Székely Ervin: Összefogás vagy zsarolás?
Borboly Csaba szerint Tőkés Lászlót ismét az RMDSZ-listán kellene indítani a jövő évi EP-választásokon. A Hargita megyei tanácselnök ezt a véleményét két érvvel támasztja alá. Az egyik a Szövetség társadalmi támogatottságának folyamatos csökkenése, a másik a magyar összefogás fölöttébb szükséges volta.
Ami az előbbit illeti, az vitathatatlan, de következmény és nem ok. Az okokról a politikus csak keveset és homályosan ír. Sejtetni engedi, hogy a szervezeten belül gáncsoskodnak a feltörekvő politikusokkal (vélhetően vele), és baj lenne az úgynevezett káderpolitikával is: olyanok kapnak felfutási lehetőséget, akiknek kizárólagos „érdemük” az, hogy nem kedvelik őt (mármint Borbolyt).
Meglehetősen felszínesnek tetsző elemzés a Borbolyé az RMDSZ szavazatvesztéséről. Megítélésem szerint a Szövetségnek nagyobb gondjai is vannak, mint az, hogy egyesek megpróbálnak keresztbe tenni Borboly Csabának. Jómagam sokkal inkább hajlok arra, hogy a gondok okát a képviseltek valós prioritásai és az RMDSZ retorikája közötti egyre nagyobb különbségben lássam. A jól hangzó, de megvalósíthatatlan projektek (Minority SafePack, autonómia) uralják az RMDSZ közbeszédet, miközben a tagság jelentős részének a szociális, oktatási, egészségügyi problémák okozzák a legtöbb gondot. Nem segíti az RMDSZ megítélését az sem, ha lényeges, országos kérdésekben, mint például a régiósítás, az RMDSZ vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek (például épp a hivatkozott politikus vizionált egy Hargita, Kovászna, Maros, Beszterce-Naszód régiót, miközben az RMDSZ már évek óta benyújtotta saját elképzelését a gazdasági-fejlesztési régiók kialakításáról), de ide sorolhatnám a Hargita Megyei Tanács elnökének javaslatát arról, hogy Tőkés esetlegesen az RMDSZ-listáján induljon, s annak hanyadik helyét foglalja el.
Ez utóbbinak olyan taktikai és elvi döntésnek kellene lennie, amely a Szövetség belső fórumain lefolytatott viták eredményeként születhetne meg. Meglehetősen visszatetsző, ha valaki a legitim szervezeti fórumokat megkerülve profitálni kíván a választók egy körében bizonyosan népszerű gondolat felvetéséből.
Tartok tőle tehát, hogy a szavazatvesztésnek az igazi oka a minden bizonnyal létező gáncsoskodások és kontraszelekciós mechanizmusok mellett elsősorban a Szövetség belső nyilvánosságának, demokráciájának a sérülése, a politikai program reális alapokra helyezésének késlekedése, a populista jelszavaknak tett engedmények – ezen a helyzeten Tőkés felvétele a listára nem segítene, hanem épp ellenkezőleg, rontana.
Ami pedig az összefogás szükségességét illeti, annak a szavazatok maximálásán túl tartalmi elemei is kellene hogy legyenek. Ennek hiányában 2009-ben pontosan az történt, amit most Borboly javasol, a következmény pedig az lett, hogy az RMDSZ három EP-képviselőjéből kettő a Szövetségért, egy pedig ellene politizált az Európai Parlamentben. És bár a politikában nincs sok helye a morális megfontolásoknak, nem tartható sem etikus, sem célravezető megoldásnak, hogy miközben Winkler Gyula erején felül teljesítve képviselte az RMDSZ érdekeit, most azért kellene kampányolnia, hogy Tőkés még öt évig „ciánosbélázhasson” az EP-ben.
Tőkés felvétele a listára az RMDSZ aktíva és a tagság számára azt bizonyítaná, hogy a politikai karriernek a Szövetségben a szorgos és elkötelezett munkán kívül van egy másik útja is, nevezetesen a zsarolás.
Azzal a taktikai megfontolással kapcsolatban, miszerint ha Tőkés nincs a listán, akkor elképzelhető, hogy az RMDSZ nem jut be az EP-be, arra szeretnék figyelmeztetni, hogy a kérdés kétélű. Mert ő valóban megmozdíthatja az EMNP néhány százalékát, de könnyen eltávolíthatja az RMDSZ hagyományos szimpatizánsait, akik nem éreznék magukat képviselve a Tőkés által fémjelzett listán. Amit az RMDSZ nyerne a réven, azt – ha nem jóval többet – elveszítené a vámon. Maszol.ro

Számítások
Közös magyar listán szívesen indulna együtt az RMDSZ jelöltjeivel, az RMDSZ listáján viszont nem hajlandó indulni a jövő májusi EP-választáson, jelentette be Tőkés László.
Kérdéses azonban, hogy az RMDSZ hajlandó lenne-e a 2009-es konstrukció megismétlésére. Akkor ugyanis Tőkés és az RMDSZ jelöltjei közös erdélyi magyar listán indultak. Ennek megismétlődése korántsem kizárt. Már amennyiben megfelel mindkét fél számításainak.
Tőkés László alighanem személyes tekintélyére alapoz, arra, hogy az erdélyi magyarság számára továbbra is az 1989-es rendszerváltás szimbóluma.
Budapest támogatása is fontos tényező, akárcsak a románság rendkívül alacsony részvételi aránya az EP-választásokon. Mindezek olyan önbizalom-fokozó tényezők, amelyek keményebb alkupozícióba emelik a temesvári népfelkelés hősét. Ezek alapján megkockáztathatja, hogy feltételeket szabjon.
Az RMDSZ-nek is alighanem megvannak a maga számításai, melyek révén keményen alkudhat Tőkéssel. Mindenekelőtt az erdélyi magyarság támogatására alapoznak: magyar kihívói nem tudták megszorítani, sőt, tavaly – válságos időkben vállalt, népszerűtlen kormányzási erodálás után – nagyobb támogatottságra tett szert, mint négy évvel korábban, holott akkor csak egy kihívója volt, tavaly viszont már kettő. Ráadásul az RMDSZ-nek megvan az olajozott apparátusa, egész Erdélyt behálózó helyi szervezetei, ifjúsági társszervezetei, sőt, immár női szervezetei is. Ellenben az EMNP-nek csak itt-ott vannak helyi szervezetei, intézményes hálózatát össze sem lehet hasonlítani az RMDSZ-ével.
Ráadásul ellenzéki pozícióban az RMDSZ népszerűsége nem erodálódik tovább, noha tevékenysége inkább elvi szinten maradt.
Pozíciói meglehetősen erősek, Kelemenéknek nem szükséges engedményeket tenniük Tőkés felé.
Mindezek azonban csak a kezdeti csatazajok, a kétoldalú tárgyalások ideje még előttünk áll.
Chirmiciu András
Nyugati Jelen (Arad)

Nem veszélyezteti az erdélyi magyar EP-képviseletet a kettős állampolgárság
Csökkenhet a saját hazájuk pártjaira szavazó romániai magyarok száma a jövő évi európai parlamenti választáson amiatt, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkezők maguk dönthetik el: romániai vagy magyarországi párt listájára adják-e le a szavazatukat – írta hétfőn a România Liberă című napilap. Az újság szerint a 2014-es EP-választás alkalmából először fordulhat elő a kedvezményes honosítás következtében, hogy a romániai magyarok nagyobb számban maguk dönthetik el, romániai vagy magyarországi jelöltekre szavaznak-e.
Csökken a szavazóbázis a kettős állampolgárok miatt?
A lap feltételezése szerint a romániai magyarok egy része a magyar külképviseleteken fog voksolni, hogy „így fejezze ki a Fidesz és Orbán Viktor iránti háláját a kettős állampolgárságért”. Emiatt a romániai magyarok már kevesebb, mint 7 százalékot fognak képezni a romániai szavazók körében, és csökkenni fog a magyar szavazóbázis. A lap megállapítja, hogy amennyiben mindhárom erdélyi magyar párt külön-külön vesz részt a választáson, akkor az RMDSZ esetében fennáll az a „komoly kockázat”, hogy nem éri el az EP-be való bejutást biztosító 5 százalékos küszöböt.
A lap szerint Tőkés László EP-képviselő akár függetlenként indul Romániában egy újabb mandátumért, akár a Fidesz listáján, elegendő szavazatokat vonhat el az RMDSZ-től, hogy ez utóbbi szervezet ne jusson be az európai törvényhozói testületbe, és Tőkés legyen az egyedüli erdélyi magyar képviselő Brüsszelben. A România Liberă megállapítja: ez a forgatókönyv alaposan megváltoztathatja a romániai magyar közösségen belüli politikai erőviszonyokat, ami a magyar politikusok diskurzusának a radikalizálódásához és Erdélyben újabb nemzetiségi feszültségek megjelenéséhez vezethet – olvasható a lapban.
Csak egy tagállamban lehet szavazni az EP-választásokon
Székely István politológus lapunknak elmondta: az Európai Unióban (EU) a választópolgár csak egy tagállamban érvényesítheti szavazati jogát. A magyarországi EP-választásokon részt vehet az EU bármely tagállamának választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja. Tehát a választójog ebben az esetben nem magyar állampolgársághoz kötött – például az a román állampolgár is szavazhat, akinek Magyarországon van az állandó lakóhelye.
Tőkés László indul, de nem RMDSZ-listán
Tőkés László a Mediafax hírügynökségnek a hétvégén megerősítette, hogy 2014-ben indul az európai parlamenti választáson, de határozottan cáfolta a híresztelést, miszerint RMDSZ-listán pályázna újabb mandátumra. Tőkés – akit az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szombati nagyváradi tisztújító küldöttgyűlésén újraválasztottak a szervezet elnökévé – az erdélyi magyar pártok közötti választási szövetség lehetőségéről beszélt, nem zárta ki viszont azt sem, hogy esetleg függetlenül, vagy „más felállásban” induljon az EP-választáson.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke lapunk érdeklődésére kijelentette: egyelőre csak arról van tudomása, hogy Tőkés László – amint azt júniusban bejelentette – indul a jövő évi európai parlamenti választáson. Emlékeztetett továbbá, hogy az EMNP szeptemberben ismételten tárgyalást kezdeményezett az RMDSZ vezetőségével négy témakörben, többek között, az európai parlamenti választást illetően. A néppárt elnökségének határozott álláspontja, hogy erős európai magyar képviseletet az erdélyi magyar politikai erők megállapodása eredményezhet. Szilágyi Zsolt kifejtette: Tőkés László, az EMNP védnökeként is támogatja az erdélyi magyar politikai erők összefogását.
Kovács Péter kizártnak tartja a választási szövetséget
Az ügyben megkérdeztük Kovács Pétert is, aki elmondta, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) november 23-i marosvásárhelyi ülésén elfogadja az európai parlamenti képviselői jelölési szabályzatát, és várhatóan jövő év elejére elkészül az RMDSZ végleges jelöltlistája. Az RMDSZ főtitkára teljes mértékben kizártnak tekinti egy esetleges választási szövetség létrejöttét az erdélyi magyar politikai erők között. Kovács Péter hangsúlyozta, az RMDSZ mindig önállóan indult a választásokon, így 2009-ben is, amikor Tőkés László a szövetség listavezetője volt. „Semmi nem indokolja azt, hogy jogi értelemben választási koalíciót hozzunk létre” – hangsúlyozta az RMDSZ főtitkára, kiemelve, hogy minden RMDSZ-tag egyforma eséllyel pályázhat az EP-képviselői jelöltségre. „Ha például egy Tőkés László nevű RMDSZ-tag indul ebben a folyamatban, ugyanolyan esélye van neki is, mint más jelentkezőnek” – fejtette ki Kovács Péter.
Kiss Tamás: Eltűnik a különbség a magyar és román részvétel között
Kiss Tamás szociológus szerint a 2014-es EP-választások alkalmával a magyar és a román részvétel közötti különbség csökkenni fog.
Mindkét Európa-parlamenti választáson a magyarok részvétele jóval meghaladta az országos átlagot, az elmúlt 23 évben csakis e két alkalommal, 2007-ben és 2009-ben tapasztalhattunk ilyen eltérést. Úgy vélem, hogy ennek a különbségnek elsősorban nem az erdélyi magyar politikai erők összefogása vagy ellenkezőleg, az ezek közt kialakult versenyhelyzet az oka, ahogy azt korábban feltételeztük, hanem egyszerűen az, hogy az erdélyi magyarok körében sokkal kedvezőbb kép alakult ki az Európai Unióról, mint a románoknak. Ez nem meglepő, hiszen az egész magyar politikai elit az EU-csatlakozást megelőző évtizedekben azt sulykolta a köztudatba, hogy az unió kisebbségi kérdések terén is megoldást jelent majd. Az elmúlt időben azonban ez a bizalmi többlet megcsappant, a magyaroknak az EU-hoz való viszonyulása megváltozott, kezd közelíteni a románokéhoz. Véleményem szerint ez jelenti a fő problémát. Felméréseinkből arra következtetünk, hogy jövőre már nem lesz ekkora különbség a románok és magyarok részvétele között, mint az elmúlt két választáson, függetlenül attól, hogy lesz-e összefogás vagy sem.
A szakértő szerint nagy kérdés, megbírja-e a külön indulást az erdélyi magyarság, pontosabban a különindulásnak milyen formáit bírja el. Véleménye szerint nem valószínű a 2007-es helyzetnek a megismétlődése, mármint hogy Tőkés is mandátumot nyer, és az RMDSZ is bekerül az európai parlamentbe.
 • Románia 2007. január 1-jétől tagja az Európai Uniónak. Ugyanabban az évben EP-választást tartottak az országban, a kétéves, csökkentett mandátum megszerzésére 13 párt indult, köztük az Európai Néppárthoz tartozó RMDSZ és egy független jelölt Tőkés László személyében. Tőkésre 176 533-an voksoltak, ami a szavazatok 3,44 százalékát jelentette. (A független jelöltek számára a bejutási küszöb 3 százalék.) Az RMDSZ-listára 282 929-en szavaztak (5,52 százalék). (A pártok számára a küszöb 5 százalék.) Az RMDSZ-lista élére Frunda György került, aki egyéb fontos megbízatására hivatkozva végül visszalépett. A listán befutónak számító helyeire Sógor Csaba és Winkler Gyula került, a bizonytalan harmadik helyre a nagyváradi Bíró Rozáliát jelölték. Az országos részvétel 29,46 százalék volt.
A 2009-es európai parlamenti választáson az RMDSZ-lista 431 739 voksot kapott, ami a szavazatok 8,92 százalékát jelentette, ez a szavazatarány 3 mandátumot eredményezett. A Magyar Összefogás listáját Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette. Őt Winkler Gyula és Sógor Csaba követte. A választási részvétel 27,67 százalék volt. Romániának 2009–2014 között 33 EP-mandátum jár.
Szabadság (Kolozsvár)

