Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2016. február 4.
A választásokról tanácskozott az EMNP elnöksége Kolozsváron
Kolozsváron tanácskozott szerdán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége, valamint a szervezet területi igazgatói: az illetékesek a június 5-ei helyhatósági választásokon esedékes jelölt- és listaállításról tárgyaltak, kiértékelték az elmúlt időszak politikai eseményeit, illetve összeállították a párt központi kampánycsapatát, amelyet Zakariás Zoltán, az EMNP alelnöke vezet majd.
A néppárt közleményben jelezte, hogy miután az RMDSZ elzárkózott a magyar–magyar összefogás megvalósításától, Szilágyi Zsolt, az EMNP országos elnöke bejelentette: Marosvásárhely kivételével a néppárt önálló polgármester-jelölteket fog indítani, valamint önálló városi és megyei listákkal vesz részt a nyári önkormányzati választásokon.
Ennek érdekében a szerdai találkozón számba vették azokat a településeket és megyéket, ahol az EMNP számít a szavazók támogatására, emellett kitértek a választásokat megelőző kampány főbb üzeneteire is. „Annak tudatában, hogy a helyhatósági választásokon mindenki »hazai pályán játszik«, a néppárt színeiben induló jelölteknek fokozottan oda kell figyelniük a település és a megye gondjainak megoldására” – hangsúlyozták a közleményben.
Az EMNP ugyanakkor bírálta az RMDSZ-t, amiért visszautasította az összefogást, amellyel állításuk szerint az erősebb magyar képviselet megvalósítását veszélyezteti. „A néppárti jelöltek indulása ebben a helyzetben kiemelt fontosságú, ugyanis csak ez biztosíthatja a helyi közösségek számára a választás szabadságának és a korrupciómentes magyar képviselet megteremtésének lehetőségét” – közölte az EMNP. Krónika (Kolozsvár)
Kolozsváron tanácskozott szerdán az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöksége, valamint a szervezet területi igazgatói: az illetékesek a június 5-ei helyhatósági választásokon esedékes jelölt- és listaállításról tárgyaltak, kiértékelték az elmúlt időszak politikai eseményeit, illetve összeállították a párt központi kampánycsapatát, amelyet Zakariás Zoltán, az EMNP alelnöke vezet majd.
A néppárt közleményben jelezte, hogy miután az RMDSZ elzárkózott a magyar–magyar összefogás megvalósításától, Szilágyi Zsolt, az EMNP országos elnöke bejelentette: Marosvásárhely kivételével a néppárt önálló polgármester-jelölteket fog indítani, valamint önálló városi és megyei listákkal vesz részt a nyári önkormányzati választásokon.
Ennek érdekében a szerdai találkozón számba vették azokat a településeket és megyéket, ahol az EMNP számít a szavazók támogatására, emellett kitértek a választásokat megelőző kampány főbb üzeneteire is. „Annak tudatában, hogy a helyhatósági választásokon mindenki »hazai pályán játszik«, a néppárt színeiben induló jelölteknek fokozottan oda kell figyelniük a település és a megye gondjainak megoldására” – hangsúlyozták a közleményben.
Az EMNP ugyanakkor bírálta az RMDSZ-t, amiért visszautasította az összefogást, amellyel állításuk szerint az erősebb magyar képviselet megvalósítását veszélyezteti. „A néppárti jelöltek indulása ebben a helyzetben kiemelt fontosságú, ugyanis csak ez biztosíthatja a helyi közösségek számára a választás szabadságának és a korrupciómentes magyar képviselet megteremtésének lehetőségét” – közölte az EMNP. Krónika (Kolozsvár)
2016. február 4.
Háritos évértékelő
A fiatalok döntsenek saját sorsukról
Mind több fiatalt sikerült bevonni a társadalmi életbe, érdekeltté tenni őket abban, hogy megpróbálják befolyásolni saját sorsukat – jelentette ki Oltean Csongor. A Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) elnöke hétfőn tartott évértékelő sajtóértekezletet, és mutatta be a szervezet 2016-os terveit.
A Hárit két európai uniós programot bonyolított le az elmúlt esztendőben. Az AHA (Active Healthy Attitude – Aktív hozzáállás az egészséghez) egy 17 ezer eurós Erasmus-pályázat volt, amelyben a több országból összegyűlt fiatalok azon tapasztalataikat osztották meg egymással, amelyekkel a „helyes úton lehet tartani a fiatokat”, hogy kevesebben essenek az ital, dohányzás és a drogok rabjaivá. A másik, a You(th) Work in Youth Guarantee (Fiatalok garancia programja) a munkanélküliség elleni küzdelemre fókuszált – mondta el Oltean Csongor.
A Hárit megszervezte többek között a Szent György-napi Ifjúsági udvart (250 önkéntes, több ezer érdeklődő), a SIC Fesztet (60 önkéntes, 350 állandó résztvevő, több mint négyezer látogató), és társszervezője volt az önkéntesek báljának. Népszerűsítették a nemzetközi programokat, amelyekben az önkéntesek „szinte ingyen utazhattak külföldre”, tágíthatták látókörüket.
A megyeszinten 52 szervezetet koordináló Hárit újabb 50 fiatalt küldene a helyi tanácsokba a 2016-os önkormányzati választásokon, köztük néhány polgármester- és alpolgármester-jelöltet, és embereket állítana a parlamenti választási listára is. Oltean szerint ez ügyben nyitott az RMDSZ, hiszen „nekik sem árt”, ha új arcok jelennek meg a jelöltlistákon. A Hárit idei tervei között szerepel a megye ifjúsági stratégiájának kidolgozása is.
Erdély András. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A fiatalok döntsenek saját sorsukról
Mind több fiatalt sikerült bevonni a társadalmi életbe, érdekeltté tenni őket abban, hogy megpróbálják befolyásolni saját sorsukat – jelentette ki Oltean Csongor. A Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) elnöke hétfőn tartott évértékelő sajtóértekezletet, és mutatta be a szervezet 2016-os terveit.
A Hárit két európai uniós programot bonyolított le az elmúlt esztendőben. Az AHA (Active Healthy Attitude – Aktív hozzáállás az egészséghez) egy 17 ezer eurós Erasmus-pályázat volt, amelyben a több országból összegyűlt fiatalok azon tapasztalataikat osztották meg egymással, amelyekkel a „helyes úton lehet tartani a fiatokat”, hogy kevesebben essenek az ital, dohányzás és a drogok rabjaivá. A másik, a You(th) Work in Youth Guarantee (Fiatalok garancia programja) a munkanélküliség elleni küzdelemre fókuszált – mondta el Oltean Csongor.
A Hárit megszervezte többek között a Szent György-napi Ifjúsági udvart (250 önkéntes, több ezer érdeklődő), a SIC Fesztet (60 önkéntes, 350 állandó résztvevő, több mint négyezer látogató), és társszervezője volt az önkéntesek báljának. Népszerűsítették a nemzetközi programokat, amelyekben az önkéntesek „szinte ingyen utazhattak külföldre”, tágíthatták látókörüket.
A megyeszinten 52 szervezetet koordináló Hárit újabb 50 fiatalt küldene a helyi tanácsokba a 2016-os önkormányzati választásokon, köztük néhány polgármester- és alpolgármester-jelöltet, és embereket állítana a parlamenti választási listára is. Oltean szerint ez ügyben nyitott az RMDSZ, hiszen „nekik sem árt”, ha új arcok jelennek meg a jelöltlistákon. A Hárit idei tervei között szerepel a megye ifjúsági stratégiájának kidolgozása is.
Erdély András. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. február 4.
Kereskényi szerint Romániának is kerítéseket kellene építenie a határra
A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna a menekülthullám esetleges útvonalán lévő délnyugati határrészre – véli Kereskényi Gábor képviselő.
Az RMDSZ-es politikust a Magyar Idők című budapesti napilap kereste meg annak kapcsán, hogy a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Tasnádon nyitna menekültszállót a kormány. Mint korábban írtuk, a Szatmár megyei településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak adnának átmeneti otthont. Az RMDSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltje elmondta: a kormány illetékesei senkivel nem egyeztettek előzetesen, még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről. "Amint tudomást szereztünk a tervekről, tiltakozó akció indult, sikerült összegyűjteni több ezer aláírást. Jómagam interpellációt nyújtottam be Petre Tobă belügyminiszternek, erre azonban a mai napig nem kaptam hivatalos választ" - mondta a képviselő.
Szerinte Szatmár megye földrajzilag sem indokolt helyszín, hiszen több mint 500 kilométerre van a délnyugati határrésztől, ezért ésszerűbb volna Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. "A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna az adott határszakaszra. Talán még nem késő észbe kapni, hiszen a menekültáradat nem fog enyhülni" - vélekedett.
Magyar Idők. maszol.ro
A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna a menekülthullám esetleges útvonalán lévő délnyugati határrészre – véli Kereskényi Gábor képviselő.
Az RMDSZ-es politikust a Magyar Idők című budapesti napilap kereste meg annak kapcsán, hogy a magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Tasnádon nyitna menekültszállót a kormány. Mint korábban írtuk, a Szatmár megyei településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak adnának átmeneti otthont. Az RMDSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltje elmondta: a kormány illetékesei senkivel nem egyeztettek előzetesen, még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről. "Amint tudomást szereztünk a tervekről, tiltakozó akció indult, sikerült összegyűjteni több ezer aláírást. Jómagam interpellációt nyújtottam be Petre Tobă belügyminiszternek, erre azonban a mai napig nem kaptam hivatalos választ" - mondta a képviselő.
Szerinte Szatmár megye földrajzilag sem indokolt helyszín, hiszen több mint 500 kilométerre van a délnyugati határrésztől, ezért ésszerűbb volna Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. "A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna az adott határszakaszra. Talán még nem késő észbe kapni, hiszen a menekültáradat nem fog enyhülni" - vélekedett.
Magyar Idők. maszol.ro
2016. február 4.
Bunta szerint gyengítené az RMDSZ-t a nyílt előválasztás
Bunta Levente polgármester az ellenzéki pártokhoz hű szavazóktól tartva bojkottálná az RMDSZ udvarhelyi állóurnás előválasztását. Szerinte általuk gyengülhet a Szövetség, mivel a „kevésbé népszerű RMDSZ-jelöltre szavaznának”, így növelve az ellenzék jelöltjének esélyeit a júniusi helyhatósági választásokon.
Bunta Levente szerint az RMDSZ területi szervezete szándékosan félreértelmezte a helyiek javaslatát, melyben állóurnás szavazást kértek az udvarhelyi jelöltállítás esetében – jelentette ki a polgármester azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyről lapcsaládunkat csak akkor értesítették, amikor az esemény már elkezdődött. Mint mondta, a Szövetség helyi szervezete arra gondolt, hogy a voksolást csak RMDSZ-tagoknak szerveznék, nem a teljes szavazati joggal rendelkező lakosságnak. Javaslatukat pedig az érdekképviselet szabályzatát alapul véve fogalmazták meg.
Bunta attól tart, hogy ha az előválasztáson más pártok támogatói is részt vehetnek, akkor a voksolás kedvezőtlen eredménnyel zárul. Szerinte az ellenzékiek szándékosan a „gyengébb” jelöltre szavaznának, így nehéz helyzetbe hoznák az RMDSZ-t a helyhatósági választáson. „Rosszindulatúan cselekedtek” – jelentette ki a széki szervezet tagjaira utalva. Azt mondta, a helyi szervezet továbbra is az RMDSZ szabályzatát követve fog tevékenykedni.
Nyílt levél Buntának
Az utóbbi napok történéseire reagálva a széki szervezet ügyvezető elnöke nyílt levelet küldött Bunta Leventének, melyben egyebek mellett számon kérte az udvarhelyi RMDSZ vezetőjét, hogy miért nem jelent meg a Szövetség fórumain, ahol pontosíthatta volna javaslatát. „Az, hogy február 1-jén a városi választmánnyal megpróbálta, majd a városi küldöttgyűléssel is szándékában áll megmásítani saját döntését, mindezt pedig a helyi szervezeti autonómia korlátozásával indokolja, enyhén szólva is meglepő. Az utóbbi időben az Ön állításai és az igazság között egyre kevesebb a metszéspont” – fogalmazott Bíró Barna Botond.
„Minden igyekezete ellenére mi nem leszünk partnerek a közösen hozott szabályok felrúgásában, Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltjéről a városlakók fognak dönteni, előzetes regisztrációhoz kötött előválasztás során, melyre március 13-án kerül sor. Azt javaslom, vegyen részt a megmérettetésen, ne féljen az emberek véleményétől” – írta nyílt levelében Bíró.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
Bunta Levente polgármester az ellenzéki pártokhoz hű szavazóktól tartva bojkottálná az RMDSZ udvarhelyi állóurnás előválasztását. Szerinte általuk gyengülhet a Szövetség, mivel a „kevésbé népszerű RMDSZ-jelöltre szavaznának”, így növelve az ellenzék jelöltjének esélyeit a júniusi helyhatósági választásokon.
Bunta Levente szerint az RMDSZ területi szervezete szándékosan félreértelmezte a helyiek javaslatát, melyben állóurnás szavazást kértek az udvarhelyi jelöltállítás esetében – jelentette ki a polgármester azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyről lapcsaládunkat csak akkor értesítették, amikor az esemény már elkezdődött. Mint mondta, a Szövetség helyi szervezete arra gondolt, hogy a voksolást csak RMDSZ-tagoknak szerveznék, nem a teljes szavazati joggal rendelkező lakosságnak. Javaslatukat pedig az érdekképviselet szabályzatát alapul véve fogalmazták meg.
Bunta attól tart, hogy ha az előválasztáson más pártok támogatói is részt vehetnek, akkor a voksolás kedvezőtlen eredménnyel zárul. Szerinte az ellenzékiek szándékosan a „gyengébb” jelöltre szavaznának, így nehéz helyzetbe hoznák az RMDSZ-t a helyhatósági választáson. „Rosszindulatúan cselekedtek” – jelentette ki a széki szervezet tagjaira utalva. Azt mondta, a helyi szervezet továbbra is az RMDSZ szabályzatát követve fog tevékenykedni.
Nyílt levél Buntának
Az utóbbi napok történéseire reagálva a széki szervezet ügyvezető elnöke nyílt levelet küldött Bunta Leventének, melyben egyebek mellett számon kérte az udvarhelyi RMDSZ vezetőjét, hogy miért nem jelent meg a Szövetség fórumain, ahol pontosíthatta volna javaslatát. „Az, hogy február 1-jén a városi választmánnyal megpróbálta, majd a városi küldöttgyűléssel is szándékában áll megmásítani saját döntését, mindezt pedig a helyi szervezeti autonómia korlátozásával indokolja, enyhén szólva is meglepő. Az utóbbi időben az Ön állításai és az igazság között egyre kevesebb a metszéspont” – fogalmazott Bíró Barna Botond.
„Minden igyekezete ellenére mi nem leszünk partnerek a közösen hozott szabályok felrúgásában, Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármesterjelöltjéről a városlakók fognak dönteni, előzetes regisztrációhoz kötött előválasztás során, melyre március 13-án kerül sor. Azt javaslom, vegyen részt a megmérettetésen, ne féljen az emberek véleményétől” – írta nyílt levelében Bíró.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
2016. február 4.
A bíróságon próbálja kikényszeríteni a nyelvi jogok tiszteletben tartását a CEMO
Evés közben jön meg az étvágy – a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) nem ragad le a három stratégiai perénél, amelyet Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti polgármesterei ellen indít a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésének következetes elutasításáért. Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi civil szervezet vezetője elmondta, hogy a hír bejelentése után több partiumi magyar többségű településről is azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy azonos mulasztásért a CEMO hívja perbe az illető kisváros magyar polgármesterét is.
– Honnan az ötlet és a bátorság, hogy egyszerre három nagyvárosban is stratégiai pert indítsanak utcanévtábla ügyben a polgármesterek ellen?
– Hosszú évek tevékenysége során azt tapasztaltuk, hogy amikor a kétnyelvűségről van szó, a közintézmények nem tekintik kötelezettségüknek a törvényes előírások betartását – és itt nem csak az utcanévtáblákra gondolok. Az általunk megszólított vagy felszólított intézmények még akkor is kibúvókat kerestek, amikor az Országos Diszkriminációellenes Tanács egyértelműsítette számukra, hogy törvénytelenül jártak el. Emlékezzünk vissza az iskolaépületek homlokzatán lévő kétnyelvű táblák bonyodalmára, a marosvásárhelyi önkormányzat mennyi cselezés és időhúzás után helyezte ki nagy ímmel-ámmal. Eddig háttértárgyalások, egyeztetések, kérlelések által próbáltunk érvényt szerezni a hazai törvényeknek és a Románia által is elfogadott nemzetközi nyelvi chartának, de ez túl göröngyös útnak bizonyult. Még akkor is, ha az RMDSZ-es vezetők esetében lényegében a magyarság érdekérvényesítéséről van szó. Itt mindenki úgy tesz, mintha az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények betartása teljesen fakultatív feladat lenne. Rájöttünk, hogy nem megy, hát váltottunk. Azért választottunk egyszerre több települést, mert kíváncsiak vagyunk, miként kezeli a törvényalkalmazási hiányosságokat, félremagyarázásokat, értelmezéseket, mellébeszéléseket a hazai igazságszolgáltatás.
– Mit várnak a hazai igazságszolgáltatástól?
– Az igazságszolgáltatás elméletileg egy objektív terület, amelynek a tisztán megfogalmazott jogok és törvények alkalmazását kellene értelmeznie. Ennek dacára tudatában vagyunk annak, hogy ahány bíróság és ítélet, annyiféle indoklás születik majd. Annál is inkább, mivel eddig is azzal szembesültünk, hogy az említett nyelvi és kisebbségi jogok 2008-ban ratifikált chartájának előírásait sem az Országos Diszkriminációellenes Tanács, sem a bíróságok nem építették be döntéseik indoklásába. Ebből legfeljebb kiderül, hogy Románia kétféle diskurzust folytat: egy hivatalost, amely arra hivatott, hogy kifelé azt bizonygassa, hogy az ország példásan megoldotta a kisebbségi kérdést, és egy másikat, amivel naponta kénytelenek vagyunk szembesülni.
– Ezek szerint inkább tesztelni készülnek az igazságszolgáltatási rendszert?
– Mi megoldást várunk: azt szeretnénk, ha a bíróságok a törvények tiszteletben tartására tudnák rábírni az alpereseket. Szükségesnek tartanánk, ha végre sikerülne a nemzetközi chartát is beépíteni a hazai jogrendszerbe. Minden egyes önkormányzat, amelyet mi vagy más civil szervezetek felszólítottunk a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésére, azzal hárította el a kérés teljesítését, hogy ez a kötelesség a hazai helyhatósági törvényben szó szerint nem szerepel. Érdekes, hogy azok a polgármesterek, akik hajlandóak kitenni a kétnyelvű táblákat, ugyanarra a törvényre hivatkoznak, no meg a nemzetközi előírásokra.
– Három településen keresnek jogi orvoslatot ugyanarra a kérdésre, de említette, hogy további pereket is készülnek indítani. Az erdélyi magyarság Dan Tănasája lesz a CEMO?
– Sok mindent el lehet mondani Dan Tănasăról, de egy biztos: nagyon hatékonyan pereskedik. Tudjuk vagy legalábbis gyanítjuk, hogy egy egész csapat áll mögötte, de tény, hogy a stratégiai pereskedés professzionális módját űzi. Ezen a területen lenne mit tanulni tőle, hisz ezen a téren a magyar közösség alulteljesített.
– Viszont egyértelmű, hogy Dan Tănasă célja nem a jogvédelem, hanem a jogtiprás. Ehhez pedig kiváló partner a román igazságszolgáltatás. Miből gondolják, hogy egy, a magyarság jogaiért síkra szálló szervezet is pont olyan hatékonyan számíthat a bíróságra?
– Nem táplálunk illúziókat, első fázisban biztos nem számíthatunk. Tudjuk, hogy számtalan akadállyal és rosszindulattal fogunk találkozni, hibákat is vétünk, de felkészültünk az útra. Azt látjuk, hogy a legtöbb ügyet nem is tárgyalják érdemben; a bírók technikai, procedurális, perrendtartási hibákat keresnek, és azokra támaszkodva hozzák meg a kisebbség számára kedvezőtlen döntésüket. Így nem sütheti rájuk senki a magyarellenesség bélyegét. Viszont, ha abból indulunk ki, hogy valamikor húsz évvel ezelőtt Magyarországon is számos megkérdőjelezhető, furcsa döntés született a roma diszkriminációs ügyekben, mára viszont a bírói testületek egészen más, szakmai, korrekt ítéleteket hoznak, akkor van némi remény. A téves döntések nem feltétlenül a bírók részrehajlását tükrözték, mint inkább a nemzetközi jogrendben való járatlanságukat. Ha Romániában is egyre több kisebbségjogvédelmi üggyel fognak találkozni a bírók, merem remélni, hogy tapasztalatot szereznek abban, miként kell ezekben objektíven és nem érzelmi alapon dönteni.
– Mi következik Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti után? Megvárják a perek végkimenetelét vagy menet közben már újabb eljárásokat indítanak be?
– Annak tudatában, hogy egy hosszú folyamatnak nézünk elébe, nem tartjuk ésszerűnek megvárni a végleges ítéleteket és azok indoklását. Amint az erdélyi magyar sajtót bejárta a három stratégiai perünkről szóló hír, további helységekből kaptunk felkérést a procedúra beindítására. Többek között olyan magyar többségű városokból kerestek meg szervezetek és civilek, mint például a Szatmár megyei Nagykároly vagy a Bihar megyei Nagyszalonta. Ezeket a településeket magyar polgármesterek vezetik, még sincsenek tiszteletben tartva az anyanyelvhasználati jogok.
– Miért nem ezekkel a magyar elöljárók által vezetett településekkel kezdték? Elvégre az ember előbb a saját portája előtt szokott seperni.
– Ez így van, de mi úgy gondoltuk, hogy a megyeszékhelyekkel kell példát statuálni.
– Átfogalmazom a kérdést: a szatmárnémeti városházát miért nem négy évvel ezelőtt hívták perbe, amikor a települést még magyar polgármester vezette, aki ugyanúgy elhanyagolta a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, mint ahogyan a román utódja teszi most.
– Sajnos a legtöbb erdélyi magyar polgármester elhanyagolja a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, egyáltalán fel sem merül benne, hogy ez közösségi igény, ami jogszerűen megilleti a magyarságot. Tudok olyan kisebb, színtiszta magyar településekről, ahol ádáz küzdelmek árán kerültek ki a kétnyelvű táblák vagy olyan városkáról, Nyárádszeredáról, ahol évekkel ezelőtt még nagyobb és hosszabb harcra volt szükség ahhoz, hogy az RMDSZ tanácsosai beleegyezzenek a főtér Bocskai Istvánról történő elnevezésébe. A Szalontáról és Nagykárolyról kapott levelekben az ott lakók elpanaszolták, hogy ők már régebben is szorgalmazták a többnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, de az RMDSZ-irodákban süket fülekre találtak. Szervezetünk az elmúlt években számos Maros megyei magyar polgármesternek és önkormányzati képviselőnek tartott képzést, bemutattuk a közösség jogait, elmondtuk, hogy a törvény kínálta lehetőségek keretében ezzel élni kellene. Mi mondtuk, mi hallottuk. A legtöbb elöljáró csak a választási kampányban magyarkodik, amint székbe kerül, ezt az ügyet háttérbe tolja.
Szucher Ervin. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Evés közben jön meg az étvágy – a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) nem ragad le a három stratégiai perénél, amelyet Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti polgármesterei ellen indít a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésének következetes elutasításáért. Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi civil szervezet vezetője elmondta, hogy a hír bejelentése után több partiumi magyar többségű településről is azzal a kéréssel fordultak hozzá, hogy azonos mulasztásért a CEMO hívja perbe az illető kisváros magyar polgármesterét is.
– Honnan az ötlet és a bátorság, hogy egyszerre három nagyvárosban is stratégiai pert indítsanak utcanévtábla ügyben a polgármesterek ellen?
– Hosszú évek tevékenysége során azt tapasztaltuk, hogy amikor a kétnyelvűségről van szó, a közintézmények nem tekintik kötelezettségüknek a törvényes előírások betartását – és itt nem csak az utcanévtáblákra gondolok. Az általunk megszólított vagy felszólított intézmények még akkor is kibúvókat kerestek, amikor az Országos Diszkriminációellenes Tanács egyértelműsítette számukra, hogy törvénytelenül jártak el. Emlékezzünk vissza az iskolaépületek homlokzatán lévő kétnyelvű táblák bonyodalmára, a marosvásárhelyi önkormányzat mennyi cselezés és időhúzás után helyezte ki nagy ímmel-ámmal. Eddig háttértárgyalások, egyeztetések, kérlelések által próbáltunk érvényt szerezni a hazai törvényeknek és a Románia által is elfogadott nemzetközi nyelvi chartának, de ez túl göröngyös útnak bizonyult. Még akkor is, ha az RMDSZ-es vezetők esetében lényegében a magyarság érdekérvényesítéséről van szó. Itt mindenki úgy tesz, mintha az ország által ratifikált nemzetközi egyezmények betartása teljesen fakultatív feladat lenne. Rájöttünk, hogy nem megy, hát váltottunk. Azért választottunk egyszerre több települést, mert kíváncsiak vagyunk, miként kezeli a törvényalkalmazási hiányosságokat, félremagyarázásokat, értelmezéseket, mellébeszéléseket a hazai igazságszolgáltatás.
– Mit várnak a hazai igazságszolgáltatástól?
– Az igazságszolgáltatás elméletileg egy objektív terület, amelynek a tisztán megfogalmazott jogok és törvények alkalmazását kellene értelmeznie. Ennek dacára tudatában vagyunk annak, hogy ahány bíróság és ítélet, annyiféle indoklás születik majd. Annál is inkább, mivel eddig is azzal szembesültünk, hogy az említett nyelvi és kisebbségi jogok 2008-ban ratifikált chartájának előírásait sem az Országos Diszkriminációellenes Tanács, sem a bíróságok nem építették be döntéseik indoklásába. Ebből legfeljebb kiderül, hogy Románia kétféle diskurzust folytat: egy hivatalost, amely arra hivatott, hogy kifelé azt bizonygassa, hogy az ország példásan megoldotta a kisebbségi kérdést, és egy másikat, amivel naponta kénytelenek vagyunk szembesülni.
– Ezek szerint inkább tesztelni készülnek az igazságszolgáltatási rendszert?
– Mi megoldást várunk: azt szeretnénk, ha a bíróságok a törvények tiszteletben tartására tudnák rábírni az alpereseket. Szükségesnek tartanánk, ha végre sikerülne a nemzetközi chartát is beépíteni a hazai jogrendszerbe. Minden egyes önkormányzat, amelyet mi vagy más civil szervezetek felszólítottunk a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztésére, azzal hárította el a kérés teljesítését, hogy ez a kötelesség a hazai helyhatósági törvényben szó szerint nem szerepel. Érdekes, hogy azok a polgármesterek, akik hajlandóak kitenni a kétnyelvű táblákat, ugyanarra a törvényre hivatkoznak, no meg a nemzetközi előírásokra.
– Három településen keresnek jogi orvoslatot ugyanarra a kérdésre, de említette, hogy további pereket is készülnek indítani. Az erdélyi magyarság Dan Tănasája lesz a CEMO?
– Sok mindent el lehet mondani Dan Tănasăról, de egy biztos: nagyon hatékonyan pereskedik. Tudjuk vagy legalábbis gyanítjuk, hogy egy egész csapat áll mögötte, de tény, hogy a stratégiai pereskedés professzionális módját űzi. Ezen a területen lenne mit tanulni tőle, hisz ezen a téren a magyar közösség alulteljesített.
