Horthy István-szobrot avattak a partiumi Hegyközpályiban
Horthy István kormányzóhelyettes első erdélyi szobrát avatták fel január 18-án, szombaton a Nagyvárad szomszédságában fekvő Hegyközpályi (Paleu) református templomának az udvarán.
Katona János, Hegyközpályi református lelkésze az MTI-nek vasárnap elmondta, két hónappal ezelőtt az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet képviselői keresték meg a szoborállítás ötletével. Elmondták, hogy a szobornak sem Magyarországon, sem Romániában nem találnak helyet, és felajánlották azt Hegyközpályinak.
A lelkész megjegyezte, hogy a kormányzóhelyettesnek nem volt kötődése Hegyközpályihoz, de ennek ellenére helyet biztosított a templomkertben a szobornak. „Vállaltam a rizikót, mert megismertem Horthy István életét, és semmi olyant nem találtam benne, amibe bele lehetne kötni" – jelentette ki.
Hozzátette, a szoborral nemcsak a néhai repülős tisztre emlékeznek, hanem arra a sok százezer magyar katonára is, akik a hazájukért áldozták az életüket. „A szobor a magyar katonák becsületét, hazaszeretetét, önfeláldozását jeleníti meg" – mondta Katona János.
A lelkész szerint az alkotás a kenderesi Horthy-kriptában meglelhető Horthy István-szobor műkőből kiöntött mása, Glatz Sándor alkotása.
A szoboravató rendezvény részvevőit Somogyi Lajos, Hegyközpályi polgármestere is köszöntötte. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus az MTI-nek elmondta, a szobor magánterületre került, ezért a felállításához semmilyen hatósági engedélyre nem volt szükség. A polgármester úgy tudta, a szobor a Horthy István Mártírok és Hősök Alapítvány adományaként került Hegyközpályira.
Horthy István kormányzóhelyettes, Horthy Miklós kormányzó fia repülős főhadnagyként vett részt a második világháborúban a keleti front hadműveleteiben. 1942 augusztus 20-án tisztázatlan okokból lezuhant repülőjével, és szörnyethalt.
MTI
Erdély.ma,

Miért utasították vissza a decentralizációs törvényt? (Megkérdeztük Puskás Bálint alkotmánybírót)
Puskás Bálint alkotmánybíró szerint nem a decentralizációt magát utasította el az alkotmánybíróság, amikor testületük egyetlen ellenszavazat nélkül visszautalta a törvényt a parlamentbe, és alaptörvény-ellenesnek minősítette azt.
A 4000 oldalas dokumentum áttanulmányozása után mind a kilencen arra a következtetésre jutottak, a jogszabály oly súlyos hibákkal terhelt, oly felületes, következetlen, ellentmondásokkal teli, hogy ebben a formában alkalmazhatatlan. Fontos – hangsúlyozta –, hogy a törvény elutasítása kapcsán sikerült kollégáival tisztázniuk: a törvény és az alkotmányban rögzített egységes állam elve között nincs ellentmondás, azaz jó törvénnyel a központosított államvezetést is le lehet bontani, a feladatok jelentős részét át lehet utalni megyei, illetve önkormányzati hatáskörbe. Jól példázza ezt Németország is, mely föderatív államszervezése dacára jól átgondolt decentralizációval egységes állam maradt. Liviu Dragnea, a tervezet kidolgozásáért felelős fejlesztési és közigazgatási miniszter, bár korábban számtalanszor elmondta, hogy európai elvek és modellek vezérelték a decentralizációs törvény kidolgozásakor, végül kiderül, óriási hibát követett el társaival együtt a kormányzásban, amikor uniós vagy Isten a megmondhatója, milyen nyomásra, erőltetett menetben gereblyézte össze a törvényt, és a miniszterelnök parlamenti vita nélkül, az ellenzék megkerülésével, felelősségvállalással akarta lenyomni az ország torkán. Nagy hibája a törvénynek: ahelyett, hogy minél több szolgáltatói funkciót engedett volna át a megyei és helyi önkormányzatoknak, megőrizve magának az ellenőrzés jogát, meglehetősen ziláltan, átláthatatlanul, a különböző szolgáltatói és ellenőrzési feladatokat összekeverve olyan összevisszaságot alkotott, mely alkalmazása esetén erősen kaotikus állapotokat eredményezett volna. A visszautasított törvényt ráadásul nemcsak belső ellentmondások terhelik, de számtalan élő jogszabálynak is ellentmond. Nevetséges, de jellemző példaként említi Puskás Bálint, hogy a bukaresti központ például fenntartotta magának a helyi turistautak kijelölésének jogát. Az alkotmánybírák úgy látták, hogy a decentralizációs törvény nem szolgálta volna a döntéshozatal tisztaságát, a közigazgatás hatékonyságát, emberközeliségét, mi több, hatására a rossz bukaresti gyakorlat átköltözött volna a Dâmboviţa-partjáról a megyeszékhelyekre. Az RMDSZ is hónapokon keresztül azt sulykolta tagságába és a törvényhozási folyamatokat figyelőkbe, hogy még ez a félig-meddig decentralizáció is igen sok előnyt jelent majd a magyar és vegyes lakosságú erdélyi megyéknek, holott Puskás Bálint szerint minden bizonnyal egyetlen magyar képviselő vagy szenátor sem olvasta végig a testes törvényt, nem figyelt fel annak lomposságára, ellentmondásosságára és végső soron alkalmazhatatlanságára. Csak örvendtek, hogy javaslataik egy részét a szocdemek elfogadták, s nem vették észre, amit jó néhány jól képzett politológus oly rég hangoztatott: ez a decentralizációs törvény csak a rendszerszintű eredménytelenséghez és a helyi korrupció megerősödéséhez vezet. A törvény elutasítása semmiképp sem jelenti a decentralizáció elvetését – hangsúlyozta az alkotmánybíróság magyar tagja. Ha a parlament hajlandó az általuk jelzett hibák kijavítására – a törvény alapos újragondolására és újraszövegezésére –, akár a tavasz folyamán elfogadhatják azt, s ha a kormánykoalíció pártjainak sikerül az ellenzékkel is egyezségre jutniuk, még az sem kötelező, hogy az ismét a taláros testület elé kerüljön. Összegezzük mi: most, amikor a szocdemliberális kabinet sorra bukja el nagy terveit, a Btk.-módosítást, a régiósítást, az alkotmány átírását, s gyakori tévészerepléseikben majdhogynem egyetlen kormányzási célként Traian Băsescu mihamarabbi menesztését jelölik meg, kitetszik, nincs igazán felkészült közigazgatási szakemberük, nincsenek jól képzett jogászaik, fogalmuk sincs, miként lehetne működőképessé tenni az országot, megkönnyíteni az itt élők életét.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Újabb fordulóponthoz érkezett a Mikó-per
Január 21-én újabb tárgyalásra kerül sor a Mikó-perben, az sem kizárt, hogy végleges ítélet születik. Kató Béla református püspök nyílt levelében közös imádkozásra szólít fel.
A buzăui bíróság alapfokon három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Markó Attila parlamenti képviselőt, a restitúciós bizottság volt RMDSZ-es tagját, és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori jogi tanácsadóját, a vád szerint jogtalanul juttatták vissza a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét a református egyháznak, hiszen az közadakozásból épült. Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt tanácsadója három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott. „Tudatában vagyunk annak, egyfelől az igazságszolgáltatás példátlanul gyáva megalkuvásait szemlélve, másfelől a mi kegyelmes Istenünk végtelen szeretetét tapasztalva, hogy a pereskedési folyamat végkimenetele bármi lehet!”, fogalmaz Kató Béla.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
Szabadság (Kolozsvár),

Közös listát az EP-választásokra – Tőkéssel az első helyen!
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) koalíciót javasol az RMDSZ-nek és az MPP-nek az EP-választásokra, közös listát, amelyen Tőkés László EP-képviselő állna az első helyen.
Toró T. Tibor, az EMNP elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, Tőkés Lászlónak folytatnia kell tevékenységét az Európai Parlamentben, mivel mind a magyar közösségnek, mind Romániának hasznára van.
„Figyelembe véve, hogy ha az EP-ben nem képviselünk közös álláspontot közös stratégiai célkitűzéseinket illetően, akkor nem fognak megérteni minket, magyar–magyar együttműködést javasolunk, és azt javasoljuk az RMDSZ-nek és az MPP-nek, hogy hozzuk létre a romániai magyar politikai pártok koalícióját. Azt javasoljuk, hogy Tőkés László jelenlegi EP-képviselő legyen a listavezető a magyar koalíció jelöltlistáján, és megpróbáljuk meggyőzni a többi magyar pártot, hogy fogadják el a koalíciót és a Tőkés által vezetett közös listát. Mi Tőkést támogatjuk, aki a magyarok jelképe, és úgy gondoljuk, folytatnia kell tevékenységét az Európai Parlamentben, mivel mind a magyar közösségnek, a magyar nemzetnek, mind Romániának hasznára van” – fejtette ki Toró.
Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye azon információkról, amelyek szerint Tőkés esetleg a Fidesz, a magyar kormánypárt listáin indulna az EP-választásokon, Toró kifejtette: semmiféle hivatalos állásfoglalás nem létezik erre vonatkozóan.
„Kapcsolatban állok a Fidesz vezetőivel, tudom, hogy ez a kérdés, mint lehetőség, felmerült a párt vezetőinek körében, de semmiféle hivatalos állásfoglalás nem létezik erre vonatkozón sem a Fidesz, sem Tőkés részéről” – említette meg az EMNP elnöke.
„Ha a koalíció nem jön létre, Tőkés függetlenként indulhatna, vagy az EMNP listavezetője lenne, ha úgy döntünk, hogy külön listát állítunk. Megoldások lennének. Február végén az EMNP Országos Tanácsában fogunk végső döntést hozni az európai parlamenti választásokat illetően” – szögezte le Toró T. Tibor.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

