Lesz, vagy nem lesz közös képviselőjelölt-lista Marosvásárhelyen?
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei szervezetének vezetője felhívást tett közé, miszerint felettébb szükséges a marosvásárhelyi magyarság minél szélesebb körű összefogása, a helyi politikai erők egységes fellépése. Bereczki Ferenc szerint az előválasztások nyomán kijelölt, a magyar pártok által közösen támogatott marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Soós Zoltán melletti kiállás csak az első lépés az összefogás megvalósulása felé, annak kiteljesedése csak a közös önkormányzati képviselői jelöltlista felállítása által valósulhat meg.
Egy ilyen lépés szervesen illeszkedik az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnökének, Szilágyi Zsoltnak egy választási párt – az Erdélyi Magyar Szövetség – létrehozására vonatkozó javaslatához.  Az EMNP bízik abban, hogy az RMDSZ felismeri a magyarországi kormányszövetség – a Fidesz-KDNP – által kidolgozott Nemzeti Együttműködés Rendszerébe illő lépés fontosságát. Az ilyen összefogás lehet az egyetlen biztosítéka annak is, hogy a román törvényhozásban erős magyar parlamenti érdekképviselet alakulhasson ki.
A Kossuth Rádió munkatársa a közös tanácsosi listával kapcsolatos álláspontjáról kérdezte Brassai Zsombor megyei RMDSZ elnököt, Biró Zsoltot, az MPP elnökét és Soós Zoltánt, az közös polgármester-jelöltet. Brassai Zsombor azt mondta, hogy a választási párttal „egy kicsit messzire megy” a néppárt, és az összefogásnak vannak ennél biztosabb lehetőségei. A RMDSZ Maros megyei vezetője úgy tudja, hogy az összefogás kérdésében elkezdődött az egyeztetés Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt között. Brassai arról is beszélt, hogy a választási párt ötletét ők nem tudják támogatni, mert az jogilag „labilis és támadható”. Az MPP már tett példaértékű gesztust azzal, hogy bizonyos esetekben, ott ahol veszélyeztetett lenne a magyarság képviselete, lemondott a versenyről, a jelöltjei pedig valószínűleg az RMDSZ listáján fognak indulni – hangsúlyozta Brassai. Hozzátette: az EMNP-től is azt várja, hogy „kellő alázattal kezeljék ezt a kérdést, és ne licitálják túl, na használják ki ezt a helyzetet”. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke azt nyilatkozta: „Marosvásárhelyen össze kell fogni, más út nincs, de, hogy a tanácsosi lista, hogyan áll az össze, az még a jövő zenéje”. A Maros megyei EMNP felhívását Biró bár nem kívánta kommentálni, annyit mégis elmondott, hogy „nem a nyúl viszi a vadászpuskát, egy 5 százalékos pártnak kéne tudja, hogy a helye”.
Soós Zoltán polgármester-jelölt úgy nyilatkozott, hogy kialakulni látszik egy olyan tanácsosi lista, amin rajta lesznek a magyar pártok jelöltjei, és bár a technikai részletekről még folynak a viták, a lényeg az, hogy van szándék az összefogásra. Marosvásárhelyen az RMDSZ a Magyar Polgári Párttal már megegyezett, remélhetőleg az Erdélyi Magyar Néppárttal is megegyeznek – szögezte le Soós.  Kossuth Rádió. Erdély.ma

A prefektusért aggódnak (Összekaptak a románok)
A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának igazgatótanácsa nyílt levélben kéri Dacian Cioloş államfőt, hogy ne engedjen az öncélú politikai nyomásnak, és ne váltsa le Sebastian Cucu prefektust, mert „Kovászna és Hargita megyében, ahol a helyi közigazgatást kizárólag az RMDSZ vagy más magyar pártok ellenőrzik, a törvényesség betartatásának egyedüli eszköze a prefektusi intézmény”.
A szervezet – a sajtóirodája által kiadott közlemény szerint – a sajtóból értesült arról, hogy az RMDSZ fokozott erőfeszítéseket tesz a prefektus leváltására, amiben az SZDP-s Horia Grama parlamenti képviselő (szintén volt prefektus) támogatását is élvezi.  A románok – amúgy igen kevéssé reprezentatív, de nagyon hangos – civil szervezete felhívja a figyelmet arra, hogy Cucu 2014 decemberétől van tisztségben, és ha a kormányfő meneszti, már a negyedik lesz, akit „az RMDSZ parancsára” leváltanak az előző választások óta, és ez „még egy sajnálatos engedmény lenne a szeparatizmus és etnikai alapú területi autonómia fenntartói” előtt, aminek súlyos következményei lehetnek a törvények betartására, illetve a normális együttélésre nézve.  Horia Grama, az SZDP megyei elnöke cáfolta a fórumosok vádjait, mint fogalmazott, rendszeresen  tárgyal az RMDSZ-szel – másképp nem tudná képviselni a román közösség érdekeit –, ám a prefektus leváltásáról nem egyeztettek, mint fogalmazott: „erről Tamás Sándort is megkérdezhetik”. Pártja következetesen kiállt amellett, hogy Kovászna megyének román prefektusa legyen, és ezt sikerült is mindig elérniük, amikor kormányon voltak.  Elismerte, 2010 óta valóban három román kormánybiztost váltott le a Ponta-kormány, ám ő ezt minden alkalommal ellenezte és szóvá tette, arról nem tehet, hogy nem volt eredménye. A civil fórum közleménye előtt Grama értetlenül áll, megkereste annak vezetőit, de sem Petre Sabău elnök, sem Ioan Lăcătuşu, sem Rodica Pârvan nem tudta, ki fogalmazta meg a rágalmakat. Ígérték, szerda esti gyűlésükön tisztázzák, ki áll a dolog mögött. (demeter, -kas) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szórványban legfontosabb az anyanyelv ápolása
A magyar kultúra napja alkalmából, január 22-én, a medgyesi Református Egyházközség valamint a medgyesi RMDSZ társszervezésében a református gyülekezeti teremben ünnepelte a helyi lakosság Himnuszunk születésnapját, magyar szellemi és kulturális életünk egyik legmeghatározóbb értékét.
Az ötödik alkalommal megrendezett ünnepségen Székely Zoltán református tiszteletes, valamint az RMDSZ képviseletében Joó Endre köszöntötte a jelenlévőket.  A magyar kultúra napjának és a Himnusz születésnapjának alkalmából Búzás Árpád osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel. Beszédében közös, nagy történelmi személyiségeinkről – Kölcsey Ferencről, Deák Ferencről, Széchenyi Istvánról, Reményik Sándorról –, a környező országokban és a világban fellelhető magyar kulturális hagyományokról és hagyatékokról hallhattunk gondolatokat. Szabadság (Kolozsvár)

Többfordulós dilemma
Az erdélyi magyar politikai alakulatok képviselőinek többsége szerint nem kedvez a magyar érdekképviseletnek, ha mégsem egy, hanem két fordulóban választják meg a polgármestereket az idei önkormányzati választásokon. Akad viszont olyan RMDSZ-es elöljáró is, aki szerint a kétfordulós választás nagyobb legitimitást biztosít a győztesnek. 
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára hétfőn egyértelművé tette: az RMDSZ nem támogatja a kétfordulós voksolás visszavezetésére vonatkozó kezdeményezést.
„Vegyes vidékeken, ott, ahol 25 és 45 százalék közötti a magyar jelenlét, a második forduló nem a polgármester legitimitását erősíti, hanem az etnikumét, vagyis egyértelműen a román jelölt nyer – fogalmazott Kovács Péter, aki szerint a kétfordulós polgármester-választások idején, a második fordulóban természetellenes koalíciók alakultak csak azért, hogy ne a magyar jelölt nyerjen. Elmondta továbbá, az RMDSZ azért sem támogatja a kétfordulós önkormányzati választásokat, mert ez fölöslegesen megterheli a költségvetést, a milliárdos tételű többletösszegeket hasznosabban is el lehetne költeni.
„A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a települések fejlődnek, ahol ügyes a polgármester, ez pedig nem függ közvetlenül össze azzal, hogy őt egy vagy két fordulóban választották meg. Azt láthatjuk, hogy négy évvel ezelőtt a szavazópolgárok közvetlenül választották meg a megyei tanácselnököket, nyolc évvel ezelőtt pedig az önkormányzati testület választotta meg őket, a két eset között pedig semmiféle legitimitásbeli különbség nem merült fel. Most megint visszatértünk a tanács által választott megyei tanácselnöki rendszerhez, és egyetlen párt sem mondta azt, hogy csökkent volna az elnökök legitimitása" – hangsúlyozta az RMDSZ főtitkára, aki szerint ez egy újabb populista kezdeményezés, amelybe a román pártok nagyon könnyen belelovalják magukat.
Kovács Péter kiemelte, a velencei bizottság ajánlását megerősítve az alkotmánybíróság is egyértelműen kimondta: nem lehet egy évvel a szavazás napja előtt a választási törvényen módosítani. ,,Játék közben nem szabad a játékszabályokat módosítani" – tette hozzá.
Ilyés Gyula, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke is arra mutatott rá, a nagyobb városokban hátrányos lehet a magyar közösség számára a kétfordulós polgármester-választás, mert a második körben román összefogás körvonalazódhat a magyar jelölt ellenében. A szatmári politikus emlékeztetett: a 2008-as helyhatósági választások második fordulójának eredményeként, az első fordulóban nyertes 148 polgármesterhez további 36 csatlakozott, így öszszesen 184 helyi elöljárót állíthatott a szövetség. 2012-ben az RMDSZ 203 polgármesteri tisztséget szerzett.
„Az én példám is azt igazolja, hogy nincs éppen akkora jelentősége, hogy hány fordulós a választás, hiszen kétszer nyertem Szatmárnémetiben, és mind a két alkalommal kétfordulós volt a megmérettetés. Amikor veszítettem, egy körben választottak a szavazópolgárok" – ecsetelte a politikus.
Érdekek oltárán feláldozott elvek
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester viszont egyértelműen kijelentette, támogatná a kétfordulós választás visszavezetését. Úgy véli, az egy- és kétfordulós voksolásnak is megvannak az előnyei és hátrányai, de az utóbbi nagyobb legitimitást biztosít a győztesnek. Antal szerint az egyfordulós választás általában a tisztségben levő polgármesternek kedvez. „Négy évvel ezelőtt, amikor bevezették az egyfordulós választást, készültek különböző tanulmányok, amelyekből az derült ki, hogy általában a második fordulóban is ugyanaz a jelölt nyer, mint az elsőben, így leginkább megtakarítás miatt döntöttek az egy forduló mellett" – vélekedett Antal Árpád, aki szerint ebben az országban mindig az érdekek alapján és nem az elvek mentén hozzák meg a döntéseket.
Ezzel szemben Csoma Botond, a szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, az egyfordulós voksolás kedvezőbbnek tűnik az RMDSZ számára azokon a településeken, ahol papíron reális esély van a tisztség megszerzésére. Kérdésünkre elmondta: a kétfordulós választás mellett esetleg az szólhat, hogy akkor esély nyílna a politikai alkura olyan településéken, ahol a magyarság számaránya miatt nincs esély a polgármesteri szék elfoglalására. „Nem tudjuk az etnikai szavazás korlátait áttörni, ezért azokon a településeken, ahol a magyar közösség kisebbségben van, a második fordulóban az esélyesebb jelölttel ki lehetne alkudni egy alpolgármesteri tisztséget" – magyarázta.
Megmutatkoznak az instabilitás jelei
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke úgy véli, a magyar közösség számára egyértelműen hátrányos a kétfordulós polgármester-választás, még akkor is, ha ilyen módon nagyobb legitimitást szerezhet a választott elöljáró. Ugyanakkor hangsúlyozta, ha szűk öt hónappal a választások előtt változtatnak a szabályokon, akkor megkérdőjeleződik a romániai demokrácia szilárdsága.
„Az egyfordulós választás során relatív többséggel elvileg visszaszerezhető Marosvásárhely, Szatmárnémeti és minden olyan település, ahol a magyarság számaránya ezt lehetővé teszi" – magyarázta a Krónikának a politikus. Biró emlékeztetett, a kormányválság után azért odázták el az előre hozott választásokat, mert alkotmánybírósági aggályokra hivatkoztak, miszerint egy évvel a választások előtt nem ildomos az erre vonatkozó jogszabályt változtatni, és nem tudták eldönteni, hogy a régi, választókerületes, vagy az újra bevezetett listás rendszerrel szervezzenek választásokat.
„A politikai számítások nem kellene eltántorítsák a demokratikus játékszabályok alkalmazásától sem az ideiglenes miniszterelnököt, sem az államfőt, bár mindkettőjük nyilatkozata arra enged következtetni, hogy támogatnák a kétfordulós polgármester-választás újrabevezetését" – mondta Biró Zsolt.
Az állandósult instabilitás jeleként értelmezi a választási törvény megváltoztatása körüli vitát Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. Lapunknak elmondta, 26 évvel a rendszerváltás után egyáltalán nem kellene már a választási törvényt módosítgatni. „Az erdélyi magyar politikai pártok feladata az, hogy minden körülmények között maximalizálják a szavazatokat. Az egykörös választás jobban kedvez a magyaroknak, ám egyértelmű, hogy akkor tudunk maximális teljesítményt elérni, ha közös jelölteket állítunk" – szögezte le a néppárt elnöke.
Emlékeztetett, erről szól a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel folytatott tárgyalássorozat is, amelynek újabb fordulójára csütörtökön kerül sor. „Arról is beszélnünk kell, hogy egy új helyzetben – kétfordulós választás esetén – hogyan tudnak a lehető legjobban teljesíteni a magyar politikai alakulatok" – tette hozzá a pártelnök.
Amint arról beszámoltunk, Klaus Johannis államfő szombaton Iaşi-ban azt nyilatkozta, jó ötletnek tartja a kétfordulós megmérettetést, a hatályos jogszabály módosítása a parlamenti pártokon és a kormányon múlik, amelyeknek azt kívánja: találják meg a legértelmesebb megoldást. A jelenlegi egy- helyetti kétfordulós polgármester-választás ötlete az elnökké választásáig Johannis által vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) ötlete, amelyet azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem támogat.
Dacian Cioloş miniszterelnök néhány napja elutasította a PNL javaslatát, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosítsa a választási törvényt. Vasárnap azonban már újságírói kérdésre azt nyilatkozta, a kormány megvizsgálja a törvény módosításának lehetőségeit.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Magyar kultúra: jó és rossz kezekben
Miként az borítékolható volt, a magyar kultúra napjának megünneplése politikai kampánnyá fajult Biharban.
Mint azt előre megírtuk, a bihari RMDSZ kultúraktivistái egy egész héten át ünnepeltették a magyar kultúra napját, óriási médiafelhajtással, aminek a lényege az volt, hogy a tulipános politikusok minél több szereplési lehetőséghez jussanak. A nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvényekhez becsekkolták a magyarországi kormánypárt, a Fidesz-KDNP több képviselőjét is. Néhány eseményt közoktatási intézményekben szerveztek meg, noha Romániában törvény tiltja a pártpolitika bevitelét az iskolákba. Biharban az RMDSZ-nek nincsenek skrupulusai e tekintetben: a magyar tannyelvű iskolák többsége valósággal gyakorló- és felvonulási terepe a párt minden rendű és rangú politikusainak, s már csak azért is van így, mert e tanintézetek vezetőit ez a román parlamenti párt nevezi ki, cseréli le, teszi-veszi.
A Magyar Kultúra Ünnepeként meghirdetett, majd egy hetes rendezvénysorozat eseményei rendben le is zajlottak, az érdeklődés olyan volt, amilyen a szervezői mozgósítás. A civil szervezetek csak a hívó szóra számíthattak, az RMDSZ pedig ezúttal is az apparátusra bazírozott. A BINCISZ által január 21-én tartott civil fórumra kevesebben voltak kíváncsiak – a gyengélkedő Pomogáts Béla is csak írásban küldte el előadását –, a PMMC szervezte szombati Sebő-koncert viszont sikeres és népszerű volt.
A január 22-én este a színházban tartott „gálaesten” – ahogy az várható volt – felvonult a párt helyi vezérkara, végül mégis Szabó Ödön ügyvezető elnök volt a ceremóniamester, pedig elsőre neki nem osztottak szerepet, mert trónkövetelőként lép fel mostanság a megyei szervezet vezetőségében. Mint minden évben, idén is kiosztották a Magyar Kultúráért Díjakat az RMDSZ holdudvarához tartozó „népművelőknek”, de akadt köztük alkalmazottja és tisztségviselője is a pártnak. Vitányi István fideszes országgyűlési képviselő és Biró Rozália RMDSZ-es szenátor voltak a vezérszónokok a magyar kultúra napján, vagyis egy ügyvéd és egy közgazdász. Kakukkfiókaként rítt ki a tulipános tömegből Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ vezetője, aki a Jakabovits Miklósról elnevezett díjat vehette át ekkor és itt, amit a neves festő hagyatékát és emlékét ápoló alapítvány ítélt oda és adott át neki, Jakabovits Márta közreműködésével.
Ugyanakkor adták át egy másik „tulipános gála” keretében Nagyszalontán a Bocskai-díjat, amit felváltva osztanak ki politikusoknak és népművelőknek. Németh Szilárd Fidesz-alelnök is megkapta már ezt az RMDSZ-díjat korábban, hálából idén ő volt az esemény vezérszónoka. Ráadásul ezúttal párttársa, Borbély Lénárd csepeli polgármester kapta a díjat, akit elleni korábban rágalmazásért indult büntető eljárás, tavaly pedig ittas vezetésért szerepelt a rendőrségi jelentésekben.
V. B. T. itthon.ma