– Viszont egyértelmű, hogy Dan Tănasă célja nem a jogvédelem, hanem a jogtiprás. Ehhez pedig kiváló partner a román igazságszolgáltatás. Miből gondolják, hogy egy, a magyarság jogaiért síkra szálló szervezet is pont olyan hatékonyan számíthat a bíróságra?
– Nem táplálunk illúziókat, első fázisban biztos nem számíthatunk. Tudjuk, hogy számtalan akadállyal és rosszindulattal fogunk találkozni, hibákat is vétünk, de felkészültünk az útra. Azt látjuk, hogy a legtöbb ügyet nem is tárgyalják érdemben; a bírók technikai, procedurális, perrendtartási hibákat keresnek, és azokra támaszkodva hozzák meg a kisebbség számára kedvezőtlen döntésüket. Így nem sütheti rájuk senki a magyarellenesség bélyegét. Viszont, ha abból indulunk ki, hogy valamikor húsz évvel ezelőtt Magyarországon is számos megkérdőjelezhető, furcsa döntés született a roma diszkriminációs ügyekben, mára viszont a bírói testületek egészen más, szakmai, korrekt ítéleteket hoznak, akkor van némi remény. A téves döntések nem feltétlenül a bírók részrehajlását tükrözték, mint inkább a nemzetközi jogrendben való járatlanságukat. Ha Romániában is egyre több kisebbségjogvédelmi üggyel fognak találkozni a bírók, merem remélni, hogy tapasztalatot szereznek abban, miként kell ezekben objektíven és nem érzelmi alapon dönteni.
– Mi következik Marosvásárhely, Nagyvárad és Szatmárnémeti után? Megvárják a perek végkimenetelét vagy menet közben már újabb eljárásokat indítanak be?
– Annak tudatában, hogy egy hosszú folyamatnak nézünk elébe, nem tartjuk ésszerűnek megvárni a végleges ítéleteket és azok indoklását. Amint az erdélyi magyar sajtót bejárta a három stratégiai perünkről szóló hír, további helységekből kaptunk felkérést a procedúra beindítására. Többek között olyan magyar többségű városokból kerestek meg szervezetek és civilek, mint például a Szatmár megyei Nagykároly vagy a Bihar megyei Nagyszalonta. Ezeket a településeket magyar polgármesterek vezetik, még sincsenek tiszteletben tartva az anyanyelvhasználati jogok.
– Miért nem ezekkel a magyar elöljárók által vezetett településekkel kezdték? Elvégre az ember előbb a saját portája előtt szokott seperni.
– Ez így van, de mi úgy gondoltuk, hogy a megyeszékhelyekkel kell példát statuálni.
– Átfogalmazom a kérdést: a szatmárnémeti városházát miért nem négy évvel ezelőtt hívták perbe, amikor a települést még magyar polgármester vezette, aki ugyanúgy elhanyagolta a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, mint ahogyan a román utódja teszi most.
– Sajnos a legtöbb erdélyi magyar polgármester elhanyagolja a kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, egyáltalán fel sem merül benne, hogy ez közösségi igény, ami jogszerűen megilleti a magyarságot. Tudok olyan kisebb, színtiszta magyar településekről, ahol ádáz küzdelmek árán kerültek ki a kétnyelvű táblák vagy olyan városkáról, Nyárádszeredáról, ahol évekkel ezelőtt még nagyobb és hosszabb harcra volt szükség ahhoz, hogy az RMDSZ tanácsosai beleegyezzenek a főtér Bocskai Istvánról történő elnevezésébe. A Szalontáról és Nagykárolyról kapott levelekben az ott lakók elpanaszolták, hogy ők már régebben is szorgalmazták a többnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését, de az RMDSZ-irodákban süket fülekre találtak. Szervezetünk az elmúlt években számos Maros megyei magyar polgármesternek és önkormányzati képviselőnek tartott képzést, bemutattuk a közösség jogait, elmondtuk, hogy a törvény kínálta lehetőségek keretében ezzel élni kellene. Mi mondtuk, mi hallottuk. A legtöbb elöljáró csak a választási kampányban magyarkodik, amint székbe kerül, ezt az ügyet háttérbe tolja.
Szucher Ervin. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. február 4.
A korruptakat szeretné lecserélni a néppárt
Kudarcba fulladtak a tárgyalások az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) között. Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján a párt elnöke, Szilágyi Zsolt bejelentette, önállóan vesznek részt a júniusi önkormányzati választásokon. A néppárt felkészüléséről a választásokra Toró T. Tibort, az EMNP alelnökét kérdeztük.
– Milyen választási stratégiával indul az Erdélyi Magyar Néppárt az idei helyhatósági választásokon?
– Az önkormányzati választás a helyi és regionális közösségek jövőjéről szól. Arról, hogy a kecskére – korrupt és basáskodó vezetőkre – bízzuk-e továbbra is a káposztát, vagy megpróbáljuk megvédeni magunk, és okosanszervezni dolgainkat. Az RMDSZ szerves része egy negyedszázada kiépült, ezer sebből vérző román politikai rendszernek, amely most recseg-ropog és minden bizonnyal a végnapjait éli. Lehetnek benne derék magyar helyi vezetők, akik megpróbálják legjobb tudásuk szerint tenni a dolgukat, de a rendszer – az intézményesített korrupció, az Erdélytől idegen közigazgatási kultúra, a túlzott központosítás – előbb-utóbb őket is saját arcára formálja vagy bedarálja. Ezért úgy látjuk, az egész rendszert, továbbá az azt szolgáló, tovább éltető vezetőket kell lecserélni és ezt a választások alkalmával meg is lehet tenni. Az RMDSZ-szel ellentétben a néppárt nem része ennek a rendszernek, nem is volt soha, hiszen születése óta azok találtak benne helyet, akiket a korrupt balkáni rendszer idegen testként kitaszított vagy olyan fiatalok, akik hisznek szülőföldjük életerejében, megújulási képességében. Leegyszerűsítve: az RMDSZ balkáni magyarokká akarja alakítani közösségünk tagjait, mi pedig erdélyi magyarok szeretnénk maradni. Ezért a néppárt igyekszik mind a helyhatósági, mind a parlamenti választásokon olyan jelölteket állítani, akik ebben hisznek, ezért akarnak dolgozni, és képesek igazunkról meggyőzni a több évtizedes helyben topogás és öncélú sikerpropaganda miatt elbizonytalanodott vagy megcsömörlött választópolgárt.
– Az RMDSZ-szel, illetve a Magyar Polgári Párttal tervezett összefogás elmaradása mennyire nehezíti meg a néppárt kampányelképzeléseit a szórványban?
– A néppárt eleve az RMDSZ és az MPP azon részével szeretett volna összefogni – erről szólt együttműködési ajánlatunk – akik hasonló módon gondolkodnak a politikáról, annak közösségszolgáló szerepéről, mint mi. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy az RMDSZ és MPP vezetésében a balkáni magyarok vannak többségben, azok, akik számára Bukarest az iránytű, a maga központosító, egységes román nemzetállami céljaival. Akik a politika közösségszolgáló szerepéről hozzánk hasonlóan gondolkodnak, akár az RMDSZ-ben, akár az MPP-ben, azok számára egyénileg vagy csoportosan továbbra is élhetnek a néppárt együttműködési ajánlatával. Pártunk, mint minden más párt, csak egy eszköz és egy keret a közösségi célok megvalósításához. Számítok arra, hogy lesznek ilyen csoportok, akár a tömbben, akár a szórványban, akik pont olyan elégedetlenek a jelenlegi megfáradt politikai rendszerrel, mint mi és nálunk találnak társakra, valamint lehetőségre az újrakezdéshez.
– A marosvásárhelyi előválasztáson mért mintegy 30 százalékos néppárti támogatás a helyi magyarság körében milyen kihatással van a néppárt erdélyi megítélésére?
– A marosvásárhelyi előválasztás arról szólt, hogy össze tud-e fogni a politikum Marosvásárhely visszaszerzése érdekébenvagy nem. Úgy látom, az RMDSZ ebben a helyzetben sem képes a közösség érdekét felismerni vagy elismerni. Számukra a képviseleti monopólium megőrzése országos szinten fontosabb, mint Marosvásárhely. Jogosan erősödik a gyanú, hogy eleve nem is gondolták komolyan az egészet. Egyre inkább azok álláspontja látszik igazolódni, akik már 2000 óta önfeladással és bundával vádolták az RMDSZ országos és helyi vezetőit. Szomorú helyzet ez, de nem tehetünk mást, mint tudomásul venni. Az előválasztás arra viszont kétségtelenül alkalmas volt, hogy kimutassa a néppárt támogatásának növekedését. Hasonló tendenciát mutattak a szociológiai felmérések Erdély néhány más központjában is, mint például Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen vagy Nagyváradon. Ez számunkra öröm, ösztönző a folytatáshoz, ugyanakkor felelősség is.
–Több székelyföldi városban is kérdéses az eddigi polgármesterek indulása, viszont a helyi választópolgár mégsem lát olyan „felépített” arcokat, akik sikerrel vehetnék a megmérettetést. Vannak-e olyan jelöltjeik ezekben a városokban, akiket befutóvá lehetne tenni?
– Kétségtelenül létezik egy elbizonytalanodás az önkormányzati tisztségviselőkben, különösen azok között, akiknek van okuk félni a számonkéréstől, jöjjön az az igazságszolgáltatás intézményeitől vagy a választók közösségétől. Ezért több helyen alakulhat ki politikai légüres tér az önkormányzati választásokon. Azon leszünk, hogy ezt rátermett, hiteles vezetőkkel betöltsük. Ennek a jelöltállítási folyamatnak a végéhez közeledünk. Nemsokára bemutatjuk jelöltjeinket Erdély fontosabb magyarok által is lakott településein. Demokráciában a döntés mindig a választópolgárok kezében van, ők döntik el, ki a befutó. A néppárt országos kampánystábja és területi csoportjainak pedig az a dolga, hogy segítse a jelölteket elképzeléseik, programjaik megfogalmazásában és hatékony képviseletében.
– Egyesek azt híresztelik, hogy a néppártnak megromlott a viszonya a Fidesszel. Ez mennyire rontja a párton belüli közhangulatot?
– Akár jól is eshetne, ha aggódnak a Fidesz és a néppárt viszonya miatt, ha nem tudnám, hogy ezek az „aggodalmak” többnyire mögöttes, manipulatív tartalommal bírnak. A Fidesz Európa egyik legerősebb konzervatív gyűjtőpártja, Orbán Viktor pedig egyre inkább Európa egyik meghatározó politikusa. Mi egyelőre egy erdélyi regionális párt vagyunk, megfelelő önkritikai érzékkel, tudjuk a helyünket, de erősen hiszünk igazunkban. Viszonyunk a Fidesszel már csak a méretek miatt is aszimmetrikus, de évtizedek alatt kialakított stratégiai partnerségére büszkék vagyunk és továbbra is számítunk. A romániai választásokon azonban nem a Fidesz, hanem a néppárt jelöltjei méretkeznek meg és megítélésük elsősorban azon múlik, mennyire hitelesek és mennyire képesek mozgósítani az elbizonytalanodott erdélyi magyar választópolgárokat. Kampánycsapatainknak és választóinknak is azt ajánlom, ne máshonnan várják a megváltást, a megoldás – erős és öntudatos közösség, hiteles és rátermett vezetők, bátor és vállalkozó önkormányzatok, a közösségi autonómia következetes képviselete – a mi kezünkben van.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
Kudarcba fulladtak a tárgyalások az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) között. Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján a párt elnöke, Szilágyi Zsolt bejelentette, önállóan vesznek részt a júniusi önkormányzati választásokon. A néppárt felkészüléséről a választásokra Toró T. Tibort, az EMNP alelnökét kérdeztük.
– Milyen választási stratégiával indul az Erdélyi Magyar Néppárt az idei helyhatósági választásokon?
– Az önkormányzati választás a helyi és regionális közösségek jövőjéről szól. Arról, hogy a kecskére – korrupt és basáskodó vezetőkre – bízzuk-e továbbra is a káposztát, vagy megpróbáljuk megvédeni magunk, és okosanszervezni dolgainkat. Az RMDSZ szerves része egy negyedszázada kiépült, ezer sebből vérző román politikai rendszernek, amely most recseg-ropog és minden bizonnyal a végnapjait éli. Lehetnek benne derék magyar helyi vezetők, akik megpróbálják legjobb tudásuk szerint tenni a dolgukat, de a rendszer – az intézményesített korrupció, az Erdélytől idegen közigazgatási kultúra, a túlzott központosítás – előbb-utóbb őket is saját arcára formálja vagy bedarálja. Ezért úgy látjuk, az egész rendszert, továbbá az azt szolgáló, tovább éltető vezetőket kell lecserélni és ezt a választások alkalmával meg is lehet tenni. Az RMDSZ-szel ellentétben a néppárt nem része ennek a rendszernek, nem is volt soha, hiszen születése óta azok találtak benne helyet, akiket a korrupt balkáni rendszer idegen testként kitaszított vagy olyan fiatalok, akik hisznek szülőföldjük életerejében, megújulási képességében. Leegyszerűsítve: az RMDSZ balkáni magyarokká akarja alakítani közösségünk tagjait, mi pedig erdélyi magyarok szeretnénk maradni. Ezért a néppárt igyekszik mind a helyhatósági, mind a parlamenti választásokon olyan jelölteket állítani, akik ebben hisznek, ezért akarnak dolgozni, és képesek igazunkról meggyőzni a több évtizedes helyben topogás és öncélú sikerpropaganda miatt elbizonytalanodott vagy megcsömörlött választópolgárt.
– Az RMDSZ-szel, illetve a Magyar Polgári Párttal tervezett összefogás elmaradása mennyire nehezíti meg a néppárt kampányelképzeléseit a szórványban?
– A néppárt eleve az RMDSZ és az MPP azon részével szeretett volna összefogni – erről szólt együttműködési ajánlatunk – akik hasonló módon gondolkodnak a politikáról, annak közösségszolgáló szerepéről, mint mi. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy az RMDSZ és MPP vezetésében a balkáni magyarok vannak többségben, azok, akik számára Bukarest az iránytű, a maga központosító, egységes román nemzetállami céljaival. Akik a politika közösségszolgáló szerepéről hozzánk hasonlóan gondolkodnak, akár az RMDSZ-ben, akár az MPP-ben, azok számára egyénileg vagy csoportosan továbbra is élhetnek a néppárt együttműködési ajánlatával. Pártunk, mint minden más párt, csak egy eszköz és egy keret a közösségi célok megvalósításához. Számítok arra, hogy lesznek ilyen csoportok, akár a tömbben, akár a szórványban, akik pont olyan elégedetlenek a jelenlegi megfáradt politikai rendszerrel, mint mi és nálunk találnak társakra, valamint lehetőségre az újrakezdéshez.
– A marosvásárhelyi előválasztáson mért mintegy 30 százalékos néppárti támogatás a helyi magyarság körében milyen kihatással van a néppárt erdélyi megítélésére?
– A marosvásárhelyi előválasztás arról szólt, hogy össze tud-e fogni a politikum Marosvásárhely visszaszerzése érdekébenvagy nem. Úgy látom, az RMDSZ ebben a helyzetben sem képes a közösség érdekét felismerni vagy elismerni. Számukra a képviseleti monopólium megőrzése országos szinten fontosabb, mint Marosvásárhely. Jogosan erősödik a gyanú, hogy eleve nem is gondolták komolyan az egészet. Egyre inkább azok álláspontja látszik igazolódni, akik már 2000 óta önfeladással és bundával vádolták az RMDSZ országos és helyi vezetőit. Szomorú helyzet ez, de nem tehetünk mást, mint tudomásul venni. Az előválasztás arra viszont kétségtelenül alkalmas volt, hogy kimutassa a néppárt támogatásának növekedését. Hasonló tendenciát mutattak a szociológiai felmérések Erdély néhány más központjában is, mint például Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen vagy Nagyváradon. Ez számunkra öröm, ösztönző a folytatáshoz, ugyanakkor felelősség is.
–Több székelyföldi városban is kérdéses az eddigi polgármesterek indulása, viszont a helyi választópolgár mégsem lát olyan „felépített” arcokat, akik sikerrel vehetnék a megmérettetést. Vannak-e olyan jelöltjeik ezekben a városokban, akiket befutóvá lehetne tenni?
– Kétségtelenül létezik egy elbizonytalanodás az önkormányzati tisztségviselőkben, különösen azok között, akiknek van okuk félni a számonkéréstől, jöjjön az az igazságszolgáltatás intézményeitől vagy a választók közösségétől. Ezért több helyen alakulhat ki politikai légüres tér az önkormányzati választásokon. Azon leszünk, hogy ezt rátermett, hiteles vezetőkkel betöltsük. Ennek a jelöltállítási folyamatnak a végéhez közeledünk. Nemsokára bemutatjuk jelöltjeinket Erdély fontosabb magyarok által is lakott településein. Demokráciában a döntés mindig a választópolgárok kezében van, ők döntik el, ki a befutó. A néppárt országos kampánystábja és területi csoportjainak pedig az a dolga, hogy segítse a jelölteket elképzeléseik, programjaik megfogalmazásában és hatékony képviseletében.
– Egyesek azt híresztelik, hogy a néppártnak megromlott a viszonya a Fidesszel. Ez mennyire rontja a párton belüli közhangulatot?
– Akár jól is eshetne, ha aggódnak a Fidesz és a néppárt viszonya miatt, ha nem tudnám, hogy ezek az „aggodalmak” többnyire mögöttes, manipulatív tartalommal bírnak. A Fidesz Európa egyik legerősebb konzervatív gyűjtőpártja, Orbán Viktor pedig egyre inkább Európa egyik meghatározó politikusa. Mi egyelőre egy erdélyi regionális párt vagyunk, megfelelő önkritikai érzékkel, tudjuk a helyünket, de erősen hiszünk igazunkban. Viszonyunk a Fidesszel már csak a méretek miatt is aszimmetrikus, de évtizedek alatt kialakított stratégiai partnerségére büszkék vagyunk és továbbra is számítunk. A romániai választásokon azonban nem a Fidesz, hanem a néppárt jelöltjei méretkeznek meg és megítélésük elsősorban azon múlik, mennyire hitelesek és mennyire képesek mozgósítani az elbizonytalanodott erdélyi magyar választópolgárokat. Kampánycsapatainknak és választóinknak is azt ajánlom, ne máshonnan várják a megváltást, a megoldás – erős és öntudatos közösség, hiteles és rátermett vezetők, bátor és vállalkozó önkormányzatok, a közösségi autonómia következetes képviselete – a mi kezünkben van.
Makkay József. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2016. február 5.
A kisebbségpolitika két lehetősége
Egy állam akkor kérheti számon, hogy egy másik ország mit és hogyan tesz kisebbségi sorsban élő polgáraiért, ha ő maga – lehetőségei és képességei szerint – sem szűkmarkú nemzeti közösségeivel. Magyarország példát kíván mutatni a nemzetiségek támogatásával – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. Ezzel szemben Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a strasbourgi plenáris ülésen azt tette szóvá, hogy Romániában a mai napig nem fogadták el a kisebbségi törvényt, amelyet 2005-ben az európai uniós csatlakozás előtt az akkori román kormány jóváhagyott.
Mi több, szerinte ezt már az EU sem tudja kikényszeríteni, s a romániai tapasztalatok azt mutatják, a tagállammá válás után visszafejlődés indulhat el a többség-kisebbség viszonyrendszerben. Ha csupán e két nyilatkozatot tekintjük, már ezek is egymástól markánsan különböző kisebbségpolitikai szemléletről árulkodnak, melyek újólag is igazolják, hogy Budapest és Bukarest eltérő módon viszonyul az államhatárain belül élő nemzeti közösségeihez. A román parlament egy évtizede nem tudja lenyelni a jogszabálytervezetben rögzített kulturális autonómia fogalmát, ezért inkább a végtelenségig halasztják a kisebbségi törvény ügyét. Ezzel szemben a magyar kormány képviseletében Fülöp Attila – miután a Gyulán élő román nemzetiségi és oktatási vezetőkkel tárgyalt – kijelentette: Magyarország a területén élő nemzetiségek támogatásával követendő példát szeretne mutatni más kormányok számára, hogy a viszonosság elve alapján hasonlóan támogassák a területükön élő magyar kisebbséget. Mint mondta, 2010 és 2015 között megduplázták a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott támogatás összegét, ebben egyebek mellett szerepel a kulturális autonómiát biztosító nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása is. Míg tehát Budapest számára a magyarországi románok kulturális autonómiája természetes és felkarolt, Bukarest úgy ódzkodik a romániai magyarok mindennemű autonómiájától, mint ördög a tömjénfüsttől. Választási évben, a mostani terhelt román–magyar viszonyrendszerben ez vélhetően nem is változik. Közben Kreszta Traján gyulai román nemzetiségi szószóló nem panaszkodik a magyarországi románok sorsáról: jó a kapcsolatuk a magyar kormánnyal, a szószólói intézmény létrehozása után részt vehetnek a teljes törvényalkotás folyamatában, törvénykezdeményezési joguk is van. A Victoria kormánypalotát illető, hasonló bizakodást az erdélyi magyar közösség képviselői egyelőre nem engedhetnek meg maguknak. Változásáért fontos lenne, hogy a bukaresti politikusok ne csak a paprikás kolbászra gondoljanak Gyula kapcsán, hanem a román–magyar viszonyrendszer jó lehetőségét is lássák.
Mózes László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Egy állam akkor kérheti számon, hogy egy másik ország mit és hogyan tesz kisebbségi sorsban élő polgáraiért, ha ő maga – lehetőségei és képességei szerint – sem szűkmarkú nemzeti közösségeivel. Magyarország példát kíván mutatni a nemzetiségek támogatásával – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára. Ezzel szemben Sógor Csaba, RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a strasbourgi plenáris ülésen azt tette szóvá, hogy Romániában a mai napig nem fogadták el a kisebbségi törvényt, amelyet 2005-ben az európai uniós csatlakozás előtt az akkori román kormány jóváhagyott.
Mi több, szerinte ezt már az EU sem tudja kikényszeríteni, s a romániai tapasztalatok azt mutatják, a tagállammá válás után visszafejlődés indulhat el a többség-kisebbség viszonyrendszerben. Ha csupán e két nyilatkozatot tekintjük, már ezek is egymástól markánsan különböző kisebbségpolitikai szemléletről árulkodnak, melyek újólag is igazolják, hogy Budapest és Bukarest eltérő módon viszonyul az államhatárain belül élő nemzeti közösségeihez. A román parlament egy évtizede nem tudja lenyelni a jogszabálytervezetben rögzített kulturális autonómia fogalmát, ezért inkább a végtelenségig halasztják a kisebbségi törvény ügyét. Ezzel szemben a magyar kormány képviseletében Fülöp Attila – miután a Gyulán élő román nemzetiségi és oktatási vezetőkkel tárgyalt – kijelentette: Magyarország a területén élő nemzetiségek támogatásával követendő példát szeretne mutatni más kormányok számára, hogy a viszonosság elve alapján hasonlóan támogassák a területükön élő magyar kisebbséget. Mint mondta, 2010 és 2015 között megduplázták a magyarországi román nemzetiségnek nyújtott támogatás összegét, ebben egyebek mellett szerepel a kulturális autonómiát biztosító nemzetiségi önkormányzatok működési támogatása is. Míg tehát Budapest számára a magyarországi románok kulturális autonómiája természetes és felkarolt, Bukarest úgy ódzkodik a romániai magyarok mindennemű autonómiájától, mint ördög a tömjénfüsttől. Választási évben, a mostani terhelt román–magyar viszonyrendszerben ez vélhetően nem is változik. Közben Kreszta Traján gyulai román nemzetiségi szószóló nem panaszkodik a magyarországi románok sorsáról: jó a kapcsolatuk a magyar kormánnyal, a szószólói intézmény létrehozása után részt vehetnek a teljes törvényalkotás folyamatában, törvénykezdeményezési joguk is van. A Victoria kormánypalotát illető, hasonló bizakodást az erdélyi magyar közösség képviselői egyelőre nem engedhetnek meg maguknak. Változásáért fontos lenne, hogy a bukaresti politikusok ne csak a paprikás kolbászra gondoljanak Gyula kapcsán, hanem a román–magyar viszonyrendszer jó lehetőségét is lássák.
Mózes László. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. február 5.
Migránstábor épül?
A magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Tasnádon nyitna menekültszállót a román kormány. A Szatmár megyei településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak adnának átmeneti otthont, annak ellenére, hogy mind a település vezetése, mind a lakosság élesen tiltakozik ez ellen – tájékoztatott az MTI a Magyar Időkre hivatkozva.
Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a lap megkeresésére elmondta: a kormány illetékesei senkivel nem egyeztettek előzetesen, még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről. „Amint tudomást szereztünk a tervekről, tiltakozó akció indult, sikerült összegyűjteni több ezer aláírást. Jómagam interpellációt nyújtottam be Petre Toba belügyminiszternek, erre azonban a mai napig nem kaptam hivatalos választ” – mondta. A honatya szerint ésszerűbb volna Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. A lap értesülése szerint a belügyminisztérium a Tasnádon található régi csendőrlaktanyában helyezné el a menekülteket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A magyar határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Tasnádon nyitna menekültszállót a román kormány. A Szatmár megyei településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak adnának átmeneti otthont, annak ellenére, hogy mind a település vezetése, mind a lakosság élesen tiltakozik ez ellen – tájékoztatott az MTI a Magyar Időkre hivatkozva.
Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a lap megkeresésére elmondta: a kormány illetékesei senkivel nem egyeztettek előzetesen, még az önkormányzat tagjait sem értesítették az elképzelésről. „Amint tudomást szereztünk a tervekről, tiltakozó akció indult, sikerült összegyűjteni több ezer aláírást. Jómagam interpellációt nyújtottam be Petre Toba belügyminiszternek, erre azonban a mai napig nem kaptam hivatalos választ” – mondta. A honatya szerint ésszerűbb volna Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. A lap értesülése szerint a belügyminisztérium a Tasnádon található régi csendőrlaktanyában helyezné el a menekülteket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. február 5.
Közös RMDSZ–MPP sajtótájékoztató
Kétharmad összefogás
Közös sajtótájékoztatón beszélt az összefogásról, a közös jelöltlisták körüli elvárásokról és a választási stratégiáról Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, illetve Soós Zoltán, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje.
Bíró Zsolt ismertette az MPP legutóbbi bővített országos elnökségi ülésének határozatait és a választásokkal kapcsolatos stratégiáját, amelyről az elmúlt napokban már beszámoltunk, és amelynek a lényege, hogy a felelős politika jegyében a magyar közösség érdekeit kell szem előtt tartani. Beszélt arról, hogy Székelyföldön, ahol nem veszélyeztetik a magyar érdekek érvényesítését, választási küzdelemre készül, máshol pedig mindenhol együttműködésre törekszik az MPP. Ezen elvek tükrében az MPP Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen támogatja a magyarság jelöltjét. Mint mondta, Marosvásárhelyen Soós Zoltán felvállalta a Magyar Polgári Párt programajánlatát, amelynek vázolta is az "erős" pontjait.
Brassai Zsombor elmondta, hogy másfél éve beszélnek összefogásról, amikor a három magyar politikai alakulat aláírta az erről szóló szándéknyilatkozatot, és elérkezett az ideje, hogy megtalálják ennek a jogi kereteit. Az ezzel kapcsolatos hatályos törvények értelmében a kisebbségek szervezetei nem köthetnek választási koalíciót, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ nem indulhat koalícióban a választásokon, csak a saját jele alatt. Ezt a korlátot nem lehet anélkül átlépni, hogy "ne bukna meg rajta a tulajdonképpeni összefogás". Így jutottak arra a döntésre, hogy "az RMDSZ listái nyitottá válnak a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt előtt is, illetve szavatoljuk, hogy a Polgári Párt és a Néppárt listára iratkozó képviselői megtarthatják politikai identitásukat a választások után is". Felhívást fogalmazott meg az Erdélyi Magyar Néppárt irányába is, dacára annak, hogy "az elmúlt napokban ezzel ellenkező nyilatkozatokat olvashattunk a sajtóban" – jelentette ki.