Megvan a támogatás régióügyben
Bár a Székelyföldön már összegyűltek a fejlesztési régiók átalakítását célzó népszavazást támogató aláírások, Maros megyében még nem tudni, melyik román pártot sikerül partnernek megnyernie az RMDSZ-nek a kezdeményezés sikere érdekében. A Partiumban „véletlen egybeesés” folytán a liberálisok is támogatják a Nagyvárad-központú fejlesztési régió létrehozását, Bihar megye románlakta térségeiben például az USL is besegít az aláírásgyűjtésbe.
Összegyűltek a Kovászna–Hargita–Maros fejlesztési régió kialakítása érdekében tervezett népszavazást támogató aláírások: a két székely megyében hétfőn összesítették a szignókat, míg Maros megyében be is nyújtották azokat a megyei önkormányzathoz. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök tegnap a sajtónak elmondta, a szükségesnél jóval több, Hargita megyében 28 ezer, Kovászna megyében 33 ezer, Maros megyében közel 40 ezer szignó gyűlt össze. Az RMDSZ székelyföldi vezetői a pártfeletti összefogás sikerét méltatták, és abban bíznak, hogy a prefektúrák nem gáncsolják el a kezdeményezést.
Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke hétfőn a Krónikának elmondta, pártfeletti összefogással sikerült lebonyolítani az aláírásgyűjtést, az íveket azonban még nem zárták le, várják az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csatlakozását. „Ennyi aláírás után a Hargita Megyei Tanács köteles napirendre tűzni a tervezetet. Bízunk benne, hogy a prefektúra nem támadja meg, és meg tudjuk szervezni a népszavazást” – fogalmazott lapunknak Borboly Csaba, aki szerint az emberekben van egyfajta várakozás az önálló székelyföldi régiót illetően.
Háromszéken már az elmúlt héten több mint húszezer támogató aláírás gyűlt össze, azaz a szükséges szám kétszerese. Kovászna megyében több mint száz településen gyűjtötték a kézjegyeket, köztük olyan falvakon is, ahol hivatalosan nincs magyar nemzetiségű lakos. Az akcióhoz a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is csatlakozott, az összefogásnak köszönhetően naponta több mint ezer aláírás gyűlt össze, magyarázta Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke. Ahhoz, hogy a megyei önkormányzatok napirendre tűzhessék a referendumról szóló határozattervezetet, a szavazati joggal rendelkező lakosok öt százalékának kell aláírásával támogatnia a kezdeményezést. Kovászna és Hargita megyében a többségi RMDSZ-frakció vagy a tanácselnök is előterjeszthette volna a tervezetet, ám a társadalmi támogatottság felmutatása érdekében úgy döntöttek, aláírásgyűjtésbe kezdenek. Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke korábban úgy nyilatkozott, ötven százalékos esélye van annak, hogy megszervezhessék a referendumot, és a kezdeményezést ne gáncsolják el a prefektúrák. A háromszéki politikusok elismerték, annak már kevesebb a valószínűsége, hogy – amennyiben meglesz a népszavazás és győznek az igenek –, megalakuljon a székelyföldi fejlesztési régió. Hangsúlyozták, ez az egyetlen járható út, hiszen a közigazgatási régiók megalakításához alkotmánymódosításra van szükség, az SZNT és az MPP autonóm Székelyföldre vonatkozó próbálkozásai pedig mind elbuktak.
Maros: elzárkózik Dobre, visszatáncolt Florea
A Maros megyei RMDSZ hétfőn délután iktatta a megyei tanácsnál a népszavazás kiírásához szükséges támogató aláírásokat. A szövetségnek alig tíz nap alatt 38.075 támogatót sikerült szereznie a szükséges 24.500-zal szemben. „Maros megye szavazati joggal rendelkező magyarjainak csaknem egynegyede felkarolta a kezdeményezést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy leállunk az aláírásgyűjtéssel” – nyilatkozta a Krónikának Brassai Zsombor, a szövetség megyei elnöke. Mint mondta, az RMDSZ november 14-ig folytatja a „politikai adunak” szánt támogató aláírások gyűjtését. Arra a kérdésre, hogy mire számítanak a román pártok részéről azok után, hogy Ciprian Dobre megyei tanácselnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megyei elnöke korábban elutasítóan nyilatkozott a kérdés kapcsán, a szociáldemokraták pedig semmiféle választ nem fogalmaztak meg az RMDSZ irányába, Brassai kifejtette: az elkövetkezendő napok és hetek a politikai egyeztetésről fognak szólni.
Mint ismeretes, a beszélgetésen, melyet a szövetség kezdeményezett a román pártokkal a kérdésben, csupán a Demokrata-liberális párt (PDL) helyi elnöke, Mihai Poruţiu jelent meg. Poruţiu ugyan nyitva hagyta a régiósítás kérdését, azonban az alakulat megyei elnöke, Dorin Florea – aki pár hónappal ezelőtt, néhány biztató nyilatkozatával még partnernek tűnt – demagógiával vádolja a székelyföldi gazdasági régió létrehozását szorgalmazó RMDSZ-t. Brassai is belátta, hogy a marosvásárhelyi polgármesternek az utóbbi időben tanúsított magyarellenes viselkedése kevés esélyt kínál az eredményes párbeszédre. Az RMDSZ ugyanakkor arról sincs meggyőződve, hogy a megyei önkormányzat jegyzője, Paul Cosma napirendre tűzi a kérdést. Ciprian Dobre tanácselnök ugyanis korábban úgy vélekedett, hogy az efféle referendumok szervezése nem a megyei, hanem a központi hatóságok hatáskörébe tartózik. „Ha formai okokra hivatkozva a jegyző elutasítja a kérés napirendre tűzését, akkor az RMDSZ tanácsosai fogják azt benyújtani. Ha a megye vezetősége így sem hajlandó vitázni erről, akkor a szövetség képviselői rendkívüli tanácsülés összehívását kezdeményezik” – vázolta a lehetséges forgatókönyveket Brassai Zsombor. Úgy vélte, azon túl, hogy a román pártok esetleg nemet mondanak, semmiféle gazdasági, földrajzi, történelmi vagy egyéb észérvet nem hozhatnak fel annak bizonyítására, hogy miért lenne jó Maros megyét elszakítani a Székelyföldtől, és egy mesterségesen létrehozott térségbe olvasztani. Az RMDSZ megyei elnöke szerint a román pártok többségben lévő képviselői ugyan élhetnek az erődemonstráció lehetőségével, azonban az etnikai kártya kijátszásával Maros megye és Marosvásárhely régión belüli esélyeit kompromitálnák.
USL-s támogatás a Partiumban
Bihar megyében múlt kedden kezdődött és a hét végéig tart a szignók gyűjtése, de Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke szerint az aláírások száma már meghaladta a tízezret. A parlamenti képviselő szerint a Szociálliberális Unió (USL) helyi képviselői is támogatják kezdeményezésüket, és azt ígérték, hogy ők is gyűjtenek aláírásokat a többségében románlakta településeken. Cornel Popa, a megyei önkormányzat nemzeti liberális párti (PNL) vezetője többször is kinyilvánította, ellenzi, hogy Bihar megye Kolozsvár központú fejlesztési régióba kerüljön, ám azt még nem tudni, hogy a közgyűlés hogyan fog reagálni egy esetleges határozattervezetre. A Krónika esélylatolgató kérdésére Szabó Ödön elmondta: amennyiben a bukaresti politikum nem szól bele, van esély, hogy megszavazzák a tervezetet. A képviselő azonban „példastatuálástól” tart, szerinte nem tesz jót az ügynek, hogy a bihari liberálisok elszigetelődtek a központi szervezettől.
Dumitru Voloşeniuc Bihar megyei nemzeti-liberális párti (PNL) tanácsos a Krónikának megerősítette: a többnyire románlakta vidéken az USL gyűjti az aláírásokat. Azok összegzést péntekre tervezik, de a megyei tanácsos biztos abban, hogy összegyűl a referendum kezdeményezéséhez szükséges szignómennyiség. „Ezzel nyomást tudunk gyakorolni Bukarestre, hogy lássák: nem értünk egyet az általuk számunkra elképzelt fejlesztési régióval” – szögezte le a PNL-s politikus.
Még tart a mozgósítás Szatmárban
Szatmár megyében valamennyi magyarlakta településen elkezdődött az aláírásgyűjtés, az akció keretében a RMDSZ szatmárnémeti székházában meghosszabbították az ügyfélfogadás órarendjét és tájékoztató pontokat is létrehoztak – közölte szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében Nagy Szabolcs. Az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke arra nem tért ki, hogy eddig hány szignót sikerült összegyűjteni, de mint jelezte, a kezdeményezést egyre több román nemzetiségű lakos is támogatja.
Adrian Ştef Szatmár megyei tanácselnök, a Nemzeti Liberális Párt szatmárnémeti szervezetének elnöke egyáltalán nem idegenkedik a kisebb régiók megalakításának ötletétől, sőt, már egyeztetéseket is folytatott egy esetleges közös fellépést illetően. „Több ízben is tárgyaltam például Radu Căpâlnaşiu zilahi polgármesterrel, Szilágy megyei liberális pártelnökkel, Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, illetve Cornel Popa Bihar megyei tanácselnökkel, a liberális párt Bihar megyei elnökével egy kisebb régió esetleges magalakításáról” – nyilatkozta a Krónikának Ştef. Hozzátette, nem a Partium újjáalakítása a céljuk, mindössze véletlen egybeesésről van szó, azonban úgy vélte, kisebb régiók esetén könnyebb lenne a közös döntések meghozatala, és jobb lehetőségek nyílnának az egyes térségek egyenletes fejlődésére. „Hamarosan leülök tárgyalni Máramaros megye vezetőivel is, hogy lássam, hajlandóak-e csatlakozni hozzánk, és hogy a Bihar–Szatmár–Szilágy verziónál maradunk-e vagy Bihar–Szatmár–Szilágy–Máramaros verzióban gondolkodunk tovább” – fejtette ki lapunknak a tanácselnök.
Jól teljesített a Szilágyság
Szilágy megyében is hétfőn nyújtották be a megyei önkormányzathoz a támogató aláírásokat. „Nagyon jól állunk, még tart az összesítés, de már tizenkétezer fölött járunk” – mondta lapunknak tegnap délután Szilágyi Róbert István, a Szilágy megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. Mint részletezte, október 3-án kezdték el gyűjteni a szignókat, és bár akciójuk román politikai partner nélkül zajlott, meghaladták a minimális küszöböt, ami kevéssel több mint tízezer aláírás volt. A megyei tanácsos elmondta, a referendum kiírására vonatkozó határozattervezet napirendre tűzését 30 napos konzultációs időszak előzi meg, és reméli, képviselőtársai is belátják, hogy a fejlesztési régiók átszervezése nem etnikai probléma, minden Szilágy megyeit érint. Tájékoztatása szerint a liberálisoknak is az RMDSZ-éhez hasonlóak az elképzeléseik, miszerint Szilágy megyének Bihar és Szatmár megyével kellene közös régiót alkotnia. A megyei közgyűlés döntését a kormányhivatal is láttamozza. „A prefektúra még nem fogalmazott meg hivatalos álláspontot, de úgy gondolom, ezentúl dől el a kezdeményezés sorsa. Eddig csak nyilatkozat szintjén volt tárgyalva” – jelentette ki Szilágyi.
Mint arról beszámoltunk, Kelemen Hunor szövetségi elnök szeptember 25-én jelentette be, hogy az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezd Erdély hat megyéjében annak érdekében, hogy december 8-án a székelyföldi és partiumi megyékben helyi népszavazásokat lehessen kiírni a fejlesztési régiók átalakításáról. A székelyföldi megyékben a szavazólapon egyetlen kérdés szerepel majd: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson Marosvásárhely régióközponttal?”. A partiumi Bihar Szatmár és Szilágy megyében a kérdés a Nagyvárad-központú régióra vonatkozna. Az aláírásokat a tervek szerint október 14-én nyújtották volna be a megyei önkormányzatokhoz, ezt követően a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően 30 napos közvitára kerül sor. Az előzetes menetrend szerint a megyei tanácsok november 14-én tűznék napirendre a népszavazást kiíró határozattervezetet, amelyet elküldenének a prefektushoz láttamozásra, majd megjelentetnék a sajtóban. Ha minden zökkenőmentesen halad, a referendumokat december 8-án tarthatnák meg. Az RMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy a népszavazás önmagában még semmire sem kényszeríti a kormányt, azonban ha sikeres lesz, erős fegyver lehet a szövetség kezében a parlamentbe benyújtott régióátszervezési törvénytervezet vitája során.
Összeállításunk szerzői:
Babos Krisztina, Bíró Blanka, Szucher Ervin, Vásárhelyi–Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Bereznay András
OLVASÓI LEVÉL
Erdélyi kiadású magyar történelmi atlasz – ünnep, vagy gyász?
A történész-térképész több szempontból bírálja a Cartographia kiadónál megjelent, középiskolákban terjesztett magyar nyelvű történelmi atlaszt.
(Rövidített változat)
Idén szeptemberben az RMDSZ részéről erdélyi kiadású, magyar nyelvű történelmi atlasz kiosztására került sor az iskolákban. Bár – a Pozsony közeli Somorján megjelent – Erdély történetét bemutató atlasz 2011 óta már létezik: t.i. a sajátom, a mostani az első eset, hogy Erdélyben magyar történelmi atlaszt adtak ki. Annál inkább jelent meg ott román kiadvány a húszas és a harmincas években. Magyar részről volt tehát behoznivaló. Ez azonban az Erdély múltjával kapcsolatos eltérő álláspontok ismeretében nem pusztán a kiadás nyelvére értendő, hanem úgy is, hogy ideje volt, hogy román történelmi atlaszoknak – különösen a Ceasuescu-diktatúra korában megjelenteknek – a román nemzetfejlődés sajátosságaiból eredő, valaha csak naív, de azóta a vizsgálatok próbáját ki nem álló, mára merőben atavisztikusan ható kitalációi mintegy a helyükre kerüljenek. Végtére is Romániát demokratikus országnak szokás tekinteni, ahol nem jöhet többé szóba az állam képviselőinek nézeteivel esetleg nem egyező történetfölfogások megfogalmazásának eltiltása. Arról nem is beszélve, hogy nemcsak korábban kérdőjelezte meg a diktatúra által azután fölkarolt, hatalmilag erőltetett áligazságokat nem egy román történész, de annak bukása óta is jelentkeztek román oldalról mérvadó kritikus hangok a múlt tényeit politikai célok szolgálatában átlépő mítoszok mintegy hivatalos intézményesítésével szemben. E kérdésekben nem „a” magyar történetírásnak van vitája „a” románnal, hanem a tárgyszerű tényföltárás áll szemben a tudományon kívüli mítoszokkal. Az utóbbiak propagálása iránt helyzetükből adódóan is közömbös magyar történészek mindenesetre – eddig – a történetírás oldalán szoktak állni. Még a most kiadásra került atlasz mennyiségileg döntő – nem ebbe a kiadványba készült – részét is szerzői, minden hibája mellett, azért tudományos igénnyel állították össze. Az erdélyi magyar nyelvű atlasz többsége a Kartográfiai Vállalat először 1959-ben megjelent atlaszának a további kiadások során módosított, gazdagított, helyenként javított, néhol tovább rontott, összességében a Magyarországon forgalomban lévőktől alig különböző újabb változata. Új elemek ebbe lényegileg csak Románia mai területének története vonatkozásában kerültek. Az atlasz tehát nem önálló munka, a magyarországi kiadványhoz képest újnak számító térképei sem azok. Mivel a Cartographia (a Kartográfiai Vállalat utóda) Középiskolai történelmi atlasza, amelyre a kolozsvári Cartographia kiadványa leginkább emlékeztet, Erdélyben hozzáférhető, erdélyi kiadására nem volt szükség. Ha az RMDSZ magyar nyevű történelmi atlaszt kívánt az iskolákba juttatni, azt is terjeszthette volna. Az új atlasz megjelentetését csak Erdély történetét a magyar diákok számára közelebb hozó, azt tárgyilagosan bemutató bővítés indokolhatta. Ehelyett az atlasz megfelelő „új” részében Románia egész mai területére nézve a magyar diákok román atlaszokból ismert, tényszerűtlen román elfogultságoknak ezúttal magyar kiadótól közreadott, magyar nyelvű, sőt az RMDSZ által is hitelesített, ugyanakkor kollektív önbecsülésüket minden bizonnyal csak aláásni képes, a román nacionalizmus gondolatvilágától, és csak attól átitatott, a diákokra bizonyára elnemzetlenítően ható, de több ponton másként is problematikus, az adott összefüggésekben igen különös indoktrinációt kaptak. Anyja tejében főzik a gödölyét.
Az atlaszban probléma probléma hátán jelenik meg. (Lásd az írás teljes változatát.) Olykor a magyarországi kiadványból kölcsönzött részletek sem kielégítőek, a magyar, illetve a román történelem egyes részletei tekintetében sem. Ez sajnos jól harmonizál az atlasz egészével. A kép időnként megdöbbentő. Amikor a magyar kiadványokból származó térképeket az 1971-ben megjelent, a diktatúra nemzeti mítosz gyártásának kartográfiai tobzódását képviselő Atlas istoricból származókkal kombinálta a kiadó, talán úgy gondolta, „jut is, marad is”. Így azonban nem lehet a történelmet térképezni. Lehetetlen dolog a tényeket árunak tekintve akármitől is vezettetve a múltból szeleteket mintegy „adni”, így való és valótlan között egyensúlyozni, úgy hogy azért mindenki úgymond jól járjon. Ez végtelenül komolytalan, hacsak a Cartographiának nincs szabadalma a fából vaskarikára. Mi késztethetett ilyesminek az átvételére? Vajon a román állam olyan föltételhez kötötte az atlasz romániai iskolákban terjeszthetőségét, hogy annak a tények eltűrt bemutatása mellett azért effélét is kellett tartalmaznia? Vagy a Cartographia ment szolgaian elébe a múltból örökölt óvatosságból egy csak elképzelt elvárásnak? Egy törzshelyét tekintve magyarországi cég? Vagy egész másról lenne szó, arról, hogy a tervezőknek annyira nincs fogalmuk a történelemről, hogy nem is tudtak volna arról, hogy ha föladatuk az atlasznak román vonatkozású témákkal bővítése, arra általában forrásként sem az Atlas istoric sem más létező román atlasz nem alkalmas, ha ugyanis nem kívánnak kiadványukban fikciót szerepeltetni? De ha így hozzá nem értésükben nem is azonosították talán a román forrás használhatatlanságát, ne látták volna azt sem, hogy az tartalmilag mennyire összeegyeztethetetlen atlaszuk nagyobb részével? Közömbösek lettek volna mind a történeti hűség, mind a következetesség szakmai elvárása tekintetében, de még cinikusan felelőtlenek is afelől hogy mit juttatnak a diákok kezébe? Nem tudom eldönteni, szerencsére ez nem is az én dolgom. Annyi biztos, hogy e kérdések joggal merülnek föl bárkiben, aki az atlaszt kézbe veszi és legalább konyít az érintett dolgokhoz. A lektorok és az RMDSZ illetékesei nem tartoztak ezek közé? Bárhogyan is volt, a kiadvány botrányos. A mitizált korai román egység klasszikus témáját közvetíti például a magyar diák fejébe az a térkép, amelynek igen sokat eláruló címe „Erdély, Havasalföld és Moldva Mihai Viteazul fejedelemsége alatt (1600)”. Figyelmen kívül hagyva annak a már sok helyen elmondott valótlanságát, hogy Mihály valaha is Erdély de akár Moldva fejedelme lett volna, a magyar diákokokat a cím megfogalmazása e vonatkozásban akkor is be kívánja csapni, ha a jelmagyarázatban a Mihály „fejedelemsége” kifejezést a „vezetése” szóvá tompítják. Teljes meghamisítását jelenti a történeti tényeknek az a – román térképeken szokásos megjelenítés, hogy mintha akkor, amikor Erdély Mihály kezén volt, egyben a Részek is mind ellenőrzése alatt lettek volna, holott nagyobb részük nem volt.
Ugyanilyen szellemű az 1848–49-es eseményeknek a mai Romániára eső részével foglalkozó átvétele. Azonnal szembeszökő és elárulja a románból történt átvételt, hogy nagytáj-névként, megjelenik a térképen a „Körös-vidék”, továbbá a „Máramaros” fölirat. Magyar térképen ez értelmezhetetlen. Máramaros megyeként ugyan létezett, de egyedüli kiemelését a többi közül semmi nem indokolná, „Körös-vidék” nevű politikai nagytáj pedig magyarul nincs, 1848–49-ben különösen nem volt. Világos, hogy 1919 utáni román fogalmaknak a magyarba – visszavetítőlegesen is – áterőltetéséről van szó, vagyis a magyar diákok fejébe hagyományaiktól idegen fogalmak plántálása, térszerkezet látásuknak ha magyarul is, de fogalmilag a románná alakításával asszimilálásuk előmozdítása a cél. A kép más vonatkozásban még sokkal megdöbbentőbb. A kor eseményei úgy kerülnek bemutatásra, mintha mindaz ami 1848–49-ben Erdélyben és körülötte történt lényegileg, vagy főként román ügy lett volna. A hadvezérek közül egyetlen egy szerepel: a havasalföldi Magheru, azaz magyar, orosz, vagy osztrák katona neve egy sem. Igaz, hogy a szomszédos, a magyarországi atlaszból eredő, a magyar szabadságharcot bemutató térképekről – ahol viszont az unió szintén elsikkad – több derül ki, de ez csak enyhíti, nem oldja föl az itt tapasztalható nehézséget. Se Bem, se Gábor Áron. Annál inkább szerepel Avram Iancu, nem ugyan a fő térképen, hanem a mócföldi szembenállást – mintha az lett volna 1848–49-ra nézve a meghatározó – külön térképre kiemelve. Ami a szemléletet illeti, ez magáért beszél. Kár, hogy az RMDSZ illetékesei – úgy látszik – nem hallották meg a szavát. Ha az eddigiekkkel a térkép nem borított volna föl minden elképzelhető egyensúlyt, megteszi azzal, ahogyan – már nem is az 1971-es atlaszból, de a múltba vetített román területi igények térképrevitelével még annak bizarr irracionalitásán is helyenként túlmenő 1984-es másik Pascu nevével fémjelzett atlaszból véve át azt a valóságot semmibevevő megközelítést, amellyel Moldva színével szerepeltet keresztcsíkozást a hozzá semmilyen tekintetben nem tartozó Besszarábia és Bukovina területén, és hasonlóan alkalmazza Havasalföld színét Dobrudzsára, amihez pedig a román fejdelemségnek semmi köze sem volt. Ami látható, térképi irredenta.
Az atlasz utolsó, az Atlas istoricból származó átvétele A román hadsereg részvétele a II. világháború végén zajló hadműveletekben című térkép. Itt elsősorban a téma maga az, ami – a román szempontnak egy magyar atlaszban kevéssé indokolt szerepeltetése miatt – meglepő. Bármennyire is román állampolgárok azok a magyarok akiknek használatára az atlasz készült, amiről szó van, a korban nem az ő ügyük volt, illetve nem fölmenőiké. Kissé ízléstelen itt ezért a lihegés a román hadi dicsőség mintegy lobogtatására. Ettől eltekintve föltűnő, hogy a front 1944–45-es, Duna-medencei mozgása bemutatásakor nem a korabeli országhatárok között ábrázolja a katonai fejleményeket a térkép, hanem az 1954 utáni határok között, amint az Atlas istoric megfelelő térképe. Ez ellentmondásos, oda nem illő, és alighanem az az igyekezet magyarázta, hogy elkerülhesse a térkép az akkori – Észak-Erdélyt is magában foglaló – Magyarország megjelenítését.
Világos tehát, hogy az alkalmat, hogy a román történelmi atlaszkészítés torzításait végre a múlt tényeinek bemutatásával ellensúlyozzák, a kiadvány arra fecsérelte, hogy a Romániában részben már korábban, de főként a kommunista diktatúra idején térképre vitt képtelenségekkel vezesse félre saját történelmük tekintetében a magyar fiatalokat és így tegyen jó szolgálatot román nacionalista törekvéseknek. Hogy az RMDSZ-t erre mi késztette, arról csak találgatni lehet. Akárhogyan is, a tárgyalt atlasznak a megjelentetése abban a formában, ahogyan történt, annyira szembeszökően nem szolgál magyar érdeket, hogy szinte földolgozhatatlan, hogy azt éppen az erdélyi magyarság legfőbb érdekvédelmi szervezete terjeszti (méghozzá tankönyvként). Mindent összevéve az atlasz a „kedvezményezett” diákok magyar történelmi tudatának leginkább összezavarására, ezzel meggyöngítésére, elnemzetietlenítésére alkalmas.
Ez azonban nem minden. Az egész munkát körüllengi a Román Szó Szentségének egy – itt – disszonáns tisztelete, a többségi nemzet nyelve iránti, nyugaton ismeretlen – a román források nyakába sem varrható – szervilitás. Ez részint a helynevek visszaadásából vezethető le.
A tárgyalt atlasz rendkívül következetlen – és teljességgel elfogadhatatlan – helységnév megjelenítés gyakorlata az, hogy a középkori Havasalföld és Moldva területén – különösen amikor a terület a román ellenőrzés egy formája alatt van – minden csak románul kerül kiírásra, tekintet nélkül arra, hogy a kérdéses településnek van-e magyar neve. Hasonló elvet más területekre nézve azonban nem érvényesít. Vagyis olyan furcsaságokkal találkozunk, hogy míg az atlasznak nincs nehézsége azzal, hogy Bécset, Krakkót, Párizst magyarul írja ki, a Bukarest szó a térképeken nem szerepel, mintha tűrhetetlen volna, hogy a romániai magyar diák mást, mint Bucurestit lásson. A kép ezáltal nem egyszer bizarr. A történelmi térképészetben ismert minden logika helyébe – bár nem mindig – a román név exkluzivizálása, ezzel fetisizálása lép. Teljes a zavarosság, az átgondolatlanság, a káosz. Mindezek után nézőpont kérdése, hogy meglepően-e, vagy sem, de elég különös, hogy Erdélyben a Romániához tartozás korában is magyarul jelennek meg a helységnevek. Fölfoghatatlan, miért nem lehetett ugyanezt az elvet a Kárpátokon túli helységek nevére is érvényesíteni ugyanazon a térképen? Igencsak furcsán fest Nagyrománia térképén Kolozsvárt olvasni egyfelől, Bucurestit másfelől. Mintha a készítő itt is kompromisszumra törekedett volna – „jut is, marad is” erőlködésre – megint olyasmiben, amiben annak helye nincs. Egészen egyszerűen félre kellett volna tennie minden nemzeti szempontot, a magyart ugyanúgy mint a románt, mivel az ilyesmi nem odatartozó, ahelyett, ahogyan – úgy látszik – eljártak, hogy megpróbálták valamiképpen összeötvözve érvényesíteni a kettőt.
Vegyes áldás a magyar és román uralkodók listája is az atlasz végén. Hasznos önmagában véve – az ilyesmi mindig az – de problematikus azáltal, hogy a román uralkodók nevét – amint Vitéz Mihályét (és másokét) a térképen – egytől egyik románul közli. Ez a Romániában ma már – több személyes tapasztalatom győzött meg róla – sokszor magyarok által is magától értetődőnek tekintett gyakorlat valójában igen furcsa és szokatlan. A magyar nyelvben – másokban is – bevett szokás más országok akármilyen nyelvű uralkodói nevének lefordítása. Senkinek sem jutna eszébe például, bizonyára erdélyi magyarok körében sem „Elizabeth the Second”-ot emlegetni, amikor az angol királynőről, Második Erzsébetről van szó. Ugyanígy, az orosz cár esetében is Nagy Pétert mondunk, nem Pjotr Velikijt. Mitől lenne más a moldvai Jó Sándor, vagy Nagy István neve? Az atlasz készítői úgy viselkednek, mintha e nevek valamilyen szó-mágia tárgyaiként csak román alakjukban lennének egyedül hitelesek, valamilyen szentségtörést, netán magyar nacionalizmust jelentene őket lefordítani. Úgy valahogy, ahogy a katolikus egyház sokáig egyedül a latint tekintette a szentmisére megfelelő nyelvnek, vagy ahogyan a Koránt az iszlám világában a hívők csak arabul tartják autentikusnak. Az ilyesminek uralkodók neve használatában, kizárólag mint az asszimiláció eszközének lehet helye. Egy nyelv sem erőltetheti a magáénak akár csak egy elemét is egy másikon beszélőkre, semmilyen racionalizálással, vagy jogcímen anélkül, hogy elnyomó legyen. Amint természetes, hogy románul például egy francia uralkodót Ludovic al XIV-lea-ként említsenek, kifogásolhatatlan az is, hogy magyarok román uralkodók nevét magyarul használják. Így a magyar nyelvű atlasz gyakorlata, amint térképi vonatkozásban nem kevés eleme, a románosítás eszközének tekinthető.
Ésszerűnek tartanám a kiadványnak az iskolákból való mielőbbi bevonását és helyesen informáló, átgondolt, értékeket képviselő újjal helyettesítését.
Magyari Tivadar
REPLY Magyari Tivadar, az RMDSZ főtitkárhelyettese Bereznay András észrevételei kapcsán
A szövetség oktatási ügyekért felelős szakembere a történész-térképész kritikáira válaszol, amelyeket a magyar nyelvű, iskolákban terjesztett történelmi atlaszról fogalmazott meg.
Az RMDSZ főtitkársága tankönyv és taneszköz programjának keretében jelentős pénzösszegre pályázott, hogy a korábbi évekhez hasonlóan taneszközöket tudjon vásárolni és ezeket magyar oktatást működtető iskolák rendelkezésére bocsájtsa. Ezt a pályázatot sikerült elnyernie. Az idéni újdonság volt egy történelmi atlasz vásárlása és kiosztása, 3500 példányban, modern, tetszetős kivitelezésben. A Magyarországon szaktekintélynek számító Cartographia Tankönyvkiadó atlaszát vettük meg és juttattuk el az iskoláknak. A kiadó ajánlata azért is volt fontos – azon kívül, hogy megfelelt a közbeszerzési kívánalmaknak –, mert vállalta, hogy erdélyi magyar középiskolai szakoktatókkal konzultálva, ezt az iskolai segédeszközt átalakítja, úgy, hogy az közelítsen a romániai tantervhez, de úgy is, hogy az Erdély-képet és magyarságképet megfelelően tükrözze, miközben ezek a román tantervben csak nagyon szórványosan, leegyszerűsítve és torzítva jelennek meg. A hivatalos román tanterv teljes mellőzése irreális tervezet lett volna, és egy köztes, diplomatikus megoldás hiányában az iskolák nem is vállalták, hogy használni tudják az atlaszokat. A hazai magyar történelemtanárokból álló munkacsoport megalakult, és a történészek közötti szakmai egyeztetések hónapokig tartottak.
Ezt az atlaszt bírálja több szempontból Bereznay András, a távoli Londonban élő kartográfus és történész. Bírálatát megmutattuk a helybeli történészeknek és a

