más helyeken viszont nem. Lásd Szászfenest, ahol az egyezmény megkötésének másnapján árulás történt, ezért nem lett RMDSZ-es alpolgármestere a községnek. Ami viszont a megyét illeti, Vákár szerint Alin Tişe liberális tanácselnök részéről megvan az együttműködési készség.
Kolozs megyében több olyan település van, ahol a hatályban levő közigazgatási törvény értelmében magyarul is ki kell írni a helység és a közintézmények nevét, erre azonban nem mindenhol került sor. A megyei RMDSZ most azt vizsgálja, hogy az itt élő magyar közösségek élnek-e ezzel a jogukkal, sok esetben nemcsak a politikai akaraton múlik a dolog, hanem mulasztásról van szó. A felmérésről szóló tájékoztatást ígérik.
Gyalui vizet Szilágyságba
Az elmúlt egy év megvalósításait illetően Oláh Emese elmondta: a rendelkezésre álló 10 millió lejes keretből 1,5 millió lejjel magyar rendezvényeket támogat a kolozsvári önkormányzat. Továbbra is kiemelt rendezvénynek számít a Kolozsvári Magyar Napok, amelyre 410 ezer lejt különítettek el. Ezentúl is prioritást jelent a magyar bölcsődei csoportok beindítása. Tavaly sikerült egy magyar tagozatot létrehozni, idén egy monostori és egy Donát negyedi bölcsődében tervezik ugyanezt, ez utóbbi esetében azonban kivitelezési gondok merültek fel.
Az alpolgármester beszélt az önkormányzat azon igyekezetéről, hogy lépést tartson az új kommunikációs és technológiai vívmányokkal. Amint arról lapunk is tudósított, beindították a My Cluj nevű applikációt, amely segítségével a polgárok elküldhetik panaszaikat a városházára. Tervezik az online kereskedelmi engedélyek kibocsátását, illetve a szabad parkolóhelyekről tájékoztató aplikáció létrehozását.
Vákár István, a megyei tanács alelnöke beszélt a Kolozs-Szilágy megyei vízprojektről, amely 300 millió euró értékű befektetés, célja, a gyalui vizet elvezetni Szilágy megyébe. Ez sok község számára nagy jelentőséggel bír, hiszen többen is rácsatlakozhatnak erre a vízhálózatra.
Vákár elmondta: kiemelten foglalkoznak az ipari parkok, kórházak, a reptér fejlesztésével, és beszélt az egyházi és kulturális támogatásokról is. Megemlítette a filharmónia helyzetét, az alkalmazottak bérköveteléseit úgy sikerült abszolválni, hogy nem kellett személyzetet elbocsátani.
Boldogító igen magyarul Aranyosgyéresen is
Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke részletesen ismertette a megye azon településeinek megvalósításait, ahol az önkormányzatban RMDSZ-es frakció működik. Több településen sikerült óvodát, iskolát felújítani, játszóteret, focipályát létrehozni. Elmondta: a közigazgatásban dolgozók bérének növekedése, amelyről a parlament szerdán határozott, az önkormányzati munka minőségének javulásához vezet, hiszen felkészült szakemberek számára is vonzóvá teszi ezt a munkakört.
Fontosnak nevezte a sza­mos­újvári magyar iskola beindítását, és azt is, hogy Aranyosgyéresen – közel száz év után – ismét került magyar a város vezetésébe Szabó Róbert RMDSZ-es alpolgármester személyében. Ezáltal – mondta – itt is lehetőség nyílik például arra, hogy a házasságkötésre magyar nyelven kerüljön sor.
Megtudtuk: Harasztos liberális polgármestere lemondott, a községet néhány napja Szabó József RMDSZ-es alpolgármester vezeti. A kormánynak 90 napon belül időközi választásokat kell szerveznie. Antal viccesen hozzátette: addig is bebizonyíthatjuk, hogy magyar ember is tud tisztességes munkát végezni. Szabadság (Kolozsvár)

Román ünneplés, magyar esély
Ahogy közeledik az 1918-as, a román történeti mitológiában „nagy egyesülésként" emlegetett, valójában egy egyszerű nagygyűlésnél nem sokkal több gyulafehérvári román tömegrendezvény századik évfordulója, úgy szaporodnak a magyarokkal szemben jó esetben csak érzéketlen, rosszabb esetben szándékosan provokatív megnyilvánulások román részről, amelyek célja az, hogy a román nagyközönség előtt bizonyítsák kezdeményezőjük „hazafiságát"
A legújabb ilyen kezdeményezés Nagyváradon látott napvilágot, ahol román értelmiségiek egy csoportja petíciót kezdeményezett, amelynek célja, hogy a települést nyilvánítsák „a román egyesülés városává", arra hivatkozva, hogy Aurel Lazăr helyi román ügyvéd házában írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben a Magyarországon élő románok a magyarok, németek és a többi nemzetiség megkérdezése nélkül kinyilvánították, hogy el akarják szakítani Magyarországtól az általuk is lakott megyéket.
A petíció „kulturált" szellemiségét jól tükrözi, hogy Budapestet az „elnyomó magyarok” fővárosaként emlegeti, ami a korabeli európai országokban – pláne Romániában – élő kisebbségek helyzetét a Magyarországon élőkkel összehasonlítva még akkor is arcátlan hazugság, ha az akkori román jogkövetelések egy részét mai szemmel jogosnak is találjuk. Emellett a Magyarországot végigfosztogató román hadsereget méltatja, amiért leverte a Tanácsköztársaságot, esélyt adva Magyarországnak, hogy a demokratikus fejlődés útjára lépjen – de ami a magyarok „frusztráltsága” miatt nem valósult meg.
Nos, hogy a nemzeti önrendelkezés jogát kirekesztően értelmezve egy 1918-ban 92–93 százalékban magyarok lakta várost akarnak a román egyesülés városává nyilvánítani egy román nyilatkozat aláírása miatt, eleve nem kis cinizmusra vall – az viszont még nagyobbra, hogy a kommunisták valóban indokolt leverése miatt hálát követelnek, amikor közismert tény, hogy a román hadsereg már 1918-ban, vagyis a kommunisták 1919 márciusi hatalomra kerülése előtt megtámadta az antanttal amúgy már fegyverszünetet kötött Magyarországot.
Való igaz, hogy például Nagyvárad polgármestere, Rimler Károly 1919. április 20-án a kommunisták ellen kérte fel bevonulásra a románokat – de a város etnikai viszonyait figyelembe véve az lett volna a természetes, ha ezt követően kivonulnak. Ehelyett azonban hódítóként viselkedtek, mint ahogy tették azt egész Magyarországon, ameddig eljutottak.
Vagyis Románia fegyveres erővel szállta meg Kelet-Magyarországot, amit a győztes nyugati hatalmak azért hagytak jóvá, mert hatalmi érdekeik ezt kívánták, és ezt 1920-ban, a trianoni békediktátumban szentesítették. Az 1918-as nagygyűlés misztifikálása csupán annak elkendőzését szolgálja, hogy Románia a nagyhatalmak kegyéből foglalhatta el és tarthatta meg Erdélyt és Kelet-Magyarországot. Ha ugyanis valóban az önrendelkezés wilsoni elveit vették volna figyelembe, akkor nem hagyhatták volna figyelmen kívül a Kolozsvárott megrendezett, hasonló kaliberű magyar nagygyűlést.
De hagyjuk a történelmet: a legfrissebb magyarellenes lépések közül említést érdemel még a PSD színeiben az Európai Parlamentbe jutott Cătălin Ivan ostoba provokációja, aki Facebook-bejegyzésben vádolta meg az RMDSZ-t azzal, hogy szabályzata tiltja a szövetség politikusainak, hogy románnal házasodjanak. Utóbb maga is elismerte, hogy ez hazugság, ám a maga szemszögéből a mérleg pozitív: hangulatot keltett a magyarok ellen, önmagát pedig „jó románként" könyveltette el, aki figyelemmel követi, mit művelnek a „gyanús” kisebbségek.
De ott vannak az örökös vesszőparipák, a magyar anyanyelvhasználat, az utcatáblák, az oktatás elleni hatósági hadjárat, vagy a Trianon valós történelmi körülményeit vizsgáló, professzionális magyar történészcsapat elleni román hőbörgés. Mindez így, a mélyromán ünnepi felhorgadás küszöbén ismét csak azt jelzi: a románok körében még mindig befejezetlen a nemzetépítés folyamata, amelyet a 21. században is 19. századi, az őshonos kisebbségek elnyomásával, jogainak megtagadásával, történelemhamisítással próbálnak megvalósítani.
Biztosak lehetünk benne, hogy ahogy egyre közelebb kerülünk 2018-hoz, tovább fokozódik majd a soviniszta őrület, és csúcsra pörgetik majd a „ki a nagyobb román”-lemezt, amelynek egyik visszatérő eleme lesz a magyarok ócsárlása, megalázására, provokálására tett kísérlet.
Ugyanakkor a centenárium alkalmából Romániára eső nemzetközi figyelem számunkra, magyarok számára is esélyt jelenthet, ha okosan és jól sáfárkodunk vele.
Jó lenne kihasználni az alkalmat, és idejekorán felkészülni, hogy itthon és a nemzetközi fórumokon is higgadtan, de határozottan, a korszerű emberi és kisebbségi jogi érvekre támaszkodva ismertessük a magyar álláspontot, és leplezzük le a román történelemhamisítást, hazugságokat és a befeketítésünket célzó kampányokat. Hogy a centenárium alkalmából a mindent elöntő nemzetieskedő mámoron túl a jogos kisebbségi sérelmekre, és a száz éve betartatlan román ígéretekre is ráirányítsuk a figyelmet.
Balogh Levente Krónika (Kolozsvár)