Mint mondta, bízik abban, hogy a józan ész győzni fog, a Néppárt újragondolja álláspontját és elfogadja az RMDSZ által biztosított nyitottságot, ugyanis "el lehet játszani azt, hogy Soós Zoltánt független jelöltként indítjuk, de ezzel Soós Zoltánt és a magyar polgármester megválasztásának esélyeit feláldozzuk a véletlennek, illetve a listaháborúknak. Mert amennyiben a magyar szervezetek külön listákon indulnak a helyhatósági választáson, elkerülhetetlenné válik a politikai harc".
Soós Zoltán kijelentette, nyitott az együttműködésre, és igyekszik a pártok elképzeléseit Marosvásárhely jövőjéről egy olyan programba összefogni, ami a magyar érdekek összesítését fogja jelenteni. Ő is reményét fejezte ki, hogy "a Néppárt képviselőit ott fogjuk látni a városi tanácsosok listáján". Mint mondta, Marosvásárhelyen megvalósult a politikai összefogás, aminek eredménye a közös polgármesterjelölt, és véleménye szerint ennek "az lenne a legszebb folytatása", ha kiegészülne egy polgári összefogással.
A "virtuális" harmadik
Népújság: – Összefogásról beszéltek; hol van a harmadik fél, aki másfél évvel ezelőtt aláírta a szándéknyilatkozatot? Illetve, ha szél fúvatlan nem indul, hogyan röppent fel a hír, hogy Soós Zoltánt "függetlenítenék"?
– A múlt héten egyeztettem Kelemen Hunor elnök úrral, ahol az akkori álláspont az volt, hogy mindenképpen egy koalíció jelöltje leszek, de amennyiben ez nem sikerülne, nyilván az RMDSZ-listán fogok szerepelni. Volt szó arról, hogy külön szerepelek, amennyiben választási koalícióban gondolkozunk, és a jelölt a választási koalíció jelöltje lesz. Amennyiben a törvény ezt nem teszi lehetővé, természetesen nincs értelme annak, hogy független jelöltként induljak, hiszen az előválasztást RMDSZ-színekben vállaltam, egyértelmű, hogy ezentúl is ez a háttér biztosítva lesz.
Brassai Zsombor: – A harmadik fél tulajdonképpen virtuálisan, de jelen van ebben az összefogásban, és reménykedünk, hogy ténylegesen is itt lesz. A jelenlétüket abban látom bizonyosnak, hogy Szilágyi Zsolt elnök nyilatkozatai sem kifogásolják Soós Zoltán jelöltségét, úgy tekint rá ő is, mint a marosvásárhelyi magyarok egyetlen és közös jelöltjére. Ez virtuálisan ebbe az összefogásba már beemeli. De ennél többről is szó van, hiszen, ahogy ígértük, Soós Zoltán választási programját kiegészítettük egyrészt a Polgári Párt észrevételeivel, pontjaival, megközelítésével, és a Portik Vilmos által exponált programból is összefűztük azokat az elemeket, amelyek hiányoztak, amelyek mindannyiunk által felvállalhatók. Az összefogás hatékonyságát ez az attitűd garantálja. Azt gondolom, hogy az Erdélyi Magyar Néppártnak a saját alacsony küszöbét kell átlépnie ahhoz, hogy ebben a formális keretben is megtalálja a helyét. Mi teljes mértékben nyitottak vagyunk előttük, és várjuk a felkérésünkre a pozitív választ. Bízom abban, hogy a Néppárt is érzi azt a morális felelősséget, amivel mindannyian tartozunk a marosvásárhelyieknek.
Bíró Zsolt: – Amikor meghoztuk a döntést, a felelős politika jegyében hoztuk meg. Azt gondolom, hogy aki megérti az együttműködést, és elfogadja az együttműködés szükségességét, az felelősen gondolkodik. Aki nem, azt nem akarom minősíteni. Az összefogás szó sokszor elhangzott ma itt, de mi gyakrabban beszélünk együttműködésről, hiszen ez azt feltételezi, hogy legalább két fél vagy különböző felek együttműködnek egy bizonyos cél, érdek mentén. Üdvösebbnek tartanám, ha az együttműködésre fektetnénk a hangsúlyt.
Meg kell teremteni a társadalmi összefogást is
A Népújság kérdésére, hogy lesznek-e külön fenntartott helyek az együttműködő pártoknak, illetve a többi városban lesz-e együttműködés, Brassai Zsombor kijelentette: – Ha a Polgári Párt, a Néppárt vállalja a nyitottságunkat, bejutó helyet biztosítunk. Ami a listák összeállítását illeti, azt várom el a marosvásárhelyi szervezettől, de a Területi Képviselők Tanácsától is, amely összeállítja a megyei tanácsosi jelöltlistát, hogy a lehető leghitelesebb legyen az összeállítás módozata, nem szeretném, ha klikkérdekek és más egyéni szempontok érvényesülnének. Az RMDSZ alapszabályzata és jelölési szabályzata is egyértelműen a belső demokrácia elve szerint van megfogalmazva, és ennek a betartását teljes mértékben elvárom.
Példaértékűnek nevezte a kolozsvári RMDSZ lépését, amely felajánlotta a történelmi magyar egyházaknak, hogy a lista első helyére egy általuk megnevezett személy kerüljön, és javasolni fogja, hogy Marosvásárhelyen is gondolkozzanak el ezen a lehetőségen. Fontosnak nevezte, hogy a szakmai felkészültség kritérium legyen, illetve a polgári, társadalmi összefogás megteremtését. A megyében azt szeretné, ha a megyei tanácsosi listán biztosítva lenne a regionális képviselet, minden térségnek legyen képviselője, de itt is érvényes, hogy szakmailag felkészült tanácsosok legyenek.
Mint mondta, törekedni kell arra, hogy ezeken a listákon a Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak legyen legalább egy bejutó helye és hasonlóképpen fontosnak tartja, hogy a nőszervezetnek is legyen elkülönített helye mind a megyei listán, mind a helyi listákon.
Bíró Zsolt szerint nem lesz akadálya annak, hogy a közös listát össze tudják hozni Marosvásárhelyen. Ami a megyét illeti, nagyon fontos, hogy olyan stratégiát alakítsanak ki, ami közérthető a választópolgár számára, verseny, ahol lehetséges az együttműködés, ahol szükséges. Bízik abban, hogy ezt megértik a választópolgárok is. Fontosnak tartja, hogy a megyei választás tekintetében olyan kommunikációra és együttműködésre törekedjenek, ami hatékony érdekképviseletet és szavazatokban mérhető eredményt hoz. Népújság (Marosvásárhely)
Kétharmad összefogás
Közös sajtótájékoztatón beszélt az összefogásról, a közös jelöltlisták körüli elvárásokról és a választási stratégiáról Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, Brassai Zsombor, az RMDSZ megyei elnöke, illetve Soós Zoltán, a marosvásárhelyi magyarok polgármesterjelöltje.
Bíró Zsolt ismertette az MPP legutóbbi bővített országos elnökségi ülésének határozatait és a választásokkal kapcsolatos stratégiáját, amelyről az elmúlt napokban már beszámoltunk, és amelynek a lényege, hogy a felelős politika jegyében a magyar közösség érdekeit kell szem előtt tartani. Beszélt arról, hogy Székelyföldön, ahol nem veszélyeztetik a magyar érdekek érvényesítését, választási küzdelemre készül, máshol pedig mindenhol együttműködésre törekszik az MPP. Ezen elvek tükrében az MPP Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen támogatja a magyarság jelöltjét. Mint mondta, Marosvásárhelyen Soós Zoltán felvállalta a Magyar Polgári Párt programajánlatát, amelynek vázolta is az "erős" pontjait.
Brassai Zsombor elmondta, hogy másfél éve beszélnek összefogásról, amikor a három magyar politikai alakulat aláírta az erről szóló szándéknyilatkozatot, és elérkezett az ideje, hogy megtalálják ennek a jogi kereteit. Az ezzel kapcsolatos hatályos törvények értelmében a kisebbségek szervezetei nem köthetnek választási koalíciót, ami azt jelenti, hogy az RMDSZ nem indulhat koalícióban a választásokon, csak a saját jele alatt. Ezt a korlátot nem lehet anélkül átlépni, hogy "ne bukna meg rajta a tulajdonképpeni összefogás". Így jutottak arra a döntésre, hogy "az RMDSZ listái nyitottá válnak a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt előtt is, illetve szavatoljuk, hogy a Polgári Párt és a Néppárt listára iratkozó képviselői megtarthatják politikai identitásukat a választások után is". Felhívást fogalmazott meg az Erdélyi Magyar Néppárt irányába is, dacára annak, hogy "az elmúlt napokban ezzel ellenkező nyilatkozatokat olvashattunk a sajtóban" – jelentette ki.
Mint mondta, bízik abban, hogy a józan ész győzni fog, a Néppárt újragondolja álláspontját és elfogadja az RMDSZ által biztosított nyitottságot, ugyanis "el lehet játszani azt, hogy Soós Zoltánt független jelöltként indítjuk, de ezzel Soós Zoltánt és a magyar polgármester megválasztásának esélyeit feláldozzuk a véletlennek, illetve a listaháborúknak. Mert amennyiben a magyar szervezetek külön listákon indulnak a helyhatósági választáson, elkerülhetetlenné válik a politikai harc".
Soós Zoltán kijelentette, nyitott az együttműködésre, és igyekszik a pártok elképzeléseit Marosvásárhely jövőjéről egy olyan programba összefogni, ami a magyar érdekek összesítését fogja jelenteni. Ő is reményét fejezte ki, hogy "a Néppárt képviselőit ott fogjuk látni a városi tanácsosok listáján". Mint mondta, Marosvásárhelyen megvalósult a politikai összefogás, aminek eredménye a közös polgármesterjelölt, és véleménye szerint ennek "az lenne a legszebb folytatása", ha kiegészülne egy polgári összefogással.
A "virtuális" harmadik
Népújság: – Összefogásról beszéltek; hol van a harmadik fél, aki másfél évvel ezelőtt aláírta a szándéknyilatkozatot? Illetve, ha szél fúvatlan nem indul, hogyan röppent fel a hír, hogy Soós Zoltánt "függetlenítenék"?
– A múlt héten egyeztettem Kelemen Hunor elnök úrral, ahol az akkori álláspont az volt, hogy mindenképpen egy koalíció jelöltje leszek, de amennyiben ez nem sikerülne, nyilván az RMDSZ-listán fogok szerepelni. Volt szó arról, hogy külön szerepelek, amennyiben választási koalícióban gondolkozunk, és a jelölt a választási koalíció jelöltje lesz. Amennyiben a törvény ezt nem teszi lehetővé, természetesen nincs értelme annak, hogy független jelöltként induljak, hiszen az előválasztást RMDSZ-színekben vállaltam, egyértelmű, hogy ezentúl is ez a háttér biztosítva lesz.
Brassai Zsombor: – A harmadik fél tulajdonképpen virtuálisan, de jelen van ebben az összefogásban, és reménykedünk, hogy ténylegesen is itt lesz. A jelenlétüket abban látom bizonyosnak, hogy Szilágyi Zsolt elnök nyilatkozatai sem kifogásolják Soós Zoltán jelöltségét, úgy tekint rá ő is, mint a marosvásárhelyi magyarok egyetlen és közös jelöltjére. Ez virtuálisan ebbe az összefogásba már beemeli. De ennél többről is szó van, hiszen, ahogy ígértük, Soós Zoltán választási programját kiegészítettük egyrészt a Polgári Párt észrevételeivel, pontjaival, megközelítésével, és a Portik Vilmos által exponált programból is összefűztük azokat az elemeket, amelyek hiányoztak, amelyek mindannyiunk által felvállalhatók. Az összefogás hatékonyságát ez az attitűd garantálja. Azt gondolom, hogy az Erdélyi Magyar Néppártnak a saját alacsony küszöbét kell átlépnie ahhoz, hogy ebben a formális keretben is megtalálja a helyét. Mi teljes mértékben nyitottak vagyunk előttük, és várjuk a felkérésünkre a pozitív választ. Bízom abban, hogy a Néppárt is érzi azt a morális felelősséget, amivel mindannyian tartozunk a marosvásárhelyieknek.
Bíró Zsolt: – Amikor meghoztuk a döntést, a felelős politika jegyében hoztuk meg. Azt gondolom, hogy aki megérti az együttműködést, és elfogadja az együttműködés szükségességét, az felelősen gondolkodik. Aki nem, azt nem akarom minősíteni. Az összefogás szó sokszor elhangzott ma itt, de mi gyakrabban beszélünk együttműködésről, hiszen ez azt feltételezi, hogy legalább két fél vagy különböző felek együttműködnek egy bizonyos cél, érdek mentén. Üdvösebbnek tartanám, ha az együttműködésre fektetnénk a hangsúlyt.
Meg kell teremteni a társadalmi összefogást is
A Népújság kérdésére, hogy lesznek-e külön fenntartott helyek az együttműködő pártoknak, illetve a többi városban lesz-e együttműködés, Brassai Zsombor kijelentette: – Ha a Polgári Párt, a Néppárt vállalja a nyitottságunkat, bejutó helyet biztosítunk. Ami a listák összeállítását illeti, azt várom el a marosvásárhelyi szervezettől, de a Területi Képviselők Tanácsától is, amely összeállítja a megyei tanácsosi jelöltlistát, hogy a lehető leghitelesebb legyen az összeállítás módozata, nem szeretném, ha klikkérdekek és más egyéni szempontok érvényesülnének. Az RMDSZ alapszabályzata és jelölési szabályzata is egyértelműen a belső demokrácia elve szerint van megfogalmazva, és ennek a betartását teljes mértékben elvárom.
Példaértékűnek nevezte a kolozsvári RMDSZ lépését, amely felajánlotta a történelmi magyar egyházaknak, hogy a lista első helyére egy általuk megnevezett személy kerüljön, és javasolni fogja, hogy Marosvásárhelyen is gondolkozzanak el ezen a lehetőségen. Fontosnak nevezte, hogy a szakmai felkészültség kritérium legyen, illetve a polgári, társadalmi összefogás megteremtését. A megyében azt szeretné, ha a megyei tanácsosi listán biztosítva lenne a regionális képviselet, minden térségnek legyen képviselője, de itt is érvényes, hogy szakmailag felkészült tanácsosok legyenek.
Mint mondta, törekedni kell arra, hogy ezeken a listákon a Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanácsnak legyen legalább egy bejutó helye és hasonlóképpen fontosnak tartja, hogy a nőszervezetnek is legyen elkülönített helye mind a megyei listán, mind a helyi listákon.
Bíró Zsolt szerint nem lesz akadálya annak, hogy a közös listát össze tudják hozni Marosvásárhelyen. Ami a megyét illeti, nagyon fontos, hogy olyan stratégiát alakítsanak ki, ami közérthető a választópolgár számára, verseny, ahol lehetséges az együttműködés, ahol szükséges. Bízik abban, hogy ezt megértik a választópolgárok is. Fontosnak tartja, hogy a megyei választás tekintetében olyan kommunikációra és együttműködésre törekedjenek, ami hatékony érdekképviseletet és szavazatokban mérhető eredményt hoz. Népújság (Marosvásárhely)
2016. február 5.
A be nem tartott szabályok és döntések okozták az EU menekültügyi politikájának kudarcát
Az európai vezetők nem tartották magukat saját döntéseikhez és az európai szabályozáshoz sem, tulajdonképpen ez vezetett az Európai Unió kudarcához a menekültválság kezelését illetően – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő írásbeli hozzászólásában, amelyet annak kapcsán nyújtott be, hogy kedden este a Schengen-térség jövőjét, az EU külső határainak ellenőrzését és a menekültkrízist vitatták meg a képviselők. Az Európai Parlament a héten Strasbourgban tart plenáris ülést.
„2015 során menekültügyben és migrációs kérdésekben az európai politikák látható módon megbuktak. Ezt a kudarcot át kell alakítani olyan válasszá, amely működőképes a migrációs válságban. Hogy ez megtörténhessen, előbb meg kell értenünk, hogy mi nem működött. A saját előírásainkat sem tartottuk be, sem a Dublini rendeletet, sem a Schengeni egyezményt. Nem vettük figyelembe azokat a döntéseket sem, amelyeket mi magunk hoztunk: az öt görögországi menekültügyi hotspotból mindössze egy működőképes, az Olaszországba tervezett hat regisztrációs állomásból kettő készült el. Az Európai Parti- és Határőrség még mindig csak alakulóban van" – sorolta Winkler Gyula a problémákat. Emlékeztetett, az Európai Tanács ugyan többséggel meghozta döntését a 160 000 menekült áthelyezéséről, ám voltak olyan tagállamok, amelyek egyértelműen ellenzik ezt. „Az áthelyezés nem fog működni" – hangsúlyozta az EP-képviselő, rámutatva: ezt az is jelzi, hogy eddig mindössze háromszáz személyt sikerült más országba átköltöztetni.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint az is súlyos hiba, hogy összekeverednek a fogalmak. „Olyasmiket keverünk bele ebbe a kérdésbe, amelyeknek semmi köze, továbbra is összemosódik a menekült és migráns fogalma, és ez így is lesz, amíg nincs pontosan letisztázva, hogy melyik milyen státust jelent. Ugyanakkor összekeverjük az EU-n kívülről érkező bevándorlókat az úgynevezett „belső migránsokkal”, akik tulajdonképpen európai polgárok és a szabad mozgás jogával élnek” – hívta fel a figyelmet. Írott nyilatkozatának végén arra is rávilágított, hogy nincs már sok idő arra, hogy az Európai Unió megoldást találjon a menekült- és migránskérdésben. „Egy ilyen európai krízist valós európai szolidaritáson nyugvó megoldással lehet rendezni” – zárta nyilatkozatát Winkler Gyula.
A migráns és menekültügyi kérdés volt a témája szerda délután az Európai Parlamentben szervezett kerekasztalnak is, amelynek résztvevői a Francia Nemzetvédelmi Felsőoktatási Intézethez tartozó Franche-Comté Regionális Egyesület tagjai, felszólalt Winkler Gyula, Cristian Preda és Ioan-Mircea Pașcu. Nyugati Jelen (Arad)
Az európai vezetők nem tartották magukat saját döntéseikhez és az európai szabályozáshoz sem, tulajdonképpen ez vezetett az Európai Unió kudarcához a menekültválság kezelését illetően – fogalmazott Winkler Gyula EP-képviselő írásbeli hozzászólásában, amelyet annak kapcsán nyújtott be, hogy kedden este a Schengen-térség jövőjét, az EU külső határainak ellenőrzését és a menekültkrízist vitatták meg a képviselők. Az Európai Parlament a héten Strasbourgban tart plenáris ülést.
„2015 során menekültügyben és migrációs kérdésekben az európai politikák látható módon megbuktak. Ezt a kudarcot át kell alakítani olyan válasszá, amely működőképes a migrációs válságban. Hogy ez megtörténhessen, előbb meg kell értenünk, hogy mi nem működött. A saját előírásainkat sem tartottuk be, sem a Dublini rendeletet, sem a Schengeni egyezményt. Nem vettük figyelembe azokat a döntéseket sem, amelyeket mi magunk hoztunk: az öt görögországi menekültügyi hotspotból mindössze egy működőképes, az Olaszországba tervezett hat regisztrációs állomásból kettő készült el. Az Európai Parti- és Határőrség még mindig csak alakulóban van" – sorolta Winkler Gyula a problémákat. Emlékeztetett, az Európai Tanács ugyan többséggel meghozta döntését a 160 000 menekült áthelyezéséről, ám voltak olyan tagállamok, amelyek egyértelműen ellenzik ezt. „Az áthelyezés nem fog működni" – hangsúlyozta az EP-képviselő, rámutatva: ezt az is jelzi, hogy eddig mindössze háromszáz személyt sikerült más országba átköltöztetni.
Az RMDSZ EP-képviselője szerint az is súlyos hiba, hogy összekeverednek a fogalmak. „Olyasmiket keverünk bele ebbe a kérdésbe, amelyeknek semmi köze, továbbra is összemosódik a menekült és migráns fogalma, és ez így is lesz, amíg nincs pontosan letisztázva, hogy melyik milyen státust jelent. Ugyanakkor összekeverjük az EU-n kívülről érkező bevándorlókat az úgynevezett „belső migránsokkal”, akik tulajdonképpen európai polgárok és a szabad mozgás jogával élnek” – hívta fel a figyelmet. Írott nyilatkozatának végén arra is rávilágított, hogy nincs már sok idő arra, hogy az Európai Unió megoldást találjon a menekült- és migránskérdésben. „Egy ilyen európai krízist valós európai szolidaritáson nyugvó megoldással lehet rendezni” – zárta nyilatkozatát Winkler Gyula.
A migráns és menekültügyi kérdés volt a témája szerda délután az Európai Parlamentben szervezett kerekasztalnak is, amelynek résztvevői a Francia Nemzetvédelmi Felsőoktatási Intézethez tartozó Franche-Comté Regionális Egyesület tagjai, felszólalt Winkler Gyula, Cristian Preda és Ioan-Mircea Pașcu. Nyugati Jelen (Arad)
2016. február 5.
Kisajátította az RMDSZ Soós Zoltánt
A korábbi megállapodást felrúgva nem a magyar politikai szervezetek közös jelöltjeként, és nem is függetlenként, hanem a tulipán jele alatt indítja Soós Zoltán polgármesterjelöltet Marosvásárhelyen az RMDSZ. A szövetség az MPP-n kívül az EMNP-nek is befutóhelyet ajánlott városi tanácsosi jelöltlistáján. A néppárt úgy véli, az RMDSZ minden eddigi ígéretét megszegte a mostani döntéssel, emiatt nem kér a felajánlott befutóhelyből.
Soós Zoltán a három magyar politikai alakulat jelöltjeként, de az RMDSZ színeiben indul a marosvásárhelyi polgármester-választáson – jelentette be csütörtökön Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke.
A politikus Soóssal, valamint Biró Zsolttal, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével közösen rendezett sajtótájékoztatót a júniusi helyhatósági választások tárgyában.
Brassai az RMDSZ szövetségi elnöke által egy héttel ezelőtt ismertetett indokokkal magyarázta, hogy miért nem indíthatják választási koalíció polgármesterjelöltjeként a tavaly októberi magyar előválasztás győztesét, illetve miért nem lehet a három magyar szervezet jele alatt indítani közös tanácsosi listát.
Kelemen Hunor a múlt héten elmondta, az RMDSZ kivitelezhetetlennek tartja, hogy koalíciós listát állítsanak a júniusi önkormányzati választásokon az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). Az elnök szerint ugyanis az önkormányzati választás lebonyolítását szabályozó törvény egyik cikkelye alapján a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és logójuk alatt vehetnek részt.
Ezek alapján Brassai Zsombor csütörtökön úgy vélekedett, az összefogás listájához csak az RMDSZ tud jogi keretet biztosítani, a három pártjelvény alatt készülő lista pedig az összefogás elbukásához vezethet. Ezért az RMDSZ úgy döntött, hogy városi tanácsosjelölt-listája nyitva lesz az MPP és az EMNP számára, a szövetség színeiben mandátumhoz jutó képviselőknek pedig nem kell lemondaniuk politikai identitásukról.
Az RMDSZ egy-egy befutóhelyet hajlandó biztosítani a két kisebbik magyar alakulat képviselői részére. Miután az MPP elfogadta a felajánlást, az RMDSZ abban reménykedik, hogy a néppárt is él a lehetőséggel; Brassai szerint az EMNP megyei elnökével folytatott tárgyalása is közelebb hozta a két fél álláspontját.
Soós Zoltán is abbéli reményének adott hangot, miszerint a néppárt képviselői is szerepelnek majd a közös tanácsosi listán. „Az lenne a legszebb, ha Marosvásárhelyen polgári öszszefogás jönne létre, ha az egyházak, a civil szervezetek, ifjúsági és nőszervezetek valamennyien hozzájárulnának ahhoz, hogy a jelenlegi politikai hatalom ne maradjon meg a város élén” – hangoztatta az RMDSZ városi tanácsosa.
Soós hozzátette, abban az esetben volt szó az ő önálló polgármesterjelöltként történő indulásáról, amennyiben megvalósítható a választási koalíció. Ám miután ezt szerinte sem teszi lehetővé a hatályos helyhatósági választási törvény, annak sincs értelme, hogy függetlenként vágjon neki a megmérettetésnek. (Soós függetlenként indításának lehetőségét egy hete Kelemen Hunor vetette fel. Mint megírtuk, ez azzal a következményekkel járna, hogy Soós nem szerepelhetne a tanácsosi listán, vagyis ha nem nyeri el a polgármesteri tisztséget, nem lenne tagja a városi képviselő-testületnek.)
„Nem érdekel” – szögezte le tömören Bereczki Ferenc, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye az RMDSZ által felajánlott befutóhelyről. A politikus már csak annak fényében is furcsállotta a mostani javaslatot, hogy állítása szerint Peti András, a szövetség marosvásárhelyi elnöke a napokban leszögezte: az alakulat tanácsosi listáján csakis RMDSZ-es jelöltek szerepelhetnek.
Bereczkit meglepetésként érte az is, hogy Soós RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. „Én már lassan nyilatkozni se tudok az RMDSZ-es politikusok bejelentései kapcsán, mert félóránként változik az alakulat álláspontja. A mostani döntéseikkel gyakorlatilag felrúgtak minden eddigi egyezményt, emiatt oda jutottunk, hogy elviekben az EMNP-nek is jogában állna önálló polgármesterjelöltet indítani” – jelentette ki lapunknak Bereczki Ferenc. A Maros megyei néppárti elnök elmondta, az EMNP marosvásárhelyi szervezete csütörtök esti ülésén dönt arról, hogy önálló tanácsosi listával vesz-e részt a helyhatósági választáson, ő pedig határozottan támogatja ezt a forgatókönyvet.
Mint ismeretes, a három magyar politikai szervezet korábban abban állapodott meg, hogy Soós Zoltán az októberi előválasztás nyerteseként a marosvásárhelyi magyarság közös jelöltje lesz. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég még úgy nyilatkozott, hogy a szövetség nem fogja kisajátítani Soós Zoltánt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
A korábbi megállapodást felrúgva nem a magyar politikai szervezetek közös jelöltjeként, és nem is függetlenként, hanem a tulipán jele alatt indítja Soós Zoltán polgármesterjelöltet Marosvásárhelyen az RMDSZ. A szövetség az MPP-n kívül az EMNP-nek is befutóhelyet ajánlott városi tanácsosi jelöltlistáján. A néppárt úgy véli, az RMDSZ minden eddigi ígéretét megszegte a mostani döntéssel, emiatt nem kér a felajánlott befutóhelyből.
Soós Zoltán a három magyar politikai alakulat jelöltjeként, de az RMDSZ színeiben indul a marosvásárhelyi polgármester-választáson – jelentette be csütörtökön Brassai Zsombor, a szövetség Maros megyei szervezetének elnöke.
A politikus Soóssal, valamint Biró Zsolttal, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével közösen rendezett sajtótájékoztatót a júniusi helyhatósági választások tárgyában.
Brassai az RMDSZ szövetségi elnöke által egy héttel ezelőtt ismertetett indokokkal magyarázta, hogy miért nem indíthatják választási koalíció polgármesterjelöltjeként a tavaly októberi magyar előválasztás győztesét, illetve miért nem lehet a három magyar szervezet jele alatt indítani közös tanácsosi listát.