A Magyar Kultúra Napja Petrozsényban
Sík Sándor és Vermesy Péter szellemében
Sík Sándor és Vermesy Péter szellemében zajlott a hétvégén Petrozsényban a Magyar Kultúra Napjának ünnepe. A Szent Borbála templomban tartott rendezvényt kolozsvári előadóművészek szavalata, helyi és vendégkórusok előadása tette igen tartalmassá.
Az ünnepi szentmisével kezdődő rendezvényen Msgr. Szász János pápai káplán, kanonok, petrozsényi plébános a rendkívül gazdag magyar kultúrára, ennek ápolására irányította a résztvevők figyelmét. Kultúra nélkül egy közösség halott. A szórványban is fontos tudatosítani magunkban, környezetünkben, hogy milyen fejlett, gazdag kultúrát örököltünk. És nekünk is tennünk kell azért, hogy ez tovább fejlődjön és átöröklődjön a következő nemzedékekre. Hiszen ha a szórványban gyengülnek, megfogyatkoznak közösségeink, az a tömb zsugorodásához vezet. Ezért itt fokozottan helyt kell állnunk, ápolnunk kell kultúránkat a tömbmagyarság és a magunk védelmére – fogalmazott Szász János.
Tiberiu Iacob Ridzi, Petrozsény polgármestere ezúttal is részt vett a magyar közösség ünnepségén, kiemelve köszöntőjében a magyar kultúra szerepét e térség fejlődésében. „Öröm és megtiszteltetés számomra itt lenni, együtt ünnepelni azzal a magyar közösséggel, amely másfél százada folyamatosan hozzájárul a Zsil völgyének fejlődéséhez mind a kultúra, mind az oktatás, felsőoktatás, illetve a bányászat terén. A mai zűrös világban, mely e vidéket sem kíméli, példaértékű a Petrozsényban élő számos nemzetiség békés együttélése és munkálkodása, amely szintén bő másfél évszázada tart. Úgy gondolom, ez adja e város erejét és ebben fontos szerepet játszik a magyar közösség élni akarása, kultúra iránti elkötelezettsége” – fogalmazott a polgármester.
Ridzi külön üdvözölte az ünneplők soraiban ülő gyermekeket, a Jézus Szíve Kollégium diákjait, akik Dénes Ernő karvezető irányításával népdalokat adtak elő. Márton Anna Rózsa, Jenei Erika és Vladu Mónika pedig Sík Sándor-szavalatokkal idézte meg a 20. század jelentős magyar költőjének emlékét. A 125 éve született piarista költőt, műfordítót, irodalomtörténészt és egyházi írót Msgr. Jakab Gábor pápai káplán, kolozsvári plébános méltatta, kiemelve Sík Sándor egész életét és munkásságát meghatározó rendületlen hitét. Verseinek minden sorában ott rejlik az Istenbe vetett bizalom, és ez jellemezte csodálatos nevelői munkásságát is, melynek részeként 1912–13-ban irányadója és egyik alapítója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnáziumcserkészcsapatának. Ft. Jakab Gábor egy huszadik század első felében zajló irodalmi vita kapcsán mutatta be a költőt, idézve Reményik Sándor sorait, melyben az erdélyi protestáns költőtárs rendkívül nagyra értékeli Sík Sándor hittel átszőtt irodalmi munkásságát.
A rendezvényen fontos helyet kapott a 75 éve született és 25 esztendeje elhunyt Vermesy Péter erdélyi magyar zeneszerző emléke is. Dr. Angi István zeneesztétának Vermesyre való emlékezését Jancsó Hajnal olvasta fel, kiemelve az alkotó és a kiváló zenepedagógus emberi nagyságát, a népzene, az anyanyelv és a maradandó értékek iránti elkötelezettségét, melyet nagyszerűen ötvözött kora modern törekvéseivel, és egész lényét átható könnyed humorával. Ez utóbbi vonása szövi át a híres Pimpimpáré című alkotását is, melyben jó barátjának, Szilágyi Domokosnak verseit zenésítette meg egészen egyedi stílusban.
A petrozsényi ünnepségen fellépő Magyarfenesi Vegyeskar, illetve a Guttmann Mihály Magyar Pedagóguskórus Gárdonyi Zoltán, Kocsár Miklós, Halmos László és Bárdos Lajos művei mellett több Vermesy-kórusművet is előadott. Záróakkordként pedig Sík Sándornak a Kodály által megzenésített Te Deum című művét hallhatta az ünneplő közönség. Utóbbit prózai formában is előadta Rekita Rozália kolozsvári színművész. Külön színfoltja volt a rendezvénynek az Eisler Márta karnagy által vezényelt petrozsényi Szent Borbála Kórus előadása. És természetesen nem maradt ki az ünnepi műsorból Kölcsey Ferenc Himnusza sem. Dr. Jancsó Miklós színművész maradandó élményt nyújtva szavalta el a magyar nép zivataros századait felelevenítő költeményt, illetve Kölcsey Huszt című versének egy részletét.
A rendezvény egészét mélyen áthatotta a petrozsényi születésű Guttmann Mihály zenetanár, karnagy és zenepedagógus szelleme, melyet mindenekelőtt leánya, Tóth Guttmann Emese, a Románia Magyar Dalosszövetség elnöke éltet tovább. A magyarfenesi vegyeskar karnagyaként, illetve a rendezvény kezdeményezőjeként ő köszöntötte az egybegyűlteket, külön oklevéllel és apró ajándékkal köszönve meg mindazok munkáját, akik szervezéssel, előadásukkal hozzájárultak a Magyar Kultúra Napjának petrozsényi rendezvényéhez. – Az 1994-ben újraalakult Romániai Magyar Dalosszövetség immár hetedik éve minden januárban Kolozsvár szívében ünnepli meg a Magyar Kultúra Napját és három éve annak, hogy a szórványba is ellátogatunk. Két évvel ezelőtt Déván és Vajdahunyadon szerveztünk kórustalálkozót, tavaly Nagybányán és Máramarosszigeten, idén pedig itt vagyunk Petrozsényban. Ez régi álma volt a Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének, Guttmann Mihálynak is, hiszen itt született és mindig nagy szeretettel gondolt e vidékre. Ő sajnos már nem lehet közöttünk, de áldozatos munkáját tovább folytatva, a kórusok összefogásával, a szórványban és tömbvidéken egyaránt vállalt fellépésekkel arra törekszünk, hogy megteremtsük az éneklő Erdélyt – fogalmazott a Dalosszövetség elnök asszonya.
A házigazdák részéről Wersászky Eduárd petrozsényi RMDSZ-elnök köszöntötte a meghívottakat és helyi fellépőket, rámutatva: az egységes, de oly színgazdag európai kultúra csak a nemzeti kultúrákból táplálkozva tud megmaradni, tovább erősödni és ebben a magyarságnak itt, a dél-erdélyi szórványban is igen fontos szerep jut.
A rendezvény a petrozsényi római katolikus egyházközség által szervezett szeretetvendégséggel zárult, ahol kórustagok és vendéglátók immár együtt énekeltek asztali áldást, pohárköszöntőt, és hosszan egymásba fonódó búcsúdalokat.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen (Arad),

Beiskolázás a szórványban: mentik a menthetőt
Több magyar osztály megmentésén fáradoznak a szakemberek az észak-erdélyi szórványban, ahol az alacsony diáklétszám és a tervezett tanügyi átszervezés miatt több településen zárhatják be a magyar iskolát, óvodát. Dél-Erdélyben a szakoktatás beindítása kérdéses, mivel nem biztos, hogy egyaránt jutna gyerek az elméleti és szakosztályokba.
Bár Király András oktatási államtitkár szerint a kisebbségi oktatás esetében a szaktárca megpróbálja fenntartani a jelenlegi iskolahálózatot, Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese a napokban felszólította a szülőket, pedagógusokat: azonnal jelezzék, ha az átszervezés során a magyar oktatást veszélyeztető intézkedésekről értesülnek. Azáltal, hogy a szaktárca február elejéig kitolta a beiskolázási tervek leadásának határidejét, a magyar szakemberek időt nyertek a szórványbeli problémák megoldására.
„Ne a magyar oktatáson akarjanak spórolni!"
Az RMDSZ oktatási főtitkárságára több jelzés is érkezett, pedagógusok, szülők hívták fel a figyelmet a magyar oktatás számára hátrányos változtatásokra – mesélte a Krónikának Magyari Tivadar. A szövetség oktatásért felelős főtitkárhelyettese elmondta, Kolozs megyéből három óvodából, Maros, Fehér és Bihar megyéből egy-egy iskolából érkezett panasz.
„A Bihar és Fehér megyei esetben már a betelefonálók is jelezték, hogy időközben megoldódott a helyzet, ebből arra a következtetésre jutottunk, hogy helyben intézkedtek" – mesélte lapunknak Magyari. Mint mondta, a felhívásuk is arra vonatkozott, hogy az RMDSZ helyi szervezete, a helyi magyar szakemberek próbálják orvosolni a problémát, és a többi ügyet is a megyei tanfelügyelőségekhez továbbították.
„Nem tudunk mindenhol ott lenni, nem is állítjuk ezt magunkról, ezért kell a szülők, az érintett pedagógusok jelzése. Nem kell arra gondolni, hogy nagy, általános magyarellenes felindulás van, de az apró visszaéléseket is meg akarjuk előzni" – hangsúlyozta az oktatási főtitkárhelyettes, aki szerint esetről esetre el kell dönteni, mi az, ami fenntartható.
„Nem arról van szó, hogy az észszerű változtatásokat is megakadályozzuk, csak mert valakik számára hátrányos. Lehetnek fájó, terhekkel járó átszervezések, például, ha egy település egyik iskolájában öt-hat gyerek van osztályonként, a másikban 14-16. Ilyen esetben is hívnak a szülők, hogy visszaélés történik, de ez esetben csak azt tudjuk mondani, hogy az összevonás elkerülhetetlen. Ez már nem kisebbségellenes intézkedés, ha Magyarországon lennénk, és a Fidesz adná a polgármestert, akkor is össze kellene vonni, mert nem lehet fenntartani" – részletezte az okokat Magyari Tivadar. Hangsúlyozta, a szövetség azt szeretné megelőzi, amikor „kimondottan a magyar oktatáson akarnak spórolni, mert az egyeseknek nem fontos."
Megtartanák a jelenlegi hálózatot
Az RMDSZ szakemberei azon dolgoznak, hogy a jelenlegi magyar oktatási hálózat megmaradjon, ne változtassanak rajta – szögezte le a Krónikának Király András, emlékeztetve, hogy a tanfelügyelőségek február elejéig haladékot kaptak az új beiskolázási tervek elkészítésére. „A városokban, a nagyobb közösségekben elképzelhető, hogy lesznek kisebb átalakítások, mert ezekben nem lehet létszám alatti osztályokat működtetni, de a szórványmegyékben igyekszünk mindent megtartani" – jelentette ki Király.
Mint részletezte, a létszám alatti osztályok működését továbbra is a szaktárca oktatási hálózatért felelős vezérigazgatóságának, a gazdasági, illetve a kisebbségi oktatásért felelős vezérigazgatóságnak kell jóváhagynia, így megvan a lehetőségük a monitorizálásra. Király András szerint a minisztérium részéről pozitív hozzáállás tapasztalható, azonban február elején derül ki pontosan, hol milyen változtatások vannak, és hol kell ténylegesen beavatkozni.
A szaktárca pozitív hozzáállásáról számolt be lapunknak Balázs Dénes Beszterce–Naszód megyei tanfelügyelő is, aki elmondta: csütörtökön videokonferenciát tartottak a kisebbségi oktatás kérdésében, ahol a minisztériumi illetékesek arról biztosították őket, hogy az alacsony létszám ellenére fennmaradhatnak azok az anyanyelvű oktatást biztosító iskolák, amelyek közelében nincs hasonló tanintézet. Kifejtette, mivel a minisztérium február 5–10-éig meghosszabbította a beiskolázási tervek leadásának határidejét, még van esély, hogy néhány veszélyeztetett osztályt megmentsenek.
Tíz település van veszélyben
A kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő szerint Beszterce-Naszód megyében tíz település van, ahol a létszámhiány miatt megszűnhet a magyar tannyelvű iskola. Ezek egyike Teke, ahol a következő tanévre csak három gyerek maradna az elemi iskolában. Létszámgondok vannak Mezőveresegyházán és Magyarberétén is, de Magyarnemegyén is csak egy elemi osztály maradna az eddigi kettő helyett.
Az iskolabezárás a leginkább a tekei gyerekeket érintené hátrányosan, mivel a legközelebbi magyar tanintézet 25 kilométerre található, magyarázta a tanfelügyelő. Rámutatott, folyamatosan csökken a diáklétszám, jelenleg több olyan iskolát működtetnek, ahol hétnél kevesebb gyerek van. Mint mesélte, öt-nyolc osztályos bentlakásos általános iskola Vicében működik a Bástya Egyesületnek köszönhetően.
Az az elképzelés, hogy megyei szinten 7-8 iskolaközpontot hoznak létre többek között Szentmátéban, Magyardécsén és Besztercén, ezek biztosítanák az 5–8. osztályos magyar gyerekek anyanyelven való taníttatását. „Minden olyan településen, ahol 6-8 gyerek van, működtetjük tovább az iskolákat, ahol csak 2-3 akad, ott megpróbálunk fedezetet keresni a szállás, illetve utaztatás költségeire" – részletezte a körvonalazódó megoldást Balázs Dénes.
Szülői tiltakozás Máramarosban
Máramaros megyében kilenc magyar osztályt fenyeget a megszűnés veszélye, de a szülők abban reménykednek, hogy a szaktárca meghallgatja ezek további fenntartására vonatkozó, hivatalosan is benyújtott kérésüket – tájékoztatta lapunkat Hitter Annamária. A Máramaros megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő szerint a máramarosszigeti Leőwey Klára Gimnáziumban a tervek szerint a 2. és 3., illetve az 5. és 6. osztályokat vonják össze.
Szamosardón eddig három alsó tagozatos magyar osztály működött, a következő tanévre azonban csak kettőt engedélyez a minisztérium. A szülők azonban nem hajlandók ebbe beletörődni, ahogy Magyarláposon sem abba értenek egyet azzal, hogy a községhez tartozó Domokosra vigyék az elemista gyerekeket.
Hitter Annamária jó hírekkel is tudott szolgálni. Mint mondta, Koltón a megszűnés veszélye fenyegetett két létszámgondokkal küzdő magyar osztályt is, azonban az önkormányzat átvállalta a fenntartási költségeket, így nem lesz leépítés. A tanfelügyelő szerint a legdrasztikusabban a felsőbányai iskolát érintené az átszervezés, ahol összevonják a 3–4., illetve 5–6. osztályt, így gyakorlatilag felére csökken a magyar osztályok száma.
Hosszúmezőn és Szinérváralján is fennáll ez a veszély, azonban a szülők valamennyi településen kérik, hogy maradjanak meg a jelenlegi osztályok. Hitter Annamária hangsúlyozta: a végső döntést Bukarestben hozzák meg, és tapasztalatai szerint a nyolc gyereknél többet számláló osztályokat engedélyezni szokták, de még ötfős osztály működtetésére is akad példa. Noha az oktatási törvény beszél létszám alatti és létszám feletti osztályokról, nem rögzíti számszerűen, hogy pontosan mi számít „létszám alattinak", mutatott rá a tanfelügyelő.
Kérdéses a szakoktatás beindítása
Temes megyében a tavalyival megegyező beiskolázási tervet képzeltek el, de a végleges változatról itt is a későbbiekben döntenek. Elviekben azonban megtartják a két középiskolai osztályt a temesvári Bartók Béla Gimnáziumban, valamint a teológiai profilú kilencediket a Gerhardinum Római Katolikus Gimnáziumban, de a magyar inasképzés beindítása nem kivitelezhető.
„A gyermeklétszám rendkívül alacsony, magyar nyelvű szakosztályt nem tudunk indítani" – magyarázta lapuknak Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, az RMDSZ megyei elnöke. Elmondta, a Bartókban fele-fele osztályokat indítanak, hogy a diákoknak legyen némi választási lehetősége. Az egyik kilencedik matematika-informatika és természettudományi profillal működik majd, a másik közgazdaságtan és társadalomtudomány szakra oszlik.
„Temes megyében egy generációnyi gyermek korábban mintegy 80 diákot jelentett, az utóbbi három évben ez hetvenre csökkent" – mutatott rá Halász. Ennek eredményeként csak remélni tudják, hogy a tervezett osztályokat el is tudják indítani, hiszen a magyar oktatásban 15–20 fős létszámmal számolnak. A temesvári magyar középiskolák Krassó–Szörény és Arad megyéből is vonzanak diákokat, magyarázta Halász, de ami az öt-nyolc osztályt illeti, vidéken szinte kizárólag összevont osztályok működnek.
Kérdéses a szakoktatás beindítása Hunyad megyében is, ahol az egyetlen magyar nyelvű gimnáziumban, a dévai Téglás Gábor Iskolacsoportban ősztől is két középiskolai osztályt indítanának. Megyeszerte összesen 49 gyermek végzi a nyolcadik osztályt, és mivel Kocsis Attila Levente igazgató szerint a lemorzsolódás minimális, a két osztály betöltése nem ütközhet akadályba.
Akárcsak az elmúlt évben, az iskola vezetősége idén is matematika-informatika, illetve turisztikai profilú osztályt szeretne indítani. „Elképzelhető, hogy lenne igény a szakoktatásra is, ezt a napokban mérjük fel, de nem hinném, hogy három osztályt meg tudnánk tölteni" – vélekedett a Krónikának Kocsis Attila Levente.
Iskolatámogató önkormányzatok
Osztályösszevonástól, magyar iskolák megszűnésétől Arad megyében sem kell tartani, itt ugyanis az önkormányzatok felvállalták az anyagi gondokkal küzdő tanintézetek támogatását – tájékoztatta lapunkat Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Mint mondta, ennek köszönhetően a következő tanévben ugyanannyi magyar osztályt akarnak indítani, mint tavaly, a megyeszékhelyen pedig szakoktatásra is van lehetőség. Jelenleg 7–800-ra tehető a magyar nyelvű óvodások száma, ám ez szintenként mintegy százzal csökken, a román oktatás elszívó hatása miatt az aradi Csíki Gergely Főgimnáziumban csak mintegy 300 középiskolás diák tanul.
Az oktatás finanszírozásánál figyelembe kellene venni, hogy egy magyar iskola milyen területen fekszik, hiszen szórványban mindig alacsonyabb az osztálylétszám – mutatott rá Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Tájékoztatása szerint a megyeszékhelyen eddig sikerült meggyőzniük az önkormányzat többségi tanácsosait arról, hogy megvédjék a város egyetlen magyar tannyelvű főgimnáziumát, még ha a jogszabályok nem minden esetben pontosítják a támogatási lehetőségeket.
Brassó megyében sincs veszélyben a magyar oktatás, bár az elmúlt időszakban látványosan csökkent a gyermeklétszám, hangsúlyozta Szabó Mária Magdolna. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az átszervezés még nem fejeződött be, a tervek szerint a brassói 8-as számú általános iskola magyar osztályait fogják átköltöztetni az Áprily Lajos Gimnáziumba, de még ez esetben sem született végleges döntés.
A 8-as iskolában nem is alakult meg minden évfolyamon a magyar osztály, és a létezőkben is kevés a gyermek, első osztályban például nyolcan tanulnak, magyarázta. A főtanfelügyelő-helyettes szerint vidéken nem lesz átalakítás, hiszen általában egy településen egyetlen iskola működik, így szerinte ennél jobban már nem lehet ésszerűsíteni.
Szucher Ervin, Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely, Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Krónika (Kolozsvár),