Jogainkért emelt szót
A magyar iskolák és a kisebbségi nyelvi jogok védelmében szólalt fel Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője az alsóház plénuma előtt politikai nyilatkozat formájában.
Elmondta, az RMDSZ a rendszerváltás óta küzd a parlamentben, kormányon és ellenzékben azért, hogy több jogot, nagyobb biztonságot, tiszteletet vívjon ki az erdélyi magyaroknak. „A számos sikerünk ellenére a küzdelem nem ért véget, és nem is érhet mindaddig, amíg közösségünket újabb és újabb támadások érik, hiszen ma is azzal kell szembesülnünk, hogy egy gyulafehérvári közhivatalnok arra hivatkozva utasít el egy kezdeményezést, hogy nem csatoltak egy, a katolikus egyház létezését igazoló okiratot. Teszi mindezt abban a városban, ahol 1009 óta működik katolikus püspökség. Marosvásárhelyen egy ügyész akar megszüntetni egy újonnan létrehozott katolikus iskolát, miközben a prefektus a kétnyelvű utcanévtáblák eltávolításán ügyködik. Két nappal ezelőtt egy országos szórású televízió azon töprengett, miért is van szükség arra, hogy a betegek anyanyelvükön kapjanak tájékoztatást. Mi sem bizonyítja jobban, hogy a munkánknak van értelme, és azt folytatnunk kell” – fogalmazott Márton Árpád. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Visszakerült Mérába a magyar nyelvű helységnévtábla
Visszakerült a Kolozs megyei Méra falu határába a magyar nyelvű helységnévtábla, amely most már helyesen tartalmazza a település nevét és megfelel a kötelező szabványoknak, azaz a román és a magyar településjelző ugyanakkora méretű, illetve a betűk méretei is egyformák – tudtuk meg Csoma Botondtól.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke emlékeztetett arra, hogy a táblát a közelmúltban távolították el különböző okokra hivatkozva. Az ügyben az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tagjai, pontosabban a település RMDSZ-es tanácsosai  több átiratot juttattak el a Kisbácsi Polgármesteri Hivatalba (amelynek közigazgatási hatáskörébe tartozik Méra falu) és a Kolozs megyei Prefektúrára. Úgyszintén Csoma Botond volt az, aki személyesen is tárgyalt a kisbácsi polgármesterrel a tábla visszahelyezése érdekében. Az intézkedéseknek végül volt foganatjuk, és tegnap  végre helyére került a magyar nyelvű helységnévtábla. 
Nagy-Hintós Diana SZABADSÁG (Kolozsvár)

„Mérföldkő” az anyanyelvhasználatban
Az eddigi problémákból, konkrét esetekből kiindulva kerestek reális megoldásokat a kisebbségi anyanyelvhasználatra – nyilatkozták a Krónikának a közigazgatási törvényhez megfogalmazott módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoport tagjai.
Szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz az RMDSZ-nek az anyanyelvhasználat kiterjesztését célzó, a 215-ös helyi közigazgatási törvényt módosítani hivatott tervezete.
„Amennyiben az általunk kidolgozott tervezet érvényben lenne, a Marosvásárhelyen leszerelt utcanévtáblák miatt jelentős pénzbírság járna” – példálózott Laczikó Enikő a Krónika ama felvetésére, hogy bár a jogszabály eddig is számos településen előírta a kisebbségi nyelvhasználatot, a legtöbb helyen ez mégsem érvényesült.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának nemrég újra kinevezett vezetője – aki tagja a módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoportnak – kifejtette: pontosan az ilyen helyzetekből indultak ki, és nagy figyelmet szenteltek a gyakorlatban felmerülő problémáknak. „Reális megoldásokat keresünk a problémákra, hiszen a jelenleg érvényben levő jogszabályi környezet egyik hátránya az, hogy a szankciók hiányában sokan fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogait szabályzó előírásokat” – ismerte el az illetékes.
Kizárnák a helyi politikai önkényt
Laczikó Enikő rámutatott, Romániának sajnos csupán fakultatív jellegű előírásai vannak a kisebbségi nyelvhasználatra, hiszen nincs felelősségre vonás. „A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a helyi politikai akarattól függ a nyelvi jogok érvényesítése” – mondta az államtitkár, aki szerint a tervezet épp az ellenőrzési mechanizmusok bevezetése miatt számít „mérföldkőnek”.
„Mindamellett, hogy szankciókat vezetne be annak érdekében, hogy kizárja a helyi politikai önkényt, és ezáltal is ösztönözze a nyelvi jogok betartását, éves jelentéstételre kötelezné az intézményeket és a kormányt” – tette hozzá Laczikó.
A törvények alkalmazását nyomon kell követni, szükség van egy átlátható és hatékony ellenőrzési mechanizmusra, szankciók bevezetésére, hangsúlyozta a Krónikának Ambrus Izabella Brassó megyei képviselő is. „Jelentős pénzbírság kirovásával és más hasonló intézkedések révén ösztönözni lehet a nyelvi jogok betartását” – fogalmazott az RMDSZ-es honatya, aki szintén tagja volt a munkacsoportnak.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)

Madéfalván volt a legalacsonyabb a részvétel a vasárnapi időközi választásokon
Az országban a legalacsonyabb részvételi arányt Madéfalván mérték a vasárnapi időközi polgármester-választásokon. A Hargita megyei településen a szavazásra jogosultak mindössze 14,65 százaléka adta le voksát.
Az este kilenc órai urnazárásig a község két szavazóirodájában összesen 335 személy adta le voksát a szavazásra jogosult 2286-ból – írja az Agerpres hírügynökség a Központi Választási Hatóság adataira hivatkozva. A rendkívül alacsony érdeklődés azzal is magyarázható, hogy a polgármesteri tisztségre egyetlen személy jelöltette magát, Csibi József az RMDSZ színeiben. A madéfalvi elöljárói szék azt követően üresedett meg, hogy a bíróság jogerős döntéssel összeférhetetlenséget állapított meg a korábbi polgármester, Szentes Csaba (RMDSZ) esetében.
Országos szinten a szavazásra jogosultak 33 százaléka voksolt
A szavazásra jogosult, körülbelül 630 ezer választópolgár mintegy 33 százaléka adta le voksát az este kilenc órai urnazárásig vasárnap az időközi helyhatósági választásokon – írja még az Agerpres. A legnagyobb részvételi arányt Szilágy megyében mérték (81,53 százalék), ezt követi Fehér (77,32 százalék) és Krassó-Szörény megye (78,27 százalék.
Alacsony volt a részvétel Craiován, ahol mindössze a választók 19,02 százaléka adta le voksát. Târgu-Jiu új polgármesterének megválasztása sem keltett nagy érdeklődést a lakosságban, mindössze 31,92 százalékuk élt szavazati jogával urnazárásig.
Románia 32 megyéjében, összesen 49 településen választottak polgármestert vasárnap. Az időközi helyhatósági választásokat egyrészt az tette indokolttá, hogy egyes elöljárók a 2016. decemberi parlamenti választások eredményeként Románia törvényhozó testületének tagjaivá váltak. Másrészt bizonyos polgármesterek jogerős törvényszéki ítéletek, összeférhetetlenségek miatt nem tölthetik be a tisztségüket. Székelyhon.ro

Dragnea örülne, ha az RMDSZ kormányon lenne a „nagy egyesülés” centenáriumán
MTI - Ismét az RMDSZ kormányra hívása mellett érvelt Liviu Dragnea, a bukaresti kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint a „sebek gyógyulását” szolgálná, ha a magyar érdekképviselet kormányon lenne 2018-ban, amikor az ország „a Román Királyság és Erdély nagy egyesülésének” centenáriumát ünnepli.
A pártelnök a România TV hírtelevízióban vasárnap este azt mondta: nem zárkózik el attól, hogy felkérje az RMDSZ-t a kormányzati részvételre – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség magyar kiadása. Dragnea kifejtette: egyelőre nem tárgyaltak erről Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökkel, a kisebbik kormánypárt a szabadelvű ALDE elnökével, erre csak a kormány tevékenységének kiértékelése után kerül sor.
„Az RMDSZ-esek mindig jól felkészült, hatékony, komoly és szorgalmas embereket javasoltak a kormányzati tisztségekbe.
Akárhány kormányban részt vettek, soha nem emlékszem olyasmire, hogy teljesítményhiánnyal lehetett volna vádolni őket” – mondta Dragnea a România TV-nek adott interjúban. A PSD elnöke kifejtette, hogy azért is pozitív lépésnek tartaná az RMDSZ felvételét a kormánykoalícióba, mert 2018-ban a „nagy egyesülés” centenáriumát ünnepli az ország. „Azt hiszem, hogy jövőre lehetőségünk kínálkozna több seb bekötözésére. Jó megoldás lenne, de még nem beszéltem velük. Talán tévedek, talán egyesek megharagszanak, talán egyeseknek gondjuk van ezzel, de mindannyian románok vagyunk. (...) Én azt mondom, hogy jót tesz, ha kevesebb köztünk a feszültség és több a híd, így, a románok között. Persze, ez kényes téma. Én nem zárom ki, nem utasítom el a gondolatot, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Biztos, hogy jó megoldás volna, de sem nekem, sem Tăriceanu úrnak nem volt velük komoly, megfontolt beszélgetésünk erről” – idézte a szociáldemokraták vezetőjét az Agerpres.
Liviu Dragnea először az RMDSZ májusi kongresszusán hívta burkoltan a kormánykoalícióba a magyar szövetséget, amellyel a decemberi választások után parlamenti együttműködésről – az előre egyeztetett törvénytervezetek kölcsönös támogatásáról – állapodott meg a PSD-ALDE koalíció.
A román sajtó most azért vette ismét elő a témát, mert feszültségek támadtak Sorin Grindeanu szociáldemokrata kormányfő és a PSD vezetősége között. A kormány politikai összetételének megváltozásához (az RMDSZ bevonásához) a parlament bizalmi voksára van szükség, ami jó alkalom lehet Dragneának egy nagyszabású kormányátalakításra. Krónika (Kolozsvár)