Kelemen Hunor a múlt héten elmondta, az RMDSZ kivitelezhetetlennek tartja, hogy koalíciós listát állítsanak a júniusi önkormányzati választásokon az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). Az elnök szerint ugyanis az önkormányzati választás lebonyolítását szabályozó törvény egyik cikkelye alapján a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és logójuk alatt vehetnek részt.
Ezek alapján Brassai Zsombor csütörtökön úgy vélekedett, az összefogás listájához csak az RMDSZ tud jogi keretet biztosítani, a három pártjelvény alatt készülő lista pedig az összefogás elbukásához vezethet. Ezért az RMDSZ úgy döntött, hogy városi tanácsosjelölt-listája nyitva lesz az MPP és az EMNP számára, a szövetség színeiben mandátumhoz jutó képviselőknek pedig nem kell lemondaniuk politikai identitásukról.
Az RMDSZ egy-egy befutóhelyet hajlandó biztosítani a két kisebbik magyar alakulat képviselői részére. Miután az MPP elfogadta a felajánlást, az RMDSZ abban reménykedik, hogy a néppárt is él a lehetőséggel; Brassai szerint az EMNP megyei elnökével folytatott tárgyalása is közelebb hozta a két fél álláspontját.
Soós Zoltán is abbéli reményének adott hangot, miszerint a néppárt képviselői is szerepelnek majd a közös tanácsosi listán. „Az lenne a legszebb, ha Marosvásárhelyen polgári öszszefogás jönne létre, ha az egyházak, a civil szervezetek, ifjúsági és nőszervezetek valamennyien hozzájárulnának ahhoz, hogy a jelenlegi politikai hatalom ne maradjon meg a város élén” – hangoztatta az RMDSZ városi tanácsosa.
Soós hozzátette, abban az esetben volt szó az ő önálló polgármesterjelöltként történő indulásáról, amennyiben megvalósítható a választási koalíció. Ám miután ezt szerinte sem teszi lehetővé a hatályos helyhatósági választási törvény, annak sincs értelme, hogy függetlenként vágjon neki a megmérettetésnek. (Soós függetlenként indításának lehetőségét egy hete Kelemen Hunor vetette fel. Mint megírtuk, ez azzal a következményekkel járna, hogy Soós nem szerepelhetne a tanácsosi listán, vagyis ha nem nyeri el a polgármesteri tisztséget, nem lenne tagja a városi képviselő-testületnek.)
„Nem érdekel” – szögezte le tömören Bereczki Ferenc, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye az RMDSZ által felajánlott befutóhelyről. A politikus már csak annak fényében is furcsállotta a mostani javaslatot, hogy állítása szerint Peti András, a szövetség marosvásárhelyi elnöke a napokban leszögezte: az alakulat tanácsosi listáján csakis RMDSZ-es jelöltek szerepelhetnek.
Bereczkit meglepetésként érte az is, hogy Soós RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. „Én már lassan nyilatkozni se tudok az RMDSZ-es politikusok bejelentései kapcsán, mert félóránként változik az alakulat álláspontja. A mostani döntéseikkel gyakorlatilag felrúgtak minden eddigi egyezményt, emiatt oda jutottunk, hogy elviekben az EMNP-nek is jogában állna önálló polgármesterjelöltet indítani” – jelentette ki lapunknak Bereczki Ferenc. A Maros megyei néppárti elnök elmondta, az EMNP marosvásárhelyi szervezete csütörtök esti ülésén dönt arról, hogy önálló tanácsosi listával vesz-e részt a helyhatósági választáson, ő pedig határozottan támogatja ezt a forgatókönyvet.
Mint ismeretes, a három magyar politikai szervezet korábban abban állapodott meg, hogy Soós Zoltán az októberi előválasztás nyerteseként a marosvásárhelyi magyarság közös jelöltje lesz. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nemrég még úgy nyilatkozott, hogy a szövetség nem fogja kisajátítani Soós Zoltánt.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2016. február 5.
Nézeteltérés az RMDSZ-ben Soós bejelentése miatt
Hibának tartja Kovács Péter, hogy az előzetes egyeztetések és a marosvásárhelyi magyarok igénye ellenére Soós Zoltán bejelentette, az RMDSZ színeiben indul Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért.
A szövetség ügyvezető elnöke pénteken az ErdélyFM-nek elmondta, a lépés nincs összhangban az eddigi, Marosvásárhelyről szóló politikai megállapodásokkal, de össze is zavarja a magyar választókat, akik szerinte összefogást várnak, nem politikai kisajátítást.
„Akkor van esély visszaszerezni Marosvásárhelyt, ha egy magyar polgármesterjelölt indul a választási versenyben, aki mögött a magyar politikai szervezeteken kívül fel tud sorakozni a város lakosságának a többsége. Az RMDSZ országos vezetése az MPP és az EMNP elnökeivel folytatott tárgyalásokon és ezen kívül a nyilvánosság előtt is több alkalommal egyértelművé tette, hogy a szövetség nem akarja kisajátítani Soós Zoltánt. Keressük a közös jelölt támogatásának a legmegfelelőbb formáját” – jelentette ki a rádiócsatornának a politikus.
Hozzátette, ennek értelmében elvárják a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ-vezetőktől, hagyjanak nyitva minden jogi lehetőséget arra, hogy a magyar polgármesterjelölt élvezze az EMNP és az MPP támogatását is.
Kovács odaszúrt Brassai Zsombornak, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökének is, kifogásolva, hogy miközben eddig folyamatosan az összefogásról beszélt, most „egy hirtelen fordulattal nem sajátíthatja ki a jelöltet az RMDSZ számára". „Mi továbbra is kitartunk amellett, hogy Soós Zoltánt minden magyar alakulat támogassa, és továbbra is keressük ennek a keretét. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy a valós összefogásra nem zárhatjuk ki a független jelölt közös támogatását sem” – nyilatkozta az ErdélyFM-nek Kovács Péter.
Az ügyvezető elnök szerint nem visz közelebb a célhoz, ha a marosvásárhelyiek folyamatosan sajtótájékoztatókon jelentenek be újabbnál újabb, gyakran egymásnak ellentmondó vagy megvalósíthatatlan elképzeléseket. Szerinte ez árt az RMDSZ megítélésének, általában megkérdőjelezi a szövetség szavahihetőségét, a Maros megyei és marosvásárhelyi RMDSZ-vezetőknek pedig tudomásul kell venniük, hogy ez nem mehet a végtelenségig.
Mint arról beszámoltunk, Soós Zoltán csütörtökön Brassai Zsombor és Biró Zsolt MPP-elnök társaságában jelentette be, hogy nem függetlenként vagy koalíciós jelöltként, hanem az RMDSZ színeiben indul a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségért a júniusi helyhatósági választáson. Krónika (Kolozsvár)
Hibának tartja Kovács Péter, hogy az előzetes egyeztetések és a marosvásárhelyi magyarok igénye ellenére Soós Zoltán bejelentette, az RMDSZ színeiben indul Marosvásárhely polgármesteri tisztségéért.
A szövetség ügyvezető elnöke pénteken az ErdélyFM-nek elmondta, a lépés nincs összhangban az eddigi, Marosvásárhelyről szóló politikai megállapodásokkal, de össze is zavarja a magyar választókat, akik szerinte összefogást várnak, nem politikai kisajátítást.
„Akkor van esély visszaszerezni Marosvásárhelyt, ha egy magyar polgármesterjelölt indul a választási versenyben, aki mögött a magyar politikai szervezeteken kívül fel tud sorakozni a város lakosságának a többsége. Az RMDSZ országos vezetése az MPP és az EMNP elnökeivel folytatott tárgyalásokon és ezen kívül a nyilvánosság előtt is több alkalommal egyértelművé tette, hogy a szövetség nem akarja kisajátítani Soós Zoltánt. Keressük a közös jelölt támogatásának a legmegfelelőbb formáját” – jelentette ki a rádiócsatornának a politikus.
Hozzátette, ennek értelmében elvárják a Maros megyei és a marosvásárhelyi RMDSZ-vezetőktől, hagyjanak nyitva minden jogi lehetőséget arra, hogy a magyar polgármesterjelölt élvezze az EMNP és az MPP támogatását is.
Kovács odaszúrt Brassai Zsombornak, az RMDSZ Maros megyei szervezete elnökének is, kifogásolva, hogy miközben eddig folyamatosan az összefogásról beszélt, most „egy hirtelen fordulattal nem sajátíthatja ki a jelöltet az RMDSZ számára". „Mi továbbra is kitartunk amellett, hogy Soós Zoltánt minden magyar alakulat támogassa, és továbbra is keressük ennek a keretét. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy a valós összefogásra nem zárhatjuk ki a független jelölt közös támogatását sem” – nyilatkozta az ErdélyFM-nek Kovács Péter.
Az ügyvezető elnök szerint nem visz közelebb a célhoz, ha a marosvásárhelyiek folyamatosan sajtótájékoztatókon jelentenek be újabbnál újabb, gyakran egymásnak ellentmondó vagy megvalósíthatatlan elképzeléseket. Szerinte ez árt az RMDSZ megítélésének, általában megkérdőjelezi a szövetség szavahihetőségét, a Maros megyei és marosvásárhelyi RMDSZ-vezetőknek pedig tudomásul kell venniük, hogy ez nem mehet a végtelenségig.
Mint arról beszámoltunk, Soós Zoltán csütörtökön Brassai Zsombor és Biró Zsolt MPP-elnök társaságában jelentette be, hogy nem függetlenként vagy koalíciós jelöltként, hanem az RMDSZ színeiben indul a marosvásárhelyi polgármesteri tisztségért a júniusi helyhatósági választáson. Krónika (Kolozsvár)
2016. február 5.
Marosvásárhely: a befutóhelyről is tárgyal az EMNP az RMDSZ-szel
Tárgyalásokat kezdeményez az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Marosvásárhelyen az RMDSZ-szel a közös polgármesterjelölt kiválasztása során megvalósult összefogás folytatása, valamint a közös tanácsosi lista kialakítása érdekében. Erről csütörtök esti ülésén döntött az alakulat városi szervezete.
A néppártot az RMDSZ csütörtökön bejelentett ajánlata hozta döntési kényszerbe, amelyben a szövetség az MPP-n kívül az EMNP-nek is befutóhelyet ajánlott városi tanácsosi jelöltlistáján.
Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke pénteken a Krónikának elmondta, február 15-éig szeretnének megállapodásra jutni az RMDSZ városi szervezetével a közös tanácsosi listát illetően. A politikus olyan gesztusnak nevezte az RMDSZ ajánlatát, amelyet mindenképpen meg kell vizsgálni, és a marosvásárhelyi magyarság érdekeit szem előtt tartva tárgyalni kell róla.
Felvetésünkre, miszerint Bereczki Ferenc, az EMNP Maros megyei elnöke ellenzi néppárti politikusoknak a tulipános jelöltlistán való indulását, Jakab úgy nyilatkozott: a városi szervezet élni kíván az autonómiája biztosította lehetőséggel, miszerint az őt illető kérdésekben saját hatáskörben döntsön. „Elméletileg előfordulhat, hogy néppárti jelölt szerepeljen az RMDSZ-listán, mint ahogy az is, hogy az EMNP önálló tanácsosi listával induljon a helyhatósági választáson Marosvásárhelyen" – jelentette ki kérdésünkre Jakab István.
A vásárhelyi EMNP-elnöktől megtudtuk, attól függetlenül támogatják a tavaly októberi hárompárti előválasztáson győztes Soós Zoltánt, hogy az RMDSZ-es városi tanácsos a szövetség színeiben indul a polgármesteri tisztségért. „Számunkra a marosvásárhelyi magyarok érdeke fontosabb a pártérdekeknél" – állapította meg a néppárti politikus.
Amúgy a koalíciós listára az RMDSZ szövetségi elnöke múlt heti nyilatkozatának ismeretében nagyon kevés az esély. Kelemen Hunor szerint az önkormányzati választás lebonyolítását szabályozó törvény egyik cikkelye alapján a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és logójuk alatt vehetnek részt, ezért kivitelezhetetlennek nevezte a közös listát. Lapunk úgy tudja, a néppárton belül nemtetszést váltott ki, hogy a szövetségi elnök nemrég konkrétan megnevezte, kit látna szívesen az EMNP soraiból az RMDSZ vásárhelyi tanácsosi listáján. Kelemen egy kolozsvári háttérbeszélgetésen elárulta: befutóhelyet ajánlottak Portik Vilmosnak, a néppárt Maros megyei alelnökének az RMDSZ tanácsosi listáján.
Portik – aki tavaly a második helyen végzett a magyar polgármesterjelölt kiválasztását célzó előválasztáson – csütörtökön racionális döntésnek nevezte, hogy Soós Zoltán végül nem független jelöltként, hanem RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. A politikus az EMNP-nek az RMDSZ listáján felajánlott befutóhellyel kapcsolatban a Transindex portálnak úgy nyilatkozott: a néppárton belül ebben a tekintetben vitára számít, viszont úgy gondolja, egy ilyen ajánlatot nem lehet „csuklóból" elutasítani, minden lehetőséget meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy egyetlen magyar lista legyen Marosvásárhelyen.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
Tárgyalásokat kezdeményez az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Marosvásárhelyen az RMDSZ-szel a közös polgármesterjelölt kiválasztása során megvalósult összefogás folytatása, valamint a közös tanácsosi lista kialakítása érdekében. Erről csütörtök esti ülésén döntött az alakulat városi szervezete.
A néppártot az RMDSZ csütörtökön bejelentett ajánlata hozta döntési kényszerbe, amelyben a szövetség az MPP-n kívül az EMNP-nek is befutóhelyet ajánlott városi tanácsosi jelöltlistáján.
Jakab István, az EMNP marosvásárhelyi elnöke pénteken a Krónikának elmondta, február 15-éig szeretnének megállapodásra jutni az RMDSZ városi szervezetével a közös tanácsosi listát illetően. A politikus olyan gesztusnak nevezte az RMDSZ ajánlatát, amelyet mindenképpen meg kell vizsgálni, és a marosvásárhelyi magyarság érdekeit szem előtt tartva tárgyalni kell róla.
Felvetésünkre, miszerint Bereczki Ferenc, az EMNP Maros megyei elnöke ellenzi néppárti politikusoknak a tulipános jelöltlistán való indulását, Jakab úgy nyilatkozott: a városi szervezet élni kíván az autonómiája biztosította lehetőséggel, miszerint az őt illető kérdésekben saját hatáskörben döntsön. „Elméletileg előfordulhat, hogy néppárti jelölt szerepeljen az RMDSZ-listán, mint ahogy az is, hogy az EMNP önálló tanácsosi listával induljon a helyhatósági választáson Marosvásárhelyen" – jelentette ki kérdésünkre Jakab István.
A vásárhelyi EMNP-elnöktől megtudtuk, attól függetlenül támogatják a tavaly októberi hárompárti előválasztáson győztes Soós Zoltánt, hogy az RMDSZ-es városi tanácsos a szövetség színeiben indul a polgármesteri tisztségért. „Számunkra a marosvásárhelyi magyarok érdeke fontosabb a pártérdekeknél" – állapította meg a néppárti politikus.
Amúgy a koalíciós listára az RMDSZ szövetségi elnöke múlt heti nyilatkozatának ismeretében nagyon kevés az esély. Kelemen Hunor szerint az önkormányzati választás lebonyolítását szabályozó törvény egyik cikkelye alapján a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és logójuk alatt vehetnek részt, ezért kivitelezhetetlennek nevezte a közös listát. Lapunk úgy tudja, a néppárton belül nemtetszést váltott ki, hogy a szövetségi elnök nemrég konkrétan megnevezte, kit látna szívesen az EMNP soraiból az RMDSZ vásárhelyi tanácsosi listáján. Kelemen egy kolozsvári háttérbeszélgetésen elárulta: befutóhelyet ajánlottak Portik Vilmosnak, a néppárt Maros megyei alelnökének az RMDSZ tanácsosi listáján.
Portik – aki tavaly a második helyen végzett a magyar polgármesterjelölt kiválasztását célzó előválasztáson – csütörtökön racionális döntésnek nevezte, hogy Soós Zoltán végül nem független jelöltként, hanem RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. A politikus az EMNP-nek az RMDSZ listáján felajánlott befutóhellyel kapcsolatban a Transindex portálnak úgy nyilatkozott: a néppárton belül ebben a tekintetben vitára számít, viszont úgy gondolja, egy ilyen ajánlatot nem lehet „csuklóból" elutasítani, minden lehetőséget meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy egyetlen magyar lista legyen Marosvásárhelyen.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)
2016. február 5.
Újratervezhető-e az RMDSZ?
Egy ideje újra napirendre került az alakulat megújításának szándéka, az újratervezés időszerűségét maga a vezetés sem tagadja. Arról annál kevesebben szólnak, hogy miért kellene megújulni, ha az elmúlt negyedszázad alatt mindent olyan kifogástalanul csináltak, mint ahogyan azt folyamatosan sulykolják.
Kitől, kiktől remélhető a szervezet megújítása? – kérdezhetné bárki. Az utóbbi időben egyre nagyobb befolyással bír a Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester neve által fémjelzett székelyföldi csoport. Ők azok a politikusok, akik az utóbbi években előtérbe kerültek, akik kiemelten kedvező pozíciókhoz jutottak a javulni látszó Fidesz–KDNP–RMDSZ-viszonyrendszerben. Nekik megkerülhetetlen szerepük lehet a székelyföldi autonómiaküzdelem későbbi alakulásában is. A felsoroltakból következően megállapítható, hogy a jövőben az RMDSZ-politizálás súlypontja áttevődik majd Székelyföldre.
Ezt helyteleníti az ismerten PSD-s kötődésű Frunda György is, aki egyébként a kormányból való kilépéssel sem értett egyet, s aki a Fidesz–KDNP-vel és Orbán Viktorral ápolt jó viszony talán legfőbb ellenzője. Hasonlóképpen foglaltak állást korábban az RMDSZ dinoszauruszai is, akik az 1996 óta eltelt évek tanúsága szerint a szövetség legfőbb politikai céljának a mindenáron való kormányzást tekintik. Ők azok a vezetők, akik lemondtak az erdélyi magyarság legfőbb követeléseiről – az autonómiáról, az önálló állami magyar tannyelvű tudományegyetemről, az erdélyi autópályáról stb. –, s cserében megelégedtek a bukaresti hatalom asztaláról eléjük és klientúrájuk elé vetett koncokkal.
Az utóbbi két évtizedben Neptun szelleme – mikor Borbély László, mikor Frunda György személyében – folyamatosan visszajár kísérteni. Ők azok – Markó Béla, Verestóy Attila társaságában –, akik az RMDSZ megújulásának a kerékkötői. Nem idegenek az említettek a Bukarestben román civil szervezetként bejegyzett Friends of PER által összehívott brassópojánai tanácskozásoktól sem, ahol állítólag a román-magyar kapcsolatokról tárgyaltak. Nos, mindezek fényében nem árt kellő óvatossággal fogadnunk minden, az RMDSZ megújítására vonatkozó igényt, szándékot, ígéretet, ha az tév- és rögeszmék rabjai felől érkezik.
Szentgyörgyi László. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Egy ideje újra napirendre került az alakulat megújításának szándéka, az újratervezés időszerűségét maga a vezetés sem tagadja. Arról annál kevesebben szólnak, hogy miért kellene megújulni, ha az elmúlt negyedszázad alatt mindent olyan kifogástalanul csináltak, mint ahogyan azt folyamatosan sulykolják.
Kitől, kiktől remélhető a szervezet megújítása? – kérdezhetné bárki. Az utóbbi időben egyre nagyobb befolyással bír a Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester neve által fémjelzett székelyföldi csoport. Ők azok a politikusok, akik az utóbbi években előtérbe kerültek, akik kiemelten kedvező pozíciókhoz jutottak a javulni látszó Fidesz–KDNP–RMDSZ-viszonyrendszerben. Nekik megkerülhetetlen szerepük lehet a székelyföldi autonómiaküzdelem későbbi alakulásában is. A felsoroltakból következően megállapítható, hogy a jövőben az RMDSZ-politizálás súlypontja áttevődik majd Székelyföldre.
Ezt helyteleníti az ismerten PSD-s kötődésű Frunda György is, aki egyébként a kormányból való kilépéssel sem értett egyet, s aki a Fidesz–KDNP-vel és Orbán Viktorral ápolt jó viszony talán legfőbb ellenzője. Hasonlóképpen foglaltak állást korábban az RMDSZ dinoszauruszai is, akik az 1996 óta eltelt évek tanúsága szerint a szövetség legfőbb politikai céljának a mindenáron való kormányzást tekintik. Ők azok a vezetők, akik lemondtak az erdélyi magyarság legfőbb követeléseiről – az autonómiáról, az önálló állami magyar tannyelvű tudományegyetemről, az erdélyi autópályáról stb. –, s cserében megelégedtek a bukaresti hatalom asztaláról eléjük és klientúrájuk elé vetett koncokkal.
Az utóbbi két évtizedben Neptun szelleme – mikor Borbély László, mikor Frunda György személyében – folyamatosan visszajár kísérteni. Ők azok – Markó Béla, Verestóy Attila társaságában –, akik az RMDSZ megújulásának a kerékkötői. Nem idegenek az említettek a Bukarestben román civil szervezetként bejegyzett Friends of PER által összehívott brassópojánai tanácskozásoktól sem, ahol állítólag a román-magyar kapcsolatokról tárgyaltak. Nos, mindezek fényében nem árt kellő óvatossággal fogadnunk minden, az RMDSZ megújítására vonatkozó igényt, szándékot, ígéretet, ha az tév- és rögeszmék rabjai felől érkezik.
Szentgyörgyi László. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. február 5.
Letett a román belügyminisztérium a magyar határ mellé tervezett menekülttáborról
Letett a román belügyminisztérium arról, hogy menekülttábort alakítson ki a magyar határ közelében lévő, termálvizéről híres Szatmár megyei Tasnádon – derült ki a tárca honlapján csütörtök este megjelent közleményből.
Petre Toba belügyminiszter tavaly decemberben a román parlament költségvetési bizottsága előtt beszélt arról, hogy a jelenlegi hat befogadóközpont mellett további három kialakítását tervezik. Tasnádon, illetve az Arges megyei Campulung és a Gorj megyei Bumbesti-Jiu városokban is régi csendőr-laktanyákat akartak erre a célra átalakítani.
A közlemény szerint a minisztérium “körültekintő vizsgálat” nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a kiszemelt laktanyák nem felelnek meg a követelményeknek, ezért a tárca vezetője elrendelte az átalakításukkal kapcsolatos előkészületek leállítását, ugyanakkor felszólította a bevándorlási hivatalt, hogy keressen más törvényes megoldást a menedékkérők elhelyezésére. A magyar határ mellé tervezett menekültszállóról csütörtöki számában a Magyar Idők című lap is beszámolt, kiemelve: mind az önkormányzat, mind a lakosság élesen tiltakozott ez ellen, hogy a településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak alakítsanak ki átmeneti otthont. Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a lap megkeresésére elmondta: a bukaresti kormány senkivel nem egyeztetett elképzeléseiről. Tasnádon tiltakozó akció indult, több ezer aláírást gyűjtöttek. A képviselő, aki interpellációt nyújtott be a belügyminiszternek, úgy vélte: ésszerűbb volna a dél-nyugati határ közelében, Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. “A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna az adott határszakaszra. Talán még nem késő észbe kapni, hiszen a menekültáradat nem fog enyhülni” – vélekedett.
Romániának 6300 menedékkérőt kell befogadnia, amiről szeptemberben született határozat az uniós igazságügyi és belügyi tárcavezetők találkozóján. Az országban jelenleg hat befogadóközpont működik, ezeknek Bukarest és Giurgiu mellett a Máramaros megyei Nagysomkút (Somcuta Mare), a Suceava megyei Radócz (Radauti), Galati, valamint Temesvár ad otthont. erdon.ro
Letett a román belügyminisztérium arról, hogy menekülttábort alakítson ki a magyar határ közelében lévő, termálvizéről híres Szatmár megyei Tasnádon – derült ki a tárca honlapján csütörtök este megjelent közleményből.
Petre Toba belügyminiszter tavaly decemberben a román parlament költségvetési bizottsága előtt beszélt arról, hogy a jelenlegi hat befogadóközpont mellett további három kialakítását tervezik. Tasnádon, illetve az Arges megyei Campulung és a Gorj megyei Bumbesti-Jiu városokban is régi csendőr-laktanyákat akartak erre a célra átalakítani.
A közlemény szerint a minisztérium “körültekintő vizsgálat” nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a kiszemelt laktanyák nem felelnek meg a követelményeknek, ezért a tárca vezetője elrendelte az átalakításukkal kapcsolatos előkészületek leállítását, ugyanakkor felszólította a bevándorlási hivatalt, hogy keressen más törvényes megoldást a menedékkérők elhelyezésére. A magyar határ mellé tervezett menekültszállóról csütörtöki számában a Magyar Idők című lap is beszámolt, kiemelve: mind az önkormányzat, mind a lakosság élesen tiltakozott ez ellen, hogy a településen hatszáz, elsősorban szír migránsnak alakítsanak ki átmeneti otthont. Kereskényi Gábor, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője a lap megkeresésére elmondta: a bukaresti kormány senkivel nem egyeztetett elképzeléseiről. Tasnádon tiltakozó akció indult, több ezer aláírást gyűjtöttek. A képviselő, aki interpellációt nyújtott be a belügyminiszternek, úgy vélte: ésszerűbb volna a dél-nyugati határ közelében, Temes vagy Krassó-Szörény megyében elhelyezni a migránsokat. “A legjobb megoldás az lenne, ha Románia is kerítést húzna az adott határszakaszra. Talán még nem késő észbe kapni, hiszen a menekültáradat nem fog enyhülni” – vélekedett.
Romániának 6300 menedékkérőt kell befogadnia, amiről szeptemberben született határozat az uniós igazságügyi és belügyi tárcavezetők találkozóján. Az országban jelenleg hat befogadóközpont működik, ezeknek Bukarest és Giurgiu mellett a Máramaros megyei Nagysomkút (Somcuta Mare), a Suceava megyei Radócz (Radauti), Galati, valamint Temesvár ad otthont. erdon.ro
2016. február 5.
Az RMDSZ meghirdette 2016. évi pályázatait
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet a Kisebbségi Tanács 2016. évi alapjából.
A szövetség a pályázatok lebonyolításával a Communitas Alapítványt bízta meg. A pályázati kiírások a következőkben egy megújult, átláthatóbb internetes felületen követhetők.
Pályázni a következő kategóriákban lehet:
1. Művelődési Szaktestület, leadási határidő: 2016. március 4.
2. Ifjúság Szaktestület, leadási határidő: 2016. február 26.
3. Szórvány Szaktestület (rendezvények, Magyar Házak, szórványgondozó lelkészek támogatása), leadási határidő: 2016. február 26.
4. Sajtó Szaktestület, leadási határidő: 2016. február 29.
5. Sport Szaktestület, leadási határidő: 2016. február 29.
6. Utazástámogatás Szaktestület, leadási határidő: 2016. február 29.
7. Könyvkiadás Szaktestület, leadási határidő: 2016. április 4.
A szórványban folyó oktatási tevékenységek támogatására kiírt pályázatok szeptember folyamán jelennek meg.
Bővebb információk a Communitas Alapítvány titkárságán igényelhetők a 0264-594 570, 0723-250 324, 0736-444 437 telefonszámokon, valamint a communitas@rmdsz.ro e-mail címen. maszol.ro
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség pályázatot hirdet a Kisebbségi Tanács 2016. évi alapjából.
A szövetség a pályázatok lebonyolításával a Communitas Alapítványt bízta meg. A pályázati kiírások a következőkben egy megújult, átláthatóbb internetes felületen követhetők.