Répás Zsuzsanna szerint jó a munkakapcsolat a magyar kormány és az RMDSZ között
Jónak nevezte a magyar kormány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) munkakapcsolatát a Transindexnek adott interjúban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Répás Zsuzsanna egyetértett a riporter helyzetértékelésével, mely szerint enyhültek az RMDSZ és a Fidesz közötti „hideg-háborús" viszonyok, és ezt örömtelinek találta.
„Voltak korábban problémák, de Kelemen Hunor elnökségével elindult az a párbeszéd, ami a korábbi feszültségek oldását jelenti. Szépen megyünk tovább ezen az úton" – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Az újságíró kérdésére kijelentette, semmilyen ellentmondást nem lát a Fidesz autonómia-támogatási retorikája és a kettős állampolgárság intézménye között. Amint elmagyarázta, a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarok a román állam viszonylatában román állampolgárnak számítanak.
„Az autonómia arról szól, hogy ezek az emberek Romániában szeretnének maradni, itt szeretnének élni. (...) Ezt nem változtatja meg a magyar állampolgárság" – érvelt Répás Zsuzsanna.
A helyettes államtitkár úgy vélte, hogy a közéletben aktívabb romániai magyarok vették fel az első hullámban a magyar állampolgárságot, ezért valószínűnek tartotta, hogy körükben az átlagosnál nagyobb a részvételi szándék a magyarországi parlamenti választásokon. „Jelentős különbség várható azonban aközött, hogy hányan szeretnének, és hányan fognak is szavazni" – vélekedett Répás Zsuzsanna. Ennek magyarázataként a levélben való szavazás szokatlanságát, az ezzel kapcsolatos „fizikai akadályokat" említette. „Nehéz megbecsülni, hogy hány szavazat lesz, de egy százezer feletti számot nagy sikerként értékelnék" – jelentette ki Répás Zsuzsanna, aki azt is hozzátette, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a szám minél nagyobb legyen.
MTI
Erdély.ma