Négymillió lej Udvarhelyszéknek, semmi Udvarhelynek
Az áfából és a jövedéki adóból származó összeg év eleji leosztásából több mint négymillió lejt utalt ki Hargita Megye Tanácsa az udvarhelyszéki településeknek – tudatta közleményében a megyei önkormányzat.
Székelykeresztúr közel 250 ezer lejt kapott a Sóskút fürdő felújítására, továbbá ugyanennyit a helyi egészségügyi központ korszerűsítésére és kerékpárút építésére.
Szentegyházán a kiutalt 230 500 lejből egyebek közt az önkéntes tűzoltóállomás tetőszerkezetének és a gyermekgyógyászati részleg felújítását fogják finanszírozni.
Az udvarhelyszéki községeknek kiutalt összegeket főleg járdaépítésre, épületek befejezésére és modernizálására, hidak át- és megépítésére, sportpályák kialakítására, öltözők építésére fogják fordítani.
Székelyudvarhely nem szerepelt a nyertes pályázók listáján. A Borboly Csaba Facebook-oldalán megosztott erről szóló hírre Bunta Levente hozzászólásban annyit reagált: „Sokba fog ez még neked kerülni Csaba!” Borboly Csaba ezt a következő kommentárral osztotta meg: „Egy RMDSZ-es kollégát töröltem a listáról. Fenyegetőzzön máshol.” Székelyhon.ro

EMNP: az RMDSZ visszautasította a magyar-magyar összefogást
Újra találkozott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Kolozsváron. A mai tanácskozás után Szilágyi kijelentette: az RMDSZ attól is elállt, amiben legutóbbi találkozójukon megegyeztek, s egy egyéni jogértelmezéssel kibúvót találtak a magyar közösség érdekeit szolgáló együttműködés alól. A Néppárt elnöke bejelentette: tudomásul veszik, hogy az RMDSZ sehol nem akar összefogást, így saját jelölteket állítanak az önkormányzati választásokon.
A sajtótájékoztatón, melyen részt vett Bereczki Ferenc, a Néppárt Maros megyei szervezetének elnöke is, Szilágyi emlékeztetett: december 21-én már sor került egy találkozóra közte és Kelemen Hunor között, amikor megegyeztek a marosvásárhelyi előválasztásokon győztes Soós Zoltán közös indításáról. „Az RMDSZ most mégis kitáncolt a tavaly év végi megegyezésünk mögül, és azt javasolták, hogy Soós Zoltán függetlenként induljon. A városi koalíciós listáról hallani sem akarnak, s mindezt a választási törvény egyik cikkelyére hivatkozva utasítanák el, mondván, hogy az nem teszi lehetővé kisebbségi szervezetek koalícióban való indulást. Kelemen Hunor állítását azonban cáfolják a tények, hiszen 2008-ban és 2012-ben is volt jogi precedens kisebbségi pártok összefogására, amikor Temesváron, először a Nemzeti Liberális Párt, a Német Demokrata Fórum és a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszt Párt alakított választási koalíciót, majd 2012-ben, a Nemzeti Liberális Párt nélkül, a két alakulat összefogva indult” – mondta Szilágyi. 
„Amennyiben az RMDSZ szerint ez a törvény korlátozza a kisebbségi szervezetek koalíciókötési jogát, akkor joggal tevődik fel a kérdés, hogy miért nem tettek módosító javaslatot annak parlamenti vitájakor, vagy miért szavazták azt meg? Ugyanakkor, ha tudtak e törvényi részletről, a tavalyi év végén miért tettek mégis koalíciós ajánlatot a Néppárt számára a marosvásárhelyi listára vonatkozóan?” – tette fel a kérdést Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke szerint a temesvári példák is azt bizonyítják, hogy ha van megfelelő politikai akarat, lehetőség van választási koalíció kialakítására. Szilágyi elmondta: az RMDSZ elutasította a választási párt megalakításának ötletét, valamint a területi leosztások szerinti indulás lehetőségét is, az összefogás egyéb módjára azonban nem tettek konkrét javaslatot. „Az együttműködés három különböző lehetőségét is felkínáltuk: egy választási párt megalakítását, a koalíciót és a területi leosztás lehetőségét is, ám az RMDSZ politikusai mindegyiket visszautasították. Nem komolyan vehető ajánlat az, hogy néppártosok RMDSZ-es listákon induljanak, hiszen a Néppárt épp azért jött létre, hogy egy önálló politikával képviselje az autonómia, a föderalizmus, vagy épp a korrupcióellenes harc ügyét” – mondta Szilágyi. 
A marosvásárhelyi helyzettel kapcsolatban a Néppárt elnöke kijelentette: tartják magukat a helyi szervezetek megegyezéséhez, és támogatják Soós Zoltánt, ugyanakkor reméli, hogy az RMDSZ vezetősége is belátja, hogy az előzetesen – a Néppárt és az RMDSZ helyi szervezetei között – született szóbeli megegyezés értelmében, a városi lista is közös lesz. „Mindannyiunk érdeke, hogy erősebb magyar képviseletünk legyen az önkormányzatokban, így a <> elvében továbbra is hiszünk. Sajnáljuk, hogy az RMDSZ vezetői elzárkóznak a magyar-magyar összefogástól, és így világossá kell tennünk: saját jelölteket és listákat fogunk indítani. Marosvásárhelyre vonatkozóan továbbra is tartjuk magunkat a helyi szervezetek tavaly tavasszal megkötött egyezségéhez” – mondta Szilágyi. 
A sajtótájékoztató végén Bereczki Ferenc elmondta: úgy érzi, a Néppárt már-már jobban képviseli Soós Zoltán érdekeit, mint maga az RMDSZ. „Ha Marosvásárhely közös polgármesterjelöltje mögött nem lesz egy széles körű támogatottság és egy koalíciós csapat, jóval kevesebb eséllyel indulhat a választáson. Soós Zoltán függetlenként való indítása politikai öngyilkosság, mellyel végleg letörölhetik a politikai térképről a marosvásárhelyi polgármester-jelöltet” – mondta Bereczki. Szilágyi Zsolt hozzátette: Erdély-szerte a magyar választópolgárok mobilizálására törekednek majd. 
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája. Erdély.ma