Pályázni a következő kategóriákban lehet:
1. Művelődési Szaktestület, leadási határidő: 2016. március 4.
2. Ifjúság Szaktestület, leadási határidő: 2016. február 26.
3. Szórvány Szaktestület (rendezvények, Magyar Házak, szórványgondozó lelkészek támogatása), leadási határidő: 2016. február 26.
4. Sajtó Szaktestület, leadási határidő: 2016. február 29.
5. Sport Szaktestület, leadási határidő: 2016. február 29.
6. Utazástámogatás Szaktestület, leadási határidő: 2016. február 29.
7. Könyvkiadás Szaktestület, leadási határidő: 2016. április 4.
A szórványban folyó oktatási tevékenységek támogatására kiírt pályázatok szeptember folyamán jelennek meg.
Bővebb információk a Communitas Alapítvány titkárságán igényelhetők a 0264-594 570, 0723-250 324, 0736-444 437 telefonszámokon, valamint a communitas@rmdsz.ro e-mail címen. maszol.ro
2016. február 8.
Marosvásárhely próbája
Kezdetben úgy tűnt, minden jól alakul. Az RMDSZ is belátta: hibás úton járt eddig Marosvásárhelyen, és belement abba, hogy előválasztások nyomán döntsenek a magyar polgármesterjelölt személyéről. A megmérettetés le is zajlott, s bár a kampányban voltak éles helyzetek, vitás eljárások, no meg a részvétel sem volt feltétlenül mindent túlszárnyaló, a győztes Soós Zoltánt végül is támogatásáról biztosította az RMDSZ mellett az MPP és az EMNP is.
Egyfajta összefogás látszott kibontakozni, amely azért is tűnt oly reménykeltőnek, mert az új választási törvény értelmében a polgármester személyéről egyfordulós voksolás során döntenek, és az is biztosra vehető, hogy a liberálisok és a szocialisták külön jelöltet indítanak. A csillagok kedvező állását ismét csak a politikusok akarják megzavarni. Előbb a Szilágyi Zsolt EMNP- és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyeztetése után derült ki: az előzetes megállapodás ellenére a szövetség mégsem megy bele abba, hogy Soós Zoltán mindhárom párt jele alatt szálljon versenybe. Néhány napra rá Soós Zoltán Brassai Zsomborral, a Maros megyei RMDSZ-elnökkel jelentette be, hogy a szövetség színeiben indul. Az MPP országos elnöke és az EMNP marosvásárhelyi vezetői hajlottak arra, hogy azt a megoldást is elfogadják, mely szerint RMDSZ-listán befutó helyen szerepeljenek polgári és néppárti jelöltek – ekkor azonban újabb csavar következett. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilvánosan feddte meg Soós Zoltánt és a szövetség helyi vezetőit, amiért politikai magánakcióba kezdtek, és leszögezte: nem akarják kisajátítani a jelöltet, ezért függetlenként indítanák a választásokon. Most valahol ott tartunk, hogy senki nem ért semmit, kívülről csak annyi látszik, hogy a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt ügyében még tán a pártok közötti véleménykülönbségnél is nagyobb a szakadék az RMDSZ-en belül, mintha éppen a szövetség támogatná a legkevésbé elszántan saját emberét. Félő azonban, hogy e belharc veszélyezteti egyrészt a kibontakozni látszó magyar összefogást, másrészt a civódás, a széthúzás elriaszthatja azokat a magyar választókat, akiknek szavazata nélkül lehetetlen lesz megnyerni a csatát. Pedig tényleg ritka – nevezhetnénk akár történelminek is – esély nyílik Marosvásárhely visszafoglalására: már most kialakulóban ugyanis egy olyan parlamenti többség, amely visszatérne a kétfordulós polgármester-választásra. Az új törvényhozás vélhetően ekként módosítja majd a jogszabályt, és akkor a második körben szinte biztosan etnikai szavazás lesz, s a románság számbeli fölénye döntőnek bizonyul. Talán ez az utolsó esély, hogy Székelyföld fővárosát ismét magyar polgármester irányítsa.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kezdetben úgy tűnt, minden jól alakul. Az RMDSZ is belátta: hibás úton járt eddig Marosvásárhelyen, és belement abba, hogy előválasztások nyomán döntsenek a magyar polgármesterjelölt személyéről. A megmérettetés le is zajlott, s bár a kampányban voltak éles helyzetek, vitás eljárások, no meg a részvétel sem volt feltétlenül mindent túlszárnyaló, a győztes Soós Zoltánt végül is támogatásáról biztosította az RMDSZ mellett az MPP és az EMNP is.
Egyfajta összefogás látszott kibontakozni, amely azért is tűnt oly reménykeltőnek, mert az új választási törvény értelmében a polgármester személyéről egyfordulós voksolás során döntenek, és az is biztosra vehető, hogy a liberálisok és a szocialisták külön jelöltet indítanak. A csillagok kedvező állását ismét csak a politikusok akarják megzavarni. Előbb a Szilágyi Zsolt EMNP- és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyeztetése után derült ki: az előzetes megállapodás ellenére a szövetség mégsem megy bele abba, hogy Soós Zoltán mindhárom párt jele alatt szálljon versenybe. Néhány napra rá Soós Zoltán Brassai Zsomborral, a Maros megyei RMDSZ-elnökkel jelentette be, hogy a szövetség színeiben indul. Az MPP országos elnöke és az EMNP marosvásárhelyi vezetői hajlottak arra, hogy azt a megoldást is elfogadják, mely szerint RMDSZ-listán befutó helyen szerepeljenek polgári és néppárti jelöltek – ekkor azonban újabb csavar következett. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilvánosan feddte meg Soós Zoltánt és a szövetség helyi vezetőit, amiért politikai magánakcióba kezdtek, és leszögezte: nem akarják kisajátítani a jelöltet, ezért függetlenként indítanák a választásokon. Most valahol ott tartunk, hogy senki nem ért semmit, kívülről csak annyi látszik, hogy a marosvásárhelyi magyar polgármesterjelölt ügyében még tán a pártok közötti véleménykülönbségnél is nagyobb a szakadék az RMDSZ-en belül, mintha éppen a szövetség támogatná a legkevésbé elszántan saját emberét. Félő azonban, hogy e belharc veszélyezteti egyrészt a kibontakozni látszó magyar összefogást, másrészt a civódás, a széthúzás elriaszthatja azokat a magyar választókat, akiknek szavazata nélkül lehetetlen lesz megnyerni a csatát. Pedig tényleg ritka – nevezhetnénk akár történelminek is – esély nyílik Marosvásárhely visszafoglalására: már most kialakulóban ugyanis egy olyan parlamenti többség, amely visszatérne a kétfordulós polgármester-választásra. Az új törvényhozás vélhetően ekként módosítja majd a jogszabályt, és akkor a második körben szinte biztosan etnikai szavazás lesz, s a románság számbeli fölénye döntőnek bizonyul. Talán ez az utolsó esély, hogy Székelyföld fővárosát ismét magyar polgármester irányítsa.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. február 8.
Drakula szegény öregeket simogat
Elbeszélgettünk a magyarellenesnek tartott gárdát létrehozó Bogdan Diaconuval, és kiderült: a K1-es harcművészbajnok vezetésével létrehozott, Drakuláról elnevezett Karóbahúzó Vlad Őrjárat csak az idős, szegény embereknek fog segíteni a hatóságokkal együttműködve. Diaconu pártja, az Egyesült Románia Párt (PRU) pedig csak a korrupt magyar politikusoktól akarja megvédeni a magyarokat az RMDSZ betiltásával.
Még egy éve sincs, hogy Diaconu pártja megalakult; a politikus korábban magyarellenes kirohanásaival, nemrég az RMDSZ betiltásának ötletével, legújabban pedig a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal keltett nagy médiavisszhangot. Az MNO által megkérdezett Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint a politikus a Jobbik receptjét másolná le, de kérdéses, hogy sikerül-e neki.
Van még jelentkező
Mióta a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor meghalt, sokan pályáznak a szavazóira. Nem csak Traian Basescu startolt rá a radikálisabb jobboldali voksokra a Moldovai Köztársasággal való egyesülés ügyében, de az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szélsőséges szervezet is pártot alapított. Utóbbit Diaconu komolytalannak tartja, mert nincs tiszta ideológiájuk. „Oroszlánok nem kezdenek kölyökkutyákkal” – zárta ki az együttműködés lehetőségét.
Ismert magyarfaló
Diaconunak korábban is volt néhány magyarellenes húzása: követelte már a Jobbik betiltását, a magukat „románellenes” kijelentésekre ragadtató külföldiek kiutasítását, indított kampányt a magyar termékek ellen, törvényt terjesztett be a magyar feliratok és utcanévtáblák betiltására, illetve a nemzetiségi nyelvhasználat büntethetővé tételére a romániai közintézményekben. Láthatóan különösen fájó pont számára az autonómia is, amelynek még a megemlítését is börtönnel sújtatta volna egy 2014 nyarán benyújtott törvényjavaslatában.
„Nekem van magyar barátom, de…”
A pártvezető ehhez képest az MNO-nak adott nyilatkozatában leszögezte: ő a romániai magyarokat sosem támadta, csak az RMDSZ-t és más politikai erőket kritizált, mert „területi autonómiáért és elszakadásért küzdenek”, ami ellen szerinte jogos a fellépés. „Calarasi megyei képviselőnk büszke magyar és román, ez beszédes példa, mennyire is utálom a magyarokat” – közölte, hozzátéve: a magyarellenes háború „mítoszát” éppen a magyar politikusok szítják önérdekből, „akik autonómiaharcost játszanak, és meggazdagodnak ahelyett, hogy a románok és magyarok jólétén dolgoznának”.
Szerinte a PRU csak a korrupt politikusaikra jelent veszélyt, nem a magyarokra.
Nehezményezte viszont, hogy Magyarország azzal „szítja az indulatokat”, hogy politikai menedékjogot ad a korrupcióval vádolt volt RMDSZ-es Markó Attilának. Markó Attila ügye egyébként láthatóan bántja Diaconut, aki Orbán Viktornak írt nyílt levelében korábban megüzente, hogy „egy olyan nép türelmével játszik, amely Budapesten egyszer már felrakta a bocskorát a Parlamentre”.
Arccal az RMDSZ-nek
A szélsőséges pártvezér nekünk azt mondta, azért is nyújtotta be az RMDSZ-t illegálisnak, alkotmányellenesnek és államellenesnek nyilvánító törvényjavaslatát, mert szerinte a párt prominensei, például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester pénzelte a „terrorista” vezetőkkel rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ugyanakkor határozottan cáfolta ezt, és elmondta: Diaconunak minden héten van egy tucat magyar- és RMDSZ-ellenes tervezete, de eddig egy sem ment át a parlamenten; „bízzunk benne, hogy ez így is marad”.
Így lesz Erdély Koszovó?
A román politikus nehezményezte azt is, hogy január 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján Antal gyásza jeléül fekete zászlót tűzött ki a városházára. Ilyen augusztus 20-án Magyarországon elképzelhetetlen lenne – érvelt.
Ami akár a magyar, akár a székely zászlót illeti, ugyanaz a baja vele, mint az autonómiával: szerinte ezek a szeparatizmus jelei, a magyar vezetők pedig segítségükkel aláássák az államot, és egy új Koszovót hoznának létre, ami szerinte Tőkés László leghőbb vágya.
A magyar jelképeket tényleg nem szereti, egy 2012-es kijelentése szerint ugyanis „a magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó tanintézetre”.
„Magyarok, forduljatok hozzánk!”
A politikus azt is elmondta, mi a baja az autonómiával, noha Katalóniától Dél-Tirolig a legtöbb autonómia gazdasága erősebb az anyaállaménál. Diaconu szerint a székely autonómia elriasztja a befektetőket a „magyar politikusok által szított etnikai konfliktusok miatt”, és mert a magyarok nem tanulják meg az államnyelvet.
A szélsőjobboldali vezető szerint a PRU többet tehet a magyar közösségért, mint a magyar szervezetek, mert csak a gazdasági ügyekre koncentrálnak, és kinyitnák a régiót a befektetések előtt a „népét sötétségben tartó” RMDSZ-szel szemben, amelynek „kiskirályként viselkedő polgármesterei már így is túl önállóak, képzeljük el, mi lenne, ha még autonómia is lenne”. A korrupció kapcsán annyit azért megengedett, hogy az nem etnikai ügy, származástól függetlenül építik a kleptokráciát a korrupt politikusok, a szegénység elől a magyarok és a románok egyaránt nyugatra menekültek. Ezen semmilyen autonómia nem segítene – mondta.
Rendszer- és magyarellenes
Hogy Székelyföld miért tudott vagy miért nem tudott fejlődni, arra rengeteg magyarázat van, de amit Bogdan Diaconu állít, annak semmi alapja nincs– mondta minderre az MNO-nak Kelemen Hunor.
Székely István Gergő szerint sem dől a pénz a székely megyékbe. Noha a román média azt szokta hangsúlyozni, hogy a régió életképtelen volna gazdaságilag a visszaosztott források nélkül, tény, hogy a térség szegény, és lényegesen kevésbé részesül a gazdagabb megyék befizetéseiből, mint a legszegényebb havasalföldi és moldvai megyék – mondta.
A PRU rendszerellenes pártként próbálja magát meghatározni, Diaconu lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a hatalmi rendnek az RMDSZ és a magyarok is részei. Egyébként tény, hogy a magyar párt a kormányzati vagy kormányközeli pozícióban eltöltött csaknem húsz év alatt könnyebben hozzáfért a forrásokhoz, és ez kitermelt korrupciós ügyeket a magyarok körében is. Ugyanakkor ezek felgöngyölítése esetenként alkalmat adott politikai boszorkányüldözésre is ártatlanokkal vagy pitiáner ügyek elkövetőivel szemben – véli Székely.
Ezt Kelemen Hunor is megerősítette, mondván: az egyébként legitim korrupciós harc árnyékában végzett politikai leszámolást jól példázza az RMDSZ-es csíkszeredai polgármester és helyettese, Ráduly Róbert valamint Tőke Domonkos esete, akiket annak ellenére távolítottak el posztjukról, hogy korrupciós vádak végül fel sem merültek.
Drakula harcosai? Inkább Üdvhadsereg…
Diaconu a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal szélsőségesen nacionalista, egyebek között magyarellenes félkatonai szervezetet kíván létrehozni, amit mélységesen elítélnek – mondta az MNO-nak Kelemen, hozzátéve: reméli, nem kerül sor magyarellenes incidensekre az őrjárat részéről. Egyébként a gárda tagjai néhány kivételtől eltekintve magyart csak a tévében láthattak – tette hozzá.
A szélsőséges politikus egészen más képet festett az alakulatról: igazi jótékonysági szervezetként írta le. „Mi nem olyanok vagyunk, mint a Magyar Gárda vagy a HVIM, a félkatonai szervezetek. Nem keressük a konfliktust. Afféle üdvhadseregként dolgoznánk, csak román stílusban” – jelentette ki. Hangsúlyozta: ők csak akkor mennek magyar területekre, ha hívják őket, például azok a szegények és öregek, akikkel az RMDSZ nem törődik. Hamarosan bemutatják az őrjárat szabályzatát, s „minden tiszta és világos lesz” – ígérte.
Remélem, Magyarország nem készül háborúra a Vlad Tepes Őrjárat miatt – fűzte hozzá gúnyosan.
Romantikus erőszak
Ez mind szép, de ha nem terveznek erőszakkal fellépni, akkor miért egy K1-es világbajnok vezeti az őrjáratot – kérdeztük, mire Diaconu azt mondta, hogy a kiszemelt Daniel Ghita az ifjúság példaképe, az erdőirtások elleni tiltakozás jelképe, és a párt színeiben indul egy bukaresti kerületi választáson is.
Székely szerint viszont egyértelmű, hogy az őrjárat a Magyar Gárdához hasonló próbálkozása a PRU-nak. Hiába vezetik fel úgy, hogy majd ők öreg néniket fognak átsegíteni a zebrán, nem véletlen, hogy Vlad Tepes nevét választották, aki a párt logóján is szerepel, a gárdaparancsnok pedig K1-bajnok.
Civil kurázsi
Kelemen Hunor kétségét fejezte ki afelől is, hogy a román társadalom vevő lenne Diaconuék gárdájára. Ezt támasztotta alá Székely is: mint mondta, a civilek azonnal reagáltak, és feljelentették az őrjáratot. Valóban, a szervezet megalakulása után nem sokkal Dumitru-Cornel Vilcu kolozsvári egyetemi tanár aláírásgyűjtésbe kezdett a betiltása érdekében. Diaconu az MNO-nak erre úgy reagált, szerinte a tanár csak a médiafelhajtást keresi, de „sajnos” már más, Soros György által pénzelt roma és antirasszista szervezetekkel kell osztoznia rajta, akik szerinte szintén a PRU-val akarják bizonygatni létjogosultságukat. Soros egyébként is Diaconu bögyében van, az amerikai mágnást a román kultúra ellenségének tartja, szerinte az általa pénzelt civilek kritikái miatt tiltotta le az Adevarul nevű portál a politikus blogját, valamiféle rosszul értelmezett polkorrektség miatt.
Kis román történelemlecke
Ami a történelmet illeti, a pártvezér egészen sajátos szemléletet vall: mint kérdésünkre közölte, az Erdéllyel kapcsolatos magyar területi igények abszurdak, mert a románok már azelőtt ott éltek, hogy a magyarok megérkeztek volna, ezért azt visszakövetelni olyan lenne, mintha a törökök akarnák visszakapni az ottomán hódításokra hivatkozva Budapestet. Ellenben a Romániához Besszarábia néven alig húsz évig, 1920 és 1940 között tartozó Moldovai Köztársaság Romániához csatolása szerinte legitim lenne. Talán érdemes lenne elolvasnia Lucian Boia román történész legújabb műveit, amelyekből kiviláglik: a románoknak a világon semmiféle történelmi joguk nem volt Erdélyre.
Utállak, de fogjunk össze!
A pártvezért a migráció kapcsán is kérdeztük, ekkor már egészen más véleménnyel volt a magyarokról, sőt a miniszterelnökről is. „Életemben először mondtam jót Orbán Viktorra, amikor kijelentettem: kerítést kell építenünk, ahogy ő tette.” Építene is a muzulmán invázió ellen, ha a PRU kormányozná Romániát. Egyesítsük erőinket, mint Hunyadi János idején, és ne verjenek éket közénk a magyar szeparatista mozgalmak – javasolta Diaconu.
Homályos jövő
Bár Diaconu arról beszélt, hogy mit tenne, ha hatalomra jutna, addig még igen rögös lehet az út: mint Székely István Gergő elmondta, kérdéses, hogy alakul a PRU viszonya az Új Jobboldallal, a román szélsőjobb mennyire fogadja el Diaconu szociáldemokrata múltját, és – újfent szembeköszön a jobbikos párhuzam – honnan lesz pénze a párt felfuttatásához.
Kelemen sem jósolt komoly jövőt az Egyesült Románia Pártnak, felidézve, hogy az első kongresszus után Diaconuék egyik legerősebb szervezete, a Bukarest 2. kerületéhez tartozó egység feloszlott, mert a vezetést túl korruptnak és diktatórikusnak találta. Diaconu maga Bukarest főpolgármesteri székéért indul, de nincs sok esélye. A kutató szerint a PRU-nak inkább vidéken lehet némi sansza arra, hogy megvesse a lábát.
Veczán Zoltán. mno.hu
Elbeszélgettünk a magyarellenesnek tartott gárdát létrehozó Bogdan Diaconuval, és kiderült: a K1-es harcművészbajnok vezetésével létrehozott, Drakuláról elnevezett Karóbahúzó Vlad Őrjárat csak az idős, szegény embereknek fog segíteni a hatóságokkal együttműködve. Diaconu pártja, az Egyesült Románia Párt (PRU) pedig csak a korrupt magyar politikusoktól akarja megvédeni a magyarokat az RMDSZ betiltásával.
Még egy éve sincs, hogy Diaconu pártja megalakult; a politikus korábban magyarellenes kirohanásaival, nemrég az RMDSZ betiltásának ötletével, legújabban pedig a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal keltett nagy médiavisszhangot. Az MNO által megkérdezett Székely István Gergő, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója szerint a politikus a Jobbik receptjét másolná le, de kérdéses, hogy sikerül-e neki.
Van még jelentkező
Mióta a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor meghalt, sokan pályáznak a szavazóira. Nem csak Traian Basescu startolt rá a radikálisabb jobboldali voksokra a Moldovai Köztársasággal való egyesülés ügyében, de az Új Jobboldal (Noua Dreapta) nevű szélsőséges szervezet is pártot alapított. Utóbbit Diaconu komolytalannak tartja, mert nincs tiszta ideológiájuk. „Oroszlánok nem kezdenek kölyökkutyákkal” – zárta ki az együttműködés lehetőségét.
Ismert magyarfaló
Diaconunak korábban is volt néhány magyarellenes húzása: követelte már a Jobbik betiltását, a magukat „románellenes” kijelentésekre ragadtató külföldiek kiutasítását, indított kampányt a magyar termékek ellen, törvényt terjesztett be a magyar feliratok és utcanévtáblák betiltására, illetve a nemzetiségi nyelvhasználat büntethetővé tételére a romániai közintézményekben. Láthatóan különösen fájó pont számára az autonómia is, amelynek még a megemlítését is börtönnel sújtatta volna egy 2014 nyarán benyújtott törvényjavaslatában.
„Nekem van magyar barátom, de…”
A pártvezető ehhez képest az MNO-nak adott nyilatkozatában leszögezte: ő a romániai magyarokat sosem támadta, csak az RMDSZ-t és más politikai erőket kritizált, mert „területi autonómiáért és elszakadásért küzdenek”, ami ellen szerinte jogos a fellépés. „Calarasi megyei képviselőnk büszke magyar és román, ez beszédes példa, mennyire is utálom a magyarokat” – közölte, hozzátéve: a magyarellenes háború „mítoszát” éppen a magyar politikusok szítják önérdekből, „akik autonómiaharcost játszanak, és meggazdagodnak ahelyett, hogy a románok és magyarok jólétén dolgoznának”.
Szerinte a PRU csak a korrupt politikusaikra jelent veszélyt, nem a magyarokra.
Nehezményezte viszont, hogy Magyarország azzal „szítja az indulatokat”, hogy politikai menedékjogot ad a korrupcióval vádolt volt RMDSZ-es Markó Attilának. Markó Attila ügye egyébként láthatóan bántja Diaconut, aki Orbán Viktornak írt nyílt levelében korábban megüzente, hogy „egy olyan nép türelmével játszik, amely Budapesten egyszer már felrakta a bocskorát a Parlamentre”.
Arccal az RMDSZ-nek
A szélsőséges pártvezér nekünk azt mondta, azért is nyújtotta be az RMDSZ-t illegálisnak, alkotmányellenesnek és államellenesnek nyilvánító törvényjavaslatát, mert szerinte a párt prominensei, például Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester pénzelte a „terrorista” vezetőkkel rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor ugyanakkor határozottan cáfolta ezt, és elmondta: Diaconunak minden héten van egy tucat magyar- és RMDSZ-ellenes tervezete, de eddig egy sem ment át a parlamenten; „bízzunk benne, hogy ez így is marad”.
Így lesz Erdély Koszovó?
A román politikus nehezményezte azt is, hogy január 24-én, a román fejedelemségek egyesülése napján Antal gyásza jeléül fekete zászlót tűzött ki a városházára. Ilyen augusztus 20-án Magyarországon elképzelhetetlen lenne – érvelt.
Ami akár a magyar, akár a székely zászlót illeti, ugyanaz a baja vele, mint az autonómiával: szerinte ezek a szeparatizmus jelei, a magyar vezetők pedig segítségükkel aláássák az államot, és egy új Koszovót hoznának létre, ami szerinte Tőkés László leghőbb vágya.
A magyar jelképeket tényleg nem szereti, egy 2012-es kijelentése szerint ugyanis „a magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó tanintézetre”.
„Magyarok, forduljatok hozzánk!”
A politikus azt is elmondta, mi a baja az autonómiával, noha Katalóniától Dél-Tirolig a legtöbb autonómia gazdasága erősebb az anyaállaménál. Diaconu szerint a székely autonómia elriasztja a befektetőket a „magyar politikusok által szított etnikai konfliktusok miatt”, és mert a magyarok nem tanulják meg az államnyelvet.
A szélsőjobboldali vezető szerint a PRU többet tehet a magyar közösségért, mint a magyar szervezetek, mert csak a gazdasági ügyekre koncentrálnak, és kinyitnák a régiót a befektetések előtt a „népét sötétségben tartó” RMDSZ-szel szemben, amelynek „kiskirályként viselkedő polgármesterei már így is túl önállóak, képzeljük el, mi lenne, ha még autonómia is lenne”. A korrupció kapcsán annyit azért megengedett, hogy az nem etnikai ügy, származástól függetlenül építik a kleptokráciát a korrupt politikusok, a szegénység elől a magyarok és a románok egyaránt nyugatra menekültek. Ezen semmilyen autonómia nem segítene – mondta.
Rendszer- és magyarellenes
Hogy Székelyföld miért tudott vagy miért nem tudott fejlődni, arra rengeteg magyarázat van, de amit Bogdan Diaconu állít, annak semmi alapja nincs– mondta minderre az MNO-nak Kelemen Hunor.
Székely István Gergő szerint sem dől a pénz a székely megyékbe. Noha a román média azt szokta hangsúlyozni, hogy a régió életképtelen volna gazdaságilag a visszaosztott források nélkül, tény, hogy a térség szegény, és lényegesen kevésbé részesül a gazdagabb megyék befizetéseiből, mint a legszegényebb havasalföldi és moldvai megyék – mondta.
A PRU rendszerellenes pártként próbálja magát meghatározni, Diaconu lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a hatalmi rendnek az RMDSZ és a magyarok is részei. Egyébként tény, hogy a magyar párt a kormányzati vagy kormányközeli pozícióban eltöltött csaknem húsz év alatt könnyebben hozzáfért a forrásokhoz, és ez kitermelt korrupciós ügyeket a magyarok körében is. Ugyanakkor ezek felgöngyölítése esetenként alkalmat adott politikai boszorkányüldözésre is ártatlanokkal vagy pitiáner ügyek elkövetőivel szemben – véli Székely.
Ezt Kelemen Hunor is megerősítette, mondván: az egyébként legitim korrupciós harc árnyékában végzett politikai leszámolást jól példázza az RMDSZ-es csíkszeredai polgármester és helyettese, Ráduly Róbert valamint Tőke Domonkos esete, akiket annak ellenére távolítottak el posztjukról, hogy korrupciós vádak végül fel sem merültek.
Drakula harcosai? Inkább Üdvhadsereg…
Diaconu a Karóbahúzó Vlad Őrjárattal szélsőségesen nacionalista, egyebek között magyarellenes félkatonai szervezetet kíván létrehozni, amit mélységesen elítélnek – mondta az MNO-nak Kelemen, hozzátéve: reméli, nem kerül sor magyarellenes incidensekre az őrjárat részéről. Egyébként a gárda tagjai néhány kivételtől eltekintve magyart csak a tévében láthattak – tette hozzá.
A szélsőséges politikus egészen más képet festett az alakulatról: igazi jótékonysági szervezetként írta le. „Mi nem olyanok vagyunk, mint a Magyar Gárda vagy a HVIM, a félkatonai szervezetek. Nem keressük a konfliktust. Afféle üdvhadseregként dolgoznánk, csak román stílusban” – jelentette ki. Hangsúlyozta: ők csak akkor mennek magyar területekre, ha hívják őket, például azok a szegények és öregek, akikkel az RMDSZ nem törődik. Hamarosan bemutatják az őrjárat szabályzatát, s „minden tiszta és világos lesz” – ígérte.