Harmincötezer aláírás Háromszéken (A székelyföldi fejlesztési régióért)
Szűk két hét alatt majdnem 35 ezer aláírást gyűjtöttek össze Háromszéken, Erdély-szerte több mint százezren támogatták a három székelyföldi és három partiumi magyar megye egy-egy fejlesztési régióba tartozásáról szóló népszavazás kiírását – jelentette be Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke. Az ütemtervnek megfelelően tegnap iktatták a dokumentumot a megye jegyzőjénél (távollétében az önkormányzat jogi irodájának vezetője, Sztakics István vette át az iratcsomókat), és a november 14-i tanácsülés napirendjére tűzték a referendumról szóló határozatot. A Marosvásárhely központú székelyföldi fejlesztési régióról szóló népszavazást december 8-án tartanák. Háromszéken 9317 aláírást kellett volna összesíteni, ennyi lett volna a törvény által előírt ötszázalékos küszöb, de tegnapig 33 594 támogató kézjegyet vettek számba, és még további dokumentumokat vártak, így számuk várhatóan eléri a 35 ezret. A megyében 110 településen fordultak meg önkénteseik, köztük román többségű falvakban is, az aláírások tanúsítják, szép számban akadtak román nemzetiségű támogatói az RMDSZ-es kezdeményezésnek – mondta el Tamás Sándor. Besegített az MPP és az SZNT is, ők a szignók tíz százalékát gyűjtötték, mint Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök közölte, elsősorban a négy városban és főként tagságuk körében. Az RMDSZ munkáját támogatták a történelmi egyházak, civil szervezetek, aktívan kivették részüket a szövetség színeiben megválasztott tisztségviselők, és házról házra járt több mint 110 önkéntesük. Az akció során szétosztottak több mint 20 ezer szórólapot is, mellyel a székelyek nagy menetelésére toborozták a polgárokat – számolt be Tamás Sándor. Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, hogy a megyeszékhelyen négyezer aláírás volt a cél, és hétezret sikerült összegyűjteniük. Fontosnak nevezte kezdeményezésüket, véleménye szerint így sikerül nyomatékosítani, érthetőbbé tenni a magyarság igényeit. Országos szempontból is precedensértékű, hisz Romániában még soha nem volt regionális népszavazás, kezdeményezésük paradigmaváltáshoz vezethet – mondotta
Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy Szilágy, Bihar és Szatmár megyében az RMDSZ-nek sikerült valamilyen egyezségre jutnia a román pártokkal, de Maros megyében mindent megtettek, hogy megakadályozzák a kezdeményezést, az SZDP és a liberálisok egyértelműen elutasították, a demokrata-liberálisokkal még tárgyalnak, de kérdéses, sikerül-e megnyerniük őket az ügynek. Tamás Sándor nem tudott választ adni arra, hogy mi történik, ha Maros Megye Tanácsa nem szavazza meg a referendum kiírását. Még egyeztetniük kell jogászokkal – mondotta, de véleménye szerint ez nem jelenthet majd akadályt a Kovászna és Hargita megyei népszavazások szempontjából. Az RMDSZ háromszéki vezetői úgy vélik, nem lesz akadálya, és decemberben megtarthatják a referendumot, látnak esélyt a fejlesztési régiók átszervezésére is, ez annál is aktuálisabb, mert ha nem kerítenek rá sort év végéig, „Románia elveszteget még hét évet, és soha nem éri utol a nyugat-, de még a közép-kelet-európai országokat sem” – fogalmazott Antal Árpád.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kárpát-medencét átfogó Magyar Szórvány Napja
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagszervezeteinek képviselői arról számoltak be a szórványszakbizottság tegnapi ülésén, hogy mindenütt készülnek a november 15-ei eseményekre, így egy átfogó rendezvénysorozat valósul meg a Magyar Szórvány Napján. A Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napjára időzített rendezvény az RMDSZ javaslatára idéntől az egész Kárpát-medencére kiterjed.
A Máért tegnapi, Budapesten megtartott gyűlésén az RMDSZ részéről Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tájékoztatta a résztvevőket a Magyar Szórvány Napjának erdélyi eseményeiről. Elmondta: harmadik alkalommal ünneplik Erdélyben a Magyar Szórvány Napját, a központi rendezvénynek idén Nagyenyed lesz a házigazdája, a kulturális programok mellett oktatással foglalkozó szórványkonferenciára is sor kerül, ahol megvitatják és kiértékelik az RMDSZ két sikeres szórványprogramját: a Szórvány–Székelyföld együttműködést és a Fogadj örökbe egy műemléket programot. Továbbá november 16-án és 17-én is tartanak szórványnapi ünnepségeket, így többek között Beszterce, Fehér, Szeben, Brassó, Hunyad, Temes, Arad megyében ünneplik meg a Magyar Szórvány Napját.
A Máért szórványszakbizottságának napirendjén szerepelt a nagyvárosi szórvány kérdésköre is, amelynek előadója Bodó Barna, a szórványszakbizottság társelnöke volt. A téma kapcsán Winkler Gyula tájékoztatta a résztvevőket, hogy az RMDSZ kiemelt fontossággal kezeli a szórványkérdést, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársainak kutatásaira építve, közösen dolgoznak ki cselekvési tervet, amely választ tud adni a 21. századi kihívásokra a nagyvárosi környezetben élő magyarok számára.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nyelvhasználatjogi tapasztalatcserén az RMDSZ képviselői Sógor Csaba kezdeményezésére
Markó Attila és Kerekes Károly, az RMDSZ parlamenti képviselői október 15-16. között nyelvhasználati jogokra vonatkozó tapasztalatcserén vesznek részt Brüsszelben, Sógor Csaba európai parlamenti képviselő kezdeményezésére.
A képviselők Brüsszel Főváros Régió Minisztériumának szakirányú tisztviselőinél a régió közintézményeiben kevésbé használatos nyelvek ügyében tájékozódnak. A tapasztalatcsere célja olyan működőképes és könnyen alkalmazható anyanyelvhasználatot szorgalmazó gyakorlatokat azonosítani, amelyek alapján Romániában azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a lakosság anyanyelvén fordulhasson orvoshoz vagy az illetékes közintézményekhez a hivatalos ügyek intézése érdekében.
Tegnap a brüsszeli nyelvi helyzetről prof. dr. Rudi Janssensszel, a brüsszeli információs és dokumentációs központ, a VUB brüsszeli flamand ajkú szabadegyetem tanárával tanácskoztak. Ezt követően Brüsszel Főváros Régió IRIS hálózatához tartozó közkórházainak képviselője mutatta be a legjobban alkalmazható módszereket anyanyelvhasználat terén. Ma az Egészség Házában tesznek hivatalos látogatást, majd ezt követően a Belga Királyi Akadémia székhelyén dr. Frühling János professzorral folytatnak megbeszélést.
A Belga Királyság egyelőre nem írta alá és nem ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Aláírta viszont, de nem ratifikálta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezményt. Ennek ellenére a főváros régió területén a két államalkotó közösség nyelvhasználati, napi gyakorlatán kívül a nemzetközi közösség jelenlétéből adódó elvárásoknak is eleget kell tenni.
Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ képviselője emlékeztetett: az Európa Tanács azt kéri Romániától, hogy biztosítson anyanyelvű képzést a kisebbségi oktatóknak, ültesse gyakorlatba azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Charta a nyelvhasználat terén előír, tárgyalja újra azokat a küszöböket, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoznak a közintézményekben, és bővítse a kisebbségek nyelvén sugárzó rádió és televízióadók program- és műsorkínálatát.
Korodi Attila nyilvánosan is felkérte a külügyminisztert, hogy támogassa az Andreas Herkel-jelentés romániai gyakorlatba ültetését.
MTI
Erdély.ma

Az RMDSZ elégedetlen Titus Corlatean külügyminiszter nézeteivel
Nyílt levélben ajánlotta a román külügyminiszter figyelmébe Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője az Európa Tanács nemrég elfogadott jelentését, amely Románia számára is ajánlásokat fogalmaz meg a kisebbségpolitikában.
A képviselő – aki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének is tagja – Titus Corlatean külügyminiszternek azt a keddi kijelentését bírálta, mely szerint az Európa Tanács jelentései is iga- zolják, hogy Románia a kisebbségi jogok tekintetében valamennyi vállalását teljesítette.
Korodi az észt raportőr, Andreas Herkel október 1-jén elfogadott – részben Romániára vonatkozó – jelentésére hívta fel a külügyminiszter figyelmét. Ebben a jelentéstevő – a Miniszterek Bizottságának egy 2012-es dokumentumát idézve – a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szellemében több területén kér intézkedéseket a román kormánytól.
Az RMDSZ képviselője emlékeztetett: az Európa Tanács azt kéri Romániától, hogy biztosítson anyanyelvű képzést a kisebbségi oktatóknak, ültesse gyakorlatba azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Charta a nyelvhasználat terén előír, tárgyalja újra azokat a küszöböket, amelyek a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkoznak a közintézményekben, és bővítse a kisebbségek nyelvén sugárzó rádió és televízióadók program- és műsorkínálatát.
Korodi Attila nyilvánosan is felkérte a külügyminisztert, hogy támogassa az Andreas Herkel-jelentés romániai gyakorlatba ültetését.
MTI
Erdély.ma

Beszélgetés Király András elnökkel
A megszerzett tapasztalatok komoly értéket képeznek
Tekintve, hogy az aradi Szabadság-szobor Egyesület idén ünnepelte születésének a tizedik évfordulóját, megkerestük a civilszervezet elnökét, Király András oktatási államtitkárt, akivel a tízévi munkájukról, a terveikről beszélgettünk.
– Elnök Úr, gratulálunk az Egyesület tízéves évfordulójához, megkérem, ismertesse megalapításának a hátterét!
– Köszönöm a gratulációt. A köztudatban a civilszervezetünk a Szobor Egyesülete néven rögződött. Természetesen, köze van a Szabadság-szoborhoz, ugyanis annak a felállítása előtt egy évvel jött létre. Abban az időben, amikor éreztük, hogy szükség van egy olyan támogatásra, ami elsősorban nem anyagi, hanem az Arad megyeiek, az erdélyiek, de az anyaországiak is, érzik, tudják, hogy egy nagyon fontos dolog készül az aradi, de a magyarság egésze számára. Valami Trianon után, ami jelkép volt, az is marad a magyarság számára. Újra köztérre kerülhet a Szabadság-szobor. Magam történelemtanárként, RMDSZ-elnökként sokat foglalkoztam a kérdéssel, ezért jól tudtam, hogy 1890 előtt is volt egy nemzeti összefogás, amiben a sajtó is igen komoly szerepet vállalt. Úgy éreztük, ha megalakul egy olyan civilszervezet, amelyik oda is el tud jutni, ahova a politikum nehezebben teheti meg, vagy különböző okok miatt nem jut el, mi vigyük el ezt az üzenetet, a kérést, hogy emberek, itt a lehetőség, részünk lehet egy olyan munkában, aminek az eredménye, remélhetőleg örökké megmarad.
– Igen, de az elhatározás mellett, még sok tényezőnek össze kellett állnia…
– Valóban, nagy szükség volt a szerencsére is, ami mellénk állt, hiszen egy évnek sem kellett eltelnie, és a Szobor köztéren állt. Ez év alatt viszont sokat dolgoztunk. Nagyon sok RMDSZ-tagszervezet, rengeteg civilszervezet, anyaországi polgármesteri hivatal állt mellénk, nemzeti üggyé vált a Szobor újraállításának az igénye. 2003 októberében, amikor nem sikerült felállítanunk, én elmondtam: Los Angelestől Sidney-ig mindenki összefogott, aki érdekelt volt a kérdésben. Mivel látták, hogy mi komolyan vesszük, mi kaptuk a megtisztelő feladatot, közvetíteni a Magyar kormány által kijelölt alapítvány és a restaurátorok munkájának a lebonyolítása között. Mi vezényeltük le, mi felügyeltük, vigyáztuk a felújítási munkálatokat. Valójában oroszlánrészt vállaltunk a szobor újraállításában. A közreműködésünkkel sikerült a debreceni vállalatot megtalálni, amelyik rendelkezésünkre bocsátotta a 300 tonna teherbírású, óriási emelődaruját a Szobor elfordításához. A civil hozzájárulás, természetesen nem lett volna elég az RMDSZ, illetve az akkori kormánypárt támogatása nélkül. Szinte óráról órára kapcsolatban álltunk a daru ideutazása kapcsán, hiszen az nem kelhetett át Ártándnál, mert az útba eső kisebb hidak teherbírása nem volt megfelelő. Az akkori komoly, kitartó munka mára történelemmé vált, épen ezért jó, ha néha visszaemlékezve, alaposabban beépülhet a tudatunkba a visszaállítás története.
Arculatváltás
– A Szabadság-szobor újraállítása után nem érezték-e, hogy az Egyesület teljesítette a küldetését, tehát a további fenntartása értelmetlen?
– Sok minden megfordult az agyunkban, de az is tudatosodott, hogy az újraállítás során létrejött összeköttetések, a megszerzett tapasztalatok komoly értéket képeznek, amit hasznosítani kell. Éppen ezért a vezetőség kidolgozta az Egyesület tevékenységének az új arculatát, ami arra irányult, hogy a név megtartásával, a mindenkori vezetőség feladata legyen a mártír-tábornokok emlékének az őrzése, a Szobor üzenetének továbbvitele. Ezzel párhuzamosan nyitni kívántunk az Arad megyei magyar közösség irányába, ezért maradtunk az RMDSZ-nek azon háttér egyesülete, amely nem politizál, hanem a közösség összetartásának a nagyon fontos feladatát, üzenetét, különféle kulturális rendezvények támogatásával kívánja előmozdítani. Természetesen, ezzel párhuzamosan figyelemmel kísérjük a Szobor életét is. Amikor megcsonkították, mi voltunk az elsők, akik a restaurálását előmozdítottuk. A Vesztőhelyen lévő Obeliszkről sem feledkeztünk meg.
– Honnan szerzik a kulturális rendezvények támogatásához szükséges pénzt?
– 2004-ben még nagyon kevés civilszervezet létezett, ezért a pályázatírásban megszerzett tapasztalatainkat, a befolyásunkat a vidéki, illetve az aradi rendezvények támogatása szolgálatába állítottuk. Nagyon fontosnak tartottuk az ifjúsággal való kapcsolattartást, ezért a megalapításától jó kapcsolatokat ápoltunk az Arad Megyei Magyar Ifjúsági Szervezettel. Ha nem is mindig pénzzel, de háttérmunkával, szervezéssel rendszeresen besegítettünk. Ugyanakkor a Csiky Gergely Főgimnáziummal, a megye egyetlen magyar nyelvű középiskolájával is kiemelten kívántunk foglalkozni. Ezen a téren azonban vannak némi adósságaink, mert szerintem jobban meg kellene találnunk a velük való együttműködés lehetőségeit.
– Vannak-e kézzelfogható elképzeléseik a Főgimnáziummal való együttműködésre?
– El kell döntenünk, hogy a rászoruló fiatalokon kívánunk-e segíteni, esetleg a tehetséggondozásban kívánnunk-e részt venni? Ne tegyük mindig, hogy december 8-án, a Csiky Napon adunk nekik egy összeget, hanem legyen állandó, tartalommal megtöltött kapcsolat az Egyesület és a Csiky között. A kicsinyekkel való foglalkozás külön fejezet a tevékenységünkben, hiszen folyamatosan szervezzük a Mikulás-napokat.
– Milyen a kapcsolatuk a többi civilszervezettel?
– Én valójában azt szeretném, ha az Egyesület komoly szerepet tudna vállalni az aradi és a megyei civilszervezetek összefogásában. Meg kellene erősíteni a Kulturális Autonómia Tanácsot, amit azért hoztunk létre, hogy legyen egy olyan szervezet, ami a megyében a magyarságtudat erősítésére összpontosít. Szerintem jó lenne, ha a civilszervezetek vezetői leülnének, és anélkül, hogy megválasztanák a közös vezetőt, egyeztetnék a rendezvényeiket, hogy ne szervezzenek egymása. Egymást támogatva sokkal hasznosabbak tudnánk lenni. Nem érzek versengést közöttük, de időnként egymásra tevődnek a rendezvényeik.
– Nem gondolja, hogy az RMDSZ szárnyai alatt működő Kulturális Autonómia Tanács nem érte el a célját?
– A cél tekintetében, amiért a KAT-ot létre hoztuk, egyediek voltunk a megyei szervezetek között. Én is úgy érzem, ennek a munkáját tovább kellene gondolni, mert nem igazán találja meg a helyét, noha testületnek kellene lennie. Úgy érzem, a következő időszakban e kérdést újra kell tárgyalni. Sajnos, a diák-kérdés tekintetében már a 24. órában vagyunk, de ez egy külön témát képez egy esetleges, külön beszélgetéshez. Értesüléseim szerint, e témával az RMDSZ elkezdett komolyan foglalkozni mind megyei, mind országos szinten.
Kiadványok, tervek
– Elég sok könyv látott napvilágot az Egyesület jóvoltából. Megkérem, érintsük e témakört is.
– A múlt, a jelen és a jövő harmonikus összevonása céljából adjuk ki a könyveket. Már az ötödik könyvünk lát napvilágot, szerintem, mindnek jó volt a fogadtatása. Az Aradi Magyar Napok programjába illesztett Szabadság-szobor Egyesület Napját mindenképp egy aradi magyar eseményhez vagy aradi magyarhoz kívántuk kötni. Tavaly Tokay György könyvének a kiadását szerveztük, idén a Szántay Lajos műveiről szóló könyv kiadását tettük lehetővé, amivel nem akartunk versenyre kelni a Kölcsey Egyesülettel, ezért e részt egy kicsit nyitva is hagytuk. Jövőre Kovách Géza halálának a X. évfordulóján, az emlékére kívánunk egy napot szervezni, aminek érdekében előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Gyulai Levéltárral. Ott őrzik Kovách Géza hagyatékát, amit feldolgoztattunk. Kovách Gézának volt egy megkezdett érdekes munkája, ami az aradi zsidóság történetét fogta volna át. Ő is úgy érezte, hogy az aradi zsidóságnak fontos szerepe volt a város kulturális fejlődésében.
– Ha már amúgy is közművelődési rendezvényeket támogatnak, nem lehetne-e a támogatáshoz kötni, hogy a civilszervezetek ne szervezzék a programjaikat egymásra?
– A szabadelvűség átka, hogy a programok megtervezésekor a mieink se tudnak egymással egyeztetni. Ha hozzánk támogatási kérelem érkezik, azt megpróbáljuk kielégíteni. Idén 7-8 rendezvényt támogattunk. Mivel azonban közpénzről van szó, csak akkor tudunk támogatást adni, ha el tudnak vele számolni, mert nekünk is számot kell adnunk róla. Kis összeggel, 400-500 lejjel szinte minden civilszervezetet támogatni tudunk, ha el tudnak vele számolni.
– Idén mennyi pénzt tudott összepályázni az Egyesület?
– Össze kell számolnunk, mert külföldi pályázataink is voltak. Így a Bethlen Gábor Alaptól is kaptunk egy komolyabb összeget, ami a kiadásainknak a jó részét fedezte is.
– Emlékhely-állítást támogatnak-e?
– A Fábián Gábor-szobor felállítási költségeit is pályázat útján gyűjtöttük össze. Természetesen, támogatunk.
– Azért kérdem, mert 2014. szeptember 19-én lesz a 70. évfordulója a világosi vérengzésnek, amikor lelőttek 10 ártatlan, magyar polgárt, akiknek soha, senki nem állított emlékhelyet. A kerek évforduló kínálná ehhez a legjobb lehetőséget…
– Szerintem támogatni tudnánk, de már el kellene kezdeni az emlékhely-állítás munkáját, nehogy a jóváhagyások miatt kifussunk az időből.
Nem ideális, de van hatásköre
– Mivel Elnök Úr egyben oktatási államtitkár is, válaszolna-e a kérdésemre: mit jelent ellenzékiként magas rangú kormánytisztviselőnek lenni?
– A helyzet furasága, hogy én a kormányváltás után is ott maradtam. Akkor mindenki úgy vette, hogy átmeneti kormányban sok minden lehetséges. Amikor azonban a decemberi választások után is a helyemen maradtam, mindenki meglepődött. A kormányfő azonban azt mondta: ha a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó államtitkárság őelőtte is megvolt, ő a továbbiakban is meghagyja. Valóban, most teljesen más helyzetben dolgozunk, mint ahogy tettük kormányváltás előtt. Mert a fő döntések nem az én kabinetemben születnek meg, azelőtt viszont nálam is folytak a tárgyalások. Szerencsém is van, abból kiindulva, hogy én vagyok az, aki a parlamenti kapcsolatokért felel, tehát én tartom a minisztérium és a törvényhozás közötti kapcsolatokat, én veszek részt a plénumokon, a bizottsági üléseken. Tehát nem tudnak kihagyni bizonyos dolgokból. Ezen kívül, a miniszter elég nyitott, eléggé européer ahhoz, hogy bármikor, bármilyen kérdésben leüljünk megbeszélni a dolgokat. Amiben tud, segít, amiben nem tud segíteni, azt megígéri, de még nem utasított el. Érdekes szituáció kicsit kívülről nézni, hogy mi történik bent, illetve belülről is kifelé tekintgetni. Nem mondom, hogy ideális állapot, de a kisebbségi oktatás rajtunk megy keresztül, az szerves része a román oktatásnak, ezért minden törvénytervezet rajtunk is keresztül megy. Többször is elmondtam: ezt nem írom alá, üljünk le, beszéljük meg. Nem érzem, hogy nyomást gyakorolnának rám, akaratom ellenére még semmit nem írtam alá. Noha az ideális feltételektől messze vagyunk, megvan a mozgásterem és a hatásköröm.
– Köszönöm a beszélgetést, és további eredményes munkát kívánok!
– Én köszönöm a lehetőséget.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)