Nehezen került vissza a magyar felirat
Hosszas egyeztetés után ismét kikerült a Kolozs megyei Méra bejáratához a kétnyelvű, a román és a magyar megnevezést is tartalmazó helységnévtábla, amelyet útfelújításra hivatkozva távolítottak el, a munkálatok után viszont csak a román feliratot tették vissza – tájékoztatott közleményében az RMDSZ. Csoma Botond, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke rámutatott: Kisbács köz­ség – amelyhez Méra tartozik – RMDSZ-es tanácsosai többször is jelezték a polgármesternek a hiányosságot, de a probléma nem oldódott meg.
Csoma Botond ezért két beadványt is benyújtott a prefektúrára, és személyesen felvette a kapcsolatot Florin Mureşan elöljáróval, míg végül megoldódott a magyar felirat kérdése. Az elmúlt időszakban az RMDSZ Kolozs megyei szervezete összesítette azokat a településeket, ahol nem tartják be a közigazgatási törvény anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásait, noha a kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Ezeken a településeken a helyi tanácsosok segítségével kívánják betartatni a jogszabályt, ha pedig ez nem vezet eredményre, a mérai ügyhöz hasonlóan a prefektushoz fordulnak. (Krónika)
ANTISZEMITA FALFIRKÁK. Antiszemita feliratok jelentek meg a kolozsvári neológ zsinagóga falán. Schwartz Róbert, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke arról tájékoztatott, hogy a rendőrségen és más illetékes hatóságoknál is panaszt tesz ez ügyben. Mint elmondta, a zsinagóga (amely egyben a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidóság emléktemploma is) utcára néző falán holokauszttagadó felirat és egy áthúzott Dávid-csillag jelent meg. „Nagyon súlyos, ami történt” – tette hozzá a zsidó hitközség elnöke. Holocaust never happened – olvasható a zsinagóga falán, valamint a fekete festékkel áthúzott Dávid-csillag alatt ez a felirat: Toate cele bune (Minden jót). A kolozsvári neológ zsinagógát 1887-ben építették, a templom ma műemlék. (Agerpres)
LEZUHANT EGY MIG. Gyakorlórepülés közben lezuhant tegnap a román légierő egy MiG–21 LanceR típusú repülőgépe a Fekete-tenger partvidékén, a Konstancát kiszolgáló Mihail Kogălniceanu repülőtértől néhány kilométernyi távolságra. A pilóta katapultált. A védelmi minisztérium közleménye szerint a gép a bolgár légierővel közösen szervezett Thracian Eagle 2017 hadgyakorlaton vett részt, leszálláshoz készülődött, amikor a pilóta súlyos motorhibát jelentett. A MiG–21-es a lakott térségektől távol zuhant le és kiégett. A konstancai mentőszolgálat a pilótát a roncs közelében eszméletlen állapotban találta, később azonban magához tért, állapota stabil. A hírtelevíziók értesülései szerint a pilóta súlyos gerincsérülést szenvedett. Az utóbbi két évtizedben a román légierő több mint húsz MiG–21-ese hajtott végre kényszerleszállást vagy zuhant le. A korábban 110 vadászgépből álló flottában mára körülbelül 30–40 harcképes gép maradt. (MTI) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Fókuszban a regionális és kisebbségi nyelvek Ülésezett az ELEN Választmánya
Két hét múlva tárgyalja a Romániáról szóló jelentést az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája Titkársága – derült ki a hétvégén az ELEN Valenciában megtartott választmányi ülésén, amelyen a testület tagjaként jelen volt Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke is. A testület tagjai közt találhatók még a baszk, katalán, galíciai, asztúriai, gall, skót, ír, okszitán nyelv népszerűsítéséért dolgozó regionális szervezetek képviselői is.
Az EMNT és az SZNT közös árnyékjelentést küldött a nyelvi charta romániai alkalmazásával kapcsolatban, és ez év április elején a charta szakértői találkoztak Kolozsváron az árnyékjelentések készítőivel. Sándor Krisztina elmondta Sixto Molinának, az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája Titkársága vezetőjének, hogy remélik, az általuk megfogalmazott hiányosságok és szempontok megjelennek majd az Európa Tanács által szeptemberre várható jelentésben.  Az ülésen részt vevőkkel Sándor Krisztina ismertette az elküldött árnyékjelentéssel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a Romániában az RMDSZ által beterjesztett közigazgatási törvénymódosító javaslatcsomag nyelvhaszná­latra vonatkozó kedvező javaslatait. Ugyanitt szóba került a FUEN által elindított aláírásgyűjtés is, amely Minority SafePack néven vált ismertté. Az ELEN 44 európai nyelvi közösség tagságával működő hálózat, amely a különböző európai kisebbségi és regionális nyelvek egyenlőségéért küzd. Az EMNT 2014 novemberében csatlakozott hivatalosan is a szervezethez. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szebeni magyarként képviseli Székelyföldet
Városlátogatásra és sajtótájékoztatóra hívta a székelyudvarhelyi újságírókat Benedek Zakariás szebeni RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki Udvarhelyszéken nyert mandátumot. A honatya személyesen kalauzolta végig a történelmi városközponton a sajtó képviselőit, majd a Magyar Házban beszélt az elmúlt időszakban az RMDSZ által is támogatott törvényekről, tervezetekről.
Az építészmérnök diplomával rendelkező politikus számos érdekes információval szolgált, például az ő igazgatósága alatt történt néhány fontos történelmi épület renoválása, restaurálása Szeben központjában. Beszédében kitért a multikulturális városban élő magyarok jelenlegi helyzetére, az éppen most zajló nemzetközi színházfesztiválra, és arra, hogy magyarként miként élik meg a mindennapokat, hogyan illeszkednek be a város életébe, majd a parlamenti tevékenységéről beszélt. „Iktattuk a 215-ös közigazgatási törvényt, amely szerint 20 százalékról 10 százalékra szeretnénk csökkenteni az anyanyelv-használati küszöböt, és szeretnénk bevezetni egy kedvezményes küszöböt: hányan laknak egy településen, milyen kisebbségek élnek és annak függvényében lehessen használni a kisebbség nyelvét. Ellenőrzés alatt szeretnénk ezt tartani, hogy betartják-e vagy sem. Lehetővé tettük az anyanyelv használatát az egészségügyben, illetve a szociális szolgáltatásokat végző intézményekben. Kérni fogjuk, hogy 2018. december elsején hozzák összhangba a romániai törvényeket a gyulafehérvári nyilatkozatban foglalt ígéretekkel, jogszabálytervezetet iktattunk az önkormányzatok pénzügyi autonómiájának erősítéséért. Elfogadták azt a tervezetet is, amely előírja, hogy ki és milyen mértékben felel a közigazgatási dokumentumok aláírásáért, úgy gondoljuk, hogy a felelősséghez társított arányos bérezés visszaszoríthatja a korrupciót.”
A képviselő gyakran felkeresi az udvarhelyszéki települések elöljáróit, és megpróbál segíteni mindenben, amiben segítségét kérik, viszont ha nem az ő hatáskörébe tartozik az adott probléma, továbbítja kollégáinak. „A legtöbb polgármester a vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekkel fordul hozzám, úthálózatok, hidak javításának lehetőségeiről érdeklődnek” – fogalmazott Benedek Zakariás.
Nagyálmos Ildikó Nyugati Jelen (Arad)

Kelemen Hunor: az RMDSZ-t nem hívták kormányra
„Biztos, hogy nem szívott valamit?” Így reagált kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök Eugen Tomac képviselő kijelentésére, miszerint RMDSZ-es miniszterelnököt jelölne Sorin Grindeanu helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD).  
A Népi Mozgalom Párt (PMP) politikusa azt állítja: PSD-s politikusok megerősítették azt az értesülését, hogy RMDSZ-es kormányfője lesz Romániának. A képviselő ezt „rendkívül aggasztónak” nevezte.
"Dragnea már a saját kollégáiban sem bízik, de akkor sem megoldás, hogy az RMDSZ berkeiből jelöljön miniszterelnököt. Konkrét névről nincs tudomásom, de tárgyalnak erről a lehetőségről, és szerintem ez rendkívül aggasztó. (...) A parlamentbeli kollégáktól értesültem erről, PSD-sek is voltak köztük. (...) Képesnek tartom erre Liviu Dragneát" - fogalmazott Tomac, arra utalva, hogy a szociáldemokrata pártelnök leváltaná a kormányfőt.
Tomac kijelentéseit Kelemen Hunor badarságnak nevezte. "Megkérdezték Tomac úrtól, mit szívott ma reggel? (...) Elég súlyos, hogy egy pártvezető ilyen badarságokat képes mondani, teljes komolysággal. (...) Amúgy az RMDSZ-tagok is pont olyan román állampolgárok, mint Tomac úr, nem kellene úgy tekintenie ránk, mint az országot fenyegető természeti katasztrófára. Ma azonban, azt hiszem, szívott valamit" - mondta a szövetségi elnök a sajtónak.
Kelemen hozzátette, az RMDSZ-t hivatalosan nem hívták meg a kormányba, és "amíg van miniszterelnök, van koalíció, és megvan a koalíciót támogató többség", fölösleges tárgyalni a témáról. "Én nyitott vagyok a párbeszédre bárkivel, de csak konkrét tények, nem pedig mindenféle találgatások alapján" - tette hozzá. maszol.ro

Ötszáz lejért herdálnák el Mákófalva Kós Károly által tervezett kultúrotthonát
Kós Károly által tervezett kultúrotthont játszana át a román állam kezére az RMDSZ-es alpolgármester a Kolozs megyei Mákófalván. A színmagyar falu református egyházi tulajdonban lévő közösségi épületét 500 lejért venné meg a román többségű önkormányzat.
Az elképesztő esetet az EMNP nem hagyta szó nélkül, alábbiakban olvasható közleményük:
„A 2017. június 13-i Egeres községi önkormányzati ülésének napirendjén szerepel a mákófalvi kultúrotthon megvásárlása. Both György alpolgármester javaslatára 500 lejért akarják megvenni a mákófalvi református egyház 1947-ben államosított, majd 2000-ben visszaigényelt és visszaszolgáltatott kultúrotthonát. 
A  presbitérium döntése a kérdésről
Az épületet az 1930-as években Kós Károly tervezte, 1937-ben került a helyi református egyház tulajdonába, jelenleg viszonylag jó állapotban van. A jelenlegi RMDSZ-es alpolgármester, aki egy ideig református gondnok is volt, tudatos félrevezetéssel meggyőzte a mákófalvi presbitériumot, hogy az épületet a felújítás érdekében el kell adni a helyi önkormányzatnak. 
A Néppárt határozottan ellenzi a helyi közösség egyházi vagyonának elherdálását, éppen ezért felszólítjuk az egeresi RMDSZ-es tanácsosokat, ne támogassák a kultúrotthon visszaállamosítását!”
Péntek Levente, 
az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei alelnöke,
Egeres község önkormányzati képviselője
http://itthon.ma/erdelyorszag, 2017. jún. 13.
Megszavazta az egeresi önkormányzat a mákófalvai kultúrotthon eladását
Az RMDSZ öt voksával simán megszavazta Egeres község önkormányzata a református egyház tulajdonában levő, Kós Károly által tervezett mákófalvai közösségi épület megvásárlását. A mindössze ötszáz lejes nevetséges áron elkótyavetyélt épület eladására még a református egyház illetékesei is rá kell bólintsanak.
Mint arról beszámoltunk a felháborító ügyre az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete hívta fel a figyelmet, és közleményben kérte, hogy a község RMDSZ-es önkormányzati képviselői ne szavazzák meg a több mint furcsa előterjesztést. A kérésnek nem volt foganatja, az önkormányzat ma szótöbbséggel rábólintott az ügyletre.
A szavazáson hat liberális és öt RMDSZ-es önkormányzati képviselő szavazott igennel, ketten tartózkodtak, egy képviselő nem volt jelen, Péntek Levente, a Néppárt képviselője pedig nemmel szavazott. Nyilvánvaló tehát, hogy az RMDSZ szavazatai nélkül nem sikerült volna az ingatlant átjátszani a román többségű község román vezetésű önkormányzatának kezébe. http://itthon.ma/erdelyorszag

