Frunda György indul a marosvásárhelyi polgármester-választáson
Vass Levente visszalépése után Frunda György szenátort indítja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a marosvásárhelyi polgármester-választáson – jelentette be szerdán Marosvásárhelyen Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
Kelemen Atilla az RMDSZ sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Vass Levente személyes okok miatt visszalépett a polgármester-jelöltségtől, ezért az RMDSZ Maros megyei szervezetének az állandó tanácsa és a marosvásárhelyi szervezet választmánya is Frunda György szenátort kérte fel a megmérettetésre.
Frunda György rögtönzött beszédében elmondta, azért vállalta a megmérettetést, mert meggyőződése, hogy a politikában „akkor kell a csontot odatenni", amikor a csapat nehéz helyzetben van. Hozzátette, olyan megmérettetésre készül, amely egyedül nem sikerülhet, de a győzelemhez csak az RMDSZ támogatása, vagy csak a marosvásárhelyi magyarok támogatása sem elég. Hangsúlyozta: valamennyi marosvásárhelyi polgármestere szeretne lenni.
Emlékeztetett arra, hogy a Európában először a marosvásárhelyi vártemplomban hirdették ki a vallások egyenrangúságát. Hozzátette, 2012-ben Marosvásárhelyen nem pusztán toleranciára van szükség, hanem az itt élő polgárok kölcsönös tiszteletére, megbecsülésére. Frunda György úgy értékelte, olyan polgármesterre van szükség Marosvásárhelyen, aki a normalitás hangján képes szólni az emberekhez, „aki tiszteli a polgárokat, aki nem fog lopni, csalni", aki olyan adminisztrációt vezet, amelyben minden átlátható. Hangsúlyozta, a román parlamentben szerzett 22 éves bukaresti tapasztalatot, és az Európa Tanács közgyűlésében szerzett 18 éves strasbourgi tapasztalatot hozza magával.
Frunda György elmondta, tárgyalásokat kezdeményez a Magyar Polgári Párt (MPP) polgármesterjelöltjével, Benedek Imrével, a független jelöltként induló Smaranda Enacheval és „mindazokkal, akik szükségét érzik a változásnak".
Az MPP által szorgalmazott előválasztásra vonatkozó újságírói kérdésre Kelemen Atilla és Frunda György egyaránt hangsúlyozta, belső választásokat csakis egy-egy párton belül érdemes szervezni. A pártok versenyére az igazi választás ad választ.
Romániában június 10-én tartják az önkormányzati választásokat. A 45 százalékban magyarok lakta városban Dorin Florea jelenlegi polgármester a Demokrata Liberális Párt színeiben próbálja megvédeni mandátumát. Az elmúlt héten meghiúsult az Erdélyi Magyar Néppárt azon törekvése, hogy a három magyar párt egy közös jelöltet támogasson. Az erre a célra jelölt Vass Levente indítását az RMDSZ csak abban az esetben vállalta, ha Vass kizárólag az RMDSZ választási jele alatt indul. Az MPP csak abban az esetben fogadta volna el egy közös jelölt támogatását, ha előválasztáson mérik össze támogatottságukat a magyar pártok jelöltjeit. Az MPP Benedek Imre szívsebészt, a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet elnöke testvérét indítja el a választási versenyben.
MTI. Erdély.ma

Az első fordulóból vissza lehetne szerezni a polgármesteri széket Marosvásárhelyen
Elnézést kérek minden marosvásárhelyi magyartól, de az, ami Marosvásárhelyen történik, az a széthúzásnak az iskolapéldája. Egy olyan városban, ahol a magyarságnak a számaránya közelíti az ötven százalékot, amikor egyfordulós a polgármesterválasztás és elvileg első fordulóból vissza lehet szerezni a polgármesteri tisztséget, ami történik ezekben a napokban, ebben az időszakban Marosvásárhelyen, az tényleg minden, csak nem összefogás.
A marosvásárhelyi összmagyarság érdekeit kéne nézni, ki kellene találni, vagy jó lett volna kitalálni azt az egyetlenegy komoly embert, akinek tényleg hisznek a vásárhelyiek.
Ha én ilyen helyzetben lennék, mint Vass Levente, hogy elővesznek, nem vesznek, elővesznek, nem vesznek, egyszerűen megköszönném és azt mondanám: gyerekek, én kiszállok ebből a játékból. Nem tudom, jó-e ez a taktikázás, én azt sem látom jónak, hogy három magyar politikai alakulat – RMDSZ, MPP, EMNP – egy olyan helyen, mint Marosvásárhely, ahol alaposan meg kell gondolni a dolgokat, egymással meccselnek., miközben a nevető negyedik simán győz.