Nagyvárad: egyenlőtlen bölcsődei egyenlőség
Nem biztosított a kisebbségi foglalkozás a nagyváradi bölcsődékben, a hatályos törvények miatt a szülőknek semmi nem garantálja, hogy magyar nyelvet ismerő pedagógus foglalkozik majd a gyermekükkel. A Szent József bölcsödéből például épp a napokban, jóval a beiratkozások lezárta után küldték el azt a magyar nyelvű nevelőnőt, aki miatt több szülő is erre az intézményre bízta a gyermekét.
„Voltak olyanok is, akik bár már vihették volna óvodába a kicsit, de nem tették, mert azt szerették volna, hogy én foglalkozzak vele” – mondta el a Krónika megkeresésére Lévai Bea, aki 2011 decemberétől mostanáig foglalkozott ott a gyermekekkel, ám hiába emeltek szót mellette a szülők, kihelyezését nem hosszabbították meg. Csoportját pár hónapra Mátyás Lídiára, az intézmény koordinátorára bízták, ám neki szintén le fog járni a szerződése, így most még bizonytalan, hogy januártól lesz-e olyan pedagógus, aki a két év felettiek számára továbbra is kétnyelvű foglalkozást tudjon biztosítani. Lévai távozása miatt különben három család döntött úgy, hogy kiveszi gyermekét a bölcsödéből, hiszen eleinte ennek az intézménynek a működését magyarul beszélő alkalmazottakkal képzelték el. Ez márciusban változott, azóta folyamatosan cserélődtek a munkatársak, legutóbb egy román óvónő érkezett a kiscsoportosokhoz – szintén kihelyezésessel.
Kihelyezéses kényszermegoldás
Amióta ugyanis az állami szférában betiltották az új munkahelyek létrehozását, és az idei évig még a menet közben megüresedett posztokra sem lehetett senkit sem alkalmazni, a bölcsődék működtetésére az egyedüli törvényes megoldás az lett, hogy a személyzet tagjai magánvállalkozóval kötöttek munkaszerződést, hogy utána egy évre szóló, majd félévenként meghosszabbítható kihelyezéssel betölthessék az állást. Adina Ciucioiu, a bölcsődékért felelő Nagyváradi Szociális és Közösségi Ügyek Hivatalának (ASCO) illetékese emlékeztetett, hogy a megnövekedett igény miatt az elmúlt években több új bölcsődét is kialakítottak – köztük a Szent József bölcsödét –, de végleges posztokat nem hozhattak létre. Most kevesebb volt a gyermek, így több alkalmazottnak – köztük Lévainak – nem hosszabbították meg a kihelyezését. Jelezte: a gyermekekkel foglalkozó személyzetnek szakmai képesítéssel kell rendelkeznie, ám elbírálásukról az ASCO dönt, mégpedig a szociális jogszabályok alapján, amelyek értelmében nekik nemzetiségtől és vallási hovatartozástól függetlenül, egyenlő ellátást kell biztosítaniuk minden gyermek számára. Ezen egyenlőség szellemében pedig nincs lehetőség arra, hogy külön magyar pedagógust alkalmazzanak, vagy éppen külön csoportot indítsanak. „Minden bölcsödében van olyan alkalmazottunk, aki beszél magyarul. Nem feltétlenül magyar nemzetiségű, de tud kommunikálni a kicsikkel. Vannak gyerekek, akik nem magyar vagy román nemzetiségűek, hanem például angolul vagy németül beszélnek. Hozzájuk is alkalmazkodunk, velük a személyzet azon tagja foglalkozik, aki ismeri a nyelvet. Olyan még nem fordult elő, hogy ne értsük meg, mit szeretne a gyermek” – szögezte le Ciucioiu.
Ellentmondásos törvények
Az ASCO munkatársa érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy arra eddig nem volt példa, hogy szülők külön magyar csoport indítását kérvényezzék náluk, hiszen erre a szociális jogszabályok nem adnak lehetőséget. Pedig Szabó Ödön, RMDSZ-es parlamenti képviselő értelmezésében megfelelő létszámmal elviekben kérhető lenne a magyar pedagógus alkalmazása. A bölcsődékben zajló tevékenységnek ugyanis eleget kell tenniük az új tanügyi törvénynek is, az pedig garantálja a kisebbségi nevelést. A jelenlegi helyzetre Pető Csilla, Bihar megyei szaktanfelügyelő megoldást abban látna, ha a bölcsődéket átrendelnék a tanügyminisztérium hatáskörébe.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Összefogással az álkonfliktusok ellen
A történelemhamisítás és a magyarellenesség különféle aspektusairól, az autonómiáért folytatott aláírásgyűjtésről is szó esett az Erdélyi Magyar Néppárt csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A Székelyföld tagadásával, a székely zászló kitiltásával indultak el a magyarellenes cselekmények, melyekkel ismét – mint ahogy évtizedek óta mindig – a valós problémákról akarják elvonni a lakosok figyelmét, jelentette ki Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke a sajtótájékoztatón. A Vásárhelyi Napokat egy szomszéd településen kellett megtartani, múlt héten pedig egy olyan történelmi konferencia színhelye volt Nagyvárad, ahol igyekeztek elhallgatni a magyar jelenlétet. A „magyar kártyával” ismét a munkahelyek hiányáról, a nemlétező infrastruktúráról, az egészségügy katasztrofális helyzetéről és nem utolsó sorban az aggasztó méreteket öltő korrupcióról akarják elhárítani az emberek figyelmét, ez nyolcvan éve így megy.
Összefogás
S hogy mindez hová vezet? Egy múltheti felmérés szerint más nemzetekhez képest legkevésbé a magyarokat kedveli a román lakosság, előttünk az oroszok vannak, tíz százalék fölénnyel. Ez nagyon sokat mond arról, hogy ez a retorika mennyire veszélyes, fejtette ki az alelnök, aki szerint a verbális agresszió ellenünk fordítja a románokat. Fontos lett volna leülni a tárgyalás asztalához, ezzel megelőzhető lett volna például, hogy december elseje legyen a nemzeti ünnep, vagy hogy Nagyváradon óránként hangozzon el Iancu himnusza, Nagyvárad napja pedig nem október 12-én lenne. Úgy tűnik, egyeseknek nem érdekük a megbékélés, nagyon jól tudnak az ilyen álkonfliktusok által fenntartott „zavarosban” halászni. Persze a párbeszédhez mindkét fél szándéka szükséges, s amíg ez létrejön, addig is fontos lenne az összefogás a politikai és civil szervezetek között – de nem úgy, ahogy az RMDSZ hirdeti, „egy a zászló, egy a csapat” jelszóval, hanem ügyek mentén, közös stratégiák kialakításával.
„Nem igazán értik a románok, hogy mi mit keresünk itt, zavar van a fejükben, ennek tisztázása érdekében kellene összefogniuk a civil szervezeteknek, az egyházaknak és a politikai pártoknak” – részletezte Zatykó Gyula, aki szerint a Magyar Egyeztető Tanács keretein belül lenne fontos leülni és beszélni minderről. Most látszik, tette hozzá, mekkora jelentősége van a Szent László Napok rendezvénynek, melynek megszervezése nyomán „saját magyarjaink támadtak bennünket”. Amikor román nacionalista erők el akarják tüntetni, akkor álljunk félre? – tette fel a retorikus kérdést. „Ezt folytatnunk kell, el kell magyarázzuk, hogy Nagyvárad Szent László óta létezik, nem 1113 óta”- fejtette ki.
Aláírásgyűjtés
Kristófi Kristóf, a néppárt nagyváradi elnöke arról szólt: folytatódik az aláírásgyűjtés Partium autonómiájáért, s amennyiben megkapják erre az engedélyt, jövő héttől a Fő utcán állítanak fel két sátrat, ahol önkénteseik déltől 17 óráig várják az érdeklődőket. Az akciót terveik szerint október végéig folytatják, de igény esetén akár meg is hosszabbíthatják. A két sátor előtt két, egyenként hétméteres molinót függesztenek majd ki – bíznak benne, hogy erre is meglesz az engedély. A két molinó játékos, könnyen érthető formában ismertet gazdasági, történelmi adatokat, melyek rámutatnak arra, hogy Erdélynek szüksége van egy föderatív formájú autonómiára. A román nyelvű szövegben párhuzamot vonnak Erdély és Svájc között, ennek a szlogenje: Erdély, Románia Svájca. Arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem herdáljuk el az altalaji kincseinket, illetve a megtermelt hasznot nem „rabolja el” Bukarest, akkor Erdély Svájchoz hasonlóan virágzóvá válhat. Mint láttuk, a játékos rajzok között Bukarest egy polipszerű pénzszivattyúként jelenik meg, a Svájccal való összehasonlítás során pedig ara is kitérnek, hogy a Milka tehénhez hasonlóan nekünk is van tehenünk (Joiana, vagy Mariska), illetve a svájci bicskának is megvan az itthoni megfelelője, a székely bicska. A két molinót az idén, Tusványoson mutatták be először.
Részvétel
Az EMNT, valamint az EMNP csatlakozik a Civil Összefogás Fóruma által szervezett budapesti békemenethez. Még mintegy tíz szabad hely van, eddig negyven körüli a Bihar megyei jelentkezők száma. Az indulás október 23-án, szerdán fél tízkor lesz a Partiumi Keresztény Egyetem elől, jelentkezni a 0259.220126 telefonszámon lehet, a hozzájárulás 50 lej. Az 56-os forradalom tiszteletére szervezett békemenet a Hősök terén ér véget, ahol 16 órától Orbán Viktor mond ünnepi beszédet. Szintén ezen a számon lehet jelentkezni az október 27-i Székely Menetre, melyen belül 47 kilométeres élő láncot fognak alkotni. Ehhez 30 lejt szükséges kifizetni, hangzott el.
Neumann Andrea
erdon.ro