Erőpolitika
A magyar koalíciós EP-lista állításától való tavalyi merev elzárkózáshoz képest legalább minimálisan kedvező fejleményként értékelhető, hogy az RMDSZ tárgyalni fog az MPP-vel a közös indulásról a májusi Európai Parlamenti választásokon.
Ezzel remélhetőleg nem áll le a magyar-magyar egyeztetés, hiszen a legutóbbi választásokon a romániai magyar szavazópolgárok nem csupán ezt a két pártot legitimálták szavazataikkal, hanem az EMNP-t is, vagyis a teljes összefogáshoz hárompárti koalícióra lenne szükség.
Ugyanakkor még korai ennyire előre szaladni, először meg kell várni, mire jut az MPP és az RMDSZ egymással. Már csak azért is, mert az RMDSZ elnöke a jelek szerint továbbra is erőből politizálna, és ragaszkodik ahhoz, hogy a listán minden induló RMDSZ-tag legyen. Ez pedig meglehetősen sajátos értelmezése az összmagyar fellépésnek.
Az EMNP és az MPP vezetői egyetértenek abban, hogy az összefogás kényszerét növeli a kormány terve, miszerint az EP-választások napján tartanák meg az új alkotmány elfogadásáról szóló népszavazást. Szerintük ugyanis ezzel jobban mozgósíthatók a román szavazók, ami ahhoz vezethet, hogy a magyar EP-képviselet sorsa kedvezőtlenül alakul a magyar közösség számarányához képest. Bár ez sem kizárt, azért azt sem árt figyelembe venni, hogy a kormányoldalnak még egy sokkal kiélezettebb belpolitikai helyzetben, egy sokkal konkrétabb cél, Traian Băsescu elmozdítása érdekében sem sikerült a választópolgárok 50 százalékát mozgósítania, ami a népszavazás érvényességéhez kellett volna.
Igaz, most még nem tudni, hogy az ellenzék fő ereje, a PDL mit tanácsol szavazóinak, de az a tény, hogy ellenzi a kormány alkotmánymódosító terveit, előrevetítheti, hogy azt javasolja majd: szavazói ne voksoljanak az alkotmányról, csupán az EP-választási urnába dobják be szavazócédulájukat. Már ha egyáltalán lesz népszavazás, mert még ez sem biztos.
Akármi is lesz, a magyar összefogásra mindenképpen szükség lenne, hogy minél több magyar honatya minél több szempontot képviselve hirdethesse Brüsszelben a magyar igényeket. Ehhez viszont félre kellene tenni az erőpolitizálás gőgjét. Az ugyanis könnyen az amúgy is egyre passzívabb magyar szavazópolgárok mozgósítása ellen hathat.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Szétesés fenyegeti a háromszéki EMNP-t?
Átigazolással és kilépéssel kellett szembenéznie a napokban az Erdélyi Magyar Néppárt háromszéki szervezetének. Két alapító tagjuk is távozott a múlt héten az alakulat kötelékéből, egyikük egyenesen az RMDSZ-hez, ugyanakkor már mások is jelezték a szövetséghez való közeledésüket.
Hétfőn látott napvilágot Váncsa Jenő vállalkozónak, a háromszéki szervezet egyik alapító tagjának értesítője, mely szerint január 15-i hatállyal távozott az EMNP-ből, és az RMDSZ-hez igazolt át. A dokumentumot egyébként a szövetség tagjaként szignálta. A vállalkozó arra alapozza döntését, hogy szerinte „az EMNP háromszéki szervezetének vezetőségébe nem a megfelelő emberek kerültek, továbbá az általunk közösen alapított szervezet rossz irányba halad és a szétesés küszöbére került”. Váncsa továbbá megemlíti, hogy egy éve semmilyen megbeszélésre, gyűlésre nem kapott meghívót a párt részéről, ezért úgy értékeli, hogy jelenléte nem fontos az EMNP számára, ezért a fentiekből kiindulva úgy határozott, hogy január 15-től kilép az alakulatból.
A volt alapító tag továbbá beszámolt arról is, hogy az RMDSZ Gidófalván múlt héten szervezett sepsiszéki tisztújító ülésén bejelentette, hogy ezen túl a szövetség munkáját támogatja, és egyúttal be is lépett a háromszéki szervezetbe. Váncsa ugyanakkor arra is kitért, hogy az összefogás mellett döntött. Szintén az említett ülésen hangzott el a Néppárt gidófalvi és sepsikőröspataki képviselő-testületi tagjai részéről, hogy a községek haladása érdekében a továbbiakban az RMDSZ-es polgármesterek munkáját kívánják segíteni, ellentétben az EMNP által propagált megosztó politikával. A két önkormányzati képviselő bejelentetését egyébként Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki területi szervezetének elnöke már előzőleg közölte, portálunknak megerősítve, hogy Berde Rozália (Gidófalva) és Vancea Lajos (Sepsikőröspatak) esetében nem érvényes a kilépés a pártból, hiszen az mandátumvesztéssel járna.
Váncsa Jenő közleményében arról is tájékoztat, hogy tudomása szerint Jakabos Janka, az EMNP és az EMNT háromszéki szervezeteinek (újra)alapítója szintén a múlt héten jelezte, hogy lemond néppárti tagságáról. Döntését január 15-én közölte, akkor még csak ismerőseivel. Tamás Sándor portálunk megkeresésére megerősítette, hogy az EMNP egyik alapító tagja valóban az RMDSZ berkein belül folytatja közéleti tevékenységét. Az elnök nem nevezte meg az illetőt, de azt elmondta, hogy a háromszéki szervezet egyik alapító tagjáról van szó, ugyanakkor újabb tagok távozásáról is tudomásuk van.
Nemes Előd, a Néppárt volt sepsiszentgyörgyi elnöke, aki továbbra is az EMNP tagja, és amint arról beszámoltunk az RMDSZ megbízásából a választási regisztrációs segítségnyújtás koordinátora Háromszéken a Székelyhon.ro-nak elmondta, hogy neki is tudomása volt Jakabos Janka távozási szándékáról, illetve megerősítette, hogy további egy alapító tag készül átigazolni.
Váncsa bejelentését követően az EMNP háromszéki szervezetének álláspontjára is kíváncsiak voltunk, azonban Benedek Erikát, a szervezet elnökét többszöri próbálkozásunk ellenére sem sikerült telefonon elérnünk.
Sajtóértesülések szerint az elnök a sajtóból értesült Váncsa Jenő kilépéséről, amely kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy az alakulat, melyet képvisel értékrend-mentő párt, és aki ezzel a küldetéssel nem tud azonosulni, az távozhat. Benedek Erika sajátosnak ítélte meg, hogy Váncsa Jenő nem a párbeszéd útját választotta elégedetlensége közlésére az elnökséggel, hanem a sajtón keresztül üzent.
Nagy D. István
Székelyhon.ro,