Ha egy párton belül, vagy akár egy politikailag plurális közösségen belül van egy úgynevezett előválasztás, szerintem az a lista elegendő arra, hogy azon túl már azok a jelöltek maradjanak talpon, akik a lehető legnagyobb támogatottságot élvezik a közösség részéről.
Ha lenne beleszólásom, akkor azt mondnám, hogy van esély arra, hogy Marosvásárhelyen magyar polgármester legyen, de csak akkor, ha komolyan összefognak és a magyarság felé azt a pozitív üzenetet továbbítják, hogy itt most félretesszük az önös és másmilyen szempontokat. Ha az az üzenet megy ki a választópolgárokhoz, hogy ebben a kérdésben mindannyiunk érdekében megegyeztük, tehát van egy jelöltünk, aki felsorakozik fenntartások nélkül mindenki, mind a három alakulat, akkor sikerülhet visszaszerezni a marosvásárhelyi polgármesteri széket.
Benkő Levente
Marosvásárhelyi Rádió. Erdély.ma

Kudarc rendelésre
A jó pap holtig tanul, az RMDSZ a saját kárán sem – röviden, két ősrégi közmondás összekötésével így jellemezhetnénk a szövetségnek a marosvásárhelyi polgármesterjelölt-állításhoz való viszonyulását. Egészen pontosan azt, hogy az alakulat egyszerűen „ejtette” a magyar összefogást sürgető Vass Leventét, helyette pedig – nyilvánvalóan központi utasításra – Frunda György szenátort indítja a negyedik mandátumára készülő Dorin Florea ellenében.
Aki a hírre valószínűleg már behűtötte a pezsgőt, amit majd június 10-e estéjén fog felbontani… De ne szaladjunk még annyira előre, hiszen az előzmények is tanulságosak. A 2004-es helyhatósági választások előtt a szövetség városi szervezete – beleértve a körzeteket – úgy látta jónak, hogy Csegzi Sándor alpolgármesterrel próbálja visszahódítani azt a marosvásárhelyi városházát, amelyet négy évvel korábban veszített el, miután Fodor Imre alulmaradt Floreával szemben.
Tizenkét évvel ezelőtt az akkor még a Bolyaiak városának többségét kitevő magyarokat – sőt az erdélyi magyarokat is – hidegzuhanyként érte Marosvásárhely „eleste”, éppen ezért revánsra vártak. Csakhogy az RMDSZ megyei és országos vezetősége félresöpörte a városi szervezet által támogatott Csegzit, aki helyett Kelemen Atilla parlamenti képviselőt, megyei elnököt küldte a harcba – ahol el is vérzett a román polgármesterrel szemben. Négy év elteltével, 2008-ban mindenki azt hitte, remélte, hogy az RMDSZ levonta az előző két fiaskó következtetéseit, és körültekintően, a helyi emberek véleményének figyelembevételével dönt a polgármesterjelölt kilétéről.
Hát nem, éppen ellenkezőleg: a szövetség képes volt ismét elkövetni ugyanazt a hibát, újra felülbírálta a vásárhelyieket, az általuk támogatott Csegzit másodszor is félreállították, és fentről – értsd: Bukarestből – „odaejtőernyőzték” Borbély László képviselőt, fejlesztési minisztert. Az eredményt ismerjük. Az idei helyhatósági választások alkalmával ugyanez a forgatókönyv érvényesül. Azzal a különbséggel, hogy most az EMNP által “felfedezett”, majd a saját maga által is felkarolt Vass Levente mögül hátrál ki az RMDSZ.
A szomorú történet iróniája, hogy a szövetség ezúttal is saját emberét állítja félre, viszont azt a politikust, akit az ellenzéke teljes mellszélességgel támogatott, annak az ódiumát is felvállalva, hogy a politikai ellenfél, egy másik párt „katonájával” vonul a küzdelembe. Hát mi több kell ennél az RMDSZ-nek azok után, hogy folyton az egységbontást, az erdélyi magyarság önkormányzati és parlamenti képviseletét veszélyeztető verseny megteremtését veti a konkurens magyar pártok szemére? Vass Levente helyesen látta be, hogy közös jelöltként történő indítása mögé nemcsak fél szájjal eleresztett, összefogáspárti jelszavakat kell felsorakoztatni, hanem az együttműködésnek, a koalíciónak meg kell adni a formáját is. Csakhogy éppen ez lett a veszte.
Politikai tapasztalatlanságának betudhatóan nem ismerte fel, hogy saját alakulata számára csak addig jó, amíg formálisan kisajátíthatja, de közben kifelé, a választópolgároknak viríthat az „összefogással” is. Ez az összefogás azonban az RMDSZ olvasatában annyit tesz: támogassa mindenki az ő jelöltjét, de feltételek nélkül. Nos, ez a politikai taktikázás taszítja elérhetetlen távolságra ismét a magyarság számára a marosvásárhelyi városházát.