Bábszínházi vetélkedőt rendeztek Szatmárnémetiben
Az idei színházi évadban ünnepli fennállásának tízedik évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Brighella Bábtagozata, amelynek tiszteletére 2013. október 25. és 27. között programsorozatot szerveznek. Az ünnepség előkészítéseképpen BábSzóTér címmel vetélkedőt szerveztek óvodás és kisiskolás csoportok számára. „Első alkalommal rendeztünk bábos vetélkedőt, amellyel a bábozás népszerűsítése a célunk a Szatmár megyei óvodás és kisiskolás gyermekek és nevelőik körében” – részletezte Bandura Emese, a bábtagozat megbízott vezetője. -
A vetélkedő valamennyi résztvevője értékes könyvjutalomban részesült a Communitas Alapítvány és az RMDSZ jóvoltából, illetve apró meglepetéseket és a 10 éves ünnepség vendégelőadásaira szóló meghívókat vihetett haza.
Az első alkalommal megrendezett BábSzóTér vetélkedőn a következő díjakat osztotta ki a háromtagú zsűri (Tamás Ágnes művészeti titkár, Doloczky Márta pedagógus és Bandura Tibor bbászínész):
Legszebb díszlet
Kölcsey Ferenc Napköziotthon és Óvoda, Szatmárnémeti
Felkészítő: Makranczi Erika, Orosz Júlia
Bábelőadás címe: Az aranyeke, népmese
Bábfajta: fakanál
Szereplők: Bozsó Bíborka, Dénes Máté, Krüzselyi Bálint, Riedl Kovács Csenge
Legszebb előadásmód
Dr. Vasile Lucaciu Iskola, Szatmárnémeti
Felkészítő: Zab Tímea
Bábelőadás címe: Hurrá, megjött a kiselefánt étvágya!
Bábfajta: csuhébáb
Szereplők: Ács Patrick, Kozsán Tiffany, Angyal Viktória, Pavlitska-Engi Daiana
Legjobb ötlet (rendezés)
Református Gimnázium, előkészítő osztály, Szatmárnémeti
Felkészítő: Pándi Beáta
Bábelőadás címe: Jékely Zoltán: A három pillangó
Bábfajta: fakanál, pantomim
Szereplők: Gödri Ágnes, Máthé Rebeka, Valkai Andrea, Kis Bálint
Kreatív látvány
1-es számú Óvoda, Nagykároly
Felkészítő: Márkus Katalin
Bábelőadás címe: A három kismalac és a farkas
Bábfajta: fakanál
Szereplők: Bohonyi Maya, Dávid Fruzsina, Márkus Csongor, Krizbai Kincső, Soimos Hanna, Szécsi Anasztázia
Legjobb bábelőadás
Hám János Óvoda, Szatmárnémeti
Felkészítő: Hársfalvi Veronika
Bábelőadás címe: A kéményseprő és a pékinas
Bábfajta: fakanál
Szereplők: Cala Zselyke, Erdei Jázmin
A legjobb bábos csapat
Református Kinizsi Óvoda Szatmárnémeti
Felkészítő: Csáki Hajnalka
Bábelőadás címe: Nagyapó retke
Bábfajta: kézbáb
Szereplők: Szegedy Mátyás, Gábor Abigél, Galambos Dóra, Király Fruzsina, Képes Boglárka, Csató Barbara
Maszol.ro

Kovács Péter: Tőkés László EP munkássága egy nagy nulla
A székelyföldi fejlesztési régió létrehozásáról szóló népszavazás kiírása támogatására Hargita megyében 28 ezer aláírás gyűlt össze. Ezeket az aláírásokat tartalmazó dossziékat Csíkszeredában a megyeházán kedden iktatták.
A részletekről Maksay Ágnes a Duna Tv székelyföldi stúdiójában Kovács Péterrel, az RMDSZ főtitkárával beszélgetett, aki elmond- ta, hogy az RMDSZ a Partiumban egy héttel később kezdte gyűj- teni az aláírásokat, de így is a hat megyéből négyben már iktat- ták a megyei tanácsnál az aláírásokat. Példának Szilágy megyét említette, ahol 10 ezer aláírásra volt szükség, és ezzel szemben 13 ezer fölötti aláírást iktattak.
A főtitkár elmagyarázta, hogy a partiumi megyékben, ahol az RMDSZ kisebbségen politizál, egyeztettek a román pártokkal ezek támogatásának megszerzése érdekében. Hozzátette: bízik benne, hogy mindhárom megyében „átmegy” a kezdeményezés, mert szóbeli egyesség van az szociálliberális unióval, hiszen ők is jól tudják: ez csak részben magyar ügy és inkább gazdasági kérdésről van szó. Partiumban a román pártok is gyűjtötték az aláírásokat, és Székelyföldön is írtak alá román emberek – mondta Kovács.
Ha a megyei tanácsok elfogadják a kezdeményezést, a határozatot még a prefektusok megtámadhatják, és akkor majd a közigazgatási bíróság döntésére várva elhúzódhat a népszavazás – fejtette ki az RMDSZ főtitkára. Kovács kijelentette: bár az igaz, hogy a népszavazás eredménye nem kötelez senkit, azonban a kormány a százezrek akaratát nem kerülheti meg.
A közelgő EP választásokkal kapcsolatban Kovács Péter kihangsúlyozta, hogy ott nem csökken az RMDSZ szavazótábora, mert az Európa Parlamenti választásokon nem az állampolgárság számít, hanem az állandó lakcím.
A főtitkár Borboly Csaba kezdeményezéséről is szólt, miszerint a közelgő Európai Parlamenti választásokon Tőkés László az RMDSZ listáján induljon vezető helyen. Ezzel kapcsolatosan Kovács kijelentette, hogy az RMDSZ-nek nem feladata egyengetni Tőkés politikai karrierjét. Ha pedig elgondolkozunk Tőkés László elmúlt hatévi munkásságán az EP-ben, akkor „egy nagy semmi, egy nagy nulla” jut eszünkbe – mondta az RMDSZ főtitkára.
Duna Tv
Erdély.ma

Fölösleges feszültségkeltés
Fölösleges feszültségkeltésnek tartja Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke az RMDSZ által kezdeményezett népszavazásokat.
Egy helyi népszavazás nem lehet meghatározó a régióátalakítás folyamatában, mert az országos folyamat – jelentette ki a Nagyszeben polgármesteri tisztségét is betöltő, német ajkú politikus. Hozzátette, az RMDSZ népszavazása olyan, mintha valamelyik falu lakosait kérdeznék meg arról, hogy leaszfaltozzák-e Nagyszeben egyik utcáját. „Ha össze akarnak gyűlni, hát tegyék, de a népszavazásnak nem lesz semmilyen jelentősége” – mondta még. Klaus Johannis a Szociál-Liberális Szövetség legmagasabb rangú politikusa, aki eddig véleményt nyilvánított az RMDSZ kezdeményezéséről. Korábban a kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párt szóvivője, Cătălin Ivan jelentette ki: „a régiókat nem helyi népszavazások alapján alakítjuk ki, mert az új román területi közigazgatási elgondolásnak következetesnek és nemzetinek kell lennie”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Belföldi hírek
Valótlanság és elfogadhatatlan
Szó sincs arról, hogy Románia betartaná az európai egyezményekben vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Markó Attila parlamenti képviselő Titus Corlățean külügyminiszter kijelentésére reagálva, aki szerint azért nem kell autonómia a magyarságnak, mert az Európa Tanács jelentései azt mutatják, hogy Románia minden vállalását teljesítette.
„A külügyminiszter vagy nem ismeri ezeket a jelentéseket, vagy csak azokat a részeket mutatták meg neki, amelyekben elismerően nyilatkoznak. Ugyanis mind a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, mind pedig a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartája alkalmazásáról szóló jelentésekben komoly gondokat kifogásolnak az európai intézmények: nem biztosítják teljes mértékben az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az oktatásban, egyáltalán nincs kétnyelvűség az egészségügyben, az igazságügyben pedig csak papíron léteznek ezek a jogok” – hangsúlyozta Markó Attila. Az RMDSZ képviselője elmondta, hogy a dekoncentrált intézmények még a székelyföldi megyékben sem biztosítják a nyelvi jogokat, sőt, olyan hely is akad, ahol megbüntetik azokat, akik a kétnyelvűséget szorgalmazzák. „Gondoljunk továbbá arra is, hogy szimbólumaink ellen hadjáratot indítottak, egyházaink javait vissza akarják államosítani! Ilyen körülmények között azt állítani, hogy minden rendben Romániában, egyszerűen valótlanság és elfogadhatatlan!” – fejtette ki Markó Attila.
Halasztást kér
Elhalasztatná a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának mára kitűzött ülését Tőkés László. Amint a testületnek címzett levelében jelzi, más irányú kötelezettségei miatt – a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács ülését vezeti a testület elnökeként – nem tud megjelenni az ülésen, ügyvédje, Kincses Előd pedig vasárnapig nem tartózkodik az országban. Tőkés László ismételten kérte a becsületbíróság tagjait: tegyék lehetővé, hogy meghatalmazott ügyvédje, Kincses Előd által gyakorolhassa az alkotmány biztosította védelemhez való jogát. A becsületbíróságot azért hívták össze, hogy megvitassa a politikusnak nyújtott állami kitüntetés visszavonásáról szóló kezdeményezést. Megváltozott a Verespatak-törvény
A Verespatak-bizottság teljes egészében megváltoztatta a kormánytól kapott törvénytervezetet, amely már nem Verespatakról szól, hanem általában az arany- és ezüstkitermelésről – jelentette ki Darius Vâlcov, a bizottság elnöke. Elmondta, a törvénytervezetből kivették a kormány és a Roşia Montana Gold Corporation közötti szerződést, mert szerintük ezt nem lehet törvénnyel jóváhagyni. Ezenkívül nyolc módosító javaslatot is elfogadtak, ezek egyike sem tesz hivatkozást a Verespatak-projektre. A bizottság egyébként 9–7 arányban leszavazta azt az előterjesztést, amelyben az RMDSZ a törvénytervezet elutasítását kérte. Korodi Attila, a szakbizottság tagja szerint a meghallgatásokat követően kiderült, hogy sok kétségbe vonható adaton alapszik a bányaberuházás terve.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Verespatakról szóló törvénytervezet elutasítását javasolta az RMDSZ
Leszavazta a verespataki beruházást vizsgáló parlamenti bizottság azt az előterjesztést, amelyben az RMDSZ a törvénytervezet elutasítását kérte.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontját a verespataki bányaberuházást vitató rendkívüli bizottságába delegált parlamenti képviselői által tartotta fenn. Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő és Végh Sándor Szilágy megyei szenátor azt kérte az együttes bizottságtól, hogy bocsájtsák elutasító szavazás alá a Kormány törvénytervezetét, amely a verespataki bányaberuházásra vonatkozik, hiszen a projekt mentén történt meghallgatásokat követően kiderült, hogy sok kétségbe vonható adaton alapszik a bányaberuházás terve.
Korodi Attila, a szakbizottság tagja ismertette: a Szövetség álláspontját a speciális együttes bizottság elutasította. A szavazást egy hosszas vita előzte meg, majd a bizottsági tagok 9:7 arányban elvetették az RMDSZ javaslatát.
Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint a Kormánynak vissza kell vonni a Parlamentnek küldött Verespatak bányaberuházásáról szóló törvénytervezetet és ebben a formájában határozottan elutasítja azt.
(RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)

Markó Attila: Románia nem tartja be a kisebbségvédelmi egyezményeket
„Szó sincs arról, hogy Románia betartaná az európai egyezményekben vállalt kötelezettségeit” – jelentette ki Markó Attila sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő Titus Corlățean külügyminiszter kijelentésére reagálva, aki szerint azért nem kell autonómia a magyarságnak, mert az Európa Tanács jelentései azt mutatják, hogy Románia minden vállalását teljesítette.
„A külügyminiszter vagy nem ismeri ezeket a jelentéseket, vagy csak azokat a részeket mutatták meg neki, amelyekben elismerően nyilatkoznak. Ugyanis mind a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, mind pedig a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartája alkalmazásáról szóló jelentésekben komoly gondokat kifogásolnak az európai intézmények: nem biztosítják teljes mértékben az anyanyelv használatát a közigazgatásban és az oktatásban, egyáltalán nincs kétnyelvűség az egészségügyben, az igazságügyben pedig csak papíron léteznek ezek a jogok” – hangsúlyozta Markó Attila. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselője elmondta, hogy a dekoncentrált intézmények még a székelyföldi megyékben sem biztosítják a nyelvi jogokat, sőt, van olyan hely is, ahol megbüntetik azokat, akik a kétnyelvűséget szorgalmazzák. „Gondoljuk továbbá arra is, hogy szimbólumaink ellen hadjáratot indítottak, egyházaink javait vissza akarják államosítani! Ilyen körülmények között azt állítani, hogy minden rendben Romániában, egyszerűen valótlanság és elfogadhatatlan!” – fejtette ki Markó Attila.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az RMDSZ épp azért hozta létre a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, hogy odafigyeljen a jogalkalmazás problémáira, segítséget nyújtson mindazoknak, akiket megakadályoznak törvényes jogaik gyakorlásában. „Ezért van szükség az autonómiára, ezért javasoltuk azt is, hogy a magyar nyelv legyen regionális hivatalos nyelv ott, ahol jelentős számban beszélik” – mutatott rá Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője.
Markó Attila emlékeztetett arra is, hogy a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat háttérjelentést fog készíteni a nyelvi karta alkalmazásáról, melyet benyújtanak az Európa Tanácshoz.
(RMDSZ)
Nyugati Jelen (Arad)