Saját pártja szorongatja Grindeanut (Kormányválság)
Lemondásra szólította fel Sorin Grindeanu miniszterelnököt Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke, a kormányfő azonban egyelőre nem hajlandó önként távozni. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök cáfolta, hogy az SZDP a kormánykoalícióba hívta volna a magyar érdekképviseletet, és elzárkózott attól, hogy találgatásokra reagálva megelőlegezze, mit tenne a szövetség kormányválság esetén.
A szocialista párt elnöke többször, legutóbb tegnap szembesítette Grindeanut azzal, hogy elveszítette a pártvezetés bizalmát, ezért azt kérte tőle, hogy önként távozzon. Dragnea a kormányprogram végrehajtásának késlekedésére hivatkozott, egyebek mellett arra, hogy a kormány nem hozta létre a választási kampányban beígért szuverén befektetési alapot. Az SZDP-ben is egyre többen sürgetik a teljes Grindeanu-kormány távozását, Niculae Bădălău szociáldemokrata alelnök tegnap azt nyilatkozta, hogy sok területen hiányos a kormány munkája, például a pénzügy, szállítás, mezőgazdaság területén.  Sorin Grindeanu azonban nem mutat hajlandóságot a távozásra, egyre több jelét adja önállósulásának, láthatóan igyekszik elhatárolódni az SZDP elnökétől, és – egyes elemzők szerint – arra vár, hogy Dragneát második korrupciós pere végleg eltávolítsa a politikából. Ha viszont önként nem hajlandó lemondani, akkor az SZDP megvonhatja tőle és a kabinettől a politikai támogatást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a parlamentben a kormánykoalíció törvényhozói megszavaznak egy bizalmatlansági indítványt, ami a kormány bukásához vezet. Liviu Dragnea korábban bejelentette, hogy a pártvezetés alapos elemzésnek veti alá a kormánytagok eddigi, féléves teljesítményét. A kiértékelés következtetéseit várhatóan mai ülésén vonja le az SZDP végrehajtó bizottsága, ezután pedig várható, hogy Dragnea a nyilvánosság előtt is bejelenti, kik azok a miniszterek, akiknek a munkájával elégedetlen a párt, milyen mértékű kormányátalakítást tart szükségesnek annak vezetősége. Klaus Iohannis államfő – akinek kormányváltás esetén meglehetősen tág mozgásteret biztosít az alkotmány – kiváró álláspontra helyezkedett az üggyel kapcsolatosan, szóvivőjén keresztül annyit üzent, hogy csak hivatalos bejelentésekre fog reagálni, egyébként pedig az SZDP felelőssége, hogy kiértékelje miniszterei teljesítményét. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke tegnap azt mondta, nem kapott hivatalos felkérést a Szociáldemokrata Párttól vagy annak elnökétől, Liviu Dragneától a kormányra lépésre, ő pedig nem kommentál spekulációkat. A Népi Mozgalom Párt parlamenti képviselője, Eugen Tomac tegnapi nyilatkozatát, miszerint Liviu Dragnea RMDSZ-es miniszterelnököt tervez jelölni Sorin Grindeanu helyére, badarságnak nevezte Kelemen Hunor. „Megkérdezték Tomac úrtól, mit szívott ma reggel? (...) Elég súlyos, hogy egy pártvezető ilyen badarságokat képes mondani, teljes komolysággal. (...) Amúgy az RMDSZ-tagok is pont olyan román állampolgárok, mint Tomac úr, nem kellene úgy tekintenie ránk, mint az országot fenyegető természeti katasztrófára” – mondta a szövetségi elnök a sajtónak. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Visszaállamosítást kiáltanak a Kós Károly tervezte mákófalvi kultúrotthon ügyében
Tudatos félrevezetést gyanít a néppárt Kolozs megyei vezetősége annak kapcsán, hogy Egeres község önkormányzata alig 500 lejért vásárolhatja meg a mákói kultúrotthont a református egyháztól. Az alpolgármester és a helyi lelkész ezzel szemben a felújítás szükségességével magyarázza a szimbolikus értékű adásvételt.
Lehetséges visszaállamosításra hívta fel a figyelmet az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezete, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy Egeres község önkormányzata alig 500 lejért vásárolhatja meg a mákófalvi kultúrotthon épületét, amely jelenleg a református egyház tulajdonában van. A Kós Károly által tervezett ingatlan átvételére vonatkozó határozatot keddi ülésén meg is szavazta a község képviselő-testülete, az adásvételi szerződést viszont csak később írják alá, az üzletet ugyanis előbb az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőségének is jóvá kell hagynia – értesült a Krónika az érintettektől. A tanácsülésen az RMDSZ öt és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat tanácsosa igennel voksolt, a néppárt politikusa ellenezte az adásvételt, a két szociáldemokrata (PSD) tanácsos pedig tartózkodott. Péntek Levente néppártos tanácsos, az EMNP Kolozs megyei szervezetének alelnöke keddi közleményében kijelentette: az ingatlan azért cserélhet gazdát, mert Both György, Egeres RMDSZ-es alpolgármestere – aki korábban református gondnok is volt – tudatos félrevezetéssel meggyőzte a mákófalvi presbitériumot, hogy az épületet a felújítás érdekében el kell adni a helyi önkormányzatnak.
Péntek Levente azt is közölte: az épület, amelyet az 1930-as években Kós Károly tervezett, 1937-ben került a református egyház tulajdonába, jelenleg pedig viszonylag jó állapotban van.
Ezzel szemben Both György alpolgármester a Krónikának határozottan cáfolta, hogy az épület kielégítő állapotban van, elmondása szerint a korábban államosított, majd a mákói egyházközség által 2002-ben visszakapott épület felújítására az elmúlt 15 évben nem voltak források. „A kultúrotthon tetőszerkezete beázott, mert leestek a cserepek, bent lehullott a vakolat, szétment a padló” – sorolta a problémákat. Az ingatlanba ugyanakkor nem vezették be sem a folyóvizet, sem az áramot, nem rendelkezik mellékhelyiséggel, így csak bajosan lehet eseményeket szervezni, a falunak így nincs olyan közösségi tere, ahol esküvőket, kulturális eseményeket lehet tartani.
Az elöljáró lapunknak leszögezte: a karbantartás már nem elég, az épület teljes felújításra szorul, ami rengeteg pénzbe kerül. „A polgármesteri hivatal átvette, és úgy döntött, legfeljebb két éven belül teljesen új kultúrotthont alakítunk ki.
Melyik a jobb? Hagyjuk, hogy dőljön össze, mert az egyháznak nincs pénze, vagy adjuk oda valakinek egy jelképes összegért, aki felújítja?” – tette fel a kérdést Both. Hangsúlyozta: valamennyi szükséges engedélyt – beleértve a református püspökség jóváhagyását is – megszerezték, ezek nélkül nem döntöttek volna az ingatlan sorsáról. Az alpolgármester szerint Péntek Levente csak „kavarja a puliszkát”, a mákói közösség pedig tisztában van az adásvétel céljával. Both azt is közölte: az 500 lejes vételárat nem ő, hanem a presbitérium javasolta.
Lapunknak mindezt megerősítette Barabás Berta Erika, a mákófalvi református egyházközség lelkésze, aki arról számolt be: két éve került a kalotaszegi településre, a közösség pedig akkor jó ideje fontolgatta, hogy eladja a kultúrotthon épületét, mivel nem tudja fenntartani. Kifejtette: miután az egyház 2002-ben visszakapta az ingatlant, egy ideig használták, ott működött például a színjátszó kör, bevételeik is voltak, de felújításra nem volt pénzük, emiatt jutottak arra a megoldásra, hogy eladják az ingatlant az önkormányzatnak. A presbitérium egyébként 2012 novemberében úgy döntött: az épületet megmentés céljából átadják a helyi Kós Károly Egyesületnek, erre 2013-ban meg is kapták a püspöki jóváhagyást, de időközben a civil szervezet befejezte működését, ezért döntöttek az eladás mellett.
Az eladást ugyan jóváhagyta az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége, ez viszont még nem garantálja az üzletet, az adásvételi szerződést ugyanis csak akkor írhatják alá, ha az egyházközség ingyen használhatja az ingatlant, illetve az önkormányzat ténylegesen vállalja, hogy két–három éven belül elvégezteti a felújítást. Az adásvételi szerződést ugyancsak előzetesen jóvá kell hagynia a püspöki hivatalnak.
Szakértői felmérést kért a püspökség
Vincze Minya István kalotaszegi református esperes az MTI-nek kedden úgy nyilatkozott, maga is furcsának találta, hogy – miközben a református egyház Erdély-szerte az államosított vagyona visszaszerzéséért harcol – a mákófalvi gyülekezet ilyen könnyen lemond a vagyonáról. Hozzátette: az egyházközség arra hivatkozott, hogy nincsenek forrásai az épület fenntartására, és ezért látja szükségesnek az értékesítést. Az esperes ugyanakkor rosszallóan állapította meg, hogy az erdélyi magyar pártok politikai csatározásukba próbálják bevonni az egyházat. Kiss Gábor, az erdélyi református egyházkerület sajtóreferense az MTI-nek elmondta: a püspökség illetékes szervei jóváhagyták az adásvételi kérelmet, de – mint minden hasonló esetben – a mákófalvi kultúrház ügyében is szakértői felmérést kértek az egyházközségtől, hogy az adásvétel a reális áron történhessen.
Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár)