Kiszorítanak úgyis
És Kelemen Hunor még most sem tűnik eltökéltnek arra, hogy civil, mozgalmi eszközöket is bevessen jogérvényesítési küzdelmünk során – a március 10-ére tervezett székely szabadság napjával kapcsolatos semleges álláspontja legalábbis ezt bizonyítja.
Pedig minden eszközzel és minden fronton zajlik a magyarság kiszorítása a döntéshozatalból, a román hatóságok láthatólag semmitől sem riadnak vissza, hogy az egyre instabilabb geopolitikai helyzetben egyszer s mindenkorra lezárják a magyar kérdést. Szinte már felsorolni sem tudjuk jogsérelmeinket, a visszaszolgáltatás leállításától jelképeink üldözésén át egyes magyar vezetők meghurcolásáig, a közösség egészének megbélyegzéséig – e visszarendeződési folyamatban pedig részt vesznek a legkülönfélébb állami hatóságok, kormánybiztosi hivatalok, egyes igazságszolgáltatási intézmények, titkosszolgálatok. Látják ezt az RMDSZ-ben is, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester ez év elején ecsetelte, mennyire nehéz helyzetbe sodródott a magyarság, rámutatva ugyanakkor, mennyire megerősítették mindeközben az erőszakszervezeteket. És lám, maga Kelemen Hunor is panaszolja: számos erdélyi településen – köztük nagyvárosokban, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen – elúszik annak az esélye, hogy magyar polgármester kerüljön tisztségbe, ha mégiscsak módosítják a választási törvényt, és a polgármesterek személyéről két fordulóban kell dönteni. Kiszorításunk újabb fronton folytatódik tehát: az önkormányzatokban, amelyek pedig utolsó bástyáink közé tartoznak. Alkotmánybírósági óvásról, bizalmatlansági indítványról beszél az RMDSZ elnöke, pedig a taláros testület elnöke már elszólta magát: elfogadható a választási törvény módosítása néhány hónappal a voksolás előtt, ami pedig a kormánybuktatási kezdeményezést illeti, azt a szociáldemokraták nélkül aligha lehet megvalósítani. Márpedig Dragnea csapata belenyugodni látszik a változtatásba. Úgy tűnik hát, a két fő erő, a liberálisok és a szocdemek megegyeztek, az RMDSZ véleménye pedig senkit sem érdekel. Ehhez a helyzethez pedig lassan alkalmazkodnia is kellene a szövetségnek, veszélyben ugyanis a mérleg nyelve pozíciója: az ősszel esedékes parlamenti választások után ugyanis nagy eséllyel Traian Băsescu populista alakulata is bejut a törvényhozásba, a liberálisok pedig könnyen egykori szövetségesük felé fordulhatnak. Érdemes lenne tehát fontolóra vennie az RMDSZ felső vezetésének: valóban ugyanazon az úton kívánnak továbbmenni, amely jól láthatóan sehová sem vezet?
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Terrorizmus vagy véleményszabadság?
A minap, az Egyesült Románia (PRU) kongresszusán jelentették be a Karóbahúzó Vlad Gárdája elnevezésű félkatonai szervezet létrejöttét, amelynek "atyja" a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő, és amelynek célja "rendet csinálni az országban", és megmutatni a "hazaárulóknak", hogy "Románia a románoké".
Nem volt ugyan rendkívüli visszhangja sem a politikusok körében, sem a sajtóban, de Cornel Vilcu publicista aláírásgyűjtést kezdeményezett a PRU betiltásáért a párttörvény harmadik cikkelye negyedik bekezdésére hivatkozva, amely szerint "politikai pártok nem szervezhetnek katonai vagy félkatonai szervezeteket és nem folytathatnak semmiféle, a törvény által tiltott cselekedeteket. Ellenkező esetben törvényi úton feloszlatják a pártot". Szerinte a PRU lépése veszélyezteti a román demokráciát, le kell állítani, még mielőtt az amúgy megengedhetetlen demagógia és uszítás erőszakká fajulna.
Persze, Diaconu reakciója sem váratott magára: kijelentette, hogy Vilcu Soros bérence, aki megijedt tőlük, akárcsak a többi "hazaáruló", és pártját is Soros utasítására akarnák "kivonni a választási versenyből". "Forradalommal" fenyegetőzött a párt betiltása esetén. Azt is sietett hozzátenni, hogy a PRU megszüntetésére legtöbben a magyarok lakta vidékeken, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon szavaztak, akiket Magyarország mozgósított. Ellenlépésként ő is petíciót indított Támogasd Karóbahúzó Vlad Gárdáját jelszóval, hogy megmutassák azoknak, "akik tönkre akarják tenni Romániát", hogy "egységesek", és hogy "nem ijedünk meg a támadásoktól". Jelszavuk: Románia a románoké!
A pártvezér amellett, hogy képviselőként számos magyarellenes törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe,blogbejegyzéseiben is nyíltan uszít a magyarság ellen. Bizonyára a véleményszabadság jogán. Ugyanis a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szóvivője szerint – bár az intézménynek egyelőre nincs hivatalos véleménye a dologról – nem törvényellenes a "gárda", inkább a véleményszabadság megnyilvánulásának nevezhető. Érdekes módon nem hallottunk hasonló reakciót, amikor a magyarok szervezeteit, beleértve akár az RMDSZ-t, nevezték terrorszervezetnek.
Emlékeztetünk arra is, hogy december elején a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalmat terrorszervezetnek nevezték. Két "terrorista" vezetőjét a SRI hónapokon át figyelte, hogy "kiderüljön", december elsején állítólag petárdával akarták "felrobbantani" a románokat (egy színmagyar városban). Azóta is "előzetesben" tartják egyiküket, annak ellenére, hogy nincs bizonyítékuk terrorcselekmény elkövetésének szándékára, és annak ellenére, hogy a hisztérikus magyarellenes sajtón kívül még a román közvélemény is a SRI "olcsó manipulációjának" nevezte a letartóztatásokat. Ez azonban "terrorcselekmény" volt.
A képviselő szerint egyébként az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt, a Jobbik, a 64 Vármegye "terroristái", a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács belülről támadja a román államot, de a PRU-n kívül senki sem akarja őket törvényen kívül helyezni. Ez viszont véleményszabadság.
Hogy is állunk tehát a demokráciával és a véleményszabadsággal? A Vlad Tepes Gárdája a véleményszabadságmegnyilvánulása, a magyar szervezetek pedig terroristák? Ha ez a demokrácia, és ezt akarják "megvédeni", akkor bizony nagy baj van.
Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely)

Tíz százalékkal kevesebb RMDSZ-es polgármester?
Az idei önkormányzati választások bojkottálásával fenyegetőzik a Szociáldemokrata Párt (PSD), amennyiben Dacian Cioloş miniszterelnök enged a liberálisok nyomásának, és olyanformán módosítja a törvényt, hogy a polgármester-választás ismét kétfordulós legyen. Ezt Liviu Dragnea vetette fel kedden, brüsszeli látogatása alkalmával, arra figyelmeztetve a kabinetet: semmiféle demokratikus érv nem támasztja alá a módosítás szükségességét.
A kétfordulós választásban érdekelt Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint a szociáldemokraták csak blöffölnek. A PNL az ombudsman segítségét kéri, miután Cioloş miniszterelnök jelezte: legszívesebben kimaradna ezekből a politikai csatározásokból. A parlament döntött az egyfordulós választásokról, nem kellene most a kormánytól azt követelni, hogy felülbírálja a törvényhozást. Tegnap esti sajtóértesülések szerint Dacian Cioloş mielőbb egyeztetni kíván Klaus Johannis államelnökkel ebben az ügyben. Szabadság (Kolozsvár)

Kifogásolják a Bunta-féle lap tőkeemelését
Nem ért egyet a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyudvarhelyi frakciója azzal, hogy a város idei éves költségvetésébe belefoglalnák az Udvarhelyi Média Kft., illetve az Urbana Rt. törzstőkéjének emelését. Azt is kifogásolják, hogy helytelenül csoportosították a pénzeket, több beruházásra nem különítenek el elegendő összeget a kivitelezéshez.
Udvarhely idén nagyjából 92,5 millió lejes költségvetésből gazdálkodhat, ehhez még hozzáadódik a több év alatt megspórolt közel 10 millió lej – ismertette Orbán Balázs MPP-s tanácsos. Mint mondta, ezeket különböző beruházásokra fordítaná a város, ami nem is baj, viszont az már igen, hogy az összeget az önkormányzati képviselők jóváhagyta projekteken spóroltak meg, amelyeket vagy nem fejeztek be, vagy el sem kezdtek. „Ez azt jelenti, hogy az adófizetők pénze nem kerül időben oda, ahová kellene” – fogalmazott Orbán.
A tartalékolt pénzből folytatják egyebek mellett a Haberstumpf-villa modernizálását, de az Urbana Rt. beruházásaira is ebből költenek. Orbán azt is kifogásolta, hogy nem követhető az utcák és járdák modernizálása: nem tudni hol és mit hajtottak végre eddig, csak az öszszeget, amennyibe került. Egy másik problémának azt látta, hogy konkrét megvalósítások csak ritkán történnek, hiszen rendszerint nincs elegendő pénz elkülönítve a kivitelezésre. Az MPP egyébként több módosító javaslatot is előterjesztett a költségvetési tervekhez, ám ezeket nem fogadták el.
Az MPP-frakció az Udvarhely napilapot működtető Udvarhelyi Média Kft. törzstőkéjének 250 ezer lejes emelését sem támogatja, ahogyan az Urbana Rt. esetében sem értenek egyet a 300 ezer lejes tőkésítéssel. A keddi szakbizottsági ülésen egyébként az RMDSZ-frakció tagjai közül Géczi Levente és Berde Zoltán is hasonló véleményen volt. Az is felmerült, hogy törvénytelen lenne a napi működés fedezése érdekében emelni a vállalatok törzstőkéjét. Az említett határozattervezeteket így visszavonták a napirendi pontok közül.
Székelyudvarhely 2016-os büdzsétervezetét Arros Orsolya közgazdász, az RMDSZ lehetséges polgármesterjelöltje is bírálta. „Én egy titkos költségvetésről tudok beszélni, hiszen nem volt sem konzultáció, sem tájékoztatás. Felháborító, ezen sürgősen változtatni kell” – fogalmazott az RMDSZ Udvarhelyszéki Nőszervezetének elnöke, aki szerint „bűn” költségvetést tervezni szakemberek bevonása nélkül.
Mint rámutatott, a városvezetés többet költene az Udvarhely napilap működtetésére, mint például közbiztonságra, a helyi rendőrségnek szánt befektetésekre ugyanis 210 ezer lejt, míg a polgármesteri hivatal lapjának fenntartására pedig 250 ezer lejt irányoztak elő. A költségvetés-tervezetet egyébként mai ülésén tárgyalja a helyi tanács.
Fülöp-Székely Botond. Krónika (Kolozsvár)

Gödörben a napilap – és a zene is
Nem értett egyet a székelyudvarhelyi városatyák többsége a csütörtöki képviselő-testületi ülésen azzal, hogy újabb törzstőkeemelést hagyjanak jóvá az önkormányzat által működtetett Udvarhelyi Média Kft. javára. Ezúttal az ellenzékiek mellett RMDSZ-es képviselők is támogatták a vonatkozó határozattervezet visszavonását.
Az Udvarhely napilapot kiadó Udvarhelyi Média Kft. 22 embernek ad munkát, illetve a „mindenkori városvezetés előnyére válik, ha van egy média”, amelyet magáénak tudhat az önkormányzat – indokolta az igazgató, hogy miért is lenne fontos újabb összeghez jutnia a lapnak. Molnos Zoltán bemutatta a cég pénzügyi beszámolóját is, melyből kiderült, tavaly 512 ezer lejes, egy évvel korábban pedig 326 ezer lejes veszteséget termelt. A veszteség növekedését a fejlesztésekkel indokolta, külön megemlítve, hogy honlapot hoztak létre. Állítása szerint portáljuknak napi 5000 körüli a látogatottsága, kiadványukból pedig naponta 1000-et nyomtatnak, amiből 300–800-at adnak el. A kft.-t két hónapja vezető igazgató elmondta, a költségek csökkentésén dolgozik, például az újság nyomtatását Sepsiszentgyörgyről Udvarhelyre helyezné át, megspórolva a szállítási költségeket
Az ellenzékeiket azonban nem győzték meg a felsorakoztatott érvek, sőt Géczi Levente, az RMDSZ-frakció tagja egyenesen jogszerűtlennek tartotta a törzstőkeemelést, egy másik szövetségi képviselő Berde Zoltán, pedig a veszteségek miatt fejezte ki aggályait. Gálfi Árpád MPP-frakcióvezető azt kérte számon, hogy az ígéretekkel ellentétben miért nem szálltak be tőkével az udvarhelyszéki önkormányzatok a napilap működtetésébe. Erre eddig csak az udvarhelyi önkormányzat fordított pénzt többszöri, összesen 800 ezer lej értékű törzstőkeemelés révén – hangzott el az ülésen.
Noha az RMDSZ-frakció többsége végül támogatta az Udvarhelyi Média kft. törzstőkéjének 250 ezer lejes emelését, két tagjuk – Berde Zoltán és Géczi Levente – nem értett egyet ezzel, ahogyan az ellenzékiek sem. A szavazáson a városatyák közül kilencen a határozattervezet mellett voksoltak, négyen ellene, illetve hatan tartózkodtak, így elvetették a napirendi pontot. A kft. törzstőkéjére szánt összeget a volt Stúdió Mozi előtti tér rendezésére csoportosították át, ahol a Zenegödör című projektet valósítanák meg.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro

Sütő András-szobor: harmadjára is a vásárhelyi költségvetésben
Elfogadták a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők idei első ülésükön a város költségvetését. Soós Zoltán RMDSZ-frakcióvezető szerint kiegyensúlyozott lett a város büdzséje, a magyarság szempontjából sok fontos tétel is bekerült.
Belefoglalták egyebek mellett a húsz új autóbusz vásárlására szükséges összeget, s az első tíz esetében már a közbeszerzést is megtartották, így már biztosra vehető, hogy márciusban új Iveco buszokon utazhatnak a vásárhelyi tömegközlekedést igénybe vevők. További tíz jármű közepes méretű lesz, ami helyettesíteni fogja a mikrobuszokat. Mint ismert, idén a Siletina és a Helyi Tömegközlekedési Vállalat szétválik, mert ellenkező esetben a város nem tud pénzalapot megpályázni a városi tömegközlekedés uniós szintre való emelésére.
Az idei költségvetésben újra, immár harmadik éve szerepel a Sütő András szobrának felállítása. Soós Zoltán szerint a Színház tér tervét elkészítő kolozsvári cég kell megtervezze, hogy hova lehet a szobrot állítani, de egyelőre az nem hajlandó erre. Megoldás lehet, hogy lemond erről az előjogáról, de ennek érdekében újabb tárgyalásokra van szükség. Idén, legalábbis papíron, lesz pénz a Bodor-kút másolatára, s mellette egy Bethlen Gábor-szobor felállítására is. Kerek évforduló van idén, ugyanis 1616-ban, azaz négyszáz éve írta alá Bethlen Gábor, Erdély fejedelme azt az okiratot, amely révén Marosvásárhely szabad királyi város lett. A kút és a szobor a főtéren, a katonaszobor közelében lesz, s bár időpont a terv elkészítésére nincs meghatározva, Soós Zoltán reméli, hogy nyárig ezek megvalósulhatnak. Pénzt különítettek el a Bolyai tér és Kistemplom utca korszerűsítésekor történt hiányosságok kijavítására is, s kérték a város szakigazgatóságát, hogy mielőtt a munkálatokat kiviteleznék, szavaztassák meg azt a helyi tanáccsal.
Megkérdeztük Soós Zoltánt: milyen garanciát lát arra, hogy ezek a magyar vonatkozású költségvetési tételek megvalósulnak? Mint kifejtette, követni fogják a munkálatok elindítását, számon kérik a város szakigazgatóságától a tételek megvalósítását, ugyanakkor reméli, hogy az idei költségvetési évet már nem a jelenlegi polgármester fogja zárni, így minden megvalósulhat.
Simon Virág. Székelyhon.ro