Tíz esztendő az autonómiaharc jegyében
Tízéves fennállására jubileumi gálával és az autonómiaharcban kiemelkedő teljesítményért odaítélt Kós Károly-díjak kiosztásával fog megemlékezni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december 14-én – ez áll többek a szervezet múlt hétvégén, Nagyváradon lezajlott küldöttgyűlésének zárónyilatkozatában. Nehéz elhinni, de már egy évtizede elvált az autonómia célkitűzését komolyan vevő és azt csak választási jelszónak használó tábor útja. Hadd ugorjunk vissza tíz esztendőt az időben! „Néhány száz méterrel odébb egykori harcostársaink félrevezetett vagy átállt serege egy évtizedes közös önszerveződési munkájának eredményét: a minden magyarnak helyet adó, sokszínű, az egység jelképes és racionális erejét hordozó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni, sajnos ismét nem vagyunk elegen, hogy a rombolás útját álljuk. A szétvert önkormányzati modell romjain magabiztosan lobog a tulipános zászló. Az egypárt győzelmét hirdeti. A párttagok érdekeinek felsőbbrendűségét a közösség érdekei felett. (…) Az egypárt alternatívája nem egy másik párt. Az legfeljebb csak eszköz lehet a kizárólagosságra igényt formáló törekvések ellen. (…) Nem tudtuk megfékezni azt a gátlástalan és törtető szándékot sem, amely mindent maga alá gyűrne, mindenkit megvásárolna vagy megosztana, hogy aztán uralkodhasson rajtuk. Akit nem lehet, az biztos egységbontó, annak kinn tágasabb. Így lehet az egység alapértékét furkósbotként használni a választás szabadsága ellen. Bizony mondom, tisztelt gyülekezet, rossz felé fordult a világ. Mi, itt egybegyűltek fordíthatunk-e rajta? Hittel mondom, hogy igen.” Toró T. Tibor fogalmazta meg és mondta el e ma is aktuális gondolatokat a Láncos templomban 2003. február 1-jén, miközben az RMDSZ küldöttgyűlése a nemzeti önkormányzat elvén alapuló alapszabályzatát párt-alapszabályzattá fazonírozta, erősítve a központi vezetést, bevezetve a pártfegyelmet, a belső választásokat részleges tisztújítással váltva ki, mellékessé téve a platformokat, megszüntetve Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségét, és leszámolva a kommunizmussal elleni nyílt szembenállás szellemi-politikai-történelmi örökségével. Jelképértékű, hogy e kongresszuson kezet foghatott a küldöttek által megtapsolt Medgyessy Péter és Adrian Năstase, a térségbeli kommunista utódszervezetek két emblematikus képviselője, akiket a politikai múlton túl a magyar érdekek iránti érzéketlenség, illetve ellenségesség köt össze.
Hosszú utat járt be azóta az RMDSZ és az autonomista tábor egyaránt.
Önfeladó politika
Az RMDSZ latba vetve bukaresti kapcsolatait, amíg tudta, gáncsolta a választásokon vele szemben induló Magyar Polgári Szövetséget. 2004 június elején megrendezett helyhatósági választásokon az MPSZ függetleneket volt kénytelen indítani, mivel a választási bizottság RMDSZ-es kezdeményezésre leseperte az asztalról a rekordidő alatt összegyűjtött 55000 aláírást, s ez ismétlődött meg ősszel is, amikor az MPSZ, az ismételt justizmord miatt a Népi Akció pártjával volt kénytelen közös listán indulni. 2004-ben mindkét oldal választási jelszava az volt, hogy „kettős állampolgárság és autonómia”. Ha mást nem, ennyit sikerült elérni, hogy az RMDSZ ország világ előtt, az autonomista önépítkezést befagyasztó és a belső önrendelkezésre fókuszáló valódi érdekképviseletet megszüntető kormányzati szerepvállalás után nyolc esztendővel nyíltan felvállalja ezt a gondolatrendszert, valamint a magyar állampolgárság kiterjesztésének azóta megvalósult célkitűzését.A következő ciklusban az RMDSZ a kisebbségi törvény gigantikus átverésének manőverét tartotta elsősorban szem előtt s csak a román szűkkeblűségen és politikai korlátoltságon múlt, hogy szemfényvesztő törekvései zátonyra futottak. Mert mi is volt a kisebbségi törvény lényege? Egyik oldalról az RMDSZ érdek-képviseleti privilégiumainak bebetonozása, a kisebbségi verseny ésszerűtlen korlátozása, a másik oldalról a kulturális autonómia látszatának megteremtése. Mert a hangzatos pártpropagandával ellentétben a törvénytervezet semmiféle közjogi kompetenciával nem ruházta volna fel a román politikai berkekben heves ellenállásba ütköző kulturális autonómiatanács intézményét, hanem a parlament és a kormány jogkörébe utalta s a bizonytalan jövőbe tolta ki a tanács hatáskörének kijelölését. Nesze semmi, fogd meg jól! 2007-ben pánikot keltett az RMDSZ berkeiben, hogy az EMNT elnöke, Tőkés László egymaga közel annyi szavazatot kapott függetlenként az európai parlamenti választásokon, mint az RMDSZ, Székelyföldön pedig elvitte a voksok valamivel több, mint felét. Minden bizonnyal ennek is volt köszönhető, hogy 2009-ben, midőn az RMDSZ nómenklatúra kívül került a román hatalom sáncain, a szervezet ismét felfedezte autonomista énjét és ajánlatot tett Tőkés Lászlónak a közös indulásra az EP választásokon, majd hajlandónak mutatkozott a Székely Önkormányzati Nagygyűlés megszervezésére, s a székely területi autonómia melletti hangsúlyos kiállásra. Mihelyt azonban ismét megszólaltak a bukaresti szirénhangok, a következő önkormányzati nagygyűlés összehívását már elszabotálta és ígéretével ellentétben a 2009-es zárónyilatkozatot sem íratta alá tanácsosaival és polgármestereivel. Azóta pedig Bukarest-orientált, önfeladó politikája töretlen.
Közösségi építkezés és autonómiaküzdelem
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mindeközben az autonómia gondolatkörének népszerűsítésével foglalkozott, nemzetközi konferenciákat rendezett, európai fórumok keretében lobbizott, a belőle kivált Székely Nemzeti Tanács kőkemény munkával, állami támogatás nélkül megszervezte a mozgóurnás autonómiareferendumot, melynek keretében a székelység több mint fele voksolt és a szavazók elsöprő többsége hitet tett az autonómia mellett. (Az RMDSZ csúcsvezetése pedig csak gúnyolódott a szabad idejüket és energiájukat az ő kötelezettségük teljesítésére fordító önkénteseken.) Az EMNT akkor még RMDSZ-színekben küzdő parlamenti képviselői több törvénytervezetet is benyújtottak az autonómia vonatkozásában, beleértve a Csapó József által kidolgozottat, amelyről Székely Ervin, az RMDSZ neptuni szárnyának egyik emblematikus figurája azt találta írni, hogy Adolf Hitler elképzeléseinél is diszkriminatívabb. Az EMNT-nek és az SZNT-nek sikerült elérnie azt, hogy míg tíz esztendővel ezelőtt aktivistáit ügyészségi eljárással, a bíróság elé állítással fenyegették a román politikusok, s a rendőrség zaklatta, ma már az autonómia tárgyalási alap. Nem sok ez, de ahhoz képest valami, hogy az akkor még egységes RMDSZ hosszú éveken át jó mélyen őrizte e célkitűzést. (Emlékezetes, hogy az RMDSZ részvételével zajló első kormányzati ciklusban egy belső anyagot a szervezet „erős embere” Kelemen Attila az iratmegsemmisítőbe küldött, mert megfogalmazói, Tamás Sándor és Birtalan Ákos bele merték foglalni a frakció cselekvési prioritásai közé valahányadik pontban az autonómiát.) 2008-ban a várakozásokkal ellentétben bejegyezték a Magyar Polgári Pártot, mely azonban a helyhatósági választásokon nem aratott nagy sikert, a voksok valamivel több mint 15 százalékát szerezte meg, az őszi parlamenti választáson pedig nem indult. Korábbi elnöke, Szász Jenő pedig olyan diktatúrát épített ki párton belül, mely még az RMDSZ-en belüli antidemokratikus viszonyokon is túltett. Az EMNT lépéskényszerbe került. 2010 végén a szervezet küldöttgyűlése úgy határozott, hogy szükség van egy új magyar autonomista pártra, mely egyszerre képviseli a nemzetet és a demokráciát, az autonómiát tiszta, átlátható belső viszonyok mellett tűzi zászlajára. Az Erdélyi Magyar Néppárt a továbbiakban az EMNT-vel szoros együttműködésben fejtette ki tevékenységét, a két elnökség tagjai mindenkori meghívottak a másik szervezet elnökségének ülésein.
A választóközönség nem értékelte a nemzeti oldal megoszlását, a két párt az MPP és az EMNP együtt kevesebb szavazatot ért el a helyhatósági választásokon, mint négy évvel korábban az MPP egyedül. Ezért mondhatta Tőkés László a hétvégi gyűlésen azt a mondatot, amit most a sajtó hangoztat, miszerint az EMNP nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A mondat elejére sajnos elmulasztotta odailleszteni azt, hogy „egyelőre”. Azt pedig nem idézi a sajtó, hogy az EMNT elnöke leszögezte, a viszonylagos kudarcért nem az EMNP vezetőit hibáztatja. De hát ez is a demokráciának nevezett játék szerves része, míg a sajtó viszonylag szabadon működik, az újságírók azt ragadnak ki a kontextusból, ami érdekeiknek vagy elképzeléseiknek megfelel. A közösségi építkezés pedig nem áll le. Az autonómiaküzdelem jegyében eltelt tíz esztendőt újabb követi, s ha netán intézményesítést nyernek önrendelkezési törekvéseink, akkor is lesz feladat bőven a mozgástér-kitöltés kapcsán.
Borbély Zsolt Attila
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tőkés László szerint a külhoni magyaroknak 2014-ben élniük kell a választás lehetőségével
A külhoni magyaroknak 2014-ben élniük kell a választás lehetőségével, ha több évtized után a magyar haza lehetőséget biztosít számukra a nemzeti kérdések ügyében a döntésre - jelentette ki Tőkés László pénteken a szlovéniai, muravidéki Gyertyánoson (Gaberje).
"Mozgósítanunk kell az újrahonosított polgártársainkat" - mondta a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, európai parlamenti képviselő a KMAT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának Autonómia Albizottsága által tartott együttes ülését követő sajtótájékoztatón. Megállapította, kiemelt kérdés a magyarországi választásokon való részvétel.
Tőkés szerint a külhoni magyarok szeretnék, ha a 2010-ben teret nyert nemzeti irányvonal 2014-ben folytatódna, felülemelkedve minden pártpolitikai kérdésen. A nemzetpolitika ugyanis nem szűkíthető le pártpolitikai szintre - fogalmazott a volt püspök. Hozzátette, hogy a mozgósításban aktív szerepet vállal valamennyi kárpát-medencei magyar párt és szervezet.
Tőkés László azt mondta: a KMAT és a magyar parlamenti albizottság ülését a kisebbségek ügyében tett európai polgári kezdeményezések kudarca hívta életre, annak a felismerése, hogy európai szinten gyökeres változásra, előrelépésre van szükség a kisebbségpolitika tekintetében.
"Mi még mindig mostohagyermekei vagyunk az egyesült Európának" - vélekedett a politikus, hangsúlyozva, hogy eközben például a védett növények és állatok gondját a szervezet a szívén viseli. Az Európai Parlament (EP) a cigányság ügyében európai szintű stratégiát készít, ezzel szemben az európai lakosság mintegy 10 százalékát jelentő, 40-50 milliónyi nemzeti kisebbség ügyét "lesepri az asztalról", nem foglalkozik érdemben a kisebbségek ügyének jogi, politikai rendezésével - mondta Tőkés László.
Hangsúlyozta: ebben a kérdésben továbbra is használni akarják az eddigi, korlátozott politikai eszközöket, vagyis szóbeli kérdést nyújtanak be a kisebbségek ügyében az EP-ben, határozattervezetet kezdeményeznének, de újból próbálkoznak egy vagy több európai polgári kezdeményezés benyújtásával is.
Tőkés László arról is beszélt, hogy a határon túli magyarság számára a határok feletti nemzetegyesítés és a nemzeti közösségek önrendelkezése "a két pillére jövőképünknek, nemzeti felemelkedésünknek". A magyar kisebbség védelme érdekében olyan monitoring-rendszer kiépítésére törekszenek, amely hathatósabb védelmet nyújt a magyarellenességgel, az etnikai diszkriminációval, a beolvasztási politikával és a nemzeti térvesztéssel szemben.
Kijelentette: a magyarellenesség újabb hullámai tapasztalhatók például Szlovákiában vagy Romániában, "Délvidéken a magyarverések sebei még mindig sajognak", és újabb temelini per aggasztja a magyar és a nemzetközi közösséget.
A KMAT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának Autonómia Albizottsága által tartott együttes ülésről levezető elnökként Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke elmondta: szinte teljes létszámban részt vettek a kárpát-medencei magyar szervezetek és pártok. Csupán az ausztriai magyarok, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt képviselője nem tudott jelen lenni.
Az ülés házigazdája Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke volt, aki a résztvevők között üdvözölte a határon túli szervezetek vezetőin és a magyar parlamenti képviselőkön kívül Szent-Iványi Istvánt, Magyarország ljubljanai nagykövetét is.
A muravidéki találkozót követően Tőkés László a szécsiszentlászlói (Motvarjevci) református templomban istentiszteletet is tartott.
2013. október 18. (MTI)

Hírsaláta
BÁNTJA CSŐRÜKET A VISSZASZOLGÁLTATÁS. Nem nyughat a nacionalista bukaresti sajtó, s folyamatosan vádaskodik, hogy Erdélyben, köztük természetesen Kolozsváron is, túl sok mindent adnak vissza a magyaroknak és a magyar történelmi egyházaknak. Most épp azért áll a bál, mert a kincses város központjában hatvan ingatlant juttattak vissza a magyar egyházaknak. Azt állítják, a visszaszolgáltatás Emil Boc cinkosságával történt, amit a város polgármestere természetesen elutasít, hisz valamennyi épületről végleges és megfellebbezhetetlen bírósági döntés született.
BONTANÁK, DE KINEK A KÖLTSÉGÉN? Csak decemberben foghat neki a főváros a bukaresti római katolikus templom mellé épített Cathedral Plaza lebontásának, mert a bíróság így döntött ugyan, de arról nem rendelkezett, hogy kinek kell a bontás költségeit viselnie. A Robu vezette püspökség rosszhiszeműséggel vádolja a főpolgármestert, s azzal fenyegetőzik, hogy törvényszéki végrehajtóval kötelezik a városházát a bírósági döntés végrehajtására. (Gândul) SOKNEVŰ KICSI REPTÉR. Heves vita és veszekedés előzte meg csütörtökön a kolozsvári repülőtér névadásáról szóló szavazást a megyei tanács ülésén – írta a Citynews.ro. A tanácstagok több mint egy órán keresztül egymás szavába vágva vitatkoztak, mire sikerült megszavazni a repülőtér új nevét: Kolozsvár-Napoca Avram Iancu Nemzetközi Repülőtér. A vita tárgyát főként az képezte, hogy az elnevezésbe belefoglalják-e a Napoca nevet is, vagy sem. A megyei önkormányzat előzetes egyeztetések nélkül javasolta, hogy Avram Iancu móc vezérről nevezzék el a nemzetközi légikikötőt. Horea Uioreanu megyei elnök az RMDSZ-es és a demokrata liberális párti tanácstagok tiltakozása ellenére sem akart változtatni tervén. (Szabadság) HELYBEN TORZUL A LÁTÁS. A helyi és az országos román sajtó az érem más-más oldalát látja az egybanisok gyűjtésében. A marosvásárhelyi román helyi sajtó mindent megtett azért, hogy a kétnyelvű árcímkéket osztogató akció nyilvánvaló törvényszegésnek minősüljön, ami az EMNP-hez köthető, tehát politikai töltetű, nem civil jellegű. Ezzel szemben az országos sajtóban a „banizást” egyfajta jogos civil ellenállási formának tekintik. Az Adevărul meglátásában itt a tiltakozás egyedülálló formájáról van szó, a Lakóra kirótt bírság miatt indult aprópénzgyűjtés igazi jelenséggé vált a közösségi hálókon. Hozzáteszik, nemcsak erdélyi magyarok, hanem románok is csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az Adevărul kiemeli, hogy a büntetés kirovásának okaként megjelölt tanácsi határozat szórólapokra, nem pedig címkékre vonatkozik. Az Adevărulra hivatkozva a Jurnalul.ro, a Muntenia.news és a Realitatea.net is beszámolt az esetről. A Gândul az Adevărulhoz hasonlóan a civil jellegre helyezi a hangsúlyt, habár csak érintőlegesen foglalkozik az üggyel.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közösségépítő Szeben Megyei Magyar Napok
„Huszonnégy évvel ezelőtti megalakulása óta az RMDSZ legfontosabb szerepe és alapvető célkitűzése a közösségépítéshez kapcsolódik, persze változtak a hangsúlyok az elmúlt két évtizedben, de egy valami nem változik: a közösség megerősítésével, jobb megszervezésével, a társadalmi szolidaritás kiépítésével lehet eredményes politikai képviseletet fenntartani. Mi mást jelentene a Szeben Megyei Magyar Napok tizenötödik alkalommal történő megszervezése, mint hozzájárulás a közösségépítéshez” – hangsúlyozta Winkler Gyula péntek este Szászmedgyesen, ahol a Szeben Megyei Magyar Napok megnyitórendezvényén vett részt.
Az európai parlamenti képviselő tolmácsolta Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét is a Traube terem teltházas közönségének. Winkler Gyula méltatta a Szeben megyei magyar közösség aktív részvételét a székely-szórvány együttműködés, a Fogadj örökbe egy műemléket program, az RMDSZ szórvány cselekvési tervének kezdeményezései terén. „Szórványközösségekben a magyar identitás megerősítése kulcsfontosságú. A mi erősebb közösségünk viszont nem a velünk együtt élő közösséget kívánja gyengíteni. Magyarságunk jelképei, a zászló, a himnusz bennünket erősítenek úgy, hogy egyúttal Erdély egészét is erősítik. Fogalmazhatnék úgy is, hogy Transzilvániát erősítik, amely közös szülőföldünk” – fogalmazott Winkler Gyula ünnepi beszédében.
A rendezvény házigazdája Balázs Béla, az RMDSZ Szeben megyei elnöke volt, megnyitó beszédét követően felszólalt dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere, Teodor Neamţu, Medgyes polgármestere. Fejér László parlamenti képviselő, aki felvállalta a Szeben megyei magyar közösség parlamenti képviseletét, ez alkalommal Bokor Tibor, medgyesi származású kézdivásárhelyi polgármester üdvözletét is tolmácsolta. Az ünnepi megnyitón fellépett a helyi Gyöngyvirág és a testvérváros Sopronból érkező Pendelyes néptáncegyüttes.
A 15. Szeben Megyei Magyar Napokat október 18-a és 27-e között tartják gazdag kulturális kínálattal.
Tíz napon át hat Szeben megyei településen zajlanak az események minden korosztálynak. A rendezvénysorozat szervezője az RMDSZ és a Medgyesi Madisz, támogatta: Communitas Alapítvány, Medgyes Polgármesteri Hivatala, Kovászna Megye Tanácsa és Kézdivásárhely Polgármesteri Hivatala.
Winkler Gyula szombaton délután Bálint Mihály, az RMDSZ Krassó-Szörény megyei elnökének meghívására Resicabányán vesz részt a Magyar Napok eseményein. Vasárnap Déván jelen lesz a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács tisztújító közgyűlésén, amelyet követően a MIÉRT országos vezetőségével tart megbeszélést.
Maszol.ro