Bőven vannak kifogások a hivatali lapkiadás terén
A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület MPP- és EMNP-frakciója közösen nyújt be óvást a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz a tavaly elfogadott, az Udvarhelyi Média Kft. létrehozására vonatkozó tanácsi határozat ellen. A korlátolt felelősségű társaság feladatkörébe az udvarhelyi, valamint udvarhelyszéki polgármesteri hivatalok saját napilapjának kiadása és terjesztése tartozik, a lapkiadással kapcsolatosan az ellenzékiek elvi és gyakorlati kifogásokat is megfogalmaztak.
A tavalyi évzáró önkormányzati ülésről kivonultak az ellenzéki frakciók, az Udvarhelyi Média Kft. létrehozására vonatkozó 132. tanácsi határozatot a tizenegy tagú RMDSZ-frakció fogadta el. „A néppárti és az MPP-frakció elejétől fogva ellenezte a tervezet elfogadását, ezért nem meglepő, hogy partnerség született a két frakció között, hiszen úgy gondoljuk, hogy bizonyos helyi ügyek nem pártfüggők” – mondta el a Gálfi Árpáddal, az MPP frakcióvezetőjével tartott közös sajtótájékoztató apropóján Zakariás Zoltán, az EMNP-frakció vezetője.
A napokban benyújtandó óvást mindkét ellenzéki frakció minden tagja ellátta kézjegyével, benne a 132-es tanácsi határozattal kapcsolatos elvi és gyakorlati kifogásaikat fogalmazzák meg. „Nem helyes, hogy a sajtó a végrehajtó és döntéshozó hatalom hatáskörébe tartozzon, hisz ennek függetlennek kellene lennie, hogy gyakorolhassa civil kontroll feladatát” – magyarázta Zakariás, kiemelve: nem elfogadható érv vagy indok, hogy Udvarhelyen már van politikai szervezet által fenntartott sajtótermék.
Az ellenzékiek ugyanakkor kifogásolják, hogy semmiféle konkrét elképzelés nem született arra vonatkozóan, hogy a létrehozandó napilap hosszú távon hogyan lenne fenntartható. „A tavalyi költségvetésben 300 ezer lejes összeg volt elkülönítve erre a célra, viszont arról semmit nem tudni, hogy a lap fenntartása ezen felül mennyi pénzt fog felemészteni” – fejtette ki. Zakariás szerint nem véletlen egybeesés, hogy egyazon önkormányzati ülésen döntött a többség a helyi adók és illetékek megemeléséről, illetve az Udvarhelyi Média Kft. létrehozásáról. Hozzátette: ha a kezdőtőke összegét nem különítik el a kft. számára, el lehetett volna kerülni a helyi adók idei emelését.
„Nincs fölösleges pénz, amit napilapra lehetne kidobni”
Gálfi Árpád felelevenítette: a decemberi ülésről azért vonultak ki az ellenzéki frakciók, mert az adóemelést követő újabb, az udvarhelyieket terhelő határozat elfogadásában nem kívántak részt venni. „Udvarhelyen nincs szükség egy napilapra, melyben a polgármester önmagát fényezi. Mint azt már megszoktuk, az ügyben nem volt érdemi tárgyalás a frakciók között. Meggyőződésünk, hogy Udvarhelyen egyáltalán nincs szükség még egy napilapra, melynek fenntartása az udvarhelyiek zsebét terhelné. Nincs fölösleges pénz, amit ilyen célra lehetne kidobni” – mondta a polgáriak frakciójának vezetője. Az ellenzékiek törvénytelennek tartják a tanácsi határozatot, mondván: önkormányzati tulajdonról lévén szó, a kft. létrehozásának megszavazásához kétharmados többségre lett volna szükség.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Igazságügyi csörte Năstase és Băsescu között – Frunda Pontát védi
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnál (CSM) tett panaszt a január hatodikán korrupció miatt jogerősen négy év szabadságvesztésre ítélt volt miniszterelnök, Adrian Năstase Traian Băsescu államfő ellen, mivel az szerinte egy, az ítélet kihirdetése előtt tett kijelentésével megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Az azóta börtönbüntetését töltő Năstase szerint az államfő január hatodikán délelőtt a B1 hírtelevízióban azt mondta: „Năstase olyan klientúrarendszert hozott létre, amelyet nehéz volt és mai is nehéz felszámolni.” Néhány órával ezt követően őt szabadságvesztésre ítélték.
Az exkormányfő szerint mivel az ügy még folyamatban volt, Băsescu megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezt annak analógiájára állította, hogy Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke csütörtökön azt mondta: Victor Ponta kormányfő megsérthette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor az ítélethirdetés előtt azt mondta: George Becali, a korrupció miatt elítélt volt PNL-szenátor és a korrupció miatt alapfokon szintén elítélt volt közlekedési miniszter, Relu Fenechiu jó ember.
Frunda megvédi Pontát
Eközben Frunda György volt RMDSZ-es szenátor, Victor Ponta miniszterelnök tiszteletbeli tanácsosa szembe ment a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) álláspontjával: Frunda szerint a kormányfőnek jogában állt bírálni az igazságszolgáltatást. Úgy vélte, más európai politikusokhoz hasonlóan Pontát is megilleti a jog, hogy kritizálja a bírákat.
Frunda György„Victor Pontának jogában áll az igazságügyet bírálni, ugyanúgy, ahogy Orbán Viktor magyar kormányfő is tette, aki két héttel ezelőtt a budapesti igazságszolgáltatást bírálta, mivel az helyt adott a bankok egy csoportja által benyújtott fellebbezésnek egy kormányrendelet ellen, és ezt jogában is állt megtenni. Ugyanúgy, ahogy Hollande francia elnöknek vagy Chirac volt államfőnek, akik nem egyszer véleményt nyilvánítottak a jogerős ítéletek kapcsán. Rendelkeznünk kell annyi méltósággal és gerincességgel, hogy kiköveteljük: bennünket is ugyanazon mércék és szabályok alapján kezeljenek, és a jogállamiság alapelveit Romániában is ugyanúgy alkalmazzák, mint Brüsszelben vagy más európai fővárosokban” – jelentette ki Frunda.
Az igazságszolgáltatás túlhatalma?
Ennek fényében leszögezte: nem ért egyet a CSM által elfogadott nyilatkozattal, miszerint a kormányfő megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. Szerinte az ilyen hozzáállás azt eredményezi, hogy az igazságszolgáltatás egy jogállamban elfogadhatatlan befolyásra tesz szert. Hozzátette: ahogy az igazságügy megnyilvánul a miniszterek vagy honatyák ügyeiben, a másik két hatalmi ágnak, a törvényhozó és a végrehajtó intézménynek is jogában áll véleményt nyilvánítani a jogerős ítéletekről, azzal a megkötéssel, hogy nem befolyásolhatják az ítéletet, és nem sérthetik meg egy becsületes bíró jó hírnevét.
A CSM csütörtökön határozott úgy, hogy Victor Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és rontotta annak hitelét, amikor azt mondta: az Adrian Năstase volt miniszterelnök elleni, négyéves szabadságvesztésről szóló ítélet politikai alapon született.
Balogh Levente
Székelyhon.ro,

Statisztika: Hargita megyében a legalacsonyabb az átlagkereset
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Hargita megyében a legalacsonyabb az átlagkereset Romániában.
A Hargita megyei Statisztikai Hivatal illetékese által az MTI rendelkezésére bocsátott összehasonlító adatok a 2013 október végi állapotot tükrözik. Míg országos szinten Romániában 2232 lej volt a bruttó átlagkereset, és 1615 lej a nettó átlagkereset, a Hargita megyei adatok ennél lényegesen alacsonyabbak. A székelyföldi megyében a nettó átlagkereset csak 1097 lejt tett ki.
A másik két székelyföldi megye a középmezőnyben helyezkedik el a keresetek rangsorában. Maros megyében 1352 lej, Kovászna megyében pedig 1257 lej az átlagos nettókereset. Érdekes különbség, hogy míg Hargita megyében a mező- és erdőgazdálkodási szektorban jegyezték a magasabb jövedelmeket, és az ipari illetve a szolgáltatási szektorban az alacsonyabbakat, Kovászna és Maros megyében éppen a mező- és erdőgazdálkodási szektorban voltak a legalacsonyabbak a jövedelmek.
A keresetek rangsorában a jelentős magyar lakosságot is számláló partiumi megyék is a középmezőnybe esnek. Bihar megyét - ahol mindössze 1194 lej a nettó átlagkereset - Maros és Kovászna megye is megelőzi. Meglepő adat az is, hogy Szilágyban magasabb az átlagkereset (1351 lej), mint Szatmár megyében (1271 lej). A nettó jövedelmek rangsorában Bukarest vezet 2224 lejes átlaggal. Tőle jócskán leszakadva következik a fővárost körülvevő Ilfov megye 1875 lejjel, majd a rangsorban Kolozs (1769 lej), Szeben (1746 lej) és Temes megye (1614 lej) következik.
A közelmúltban Klárik László, az RMDSZ Kovászna megyei szenátora figyelmeztetett a statisztikai adatok megtévesztő voltára. A politikus szerint nem lehet a Székelyföldi szegénységre következtetni az itteni alacsony jövedelmekről szóló statisztikák alapján. Hozzátette: Kovászna, Hargita és Maros megye hangsúlyozottan vidéki jellegű, a kis mezőgazdasági farmok jelentős része pedig nem jelenik meg a makrogazdasági mutatókban. A politikus szerint a kereseti statisztikák a nagyobb mértékben urbanizált megyéknek kedveznek.
maszol/MTI,