Újabb csapás a katolikus iskolának
Érvénytelenített tanfelügyelőségi határozat
A marosvásárhelyi törvényszék elsőfokú ítéletben érvénytelenítette kedden a Maros megyei tanfelügyelőségnek azt a határozatát, amellyel 2015-ben a Római Katolikus Teológiai Líceumba sorolta az Unirea Főgimnázium magyar osztályait.
Az ítélet kivonata a bíróságok portálján jelent meg. A tanfelügyelőségi határozatot mind a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, mind pedig az Unirea Főgimnázium szülői bizottsága megtámadta a közigazgatási bíróságon. A bíróság összevonta a két pert, és helybenhagyta a felperesek keresetét. Elutasította ugyanakkor, hogy a katolikus iskolába átkerült diákok szüleinek egy csoportja is csatlakozzék a perhez.
Az ítélet nem jogerős, a feleknek a hivatalos kikézbesítéstől számítva 15 nap áll rendelkezésükre a fellebbezéshez.
Csíky Csengele, a civilek a katolikus iskoláért szülői csoport szóvivője az MTI-nek elmondta, az ítélet újabb csapás az iskola számára. Hozzátette: kedvezőtlen ítélet született korábban abban a perben is, amelyben a katolikus iskola és az iskola szülői bizottsága annak a tanfelügyelőségi határozatnak az érvénytelenítését kérték, amely megtiltotta, hogy a katolikus iskolában cikluskezdő osztályok induljanak a következő tanévben.
Az aktivista elmondta, éppen Lucian Goga prefektusnál voltak az iskolaügyről tárgyalni, amikor a kormány képviselője a keddi ítéletről értesült. Hozzátette: a prefektus azonnal intézkedett is, és felszólította a marosvásárhelyi önkormányzatot, hogy állítsa össze, és az önkormányzati testület sürgősségi szavazásával fogadtassa el a város iskolahálózatára vonatkozó határozatot. Ennek a hiánya ugyanis egyformán sújtja a román és a magyar tanintézeteket.
Csíky Csengele elmondta: arra kérték az RMDSZ képviselőit, hogy ne szavazzanak meg olyan marosvásárhelyi iskolahálózatot, amely nem tartalmazza a Római Katolikus Teológiai Líceumot, ez ugyanis azt jelentené, hogy a katolikus tanintézet nem működhet már tovább önálló jogi személyként, osztályait egy másik tanintézet fennhatósága alá rendelik.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) tavaly november elején indított eljárást Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója és Ştefan Someşan volt Maros megyei főtanfelügyelő ellen, mert szerinte annak ellenére járultak hozzá az iskola működéséhez, hogy tudták: valójában a tanintézet nem rendelkezik a működéshez szükséges engedélyekkel. Az igazgató elleni eljárás hónapokra ellehetetlenítette a tanintézet működését. A Maros megyei tanfelügyelőség február végén arról rendelkezett, hogy a vizsgálat miatt bizonytalan jogi helyzetűnek vélt tanintézet nem vehet fel diákokat a cikluskezdő osztályokba. 
MTI Népújság (Marosvásárhely)

Emlékek és tervek keltek életre a falubálon
Lozsád élni akar!
Harminc esztendős szünet után került sor hétvégén egy igazi bálra a Hunyad megyei Lozsádon. A falu 700 éves fennállásának megünneplésére készülve merész revitalizációs terveket szövöget.
– Talán pillanatnyilag merésznek, akár vakmerőnek tűnhet e vállalkozás, melyet Lozsád revitalizációja néven hirdettünk meg. A falu azonban 700 éves múlttal rendelkezik, illetve különleges hagyományokkal, melyeket mindenképp érdemes feléleszteni. Jelenleg száz körüli magyar embert tartanak itt számon, de sokan közülük a szomszédos településeken élnek, dolgoznak, illetve gyakori a külföldön dolgozó fiatal is.  Így nehéz előre megjósolni, hogy e projektnek milyen dinamikája lesz demográfiai szempontból. Azt azonban tapasztalatból állíthatom, hogy Lozsádon még van akkora a közösség, hogy jövőt tudjon építeni. Ehhez elsősorban a szervezettséget kell magasabb szintre emelni – gazdakör megalakítását tervezzük, hiszen a mezőgazdasági támogatások, magyarországi együttműködések révén gazdasági dimenziót is kaphat a revitalizáció. De fontosnak vélem a hasonló létszámú román közösséggel való együttműködést is, a helyi és megyei tanács támogatását és természetesen az EU-s lehetőségek kiaknázását is. Ilyen vonatkozásban már elmondható, hogy uniós pénzből épül ki a falu vízhálózata, az utak le vannak aszfaltozva, tehát egy lakható környezetről beszélünk. Mindenképp el kellene készíteni a falu monográfiáját is, és tudományos igényességgel feltérképezni a feledés szélére sodródott hagyományokat, illetve a sajátos lozsádi nyelvjárást – sorolta a terveket egy szuszra Winkler Gyula EP-képviselő, megyei RMDSZ elnök, Lozsád revitalizációjának ötletgazdája és fő támogatója, hangsúlyozva, hogy valamennyi megvalósításra váró elképzelés a faluban kell gazdára találjon.
Lozsádon meglehetősen elöregedett a lakosság. Van azonban aki fantáziát lát a projektben, és szívvel-lélekkel az ügy mellé áll. – Lozsád nagy múltú falu. Eredetileg a Maros völgyén kanyargó főút mentén volt a település, a mai Pad helyén, aztán a tatárjáráskor a lakosság felmenekült a dombok közé, sűrű erdős vidékre. Gazdálkodásból éltek, a falu szépen gyarapodott. Az 1850-es években 1108 lakosa volt, melyből 801-en vallották magukat reformátusnak. Szép középkori templomunk volt, melyet bő száz éve újjá kellett már építeni. Gyermekkoromban még a románok is magyar iskolába jártak. Aztán az 1960-as évek végén megszűnt az iskola, ma már az egész községben egyetlen óvoda és elemi működik – foglalja össze a falu történetét Székely Attila, RMDSZ tanácsos és egyházi gondnok.  A mai lozsádi életről mesélve fátyolosodik a hangja. A fiatalok szinte mind elköltöztek, vagy a közeli városokban dolgoznak. Van még pár egyéni gazdálkodó a faluban, de jól jönne az összefogás, másképp lehetne értékesíteni a termést, ha együtt próbálkoznának a gazdák. 
– Azért is tartottuk fontosnak e bál megszervezését, hogy az emberek eljöjjenek, találkozzanak, felelevenítsük, hogy is volt rég és megbeszéljük, mit tudnánk tenni a jövőnk érdekében – kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Endre, aki már készítgeti is az egyházi tulajdonban lévő régi iskolaépület felújítási tervét. Kápolnává szeretnék alakítani az ingatlant, melyet a falu teljes közössége használhatna. Kiss Endrének hagyományélesztés terén is vannak elképzelései. A falu történetét, folklórját többen kutatták. – A 20. század végén még petrozsényi diákok is jöttek, beszélgettek az idősekkel, összeírták a különleges tájszavakat. Aztán Zudor Endre tanár úr foglalkozott sokat a falu történetével, az utóbbi időben Vetési László szórványmissziós lelkész jött többször is a faluban, diákok, szakemberek kíséretében. Bő egy évtizede egy falunkbeli házat elvittek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. És nem olyan régen felkeresték édesanyámat, hogy meséljen a lozsádi kertről, mert ezt is szeretnék valahol megörökíteni – mondja Kiss Endre.
Székely Attila a tájszavakat próbálja emlékezetéből előcsalogatni, merthogy a faluban a padlást csak padnak mondják és a kiejtésbeli hangsúly is egészen sajátos. – Volt egy érdekes lozsádi tánc is, a lin. Ma már senki sem járja. Ha mulatság van vagy esküvő, esetleg a csárdást ropják. De van még egy idős néni a faluban, aki ismeri ezt a táncot. Szándékunkban áll őt is kikérdezni – mondja a helyi RMDSZ elnök, aki belátja: hagyomány, kultúra, gazdaság terén egyaránt sok lenne a tennivaló a faluban.
A falu monográfiájának összeállításában sokat segíthetnek az utóbbi évtizedekben sorra itt szolgáló lelkészek, akik szintén eljöttek a hétvégi bálba. Albert István nyugalmazott esperes a hetvenes években még állandó lelkészként szolgált a gyülekezetben. Kun Árpád lelkipásztor is hosszú évekig szolgált Lozsádon. Ma Sipos Szabolcs szászvárosi lelkipásztor havonta két alkalommal tart istentiszteletet a felújításra szoruló százsztendős templomban. A gyülekezet a több száz éve álló papi lakot is szeretné újraépíteni. – A falai düledeznek, a tetőszerkezet megomlott. Új parókiaépületre lenne szükség – állítja a gyülekezet gondnoka.
Miközben múltat emlegetünk, s jövőbetekintő tervek kapnak szárnyra, a dévai Szőts testvérek és Domokos Balázs hangszerein megszólal a muzsika, s a szépen felújított falusi kultúrház nagytermében, udvarán egyre többen gyülekeznek. – 120 felnőtt és 13 gyermek jelentkezett be a bálra. Sokan közülük már csak évente egy-két alkalommal jönnek haza Lozsádra. Nagy szeretettel fogadjuk őket, tombolát is szerveztünk, zenekart fogadtunk, hogy megadjuk a módját a bálnak – mondja Székely Attila, s az érkezők között tisztelettel köszönti a falu polgármesterét, Botescu Adinelt is.
A szépen terített asztalok mellett megoldódnak a nyelvek. Magyar és román szavak keverednek és a bálozók szemmel láthatóan jól érzik magukat Lozsádon. A gyermekek is hamar birtokba veszik a jókora udvart. – Én bízom abban, hogy lassan újraéled a falu és 2020-ban, Lozsád 700 éves fennállásának megünneplése nem csupán egyszeri nagy rendezvényről szól majd, hanem egy kis külső segítséggel és a közösség szervezettségi fokának emelésével már életképes fejlesztésekről, jövőbeni tervekről beszélhetünk – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő.  
Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad)

Bíróság elé kerül Horváth Anna ügye
Az elkövetkező időszakban, hosszas huzavona után, bíróság elé kerül Horváth Anna ügye – tudtuk meg. Az iratcsomóban foglaltak, illetve az eddigi eljárások törvényességét ellenőrző speciális testület úgy ítélte meg, az ügy bíróság elé kerülhet. Értesüléseink szerint az imént említett grémium a volt kolozsvári alpolgármester és ügyvédje által benyújtott összes kérést visszautasította.
Amint arról lapunk többször beszámolt, az RMDSZ-es tisztségviselő például több ízben kérte az ügyészség által igényelt és a bíróságok által ­folyamatosan fenntartott hatósági felügyelet feloldását. Úgy értesültünk, a testület Horváth Anna azon kérésének megválaszolását is elutasította, hogy jogos volt-e vagy sem a tavalyi, több hónapig tartó lehallgatás.
Az októberi kihallgatást követően az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) decemberben emelt vádat Horváth Anna ellen. Áprilisban a Kolozs Megyei Táblabíróság elutasította a volt kolozsvári alpolgármesternek a DNA bizonyítékgyűjtési eljárásai ellen benyújtott kifogásait. Márciusban Horváth Anna lemondott alpolgármesteri tisztségéről.
Októbertől a politikus folyamatosan hatósági felügyelet alatt van, illetve eltiltották tisztsége gyakorlásától.
Amint arról több ízben beszámoltunk, Horváth Annát befolyással való üzérkedéssel vádolja a DNA, és 2016. október elejétől hatósági felügyelet alá helyezték az alpolgármestert, aki fizetés nélküli szabadságot vett ki eltiltása idejére. A vádirat szerint Horváth Anna hatvan fesztiválbérletet fogadott el a tavaly júniusi választási kampányban tevékenykedő önkéntesei számára egy ingatlanfejlesztőtől, cserében pedig megsürgette számára a városházán egy építési engedély kiadásához szükséges jóváhagyások több éve elhúzódó kibocsátását.
Kiss Olivér Szabadság (Kolozsvár)