Menyő több, mint menedék 1.
Másfélszáz magyar református él közel ugyanennyi ortodox román mellett a Szilágy megyei Menyőn, mely 1989 decemberében vált egyik napról a másikra ismertté a szélesebb nyilvánosság előtt. A tövisháti falut – visszatérőként – Szilágyi Aladár kereste fel, kétrészes riportját Tasnádi-Sáhy Péter fotói illusztrálják.
Bár már kétszer megfordultam ott, régóta tervezem, hogy riportútra menjek Menyőbe. Első alkalommal 1990 januárjának elején – amikor még le sem száradt a tojáshéj újdondászi fenekemről – egy Budapestről hozzánk szalajtott kollégát kellett elkísérnem a Tövishát hirtelen hírhedetté vált falujába. A pesti aszfaltról lelépett riporter elárulta, hogy nagyon-nagyon hamar – a céhlegények közül elsőként – könyvet akar írni Temesvár hőséről, Tőkés Lászlóról. Tényleg sietős volt a dolga, sima utakhoz szokott járgányával száguldva úttalan útjainkon hamar megérkeztünk a Menyő bejáratánál felállított sorompóhoz. Az ott posztoló, vasvillával felfegyverzett, karszalagos civil forradalmárok közölték, hogy „domnu’ Tocheş ” – idehurcoltatása óta először – alig egy órája hagyta el száműzetése színterét. Épp hogy néhány fotográfia erejéig beburrogtunk a faluba, már fordultunk is vissza. A könyv alig egy hónap elteltével valóban megjelent. „Menyő” nagyon jó biznisznek, menő témának bizonyult, annyira, hogy néhány hét alatt elkapkodták a százezer példányt. Nekem is jutott belőle egy dedikált kötet. A szöveg első sorainak olvastán rádöbbentem, szerzője a legelemibb ismeretekkel sem rendelkezik, se Romániáról, se Erdélyről, se a református egyházról, egyáltalán: a történtekről. Már az indító mondat ígéretesre sikeredett: a pesti aszfaltbetyár emlékezete szerint (nem, nem Váradról!) Aradról indultunk a menyői kalandra.
Másodízben 1992. december 16-án, a püspök Tőkés László oldalán – immár főgondnoki minőségemben – érkeztem a Temesváron elkezdett egész napos zarándoklat végén Menyőbe, hosszú autókaraván élén. Késő este volt, hideg, sötétség, tömeg, mit sem lehetett látni. Akkor határoztam el, hogy egyszer még visszatérek, csak Menyőt látni, csak a menyőieket, a varázslatos templomot és a mellette őrködő haranglábat…
Felcserélt szolgálati hely
Az Úristen úgy intézkedett, hogy – esős-havas napok után – szikrázó napsütésben indulhassunk utunkra. Péter kollégám élvezettel kanyarogtatja szerkesztőségi kocsinkat Élesd fölött, a Szilágysággal határos dombokon. Egy-egy ködfoszlányon, eljegesedett szakaszon kívül simán gördülünk Somlyó irányába, Szilágyszegen balra térve, egy nemrég leaszfaltozott mellékúton érkezünk Menyőbe, ahol nem az úttesten haladó járókelők, hanem az előttünk zavartalanul szaladgáló mókusok miatt kell lassítanunk.
A parókián a lelkészházaspár fogad bennünket, a főgondnok és egy presbiter társaságában. Hamarosan előkerül a papné édesapja, majd egy kedves néni is mellénk telepedik. Némi feszültséget, bizalmatlanságot érzek a levegőben. A hangulatot kedvezőre fordítandó, közlöm a helybeliekkel, hogy annak idején, ’89 őszén apám, Szilágyi Sándor nyugalmazott lelkipásztor is beszolgált néhányszor a Temesvárról Menyőbe parancsolt, de az ideköltözést megtagadó fiatal lelkésztársa helyett. Igen, igen, megőrizték jó emlékezetükben – bólogatnak – a közeli „Bősházáról átjáró papbácsit”…
Utamra készülve – bevált szokásom szerint –„háttereztem”, minél többet megtudandó előzetesen a településről, az emberekről, akikhez megyek. Rögtön elgondolkoztatott: vajon mostani házigazdánk, Paniti-Teleky Zoltán miért cserélt szolgálati helyet mintegy két esztendővel ezelőtt, miért választotta a közel kétszer népesebb, könnyebben elérhető domahidai gyülekezet helyett az alig másfélszáz lelket számláló, eldugottabb menyőit? Bevallom, számomra inkább menekülésnek tűnt ez a döntés, és rá is kérdezek. „Valóban »menedék« számunkra Menyő – mondja némi rezignáltsággal Zoltán –. Belefáradtunk a bennünket ért kudarcokba, ezért kapva kaptunk az alkalmon, amikor Menyő megüresedett.”
A párjával, Rékával, a szavukat egymásba szőve teregetik elém a történetüket. A teológiáról frissiben kikerült ifjú lelkipásztor nagy ambícióval, számos elképzeléssel látott munkához a Nagykárolytól 13 kilométerre fekvő, háromszáz lelkes domahidai gyülekezetben. Öt évig szolgált az egyházközségben, már családostól költözött oda. Domahida – mint jónéhány Szatmár, illetve Bihar megyei helység a környéken – etnikai és felekezeti szempontból rendhagyó település. „A határtól néhány kilométerre fekvő falu, illetve a Majtény községhez tartozó többi hat település lakosságának többsége görög katolikus magyar volt – akár a Trianonban meghúzott gránic túloldalán. A határtól keletre viszont, azon a vidéken immár közel egy évszázada beindult az intenzív elrománosítási folyamat. Előbb a lelkészeiket cserélték fokozatosan román ajkú, románul miséző papokra, majd amidőn 1948. december elsején – orosz mintára – felszámolták a Rómával egyesült egyházat, a pásztoraikat bebörtönözték, a nyájat pedig az ortodox egyház aklába hajtották, végképpen eldőlt a magyar görög katolikus közösségek sorsa. Bár a rendszerváltást követően sokan visszatértek az unitus egyház kebelére, a templom nyelve a román maradt. ottani magyar nevű lakosság többsége nem tud se magyarul, se románul helyesen írni, beszélni sem.”
Igen, erősítem meg magam is a tényállást, hisz sokatmondó hírre bukkantam a határon inneni helyzetre vonatkozóan a Miskolci Görög Katolikus Egyházmegye honlapján: Máriapócson – a görög katolikusság legendás kegyhelyén – 2015. szeptember tizenkilencedikére szabadtéri, román nyelvű szent liturgiát hirdettek a domahidi zarándokok üdvére.
Nem kellett az óvoda
Paniti-Teleky Zoltán 2008-ban érkezett feleségével és gyermekével ebbe a – ha nem is ellenséges, de nem túl toleráns – közegbe. „Amikor 800 lejes mínusszal átvettem az egyházközséget – idézi fel a kezdetet –, sokan azzal riogattak, hogy a domahidai református gyülekezet életképtelen. Amikor távoztam, 48 hektár tulajdonlappal rendelkező földet és egy felújított óvodaépületet hagytam az utódomra örökül. Az általunk felújított óvoda egyházi iskola volt régen, az állam elvette, negyven év alatt szétrombolta. Sikerült kellő támogatást szereznünk hozzá, kívül-belül renoválnunk, korszerű napközi otthonná varázsoltuk, tanulási, étkeztetési, pihenési lehetőséggel, mosdókkal, kisvécékkel, udvari játszótérrel. Gond abból kerekedett, hogy több mint hetven családunkkal egyetértve, mondhatom: kifejezett óhajára – ha már visszakaptuk az ingatlant, sikeresen pályáztunk a felújítása érdekében –, felekezeti, tehát református napközit szerettünk volna létrehozni, közel hatvan gyermek számára. Ekkor vált ellenségessé a hangulat: az illetékesek formai kifogásokkal élve nem engedélyezték a napközi otthon egyházi intézményként való beindulását.
A kudarchoz »érdemben járult hozzá« a község román polgármestere épp úgy, mint az állami iskola magyar igazgatója. Az RMDSZ keretében is vállaltam tevékenykedést, de Kismajtény nem volt hajlandó átadni Domahidának a soros elnökséget, amikor mi következtünk volna, mi több: érdekvédelmi szervezetünk egyik prominens személyisége azzal hárította el az ügyünk támogatását, hogy – úgymond – »nem divat ma már felekezeti óvodát működtetni, örüljünk annak, hogy van magyar nyelvű állami óvoda«. Inkább megpályáztak egy EU-s fejlesztési projektet, sok pénzen felhúztak egy új épületet, s a miénk ott áll üresen, kihasználatlanul, pedig még bért se igényeltünk érte, két pedagógust is alkalmaztunk volna.”
Távmunka Menyőből
Számomra nem volt nóvum ez az eset, az sem, hogy nem csak Zoltánnak, hanem a párjának is van mit sérelmeznie. Ugyanis a tiszteletes asszony, teljes, szép nevén: Paniti-Teleky Orsolya-Réka, aki Kolozsvárott nyert mezőgadász képesítést, és a méhészetre szakosodva szerzett doktori diplomát, az egyetemi kutatóintézetet öt évi tevékenység után ott hagyva követte Domahidára a férjét. Több tudományos alapmunka szerzőjeként nem ült ölbetett kézzel, ahhoz kezdett, amihez értett: a parókia kertjébe telepített 160 méhcsaládot, kidolgozott egy projektet, megírt és beadott egy nagyívű pályázatot Exploataţia agricolă Paniti-Teleky Orsolya-Réka, în localitatea Domăneşti, Moftin címmel. Az elutasító választ követő fellebbezésére közel egy év multán, 2012 márciusában kapott újabb elutasítást. „Édesapám nagy tapasztalatú méhész, ez nálunk nemzedékekre visszanyúló, családi hagyomány, ebből tartott el a tanulmányaim idején. Hogy milyen indokkal lehetett a pályázatomat visszautasítani? Arra hivatkoztak az illetékesek, hogy túl sok projekt van letéve. Feltételezem, hogy a nevem sem aratott túl nagy sikert Bukarestben, de inkább az lehet a magyarázat, hogy nem voltam hajlandó csúszópénzt adni. Azt mondtam, legyen meg a Jóisten akarata, ha nyer, nyer, ha nem, nem. Legalább nem vagyunk lekötelezve senkinek. Itt is van méhészetünk, 14 család erejéig, de most egyébbel foglalkozunk. Ott, abban a csűrben, a meghosszabbított féleresz alatt több mint száz kecskét tartunk. Azon kívül egy kanadai humángenetikai cégnek dolgozom, ők emberi betegségek kutatásával foglalkoznak, van egy adatbázis, amit a közölt cikkek, szakanyagok alapján állítunk össze. Ez nagyon jó dolog, mert Menyőből is lehet csinálni, csak legyen biztosítva az internetkapcsolat.”
(Vissza)hódít a természet
A domahidi kitérő után visszakanyarodunk Menyő helyzetére. „Jelenleg 158 egyháztagunk van, olyanok is, akik elköltöztek ugyan, de ragaszkodnak a gyökereikhez, ide fizetik a fenntartói járulékot, itt házasodnak, itt kereszteltetik a gyermekeiket, és gyakran járnak haza. Egy 1715-ös adat szerint a teljes lakosság magyar volt. Most fele református magyar, fele ortodox román. Roma egy szál sem, pedig azt mondják, ahol cigány nincs, az nem falu. Harmadik éve szolgálok itt, összesen öt keresztelő volt és tíz temetés. Tavaly volt a legtöbb: hat.”
Mondom, „láttam a Facebookon egy konfirmációi felvételt Menyőről, jelen volt az ünnepi alkalmon a kolozsvári magyar konzul is”. „Igen – kapom a választ – akkor két leányzó konfirmált, tavaly egy konfirmandusunk volt, az idén is egy lesz. Házasságkötés tavaly egy sem volt, az idén egy lesz. Egyre kevesebb a fiatal, legtöbben Szilágycsehbe vagy Zilahra költöztek. Helyben nincs munkalehetőség, bár jó néhányan gazdálkodnak sikeresen. Több kecskefarm is van, sokan juhot tartanak.
Tavaly a farkasok 37 juhot marcangoltak szét, egy hívünk, Osvár Imre juhait, a Nagycser völgyben, a falutábla mögött. Közel az erdő, a dombokon körbeöleli a falut, errefelé a szarvas, az őz, a vaddisznó vígan megél. Sok helyről jönnek a vadászok, nem bánjuk, hiszen ha túlszaporodnak a vadak, benyomulnak a kertekbe, mindent felesznek, lerágnak.“
„Tehát a természet kezdi lassan visszahódítani a falut” – állapítom meg.
„Amit én biztatónak látok – váltja Zoltán tiszteletes komolyra a szót – a Duna Televízióban most mutatták be az Ajánlóban Tövishátat, Menyőt is. Itt van a szomszédunkban Désháza, tiszta magyar falu, több mint 1200 lélekkel, Szilágycsehnek is a 65 százaléka magyar – több mint 3200-an vannak –, vagy itt van a közelünkben a Szatmár megyéhez csatolt, de ugyancsak tövisháti Bogdánd is, a maga ezer magyarjával. Tavaly 25 éves ígérgetés után leaszfaltozták a bekötőutunkat is. Most már több mozgásterünk van, közös rendezvényekre, közösségi alkalmakra gondolok. Járjunk át egymáshoz, látogassuk egymást, ismerkedjenek, barátkozzanak a fiatalok, és találjanak maguknak társat. Házasodjanak, költözzenek ide, mert vannak üres házak, föld bőven, a vidékünk sem utolsó. Már kevesebb a parlag, mint öt évvel ezelőtt, két társulás működik a faluban. Vannak nagyobb gyümölcsösök is.”
Többre hivatottan
Bár sejtem a választ, az anyanyelvű oktatásra terelem a szót. „Az óvoda vagy négy éve, az iskola hat éve szűnt meg. Szilágyszegre járnak többen, ott csak román iskola van. Akik magyarul akarnak tanulni, azok a tíz kilométerre fekvő Désházára mennek. Többen Szilágycsehbe hordják a gyereküket, tizenkét kilométerre, a mi fiunk is oda jár a nulladikba, van egy presbiterünk, Angi István, ő viszi-hozza a gyermekeket kocsival. Él itt néhány fiatal házaspár, és lesz még egy, a főgondnok úr lányát nemsokára elveszi a Komlósi Zoliék fia, Németországból jönnek vissza a fiatalok. Ők maradni is akarnak, visszagyökereznek Menyőbe. István is, aki hordja a gyerekeinket, házat épít, építkezési vállalkozása van. A testvére, Levente – ő is presbiter –, most még Ausztriában dolgozik, de hazahozza a pénzt. Tibor tizenöt tehenet vett, két gyerekük van. Vannak elképzelések, van mozgás, van hozzáállás, be fog itt indulni az élet! Bízom benne, ha a fiatalabb családok összefognak, akkor meg lehet mozgatni a közösséget. Hiszen segítik egymást, sokat számít, hogy ez az út is meglett végre, 25 perc alatt Zilahra lehet érni, Szilágycseh itt van tíz percre.
Már nem áll fenn az a helyzet, mint amikor a Szekuritáté kereste, hová dughatná el Tőkés Lászlót. Már nem vagyunk annyira elszigetelt hely. Annak köszönhetően, hogy megannyi magyar településsel vagyunk körülvéve, sokkal jobban állunk, mint a Mezőség. Menyő több, mint MENEDÉKHELY.
Nem elég, ha hajtogatjuk, hogy Menyőből szállott fel az angyal, itt ezer éves múltunk van, minden eszközzel hirdetném az értékeinket, önök, sajtósok is segíthetnének ebben. Uniós projekten töröm a fejem: ha itt menedékhely van, akkor létre lehetne hozni egy szeretetotthont, elférne itt, az udvar végében. Munkalehetőségeket kell teremtenünk. Ha lenne segítség a vidékfejlesztésre, Menyőben létrehoznánk valamit, egy varrodát, egyebet, akár a szilágyszegiek is ide járhatnának dolgozni, hiszen már a műút is megvan. Nálunk a házak is olcsók. Jó példa minderre Zsobok, ahol a gyerekotthon is van, öregotthont is működtetnek, kertészetet, malmot, sütődét, nyári táborokat. Igenis, többre hivatattunk, mint hogy csak menedéket kínáljunk, képesek vagyunk életteret teremteni.”
 (Folytatjuk) erdelyiriport.ro