Hogy ledöntsük a hallgatás falát
Újabb nagyszabású autonómiatüntetésre hív a Székely Nemzeti Tanács, március 10-én, a Székely Szabadság Napján ismét Marosvásárhelyen nyomatékosíthatjuk önrendelkezés iránti igényünket. A tavalyi, sokak számításait messze felülmúló részvétel mellett lezajlott akció, majd a székelyek nagy menetelése immár egyszer s mindenkorra egyértelművé tette, hogy az autonómia közösségi támogatottsága igen erős, olyan társadalmi igény, amelyet egyetlen magyar párt sem kerülhet meg.
Mindez azért is fontos, mert egy évvel korábban még nem minden magyar szervezet hozzáállása volt pozitív. Az EMNP és az MPP kezdetektől támogatta az SZNT kezdeményezését, de az RMDSZ viszonyulása nem volt teljesen egyértelmű: ugyan nem ment szembe az akcióval, de központi vezetése távol maradt, csak a székelyföldi szervezetek vettek részt a mozgósításban és az eseményen. Ennek ellenére is 30 ezerre becsülhető a tavalyi megmozdulás résztvevőinek száma, és ez már elég volt ahhoz, hogy a következő tömeges demonstrációt, az október 27-i nagy menetelést immár az RMDSZ is teljes mellszélességgel támogassa. Idén tehát remélhetőleg még csak fel sem merül a kérdés, hogy a magyar pártok aktívan részt vesznek-e a szervezésben – a belső vitákra szánt energiákat így a mozgósításra és az ügy nemzetközi népszerűsítésére lehet fordítani. Annál is inkább, mert arra fel lehetünk készülve: a román államhatalom ezúttal is megpróbálja majd bagatellizálni, elhallgatni az eseményt. Meg kell tehát találnunk az ellenszert az elhallgatás, hazudozás szekus módszereire – és ehhez a tömeges részvétel mellett erőteljes külföldi médiaérdeklődés, határozott anyaországi kiállás, nemzetközi szövetségeseink támogatása is szükséges. A kormány jogállamiságot veszélybe sodró intézkedései, az igazságszolgáltatás fölötti ellenőrzés megszerzéséért indított küzdelem miatt egyre több európai ország és Amerika is fokozott figyelemmel követi a romániai fejleményeket – ha ezt az aggodalmat javunkra tudjuk fordítani, ha világosan el tudjuk magyarázni a bennünket ért jogsérelmeket, akkor sikerrel járhatunk, és Bukarest nem teheti meg többé, hogy semmibe veszi beadványainkat, követeléseinket. De ehhez előbb összehangolt cselekvési tervre, munkamegosztásra lenne szükség az erdélyi magyar politikai szervezetek között.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Kultúraünnep határok nélkül
Határon átívelő programsorozattal ünnepel Nagyvárad és a magyarországi Berettyóújfalu a magyar kultúra napja, január 22-e alkalmából. Nagyszalonta és Gyula együttműködési szerződést ír alá, Marosvásárhelyen pedig a magyar–román kapcsolatokat erősítenék.
Határon átívelő programsorozattal ünnepel a magyar kultúra napja, január 22-e alkalmából Nagyvárad és a magyarországi Berettyóújfalu. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke a programsorozatot ismertető hétfői sajtótájékoztatón kiemelte: büszkék arra, hogy a hagyomány tovább él, hiszen a Bihar, illetve a Hajdú-Bihar megyei város 2000 óta ünnepli közösen a hagyomány és a megújulás jegyében a magyar Himnusz születésének napját.
Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere szerint az emberek érdeklődése eziránt „nem is kérdéses”. „Tudjuk, hogy Nagyváradon nem áll mellé az önkormányzat, de ettől függetlenül biztos vagyok abban, hogy a határ mindkét oldalán telt házas rendezvények lesznek” – fejtette ki Muraközi István A magyar kultúra ünnepe elnevezésű közös programsorozat kapcsán.
Miközben Újfaluban gyakorlatilag már múlt csütörtökön elkezdődött az ünnepség, addig Nagyváradon a kedden 17 órakor kezdődő, A kultúra, nemzeti megmaradásunk és felemelkedésünk záloga című programmal indítanak. Ezen felszólal a főszervező Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnöke és Muraközi is, civil érdemérmeket adnak át, Pomogáts Béla irodalomtörténész előadással készül, míg az újfalui zeneiskola tanárai koncertet adnak az Ady Endre Gimnázium dísztermében.
„Újfaluban az önkormányzat komoly szerepet vállal benne, de Váradon a BINCISZ nélkül nem is lenne magyar kultúra napja” – véli a polgármester, aki rámutatott: az ünnepség több rendezvényét mindkét városban megtartják.
A partiumi megyeszékhely szerdai eseményei 13 órakor kezdődnek, amikor a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán – a Sapientia Varadiensis Alapítvány szervezésében – felavatják Erkel Ferenc portrédomborműves emléktábláját, majd 17 órától a Tibor Ernő Galériában kiállítás nyílik az újfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola munkatársainak alkotásaiból. (Cserébe csütörtökön Újfalun a váradi Tibor Ernő Galéria művészeinek csoportos kiállítását nyitják meg a Nadányi Zoltán Művelődési Központban.)
Szerdán 19 órakor a váradi Szigligeti Színházban gálaestet szerveznek, amelyen gazdára találnak a Magyar Kultúráért Díjak és a tavaly alapított Jakobovits-díj. Szabó Ödön elmondta: idén két életműdíjat és három Magyar Kultúráért Díjat osztanak.
Újra „menő” a színház
A szerda esti ünnepi előadás a Színház az iskolában, iskola a színházban program keretében helyi magyar középiskolások és egyetemisták közreműködésével készült Liliomfi-remix jelenti lesz. A Szigligeti Színház hétfői tájékoztatóján elhangzott: a névadójuk színművéből készült produkcióra már minden jegy elkelt. A hat csoport által külön-külön, a társulat egy-egy színészének irányításával kidolgozott jeleneteket a művészeti vezető, Szabó K. István „gyúrja össze” egyetlen közös előadássá.
Gajai Ágnes színész először vesz részt a három éve indított programban, de tanítványai „lazára vett” indulása után most úgy érzi, hogy összekovácsolódott a csapata. „Ez a nap róluk szól, arról amit elértek ezalatt a két és fél hónap alatt. Óriásit léptek előre” – magyarázta a színművész.
A programot a diákok is maguknak érzik, egy diáklány megfogalmazása szerint „nem is maga a bemutató, hanem az odáig vezető út a fontos”, és ahogyan azt Szotyori József színművész mondta: „életre szóló élménnyel gazdagodnak”. Pál Hunor, bevallása szerint nagyon kreatív, lelkes csapattal dolgozott együtt, akiktől ő is tudott tanulni, „belőlük építkezett”.
A társulat munkatársai hétfői sajtótájékoztatójukon arra is emlékeztettek, hogy amikor októberben ismét meghirdették a szereplőválogatást, sok diák jelentkezett – Csatlós Lóránt kijelentette, hogy talán ennek a programnak is köszönhető, hogy „Nagyváradon újra menő lett színházba járni”.
A Magyar Kultúra Ünnepe pénteken zárul Nagyváradon – Szabó Ödön tájékoztatása alapján két könyvbemutatóval, amelyek révén „a történelmi Bihar vármegye további örökségét fedezzük fel”: 16 órától az Ady Endre Gimnáziumban V. Szilágyi István A lelkiismeret ösvényei című könyvét méltatja Tuduka Oszkár nyugalmazott irodalomtanár és zenekritikus, míg 18 órától a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Dukrét Géza mutatja be Emődi János, Wilhelm Sándor és Sándor Mária A margittai fazekasság című kötetét. Utóbbi kötetet Berettyóújfaluban is ismertetik egy nappal korábban.
Magyar–magyar, magyar–román közeledés
A Bihar megyei Nagyszalonta és a Békés megyei Gyula is erősíteni kívánja határon átívelő kapcsolatait a magyar kultúra napja alkalmából. Török László szalontai és Görgényi Ernő gyulai polgármester a szerdán, a nagyszalontai Arany Palota nagygalériájában megszervezésre kerülő ünnepi programsorozat keretében írja alá a két város együttműködési megállapodását.
Az ünnepségen elhangzik a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc Hazám, hazám című műve, Nagy Xénia elszavalja a város nagy szülötte, Arany János A walesi bárdok című balladáját, de gyulai képzőművészek is bemutatkoznak a bihari település közönségének egy közös kiállítással.
Nemcsak a határon átívelő kapcsolaterősítést segíti azonban a kultúra ünnepe. A megszámlálhatatlan kultúra napi programkínálatból Marosvásárhely is alaposan kiveszi a részét. Az utóbbi időben a román–magyar konfliktus újbóli kiéleződéséről elhíresült városban a Studium Alapítvány szervezésében három éve indult a magyar kultúranapi 24 órás felolvasómaraton, amelyet idén a két nemzet kultúrájának közelítése érdekében román nyelven is megszerveztek január 15-én, a román kultúra napján.
A harmadik magyar felolvasómaraton szerdán éjfélkor kezdődik, és csütörtök éjfélig kapcsolódhatnak be mindazok, akik marosvásárhelyi magyar írók, illetve román szerzők magyarra fordított műveiből kívánnak felolvasni – ezzel nemcsak a megbékélést, de a műfordítók szerepének fontosságát is hangsúlyozni szeretnék a szervezők.
Varga László, Vásárhelyi-Nyemec Réka |
Krónika (Kolozsvár),

RMDSZ-MPP: megvolt az első tárgyalási forduló
Az Európai Parlamenti (EP-)választásokról és a két politikai alakulat közötti lehetséges együttműködésről tárgyaltak kedden Kolozsváron az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai. A felek abban állapodtak meg, hogy az együttműködésnek túl kell mutatnia az EP-választásokon, és február első felében ismét leülnek tárgyalni – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
A közlemény szerint Kelemen Hunor szövetségi elnöki hivatalában találkozott a Bíró Zsolt elnök által vezetett MPP-küldöttséggel. A tárgyaláson elhangzott, hogy az együttműködés során figyelembe kell venni a romániai magyar emberek legfontosabb célkitűzéseit: a szülőföldön való megmaradást, a kisebbségi jogok bővítését, valamint a közösségi autonómiaformákat.
Kelemen Hunor elmondta, az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban az RMDSZ álláspontja változatlan. „2014-ben figyelembe véve a 2012-es választások eredményeit, RMDSZ lista indítását tartjuk célravezetőnek. A szövetség nem kívánja feladni 25 éves arculatát, nevét, jelképét, hiszen azt a magyar emberek sorozatosan megerősítették. Ugyanakkor fontosnak tartom azt, hogy közös dolgainkról egyeztessünk, működjön a folyamatos párbeszéd az RMDSZ és az MPP között” – hangsúlyozta a szövetségi elnök a találkozót követően.
A megbeszélésen az RMDSZ részéről jelen volt Borbély László politikai alelnök, Kovács Péter főtitkár és Nagy Zoltán, a szövetségi elnök kabinetvezetője.
FRISSÍTÉS: Az MPP tárgyalódelegáció tagja, Kulcsár Terza József a maszol.ro-nak elmondta: a párt vezetősége hétfő délután "rögtönzött ülést" tart Kolozsváron, csak ezután tájékoztatják a sajtót az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásokról.
maszol.ro/közlemény,

Az RMDSZ és az MPP közti tárgyalásoknak túl kell mutatniuk az EP-választásokon
Kelemen Hunor szövetségi elnök tegnap délben, Kolozsvárott, az RMDSZ Elnöki Hivatalában találkozott a Bíró Zsolt elnök által vezetett MPP- küldöttséggel.
Az RMDSZ és az MPP közti találkozón az Európai Parlamenti választásokról, és a két politikai alakulat közötti lehetséges együttműködésről tárgyaltak a felek, megállapodva abban, hogy az együttműködésnek túl kell mutatnia az európai parlamenti választásokon, és figyelembe kell venni a romániai magyar emberek legfontosabb célkitűzéseit: a szülőföldön való megmaradást, a kisebbségi jogok bővítését, valamint a közösségi autonómiaformákat.
Kelemen Hunor az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban ismertette a Szövetség álláspontját. "2014-ben figyelembe véve a 2012-es választások eredményeit, RMDSZ-lista indítását tartjuk célravezetőnek. A Szövetség nem kívánja feladni 25 éves arculatát, nevét, jelképét, hiszen azt a magyar emberek sorozatosan megerősítették. Ugyanakkor fontosnak tartom azt, hogy közös dolgainkról egyeztessünk, működjön a folyamatos párbeszéd az RMDSZ és az MPP között" – hangsúlyozta a szövetségi elnök a találkozót követően.
A felek abban is megállapodtak, hogy az RMDSZ és az MPP között újabb találkozóra kerül sor február első felében. A megbeszélésen az RMDSZ részéről jelen volt Borbély László politikai alelnök, Kovács Péter főtitkár és Nagy Zoltán, a szövetségi elnök kabinetvezetője.
Népújság (Marosvásárhely),

Kiosztották az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Kézdi Imola színész, Vida Gábor író és Veres Szabolcs képzőművész vehette át kedden Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat. Az elismerést tavaly alapította az RMDSZ azzal a céllal, hogy olyan személyeknek vagy szervezeteknek adja át, akik kultúránk megőrzéséhez, gyarapításához járultak hozzá.
Kedden délután, Kolozsváron adták át a tavaly alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat, ezúttal egy színésznő, egy író és egy képzőművész munkáját méltatták. A díjat kedden délután a Sétatéri Kaszinóban adta át Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az eseményt Bogdán Zsolt beszéde nyitotta meg, aki arra hívta fel a figyelmet, a kortárs életet jelent, az élet pedig bizonyítékul szolgál.
Kelemen arról beszélt, a kultúra a mindennapok része, számunkra minden egyes nap a kultúráé, hiszen mindannyian beleszületünk, identitásunk fontos része.
A színművészetnek szánt díjat a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, Kézdi Imola vehette át, akiről laudációjában színésztársa, Hatházi András azt mondta: időnként azt gondoljuk, az ember helyettesíthető, de ez nem így van - főleg amikor megkerülhetetlen, mint Kézdi Imola.
„Aki figyeli a kortárs magyar irodalmat, az láthatja, hogy Erdélynek végre-valahára ismét konjunktúrája van, innen már Trianon-regényt is lehet írni” – fogalmazott Lövétei Lázár László költő a Vida Gábor írót méltató beszédében, így folytatva az Ahol az ő lelke című regény kapcsán: „nem akarok hízelegni, de a legújabb erdélyi történetek közül az övé a legjobb.”
A harmadik díjat Veres Szabolcs képzőművész vehette át, akiről Ferenczi Szilárd, a Filmtett szerkesztője beszélt. Veres Szatmáron született, neoexpresszionista alkotásai azonban világszerte láthatók: az Egyesült Államokban, Hollandiában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, és természetesen Magyarországon, Romániában is.
Kustán Magyari Attila
maszol.ro,

Borboly-ügy – A vádirat újraírását kérte a védelem
A vádirat újraírását kérte a védelem a Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök ellen hivatali visszaélés címén folyó per csütörtöki marosvásárhelyi tárgyalásán. A bíró egy hét múlva dönt.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott politikus ügyvédje arra hivatkozott, hogy a vádirat ellentmondásokat tartalmaz – közölte az Agerpres hírügynökség. Az ügyvéd szerint a vádiratban megannyi hivatkozás van arra, hogy Borboly Csaba okirat-hamisításra bujtotta fel munkatársait, pedig maga az ügyészség is ejtette ezt a vádat.
„Az ügyészség egyfelől ejtette az okirat-hamisításra való felbujtás vádját, vagyis megállapította, hogy a vitatott iratok nem minősülnek hamisnak a büntető törvénykönyv értelmében, de a vádiratban egyre másra megjelenik, hogy okirat-hamisításra bujtott fel, és hamis iratokat használt" – idézte a hírügynökség az ügyvédet. A védő szerint az ellentmondásra a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) sajtóközleményei is ráerősítettek.
A csütörtöki tárgyaláson az ügyész azzal magyarázta a vádirat okirat-hamisításra vonatkozó utalásait, hogy ezekkel próbálták jelezni azt a kontextust, amelyben a Hargita megyei politikus elkövette azokat a cselekményeket, amelyekkel vádolják. Válaszában az ügyvéd kijelentette, a védelemnek konkrét és világos vádat kellene cáfolnia. „Nem lehet kontextuálisan védekezni" – érvelt az ügyvéd. Az ügyet tárgyaló bíró jövő csütörtökre halasztotta a vádirat esetleges visszaküldéséről szóló döntést.
Borboly Csaba Hargita megyei önkormányzati elnök, Sófalvi László volt alelnök, Pálffy Domokos volt önkormányzati képviselő és tíz társuk ellen szeptember 16-án emelt vádat a DNA. A vád szerint az önkormányzati vezetők 2010 és 2011 között sorozatosan követtek el közérdeket sértő hivatali visszaéléseket Hargita megyei útépítési ügyekben, és 4,88 millió lej (331 millió forint) kárt okoztak a megye költségvetésének.
Borboly Csabát és három társát május 13-án őrizetbe is vették, de a bíróság elutasította az előzetes letartóztatásukra tett indítványt. A Hargita megyei önkormányzat vezetője az ellene folyó vizsgálat miatt három hónapig nem tölthette be a választások útján szerzett tisztségét.
MTI
Erdély.ma,