A kezdeti összefogás romba döntésén túlmenően a közelgő vásárhelyi kudarcot valószínűsíti az újabb RMDSZ-es „nagyágyú”, Frunda György csatasorba állítása. Ha az RMDSZ erre nem képes, legalább a szenátor tanulhatott volna két harcostársa korábbi vereségéből. De vajon milyen felmérések alapján bizonygatják majd, hogy mégis lehet nyerni?
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Nem tudtak megegyezni az együttműködésről a magyar politikai szervezetek
Bár mindhárom magyar politikai szervezet folyamatosan hangoztatja az együttműködés fontosságát a június 10-ei helyhatósági választásokra készülve, az eddigi tárgyalások eredményei egyáltalán nem meggyőzőek: egyelőre úgy tűnik, egyetlen erdélyi és partiumi településen sem született elvi megállapodás az összefogásról. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján sajnálattal állapította meg, hogy mindeddig nem sikerült átfogó keretmegállapodást kötni országos szinten a másik két magyar párttal, és ez elsősorban az RMDSZ országos vezetőin múlott, akik elutasítottak minden országos és megyei együttműködést.
Három opció. A magyar szervezetek külön méretkezhetnek meg júniusbanMint mondta, helyhatósági választásokról lévén szó, az országos elvi megállapodásoknál jóval fontosabbak lennének a helyi választási koalíciók, de a néppárt tudomása szerint az RMDSZ házatáján a tárgyalásokat akadályozó országos szintű tiltás van érvényben. Az EMNP azonban felkészült egy esetleges együttműködésre: közös választási jelet is regisztrált a központi választási bizottságnál a Magyar Polgári Párttal (MPP), amelyen a fenyő és a csillag egyetlen négyszögben, egymás mellett jelenik meg.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának úgy nyilatkozott, a szövetség álláspontja nem változott az együttműködést illetően. „Továbbra is azt tartjuk, amit Kelemen Hunor szövetségi elnök megfogalmazott: az RMDSZ kinyitotta a kaput, leszerelte a zárat, elhajította a kulcsot, és továbbra is teret biztosítunk az együttműködésnek” – mondta a főtitkár. Toró T. Tibor kijelentésére, miszerint az RMDSZ csúcsvezetése megtiltotta a helyi szervezeteinek, hogy tárgyaljanak a két magyar párt képviselővel, Kovács Péter úgy reagált: „Az EMNP elnöke valószínűleg nem olvasta az RMDSZ jelölési szabályzatát, amely teret biztosít a helyi koalíciók megkötésének is.”
Félreértelmezett jogszabály
Toró T. Tibor ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ nem volt hajlandó elfogadni a korábban nevesített marosvásárhelyi polgármesterjelölt, Vass Levente feltétételeit. „Az orvos politikus csupán annyit kért, hogy a magyar szervezetek közös jelöltjeként induljon a vásárhelyi megmérettetésen. Ezt az RMDSZ elutasította, mi több, most Vass Levente helyett Frunda Györgyöt fogja indítani, aki többször becsapta már a választókat, sok esetben visszaélt a közösség bizalmával” – fogalmazott a politikus, aki szerint ezzel a lépéssel szertefoszlani látszanak a magyar remények Marosvásárhelyen. Toró hangsúlyozta: a néppárt nem fog egy harmadik magyar polgármesterjelöltet indítani Marosvásárhelyen az RMDSZ-jelölt és a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben megméretkező Benedek Imre ellenében.
Amint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ azután „farolt ki” Vass Levente mögül, hogy a miniszteri tanácsos a múlt héten közölte: csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha a magyar pártok közösen támogatják. Az RMDSZ viszont elutasította, hogy Vass egy magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, ragaszkodva ahhoz, hogy csakis a szövetség választási jele alatt induljon. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke a napokban az MTI-nek elmondta, azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék.
Szerinte koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen azonban rosszul tudja, ilyen kikötés nincs. A helyhatósági választásokat szabályozó törvény 6. cikkelye kimondja: egy választókerületben a pártszövetséget alkotó politikai alakulatok részt vehetnek önálló vagy a szövetség színeiben indított tanácsosjelölt-listával is. A közös lista csak a választási szövetség esetében kötelező. Ugyanakkor a 43. cikkely úgy fogalmaz: a pártok, pártszövetségek és választási szövetségek valamennyi választókerületben javasolhatnak helyi és megyei tanácsosjelölt-listát, valamint polgármesterjelöltet, vagyis a Kelemen által hivatkozott feltételnek nincs nyoma a jogszabályban.