Remélem, Magyarország nem készül háborúra a Vlad Tepes Őrjárat miatt – fűzte hozzá gúnyosan.
Romantikus erőszak
Ez mind szép, de ha nem terveznek erőszakkal fellépni, akkor miért egy K1-es világbajnok vezeti az őrjáratot – kérdeztük, mire Diaconu azt mondta, hogy a kiszemelt Daniel Ghita az ifjúság példaképe, az erdőirtások elleni tiltakozás jelképe, és a párt színeiben indul egy bukaresti kerületi választáson is.
Székely szerint viszont egyértelmű, hogy az őrjárat a Magyar Gárdához hasonló próbálkozása a PRU-nak. Hiába vezetik fel úgy, hogy majd ők öreg néniket fognak átsegíteni a zebrán, nem véletlen, hogy Vlad Tepes nevét választották, aki a párt logóján is szerepel, a gárdaparancsnok pedig K1-bajnok.
Civil kurázsi
Kelemen Hunor kétségét fejezte ki afelől is, hogy a román társadalom vevő lenne Diaconuék gárdájára. Ezt támasztotta alá Székely is: mint mondta, a civilek azonnal reagáltak, és feljelentették az őrjáratot. Valóban, a szervezet megalakulása után nem sokkal Dumitru-Cornel Vilcu kolozsvári egyetemi tanár aláírásgyűjtésbe kezdett a betiltása érdekében. Diaconu az MNO-nak erre úgy reagált, szerinte a tanár csak a médiafelhajtást keresi, de „sajnos” már más, Soros György által pénzelt roma és antirasszista szervezetekkel kell osztoznia rajta, akik szerinte szintén a PRU-val akarják bizonygatni létjogosultságukat. Soros egyébként is Diaconu bögyében van, az amerikai mágnást a román kultúra ellenségének tartja, szerinte az általa pénzelt civilek kritikái miatt tiltotta le az Adevarul nevű portál a politikus blogját, valamiféle rosszul értelmezett polkorrektség miatt.
Kis román történelemlecke
Ami a történelmet illeti, a pártvezér egészen sajátos szemléletet vall: mint kérdésünkre közölte, az Erdéllyel kapcsolatos magyar területi igények abszurdak, mert a románok már azelőtt ott éltek, hogy a magyarok megérkeztek volna, ezért azt visszakövetelni olyan lenne, mintha a törökök akarnák visszakapni az ottomán hódításokra hivatkozva Budapestet. Ellenben a Romániához Besszarábia néven alig húsz évig, 1920 és 1940 között tartozó Moldovai Köztársaság Romániához csatolása szerinte legitim lenne. Talán érdemes lenne elolvasnia Lucian Boia román történész legújabb műveit, amelyekből kiviláglik: a románoknak a világon semmiféle történelmi joguk nem volt Erdélyre.
Utállak, de fogjunk össze!
A pártvezért a migráció kapcsán is kérdeztük, ekkor már egészen más véleménnyel volt a magyarokról, sőt a miniszterelnökről is. „Életemben először mondtam jót Orbán Viktorra, amikor kijelentettem: kerítést kell építenünk, ahogy ő tette.” Építene is a muzulmán invázió ellen, ha a PRU kormányozná Romániát. Egyesítsük erőinket, mint Hunyadi János idején, és ne verjenek éket közénk a magyar szeparatista mozgalmak – javasolta Diaconu.
Homályos jövő
Bár Diaconu arról beszélt, hogy mit tenne, ha hatalomra jutna, addig még igen rögös lehet az út: mint Székely István Gergő elmondta, kérdéses, hogy alakul a PRU viszonya az Új Jobboldallal, a román szélsőjobb mennyire fogadja el Diaconu szociáldemokrata múltját, és – újfent szembeköszön a jobbikos párhuzam – honnan lesz pénze a párt felfuttatásához.
Kelemen sem jósolt komoly jövőt az Egyesült Románia Pártnak, felidézve, hogy az első kongresszus után Diaconuék egyik legerősebb szervezete, a Bukarest 2. kerületéhez tartozó egység feloszlott, mert a vezetést túl korruptnak és diktatórikusnak találta. Diaconu maga Bukarest főpolgármesteri székéért indul, de nincs sok esélye. A kutató szerint a PRU-nak inkább vidéken lehet némi sansza arra, hogy megvesse a lábát.
Veczán Zoltán. mno.hu
2016. február 9.
Meglepő fordulat előválasztásügyben
Még nem jött el a voksok ideje, a szignóké viszont nagyon is. Arros és Bunta mellett újabb két RMDSZ-tag kezdte el a szövetség udvarhelyi előválasztásán való részvételhez szükséges támogatói aláírások gyűjtését.
Több székelyudvarhelyi háztartást kerestek fel hétfőn önkéntesek, támogatói aláírásokat gyűjtve Jakab Áron Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselőnek, illetve Benedek Árpád Csabának, a szövetség színeiben megválasztott alpolgármesternek – jelezték olvasóink. A szignógyűjtés ugyanis előfeltétele annak, hogy részt vehessenek az RMDSZ által szervezett udvarhelyi előválasztáson, melyen az érdekképviselet polgármesterjelöltjének kilétéről döntenek a szavazók.
Jakab Áron Csaba portálunknak megerősítette, valóban gyűjti a támogatói aláírásokat, ám ez nem jelenti azt, hogy indulna az előválasztáson. „Egyelőre ez egy lehetőség. Azt, hogy indulok-e, még nem döntöttem el. Úgy érzem, erről akkor dönthetek, ha megteremtem a szükséges feltételeket. Ez az egyik feltétel” – fogalmazott.
Benedek Árpád Csaba azt nyilatkozta, már múlt héten elkezdte az aláírásgyűjtést, de ő sem döntötte el, hogy versenybe száll-e az előválasztáson. „Ez attól függ, hogy milyen szabályzat alapján történik majd a megmérettetés, illetve hogy sikerül-e megfelelni a feltételeknek” – részletezte.
Bíró Barna Botond, az RMDSZ széki szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, csak hallomásból tudja, hogy Jakab és Benedek, illetve Bunta Levente hétfőn elkezdték a támogatói aláírások gyűjtését. Egyenként kilencszáz szavazói támogatásra van szükségük ahhoz, hogy részt vehessenek az előválasztáson. Bíró Barna Botond rámutatott, az, hogy indulnak-e a jelöltségért, csak pénteken lesz biztos, amennyiben benyújtják a szükséges dokumentációt és azt az illetékes bizottság elfogadja.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
Még nem jött el a voksok ideje, a szignóké viszont nagyon is. Arros és Bunta mellett újabb két RMDSZ-tag kezdte el a szövetség udvarhelyi előválasztásán való részvételhez szükséges támogatói aláírások gyűjtését.
Több székelyudvarhelyi háztartást kerestek fel hétfőn önkéntesek, támogatói aláírásokat gyűjtve Jakab Áron Csaba RMDSZ-es önkormányzati képviselőnek, illetve Benedek Árpád Csabának, a szövetség színeiben megválasztott alpolgármesternek – jelezték olvasóink. A szignógyűjtés ugyanis előfeltétele annak, hogy részt vehessenek az RMDSZ által szervezett udvarhelyi előválasztáson, melyen az érdekképviselet polgármesterjelöltjének kilétéről döntenek a szavazók.
Jakab Áron Csaba portálunknak megerősítette, valóban gyűjti a támogatói aláírásokat, ám ez nem jelenti azt, hogy indulna az előválasztáson. „Egyelőre ez egy lehetőség. Azt, hogy indulok-e, még nem döntöttem el. Úgy érzem, erről akkor dönthetek, ha megteremtem a szükséges feltételeket. Ez az egyik feltétel” – fogalmazott.
Benedek Árpád Csaba azt nyilatkozta, már múlt héten elkezdte az aláírásgyűjtést, de ő sem döntötte el, hogy versenybe száll-e az előválasztáson. „Ez attól függ, hogy milyen szabályzat alapján történik majd a megmérettetés, illetve hogy sikerül-e megfelelni a feltételeknek” – részletezte.
Bíró Barna Botond, az RMDSZ széki szervezetének ügyvezető elnöke elmondta, csak hallomásból tudja, hogy Jakab és Benedek, illetve Bunta Levente hétfőn elkezdték a támogatói aláírások gyűjtését. Egyenként kilencszáz szavazói támogatásra van szükségük ahhoz, hogy részt vehessenek az előválasztáson. Bíró Barna Botond rámutatott, az, hogy indulnak-e a jelöltségért, csak pénteken lesz biztos, amennyiben benyújtják a szükséges dokumentációt és azt az illetékes bizottság elfogadja.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
2016. február 9.
Lett jelöltje az udvarhelyi ellenzéknek?
Egy-két héten belül bejelentik, ki lesz a független jelöltjük – ígérték korábban szerkesztőségünknek az MPP-sek. Az idő letelt, mi rákérdeztünk.
Gálfi Árpád, a polgáriak helyi szervezetének elnöke most úgy nyilatkozott, folyamatosak az egyeztetések a potenciális jelöltekkel, és a „kellő időben” tájékoztatják az udvarhelyieket.
„Van több jelentkező, olyan is, akit mi nem szeretnénk indítani, mert nem tartjuk megfelelőnek” – fogalmazott, hozzátéve, nem érzi úgy, hogy a kései bemutatás miatt jelöltjük hátránnyal indulna. Leszögezte: nem politikust indítanának, városgazdában gondolkodnak. Az EMNP-vel továbbra is együtt gondolkodnak – számítva a kiábrándult RMDSZ-tagokra –, a nemzeti oldalt képviselve.
Ezt Jakab Attila, a néppártiak udvarhelyi elnöke is megerősítette. „A nemzeti oldal egy közös jelölt mögé akar felsorakozni. Nem pártpolitikusban gondolkodunk” – jelentette ki.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
Egy-két héten belül bejelentik, ki lesz a független jelöltjük – ígérték korábban szerkesztőségünknek az MPP-sek. Az idő letelt, mi rákérdeztünk.
Gálfi Árpád, a polgáriak helyi szervezetének elnöke most úgy nyilatkozott, folyamatosak az egyeztetések a potenciális jelöltekkel, és a „kellő időben” tájékoztatják az udvarhelyieket.
„Van több jelentkező, olyan is, akit mi nem szeretnénk indítani, mert nem tartjuk megfelelőnek” – fogalmazott, hozzátéve, nem érzi úgy, hogy a kései bemutatás miatt jelöltjük hátránnyal indulna. Leszögezte: nem politikust indítanának, városgazdában gondolkodnak. Az EMNP-vel továbbra is együtt gondolkodnak – számítva a kiábrándult RMDSZ-tagokra –, a nemzeti oldalt képviselve.
Ezt Jakab Attila, a néppártiak udvarhelyi elnöke is megerősítette. „A nemzeti oldal egy közös jelölt mögé akar felsorakozni. Nem pártpolitikusban gondolkodunk” – jelentette ki.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro
2016. február 9.
Az Ady központ lebontva, nevek elvetve, Püspöki diszkriminálva
Nincs már Ady központ Váradon, de amúgy magyar történelmi utcanevek sincsenek kifüggesztve továbbra sem, Biharpüspökiben pedig nincs lakossági stresszmentesítés és fejlesztés sem, változatlanul. Ezekről a témákról szólt az EMNP megyei elnöke.
Semmi sincs ma már a Nagyváradon félig sem elkészült, majd évekig torzóban állt úgynevezett Ady központból – hirtelen nekiálltak ugyanis, és pár napja lebontották az egészet. A Dinamo strand és a volt városi strand közötti ingatlan komoly viták és botrányok kiindulópontja volt már eleve, és a mai napig is az. A teljes komplexumot – tehát a soha el nem készült szálloda vázát, de a befejezett konferenciaközpont kerek épületét is – mostanában bontotta el az új tulajdonos, amely a régihez is köthető. Az új tulajdonos ugyanis a Lotus Centert is birtokló cég – a régi pedig az RMDSZ-hez köthető Mecénás Alapítvány volt, amiben az RMDSZ-esek mellett alapítói része volt a néhai Mudura Sándornak is, aki a Lotust is létrehozta. A Lotus vállalkozásait mostanában fia, és annak munkatársai viszik tovább, és ez a csoport szerezte meg nem régi az Ady központ területét, és döntött a teljes komplexum ledózerolásáról.
Mi a háttér?
Az ügy fejleményeire kedden Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke hívta fel a figyelmet, sajtótájékoztatón. Információi szerint tavaly év végén kezdték el a vitatott központ megsemmisítését, és pár napja végeztek a bontással. Épp Csomortányi volt az amúgy, aki tavaly ősszel végül feljelentést tett a DNA-nál, mert szerinte a következők érintettek: Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter, Szabó Ödön RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítvány, amelyet a nevezett RMDSZ-esek vezettek. „Sok pénzt csikartak ki úgymond központépítésre a magyar kormánytól, 1,1 millió eurót – aztán a pénz nagy része eltűnt, amit pedig a maradékból végül mégis megépítettek, azt most lebontották. Az 1,1 millió euróból csak a töredékét költötték egyáltalán erre a most lebontott épületegyüttesre, a pénz nagy része, 800 ezer euró eltűnt” – összegezte.
„Számoljon el”
Csomortányi volt az amúgy, aki tavaly ősszel végül feljelentést tett a központ ügyében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nagyváradi területi kirendeltségénél, mert szerinte a következők érintettek: Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter, Szabó Ödön RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítvány, amelyet a nevezett RMDSZ-esek vezettek. Csomortányi most összegezte, mi áll a félig elkészült és végül most lebontott váradi Ady komplexum hátterében: „2002-ben az akkori magyar kormányzat a Királyhágómelléki Egyházkerület ama projektjére adott 1,1 millió eurónyi összeget, hogy Adyfalván, Szatmár megyében komplexumot építsenek. Ám közben kormányváltás lett, és a Bihar megyei RMDSZ közbenjárására a pénzt átirányították a Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítványhoz. Ez – a projektje szerint – Váradon épített volna Ady-központot, azaz konferenciatermet és hotelt. Utóbbi soha nem készült el, a konferenciaterem igen, de azt meg sokszor bérbe adták, pénzért, esküvőkre, vagy például a Hit Gyülekezete rendezvényeire. A termet pár százezer euróból húzták fel, a kapott 1,1 millió helyett, a többi ingatlant félbehagyták, és végül eltűnt a magyar céltámogatásból 800 ezer euró. 2012-ben a váradi önkormányzat elkezdte behajtani a Mecénás Alapítvány köztartozásait, majd az RMDSZ kezdeményezésére az önkormányzattal elcserélték a félkész Ady-központot, a Léda-házra, amely így a Mecénásé lett. 2015-ben aztán a városvezetés árverésen eladta a félkész Ady-központot, és a liciten csak két cég vett részt, mindkettő a néhai Mudura Sándor családjához köthető – ezen cégek egyike nyert. A kikötés az volt, hogy két éven belül vagy befejezik az ott álló szálloda épületét, vagy újat húznak fel helyette. Ez utóbbi mellett döntöttek most, ezért bontották le az egészet.” Hozzátette: „Jól látszik, hogy amint valós piaci viszonyok között ténykedő céghez került a félkész épületegyüttes, az azonnal lebontatta – tehát a egész értéke igen alacsony volt valójában, pedig sokkal több pénzt kaptak rá, de e pénz nagy része valahol a kezeik között felszívódott. Az RMDSZ a folyamatos ködösítés és hazudozás mellett, sokszori felszólításra sem számolt el a majdnem egymillió eurónyi eltűnt pénzzel, Szabó Ödön a mai napig nem tisztázta ezt sem. Ismét felszólítjuk az elszámolásra, hiszen immár, amikor a művüket le is bontották, világosan látszik, mennyi az okozott kár”.
Utcaneveket!
A sajtótájékoztatón az EMNP helyi vezetője, Csomortányi István más témára is kitért. Mint bejelentette, ismét beadvánnyal forfultak a váradi városvezetéshez, azt kérve, hogy tüntessék fel a magyar történelmi közterület-elnevezéseket is. Megküldték ezek listáját is, ami 190 utca- és térnevet tartalmaz. Első körben a belvárosi műemléki védövezetben szeretnék ezeket látni, és erre az alkotmány mellett három nemzetközi egyezmény is jogot ad, amit Románia is ratifikált. Kérdésünkre, hogy hanyadik ilyen beadvány ez már, elmondta: „annyiszor utasították el, hogy nem is tudom, de vagy két tucatszor már kerestük ezzel a városvezetést”. Hozzátette: egyes internetes applikációkban, például a Google Mapsen és a Viberen közben néha megjelennek a magyar történelmi elnevezések is, ha itteni térségekre keresünk rá. Hol ott vannak, automatikusan, a román nevek mellett, hol eltűnnek. Egyelőre az EMNP vizsgálja, mi működteti az algoritmust, informatikust is bevonnak, és szeretnék elérni, hogy e felületeken folyamatos legyen a magyar nevek megjelenülése. Ennek mikéntjén még gondolkodnak.
Biharpüspöki újratöltve
Nagyvárad Biharpüspöki negyede is szóba került az EMNP tájékoztatóján. Csomortányi István szerint a városvezetés „Készakarva kerüli a Püspökiben szükséges fejlesztéseket, és máshova irányítja a pénzeket. Legutóbb például 16 millió euróból inkább egy fölösleges gyorsforgalmi utat építtetett, pedig közben Püspökiben továbbra is áthalad a főúton a nehézgépjármű-forgalom is, ami szennyez, stresszeli a lakosokat és a sok tonnás járművek keltette rezgések révén szétrepeszti a házaikat”. Közben most Bolojan azt tervezi, hogy újabb úttal köti össze Váradot és a Félixfürdőt, 19,5 millió euróból, „pedig ez fölösleges, van 2X2 sávos, dugómentes út most is”. Ezért az EMNP ismét azt kéri a városvezetéstől, lássanak neki inkább kerülőutat építeni Püspökiben, ami már 4 millióból megoldható lenne, nyílegyenesen összekötné a Bihari utat és a Borsi utat, kiterelve Püspöki nagy részéről a nehézforgalmat. A mostani a 4. ilyen beadványuk, és már két tüntetést is szerveztek ezért, valamint 2000 támogató aláírást is benyújtottak, mégsem történik semmi. Csomortányi azt is megemlítette: idén 27 utcát terveznek aszfaltozni Váradon, de ezek többsége Őssiben van, Püspökiben csak 3-ra szánnak pénzt: a Dealuluira (Hódasdomb), a Canteretuluira (Kántor) és a Drumul Hotaruluira (régi magyar neve nincs).
Szeghalmi Örs. erdon.ro
Nincs már Ady központ Váradon, de amúgy magyar történelmi utcanevek sincsenek kifüggesztve továbbra sem, Biharpüspökiben pedig nincs lakossági stresszmentesítés és fejlesztés sem, változatlanul. Ezekről a témákról szólt az EMNP megyei elnöke.
Semmi sincs ma már a Nagyváradon félig sem elkészült, majd évekig torzóban állt úgynevezett Ady központból – hirtelen nekiálltak ugyanis, és pár napja lebontották az egészet. A Dinamo strand és a volt városi strand közötti ingatlan komoly viták és botrányok kiindulópontja volt már eleve, és a mai napig is az. A teljes komplexumot – tehát a soha el nem készült szálloda vázát, de a befejezett konferenciaközpont kerek épületét is – mostanában bontotta el az új tulajdonos, amely a régihez is köthető. Az új tulajdonos ugyanis a Lotus Centert is birtokló cég – a régi pedig az RMDSZ-hez köthető Mecénás Alapítvány volt, amiben az RMDSZ-esek mellett alapítói része volt a néhai Mudura Sándornak is, aki a Lotust is létrehozta. A Lotus vállalkozásait mostanában fia, és annak munkatársai viszik tovább, és ez a csoport szerezte meg nem régi az Ady központ területét, és döntött a teljes komplexum ledózerolásáról.
Mi a háttér?
Az ügy fejleményeire kedden Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt megyei elnöke hívta fel a figyelmet, sajtótájékoztatón. Információi szerint tavaly év végén kezdték el a vitatott központ megsemmisítését, és pár napja végeztek a bontással. Épp Csomortányi volt az amúgy, aki tavaly ősszel végül feljelentést tett a DNA-nál, mert szerinte a következők érintettek: Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter, Szabó Ödön RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítvány, amelyet a nevezett RMDSZ-esek vezettek. „Sok pénzt csikartak ki úgymond központépítésre a magyar kormánytól, 1,1 millió eurót – aztán a pénz nagy része eltűnt, amit pedig a maradékból végül mégis megépítettek, azt most lebontották. Az 1,1 millió euróból csak a töredékét költötték egyáltalán erre a most lebontott épületegyüttesre, a pénz nagy része, 800 ezer euró eltűnt” – összegezte.
„Számoljon el”
Csomortányi volt az amúgy, aki tavaly ősszel végül feljelentést tett a központ ügyében az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) nagyváradi területi kirendeltségénél, mert szerinte a következők érintettek: Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter, Szabó Ödön RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítvány, amelyet a nevezett RMDSZ-esek vezettek. Csomortányi most összegezte, mi áll a félig elkészült és végül most lebontott váradi Ady komplexum hátterében: „2002-ben az akkori magyar kormányzat a Királyhágómelléki Egyházkerület ama projektjére adott 1,1 millió eurónyi összeget, hogy Adyfalván, Szatmár megyében komplexumot építsenek. Ám közben kormányváltás lett, és a Bihar megyei RMDSZ közbenjárására a pénzt átirányították a Kiss Sándor, Biró Rozália, Lakatos Péter RMDSZ-es politikusok, és a néhai Mudura Sándor vállalkozó által alapított Mecénás Alapítványhoz. Ez – a projektje szerint – Váradon épített volna Ady-központot, azaz konferenciatermet és hotelt. Utóbbi soha nem készült el, a konferenciaterem igen, de azt meg sokszor bérbe adták, pénzért, esküvőkre, vagy például a Hit Gyülekezete rendezvényeire. A termet pár százezer euróból húzták fel, a kapott 1,1 millió helyett, a többi ingatlant félbehagyták, és végül eltűnt a magyar céltámogatásból 800 ezer euró. 2012-ben a váradi önkormányzat elkezdte behajtani a Mecénás Alapítvány köztartozásait, majd az RMDSZ kezdeményezésére az önkormányzattal elcserélték a félkész Ady-központot, a Léda-házra, amely így a Mecénásé lett. 2015-ben aztán a városvezetés árverésen eladta a félkész Ady-központot, és a liciten csak két cég vett részt, mindkettő a néhai Mudura Sándor családjához köthető – ezen cégek egyike nyert. A kikötés az volt, hogy két éven belül vagy befejezik az ott álló szálloda épületét, vagy újat húznak fel helyette. Ez utóbbi mellett döntöttek most, ezért bontották le az egészet.” Hozzátette: „Jól látszik, hogy amint valós piaci viszonyok között ténykedő céghez került a félkész épületegyüttes, az azonnal lebontatta – tehát a egész értéke igen alacsony volt valójában, pedig sokkal több pénzt kaptak rá, de e pénz nagy része valahol a kezeik között felszívódott. Az RMDSZ a folyamatos ködösítés és hazudozás mellett, sokszori felszólításra sem számolt el a majdnem egymillió eurónyi eltűnt pénzzel, Szabó Ödön a mai napig nem tisztázta ezt sem. Ismét felszólítjuk az elszámolásra, hiszen immár, amikor a művüket le is bontották, világosan látszik, mennyi az okozott kár”.
Utcaneveket!
A sajtótájékoztatón az EMNP helyi vezetője, Csomortányi István más témára is kitért. Mint bejelentette, ismét beadvánnyal forfultak a váradi városvezetéshez, azt kérve, hogy tüntessék fel a magyar történelmi közterület-elnevezéseket is. Megküldték ezek listáját is, ami 190 utca- és térnevet tartalmaz. Első körben a belvárosi műemléki védövezetben szeretnék ezeket látni, és erre az alkotmány mellett három nemzetközi egyezmény is jogot ad, amit Románia is ratifikált. Kérdésünkre, hogy hanyadik ilyen beadvány ez már, elmondta: „annyiszor utasították el, hogy nem is tudom, de vagy két tucatszor már kerestük ezzel a városvezetést”. Hozzátette: egyes internetes applikációkban, például a Google Mapsen és a Viberen közben néha megjelennek a magyar történelmi elnevezések is, ha itteni térségekre keresünk rá. Hol ott vannak, automatikusan, a román nevek mellett, hol eltűnnek. Egyelőre az EMNP vizsgálja, mi működteti az algoritmust, informatikust is bevonnak, és szeretnék elérni, hogy e felületeken folyamatos legyen a magyar nevek megjelenülése. Ennek mikéntjén még gondolkodnak.
Biharpüspöki újratöltve
Nagyvárad Biharpüspöki negyede is szóba került az EMNP tájékoztatóján. Csomortányi István szerint a városvezetés „Készakarva kerüli a Püspökiben szükséges fejlesztéseket, és máshova irányítja a pénzeket. Legutóbb például 16 millió euróból inkább egy fölösleges gyorsforgalmi utat építtetett, pedig közben Püspökiben továbbra is áthalad a főúton a nehézgépjármű-forgalom is, ami szennyez, stresszeli a lakosokat és a sok tonnás járművek keltette rezgések révén szétrepeszti a házaikat”. Közben most Bolojan azt tervezi, hogy újabb úttal köti össze Váradot és a Félixfürdőt, 19,5 millió euróból, „pedig ez fölösleges, van 2X2 sávos, dugómentes út most is”. Ezért az EMNP ismét azt kéri a városvezetéstől, lássanak neki inkább kerülőutat építeni Püspökiben, ami már 4 millióból megoldható lenne, nyílegyenesen összekötné a Bihari utat és a Borsi utat, kiterelve Püspöki nagy részéről a nehézforgalmat. A mostani a 4. ilyen beadványuk, és már két tüntetést is szerveztek ezért, valamint 2000 támogató aláírást is benyújtottak, mégsem történik semmi. Csomortányi azt is megemlítette: idén 27 utcát terveznek aszfaltozni Váradon, de ezek többsége Őssiben van, Püspökiben csak 3-ra szánnak pénzt: a Dealuluira (Hódasdomb), a Canteretuluira (Kántor) és a Drumul Hotaruluira (régi magyar neve nincs).
Szeghalmi Örs. erdon.ro
2016. február 9.
Brassai a lapokat osztotta volna Marosvásárhelyen
Utánajártunk annak, hogy miért borította majdnem fel Brassai Zsombor a nehezen összehozott többpárti politikai alkut a városban, és mit nyerhetett volna belőle.
Kommunikációs malőrnél több lehetett a hátterében annak a kijelentésnek, hogy Soós Zoltán RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. A nyilatkozatot Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke dobta be múlt csütörtökön, napra pontosan egy héttel azután, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök egy sajtótájékoztatón azt mondta: nem kívánják Soós Zoltánt, a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét politikailag az RMDSZ számára kisajátítani.
Brassai bejelentése, amihez a politikai intrikákhoz nem értő Soóst is sikerült néhány óra hosszat becsatornáznia, nagyot szólt több párt- és érdekképviseleti irodában, és szinte megtorpedózta a pártok vezetői által érzékenyen összehozott alkurendszert.
Brassai politikailag logikátlannak tűnő lépése kapcsán erősen kérdéses a miért. Megvizsgáltuk a történések hátterét és reprodukáltuk a motivációkat azok segítségével, akik közelről látják az eseményeket. Brassai Zsombor Kelemen Atilla utódjaként és bizalmi embereként vette át a megyei RMDSZ-t. Az elvárások nagyok voltak, de jelentős volt a politikai támogatottság is. Ennek ellenére az új elnök nem tudott az építkezés embere lenni, és a szervezeten belüli feszültségeket sem tudta kezelni.