Kölcsey a Föld körül – Százezer diák szavalta együtt a Himnuszt
Kárpát-medence-szerte programok ezreivel ünnepelték tegnap a magyar kultúra napját. Az eseménysorozat kiemelkedő kezdeményezése az Együtt Szaval a Nemzet program volt, amelybe a világ magyar nyelvű általános és középiskolái jelentkezhettek, a cél pedig az volt, hogy a diákok egyszerre szavalják el Kölcsey Ferenc Himnuszát, amelyet a szerző 1823-ban éppen ezen a napon fejezett be Szatmárcsekén.
A becsült adatok szerint a Google+ Hangouts on Air – azonnali internetes közvetítések létrehozására szolgáló – funkcióján keresztül 15 000 iskola 100 000 diákja skandálta együtt a Himnuszt.
Bár a résztvevőkről pontosabb adatok szerdán még nem voltak, az biztos, hogy az erdélyi iskolák közül a kolozsvári részt vett a programban. Solymosi Zsolt aligazgatótól megtudtuk, mintegy 190 diákjuk szavalt együtt, és bár a többi résztvevőről nem volt tudomása, Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész – aki kitalálta és vezényelte a közös versmondást – köszöntőjében Marosvásárhelyt is felsorolta a résztvevő városok között, de jelentkeztek iskolák Amerikából és Ausztráliából is.
A kolozsvári tanintézet már napokkal ezelőtt regisztrált a www.egyuttszavalanemzet.hu oldalon. A kezdeményezés YouTube-csatornáján, a YouTube.com/egyuttszavalanemzet oldalon a vezénylésnek helyet adó Budajenői Általános Iskola diákjai Jordán Tamás vezetésével elszavalták a Himnuszt, az itteni idő szerint délelőtt 11 órakor kezdődő élő kapcsolást látva pedig valamennyi résztvevő tanintézet bekapcsolódott a szavalásba.
Solymosi Zsolt elmondta: a vetítés hangját levették, hogy a hangeltolódás ne okozzon kellemetlenséget, így a felirat és Jordán Tamás kézmozdulataihoz igazodva szavaltak, apró kellemetlenséget, parányi elbizonytalanodást mindössze az okozott, hogy a rendszer túlterheltsége miatt néhány másodpercre lefagyott az élő közvetítés. „Minden esetre nagyon megható, felemelő érzés volt ennyi ünneplőbe öltözött diákot látni, amint Kölcsey művét szavalják” – összegezte az aligazgató.
A Magyar Televízió egyébként a kolozsvári helyszínen – és a Kárpát-medence több más iskolájában – is forgatott, így a szerda esti Híradóba is bekerül egy összefoglaló. A tervek szerint a résztvevő iskolák feltöltik a YouTube-csatornára saját kisfilmjeiket, amelyekből a későbbiekben egy kollázst állítanak össze a projekt szakemberei.
Április 11-ig – a magyar költészet napjáig – a részt vevő iskoláknak lehetőségük van további szavalatokat is feltölteni, és a legnézettebbeket, illetve a legnagyobb tetszést kiváltókat jutalmazzák. A díjakat a magyar költészet napján adják át.
Az Együtt Szaval a Nemzet programot a következő években is folytatni kívánják, a vezénylésnek helyet adó következő iskolát pedig a mostani résztvevők közül választják majd ki. „Célunk a kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon. A világ több ezer magyar nyelvű iskoláját figyelembe véve ezzel egy hosszú távú programot indítunk útjára, melynek évente újabb és újabb határon belüli és külhoni település ad majd otthont” – fogalmazott Szőcs Géza kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó a rendezvénnyel kapcsolatos korábbi közleményében.
Határon átívelő kulturális együttműködés
A szerdai ünnepnapon írt alá együttműködési megállapodást Gyula és Nagyszalonta polgármestere, hogy ápolják és sikeresen közvetíthessék Európa felé közös kulturális értékeiket, hagyományaikat, gazdag népművészetüket. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere az aláírás előtt az MTI-nek elmondta: Gyula és Nagyszalonta magyar zenetörténet és irodalom két nagy géniuszának, Erkel Ferencnek és Arany Jánosnak a szülővárosai.
Kiemelte: Gyulát sokan Erdély kapujának tekintik, itt lépik át az utazók a magyar–román határt. A Gyulára érkező turisták szívesen kalandoznak át a Partiumba és Erdélybe, a két város közös programokat kínál a gyógyfürdőbe látogató turisták és az Erdélybe átutazók részére. A polgármester a megállapodást részletezve kiemelte a közös kulturális és területfejlesztési konferenciák, kiállítások és egyéni tárlatok szervezését.
Az Arany János Társaság közreműködésével nagyszalontai és gyulai irodalmi programok lesznek, a múzeumok éjszakáján az emlékhelyek közös programmal várják az érdeklődőket. Görgényi Ernő hozzátette: a megállapodás egyik kiemelt fejezete a gyulai románság kapcsolatfelvételének erősítése a romániaiakkal Nagyszalontán, valamint az ottani magyarság kapcsolatainak erősítése az anyaországiakkal.
A turisztika területén a határ két oldalán élő lakosság és a vendégek részére a jövőben látogatóprogramokat szerveznek idegenvezetéssel. A gyulaiak a várfürdőbe, a várszínházba és az Erkel Ferenc zeneszerzőhöz kapcsolódó városi eseményekre szerveznek látogatásokat, a nagyszalontaiak az ottani hasonló rendezvényekre – beszélt a részletekről Görgényi Ernő. Az együttműködési megállapodást a gyulai polgármester és Török László, Nagyszalonta polgármestere írta alá a nagyszalontai Arany-palotában.
Váradi emléktábla Erkelnek
A szakadó esővel dacolva ünnepelték a magyar kultúra napját a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem udvarán, ahol szerdán felavatták a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc emléktábláját. Az egybegyűltek ernyőikbe kapaszkodva, a tanintézet vegyeskarával közösen énekelték el a „nemzeti imát”, majd sorra helyezték el koszorúikat a berettyóújfalui szobrászművész, Kurucz Imre alkotása körül.
Nagyvárad idén is a magyarországi Berettyóújfaluval közösen állította össze a kultúranapi programjait. Noha az eseményt a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezte – többek között a Bethlen Gábor Alap támogatásával –, ezúttal a két rivális magyar párt, az EMNP és az RMDSZ is képviseltette magát, közösen rótták le tiszteletüket a zeneszerző előtt.
Marosvásárhelyen négy napon át tartó rendezvénysorozatot szerveztek – a szerdai ünnepnapon pedig a Studium Alapítvány harmadik alkalommal szervezte meg a 24 órás felolvasómaratont. Az Olvass fel Marosvásárhelyért! Elnevezésű akció idei tematikája szerint a résztvevők marosvásárhelyi magyar szerzők, illetve román alkotók magyarra fordított műveiből olvashattak fel.
A rendezvényen politikusok, írók, költők, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház több színművésze mellett a Sapientia egyetem rektora, Dávid László, illetve több tanára, és diákja is felolvasott, de bárki bekapcsolódhatott a felolvasásba néhány perc erejéig.
Varga László, Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár),

A vádiratban „felejtették” az ejtett vádakat?
Sorozatos halasztások után a csütörtökön délben a Marosvásárhelyi Táblabíróságon elkezdődhetett Borboly Csaba perének az érdembeli tárgyalása. A Hargita megyei önkormányzat elnöke és – egyetlen kivétellel – az összes többi vádlott kifogást emelt az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) pontatlannak minősített munkája ellen és újrafogalmazás végett a vádirat visszaküldését kérte.
A megjelent vádlottak és ügyvédjeik nem győzték hangsúlyozni, hogy a DNA felületes munkája miatt az ügyiratban bizonyos személyek ellen olyan vádak is szerepelnek, amelyek esetében az ügyészség korábban már megszüntette a nyomozást. A vádhatóság képviselője ennek ellenére kitartott az ügyészség eredeti álláspontja mellett, hangsúlyozván, hogy a Borboly-dosszié szakszerűen és a lehető legkorrektebb módon volt összeállítva. Az érvek ütköztetése közepette Mihaela Ramona Creţu bírónőnek többször is fel kellett emelnie a hangját és pénzbírsággal kellett fenyegetnie a jogi képviselők némelyikét.
„Nem értem, hogy lehet az, hogy a DNA a tavaly ejtette a magánokirat-hamisításra való felbujtással kapcsolatos vádat, melyet Borboly Csaba ellen fogalmazott, de közben a teljes vádirat erre az alaptalan megállapításra épül. Kérdem én, ilyen egymásnak ellentmondó vádak alapján miként lehet felépíteni a védelmet?” – méltatlankodott a tárgyalóteremből kilépő védőügyvéd, Sergiu Bogdan. Egy korábbi tárgyaláson a kolozsvári jogász azt kifogásolta, hogy a telefonlehallgatások során a DNA több ízben is összekeverte a vonal két végén lévő személyt.
A vádlottak közül mindössze a Jászvásáron élő Mandache Daniel Cristian nem jelent meg a bíróság előtt. A topográfus, családi okokra és az anyagiak hiányára hivatkozva, közjegyző előtt nyilatkozta, hogy nem szándékszik védekezni, inkább elfogadja a bíróság ítéletét.
Amint már korábban beszámoltunk róla, a DNA azzal vádolja a Hargita megyei önkormányzat elnökét és alelnökét, Borboly Csabát illetve Sófalvi Lászlót, hogy további tizenegy személlyel együtt egy útépítési korrupciós botrányba keveredtek. A DNA álláspontja szerint a megyeelnök indokolatlanul fizetett ki jelentős, útjavításra szánt összegeket annak a Stravia Group Kft.-nek, amely Pálffy Domokos megyei önkormányzati képviselő tényleges irányítása alatt működött. Ezzel állítólag az RMDSZ politikusa és feltételezett bűntársai 1,1 millió eurós kárt okoztak a román államnak.
Eredetileg az Országos Korrupcióellenes Ügyészség – amely a nyáron 24 órás őrizetbe vette Borboly Csabát – folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsította a megyeelnököt. A vádirat többször is hivatkozik a Borbolyékat feljelentő Kovács Árpád Andrásra. A jegyzőkönyv szerint az MPP volt megyei frakcióvezetője 2012. március 8-én fordult a DNA-hoz. Tanúvallomásában Kovács elismerte, hogy a dokumentumot ő írta alá, de azt állította, hogy részleteit nem ismerte, és azt sem tudja, kik fogalmazták meg.
A következő tárgyalást a jövő csütörtökön tartják.
Szucher Ervin |
Székelyhon.ro,

A román zászló kitűzését kéri a magyar pártoktól a prefektus
Dumitru Marinescu, Kovászna megye prefektusa arra készül, hogy a román zászló kitűzésére kötelezze a magyar pártokat – nyilatkozta csütörtökön a prefektus az Agerpres hírügynökségnek.
A prefektus elmondta, hamarosan mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), mind a Magyar Polgári Pártot (MPP), mind az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) levélben szólítja fel, hogy tegyenek eleget a törvényes előírásoknak, és tűzzék ki székházaikra a román nemzeti lobogót.
A prefektus megjegyezte, egy lakossági panasz alapján előbb a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) szólította fel a zászló kitűzésére. A párt illetékesei eleget tettek a felszólításnak, de Marius Obreja liberális szenátor egy beadványban azt kérte, hogy a törvényt a magyar pártok székházaira is alkalmazzák.
A prefektus elmondta, ha nem kerül ki a magyar pártszékházakra a zászló, kényszerítő eszközöket lesz kénytelen alkalmazni. Emlékeztetett arra, hogy a zászlóhasználatról szóló törvény előírja: a piros-sárga-kék zászlónak állandóan ott kell lobognia a közintézmények, politikai pártok, szakszervezetek székházain.
MTI |
Székelyhon.ro,