Ami Tőkés Lászlónak sem tetszik
Az elmúlt egy hétben két anyagunkban is foglalkoztunk a közművelődési élet RMDSZ általi átpolitizálásával a Bihar megyébe szervezett kampányszerű rendezvények kapcsán, amelyekre a magyar kultúra napja adott alkalmat.
Január 27-én megszólalt Tőkés László volt nagyváradi református püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is, aki bár a Fidesz-KDNP listáján került be az EP-be, de változatlanul Váradon lakik és vesz részt a közéletben.
El a kezekkel a magyar kultúráról! című nyilatkozata egyelőre csak a helyi sajtó ingerküszöbét érte el, noha az összes erdélyi sajtóorgánumok megkapták azt. Ebben a lelkipásztor-politikus kifejti: „Nagy bajban lehet a bihari RMDSZ, hogy a Megéneklünk, Románia nacionálkommunista kulturális intézményét mintegy lekopírozva és magyarra átültetve, önnön maga feldicsőítésére és hitelesítésére használja eszközként a Magyar Kultúrát. Elvakult szavazatszerzési igyekezetében a Magyar Kultúra Napját egyhetes kulturális propaganda-akciósorozattá degradálja, párt- és kultúraktivistái pedig attól sem riadnak vissza, hogy Kölcsey Ferenc szent nevét olcsó pártpolitikai célok szolgálatába hajtsák. Tudni való, hogy elsőrenden nem a tartalommal van baj, hiszen az elmúlt héten megannyi értékes műsor hangzott el, számos jeles ember és művész lépett fel vagy részesült kitüntetésben. A gond az, hogy a felvonultatott értékeket és személyiségeket az RMDSZ saját maga fényezésére, saját pártos érdekei népszerűsítésére igyekezett hasznosítani.”
A nyilatkozat így folytatódik: „A Kelemen Hunor pártelnök fővédnökségével megkoreografált pártrendezvények szervezői, köztük is a korrupció terhe alól szabadulni akaró Biró Rozália szenátor és Szabó Ödön képviselő saját maguk legitimálására és permanens választási kampányuk támogatására szereztek meg olyan jóhiszemű, a magyar kultúra iránt elkötelezett szellemi és politikai közszereplőket, mint Németh Szilárd, Vitányi István, Gál Kinga, Prőhle Gergely, Rácz Róbert és Böjte Csaba atya, akik gátlástalan meghívóiktól oly távol állnak, mint Makó Jeruzsálemtől.”
Tőkés László idézi az egyik bihari napilap cikkét is, amely Átpolitizált kultúrünnep cím alatt megállapítja: „A magyar nemzet megmaradásának alappillérei a kultúrája, nyelve és hagyományai, amiket nemcsak erkölcstelen politikai célra használni, hanem egyenesen bűn is.” A püspök ezzel zárja nyilatkozatát: „Szabó, Biró és Kiss kérjenek bocsánatot a Fidesz félrevezetett politikusaitól s az árvák atyjától, Böjte Csabától, valamint azoktól a drága nagyváradi, bihari magyaroktól, akikben ők nem mást, csak szavazókat látnak. És: el a kezekkel a magyar kultúráról!”

atv.hu, 2016. január 28.
Menekültek tízezreit toloncolja ki Svédország, gépekkel küldik haza őket
Svédország mintegy 80 ezer olyan menedékkérő kitoloncolását tervezi, akiknek a menedékjog iránti kérelmét tavaly elutasították - közölte szerda este Anders Ygeman svéd belügyminiszter.
A miniszter az SVT svéd televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kormány a rendelkezés végrehajtására utasította a rendőrséget és a bevándorlási hatóságot.
Mint kifejtette: rendes esetben az elutasított menedékkérőket menetrend szerinti repülőjáratokon szállítják vissza hazájukba, a nagy számra való tekintettel azonban ezúttal charterjáratokat bérelnek erre a célra. Hozzátette, hogy várhatóan így is évekig tart majd, amíg mindenkit kitoloncolnak.
Svédországban tavaly 163 ezer menedékjog iránti kérelmet adtak be. Az év végéig feldolgozott mintegy 60 ezer kérelem 45 százalékát utasították el.
A skandináv országban a menekültválság miatt novemberben újra bevezették a határellenőrzéseket, január óta pedig minden autóbusz- és vasúttársaság köteles azoknak az utasainak a személyazonosságát megvizsgálni, akik a Dánia és Svédország közötti Öresund-hídon utaznak. A kormány közlése szerint azóta napi néhány százra csökkent a menekültek száma, amely korábban a heti tízezret is megközelítette.
atv.hu / MTI. itthon.ma//erdelyorszag

Szilágyi Zsolt: Az RMDSZ attól is elállt, amiben decemberben megegyeztünk
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Szilágyi Zsolt szerint az általa vezetett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtöki tárgyalásán az RMDSZ attól is elállt, amiben decemberben már megegyeztek.
Az EMNP elnöke azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a két politikai alakulat a júniusi önkormányzati választásokon való együttműködés lehetőségeiről tárgyalt. Elmondta, decemberben megegyeztek abban, hogy a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét, az RMDSZ-es Soós Zoltánt a három erdélyi magyar párt közös jelöltjeként mindhárom párt logójával indítják el a választási versenyben. Az RMDSZ viszont most már ahhoz ragaszkodik, hogy Soós Zoltán független jelöltként vegyen részt a választáson.
Szilágyi Zsolt megalapozatlannak tartotta az RMDSZ állítását, mely szerint a választási törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek számára a koalíciók megkötését. Hozzátette, a törvény vitatott paragrafusa érvényben volt a két korábbi választáson is, és nem jelentett akadályt például a Német Demokrata Fórumnak abban, hogy Temesváron román pártokkal szövetkezve induljon az önkormányzati választásokon. Szerinte a törvénycikkelyre való hivatkozással az RMDSZ csupán kibúvót keres az összefogás alól, és a pártérdeket próbálja érvényesíteni a közösségi érdekkel szemben.
Kijelentette: pártja tartja magát ahhoz, hogy Marosvásárhelyen Soós Zoltánt támogassa, a csütörtöki megbeszélés után azonban arra készül, hogy Erdély más településein önállóan állítson polgármesterjelölteket és önkormányzati jelöltlistákat.
Az EMNP elnöke emlékeztetett rá: pártja korábban közös választási párt bejegyzését javasolta. Érzékelvén az RMDSZ elutasítását, a csütörtöki tárgyaláson azt javasolta, hogy koalíciós jelöltlistákkal erősítsék a képviseletet azokban a megyékben, ahol kisebbségben van a magyarság. Amikor az RMDSZ ezt is elutasította, akkor azt javasolták, hogy egyezzenek meg: hol nem indítanak jelölteket egymás ellen. Az RMDSZ viszont ezt sem fogadta el. Szilágyi komolytalannak tartotta az RMDSZ javaslatát, hogy a szövetség listáira kerüljenek fel az EMNP jelöltjei. Úgy vélte: nincs garancia arra, hogy az RMDSZ színeiben megválasztott EMNP-jelöltek megőrizhetnék politikai identitásukat. Szerinte az RMDSZ bármikor leválthatná őket az önkormányzati tisztségekből, és a saját jelöltjeit küldhetné helyettük.
Az EMNP kolozsvári sajtótájékoztatóján részt vevő Bereczki Ferenc, a Maros megyei szervezet elnöke úgy vélekedett, hogy Marosvásárhelyen az a furcsa helyzet alakult ki, amikor az EMNP küzd azért, hogy az RMDSZ-es Soós Zoltán megnyerje a polgármester-választást, a közös jelölt saját pártjának az országos vezetősége viszont akadályozza ezt. Egyértelműnek tartotta ugyanis, hogy Soósnak akkor lehetnek esélyei, ha koalíciós jelöltként indul, és a magyar pártok az önkormányzati testületbe is koalíciós listát neveznek be.
Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta, a csütörtöki tárgyaláson csak abban tudtak megegyezni, hogy mindkét félnek fontos a magyar választók mozgósítása az önkormányzati választásokon. Hozzátette: a tárgyalás anélkül fejeződött be, hogy újabb tárgyalási fordulóról egyeztek volna meg. MTI