Forrásaink szerint regnálása alatt Brassainak nem sikerült épkézláb politikai projekteket összeraknia, és rádöbbent arra, hogy politikai népszerűsége messze elmarad Vass Levente jelenlegi marosvásárhelyi választmányi elnökétől vagy Peti András alpolgármesterétől, eldöntötte, hogy úgy próbálja konszolidálni pozícióját, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az előválasztás projektből.
Itt azért is nagyot kellett alakítani, mert az előválasztás az alacsony részvétel miatt különben sem éppen nevezhető sikertörténetnek. A lehetőségek abból adódtak, hogy meglehetősen zavaros volt a kommunikáció arról, hogy miről is szól ez az előválasztás: a polgármester-jelöltségről? És ha igen, akkor az előválasztás nyertese pártszínekben, vagy esetleg független jelöltként indul? Mi lesz a tanácsosi listával? Lesz egy RMDSZ-es lista, vagy több magyar lista? Esetleg egy más konstrukcióban indulnának? Koalíciós lista lesz? (Azóta ez utóbbi opcióról tudjuk, hogy esett, hiszen az RMDSZ vezetősége néhány hete közölte, nem vállalja ennek rizikóját: a helyhatósági választási törvény nem fogalmaz eléggé egyértelműen, így nem biztos, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei indulhatnak koalícióban egy párttal, így kockázatosnak tartják bevállalni ezt a fajta együttműködést. Ha ugyanis valaki megtámadja a koalíciós listát a bíróságon, a bíróság döntése nyomán elkaszálhatják a tanácsosi jelöltlistákat). Brassai a meglehetősen ködös “összefogás” kódnéven kommunikálta az előválasztásokat, és ez a köd még mindig nem szállt fel, legyen szó jelöltről, szövetségről, vagy listáról.
Most Brassai arra számított, hogy Kelemen Hunor kényszerhelyzetbe kerül és áldását adja arra, hogy Soós Zoltán RMDSZ-színekben induljon. Azonban ezt benézte, mert Kelemen Hunor egyáltalán nem fogadta jól a dolgot.
Úgy tudjuk, hogy korábban, amikor Kelemen rákérdezett arra, hogy létezik-e egy háttér-megállapodás az EMNP és az RMDSZ között, akkor Brassai ezt letagadta. Azonban egyéb forrásokból arra lehetett következtetni, hogy Brassai még a nyáron legalább egy szóbeli megállapodást kötött az MPP-vel és az EMNP-vel az összefogásról és a koalíciós listáról. Ezt azonban a tusványosi előválasztás-jelölt vitán is tagadta, ahol Soós helyett vett részt.
Bizalmi válság (?)
Úgy tudjuk, hogy miután Brassai elutasította, hogy tiszta képet adjon arról, mi történik a megyében, Kelemen Hunor keresett egy módot arra, hogy jelezze: Brassait nem tartja politikai partnernek. Ezekre a bizalmi problémákra abból is lehet következtetni, hogy a december 21-i, az EMNP elnökségével való egyeztetésre nem Brassait, hanem a Maros megyében nagy népszerűségnek örvendő Péter Ferencet, Szováta polgármesterét hívta, akinek a találkozón való jelenlétét a RMDSZ Maros Megyei Szervezetének politikai alelnöki és a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöki minősége is legitimálta.
Az EMNP elnökségével január 28-án is találkozott az RMDSZ elnöksége, azonban semmiben nem sikerült megállapodni.
Azonban történt aznap egy fontos közlés: Kelemen Hunor egyértelműsítette, hogy az RMDSZ nem kívánja kisajátítani Soós Zoltánt az RMDSZ számára. Pontosan egy hét múlva, február 4-én Brassai egy Soós Zoltánnal és Biró Zsolt MPP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, az RMDSZ elnökségével mindenféle előzetes egyeztetés nélkül bejelentette, hogy Soós Zoltán RMDSZ-es jelöltként indul. A dolog pikantériáját az adja, hogy fél évvel ezelőtt Soós és Brassai arról győzködte az RMDSZ elnökét, hogy egyezzen bele az összefogás megvalósításába, és most, amikor az RMDSZ elnöke az összefogást szorgalmazta, akkor ők ennek ellenkezőjét közölték a sajtótájékoztatón.
A bizarr nyilatkozat Brassai részéről érkezett, Soós pedig a helyzetet nem ismerte fel, és mivel úgy tartotta, hogy a koalíciós lista nem jöhet létre a szövetségi elnök által megjelölt törvényi akadály miatt, vagy egyszerű naivságból röptében átvette a témát, igaz, egy napra rá, február 5-én igyekezett korrigálni. Azt írta, hogy reméli, sikerül megtalálni azt a jogi keretet, aminek köszönhetően a magyar politikai erők közötti összefogás megvalósulhat és amennyiben ez nem sikerül, utolsó változatként felmerül annak lehetősége is, hogy független polgármesterjelöltként méretkezik meg a választáson.
Mi vezérelhette Brassait a bejelentés megtételében?
Minden nyilvánvaló logika ellenére, Brassai úgy gondolta, megengedheti magának azt, hogy bejelenti Soós RMDSZ-színekben való indulását. Ennek két oka lehet: tegyük fel, hogy nem zajlik megfelelően a kommunikáció az RMDSZ megyei és országos szintjei között, azért az mégiscsak nehezen hihető, hogy a megyei elnök sajtót sem olvas. Kelemen Hunor pedig a január 28-i egyeztetés után a sajtó előtt egyértelművé tette az RMDSZ álláspontját arra vonatkozóan, hogy nem akarja kisajátítani a jelöltet. Tehát Brassai nyíltan szembement az egy héttel azelőtti szövetségi elnöki állásponttal, ami Kelemen hitelességét bomlasztja, és támadási felületet szolgáltatott ezzel a politikai ellenfeleknek. Brassai vélhetően az országos vezetés felé azt akarta bizonygatni, hogy Maros megyében ő osztja a lapokat.
A másik okot elektorális szempontok szolgáltathatták: mivel a koalíciós indulás témája lekerült a napirendről, egyszersmind felerősödött annak a rizikója, hogy ha Soós nem RMDSZ-es színekben indul a polgármesterségért, akkor nem lehet rajta az RMDSZ-es tanácsosi listán. A törvény értelmében ugyanis a szövetségi tanácsosi listán csak akkor szerepelhet, ha a szövetség színeiben indul a polgármesteri tisztségért.
Noha később az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatának hatására, vagy egyszerűen azért, mert rádöbbent, hogy politikailag vállalhatatlan nyilatkozatot tett, Brassai visszakozott, és már másnap azt mondta a Transindexnek, hogy végső soron nincs eldöntve semmi, hiszen a Vass Levente által elnökölt Marosvásárhelyi Választmánynak kell eldöntenie, hogy milyen konstrukcióban indul a választáson Soós Zoltán. Erre a felvetésre azonban Vass Levente háborodott fel, és kijelentette, elzárkózik attól, hogy a választmányt arra használják fel egyesek, hogy a testület révén kommunikációs malőrjeiket kezeljék.
Mit mond most Soós?
Soós Zoltán a Transindexnek február 8-án, hétfőn azt nyilatkozta, a politikai összefogás megvalósult azáltal, hogy Marosvásárhelynek van összmagyar polgármester-jelöltje. A jelölt bízik abban, hogy a pártok bölcs megoldásra jutnak. A maga részéről, ha a helyzet úgy kívánja meg, akkor a független jelöltséget is szívesen vállalja, nincs ez ellen kifogása, még akkor sem, ha nem választják meg, és akkor tanácsosi mandátumra sem tarthat igényt. "De ezzel a lehetőséggel nem foglalkozom. Természetesen nyerni akarok" - mondta Soós Zoltán.
Kertész Melinda. Transindex.ro
Utánajártunk annak, hogy miért borította majdnem fel Brassai Zsombor a nehezen összehozott többpárti politikai alkut a városban, és mit nyerhetett volna belőle.
Kommunikációs malőrnél több lehetett a hátterében annak a kijelentésnek, hogy Soós Zoltán RMDSZ-es színekben indul a polgármesteri tisztségért. A nyilatkozatot Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke dobta be múlt csütörtökön, napra pontosan egy héttel azután, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök egy sajtótájékoztatón azt mondta: nem kívánják Soós Zoltánt, a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét politikailag az RMDSZ számára kisajátítani.
Brassai bejelentése, amihez a politikai intrikákhoz nem értő Soóst is sikerült néhány óra hosszat becsatornáznia, nagyot szólt több párt- és érdekképviseleti irodában, és szinte megtorpedózta a pártok vezetői által érzékenyen összehozott alkurendszert.
Brassai politikailag logikátlannak tűnő lépése kapcsán erősen kérdéses a miért. Megvizsgáltuk a történések hátterét és reprodukáltuk a motivációkat azok segítségével, akik közelről látják az eseményeket. Brassai Zsombor Kelemen Atilla utódjaként és bizalmi embereként vette át a megyei RMDSZ-t. Az elvárások nagyok voltak, de jelentős volt a politikai támogatottság is. Ennek ellenére az új elnök nem tudott az építkezés embere lenni, és a szervezeten belüli feszültségeket sem tudta kezelni.
Forrásaink szerint regnálása alatt Brassainak nem sikerült épkézláb politikai projekteket összeraknia, és rádöbbent arra, hogy politikai népszerűsége messze elmarad Vass Levente jelenlegi marosvásárhelyi választmányi elnökétől vagy Peti András alpolgármesterétől, eldöntötte, hogy úgy próbálja konszolidálni pozícióját, hogy a lehető legtöbbet hozza ki az előválasztás projektből.
Itt azért is nagyot kellett alakítani, mert az előválasztás az alacsony részvétel miatt különben sem éppen nevezhető sikertörténetnek. A lehetőségek abból adódtak, hogy meglehetősen zavaros volt a kommunikáció arról, hogy miről is szól ez az előválasztás: a polgármester-jelöltségről? És ha igen, akkor az előválasztás nyertese pártszínekben, vagy esetleg független jelöltként indul? Mi lesz a tanácsosi listával? Lesz egy RMDSZ-es lista, vagy több magyar lista? Esetleg egy más konstrukcióban indulnának? Koalíciós lista lesz? (Azóta ez utóbbi opcióról tudjuk, hogy esett, hiszen az RMDSZ vezetősége néhány hete közölte, nem vállalja ennek rizikóját: a helyhatósági választási törvény nem fogalmaz eléggé egyértelműen, így nem biztos, hogy a nemzeti kisebbségek szervezetei indulhatnak koalícióban egy párttal, így kockázatosnak tartják bevállalni ezt a fajta együttműködést. Ha ugyanis valaki megtámadja a koalíciós listát a bíróságon, a bíróság döntése nyomán elkaszálhatják a tanácsosi jelöltlistákat). Brassai a meglehetősen ködös “összefogás” kódnéven kommunikálta az előválasztásokat, és ez a köd még mindig nem szállt fel, legyen szó jelöltről, szövetségről, vagy listáról.
Most Brassai arra számított, hogy Kelemen Hunor kényszerhelyzetbe kerül és áldását adja arra, hogy Soós Zoltán RMDSZ-színekben induljon. Azonban ezt benézte, mert Kelemen Hunor egyáltalán nem fogadta jól a dolgot.
Úgy tudjuk, hogy korábban, amikor Kelemen rákérdezett arra, hogy létezik-e egy háttér-megállapodás az EMNP és az RMDSZ között, akkor Brassai ezt letagadta. Azonban egyéb forrásokból arra lehetett következtetni, hogy Brassai még a nyáron legalább egy szóbeli megállapodást kötött az MPP-vel és az EMNP-vel az összefogásról és a koalíciós listáról. Ezt azonban a tusványosi előválasztás-jelölt vitán is tagadta, ahol Soós helyett vett részt.
Bizalmi válság (?)
Úgy tudjuk, hogy miután Brassai elutasította, hogy tiszta képet adjon arról, mi történik a megyében, Kelemen Hunor keresett egy módot arra, hogy jelezze: Brassait nem tartja politikai partnernek. Ezekre a bizalmi problémákra abból is lehet következtetni, hogy a december 21-i, az EMNP elnökségével való egyeztetésre nem Brassait, hanem a Maros megyében nagy népszerűségnek örvendő Péter Ferencet, Szováta polgármesterét hívta, akinek a találkozón való jelenlétét a RMDSZ Maros Megyei Szervezetének politikai alelnöki és a Székelyföldi Önkormányzati Tanács elnöki minősége is legitimálta.
Az EMNP elnökségével január 28-án is találkozott az RMDSZ elnöksége, azonban semmiben nem sikerült megállapodni.
Azonban történt aznap egy fontos közlés: Kelemen Hunor egyértelműsítette, hogy az RMDSZ nem kívánja kisajátítani Soós Zoltánt az RMDSZ számára. Pontosan egy hét múlva, február 4-én Brassai egy Soós Zoltánnal és Biró Zsolt MPP-elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón, az RMDSZ elnökségével mindenféle előzetes egyeztetés nélkül bejelentette, hogy Soós Zoltán RMDSZ-es jelöltként indul. A dolog pikantériáját az adja, hogy fél évvel ezelőtt Soós és Brassai arról győzködte az RMDSZ elnökét, hogy egyezzen bele az összefogás megvalósításába, és most, amikor az RMDSZ elnöke az összefogást szorgalmazta, akkor ők ennek ellenkezőjét közölték a sajtótájékoztatón.
A bizarr nyilatkozat Brassai részéről érkezett, Soós pedig a helyzetet nem ismerte fel, és mivel úgy tartotta, hogy a koalíciós lista nem jöhet létre a szövetségi elnök által megjelölt törvényi akadály miatt, vagy egyszerű naivságból röptében átvette a témát, igaz, egy napra rá, február 5-én igyekezett korrigálni. Azt írta, hogy reméli, sikerül megtalálni azt a jogi keretet, aminek köszönhetően a magyar politikai erők közötti összefogás megvalósulhat és amennyiben ez nem sikerül, utolsó változatként felmerül annak lehetősége is, hogy független polgármesterjelöltként méretkezik meg a választáson.
Mi vezérelhette Brassait a bejelentés megtételében?
Minden nyilvánvaló logika ellenére, Brassai úgy gondolta, megengedheti magának azt, hogy bejelenti Soós RMDSZ-színekben való indulását. Ennek két oka lehet: tegyük fel, hogy nem zajlik megfelelően a kommunikáció az RMDSZ megyei és országos szintjei között, azért az mégiscsak nehezen hihető, hogy a megyei elnök sajtót sem olvas. Kelemen Hunor pedig a január 28-i egyeztetés után a sajtó előtt egyértelművé tette az RMDSZ álláspontját arra vonatkozóan, hogy nem akarja kisajátítani a jelöltet. Tehát Brassai nyíltan szembement az egy héttel azelőtti szövetségi elnöki állásponttal, ami Kelemen hitelességét bomlasztja, és támadási felületet szolgáltatott ezzel a politikai ellenfeleknek. Brassai vélhetően az országos vezetés felé azt akarta bizonygatni, hogy Maros megyében ő osztja a lapokat.
A másik okot elektorális szempontok szolgáltathatták: mivel a koalíciós indulás témája lekerült a napirendről, egyszersmind felerősödött annak a rizikója, hogy ha Soós nem RMDSZ-es színekben indul a polgármesterségért, akkor nem lehet rajta az RMDSZ-es tanácsosi listán. A törvény értelmében ugyanis a szövetségi tanácsosi listán csak akkor szerepelhet, ha a szövetség színeiben indul a polgármesteri tisztségért.
Noha később az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozatának hatására, vagy egyszerűen azért, mert rádöbbent, hogy politikailag vállalhatatlan nyilatkozatot tett, Brassai visszakozott, és már másnap azt mondta a Transindexnek, hogy végső soron nincs eldöntve semmi, hiszen a Vass Levente által elnökölt Marosvásárhelyi Választmánynak kell eldöntenie, hogy milyen konstrukcióban indul a választáson Soós Zoltán. Erre a felvetésre azonban Vass Levente háborodott fel, és kijelentette, elzárkózik attól, hogy a választmányt arra használják fel egyesek, hogy a testület révén kommunikációs malőrjeiket kezeljék.
Mit mond most Soós?
Soós Zoltán a Transindexnek február 8-án, hétfőn azt nyilatkozta, a politikai összefogás megvalósult azáltal, hogy Marosvásárhelynek van összmagyar polgármester-jelöltje. A jelölt bízik abban, hogy a pártok bölcs megoldásra jutnak. A maga részéről, ha a helyzet úgy kívánja meg, akkor a független jelöltséget is szívesen vállalja, nincs ez ellen kifogása, még akkor sem, ha nem választják meg, és akkor tanácsosi mandátumra sem tarthat igényt. "De ezzel a lehetőséggel nem foglalkozom. Természetesen nyerni akarok" - mondta Soós Zoltán.
Kertész Melinda. Transindex.ro
2016. február 9.
A pártsajtó megint támad
„Alkalmazottak nélkül maradt a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ” címmel közölt tegnap az RMDSZ központi szócsöve, a Maszol.ro egy olyan írást, ami féligazságok és a tárgyhoz nem illő inszinuációk mentén próbált ütni egyet a magyar kormány nemzetegyesítő törekvésein.
A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sepsiszéki szervezete által működtetett ún. demokráciaközpont, amely a határon túli magyarok kedvezményes honosításában nyújt segítséget a magyar állampolgárságot igénylőknek, új munkatársakkal fog dolgozni február 15-étől. Ezt az egyszerű tényt az RMDSZ-es média úgy próbálja beállítani, hogy az kedvezőtlen fényt vessen az EMNT-re éppúgy, mint az Erdélyi Magyar Néppártra, illetve áttételesen az ezeket (is) támogató Orbán-kormányra.
A Maszol.ro szerint „egyik napról a másikra személyzet nélkül maradt a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ” (helyesen: demokráciaközpont), mert „az évek óta a honosítási irodában tevékenykedő alkalmazottak egy részének a vezetősége felmondott, másik részük pedig a felmondást meg sem várva önként távozott”. Tették ezt állítólag azért, mert elvárták tőlük, hogy civil rendezvények szervezéséből is vegyék ki a részüket és az EMNP-nek is segítsenek. Amire ők nem voltak hajlandók.
A tudósításból akkor kezdett el kilógni a lóláb, amikor Kátai Zsuzsanna széki EMNT-elnök áperté megmondta: az elkényelmesedett három régi alkalmazott nem értette meg, hogy ezek a demokráciaközpontok a könnyített honosítás mellett népszolgálatot is ellátnak. Civil szervezet alkalmazottaiként kivonták magukat a társadalomszervezési feladatok alól, amire a munkaadó szervezet eleve elkötelezte magát. Főleg hétvégeken mentették ki magukat, miközben köztudott, hogy a közösségi rendezvények zöme ekkor zajlik, ilyenkor (is) van munkája, feladata egy társadalomszervezőnek, népművelőnek, civil aktivistának.
A formalitások elintézését követően két új személyt alkalmaztak, Kocsis Hunor és Ferencz Boglárka végzi a honosítási tevékenységet február 15-től naponta 9 és 17 óra között várják az érdeklődőket.
Ez utóbbi lett volna a hír maga, amit egy tárgyilagos hírportálnak tudatnia kellett volna, ha egyáltalán érdekli a polgárokat az, hogy személy szerint ki intézi az intéznivalót egy irodában. Ehhez képest a Maszol.ro előszedte a naftalinból Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor esetét is, aki a sepsiszéki EMNT éléről 2014-ben mondott le, mert „nem akart pártkatona lenni”. Sánta ugyan a nyilvánossággal csak annyit közölt, hogy „a további tervem az, hogy igyekszem minden időmet, energiámat a családomnak és gyülekezetemnek szánni”, ám az RMDSZ-es média az ő engedélye és beleegyezése nélkül egy olyan magánlevelet is futtatni kezdett – egyértelmű politikai hátsó szándékkal –, melyet a lelkész az EMNT sepsiszéki szervezete tagjainak küldött. Ebben amúgy csak azt fejtegette, hogy a maga részéről nem ért egyet az EMNT és az EMNP közötti viszony egyes aspektusaival. itthon.ma//erdelyorszag
„Alkalmazottak nélkül maradt a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ” címmel közölt tegnap az RMDSZ központi szócsöve, a Maszol.ro egy olyan írást, ami féligazságok és a tárgyhoz nem illő inszinuációk mentén próbált ütni egyet a magyar kormány nemzetegyesítő törekvésein.
A Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sepsiszéki szervezete által működtetett ún. demokráciaközpont, amely a határon túli magyarok kedvezményes honosításában nyújt segítséget a magyar állampolgárságot igénylőknek, új munkatársakkal fog dolgozni február 15-étől. Ezt az egyszerű tényt az RMDSZ-es média úgy próbálja beállítani, hogy az kedvezőtlen fényt vessen az EMNT-re éppúgy, mint az Erdélyi Magyar Néppártra, illetve áttételesen az ezeket (is) támogató Orbán-kormányra.
A Maszol.ro szerint „egyik napról a másikra személyzet nélkül maradt a sepsiszentgyörgyi Demokrácia Központ” (helyesen: demokráciaközpont), mert „az évek óta a honosítási irodában tevékenykedő alkalmazottak egy részének a vezetősége felmondott, másik részük pedig a felmondást meg sem várva önként távozott”. Tették ezt állítólag azért, mert elvárták tőlük, hogy civil rendezvények szervezéséből is vegyék ki a részüket és az EMNP-nek is segítsenek. Amire ők nem voltak hajlandók.
A tudósításból akkor kezdett el kilógni a lóláb, amikor Kátai Zsuzsanna széki EMNT-elnök áperté megmondta: az elkényelmesedett három régi alkalmazott nem értette meg, hogy ezek a demokráciaközpontok a könnyített honosítás mellett népszolgálatot is ellátnak. Civil szervezet alkalmazottaiként kivonták magukat a társadalomszervezési feladatok alól, amire a munkaadó szervezet eleve elkötelezte magát. Főleg hétvégeken mentették ki magukat, miközben köztudott, hogy a közösségi rendezvények zöme ekkor zajlik, ilyenkor (is) van munkája, feladata egy társadalomszervezőnek, népművelőnek, civil aktivistának.
A formalitások elintézését követően két új személyt alkalmaztak, Kocsis Hunor és Ferencz Boglárka végzi a honosítási tevékenységet február 15-től naponta 9 és 17 óra között várják az érdeklődőket.
Ez utóbbi lett volna a hír maga, amit egy tárgyilagos hírportálnak tudatnia kellett volna, ha egyáltalán érdekli a polgárokat az, hogy személy szerint ki intézi az intéznivalót egy irodában. Ehhez képest a Maszol.ro előszedte a naftalinból Sánta Imre bikfalvi református lelkipásztor esetét is, aki a sepsiszéki EMNT éléről 2014-ben mondott le, mert „nem akart pártkatona lenni”. Sánta ugyan a nyilvánossággal csak annyit közölt, hogy „a további tervem az, hogy igyekszem minden időmet, energiámat a családomnak és gyülekezetemnek szánni”, ám az RMDSZ-es média az ő engedélye és beleegyezése nélkül egy olyan magánlevelet is futtatni kezdett – egyértelmű politikai hátsó szándékkal –, melyet a lelkész az EMNT sepsiszéki szervezete tagjainak küldött. Ebben amúgy csak azt fejtegette, hogy a maga részéről nem ért egyet az EMNT és az EMNP közötti viszony egyes aspektusaival. itthon.ma//erdelyorszag
2016. február 10.
Régi felfogású a kerettanterv
Az új kerettanterv nem segít azon a sok évtizedes problémán, hogy a diákok túlterheltek és zsúfolt az órarendjük. Nekünk azért kell dolgoznunk, olyan oktatási stratégiát kell kidolgoznunk, hogy ez a helyzet megoldódjon – nyilatkozta Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási alelnöke annak kapcsán, hogy a Román Tudományos Akadémia felháborodott a tervezett kerettanterv-módosítások miatt.
Magyari szerint az nem volna önmagában rossz, hogy megszólal e kérdésben az akadémia, és az sem, hogy a műveltségi tárgyakat félti, de tizenkilencedik század eleji hangulatot áraszt az, hogy kizárólag nemzeti jellegűnek tekintett tárgyakat akar magas óraszámon tartani: a történelem, a román nyelv és irodalom, illetve a Romániában nemzeti tárgynak számító latin nyelv – Magyari úgy véli, ez utóbbinak a választható tárgyak sorában volna a helye.
,,Úgy nem lehet csökkenteni a tanuló jelenlegi terheltségét, hogy semmiről sem mondunk le a régi kerettantervből, sőt, leghamarabb arról mondunk le, ami több pénzbe kerül. Leginkább az a furcsa az akadémia állásfoglalásában, hogy általában az iskolai óraszám csökkenése ellen van, a régi felfogást tükrözi, amiben egy-egy terület szinte minden témájának meg kell jelennie valamilyen formában, akár említések szintjén, az iskolai oktatásban, és lehetőleg az első nyolc iskolai évben. Ugyanis egy másik rögeszméje a tanulók túlterhelésén alapuló oktatás híveinek az, hogy nyolcadik-tizedik osztályig lehetőleg minden kerüljön szóba, mert felsőbb osztályokba már nem mindenki jár” – hangsúlyozta Magyari Tivadar. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az új kerettanterv nem segít azon a sok évtizedes problémán, hogy a diákok túlterheltek és zsúfolt az órarendjük. Nekünk azért kell dolgoznunk, olyan oktatási stratégiát kell kidolgoznunk, hogy ez a helyzet megoldódjon – nyilatkozta Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási alelnöke annak kapcsán, hogy a Román Tudományos Akadémia felháborodott a tervezett kerettanterv-módosítások miatt.
Magyari szerint az nem volna önmagában rossz, hogy megszólal e kérdésben az akadémia, és az sem, hogy a műveltségi tárgyakat félti, de tizenkilencedik század eleji hangulatot áraszt az, hogy kizárólag nemzeti jellegűnek tekintett tárgyakat akar magas óraszámon tartani: a történelem, a román nyelv és irodalom, illetve a Romániában nemzeti tárgynak számító latin nyelv – Magyari úgy véli, ez utóbbinak a választható tárgyak sorában volna a helye.
,,Úgy nem lehet csökkenteni a tanuló jelenlegi terheltségét, hogy semmiről sem mondunk le a régi kerettantervből, sőt, leghamarabb arról mondunk le, ami több pénzbe kerül. Leginkább az a furcsa az akadémia állásfoglalásában, hogy általában az iskolai óraszám csökkenése ellen van, a régi felfogást tükrözi, amiben egy-egy terület szinte minden témájának meg kell jelennie valamilyen formában, akár említések szintjén, az iskolai oktatásban, és lehetőleg az első nyolc iskolai évben. Ugyanis egy másik rögeszméje a tanulók túlterhelésén alapuló oktatás híveinek az, hogy nyolcadik-tizedik osztályig lehetőleg minden kerüljön szóba, mert felsőbb osztályokba már nem mindenki jár” – hangsúlyozta Magyari Tivadar. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2016. február 10.
A kormány nem vállalja a választási törvény módosítását
A szakértői kormány egyértelmű többségi akarat híján nem vállal szerepet a helyhatósági törvény módosításában – szögeztele Dacian Ciolos miniszterelnök hétfőn a parlamentben.
A képviselőház a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezésére rendezett politikai vitanapot a polgármester-választás kétfordulóssá tételének szükségességéről, amelyre a kormányfőt is meghívták. A liberálisok azt követően kezdeményezték a tavaly még konszenzussal elfogadott egyfordulós választási törvény módosítását, hogy a novemberi – a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kormány bukásához vezető – tüntetéseken a civil szervezetek kétfordulós polgármester- választást követeltek.