Trianon-regényéért díjazták
Tizenöt éves kora óta írogat Vida Gábor, s valamikor közben „író” is lett. Hogy mikor és miként, nemigen foglalkoztatja, mint ahogy az írói státus sem. Annál inkább foglalkoztatják a történetek. Októberben első regénye is megjelent, nem akármilyen témát dolgozva fel: Vida Gábor a trianoni Erdélyről írt. Többek között ezért díjazták a magyar kultúra napján. A húsz éve Marosvásárhelyen élő szerzőt a díjról, a regényéről, s az írói mibenlétről is kérdeztük.
Idén második alkalommal osztották ki az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat a magyar kultúra napja alkalmából. A három díjazott közül egy marosvásárhelyi, irodalom kategóriában ugyanis Vida Gábor vehette át a díjat az RMDSZ elnökétől, Kelemen Hunortól. Laudációjában elhangzott, regényéért díjazták az írót.
Vida Gábor első regénye ugyanis múlt év októberében jelent meg Ahol az ő lelke címen. „Írtam egy Trianon-regényt. Nagyjából. Vagyis egy olyan történetet, amely az első világháború végén, Erdélyben, itt Romániában játszódik. Ez a legújabb regényem, vagy inkább a regényem. Ekkora formátumú, ilyen nagy történetet ugyanis még nem írtam” – mondta az ominózus könyvről a szerző. Bevallotta azt is, hogy évekbe telt a történet megírása, ugyanis nem ismerte azt a korszakot, amelyben játszódik. „Nem ismerjük a kort, nem éltünk benne, nincsenek már szemtanúk sem, akik arról valójában mesélnének. S ahhoz, hogy megértsem, mi történt, hogyan éltek akkor az emberek, 1920-ban Kolozsváron például, ahhoz rengeteg anyagot kellett feltúrnom. Úgy tűnik, hogy mindent tudunk róla, de valójában nem tudunk semmit. Annyit tudunk, hogy Trianon. De mennyi volt a bor, s a sör? Volt-e fűtés? Mit csináltak az emberek? Hogyan közlekedtek? Mit ettek? Hogyan éltek? Minderről sok mindent elő kell szedegetni” – fogalmazott Vida. hozzátette: Trianon önmagában nem érdekes. Megtörtént, ami megtörtént az első világháború lezárásaként, de az emberek közben éltek. Minden nap enni, ruházkodni kellett. Az életnek millió egy gondja volt, s a szerzőt ez izgatta. A történetben van egy apa, aki elindul Amerikába, és egy fiú. Együtt indulnak el, aztán valamin összekapnak és szétválnak. És aztán megint találkoznak Kolozsváron.
Szász Cs. Emese |
Székelyhon.ro,

Ellehetetlenített civilszervezetek
„Az RMDSZ ellenzi a kormány azon kezdeményezését, amely a civilszervezetek által működtetett szociális szolgáltatások finanszírozási rendszerét változtatná meg. Ezzel a lépéssel a kormány hátrányos helyzetbe hozná a magyar egyházak szociális intézményeit is” – jelentette be ma Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
A főtitkár szerint ez a törvénytervezet a minisztériumi szintekről az önkormányzatok felé hárítaná a felelősséget, az önkormányzatok pedig nem kötelesek kipályáztatni ezt a szubvenciós kiírást, így a civilszervezetek jelentős támogatásoktól esnének el.
„A törvénytervezet továbbá kimondja, hogy a Szociális, Családügyi és Munkaügyi Minisztérium csak a vidéki szociális szolgáltatásokat fogja támogatni, ezáltal diszkriminálva a városokban működő szociális civil szervezeteket. A tervezetet ellenzők azt is kifogásolják, hogy a szociális szolgáltatások szubvencionálása nincs beillesztve egy átfogó finanszírozási rendszerbe, valamint, hogy a finanszírozási forma csak a személyzeti költségekre vonatkozik” – magyarázta a főtitkár.
Az RMDSZ ezt az álláspontot 2012-ben is képviselte, jelenleg Máté András Levente frakcióvezető a Parlament Jogi, fegyelmi és mentelmi bizottságában, Kerekes Károly képviselő a Munkaügyi és szociális védelmi bizottságban, illetve Erdei Dolóczki István képviselő, a Költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságban tartja fent a civil szervezetek által megfogalmazottakat. A törvénytervezet módosításáról a parlamenti bizottságok szintjén várhatóan január végén, február elején döntenek.
(RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad),

Négy év felfüggesztettet kapott Nagy Zsolt a postaügyben
Négy év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta pénteken a bukaresti legfelsőbb bíróság hatalommal való visszaélésért Nagy Zsolt volt távközlési minisztert (képünkön), a Román Posta telekügyében zajló perben. A bíróság súlyosbította az alapfokon kiszabott, három és fél évről szóló ítéletet.
Az ügyben szintén vádlottként szereplő Tudor Chiuariu volt igazságügyi minisztert, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusát, a szenátus jogi bizottságának jelenlegi elnökét három és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Mindkét volt minisztert több évre a közügyektől is eltiltotta végleges ítéletében a bíróság, amely Nagyot nyolc, Chiuariut pedig hat évre próbaidőre bocsátotta. A két volt tárcavezetőt azzal vádolta az ügyészség, hogy egy kormányhatározattal segítettek magántulajdonba átjátszani egy – a reális érték töredékére felértékelt – bukaresti állami ingatlant, amelyet a Román Posta tőkeapportként vitt be egy magáncégekkel közös vállalkozásba. A nyomozó hatóság szerint ezzel 8,6 millió eurós kárt okoztak az államnak.
A volt RMDSZ-es politikus korábban azzal védekezett, hogy a szóban forgó telek mindig a postáé volt, tehát nem képezte az állam közvagyonát, s mivel a magáncég egyik részvényese is maga a posta volt, szerinte nem keletkezhetett kár sem. A volt miniszter emlékeztetett, hogy ő csak kezdeményezte (illetve láttamozta) az említett kormányhatározatot, vagyis szerinte ez nem járhat jogi következményekkel, hiszen azt csak a kormány általi elfogadása emeli jogerőre, ami a teljes kabinet közös felelőssége. Nagy Zsoltot tavaly novemberben alapfokon három és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság, Chiuariut viszont felmentették. A január 13-án tartott utolsó tárgyaláson az ügyészség mindkét volt miniszter ellen öt és tizenöt év közötti letöltendő börtönbüntetést kért.
Nagyot tavaly decemberben nem jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság a stratégiai cégek privatizációjával kapcsolatos bűncselekmények miatt. Ugyanebben az ügyben Codruţ Sereș egykori gazdasági minisztert hazaárulás miatt hat, szervezett bűnözői csoporthoz való csatlakozás miatt pedig további öt év szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet ellen a legfelsőbb bíróság öttagú testületénél fellebbeztek a vádlottak.
Székelyhon.ro,

Vádat emeltek Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő ellen
Vádat emelt a legfőbb ügyészség Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője ellen, mert családtagjait alkalmazta marosvásárhelyi parlamenti irodájában – derül ki a legfőbb ügyészség pénteki közleményéből.
A képviselőt összeférhetetlenséggel vádolják, amiért fél évtől öt évig terjedő börtönbüntetést szabhat ki a törvényhozók esetében eljárni hivatott legfelsőbb bíróság.
A legfőbb ügyészség közleménye szerint Kerekes Károly 2006 és 2009 között két ízben tett javaslatot arra, hogy a képviselőház fiát alkalmazza parlamenti irodájában, és láttamozta a vele aláírt munkaszerződéseket. A vádhatóság szerint a képviselő három ízben vállalkozói szerződést is kötött fiával, illetve feleségével, ennek alapján a képviselőház csaknem 57 ezer lejt (3,8 millió forint) fizetett ki számukra.
Kerekes Károly az MTI-nek elmondta: Európában sehol sem számít bűncselekménynek családtagot alkalmazni asszisztensként vagy irodavezetőként a törvényhozók területi irodáiban, Romániában viszont értelmezési vita van erről. A politikus szerint csak a tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) értelmezi úgy a törvényt, hogy ez összeférhetetlenség.
Az RMDSZ politikusa összehasonlításképpen a francia nemzetgyűlést említette: tudomása szerint a párizsi törvényhozás csaknem hatszáz tagja közül ötven a saját feleségét alkalmazza és másik ötven különböző családtagjait. Szerinte az egyedüli megszorítás az, hogy meghatározzák, legfeljebb mennyi fizetést adhat.
Horia Georgescu, az ANI elnöke decemberben úgy nyilatkozott: az ügynökség fennállása óta 25 törvényhozó esetében állapított meg összeférhetetlenséget, nyolc esetben az ügyészség vádat is emelt. Az utóbbi évben a román parlament több ízben megpróbálta módosítani a törvényhozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, de azokat alaptörvénybe ütközőnek ítélte a román alkotmánybíróság.
Székelyhon.ro,