Román kormányválság - Erdélyi elemző: szükség lehet az RMDSZ-re egy új többség kialakításában
Salat Levente kolozsvári politológus szerint szükség lehet a Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ) annak a parlamenti többségnek a kialakításában, amely véget vet a romániai kormányválságnak.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) politológia karának a dékánhelyettese az MTI kérdéseire válaszolva elemezte a romániai kormányválság kialakulásának a körülményeit, és megoldási lehetőségeit. Úgy vélte: a román kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli hatalmi harc vezetett a Grindeanu-kormány iránti bizalom megvonásához.
Salat Levente szerint kicsi az esélye annak, hogy a Liviu Dragnea PSD-elnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök közötti konfliktus pártszakadáshoz vezessen, de ha Grindeanu néhány követője kilép a pártból, egyre törékenyebbé válik a koalíció parlamenti többsége, és egyre nagyobb szüksége lesz a koalíciónak az RMDSZ támogatására.
A politológus nyilvánvalónak tartotta, hogy a koalíciós pártok a kormány teljesítményének a felmérésével csupán ürügyet kerestek Sorin Grindeanu menesztésére. Szerinte ez annak ellenére is igaz, hogy sok vonatkozásban jogos a kormánnyal szembeni kritika. "Elég csak a közszférában megígért, majd aztán több lépésben visszavont fizetésemelések körüli egészen nevetséges oda-visszalépegetésekre gondolni" - részletezte Salat Levente. A valós okot azonban abban látta, hogy Liviu Dragnea úgy érezte: lépnie kell ahhoz, hogy ne csússzék ki a kezéből a párt irányítása.
Megemlítette: a PSD-ben hagyománya van annak, hogy a párt "megeszi a saját vezetőit". Így történt ez Adrian Nastasevel, Mircea Geoanával, majd Victor Pontával is. "Most bekövetkezett az, amitől Dragnea tartott: a miniszterelnök, miután beletanult a szerepébe, hatalmi pozícióból lépett fel ellene. Dragnea veszélyeztetve érezte a pozícióját, ezért lépett" - magyarázta az elemző.
A kormányfő menesztését szerinte a párton belüli több érdekcsoport is szorgalmazhatta. Ezek közül a gazdasági érdekcsoportot tartotta a legjelentősebbnek. Ezt a csoportot az zavarhatta, hogy a kormány nem hozta létre a kormányprogramban szereplő szuverén befektetési és fejlesztési alapot. "Ez azt jelentette volna, hogy a pénzügyi alapokból elkülönítenek egy olyan részt, amelyből átláthatatlan és diszkrecionális módon lehetett volna kiszolgálni a klientúrát" - értelmezte. A párton belüli fontos érdekcsoportnak nevezte a korrupciós ügyekben érintett politikusoknak a csoportját is. Őket azoknak az intézkedéseknek a késése fordította a kormány ellen, amelyek a büntetlenségüket biztosítják.
Megemlítette: sajátos Liviu Dragnea esete is, hiszen a bíróság választási csalás ügyében már jogerősen elítélte, de felfüggesztett büntetést kapott, és közeleg a másik - hivatali visszaélési - ügyében is az ítélethirdetés, amely letöltendővé alakíthatja a korábbi, felfüggesztett ítéletet is. "El lehet képzelni, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ennek elejét vegye" - fogalmazott Salat Levente.
A politológus kizártnak tartotta, hogy Grindeanu a PSD szakadását tudja elérni. Ehhez szerinte nem eléggé erős a kormányfő hátországa. Salat Levente szerint a miniszterelnök csupán a presztízsét próbálta védeni, amikor elutasította, hogy - a pártelnök forgatókönyve szerint - lemondjon a tisztségéről. "Részéről ez egy reménytelen személyes ambíció kibontakozása, aminek nincs támogatottsága a PSD-n belül, és komoly politikai projekt sincs mögötte" - vélekedett.
Salat Levente a kormányfő időhúzásaként értelmezte, hogy csak arra az esetre helyezte kilátásba lemondását, ha Klaus Iohannis államfő biztosítja, hogy a PSD soraiból jelöli ki a következő miniszterelnököt is. Megjegyezte: az államelnök csak akkor jelölhet új miniszterelnököt, ha már megüresedett a miniszterelnöki szék, ez a helyzet pedig a kormányfő lemondása által, vagy egy bizalmatlansági indítvány parlamenti megszavazását követően állhat elő. Úgy vélte, a PSD nevetség tárgyává válna, ha arra kényszerülne, hogy bizalmatlansági indítvánnyal buktassa meg a saját kormányát. Ha mégis ez a forgatókönyv érvényesülne, a politológus biztosra vette, hogy a párt előre bebiztosítaná a szavazás számára kedvező kimenetelét.
Salat Levente felidézte: Liviu Dragnea már többször is utalást tett arra, hogy szívesen látná az RMDSZ-t a baloldali kormányban. Szerinte a magyar szövetségnek azt kell elemeznie, hogy érdemes-e "hírbe hoznia magát" a meglehetősen rossz megítélésű baloldali kormánnyal. Hozzátette azonban, hogy a szövetségnek nagyon nehéz lenne ellenállni egy kormányzási felkérésnek. "A stabilitásra az országnak nagyon nagy szüksége van, és ha ez csak az RMDSZ kormányra lépésével válik lehetővé, akkor nem egyszerű ez elől kitérni" - fogalmazott az elemző. Úgy vélte azonban, hogy az RMDSZ-nek csak akkor lenne szabad kormányzati szerepet vállalnia, ha "a PSD demagóg választási ígéreteitől" mentesítenék a kormányprogramot, és egy teljesen átlátható, számon kérhető program megvalósítására vállalkozna a koalíció. Minimálisnak látta egy ilyen program kialakítási esélyét.
Az MTI kérdésére Salat Levente elgondolkodtatónak nevezte, hogy mivel járna, ha az RMDSZ kormányon lenne Nagy-Románia megalakulásának a jövőre esedékes centenáriumán. Valószínűsítette, hogy az évforduló miatt fel fognak lángolni, és olykor el is fognak szabadulni a nemzeti indulatok. Úgy vélte azonban, hogy a koalíció részeként az RMDSZ éppen "a fék szerepét tudná eljátszani", ha kiegyensúlyozottan, szakszerűen viszonyulna a várható kilengésekhez.
Gazda Árpád, MTI