Veszélyben a magyar osztályok Bihar megyében
A Bihar megyei magyar oktatási nyelvű iskolák igényeihez képest kilenccel kevesebb magyar tannyelvű ötödik és kilencedik osztályt indítana a megyében a tanfelügyelőség. A magyarok tiltakoznak, az elmúlt napokban szülői aláírásgyűjtés is zajlott.
Mint ahogy arról már beszámoltunk a Bihari Naplóban, a Bihar Megyei Tanfelügyelőség a magyar oktatási intézmények igényeihez képest kevesebb magyar tannyelvű osztályt indítana a 2016–2017-es tanévben. A csütörtöki nap folyamán nyilvánosan is megszólalt az ügyben Biró Rozália RMDSZ-es szenátor, így most már pontos képünk van a tanfelügyelőség szándékairól. 
Biró Rozália elmondása szerint a tanfelügyelőség megszorításai a leendő ötödik és kilencedik osztályokra vonatkoznának, ami azt jelenti, hogy Bihar megyében összesen kilenccel kevesebb magyar tannyelvű ötödik és kilencedik osztály beindítására tett javaslatot a tanfelügyelőség, mint amennyire a magyar tannyelvű iskolák felmérései alapján igény lenne. Azt egyébként korábban már elmondták magyar iskolák vezetői, hogy ugyanannyi ötödik, illetve kilencedik osztály beindítására tettek javaslatot, ahány negyedik, illetve nyolcadik osztály jelenleg működik a megyében, éppen azért, hogy minden magyarul tanuló diáknak legyen lehetősége a következő tanévben is magyar osztályban továbbtanulni.
Magyar igény
Biró Rozália azt is elmondta lapunknak, hogy a tanfelügyelőség már felküldte a beiskolázási javaslatot a minisztériumnak, de hangsúlyozta azt, hogy a szaktárca változtathat ezen a terven. Hozzátette, hogy megalapozottnak tekinti a Bihar megyei magyar tannyelvű oktatási intézmények által a tanfelügyelőségre beküldött beiskolázási igényeket, de mivel a főtanfelügyelőségen nem voltak nyitottak arra, hogy a magyar közösség kéréseit figyelembe vegyék, ezért ő, Cseke Attila és Szabó Ödön képviselőtársaival együtt tegnap írásban kérvényezte az oktatási minisztertől a Bihar megyei beiskolázási tervek felülbírálását. Hozzátette: „Alátámasztjuk ezt a kérésünket részben közel négyezerötszáz szülői aláírással, akik igénylik azt, hogy gyermekeik magyar tannyelvű osztályba kerüljenek, illetve a törvényes kerettel, ami részben a tanügyi törvényben, részben pedig a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatására vonatkozó, Románia által aláírt nemzetközi egyezményekben található” – fogalmazott Biró Rozália.
Aláírások A Bihar megyei magyar tannyelvű iskolákban az elmúlt napokban lezajlott szülői aláírásgyűjtés kapcsán a politikus így fogalmazott: „Úgy hiszem, hogy az a tény, hogy három nap alatt négyzezerötszáz ember gondolta azt, hogy aláírja az igénylő nyilatkozatot, kellő indok arra, hogy a minisztérium változtasson azon a beiskolázási terven, amelyet a megyei főtanfelügyelőség felküldött.” Biró Rozália kérdésünkre válaszolva kijelentette, hogy nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a főtanfelügyelőség milyen indokok alapján kívánja ilyen drasztikusan csökkenteni a magyar osztályok számát. Tegnap délután egyébként igazgatótanácsi ülést tartott a Bihar Megyei Tanfelügyelőség, amelynek egyik napirendi pontja a jövő évi beiskolázási terv volt. Kerestük telefonon Novac-Iuhas Alin Florin főtanfelügyelőt, hogy nyilatkozzon az ügyben, de lapzártánkig nem tudtuk elérni őt.
Pap István
erdon.ro
Erdély.ma

Kelemen Hunor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel találkozott Bukarestben
A romániai magyarokat ért jogfosztás is téma kell hogy legyen a román-magyar államközi kapcsolat javításakor. Magyarország külügyminiszterének romániai látogatása időszerű, a kétoldalú kapcsolat érdekében az RMDSZ régóta szorgalmazta az eseményt – hangsúlyozta Kelemen Hunor azt követően, hogy január 29-én, pénteken az RMDSZ bukaresti székházában találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Az RMDSZ elnöke szerint javítani kell a román-magyar államközi viszony jelenlegi helyzetén. „Dacian Cioloș akkor még nevesített miniszterelnöktől kértük azt, hogy tegyen a román-magyar viszony normalizálásáért. Ezért is örülök, hogy Szijjártó Péter miniszter ma Bukarestbe látogatott és találkozik a miniszterelnökkel, valamint a külügyminiszterrel” – nyilatkozta Kelemen Hunor, aki azt is hozzátette: az RMDSZ-székházba tett látogatásán Szijjártó Péterrel a romániai magyar közösséget foglalkoztató ügyek, problémák és kihívások mellett a kétoldali kapcsolat gazdasági, kereskedelmi és infrastruktúrára vonatkozó kérdéseiről, a határátkelők száma növelésének szükségességéről is egyeztettek. 
„Találkozónkon az a többszörös jogfosztás is szóba került, amely kapcsán mi korábban is kifejeztük elégedetlenségünk, és amely a román-magyar viszony egyik témája kell hogy legyen. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy vannak olyan, a magyarságot közvetlenül érintő törvények, amelyeket nem alkalmaznak Romániában” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki példaként a tanügyi törvényt, valamint az anyanyelvhasználatra, kétnyelvű feliratokra vonatkozó jogszabályokat említette.
„A törvények betartása mellett a közösségi jogok intézményes bővítéséért is szót emel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy ez egy európai gyakorlat, amely azért szükséges, hogy a romániai magyarság szülőföldjén boldoguljon, biztonságban érezze magát” – fogalmazott Kelemen Hunor a Szijjártó Péterrel való bukaresti találkozóját követően, és hozzátette: bízik abban, hogy a kétoldalú viszonyban – a romániai magyarság érdekében is – lesz előrelépés.
Közlemény. Erdély.ma

Közös ellenfeleink
Hogy az RMDSZ mennyire gondolta komolyan a magyar–magyar összefogást az idén esedékes választások során, az eléggé egyértelműen kiderül Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnapi, az Erdélyi Magyar Néppárt irányában megfogalmazott ajánlatából: induljon mindenki a tulipán jele alatt.
Az RMDSZ vezetője tisztában lehet azzal, hogy az összefogás mozgósító erővel bírhat, de továbbra sem kíván felülemelkedni ama – versenyhelyzetben különben érthető, demokratikus mércével nézve, nemzetpolitikai tekintetben viszont annál elítélendőbb – törekvésen, hogy politikai vetélytársait bekebelezze. Ráadásul Kelemen Hunor azt is jól tudja: az MPP országos elnökével kötött paktumnak köszönhetően a továbbiakban azt kommunikálhatja, hogy ők nyitottak az együttműködésre, lám, létre is jött az összefogás, csak a Néppárt képtelen erre.
Az Erdélyi Magyar Néppárt eleve nem volt könnyű helyzetben. Ha elfogadja az RMDSZ ajánlatát, saját választói érezhetik becsapva magukat, egyben megkérdőjeleződik az alakulat létjogosultsága. Ha elutasítja azt, várhatóan megbélyegzik, és azzal vádolják, hogy képtelen az együttműködésre. Az első változat alighanem a párt végét jelenthette volna, így aztán korántsem meglepő, hogy Szilágyi Zsolték inkább az utóbbit választották. A nehéz helyzetből így még nehezebbe kerültek: vállalniuk kell, hogy a rendkívül hatékony RMDSZ-es propaganda egységbontással, együttműködésre való képtelenséggel vádolja őket, s számolniuk kell azzal is, hogy gyenge szereplés esetén hosszú időre lekerülhet napirendről a magyar–magyar verseny, a magyar többpártrendszer, az erdélyi magyar pluralizmus kérdése. Márpedig jó eredményt mindkét tábornak nehéz lesz elérnie. Elsősorban azért, mert miközben egymás térdre kényszerítésével foglalatoskodnak, közös „ellenfeleikre” alig jut energia. Pedig mindannyian jobban járnánk, ha elsősorban ezekre összpontosítanának: az egyre súlyosabb demográfiai helyzetre, a megállíthatatlannak tűnő elvándorlásra, az erdélyi magyar közösség egyre nagyobb fokú közömbösségére, kiábrándultságára. Valódi megtisztulásra, korrupciós ügyekbe keveredett, régóta lejárt szavatosságú politikai dinoszauruszok helyett új, hiteles emberekre, itthon maradást ösztönző programokra, a fiatalok számára vonzó jövőkép felmutatására sokkal nagyobb igény volna, mint taktikai-kommunikációs csatákra vagy éppen politikai marketingeszközként szolgáló, valójában az egypártrendszer irányába mutató tessék-lássék összefogásra. 
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nem született egyezség a hárompárti együttműködésről
A választásokon való együttműködés lehetőségeiről tárgyalt ismét Kelemen Hunor, az RMDSZ és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnap.
Az egyeztetést követően Kelemen a sajtónak elmondta: a szövetség nem tartja lehetségesnek a néppárt által javasolt választási párt létrehozását, ennek ugyanis komoly jogi akadályai vannak. Pártja kolozsvári székhelyén tartott tájékoztatóján Szilágyi Zsolt sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült megállapodásra jutniuk az RMDSZ-szel a hárompárti együttműködésben az idei választásokon. Ismertette azt a javaslatot, amit két héttel ezelőtt nyújtottak be a szövetségnek, és amiben a választási párt létrehozását indítványozták. Elmondta, az RMDSZ elutasítóan nyilatkozott a közös pártról, a közös jelöltlistákról, abban sem tudtak megegyezni, hogy hol nem indítanak jelölteket egymás ellen. Szilágyi szerint az RMDSZ attól is elállt, amiben decemberben sikerült megegyezni a marosvásárhelyi közös jelöltet illetően.
Kelemen felajánlotta az EMNP-nek: induljanak az RMDSZ listáin. Szabadság (Kolozsvár)

Önállóan vág neki a néppárt a helyhatósági választásnak
Kútba fulladtak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közötti tárgyalások, ennek következtében a néppárt önállóan vesz részt a júniusi önkormányzati választáson. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel csütörtökön folytatott egyeztetését követően Szilágyi Zsolt EMNP-elnök úgy vélekedett, a kolozsvári tárgyaláson a szövetség attól is elállt, amiben decemberben már megegyeztek.
Szilágyi emlékeztetett: decemberben megegyeztek abban, hogy a marosvásárhelyi előválasztások nyertesét, az RMDSZ-es Soós Zoltánt a három erdélyi magyar párt közös jelöltjeként mindhárom párt logójával indítják el a választási versenyben. Az RMDSZ viszont most már ahhoz ragaszkodik, hogy Soós Zoltán független jelöltként vegyen részt a választáson. A politikus megalapozatlannak tartotta az RMDSZ állítását, miszerint a választási törvény nem teszi lehetővé a kisebbségi szervezetek számára a koalíciók megkötését. Hozzátette, a törvény vitatott paragrafusa érvényben volt a két korábbi választáson is, és nem jelentett akadályt például a Német Demokrata Fórumnak abban, hogy Temesváron román pártokkal szövetkezve induljon az önkormányzati választásokon. Szerinte a törvénycikkelyre való hivatkozással az RMDSZ csupán kibúvót keres az összefogás alól, és a pártérdeket próbálja érvényesíteni a közösségi érdekkel szemben.
Szilágyi kijelentette: pártja tartja magát ahhoz, hogy Marosvásárhelyen Soós Zoltánt támogassa, a csütörtöki megbeszélés után azonban arra készül, hogy Erdély más településein önállóan állítson polgármesterjelölteket és önkormányzati jelöltlistákat. Az EMNP elnöke emlékeztetett rá: pártja korábban közös választási párt bejegyzését javasolta. Érzékelvén az RMDSZ elutasítását, a csütörtöki tárgyaláson azt javasolta, hogy koalíciós jelöltlistákkal erősítsék a képviseletet azokban a megyékben, ahol kisebbségben van a magyarság. Amikor az RMDSZ ezt is elutasította, akkor azt javasolták, hogy egyezzenek meg, hol nem indítanak jelölteket egymás ellen. Az RMDSZ viszont ezt sem fogadta el.
A néppárt vezetője komolytalannak tartotta az RMDSZ javaslatát, hogy a szövetség listáira kerüljenek fel az EMNP jelöltjei. Úgy vélte: nincs garancia arra, hogy az RMDSZ színeiben megválasztott EMNP-jelöltek megőrizhetnék politikai identitásukat. Szerinte az RMDSZ bármikor leválthatná őket az önkormányzati tisztségekből, és a saját jelöltjeit küldhetné helyettük.
Az EMNP kolozsvári sajtótájékoztatóján részt vevő Bereczki Ferenc, az alakulat Maros megyei szervezetének elnöke úgy vélekedett, Marosvásárhelyen az a furcsa helyzet alakult ki: amikor az EMNP azért küzd, hogy az RMDSZ-es Soós Zoltán megnyerje a polgármester-választást, a közös jelölt saját pártjának országos vezetősége viszont akadályozza ezt. Egyértelműnek tartotta ugyanis, hogy Soósnak akkor lehetnek esélyei, ha koalíciós jelöltként indul, és a magyar pártok az önkormányzati testületbe is koalíciós listát neveznek be.
Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta, a csütörtöki tárgyaláson csak abban tudtak megegyezni, hogy mindkét félnek fontos a magyar választók mozgósítása az önkormányzati választásokon. Hozzátette: a tárgyalás anélkül fejeződött be, hogy újabb tárgyalási fordulóról egyeztek volna meg. Krónika (Kolozsvár)

„Magyarbarát” költségvetés Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi magyar közösség számára több fontos tétel is bekerült az önkormányzati képviselőtestület által csütörtökön elfogadott városházi költségvetésbe – hívta fel a figyelmet Soós Zoltán, az RMDSZ frakcióvezetője.
Rámutatott, a 2016-os büdzsében ismét szerepel Sütő András szobrának a felállítása. A polgármesterjelölt elmondta, a Színház tér átalakításának tervét előkészítő kolozsvári cégnek kell eldöntenie, hogy az emlékmű hová kerül. Idén lesz pénz Bodor-kút másolatának elkészítésére is – legalábbis papíron –, s emellett egy Bethlen Gábor-szobor felállítását is támogatnák.
„Kerek évforduló van idén, ugyanis 1616-ban, azaz négyszáz éve írta alá Bethlen Gábor, Erdély fejedelme azt az okiratot, amely révén Marosvásárhely szabad királyi város lett. A kút és a szobor a főtéren, a katonaszobor közelében lesz, s bár időpont a terv elkészítésére nincs meghatározva, reméljük, hogy nyárig ezek megvalósulhatnak” – mondta Soós.
Pénzt különítettek el a Bolyai tér és Kistemplom utca korszerűsítésekor történt hiányosságok kijavítására is, s kérték a város szakigazgatóságát, hogy mielőtt a munkálatokat kiviteleznék, szavaztassák meg azt a helyi tanáccsal. „Minden esetben követni fogjuk a munkálatok lebonyolítását, és számon is kérjük majd a megvalósítást. Remélem egyébként, hogy az idei költségvetési évet már nem a jelenlegi polgármester fogja zárni” – tette hozzá Soós. A vásárhelyi önkormányzat egyébként húsz új Iveco márkájú autóbusz vásárlásáról is döntött, melyeket már márciustól igénybe vehetnek a városlakók.
Simon Virág. Krónika (Kolozsvár)