Román lobogót a magyar pártszékházra (Prefektusi csörte)
A román zászló kitűzésére kötelezné a magyar pártokat Dumitru Marinescu prefektus. Hivatalos átiratban arra szólítja fel az RMDSZ mellett a Magyar Polgári Pártot (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), hogy a jogszabályoknak megfelelően székházaikon helyezzék el a román nemzeti lobogót.
Az MPP nem sért törvényt azzal, hogy nem tűzi ki a román zászlót – szögezte le tegnap a Háromszék érdeklődésére a párt megyei elnöke. Ha egyenlő partnerekként kezelnének, akkor Uzon esetében például nem hoznának olyan döntést, hogy Székelyföld zászlaját el kell távolítani egy intézményről. Az MPP politikai párt, célkitűzése pedig Székelyföld területi autonómiája. Amennyiben a mi kéréseinket figyelembe veszik, egyenlő partnerként viszonyulnak hozzánk, akkor mi is eleget teszünk a másik fél részéről érkezőeknek – mondta Kulcsár-Terza József. Úgy vélekedett, Székelyföldön így is feszültség tapasztalható, s hogy az a továbbiakban elkerülhető legyen, „nem kellene ilyen dolgokba belekötni”.
Tegnap még nem kapott hivatalos értesítést a román zászló kitűzésére az EMNP háromszéki szervezete, a párttörvény azonban előírja ezt – vázolta lapunknak Benedek Erika. A néppárt megyei vezetője rámutatott, az EMNP-nek nincsenek hivatalosan pártszékházai, az EMNT irodáiban kaptak helyet, így nem tudják érvényesíteni a prefektusi kérést. Az RMDSZ háromszéki székhelyét is befogadó Martinovics Ignác utcai Beör-palota homlokzatán jelenleg a szövetség zászlója mellett a kék-arany színű, székely lobogót lengeti a szél. A román trikolór kitűzésére felszólító prefektusi levél ide sem érkezett meg tegnap. Ha kapunk ilyen jellegű átiratot, megvizsgáljuk, mit írnak a jogszabályok – fogalmazott kérdésünkre tömören Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke.
Dumitru Marinescu intézkedésének előzménye, hogy lakossági panasz nyomán korábban a Nemzeti Liberális Pártot (NLP) szólította fel a román nemzeti zászló kitűzésére – közölte az MTI. A politikai alakulat eleget is tett ennek, ám Marius Obreja liberális szenátor beadványában szorgalmazta, a törvényt a magyar pártok székházai esetében is alkalmazzák. A prefektus előrevetítette, amennyiben a magyar pártszékházakon nem helyezik el a román zászlót, kénytelen lesz kényszerítő eszközöket alkalmazni. Emlékeztetett, a zászlóhasználatról szóló törvény előírja: a piros-sárga-kék zászlónak állandóan ott kell lobognia a közintézmények, politikai pártok, szakszervezetek székházain.
Demeter Virág Katalin
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Hírsaláta
HÉT TITKOSSZOLGÁLAT TEHETETLENNEK BIZONYULT. Az Erdélyi-szigethegységben lezuhant repülőgép utasainak nagy késéssel történő mentése elképesztette a Washington Post újságíróit, s megjegyezték, Románia olyan 18 millió lakosú ország, melynek nincs külső ellensége, de hét titkosszolgálatot működtet, mégsem tudták órákig azonosítani a szerencsétlenség helyszínét. Egyik titkosszolgálat 40 millió eurót fektetett a 112-es egységes hívószám korszerűsítésébe, de a sebesülteknél levő hat mobiltelefon sem volt elég a helyszín bemérésére. (Gândul)
FELGYORSUL AZ ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS. A módosított alkotmány szövegtervezetébe tavaly az RMDSZ javaslatára került be a kisebbségek közösségi szimbólumainak használatát szavatoló cikkely: „A nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köz- és magánterületen az etnikai, kulturális, nyelvi és felekezeti identitásukat megjelenítő nemzeti szimbólumaikat.” Ha ez érvénybe lépne, nem lenne többé semmilyen alapja például a székely zászló ellen irányuló román hatósági hadjáratoknak. A Törvényhozói Tanács javasolta a cikkely törlését. Az RMDSZ-nek ez volt az egyik legfontosabb javaslata, amelyet sikerült tavaly elfogadtatnia az alkotmánymódosító bizottságban. Az alkotmánymódosítás folyamata azután gyorsult fel ismét, hogy a Szociál-Liberális Szövetség az év elején eldöntötte: a májusi európai parlamenti választásokkal egy időben szervezné meg a módosított alaptörvényről szóló népszavazást. (ÚMSZ) TAVASSZAL KORMÁNYÁTALAKÍTÁS. A leváltandó liberális miniszterek között lesz Daniel Chiţoiu, Mariana Câmpeanu. A szocdemek Dan Nicát, Rovana Plumbot cserélik le, mindkettő Európai Parlamenti képviselő szeretne lenni. Mircea Dușa, bár nem jeleskedett honvédelmi miniszterként, bizonyára új tárcát kap. Antonescu Klaus Johannisszal (miniszterelnök-helyettes) erősítené csapatát, de a szebeni szász polgármester eddig legalábbis azt nyilatkozta, hogy városában kíván maradni. (Gândul) RÁCS MÖGÉ KERÜLT VÎNTU. Jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Sorin Ovidiu Vîntut pénteken este a legfelsőbb bíróság. A börtönből tavaly májusban, egy év szabadságvesztés után szabadult üzletember ezúttal bűnpártolás miatt került a rácsok mögé. A vádak szerint Vîntu pénzelte a szökésben levő Nicolae Popát, akit az Országos Befektetési Alap csődjéért távollétében elítéltek. A tárgyaláson az utolsó szó jogán Vîntu az államfő bosszújának nevezte ezt a bűnvádi pert, és tagadta, hogy pénzelte volna Popát. Sorin Ovidiu Vîntu ellen további két bűnvádi eljárás van folyamatban. (Realitatea) DIGITALIZÁLJÁK KILENC ERDÉLYI MEGYE TELEKKÖNYVEIT. Ez megkönnyíti majd az ügyintézést, az adatok tárolását – írja a Ziarul Financiar. Egy megye telekkönyvi hivatala anyagának elektronikus formába mentése körülbelül 5,2 millió euróba kerül. Az összeget a román állam fizeti a központi költségvetésből. Az első kilenc megye: Bihar, Beszterce-Naszód, Fehér, Maros, Hargita, Brassó, Temes, Krassó-Szörény, az adatokat körülbelül négy év alatt vezetik be.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ajánlatok az RMDSZ-nek: MPP–SZNT-egyeztetés az autonómiastatútumról
A készülő autonómiastatútumnak rögzítenie kell, hogy a Székelyföldnek jogszabály-alkotási és végrehajtói hatásköröket kell kapnia, és regionális parlamentjét szabad, általános, közvetlen, titkos szavazással kell megválasztani – szögezte le Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Hétvégi egyeztetésük alkalmával egyetértettek abban, hogy nem képezheti vita tárgyát a Székelyföld határainak kijelölése – erről véleményük szerint helyi népszavazásokon kell dönteni –, a magyar nyelv pedig a románhoz hasonlóan hivatalos nyelv kell hogy legyen a Székelyföldön.
Amint arról beszámoltunk, az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet készít a Székelyföld autonómiájáról. A szövetség vezetői korábban többször is azt ígérték, hogy 2013 végéig közvitára bocsátják a tervezetet, amelyet február legelején nyújtanak majd be a parlamentnek. Erre azonban nem került sor, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig január 16-án úgy nyilatkozott, tovább dolgoznak a törvénytervezeten, majd a törvényhozás tavaszi ülésszakán nyújtják be azt a román parlamentben.
Izsák Balázs SZNT-elnök továbbá vasárnapi keltezésű közleményében leszögezte: a március 10-én Marosvásárhelyen sorra kerülő székely szabadság napján „csakis a székely nép autonómiatörekvéséről lehet szó, és nem pártok, szervezetek vagy ideológiai csoportok üzeneteiről". Rámutatott: bízik abban, hogy az SZNT céljaitól idegen üzeneteket egyetlen politikai szervezet sem fog megfogalmazni.
„Ezt a napot mindenkinek úgy kell megélnie mint a szolidaritás, az összetartozás napját, ezért nincs helye egyetlen olyan jelszónak vagy bekiáltásnak sem, amely bárkinek az emberi méltóságát sérti, legyen szó román nemzetiségű honfitársainkról vagy akár magyar közéleti személyiségről" – fogalmazott Izsák.
Krónika (Kolozsvár),

EP-választások: Tőkést támogatja az EMNT–EMNP
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hivatalosan is megerősítette: Tőkés Lászlót támogatják a májusi Európai Parlamenti választásokon.
A két szervezet hétvégi elnökségi ülésén közös célként jelölte meg azt, hogy az EP-képviselő (képünkön) folytathassa a hét évvel ezelőtt megkezdett munkáját az Európai Parlamentben.
A torockói elnökségi ülésen Toró T. Tibor, a néppárt elnöke felszólalásában rámutatott: tudomásul kell venni, hogy a magyar politikai szervezetek közti választási együttműködésre vonatkozó javaslataikat az RMDSZ vezetői elutasították, „világossá téve, hogy a belpolitikai megfontolások és a képviseleti monopólium számukra fontosabb, mint az autonómia és annak brüsszeli képviselete”.
Ezért, mint mondta, az EMNT és a néppárt elnöksége számba vette – immár nemcsak az elméleti lehetőség, hanem a megvalósíthatóság szempontjából is – a választási koalíción túlmutató egyéb megoldásokat. Ezek közül megfontolásra méltónak találták az önálló jelöltlista állítását a néppárt jelével, illetve Tőkés László függetlenként való indulását, aki a tanácskozáson kijelentette: ha más megoldás nincs, bármelyik lehetőségre készen áll.
Az elmúlt hetekben mindkét szervezet vezetői többször is nyilatkoztak arról, hogy az erdélyi magyar autonómiatörekvések és a Kárpát-medencei magyar ügy megjelenítése szempontjából a legjobb megoldás egy választási koalíció létrehozása lenne, listavezetőnek pedig Tőkés László lenne a legalkalmasabb, hogy az erdélyi magyarságnak széles társadalmi támogatottságú, erős képviselete legyen Brüsszelben.
A két elnökség tagjai továbbá áttekintették a magyarországi választásokra vonatkozó regisztrációs folyamat helyzetét is. Elhangzott: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács irodái a következő hetekben is nyitva állnak mindazok előtt, akik erdélyi magyar állampolgárokként szeretnének részt venni a magyar Országgyűlési választásokon, munkatársai pedig minden segítséget megadnak a regisztrációhoz. A néppárt tagjai és önkéntesei saját környezetükben közvetlen kapcsolat útján segítenek abban, hogy Erdélyben minél többen szavazhassanak.
„Az EMNT és néppárt egyaránt arra biztat, hogy külhoni magyar állampolgárokként nem csupán az ebből fakadó demokratikus kötelességből, hanem nemzeti összetartozásunk cselekvő bizonyítékaként éljünk első ízben kapott választójogunkkal a magyarországi választásokon" – olvasható a torockói elnökségi ülést követően kiadott sajtóközleményben. A tanácskozáson továbbá megerősítették a két szervezet értékelvű stratégiai partnerségét és egyeztették az idei esztendő kiemelt eseményeivel kapcsolatos terveiket is.
Krónika (Kolozsvár),

Kamikaze
Nem tűnik könnyen teljesíthető feladatnak az erdélyi magyarság számára, hogy megőrizze brüsszeli képviseletét a májusi Európai Parlamenti választáson.
Az RMDSZ – elutasítva a két kisebbik alakulat, az EMNP és az MPP által javasolt koalíciós formulát – számításai szerint önerőből is képes lesz teljesíteni az ötszázalékos bejutási küszöböt, tehát esetében nem áll fenn a politikai együttműködés kényszere. A szövetség két képviselői hely megszerzését megcélozva vág neki a megmérettetésnek, eleve nem tartva veszteségnek egy mandátum esetleges elveszítését. Mindezt az alakulat vezetői azzal magyarázzák, hogy a 2009-ben az összefogás listáján bejutott Tőkés László amúgy sem az RMDSZ-t, annak politikáját képviselte az uniós törvényhozásban.
Bár öt évvel ezelőtt nem kért a számára a közös jelöltlistán felajánlott negyedik helyből, az MPP ezúttal hajlik arra, hogy jelöltje a tulipán színeiben szerepeljen a „félkoalíciós" lista valamelyik pozícióján, amelyről az RMDSZ-en belüli helyezkedéseket ismerve nehezen hihető, hogy befutó lenne.
Eddigi kiváró álláspontján túllépve az EMNP végül afelé hajlik, hogy önálló jelöltlistát állít, vagy független jelöltként Tőkés Lászlót indítja a választási versenyben. Ami a néppárt részéről logikus döntésnek tűnik, hiszen politikai alakulatként akkor is elsődlegesnek kell tartania a választási részvételt, ha ennek kimenetele a 2012-es romániai parlamenti megmérettetésen szerzett szerény eredményének tükrében kamikazeakciónak ígérkezik a fiatal alakulat számára.
Az összefogás hiányán túlmenően a magyar alakulatok számára az jelenti a legnagyobb kihívást az idei EP-választáson, hogy az alkotmánymódosításról szóló referendum miatt az országos részvétel valószínűleg meghaladja a korábbi, harminc százalék alatti arányt. Arról nem beszélve, hogy az erdélyi magyar választókat ma már nem lehet csak azzal az érveléssel urnák elé csalogatni, miszerint azért fontos a brüsszeli jelenlét, hogy ne nélkülünk döntsenek rólunk.
Hiszen az európai fórumok többször, például a polgári kezdeményezések esetében is kinyilvánították: nem hajlandóak állást foglalni kisebbségi kérdésekben. Ilyen körülmények között nemhogy a három, de a két képviselői hely megszerzése is kétséges.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

. Az erdélyi magyar közgyűjtemények rendszerezéséről egyeztettek
Az erdélyi magyar közgyűjtemények gyűjtési területének összehangolásáról tartott megbeszélést Kolozsváron az RMDSZ kezdeményezésére létrejött Kulturális Autonómia Tanács (KAT) és az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) a hét végén.
A magyar többségű irányítás alatt álló múzeumok, könyvtárak, felsőoktatási intézmények és egyházi levéltárak képviselőivel folytatott egyeztetés célja egy minden területet lefedő intézményi gyűjtési kör létrehozása, amely segít megőrizni az erdélyi magyarság szellemi hagyatékát, megőrzésére, jövőjének biztosítására.
„Sajnos nagyon sok olyan – elsősorban levéltári jellegű – hagyaték található Erdély-szerte, amelynek bizonytalan a jövője. A közvélemény számára nem egyértelmű, hogy a különböző hagyatékok elhelyezése hol biztosítja azok megőrzését, szakszerű tárolását, feldolgozását, kutathatóvá tételét, ezért egyre többen magyarországi elhelyezésében gondolkodnak" – hangsúlyozta Székely István, a KAT elnöke. Hozzátette, több olyan esetről is tudnak, amikor egyik-másik intézmény – elsősorban helyhiány miatt, vagy pedig a gyűjtési terület jellege okán – visszautasította az örökösök értékes felajánlását.
„A mostani tanácskozást egy hosszabb egyeztetés első lépésének szántuk. Kitértünk az erdélyi nagyvárosok intézményeivel való együttműködésre, a levéltári hagyatékok digitalizálására, a fondjegyzékek – a levéltár nyilvántartási segédletei – összeállításának nehézségeire" – fejtette ki Székely István. A KAT elnöke rámutatott, elkezdték a gyűjtési területek pontosítását, e tekintetben az okoz gondot, hogy a múzeumok jelentős része egy-egy régió teljes lefedésében gondolkozik, és nem valamely szakterület összerdélyi gyűjtésében.
„Jelenleg is vannak szakosodott intézmények: az EME a tudományos jellegű hagyatékokat gyűjti, az EMKE az irodalmi jellegűeket, a Székely Nemzeti Múzeum új részleget hozott létre az 1945 utáni kortárs és modern erdélyi magyar képzőművészet összegyűjtésére. Halaszthatatlannak tűnik az 1989 utáni kiadványokat összegyűjtő könyvtár létrehozása, ugyanakkor jelenleg esetleges a természettudományi jellegű hagyatékok befogadása" – fogalmazott a KAT elnöke.
Krónika (Kolozsvár),