Grindeanu kitart
Szerdán késő este a kormánykoalíció mindkét pártja, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) is megvonta a politikai bizalmat Sorin Grindeanu kormányfőtől, ő azonban kijelentette: csak akkor mond le, ha az államfő szociáldemokrata miniszterelnököt nevez ki a helyébe. Klaus Iohannis államfő a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció „belső válságára”, akik tegnapi ülésükön megszavazták, hogy bizalmatlansági indítványt terjesztenek be a miniszterelnök ellen, és a pártból is kizárják Grindeanut. A kormányfő tegnap esti sajtótájékoztatóján kijelentette: csak azután mond le kormányfői tisztségéről, miután a helyzetért fő felelős Dragnea lemond. Az SZDP végrehajtó bizottságának döntését Liviu Dragnea pártelnök azzal indokolta, hogy a kabinet késett a kormányprogram gyakorlatba ültetésével, a célkitűzések alig 13 százalékát teljesítette, a választási programban vállalt intézkedések 60 százalékának teljesítésével késik, ezenfelül a program számos további vállalása is csak részben teljesült. Az SZDP-ülést követő sajtóértekezleten Dragnea azt állította: nem biztos, hogy a SZDP végrehajtó bizottsága megvonta volna a támogatást a teljes kormánytól, de Grindeanu még a szavazás előtt távozott, előtte pedig jelezte, kész lemondani, ha az államfő szociáldemokrata politikusnak ad kormányalakítási megbízást. A szociáldemokraták egy olyan határozatot is elfogadtak a gyűlésen, miszerint megfosztják párttagságától azt a SZDP-s politikust, aki miniszteri tisztséget vállal egy olyan kormányban, amelyet a párt nem támogat.
Grindeanu a lemondatásáról
A miniszterelnök, aki az SZDP szerda késő esti ülésének vége előtt távozott a tanácskozásról, a kormány székházában tartott sajtóértekezletén azt állította, az eltávolítását célzó kísérlettel az SZDP végrehajtó bizottsága a jobbközép ellenzéket és Klaus Iohannis államfőt „ajándékozta meg”. Grindeanu ismét nyomatékosította: csak abban az esetben hajlandó lemondani, ha az államfő az SZDP-ből nevesít kormányfőjelöltet. Arra a kérdésre, hogy miként fog kormányozni miniszterek nélkül (ugyanis a koalíciós pártok vezetői azt állították, hogy a kabinet minden minisztere megírta lemondását), Grindeanu leszögezte: a kormánynál még nem iktattak egyetlen lemondást sem, de ha ez be is következne, 15 nap áll rendelkezésére, hogy ezeket az iratokat továbbítsa a miniszterek felmentésére jogosult államfőnek, és a lemondott tisztségviselők helyére esetleg újakat jelöljön. 
Grindeanu beszámolt arról, hogy lemondása fejében különböző állami intézmények vezetését, illetve egy következő kormányban való tagságot is felajánlottak neki. Érthetetlennek nevezte, hogy az EU legnagyobb gazdasági növekedésével, legkisebb inflációjával, számottevő reálbérnövekedésével rendelkező országának fél éve beiktatott kormánya ellen saját pártvezetése intézzen támadást. Ürügynek nevezte azt, hogy a kormányprogram végrehajtásának késései miatt próbálják lemondatni, amire nem talál más magyarázatot, mint egyetlen ember – Liviu Dragnea pártelnök – vágyát a korlátlan hatalom birtoklására. Elmondta: a pártülésen felajánlotta Dragneának, hogy mondjanak le mindketten tisztségükről, hiszen kormánya névsorát az SZDP elnöke állította össze, így mindkettejüknek vállalniuk kell a felelősséget a kabinet állítólagos kudarcáért.
Az államfő álláspontja
Klaus Iohannis államfő a kormánypártoktól vár megoldást a szociálliberális koalíció „belső válságára”, rámutatva, hogy egyelőre még nem állt elő olyan helyzet, amelyben az alkotmány szerint az államfőnek kell lépnie – tudatta tegnap Mădălina Dobrovolschi, az elnöki hivatal szóvivője. Iohannis szóvivője szerint az elnök tudomásul vette, hogy a koalícióban elégedetlenség állt elő a kormány tevékenységével kapcsolatban, és a teljes kabinet leváltását akarják. Ugyanakkor felszólította a kormánykoalíciót, hogy a politikai bizonytalanság megelőzése érdekében mielőbb oldja meg belső válságát. Amikor a miniszterelnöki tisztség megüresedik – vagy lemondás, vagy a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány nyomán –, akkor az államfő késedelem nélkül elindítja egy új kormányfőjelölt megbízásához szükséges alkotmányos eljárást – szögezte le az elnöki hivatal szóvivője.
Bizalmatlansági indítvány és kizárás a pártból
Bizalmatlansági indítványt terjesztenek be hétfőn a parlamentben Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen, aki megtagadta, hogy lemondjon tisztségéről – erről a kormányt eddig támogató SZDP–LDSZ szociálliberális kormánykoalíció vezetőtestületei döntöttek tegnap. A kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás parlament együttes ülésén, az SZDP–LDSZ koalíciónak pedig összesen 247 törvényhozója van. A Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A SZDP ülésén médiaértesülések szerint „a kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemon­dását.
Összeesküvés-elméletek Egyes hírforrások arról számoltak be tegnap, hogy az SZDP jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban álló Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban. Liviu Dragnea a tegnapi gyűlés után azt nyilatkozta, egyedül ő a hibás a kialakult helyzetért, mert bízott Grindeanuban, és párttársait is meggyőzte, hogy kormányfőnek jelöljék. Dragnea szerint a kormányfő nagyon sokat változott az utóbbi időben, jelenleg csupán eszköz valakik kezében, a párt ostrom alatt van, a kormánypalotát pedig „egy illegális csoport” foglalta el, amely „puccsra készül”. Azt nem tudta megmondani, ki irányíthatja a háttérből a kormányfőt, de szerinte „professzionális módon koor­dinált akciót” hajtott végre.  Az SZDP „politikai dramolettje” az egykori Demokrata Liberális Párt két tagjának a műve, akik „tudják, hogyan kell belülről tönkretenni egy pártot” – véli a Népi Mozgalom Párt elnöke, Traian Băsescu.
Csak Dragnea után mondana le
Sorin Grindeanu tegnap esti sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy bármennyire is szeretne megszabadulni tőle Dragnea, az egykori LDP-s politikus, ő mindig szociáldemokrata volt és marad, mert Liviu Dragnea nem tudja kisajátítani magának a pártot. Mint mondta, egy pártot nem lehet végrehajtó bizottság által irányítani, amint az utóbbi időben történt, és felszólította Liviu Dragneát, vállaljon felelősséget a politikai válságért, mert ő nevezte ki a minisztereket, egyedül neki köszönhető, ami az országban történik. „Azt kérem Liviu Dragneától, hogy hétfőig gondolkozzon, és lemondásával vállalja a felelősséget ezért a válságért. Amint Liviu Dragnea lemond, én is lemondok” – mondta Grindeanu, hozzátéve: nem ő az, aki ragaszkodik a székéhez azért, hogy megmeneküljön a múltjától. A kormányfő arról is beszélt, hogy csupán a pártvezetés irányából érkező nyomás miatt mondtak le a miniszterek, de azért még vannak támogatói a párton belül. Grindeanu két félretájékoztatással kapcsolatosan is állást foglalt: Dragnea összeesküvés-elméletével kapcsolatosan kijelentette, nem ő szokott teniszezni, italozni a hírszerző szolgálat munkatársaival, a miniszterek pedig azért nem tudtak vele kommunikálni, mert a párt vezetősége irányából más utasítások érkeztek, mint amiket a kormányfőtől kaptak. Kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy Dragnea lemondatásával maga törne a pártelnöki tisztségre.
Az RMDSZ lehetséges szerepe
Salat Levente kolozsvári politológus szerint szükség lehet az RMDSZ-re annak a parlamenti többségnek a kialakításában, amely véget vet a kormányválságnak. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem politológia karának dékánhelyettese felidézte: Liviu Dragnea már többször is utalást tett arra, hogy szívesen látná az RMDSZ-t a baloldali kormányban. Szerinte a magyar szövetségnek azt kell elemeznie, hogy érdemes-e „hírbe hoznia magát” a meglehetősen rossz megítélésű baloldali kormánnyal. Hozzátette azonban, hogy a szövetségnek nagyon nehéz lenne ellenállni egy kormányzási felkérésnek. „A stabilitásra az országnak nagyon nagy szüksége van, és ha ez csak az RMDSZ kormányra lépésével válik lehetővé, akkor nem egyszerű ez elől kitérni” – fogalmazott az elemző. Az MTI kérdésére Salat Levente elgondolkodtatónak nevezte, hogy mivel járna, ha az RMDSZ kormányon lenne Nagy-Románia megalakulásának jövőre esedékes centenáriumán. Valószínűsítette, hogy az évforduló miatt fel fognak lángolni és olykor el is fognak szabadulni a nemzeti indulatok.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Képviselői tevékenységét ismertette Csoma Botond
Az elmúlt fél év parlamenti munkájáról számolt be csütörtöki kolozsvári sajtótájékoztatóján Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselője, aki egyben az alsóház közigazgatási szakbizottságának is az alelnöke. Elmondta: képviselőként a közigazgatási vagy a jogi szakbizottság tagja lehetett volna, ám tízéves városi tanácsosi tevékenysége miatt az előbbit választotta. Csoma Botond a kolozsvári Vasutas park, a Brassai-líceum természettudományi osztályának megszüntetése, a március 15-i Erdély-zászló kapcsán kirobbant ügy és per, a 215-ös közigazgatási törvény módosítása kapcsán interpellált a parlamentben. Az első mandátumát töltő politikus kifejtette: parlamenti képviselőként elsődleges célja a Kolozs megyei lakosok érdekeit képviselni. Az öt interpelláció közül négyre már szóbeli és írásos választ kapott.
A Vasutas park jelenlegi helyzete tarthatatlan. A kolozsvári önkormányzat felújítaná a területet, ám ezt nem teheti meg csak abban az esetben, ha rendelkezik a tulajdonjoggal. A közlekedési minisztériumba benyújtott interpellációmban kértem a minisztert, hogy egy kormányhatározat segítségével szolgáltassák vissza a park tulajdonjogait Kolozsvárnak. Erre meg is kaptam az írásos választ március 27-én, miszerint hamarosan napirendre kerül a téma. Két hónap elteltével ismét beadvánnyal fordultam a közlekedési miniszterhez, mivel semmilyen előrehaladás nem történt ebben az ügyben, erre még várom a választ” – ismertette az ügy állását tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Csoma Botond.
A Brassai Sámuel Elméleti Líceum esetében március 21-én adta be azt a dokumentumot az oktatási minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy a nagy múltú iskola természettudományi osztálya maradjon meg és a turisztikai szakosztályt szüntessék meg. A válasz mindenki számára ismert: a beiskolázási tervben a tanfelügyelőségnek kizárólagos döntő joga van, így a minisztérium ebben az esetben semmit sem tehetett – fejtette ki a képviselő, aki szerint az ügy megoldása csakis úgy lehetséges, ha módosítják az oktatási törvényt, és a minisztériumnak több hatáskört biztosítanak ilyen esetek megoldásakor.
„Az Erdély-zászló körül kialakult botrány részleteit már közöltük korábban is: a csendőrség a szervezőkre hárította azt a felelősséget, amelynek következtében négy magyar embert büntettek meg a kolozsvári március 15-i ünnepségen, mert Erdély-zászlóval vonultak fel. A jegyzőkönyv szerint a szervezőknek kötelességük volt szólni a zászlót lobogtatóknak, hogy csomagolják össze azokat. Ellenben a csendőrség azt nyilatkozta, a szervezők kérték őket, hogy emeljék ki a tömegből az említett személyeket. Ezzel kapcsolatosan a belügyminiszterhez fordultam beadvánnyal. A válasz a csendőrség álláspontját támogatta, viszont tudomásunkra hozták, hogy a sértetteknek 15 napjuk van fellebbezni az üggyel kapcsolatosan” – fejtette ki Csoma. Az ügyben már volt egy tárgyalás, és a határozat meghozatala rövid időn belül megtörténhet. 
A képviselő beadvánnyal fordult az illetékes miniszterhez a Kalotaszentkirály és Kiskalota községeket érintő elkezdett vízgyűjtő miatt. 2008-ban kezdték el a vízgyűjtő tó kialakítására vonatkozó munkálatokat, viszont a projektet nem fejezték be. Következményként veszélybe kerülhet a DN1N közlekedési híd, amely 20 lakóhely elszigetelését és további öt ház, illetve a DN1 közút elárasztását okozhatja Nagykalota településen. A képviselő kérte a munkálatok sürgősségi befejezését. A víz és erdőgazdálkodási minisztérium forráshiánnyal indokolta a munka leállítását és a költségvetés módosítását javasolták megoldásként.
A múlt héten megszavazott egységes bértörvényről Csoma Botond elmondta: az RMDSZ azért támogatta, mivel a méltányos fizetések hozzájárulnak egyrészt ahhoz, hogy felkészült szakemberek vállaljanak munkát az önkormányzatokba, másrészt pedig a polgármesterek, alpolgármesterek is hatékonyabb munkát tudnak folytatni a közösségeik érdekében.
A jövő héten kezdődik a 215-ös, a helyi közigazgatásról szóló törvény módosításáról szóló vita a képviselőház közigazgatási bizottságában. Az RMDSZ szándéka az, hogy az anyanyelv-használati küszöböt 20 százalékról 10-re csökkentsék. Továbbá vezessenek be egy újnak számító kedvezményes küszöböt, amely szintén előírná azt, hogy a településen bizonyos számban élő nemzeti kisebbség használhassa anyanyelvét a közigazgatásban. A törvénytervezet szankciókat is tartalmaz a törvény be nem tartása esetén.
A képviselő beszámolt arról is, hogy a héten konzultációt kezdeményezett az önkormányzati vezetőkkel, amelyben arra kérte őket, fogalmazzanak meg javaslatokat a közbeszerzési törvény módosítására, jobban mondva egyszerűsítésére. 
Nagy-Hontós Diana Szabadság (Kolozsvár)