Bár a kétfordulós rendszerhez való visszatérést az államfő is nyíltan támogatta, Ciolos parlamenti beszédében kizárta azt a lehetőséget, hogy a kormány sürgősségi rendelettel vagy úgynevezett felelősségvállalással – parlamenti vita nélkül – léptesse hatályba a liberálisok által sürgetett törvénymódosítást.
Ciolos kifejtette: el tudja fogadni azt az érvet, hogy a – tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvező – választási törvény módosítása segítheti a politikustársadalom megújulását, de a politikai döntéseket a parlamentnek kell meghoznia, a kormány legfeljebb felgyorsíthatná a jogalkotási folyamatot. A miniszterelnök szerint azonban ennek nincsenek meg a feltételei, hiszen a múlt héten konzultációkon úgy látta: nem alakult ki meggyőző parlamenti többség a kétfordulós polgármester-választásra való visszatérés mellett.
Az egyfordulós rendszerhez a legtöbb polgármesterrel rendelkező Szociáldemokrata Párt ragaszkodik, és álláspontja támogatására volt koalíciós partnereit is rávette. A korábbi koalíció mellé állt az ügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is, amely szerint 10-20 százalékkal kevesebb magyar polgármester lesz Erdélyben, ha a törvény lehető teszi, hogy egy második fordulóban a román pártok összefogjanak az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben. Népújság (Marosvásárhely)
A szakértői kormány egyértelmű többségi akarat híján nem vállal szerepet a helyhatósági törvény módosításában – szögeztele Dacian Ciolos miniszterelnök hétfőn a parlamentben.
A képviselőház a Nemzeti Liberális Párt kezdeményezésére rendezett politikai vitanapot a polgármester-választás kétfordulóssá tételének szükségességéről, amelyre a kormányfőt is meghívták. A liberálisok azt követően kezdeményezték a tavaly még konszenzussal elfogadott egyfordulós választási törvény módosítását, hogy a novemberi – a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kormány bukásához vezető – tüntetéseken a civil szervezetek kétfordulós polgármester- választást követeltek.
Bár a kétfordulós rendszerhez való visszatérést az államfő is nyíltan támogatta, Ciolos parlamenti beszédében kizárta azt a lehetőséget, hogy a kormány sürgősségi rendelettel vagy úgynevezett felelősségvállalással – parlamenti vita nélkül – léptesse hatályba a liberálisok által sürgetett törvénymódosítást.
Ciolos kifejtette: el tudja fogadni azt az érvet, hogy a – tisztségben lévő polgármesterek újraválasztásának kedvező – választási törvény módosítása segítheti a politikustársadalom megújulását, de a politikai döntéseket a parlamentnek kell meghoznia, a kormány legfeljebb felgyorsíthatná a jogalkotási folyamatot. A miniszterelnök szerint azonban ennek nincsenek meg a feltételei, hiszen a múlt héten konzultációkon úgy látta: nem alakult ki meggyőző parlamenti többség a kétfordulós polgármester-választásra való visszatérés mellett.
Az egyfordulós rendszerhez a legtöbb polgármesterrel rendelkező Szociáldemokrata Párt ragaszkodik, és álláspontja támogatására volt koalíciós partnereit is rávette. A korábbi koalíció mellé állt az ügyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is, amely szerint 10-20 százalékkal kevesebb magyar polgármester lesz Erdélyben, ha a törvény lehető teszi, hogy egy második fordulóban a román pártok összefogjanak az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben. Népújság (Marosvásárhely)
2016. február 10.
Vlad Ţepeş a nyerő
Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepeș) lenne annak a fiktív elnökválasztásnak a győztese Romániában, amelyen román történelmi személyiségekre lehetne szavazni, derül ki az Infopolitic kutatóközpont kedden közzétett felméréséből.
Az intézet rámutat: a felmérés célja, hogy árnyalja a romániai szavazók által elképzelt ideális államfő képét.
A szavazók 35 százaléka voksolna Vlad Țepeșre, 21 százalék Alexandru Ioan Cuzára, 18 százalék István vajdára (Ștefan cel Mare), 9 százalék pedig Mihály vajdára (Mihai Viteazu). A toplistán szerepel még Constantin Brâncoveanu és Decebal is, egyenként 6 százalékos támogatottsággal.
Vlad minden korcsoportban, mindkét nem esetében nyert. A férfiak azonban nagyobb százalékban (42) bizonyultak a karóbahúzó támogatóinak. Az RMDSZ szavazóinak 27 százaléka is a karóbahúzót választaná elnöknek, csaknem ugyanannyian, mint István vajdát, akit 26 százalékuk támogat. A baloldali szavazók 40, a jobboldaliak 33 százaléka adná voksát Havasalföld uralkodójára. Nyugati Jelen (Arad)
Karóbahúzó Vlad (Vlad Țepeș) lenne annak a fiktív elnökválasztásnak a győztese Romániában, amelyen román történelmi személyiségekre lehetne szavazni, derül ki az Infopolitic kutatóközpont kedden közzétett felméréséből.
Az intézet rámutat: a felmérés célja, hogy árnyalja a romániai szavazók által elképzelt ideális államfő képét.
A szavazók 35 százaléka voksolna Vlad Țepeșre, 21 százalék Alexandru Ioan Cuzára, 18 százalék István vajdára (Ștefan cel Mare), 9 százalék pedig Mihály vajdára (Mihai Viteazu). A toplistán szerepel még Constantin Brâncoveanu és Decebal is, egyenként 6 százalékos támogatottsággal.
Vlad minden korcsoportban, mindkét nem esetében nyert. A férfiak azonban nagyobb százalékban (42) bizonyultak a karóbahúzó támogatóinak. Az RMDSZ szavazóinak 27 százaléka is a karóbahúzót választaná elnöknek, csaknem ugyanannyian, mint István vajdát, akit 26 százalékuk támogat. A baloldali szavazók 40, a jobboldaliak 33 százaléka adná voksát Havasalföld uralkodójára. Nyugati Jelen (Arad)
2016. február 10.
Egészségügy lepontozva
A kulturális élettel a legelégedettebbek
A sepsiszentgyörgyi lakosság 74 százaléka elégedetlen a munkalehetőségekkel, ezzel szemben a kulturális tevékenységekben csak a polgárok 13 százaléka talál kivetnivalót – derül ki az RMDSZ által megrendelt konzultációból.
A sportolási lehetőségekkel a lakosság 15, a köztisztasággal és a közszolgáltatásokkal 20, a szórakozási lehetőségekkel 24, a befektetések mértékével 34, az oktatás helyzetével 37, a lakáskörülményekkel és a közlekedés szabályozásával 40 százaléka elégedetlen. A polgárok csaknem fele nem tartja elfogadhatónak az utak és utcák állapotát (47%), illetve a parkolási lehetőségeket (49%). A negatív listát az egészségügyi szolgáltatások (66 % elégedetlen) és a munkalehetőségek (74%) vezetik.
– Ez nem azt jelenti – fejtegette Antal Árpád polgármester – hogy a lakosság háromnegyedének nincs munkája, hiszen a megyeszékhelyen két százalék a munkanélküliség, hanem azt, hogy van ugyan munkahelye, de – nagyon sok esetben joggal – azt gondolja, ennél jobb körülmények között és/vagy több pénzért lenne hivatott dolgozni.
A konzultáció kolozsvári szakemberek vezetésével tavaly novemberben készült 5881 ember megkérdezésével.
(erdély) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
A kulturális élettel a legelégedettebbek
A sepsiszentgyörgyi lakosság 74 százaléka elégedetlen a munkalehetőségekkel, ezzel szemben a kulturális tevékenységekben csak a polgárok 13 százaléka talál kivetnivalót – derül ki az RMDSZ által megrendelt konzultációból.
A sportolási lehetőségekkel a lakosság 15, a köztisztasággal és a közszolgáltatásokkal 20, a szórakozási lehetőségekkel 24, a befektetések mértékével 34, az oktatás helyzetével 37, a lakáskörülményekkel és a közlekedés szabályozásával 40 százaléka elégedetlen. A polgárok csaknem fele nem tartja elfogadhatónak az utak és utcák állapotát (47%), illetve a parkolási lehetőségeket (49%). A negatív listát az egészségügyi szolgáltatások (66 % elégedetlen) és a munkalehetőségek (74%) vezetik.
– Ez nem azt jelenti – fejtegette Antal Árpád polgármester – hogy a lakosság háromnegyedének nincs munkája, hiszen a megyeszékhelyen két százalék a munkanélküliség, hanem azt, hogy van ugyan munkahelye, de – nagyon sok esetben joggal – azt gondolja, ennél jobb körülmények között és/vagy több pénzért lenne hivatott dolgozni.
A konzultáció kolozsvári szakemberek vezetésével tavaly novemberben készült 5881 ember megkérdezésével.
(erdély) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. február 10.
Magyari Tivadar: a kerettanterv zsúfolt órarenddel nyomorítja meg a diákokat
,,Az új kerettanterv nem segít azon a sok évtizedes problémán, hogy a diákok túlterheltek és zsúfolt az órarendjük. Nekünk azért kell dolgoznunk, olyan oktatási stratégiát kell kidolgoznunk, hogy ez a helyzet megoldódjon”– nyilatkozta 2016. február 9-én Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási alelnöke, arról, hogy a Román Tudományos Akadémia felháborodott a tervezett kerettanterv módosításaival kapcsolatban.
Magyari elmondta, az Akadémia állásfoglalása a kerettanterv társadalmi vitája kapcsán felemás. Az nem volna önmagában rossz, hogy megszólal e kérdésben, és az sem, hogy a műveltségi tárgyakat félti, de tizenkilencedik század eleji hangulatot áraszt az, hogy kizárólag nemzeti jellegűnek tekintett tárgyakat akar magas óraszámon tartani: a történelem, a román nyelv és irodalom, illetve a Romániában nemzeti tárgynak számító latin nyelv.
Az oktatásügyekért felelős ügyvezető alelnök szerint a latin nyelv évszázadokig a műveltség és a tudomány, sőt a politikum fő nyelve volt, ismerete vagy a róla való tudás ma is hasznos lehet, de inkább a választható tárgyak sorában volna a helye.
,,Úgy nem lehet csökkenteni a tanuló jelenlegi terheltségét, hogy semmiről sem mondunk le a régi kerettantervből, sőt leghamarabb arról mondunk le, ami több pénzbe kerül. Leginkább az a furcsa az akadémia állásfoglalásában, hogy általában az iskolai óraszám csökkenése ellen van, a régi felfogást tükrözi, amiben egy-egy terület szinte minden témájának meg kell jelennie valamilyen formában, akár említések szintjén, az iskolai oktatásban, és lehetőleg az első nyolc iskolai évben. Ugyanis egy másik rögeszméje a tanulók túlterhelésén alapuló oktatás híveinek az, hogy nyolcadik-tízedik osztályig lehetőleg minden kerüljön szóba, mert felsőbb osztályokba már nem mindenki jár” – hangsúlyozta Magyari Tivadar. erdon.ro
,,Az új kerettanterv nem segít azon a sok évtizedes problémán, hogy a diákok túlterheltek és zsúfolt az órarendjük. Nekünk azért kell dolgoznunk, olyan oktatási stratégiát kell kidolgoznunk, hogy ez a helyzet megoldódjon”– nyilatkozta 2016. február 9-én Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási alelnöke, arról, hogy a Román Tudományos Akadémia felháborodott a tervezett kerettanterv módosításaival kapcsolatban.
Magyari elmondta, az Akadémia állásfoglalása a kerettanterv társadalmi vitája kapcsán felemás. Az nem volna önmagában rossz, hogy megszólal e kérdésben, és az sem, hogy a műveltségi tárgyakat félti, de tizenkilencedik század eleji hangulatot áraszt az, hogy kizárólag nemzeti jellegűnek tekintett tárgyakat akar magas óraszámon tartani: a történelem, a román nyelv és irodalom, illetve a Romániában nemzeti tárgynak számító latin nyelv.
Az oktatásügyekért felelős ügyvezető alelnök szerint a latin nyelv évszázadokig a műveltség és a tudomány, sőt a politikum fő nyelve volt, ismerete vagy a róla való tudás ma is hasznos lehet, de inkább a választható tárgyak sorában volna a helye.
,,Úgy nem lehet csökkenteni a tanuló jelenlegi terheltségét, hogy semmiről sem mondunk le a régi kerettantervből, sőt leghamarabb arról mondunk le, ami több pénzbe kerül. Leginkább az a furcsa az akadémia állásfoglalásában, hogy általában az iskolai óraszám csökkenése ellen van, a régi felfogást tükrözi, amiben egy-egy terület szinte minden témájának meg kell jelennie valamilyen formában, akár említések szintjén, az iskolai oktatásban, és lehetőleg az első nyolc iskolai évben. Ugyanis egy másik rögeszméje a tanulók túlterhelésén alapuló oktatás híveinek az, hogy nyolcadik-tízedik osztályig lehetőleg minden kerüljön szóba, mert felsőbb osztályokba már nem mindenki jár” – hangsúlyozta Magyari Tivadar. erdon.ro
2016. február 10.
Székelyudvarhelyi előválasztás: Bunta Levente már bíróságot emleget
Megszavazta kedd este a székelyudvarhelyi RMDSZ küldöttgyűlése, hogy csak RMDSZ-tagok szavazhatnak a polgármesterjelöltről döntő márciusi előválasztáson. A területi szervezet azonban szabályzatellenesnek tartja, és érvényteleníteni készül a határozatot. A városi szervezet elnöke, Bunta Levente polgármester már bíróságot emleget.
Érvényteleníteni készül az Udvarhelyszéki RMDSZ a székelyudvarhelyi szervezet kedd esti küldöttgyűlésén hozott határozatot, amely szerint kizárólag RMDSZ-tagok vehetnek részt a polgármesterjelöltről és a tanácsosjelöltek sorrendjéről döntő március 13-i előválasztáson.
Mint korábban megírtuk, Bunta Levente városi elnök, polgármester és jelöltaspiráns a küldöttgyűlést azért hívatta össze, mert nem értett egyet az udvarhelyszéki szervezetnek azzal a döntésével, hogy a regisztrációhoz kötött székelyudvarhelyi előválasztásokon nem RMDSZ tagok is részt vehessenek.
Akaratát kedd este sikerült is érvényesítenie: a mintegy ötvenfős küldöttgyűlés nagy többséggel, néhány tartózkodás mellett szavazta meg a határozatot. Az ülés után Bunta Levente az uh.ro-nak elmondta, a városi szervezet szabályzata szerint jártak el, és pontosan olyan előválasztást tartanának, mint Csíkban, ahol szintén nem szavazhatnak RMDSZ-tagok. Ha pedig az udvarhelyszéki szervezet ezzel nem ért egyet, akkor a szabályzatfelügyelő bizottsághoz, vagy akár bírósághoz fordulnak.
Akár négy jelölt is lehet az előválasztáson. Mint ismert, eddig hivatalosan Arros Orsolya közgazdász, az Udvarhelyszéki Nőszervezet elnöke és Bunta Levente jelentette be, hogy indul az előválasztáson. A Székelyhon beszámolója szerint Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő, illetve Benedek Árpád Csaba alpolgármester is gyűjti már a támogató aláírásokat az előválasztáson való részvételhez, ám még egyik sem döntött arról, hogy meg is méretkezzen március 13-án.
Bíró Barna Botond: érvénytelenítjük a határozatot
Az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke, Bíró Barna Botond elöljáróban a Maszolnak szerdán elmondta, hogy a területi szervezet teljes mértékben a SZKT-határozat által megszabott jelöltállítási menetrendet és szabályzatot követte. Szintén az SZKT döntése értelmében kiegészítő határozatokat is hozott a területi elnökség a jelöltállítás szabályzatához.
Emlékeztetett, hogy a székelyudvarhelyi szervezet két alkalommal is jelezte, hogy a „legdemokratikusabb módszerrel, urnás előválasztással” döntenének a polgármesterjelöltjükről. E javaslat alapján döntött úgy az Udvarhelyszéki RMDSZ, hogy nem RMDSZ-tagok is részt vehessenek az előválasztáson.
Bíró Barna Botond szerint a kedd esti határozatával a küldöttgyűlés megszegte a városi szervezet alapszabályzatát, ezért ezt a területi szervezet érvényteleníti. „A városi szabályzatban azt írja: a székelyudvarhelyi RMDSZ tiszteletben tartja és végrehajtja a területi szervezet és az SZKT határozatait. Tehát nem bírálhatják felül az Udvarhelyszéki RMDSZ döntéseit” – magyarázta.
Az ügyvezető elnök csúsztatásnak nevezte, hogy a városi küldöttgyűlés csíkszeredai mintára hozta meg a határozatát. „Ez nem így van. Csíkszeredában nem csak az RMDSZ-tagok, hanem bárki szavazhat az előválasztáson. Sőt Csíkszeredában mindig is nyitott előválasztások voltak” – jegyezte meg.
A szabályzat az Udvarhelyszéki RMDSZ mellett szól
Bíró Barna Botond elmondta azt is, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ „saját munkája ellenőrzéseképpen” a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordult. Azt kérdezték a testülettől, hogy betartotta-e a területi szervezet a jelöltállítás procedúráit, illetve milyen következménye lesz annak, ha a már eldöntött eljárást menet közben megváltoztatják.
A bizottságtól azt a választ kapták, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ szabályosan járt el. A testület ugyanakkor „a jogi előreláthatóság miatt” nem javasolja a procedúra megváltoztatását – tájékoztatott Bíró, hozzátéve, hogy a regisztráció már jó ideje megkezdődött Székelyudvarhelyen, és már több mint 800-an jelezték, hogy részt vennének az előválasztáson. maszol.ro
Megszavazta kedd este a székelyudvarhelyi RMDSZ küldöttgyűlése, hogy csak RMDSZ-tagok szavazhatnak a polgármesterjelöltről döntő márciusi előválasztáson. A területi szervezet azonban szabályzatellenesnek tartja, és érvényteleníteni készül a határozatot. A városi szervezet elnöke, Bunta Levente polgármester már bíróságot emleget.
Érvényteleníteni készül az Udvarhelyszéki RMDSZ a székelyudvarhelyi szervezet kedd esti küldöttgyűlésén hozott határozatot, amely szerint kizárólag RMDSZ-tagok vehetnek részt a polgármesterjelöltről és a tanácsosjelöltek sorrendjéről döntő március 13-i előválasztáson.
Mint korábban megírtuk, Bunta Levente városi elnök, polgármester és jelöltaspiráns a küldöttgyűlést azért hívatta össze, mert nem értett egyet az udvarhelyszéki szervezetnek azzal a döntésével, hogy a regisztrációhoz kötött székelyudvarhelyi előválasztásokon nem RMDSZ tagok is részt vehessenek.
Akaratát kedd este sikerült is érvényesítenie: a mintegy ötvenfős küldöttgyűlés nagy többséggel, néhány tartózkodás mellett szavazta meg a határozatot. Az ülés után Bunta Levente az uh.ro-nak elmondta, a városi szervezet szabályzata szerint jártak el, és pontosan olyan előválasztást tartanának, mint Csíkban, ahol szintén nem szavazhatnak RMDSZ-tagok. Ha pedig az udvarhelyszéki szervezet ezzel nem ért egyet, akkor a szabályzatfelügyelő bizottsághoz, vagy akár bírósághoz fordulnak.
Akár négy jelölt is lehet az előválasztáson. Mint ismert, eddig hivatalosan Arros Orsolya közgazdász, az Udvarhelyszéki Nőszervezet elnöke és Bunta Levente jelentette be, hogy indul az előválasztáson. A Székelyhon beszámolója szerint Jakab Áron Csaba önkormányzati képviselő, illetve Benedek Árpád Csaba alpolgármester is gyűjti már a támogató aláírásokat az előválasztáson való részvételhez, ám még egyik sem döntött arról, hogy meg is méretkezzen március 13-án.
Bíró Barna Botond: érvénytelenítjük a határozatot
Az Udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke, Bíró Barna Botond elöljáróban a Maszolnak szerdán elmondta, hogy a területi szervezet teljes mértékben a SZKT-határozat által megszabott jelöltállítási menetrendet és szabályzatot követte. Szintén az SZKT döntése értelmében kiegészítő határozatokat is hozott a területi elnökség a jelöltállítás szabályzatához.
Emlékeztetett, hogy a székelyudvarhelyi szervezet két alkalommal is jelezte, hogy a „legdemokratikusabb módszerrel, urnás előválasztással” döntenének a polgármesterjelöltjükről. E javaslat alapján döntött úgy az Udvarhelyszéki RMDSZ, hogy nem RMDSZ-tagok is részt vehessenek az előválasztáson.
Bíró Barna Botond szerint a kedd esti határozatával a küldöttgyűlés megszegte a városi szervezet alapszabályzatát, ezért ezt a területi szervezet érvényteleníti. „A városi szabályzatban azt írja: a székelyudvarhelyi RMDSZ tiszteletben tartja és végrehajtja a területi szervezet és az SZKT határozatait. Tehát nem bírálhatják felül az Udvarhelyszéki RMDSZ döntéseit” – magyarázta.
Az ügyvezető elnök csúsztatásnak nevezte, hogy a városi küldöttgyűlés csíkszeredai mintára hozta meg a határozatát. „Ez nem így van. Csíkszeredában nem csak az RMDSZ-tagok, hanem bárki szavazhat az előválasztáson. Sőt Csíkszeredában mindig is nyitott előválasztások voltak” – jegyezte meg.
A szabályzat az Udvarhelyszéki RMDSZ mellett szól
Bíró Barna Botond elmondta azt is, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ „saját munkája ellenőrzéseképpen” a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordult. Azt kérdezték a testülettől, hogy betartotta-e a területi szervezet a jelöltállítás procedúráit, illetve milyen következménye lesz annak, ha a már eldöntött eljárást menet közben megváltoztatják.
A bizottságtól azt a választ kapták, hogy az Udvarhelyszéki RMDSZ szabályosan járt el. A testület ugyanakkor „a jogi előreláthatóság miatt” nem javasolja a procedúra megváltoztatását – tájékoztatott Bíró, hozzátéve, hogy a regisztráció már jó ideje megkezdődött Székelyudvarhelyen, és már több mint 800-an jelezték, hogy részt vennének az előválasztáson. maszol.ro
2016. február 10.
Soós Zoltán felhívása: a marosvásárhelyi magyarok tegyék félre politikai előítéleteket
Soós Zoltán polgármesterjelölt azt szeretné, hogy a marosvásárhelyi magyarok tegyék félre a közös cél, a választások megnyerése érdekében a vitáikat, ahogyan tették ezt 1990. február 10-én a könyves-gyertyás felvonuláson.
Az 1990. február 10-én Marosvásárhelyen megszervezett könyves-gyertyás felvonuláson a közös cél érdekében a vásárhelyi magyarok félre tudták tenni politikai előítéleteket, indulataikat, vitáikat – fogalmazott Soós Zoltán a 26 évvel ezelőtti, tízezreket megmozgató eseményre emlékezve és emlékeztetve arra, hogy ez ma is lehetséges.
„Hosszú utat jártunk be 1990. február 10-e óta, amikor tízezrek vonultak fel csendben Marosvásárhely utcáin gyertyával és könyvvel a kezükben. Erdély több városában is tömegek mozdultak meg a magyarság kultúrájáért, megmaradásáért. Azóta számos eredményt értünk el, de sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk a törvény szavának, hogy a papíron kivívott jogainkat a mindennapokban is megélhessük” – olvasható Soós Zoltán magyar polgármesterjelölt közleményében.
Soós szerint negyedszázad távlatából is szembeötlő a magyar közösség egysége, amikor erre a napra gondol. A magyar politikai erők összefogása semmit sem ér a polgárok összefogása nélkül. „Marosvásárhelynek akkor lesz ismét magyar polgármestere, ha közösségünk ugyanazt az erőt és elszántságot mutatja, amit 26 évvel ezelőtt. Nekem pedig az a célom, azért indulok a polgármesteri pozícióért, hogy a 26 éve megfogalmazott elveket, törekvéseket maradéktalanul megvalósíthassam” – fogalmazott Soós Zoltán, városi tanácsos, polgármesterjelölt.
Százezer ember vonult utcára
Ezelőtt 26 évvel, 1990. február 10-én az anyanyelvi jogokért, a magyar tannyelvű iskola és egyetem érdekében százezer ember vonult utcára Marosvásárhelyen, némán, kezében egy könyvvel és egy szál gyertyával. A szervezők és a felvonuláson résztvevők így akarták kifejezni, hogy a legbékésebb szándékkal, csendben, civilizáltan, senki ellen nem irányulva követelik azokat az alapvető jogaikat, amelyek minden embert megilletnek.
A résztvevők az RMDSZ akkori székháza előtt, a Bolyai téren gyülekeztek, majd csendben végigsétálva a városon, a sportcsarnoknál fejezték be a demonstrációt, ahol Sütő András író mondott rövid beszédet. A február 10-i békés, könyves-gyertyás tüntetést, márciusban, a Marosvásárhely fekete márciusaként emlegetett, magyarok ellen irányuló pogrom követte.
Antal Erika. maszol.ro
Soós Zoltán polgármesterjelölt azt szeretné, hogy a marosvásárhelyi magyarok tegyék félre a közös cél, a választások megnyerése érdekében a vitáikat, ahogyan tették ezt 1990. február 10-én a könyves-gyertyás felvonuláson.
Az 1990. február 10-én Marosvásárhelyen megszervezett könyves-gyertyás felvonuláson a közös cél érdekében a vásárhelyi magyarok félre tudták tenni politikai előítéleteket, indulataikat, vitáikat – fogalmazott Soós Zoltán a 26 évvel ezelőtti, tízezreket megmozgató eseményre emlékezve és emlékeztetve arra, hogy ez ma is lehetséges.
„Hosszú utat jártunk be 1990. február 10-e óta, amikor tízezrek vonultak fel csendben Marosvásárhely utcáin gyertyával és könyvvel a kezükben. Erdély több városában is tömegek mozdultak meg a magyarság kultúrájáért, megmaradásáért. Azóta számos eredményt értünk el, de sok még a tennivalónk annak érdekében, hogy érvényt szerezzünk a törvény szavának, hogy a papíron kivívott jogainkat a mindennapokban is megélhessük” – olvasható Soós Zoltán magyar polgármesterjelölt közleményében.
Soós szerint negyedszázad távlatából is szembeötlő a magyar közösség egysége, amikor erre a napra gondol. A magyar politikai erők összefogása semmit sem ér a polgárok összefogása nélkül. „Marosvásárhelynek akkor lesz ismét magyar polgármestere, ha közösségünk ugyanazt az erőt és elszántságot mutatja, amit 26 évvel ezelőtt. Nekem pedig az a célom, azért indulok a polgármesteri pozícióért, hogy a 26 éve megfogalmazott elveket, törekvéseket maradéktalanul megvalósíthassam” – fogalmazott Soós Zoltán, városi tanácsos, polgármesterjelölt.
Százezer ember vonult utcára
Ezelőtt 26 évvel, 1990. február 10-én az anyanyelvi jogokért, a magyar tannyelvű iskola és egyetem érdekében százezer ember vonult utcára Marosvásárhelyen, némán, kezében egy könyvvel és egy szál gyertyával. A szervezők és a felvonuláson résztvevők így akarták kifejezni, hogy a legbékésebb szándékkal, csendben, civilizáltan, senki ellen nem irányulva követelik azokat az alapvető jogaikat, amelyek minden embert megilletnek.
A résztvevők az RMDSZ akkori székháza előtt, a Bolyai téren gyülekeztek, majd csendben végigsétálva a városon, a sportcsarnoknál fejezték be a demonstrációt, ahol Sütő András író mondott rövid beszédet. A február 10-i békés, könyves-gyertyás tüntetést, márciusban, a Marosvásárhely fekete márciusaként emlegetett, magyarok ellen irányuló pogrom követte.
Antal Erika. maszol.ro