Szétfogás
Különösebben nem meglepő, hogy az RMDSZ és az EMNP elnöke nem tudott megállapodni a választási összefogásról.
Legfeljebb elszomorító, hogy még akkor sem lehet kompromisszumos megoldást találni, amikor a román állami szervek minden szinten megpróbálják megnyirbálni a magyar közösség szerzett jogait.
Az önkormányzati választási törvény kilencedik cikkelyére való RMDSZ-es hivatkozás – miszerint a kisebbségi szervezetek csak saját néven és saját logóval indulhatnak – inkább hárításnak tűnik, hiszen egy új párt már önálló entitást, új szervezetet jelentene, amely saját jogon indulhatna. De ha ez tényleg ennyire rizikós, akkor az RMDSZ is előállhatna alternatív megoldásokkal. Hiszen a szövetség retorikájának visszatérő eleme az, hogy kiváló szakemberek garmadájával rendelkezik – ha pedig ez így van, csak képesek lennének kidolgozni egy olyan formulát, amely azt eredményezi, hogy az összefogás is megvalósul, annak jogszerűségéhez sem férhet kétség, és az összefogásban részt vevő alakulatok sem érzik úgy, hogy többet veszítettek, mint amennyit nyertek.
Azonban a jelek szerint az RMDSZ továbbra is betegesen irtózik attól, hogy elismerje: rajta kívül létezhet más alternatíva – pedig riválisait a választópolgárok legitimálták, még ha kevesebben is. Az MPP-t némi befutóhelyek meglebegtetésével meggyőzte arról, hogy ne akarjon önálló arculattal megjelenni, inkább indítson jelölteket az RMDSZ-es listákon. Ebbe a vonulatba látszik illeszkedni a mostani marosvásárhelyi trükk is, miszerint függetlenként indítanák a közös magyar polgármesterjelöltet, hogy inkább az RMDSZ logója se legyen a neve mellett, semhogy amellett ott virítson az EMNP és az MPP jelképe is.
Persze tény, hogy amennyiben az összes részt vevő fő célkitűzéseit programjában felvállaló koalíció – vagy összefogás, nevezzük bárhogy – sikeres lenne, az nem feltétlenül azt bizonyítaná, hogy az RMDSZ eddig az egyedüli helyes utat képviselte, ez pedig jelentős presztízs-, illetve bevételi veszteséget jelenthetne a számára. De hogy egy klasszikust – jelesül Kelemen Hunor csütörtöki kijelentését – idézzünk: az összefogásnak a magyar emberek érdekeit kell szolgálnia, és nem a politikai szervezetek önös érdekeit.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

„Sikerült megvédeni a magyarokat”
Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál panaszolta be Várad egyik román hírportálját a magyarellenes kommentek miatt. Az ügyben végre döntés született.
Többször olvashattak lapunkban is arról, hogy Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál panaszolta be Nagyvárad egyik román hírportálját, ahol véleménye szerint a magyar közösség elleni uszítások, megbélyegzések kerültek a komment kategóriába, melyet nyilván bátorított a megfelelő hangvételű tudósítói közeg. Az RMDSZ-es parlamenti képviselő nem először folyamodott a magyar közösség védelmében ehhez az eszközhöz, legutóbb például a szenátus egyik tagját, Cristian Bodea nyilatkozatait terjesztette a Diszkriminációellenes Tanács elé. Az elég nagy port kavart ügyben a tanács megalapozottnak ítélte Szabó Ödön érvelését és elmarasztalta kijelentéseiért a román szenátort, olvasható a Bihar megyei RMDSZ által lapunkhoz eljuttatott közleményben.
Figyelmeztetés
A múlt nyáron az illetékes hatóságnál iktatott beadványában Szabó Ödön jelezte, hogy legutóbb 2015-ben az Európai Tanács kisebbségi monitoringja is figyelmeztette Romániát, hogy lépjen fel az ilyen jelenségekkel szembe. A panasz bizonyítására mellékelt oldalmásolatok elmondása szerint négy különböző tematikáról szólnak: egészségügy, közigazgatás, térfelújítás, kulturális rendezvény, melyeknek azonban egy közös nevezője van, éspedig az, hogy magyar személyek vagy szervezetek voltak a cikkek szereplői. A képviselő megjegyezte, arra törekedett, hogy a teljes magyarságra vonatkozó palettáról válasszon, így nemcsak az RMDSZ által generált cikkeket és az ezekhez fűzött kommenteket tette le bizonyítékként, hanem szélesebb körben mutatta be a jelenséget, minden magyart ért sérelmet próbálván ezáltal is elítéltetni és a teljes magyar közösséget megvédeni az alantas mocskolódástól, gyűlöletkeltő megnyilvánulásoktól.
Tűrhetetlen
Szabó Ödön az olyan kijelentések ellen szólalt fel, melyben a magyar közösség értelmiségi szintjét az orángutánéhoz hasonlítják, vagy a magyarokat hazugnak, álszentnek, csalóknak nevezik, illetve egy másik hozzászólásban azt írja valaki, hogy a nemzeti érdek azt kívánná, hogy „a magyarokat pofán rúgják, ha morognak”. Ilyen és ehhez hasonló hangnemű közösségi térben megnyilvánult kijelentések nem tűrhetőek – mondta a szövetség ügyvezető elnöke. Kifejtette, nem hirtelen felindulásból döntött a panasz mellett, hanem az elmúlt években többször is volt találkozója a sajtóorgánumok főszerkesztőivel, a románokéval is, és jelezte számukra ezt a problémát, azonban sok esetben nem történt érdemi változás.
Precedens értékű
Az ügyben végre döntés született, Szabó Ödönnek adtak igazat és több ezer lejre bírságolták a román uszítókat. Az ügy ily pozitív kifejlete után remélhetőleg tisztább lesz a virtuális tér és sikerülhet visszaszorítani a nacionalista, sovén gyűlöletbeszédet ebből az anonimitás miatt burjánzó térből. „Ez egy precedens jelegű per is egyben, hisz megyénkben és tudomásunk szerint másutt sem volt hasonló ügy, melyben ily formában sikerült volna megvédeni a magyarokat a román nacionalista álkommentelők sovinizmusától” – olvasható a közleményben.
Fel kell lépni!
A panasz beiktatásánál azt kérdezték a képviselőtől, tart-e attól, hogy az illető újság esetleg ellene vagy a közösség ellen hangulatkampányt folytat. Szabó Ödön elmondta: nem lehet tolerálni a ma betegségét azért, mert holnap valaki esetleg megpróbál megmérgezni. Tény, megpróbálták, támadták, de jó az immunrendszere, hisz sikerült ezt a sikert elérni. Újból megismételte: véleménye szerint minden ilyen alkalommal határozottan, a teljes magyarság érdekeit szem előtt tartva fel kell lépni, és kell vállalni azt a rizikót, hogy azok, akik eddig is mocskolódtak, esetleg ezután is teszik, de reméli, a Diszkriminációellenes Tanács markáns véleménye, melyet szinte egyhangúan hozott, eltántoríthatja őket ettől a szándéktól. Örülök, hogy ebben az esetben is sikerült megvédeni a magyarokat – mondta végül Szabó Ödön. erdon.ro

Kelemen–Szijjártó: kimozdultak a holtpontról a magyar-román kapcsolatok
Sikerült kimozdítani a holtpontról a magyar-román kapcsolatokat – jelentette ki pénteken a Maszolnak Kelemen Hunor a magyar külügyminiszterrel tartott bukaresti találkozója után.
Az RMDSZ elnöke elmondta, az erdélyi magyarokat érintő összes kérdésről, többek között a kisebbségi jogokról, nyelvi jogok korlátozásáról, a törvények be nem tartásáról tárgyalt Szijjártó Péterrel. Beszéltek arról, hogy két választás lesz idén Romániában, és szóba került az intézményes jogok bővítése is. „Mi fontosnak tartjuk, hogy napirenden tartsuk ezeket a kérdéseket a román féllel, és nyilván nekünk az a jó, ha Budapest ezeket ismeri és támogatja” – magyarázta a politikus.
A román-magyar kapcsolatokról Kelemen Hunor a magyar külügyminiszternek elmondta: üdvözli Szijjártó Péter bukaresti látogatását, amelynek jelentőségét növeli, hogy nem csak román kollégájával, hanem a miniszterelnökkel és a szenátus elnökével is találkozik a román fővárosban. „A kapcsolatunk formalizálása nekünk érdekünk. Az nem érdekünk, hogy a két ország között feszült legyen a viszony. Ezt mi az elmúlt hónapokban folyamatosan mondtuk, és most úgy látom, sikerült kimozdulni a holtpontról” – mondta Kelemen Hunor.
A találkozón gazdasági kérdések is terítékre kerültek. Elhangzott, hogy újabb határátkelőket kellene megnyitni, a határ menti együttműködést erősíteni, a kereskedelmi kapcsolatokat mélyíteni. „Ez mindkét fél, így az erdélyi magyarságnak is érdeke” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Szijjártó Pétert a nap folyamán Lazăr Comănescu külügyminiszter, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök és Dacian Cioloș miniszterelnök is fogadja.
Cs. P. T. maszol.ro

Szijjártó Bukarestben: új lendületre van szükség a magyar-román kapcsolatban
Új lendületet kell adni a magyar-román együttműködésnek, hogy az egymás tiszteletén alapuljon, erőforrásként tekintsen a nemzeti közösségekre, és kiaknázza a gazdasági lehetőségeket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Bukarestben, miután román kollégájával, Lazăr Comănescuval találkozott.
Szijjártó Péter a bevándorlási válságra utalva arra figyelmeztetett: a védtelenség, az európai tehetetlenség újabb „Kölnöket” fog szülni.
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára. Felidézte, a korábbi román kormányzat méltatlan vádakkal illette Magyarországot, amelyre a magyar fél keményen reagált. Hangsúlyozta, hogy ez a hangulat teljesen megváltozott a jelenlegi román kormány hivatalba lépésével, ezért köszönetet mondott Lazăr Comănescunak a „baráti fogadtatásért, és konstruktív hangnemért”. Szijjártó Péter szerint vannak olyan ügyek a kétoldalú kapcsolatokban – például a kisebbségi kérdés –, amelyekben „sokat kell még dolgozni”, de úgy vélte: kellenek közös sikertörténetek ahhoz, hogy a vitás kérdésekre is választ tudjanak találni a felek.
A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján a magyar diplomácia vezetője beszámolt arról, hogy az Eximbank 370 millió eurós hitelkeretet nyit a magyar-román vállalatközi együttműködés fejlesztésére. Megállapodott román partnerével abban is, hogy 2019-ben összekötik Magyarország és Románia gázvezetékrendszerét. Az Európai Unió által is támogatott projekt jelentősen hozzájárul majd Közép-Európa energiabiztonságának növeléséhez – mutatott rá.
Két éven belül megnyílhat a második gyorsforgalmi összeköttetés is Magyarország és Románia között, amikor összekötik a magyar M4-es és román A3-as autópályát – közölte Szijjártó Péter. Megjegyezte: a határ átjárhatóságát is növelni akarják, hiszen versenyhátrányt jelent az, hogy míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként vannak határátkelők, a magyar-román határon csak 40 kilométerenként van átkelési lehetőség.
A bevándorlási válságról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a közös magyar és román álláspont az, hogy az EU külső határait meg kell védeni, de Európában ebben a tekintetben képmutató politika zajlik, és Európa jelenleg délről védtelen.
„Ha Görögország nem hajlandó teljesíteni a kötelezettségeit, akkor létre kell hozni egy másik védelmi vonalat Bulgária és Macedónia bevonásával, mert ha nem tudjuk megállítani a bevándorlási nyomást, amely Európára hárul, akkor majd lesz újabb Köln, meg tovább romlik a közbiztonság, tovább nő a terrorfenyegetettség Európában” – figyelmeztetett a Szijjártó Péter. Úgy vélte: komolyan kell számolnunk azzal a lehetőséggel, hogy a schengeni övezet déli határa át fog tevődni Görögország északi határára.
Arra az újságírói kérdésre, hogy Magyarország a román határon is szándékozik-e kerítést építeni, Szijjártó Péter egyértelművé tette: a magyar kormány a szerb és horvát határszakaszon sem „jókedvében” emelt akadályt, hanem azért, mert másképpen nem tudta feltartóztatni az országba ellenőrizetlenül beözönlő napi 8-10 ezer bevándorlót. Megjegyezte, hogy ezáltal a tisztességes embereket nem érte kár, hiszen aki szabályszerűen akart beléni, az nem a zöldhatáron keresztül tette. „Nem építünk több kerítést, mint amennyi szükséges. Reméljük, Románia meg tudja védeni határait, és nem lesz szükség a kerítésre” – szögezte le Szijjártó Péter.
Lazăr Comănescu kijelentette, hogy egyetértettek magyar kollégájával a kisebbségek hídszerepében. Közölte, hogy két hét múlva a magyar-román gazdasági vegyesbizottság is összeül, hogy konkrét javaslatokkal segítse a kétoldalú együttműködést abban is, hogy az Európai Uniónak határozottan fel kell lépnie külső határai védelmében. Mint mondta, örömmel fogadta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe.
A külgazdasági és külügyminiszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát is felkereste Bukarestben, ahol tárgyalópartnere, Kelemen Hunor szövetségi elnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú viszonyban normalizálásában – a romániai magyarság érdekében is – előrelépést hoz Szijjártó Péter bukaresti látogatása. Székelyhon.ro