Felújították a kolozsvári Kakasos templomot (Megőrizni a nagyvárosi szórványmagyarság intézményeit)
A hűség és reménység jelképének nevezte a frissen felújított kolozsvári Kakasos templomot Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára tegnap a Kós Károly tervezte épület centenáriumán.
„Száz éve él itt a gyülekezet, a száz év a hűséget és kitartást jelképezi. Nem akármilyen száz év volt, világégésekkel, kisebbségi sorssal, a kommunizmus sötét évtizedeivel, és a gyülekezet kitartott. Most is élő gyülekezet van itt, ebből meríthetünk erőt: van jövő, van remény. Ezt jelképezi a kakas is, ami a tornyon: ez a felkelő nap, a jövő, a remény szimbóluma” – számolt be az MTI-nek az ünnepség jelentőségéről a nemzetpolitikai helyettes államtitkár. Hozzátette: fontos, hogy minden időben épüljenek templomok, amelyek nemcsak a hit, hanem a magyarság megmaradását is szolgálják. „Egy nagyváros rengetegében jobban elvesznek az emberek, nehezebben maradnak meg a közösségek. Fontos, hogy legyenek olyan központok, amelyekre támaszkodhat az egyes ember is, ahol tudja, hogy otthont talál. Ezért fontos, hogy a nagyvárosi szórványmagyarság megőrizhesse intézményeit, amelyek összefogják, építik azt a közösséget, ami számunkra a megmaradást és a jövőt jelentheti” – mondta Répás Zsuzsanna. A kolozsvári felsővárosi református egyházközség kétnapos ünnepséggel emlékezett meg a hét végén temploma százéves fennállásáról. Felújításában a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság és az RMDSZ is támogatta az egyházat. A tegnapi ünnepségen, amelyen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, a Kakasos templomban szolgáló Pap Géza, az egyházkerület volt püspöke mellett részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Horváth Anna kolozsvári alpolgármester is. A Kakasos templomként ismert Felsővárosi templomon az elmúlt években kicserélték a nyílászárókat, Zsolnay-cserepekkel újrafedték a tetőt, és a szecessziós stílusban épült templom külseje is megújult.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nő a passzivitás az erdélyi magyar választók körében

Szavazásra buzdít a KMAT
A külhoni magyaroknak 2014-ben élniük kell a választás lehetőségével, ha több évtized után a magyar haza lehetőséget biztosít számukra a nemzeti kérdések ügyében a döntésre – jelentette ki Tőkés László a hét végén a szlovéniai Gyertyánoson.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke, EP-képviselő a KMAT és a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának Autonómia Albizottsága által pénteken tartott együttes ülését követően kiemelt kérdésnek nevezte a magyarországi választásokon való részvételt. Tőkés szerint a külhoni magyarok szeretnék, ha a 2010-ben teret nyert nemzeti irányvonal 2014-ben folytatódna, felülemelkedve minden pártpolitikai kérdésen, a mozgósításban pedig valamennyi kárpát-medencei magyar párt és szervezet aktív szerepet vállal.
A KMAT és a magyar parlamenti albizottság ülését a kisebbségek ügyében tett európai polgári kezdeményezések kudarca hívta életre, annak a felismerése, hogy európai szinten gyökeres változásra, előrelépésre van szükség a kisebbségpolitika tekintetében. „Mi még mindig mostohagyermekei vagyunk az egyesült Európának" – vélekedett Tőkés. Hozzátette, miközben például a védett növények és állatok gondját az EP a szívén viseli, a cigányság ügyében európai szintű stratégiát készít, az európai lakosság mintegy 10 százalékát jelentő, 40-50 milliónyi nemzeti kisebbség ügyét „lesepri az asztalról", nem foglalkozik érdemben a kisebbségek ügyének jogi, politikai rendezésével. A KMAT tagszervezetei továbbra is használni akarják az eddigi, korlátozott politikai eszközöket, vagyis szóbeli kérdést nyújtanak be a kisebbségek ügyében az EP-ben, határozattervezetet kezdeményeznének, de újból próbálkoznak egy vagy több európai polgári kezdeményezés benyújtásával is. A magyar kisebbség védelme érdekében továbbá olyan monitoring-rendszer kiépítésére törekszenek, amely hathatósabb védelmet nyújt a magyarellenességgel, az etnikai diszkriminációval, a beolvasztási politikával és a nemzeti térvesztéssel szemben. A muravidéki településen rendezett ülésen elfogadott záróközleményben a KMAT határozottan elutasítja a romániai és szlovákiai kormányok regionális átszervezési törekvéseit, amelyek az egyes térségek területi, történelmi és kulturális adottságainak figyelmen kívül hagyásával mesterséges módon a közösségtől idegen, eleve életképtelen régiókat akarnak létrehozni. A KMAT üdvözli és támogatja az erdélyi politikai, társadalmi szervezetek, valamint az egyházak összefogásával megvalósuló október 27-i Székelyek Nagy Menetelését, és részvételre buzdítja az erdélyi magyarságot, továbbá a testület állást foglalt a Kárpát-medencében tervezett bányászati beruházások – köztük a verespataki színesfémbánya – megnyitása ellen. Különben a KMAT gyertyánosi ülésén a kárpát-medencei magyar szervezetek és pártok közül csak az ausztriai magyarok, valamint az RMDSZ és az MPP nem képviseltette magát.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Ötvenhét éve volt „ötvenhat”
Napra pontosan ötvenhét éve kezdődött el az '56-os forradalom és szabadságharc Magyarországon, október 23. pedig azóta is a magyar nép szabadságszeretetének szimbóluma. Több mint húsz éve már nálunk is szabad, lehet emlékezni arra az egész világot megrengető tizenhárom napra, s szerdán méltóképpen meg is teszik ezt Marosvásárhelyen.
Az 1956-os forradalom Magyarország sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, s egyben a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye is. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött minden 57 évvel ezelőtt október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett.
A szabadságvágytól áthatott magyarországi történéseket a Kárpát-medence különböző államaiba szakadt nemzetrészek, magyar közösségek is érzékelték, mi több, visszafojtott lélegzettel követték és ahol lehetőség volt arra, támogatásukról, szimpátiájukról biztosították a magyar forradalmárokat.
Székelyföldön, a Magyar Autonóm Tartomány területén 1956 és 1965 között az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért 826 személyt állítottak hadbíróság elé és ítéltek el. Közülük 620 magyar, 184 román, 18 német, 2 zsidó, 2 cigány volt. A legnagyobb véráldozatot Marosvásárhely hozta. Budapesten 1957-ben végezték ki a marosvásárhelyi származású Dudás József mérnök-technikust és Preisz Zoltán szerszámlakatost. Temesváron végezték ki dr. Kónya István-Béla ügyvédet, valamint a marosvásárhelyi kényszerlakhelyre hurcolt Orbán Károlyt és báró Huszár József földbirtokost, 1958-ban.
'56 izzó ősze volt
Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete diákvetélkedővel, emléktábla avatással, valamint ünnepi műsorral tiszteleg a hősök emléke előtt. Szerdán 14 órától zajlik az '56 izzó ősze volt című diákvetélkedő a Kultúrpalotában, 17 órától emléktáblát avatnak a Vártemplom udvarán, majd az RMDSZ az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság Maros megyei szövetségével közösen koszorúz az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére emelt kopjafánál.
Az ünnepi műsor a Vártemplomban kezdődik ünnepi áldással, majd Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalja a Református Kollégium diákja, Vass Márton. 1956 és Marosvásárhely címmel tart előadást Tófalvi Zoltán, majd Cseh Tamás-Bereményi Géza: Corvin köziek című dalát előadja Kovács Károly Márk. Az '56 izzó ősze volt esszéíró pályázat rövid kiértékelése és a győztes diák előadása is itt lesz, majd Illyés Gyula: Ne feledd a tért! című versével zárja a műsort Malinás Nimród, a Bolyai Farkas Gimnázium diákja.
Megszólal egy szemtanú
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete Az 1956-os magyar forradalom és hazai visszhangja, személyes történetek címmel interaktív rendezvényt szervez a Bolyai téri unitárius templomban szerdán 18.30-tól. A rendezvény témái: megtorlások magyarok és románok ellen Bukarestben és Marosvásárhelyen. Mi történt a MOGYE-n? Megszólal egy szemtanú, aki tüntetett október 23-án Budapesten. Szász István Tas orvos-író úgy ment el, hogy lélekben máig itthon maradt. Részleteket vetítenek B. Nagy Veronika és Boros Zoltán dokumentumfilmjeiből, amelyekről beszélgetni is lehet. A rendezvény műsorvezetője Boros Zoltán.
Szász Cs. Emese
Székelyhon.ro

Kerekasztal-beszélgetés az autonómiáról
A magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint az autonómia ügye mellé minden erdélyi politikai erő odaállt, ez jelentheti a biztosítékát az erdélyi magyar jövőnek. Répás Zsuzsanna e véleményének a Göröngyös úton: autonómia, regionális átalakítás, polgári kezdeményezés címmel a budapesti Magyarság Házában kedden rendezett kerekasztal-beszélgetésen adott hangot.
A helyettes államtitkár megnyitójában kifejtette: fontos, hogy legyenek olyan ügyek, közös pontok, amelyek befolyásolják az erdélyi magyarság jövőjét, amelyek mentén lehetőség van közös fellépésre. Az autonómia ügye ilyen lehet – mutatott rá.
Répás Zsuzsanna a Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozását felidézve azt mondta: nagyon fontosnak tartották, hogy legyen egy tudományos bázis. Szükség van arra, hogy a kormányzati munkának megalapozott háttere legyen, amely alapján a konkrét társadalmi folyamatokat elemzik és következtetéseket vonnak le.
Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja szerint az autonómia előfeltétele az egységes akarat. A közösségi akarat felmutatása tekintetében a székelység nagyon jól áll – fejtette ki. A közigazgatási átszervezésre ugyanakkor mindenképpen szükség van, ha autonóm Székelyföldet szeretnének – jelezte.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta: az elmúlt egy évben új helyzet alakult ki Romániában. Az, hogy az RMDSZ nem kormányzati tényező, meghatározza a történéseket is. Szerinte ma már inkább egyfajta kihátrálást látni a decentralizációs elképzelések tekintetében. Úgy tűnik, ez nagy falatnak bizonyult, de ébernek kell lenniük az átszervezésekkel kapcsolatban. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a fejlesztési régiók átszervezése előbb vagy utóbb megtörténik.
Biró Zsolt az autonómiáról szólva kiemelte: az egyedüli konkrét változat e kérdésben a Székelyföldre kidolgozott statútum. Reményét fejezte ki, hogy a javaslat újra törvényhozás elé kerülhet, és hogy október 27-én, a székelyek nagy menetelésén valóban együttműködve léphetnek fel.
Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkár-helyettese szerint az alkotmánymódosítás mögött nem áll politikai érdek. Kitért arra: hat javaslatuk közül négy "átment", a különleges státusú régiók és a regionális nyelv kérdését vetették el. A főtitkár- helyettes jó esélyt lát arra, hogy az aláírásgyűjtéssel, a székelyek nagy menetelésével és egyéb lobbimunkával megállítható lesz az adminisztratív hatáskörű közigazgatási régiók létrehozása Romániában.
Az autonómia keretét szerinte tartalommal kell feltölteni, szakpolitikai terveket kell hozzákapcsolni, mert egyébként a politikai csatározások eszközévé válhat. Csomagban gondolkodna, ami a szakpolitikai elképzeléseket, a konkrét törvényjavaslatokat és az azonnali intézkedéseket egyaránt tartalmazza – jelezte Székely István.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte: az átszervezések ügyében a legnagyobb vita a nagyobbik kormánypárt berkeiben zajlik. A miniszterelnököt "rángatják" jobbról, balról, és nem képes egységes álláspontot kialakítani – mondta. Nagyon ingatag a helyzet, nagyon nehéz átlátni – jegyezte meg. Szerinte a fejlesztési régió az RMDSZ "játékszere", ők terjesztettek be erről javaslatot, amely most az asztalfiókban hever.
Kitért arra is: az identitás szempontjából kulcsfontosságú, hogy ne Bukarestből vezényelt oktatásügy legyen.
Az autonómiával kapcsolatban az egyik járható útnak különalku megkötését nevezte Bukaresttel, de szerinte eredményes lehet az "aszimmetrikus regionalizmus" is, amelyre komoly európai példák vannak, és ez nem csak a magyarlakta területek problémáit oldaná meg. Az elnök optimista volt a székelyek nagy menetelése ügyében, mint mondta, ez "egy ütős akció" lehet.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója hozzátette: az erdélyi autonómiatörekvések a leginkább intenzívek, kidolgozottak. Megjegyezte: az elmúlt húsz évben a politikai tiltakozások új fajtái is megjelentek, erre példa a székelyek nagy menetelése is.
Népújság (Marosvásárhely)

Lehetséges, hogy az RMDSZ támogatja a decentralizálást...
Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes kedden a parlamentben az RMDSZ frakcióival találkozott, hogy bemutassa nekik a decentralizálási tervezet szintézisét.
„A törvénytervezet majdnem készen van. A decentralizálás alighanem a legfontosabb része a közigazgatási reformnak. Tudom, hogy hozzám hasonlóan az RMDSZ is folyamatosan és nagyon hosszú ideje támogatja a decentralizálás folyamatát. Reméljük, hogy végül közös álláspontra helyezkedünk, és lehetséges, hogy a parlamentben is támogatni fogják a decentralizálás tervezetét” – mondta Dragnea az RMDSZ képviselőivel való találkozás elején, amelyen a sajtó képviselői is jelen lehettek.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke erre leszögezte, hogy valószínűleg a decentralizálás az idei év legfontosabb törvénytervezete, illetve, hogy a Szövetség már 1990-ben kifejtette, hogy a decentralizálás és a helyi autonómia nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a döntést állampolgár-közelbe hozzuk.
„A mai és az elkövetkező tárgyalások kimenetelétől függően fogjuk támogatni a decentralizálási törvénytervezetet, mivel van néhány pertinens javaslatunk a kérdéskörrel kapcsolatban. Számunkra ugyanakkor nagyon fontos, hogy a helyi hatóságoknak meglegyen a szükséges finanszírozásuk” – fejtette ki Borbély, aki hangsúlyozta: az RMDSZ is benyújtott júniusban egy decentralizálásra vonatkozó törvénytervezetet a parlamentbe.
„Voltak már, és még lesznek tárgyalások. Köszönjük, hogy párbeszédre hívtak” – tette hozzá Borbély.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)