Grindeanu: Dragnea mondjon le, mert ő a felelős a kormányválságért
Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnökre hárította a kormányválság felelősségét Sorin Grindeanu román miniszterelnök, és felszólította, hogy hétfőig mondjon le a PSD éléről. Csütörtöki sajtóértekezletén azt ígérte: maga is lemond a kormány éléről, ha Dragnea megválik párttisztségétől.
Grindeanu nem adott magyarázatot az ultimátumban megszabott határidőre. Csütörtökön a koalíciós pártok úgy döntöttek: hétfőn bizalmatlansági indítványt terjesztenek a parlament elé, hogy leváltsák Grindeanut.
A szociálliberális parlamenti többség hétfőn terjeszti be a bizalmatlansági indítványt – közölte Călin Popescu Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a liberális ALDE elnöke. Hozzátette: a parlamenti voksoláson lezárják a politikai válságot.
Az MTI emlékeztet: a kormány leváltásához 233 voksra van szükség a kétkamarás román parlament együttes ülésén. A PSD-ALDE koalíciónak 247 törvényhozója van.
Romániában azt követően alakult ki kormányválság, hogy a koalíciós pártok a kormányprogram végrehajtásának késésére hivatkozva szerdán megvonták bizalmukat Sorin Grindeanu kabinetjétől, a miniszterelnök azonban bejelentette, hogy nem hajlandó lemondani.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén azt is egyhangúlag megszavazták, hogy Grindeanut megfosztják párttagságától – közölte Liviu Dragnea pártelnök. Így a PSD–ALDE koalíció elkerüli azt, hogy „saját kormánya” ellen terjesszen be bizalmatlansági indítványt. A PSD ülésén médiaértesülések szerint a „kormánypalotában kísértő volt kollégaként” emlegették Grindeanut, arra utalva, hogy kormánya valamennyi minisztere benyújtotta lemondását. Grindeanunak törvényesen 15 nap áll rendelkezésére, hogy továbbítsa a lemondásokat az államfőnek. Amíg az államfő azokat nem veszi tudomásul, és nem bocsátja ki a felmentésükről szóló rendeletet, a tárcavezetők hivatalosan tisztségben maradnak. Román hírforrások arról számoltak be csütörtökön, hogy – a PSD jelenlegi vezetőjével nyílt konfliktusban lévő – Victor Ponta volt kormányfő kormányfőtitkári tisztséget vállalna az elnéptelenedett Grindeanu-kormányban.
Grindeanu csütörtökön Facebook-üzenetben szólította meg azokat, akik „valóban hisznek a PSD-ben”.
Azt állította: két évtizede tagja a pártnak, és nem ragaszkodik a kormányfői tisztséghez, de úgy véli, a pártvezetés döntésével minden hatalmat politikai ellenfelük, a jobboldali Klaus Iohannis elnök kezébe ad. Grindeanu szerint ő azt akarja elérni, hogy a PSD kormányon maradjon, az államfő ismét szociáldemokrata jelöltnek adjon kormányalakítási megbízást.
Tăriceanu: újrakezdhetjük a tárgyalásokat az RMDSZ-szel
A Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu csütörtökön az Agerpres szerint úgy nyilatkozott: elképzelhető, hogy a bizalmatlansági indítványt a kormányon kívüli pártok parlamenti képviselői közül is néhányan meg fogják szavazni. Tăriceanu ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy az új kormányba bevonják az RMDSZ-t is.
„Ha a jövőben, miután a bizalmatlansági indítvány eredményeképpen Grindeanu urat távozásra szólítják fel, az RMDSZ hajlandóságot mutat részt venni a koalícióban és a kormányban, ismét tárgyalhatunk erről a lehetőségről, hisz amint tudják, mi már tavaly is beszéltünk erről és nyitottak voltunk rá” – mondta az ALDE elnöke, hozzátéve, hogy egyelőre még korai arról beszélni, hogy az RMDSZ-szel fennálló parlamenti együttműködésből lesz-e kormányszintű együttműködés.   Krónika (Kolozsvár)

Nem irgalmazott a bíróság, ismét perre megy az egyház a váradi pénzügyi palotáért
Két fronton harcol a hazai igazságszolgáltatás által visszaállamosított irgalmas rendi ingatlanért, az egykori nagyváradi pénzügyi palotáért a római katolikus egyház. Egyrészt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán fellebbezi meg a jogerős bírósági döntést, ugyanakkor itthon új pert indít az ügyben, mondta el a Krónikának Böcskei László megyéspüspök.
Az egyházi elöljáró szerint a jogászokkal való tanácskozás során ezt a két lehetőséget azonosították, és egyikről sem akarnak lemondani. Kifejtette, első körben nemzetközi jogorvoslatért folyamodnak, az európai bíróságra benyújtandó iratcsomót hamarosan leadják, de az új per is előkészítés alatt áll. „A kettő nem zárja ki egymást,
a strasbourgi per egy előző döntésnek a megfellebbezése, a másik pedig egy teljesen új eljárás” – mondta a püspök. Hangsúlyozta, az egyház tovább harcol jogos tulajdonáért, bár a Bihar Megyei Tanács – melynek a korábban visszaszolgáltatott épületet ítélték – már a leromlott állagú épület felújítását tervezi. „Mivel megnyerték az előző pert, lépniük kell, hiszen az épület elég rossz állapotban van, és napról napra romlik. De ettől függetlenül a mi eljárásunk megy tovább” – jelentette ki lapunknak Böcskei László.
Beomolhat a felső emelet?
Az irgalmas rendi ingatlan felújítására a megyei tanács nemzeti liberális párti (PNL) frakciója be is nyújtott egy határozattervezetet, közölte pénteki sajtótájékoztatóján Ionel Avrigeanu frakcióvezető. Elmondta, pártja stratégiát vált a tanácsban, az eddigi ellenzéki szerep után a jövőben kezdeményezőként kíván fellépni.
A liberálisok ugyanis, miután nem sikerült megszerezniük az elnöki tisztséget, az RMDSZ-es Pásztor Sándor által elnökölt testület számos fejlesztési projektjét akadályozták meg. Avrigeanu a konstruktív ellenzékiség első lépéseként a pénzügyi palota felújítását említette.
A megyevezetésnek rendeltetést kell találnia az ingatlan számára, melynek felújítását megyei vagy helyi forrásokból is el lehet végezni, vélte. „Vannak alternatívák, csak akarat kell” – mondta Avrigeanu azt inszinuálva, hogy a magyar megyeelnök számára nem sietős a restaurálás. Hozzátette, következő lépésként a nagyváradi filharmónia székhelyének a felújítására nyújtanak be határozattervezetet, melyet szintén visszaigényel a katolikus egyház.
Pásztor Sándor tanácselnök nemrég a Reggeli Újságnak úgy nyilatkozott, nem tudja, mennyibe kerül az impozáns épület restaurálása, jelenleg zajlik a statikai felmérése. Az eddigi eredmények szerint félő, hogy az évek során károsult az épület stabilitása, és beomolhat a felső emelet. A statikai jelentés a következő hónapokban készül el, ekkor derül ki, mekkora volumenű munkáról van szó.
Az anyagi fedezetet azonban nehéz lesz biztosítani, vélte a tanácselnök, mivel jelenleg más projektek élveznek prioritást, mint a múzeum új székhelyének felszerelése vagy a nagyváradi reptér fejlesztése.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

Megszavazza az RMDSZ a bizalmatlansági indítványt?
233 szavazatra van szüksége a PSD-ALDE koalíciónak ahhoz, hogy a hétfőn benyújtásra kerülő bizalmatlansági indítvány sikeres legyen, és megbukjon a Sorin Grindeanu vezette kormány. Korodi Attiila frakcióvezető a Maszolnak elmondta, az RMDSZ viszonyulásáról a Szövetségi Állandó Tanács dönt a későbbiekben.
Elméletileg a koalíció, azaz a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták (ALDE)  244 voksra számíthat, még akkor is, ha levonjuk a Daniel Constantinnal együtt távozó 5 ALDE-s honatyát, és nem számolunk a PSD-s színekben mandátumot nyert, de Sorin Grindeanu kormányfőtitkárává avanzsált Victor Pontával.
Az RMDSZ még nem döntött
Egyelőre rejtély, hogy az RMDSZ melyik oldalra áll. „A koalíció felelőssége összegyűjteni a saját kormánya megbuktatásához szükséges szavazatokat. Ha erre nem képesek, akkor az új kabinet beiktatásához szükséges szavazatokkal sem rendelkeznek. Egyelőre nem tárgyaltunk az RMDSZ-ben a kérdésről, nehéz döntés” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön a Mediafaxnak.
A politikus hozzátette: alapvetően igaza van a PSD-ALDE-koalíciónak abban, hogy a parlamenti többség birtokában azzal a csapattal akarnak kormányozni, amely élvezi a pártok bizalmát, de ezt a váltást cirkusz nélkül kellett volna lebonyolítani. „Egyelőre nem tudom megmondani, hogy mit fogunk csinálni, és ha csinálunk valamit, akkor azt miért fogjuk” – üzent az arra érdemes füleknek Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Közben az Antena3 felröppentette a hírt, hogy Sorin Grindeanu már meg is kereste és megpróbálta maga mellé állítani az RMDSZ-t a bizalmatlansági indítvány ügyében. Ezt Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető pénteken cáfolta a Maszolnak. Tájékoztatása szerint "komplex helyzet" előtt áll az RMDSZ, és a bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos álláspontról várhatóan a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT).
Mit lép az ellenzék?
Ugyancsak kérdéses, hogy hány szavazatot képes elvonni a PSD-frakcióból Victor Ponta. Egyes elemzők szerint számuk elérheti akár a 30-40-et is. A Mentsétek meg Romániát Párt (USR) országos vezetősége péntek reggel úgy döntött, hogy nem vesz részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán. A PNL álláspontja sem kristályosodott ki, a legnagyobb ellenzéki párt esetében bonyolítja a helyzetet, hogy vasárnap tisztújító kongresszust tartanak.
Az elnöki tisztség fő várományosának tartott Ludovic Orban csütörtökön azt nyilatkozta a HotNews hírportálnak, hogy egyelőre nem született döntés a kérdésben. Traian Băsescu, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint „Dragnea lázálmokat kerget", ha azt hiszi, hogy a Grindeanu-kabinet elleni bizalmatlansági indítvány átmegy a plénumban, ezzel azt is sugallva, hogy alakulata a kezdeményezés ellen szavaz majd. A nemzeti kisebbségek frakciója sem foglalt egyelőre állást, de ők hagyományosan a parlamenti többséggel voksolnak.
Grindeanu: több PSD-s honatyával is találkozni fogok
Sorin Grindeanu kormányfő bejelentette, hogy a következő napokban találkozói lesznek szociáldemokrata párti honatyákkal, akikkel egy új kormány alakításáról tárgyal majd. „Az országos végrehajtó bizottságon túlmenően párton belül nagy az aggodalom, mert nyomást gyakorolnak az emberekre, hogy szavazzák meg a saját kormányuk megbuktatását. (...) Nagyon sok emberrel találkoztam ma, fogok még találkozni ma este és a következő napokban. Én felkértem a még tisztségben levő minisztereket, hogy végezzék a dolgukat. A törvény értelmében ezt kell tenniük. Bármilyen döntést hozok, nyíltan és átláthatóan közölni fogom önökkel” – mondta az újságíróknak a miniszterelnök csütörtök esti sajtótájékoztatóján. maszol.ro