Csíkszeredai Néppárt: ne csak rendőrök használhassák ingyen az uszodát
Elfogadták Csíkszereda költségvetését az önkormányzati képviselők pénteken tartott ülésén.
Az önkormányzati képviselő-testület idei első ülésén megszavazták a város 2016-ra szóló költségvetését. Idén 147 millió lejből gazdálkodik a város, amelyből 57 millió lejt fejlesztésekre irányoztak elő. A polgármesteri hivatalhoz tartozó alintézmények költségvetését is megszavazták. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1,8 millió lejt, a Csíki Székely Múzeum 2,1 milliót lejt, a Csíki Játékszín 3 millió lejt, a Városi Sportklub pedig 2,6 millió lejt kap.
Nyolc rendőr veheti igénybe ingyen az uszoda szolgáltatásait
Módosították ugyanakkor a Csíki Csobbanó működési szabályzatát, amellyel lehetővé tették, hogy a Hargita Megyei Rendőrs-főkapitányság különleges alakulatából nyolc személy bérmentesen használhassa az uszodát, edzés céljából. Szabó Soós Klára, EMNP-s önkormányzati képviselő kifogásolta a tervezetet, és kiemelte, hogy szerinte szimbolikus az uszodai bérlet ára, és kivételezésnek tartja, hogy „a rendőrség kötelekében dolgozó, különböző tisztségeket betöltő” emberek ingyen használhassák az uszodát. „Felhívást intézek a város pedagógusaihoz, akiknek a fizetése messzemenően alulmarad ehhez a társadalmi kategóriához viszonyítva, hogy forduljanak ők is ilyen kéréssel az önkormányzathoz, hogy egészségmegőrzés céljából ingyen vehessék igénybe a Csíki Csobbanót” – vetette fel Szabó. Fülöp Árpád, az ülést vezető RMDSZ-es önkormányzati képvselő erre annyit válaszolt, hogy: „köszönjük szépen, de ne csináljunk választási kampányt ebből”.
Barabás Hajnal. Székelyhon.ro

Támogatást kért az RMDSZ az EMNP-től
Horváth Anna támogatását kérte az RMDSZ az EMNP-től
Horváth Annának, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltjének támogatására kérte a szövetség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi szervezetét.
Erről tegnap Csoma Botond megyei RMDSZ elnök nyilatkozott Soós Sándorral, az EMNP Kolozs megyei elnökével tartott közös sajtótájékoztatón. A helyi szervezetek vezetőinek tanácskozására annak ellenére  került sor, hogy csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ- és Szilágyi Zsolt EMNP-elnöknek nem sikerült megegyezni az együttműködésről. A jelek szerint Kolozsváron is fárasztó tárgyalásokra lehet számítani, Soós Sándor szavaiból ugyanis az derült ki: Horváth Annát, „minden kolozsvári magyar jelöltjét” csak abban az esetben tudják támogatni, ha az alpolgármester függetlenként indul, ez viszont az RMDSZ számára nem járható út.
Tegnap délután a Megyei Állandó Tanács (MÁT) és a kolozsvári szervezet választmánya együttes ülésén ellenszavazat nélkül fogadták el Horváth Anna jelölését.
Csoma Botond megyei RMDSZ-elnök kifejtette: szimbolikus jelentőségű támogatásról van szó. A kolozsvári magyarság számarányát tekintve Horváth Annának, a város jelenlegi alpolgármesterének sajnos kevés az esélye megnyerni a városvezetői tisztséget. Ennek ellenére a saját jelölt indítása fontos, hiszen az elmúlt évekhez hasonlóan ez a kampány is jó alkalom arra, hogy hangsúlyosabban lehessen megjeleníteni a kolozsvári magyarokat foglalkoztató kérdéseket. A megyei RMDSZ Horváth Anna személyében olyan jelöltet indít, aki méltán számíthat nem csak a szövetség szimpatizánsainak, hanem valamennyi kolozsvári magyarnak a szavazatára, mondta. Ezért az RMDSZ azt reméli, hogy az egyházak, civil szervezetek mellett a másik két magyar párt, köztük az EMNP is támogatásáról biztosítja az alpolgármestert. Soós Sándor felvetését miszerint Horváth Annának függetlenként kellene indulnia, ha nagyobb támogatásra számít, Csoma Botond elvetette, ebben az esetben ugyanis a jelölt nem szerepelhetne az RMDSZ tanácsosi jelöltlistáján, és elesne az önkormányzati képviselői mandátumtól is.
Soós Sándor elmondta: a Néppárt közös koalíciós lista állítását javasolja, ha az RMDSZ-nek valóban komolyak az együttműködési szándékai, akkor ezt elfogadja. Bejelentette azt is: ismerve az RMDSZ kifogásait a közös listaállítással kapcsolatosan, az EMNP az Állandó Választási Hatósághoz (AEP) fordul, hogy tisztázza: a helyhatósági választást szabályozó törvény lehetővé teszi-e a kisebbségi szervezeteknek is koalíciós lista állítását, vagy sem, illetve hogy megőrizheti-e a pártidentitását az a jelölt, aki ilyen listán szerzett mandátumot.
Sz. K. Szabadság (Kolozsvár)

Megoldódni látszik az oktatási probléma
Visszakozott a Bihar megyei főtanfelügyelő: végül mégis annyi magyar tannyelvű ötödik és kilencedik osztályt indítanak a megyében, amennyire szükség lesz.
A Bihar Megyei Főtanfelügyelőség csütörtök délutáni igazgatótanácsi ülésén döntöttek a jövő évi beiskolázási tervről, amelyet felküldtek jóváhagyásra az Oktatási Minisztériumnak. Korábban Biró Rozália RMDSZ-es szenátor azt nyilatkozta lapunknak, hogy Alin Novac-Iuhas megyei főtanfelügyelő nem hajlandó figyelembe venni a magyar oktatási intézmények igényeit, és sokkal kevesebb magyar tannyelvű kilencedik és ötödik osztály indítását javasolta annál, mint amennyire igény lenne. A csütörtöki igazgatótanácsi ülés után azonban már azt nyilatkozta a Bihari Naplónak a megyei főtanfelügyelő, hogy annyi magyar kilencedik osztály indítására tett javaslatot a tanfelügyelőség a következő tanévre, amennyit a magyar oktatási intézmények igényeltek. A főtanfelügyelő tudatta, hogy az idén Bihar megyében magyar tagozaton 1158 diák végez nyolcadik osztályban, ezért a következő tanévben negyvenegy líceumi és szakközépiskolai kilencedik osztály fog indulni huszonnyolcas osztálylétszámmal számolva. A következő tanévben induló ötödik osztályok tekintetében is annyi osztály fog indulni, amennyit az iskolák kértek, tette hozzá. Novac-Iuhas hangsúlyozta, hogy a beiskolázási terv mind a leendő ötödik, mind pedig a leendő kilencedik osztályok megalakítása tekintetében a tanügyi törvény 63. paragrafusára alapoz, amely az iskolai osztályok minimális, maximális és átlaglétszámára vonatkozik.
Elegendőnek ígérkezik
A továbbiakban Kéry Hajnal, megyei főtanfelügyelő-helyettes tájékoztatott, aki elmondta, hogy az említett paragrafus értelmében általános iskolában minimum tizenkét gyerekkel lehet osztályt létesíteni, a középiskolában pedig minimum tizenöt fős kell legyen az osztálylétszám. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó paragrafus kimondja azt is, hogy az említett minimális létszámok alatt csak minisztériumi engedéllyel indítható osztály. Kifejtette továbbá, hogy a magyar iskolák Nagyváradon tizenhat ötödik osztály beindítását kérték, és végül ez a szám került be a beiskolázási tervbe is. Mint Kéry Hajnal elmondta, Váradon az idén 329 diák végez negyedik osztályban, és hozzájuk adódik még további 23 diák, akik Nagyvárad környékén végeznek negyedikben, viszont azokon a településeken nincs magyar tannyelvű általános iskola, így ők legközelebb Nagyváradon tanulhatnak tovább magyar nyelven. A kért tizenhat ötödik osztály elegendő ahhoz, hogy a váradi és Várad környéki magyar negyedik osztályosok jövőre magyar nyelvű osztályban tanulhassanak tovább. Kérdésünkre válaszolva Kéry Hajnal hozzátette, hogy Bihar megyében a városokban és azokban a nagyobb településeken, ahol eddig is volt magyar tannyelvű általános iskolai oktatás, ott jövőre is biztosítottak az ötödik osztályok.
Nyomásgyakorlás
Arra a kérdésünkre, hogy ezek után okafogyottá vált-e a Bihar megyei RMDSZ-es honatyák beadványa az oktatási minisztériumhoz, amelyben mintegy négyezer ötszáz szülő aláírásával alátámasztva kérik, hogy a magyar oktatási intézmények igényei szerint hagyják jóvá a Bihar megyei beiskolázási tervet Kéry Hajnal azt válaszolta, hogy a beiskolázási terv még nincs jóváhagyva. Hozzátette, hogy a Bukarestbe felkerült beiskolázási terv megfelelő, kielégíti a Bihar megyei magyar diákok igényeit, és bizakodni lehet abban, hogy nem fognak a minisztériumban módosítani rajta negatív értelemben. Kéry Hajnal jelezte azt is, hogy a csütörtöki igazgatótanácsi ülés előtt egy nappal még sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet, hiszen a kilencedik osztályok esetében öttel, ötödik osztályok esetében pedig hárommal kevesebb magyar osztály beindítása szerepelt a tanfelügyelőség elképzelései között ahhoz képest, mint ami végül a terve belekerült.
Pap István. erdon.ro

EKE ’91: akár egy nagy család
Csütörtök délután a várad-újvárosi RMDSZ-körzet székhelyén mutatták be a Boldog Várad- Civil, szövetségi, polgári élet című sorozat 5. kötetét, mely az EKE ’91 Nagyvárad-Biharról szól.
Több éves kihagyás után újabb kötettel gazdagodott a Boldog Várad- Civil, szövetségi, polgári élet című sorozat, mely Biró Rozália akkori alpolgármester, jelenleg szenátor kezdeményezésére indult útjára annak idején, a Bihar Megyei Tanács támogatásával készül, s eddig a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot, a Tibor Ernő Galériát, a Premontrei Öregdiákok Egyesületét, valamint a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületét mutatta be.
Az 5. kiadvány az EKE ’91 Nagyvárad-Biharról szól, ezért Huszár István alpolgármester ennek elnökével, Tiponuţ Tiborral beszélgetett múlt csütörtök délután a várad-újvárosi RMDSZ-körzet székházában, aki úgy fogalmazott: a tagságnak az EKE ’91 olyan mint egy nagy család, hiszen amikor a túráikon kívül hetente egy alkalommal találkoznak, nem csupán a közös élményeiket elevenítik fel, hanem szinte napi lebontásban megbeszélik személyes örömeiket, bánataikat is, azt, hogy mi történt a szűkebb környezetükben. Számos érdekes, illetve egyedi történet esett meg velük az elmúlt két és fél évtizedben, s utólag még azokra is szívesen emlékeznek vissza, melyek az adott pillanatban talán kellemetlennek tűntek. Ilyen volt például, amikor az egyik kirándulásukon eltelt az idő, s emiatt amikor visszafele indulva az állomásra értek, már csak a Várad felé távolodó vonatot látták. Nem volt más választásuk, stoppolniuk kellett, s bár nem voltak túl optimisták, végül még egy idős, kutyás nénit is felvette egy autós, s mindannyian hamarabb érkeztek meg Nagyváradra, mint a „gőzös”.
Büszkék rá
Ennél jóval pozitívabb eseménynek bizonyult, sőt, büszkék is arra, hogy amikor szóba került, hogy megünnepeljék az Erdélyi Kárpát Egyesület születésnapját, az országos szervezet őket kérte fel ennek megszervezésére, s míg később mások általában több mint 130 ember mozgósítottak e célra, nekik csupán 63 fővel sikerült ez.
A könyvbemutatón természetesen Dukrét Gézának, az EKE alapítójának is köszönetet mondtak, a tervekről szólva pedig Tiponuţ Tibor azon reményének adott hangot, hogy minél több új programot sikerül majd megvalósítaniuk, illetve ezek iránt a fiatalok érdeklődését is felkeltik.
Ciucur Losonczi Antonius. erdon.ro