Hármas verseny Szatmárnémetiben
Biztosra vehető, hogy nem indítanak közös polgármesterjelöltet a magyar pártok Szatmárnémetiben sem, sőt az RMDSZ-es jelöltet támogató koalíciós önkormányzati képviselőlista állítására sincs már esély: a tegnapra tervezett, utolsónak szánt egyeztetés ugyanis elmaradt. A néppárt sajtótájékoztatót tartott, melynek keretében Zatykó Gyula partiumi régióelnök bejelentette: nem lesz megegyezés, az RMDSZ-es tárgyalókat ugyanis – számtalan próbálkozásuk ellenére – telefonon sem sikerült elérniük.
A néppárt alelnöke emlékeztetett: március 28-án intéztek felhívást az RMDSZ és az MPP helyi szervezeteihez, melyben javasolták, hogy állítsanak közös jelöltet a magyar pártok a szatmári megyeszékhelyen, a nem egészen 40 százalékos magyarsággal rendelkező városban ugyanis kizárólag ily módon nyerhet magyar polgármesterjelölt. A Krónika beszámolt arról, hogy az MPP és az RMDSZ korábban már bejelentette indulóit – előbbi Zazula Béla helyi vállalkozót, a szövetség pedig a jelenleg második mandátumát töltő Ilyés Gyulát jelölte.
A néppárt a találkozó időpontjául április 4-ét javasolta, majd – az RMDSZ kérése nyomán – nagypénteken, azaz árpilis 6-án ültek le tárgyalni. Mivel a szövetség egyáltalán nem mutatott hajlandóságot a közös jelölt indítására, felmerült annak lehetősége, hogy maradjon egyedüli magyar jelöltként Ilyés, a három párt pedig induljon koalíciós listán. Zatykó Gyula szerint a helyi RMDSZ-szervezet képviselői tegnapig kértek haladékot arra, hogy egyeztessenek pártjuk országos vezetőségével a közös lista ügyében, azonban tegnap délutánig telefonon sem sikerült elérniük őket, így arra a következtetésre jutottak, hogy a szövetség semmiféle együttműködésre nem nyitott irányukban.
„Sajnáljuk, hogy így alakult, úgy véljük, összefogással szinte garantált lett volna a siker, most viszont ismét az a valószínű, hogy három jelölt között oszlanak majd meg a szatmárnémeti magyarok szavazatai” – szögezte le a régióelnök, hozzátéve, hogy a néppárt pénteken tartja jelöltállító gyűlését, és valószínűleg jövő hét elején hozzák nyilvánosságra, kit indítanak a polgármesteri székért. Hegedűs Pál Szatmár megyei MPP-elnök a Krónikának elmondta: sajnálja, hogy nem sikerült megegyezésre jutniuk, kilátásba helyezve, hogy a polgári párt is saját tanácsosi listával és saját polgármesterjelölttel vág neki a júniusi helyhatósági választásoknak.
Tegnapi lapzártánkig nem sikerült senkit sem elérnünk telefonon a helyi RMDSZ-es vezetők közül. Kereskényi Gábor, a szövetség városi szervezetének elnöke pár napja ezzel kapcsolatban egy helyi újságnak úgy nyilatkozott, hogy „az RMDSZ tudja, hogy kell megnyerni a választásokat Szatmárnémetiben, erős jelöltje van Ilyés Gyula személyében”.
Háromszék: marad a bizonytalanság
Úgy tűnik, Háromszéken nem jön létre az EMNP–MPP megyei szintű egyezség – mondta tegnap Kulcsár Terza József, a polgári párt megyei elnöke, aki szerint a néppárt azt kellene megértse, hogy együtt több önkormányzati képviselőt tudnak bejuttatni, mint külön. Az elmúlt négy év tapasztalata azt mutatja, hogy aki nincs többségben, csak véleményt nyilvánít, nem befolyásolhatja a döntéseket, szögezte le Kulcsár. „Az EMNP politikusai népszerűnek tartják magukat, sok pénzük van, és azt hiszik, ez elég arra, hogy önállóan megméretkezzenek. Ha az összefogás vonata elmegy, abból csak az RMDSZ nyer” – szögezte le a polgári párti politikus.
Ha nem lesz összefogás, az MPP a hétvégén kezdi bemutatni jelöltjeit, annyit elárultak, hogy ez esetben Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Baróton Nagy István jelenlegi polgármestereiket indítják újra. Az EMNP sepsiszentgyörgyi közgyűlése tegnap este ült össze, a döntést csütörtökön hozzák nyilvánosságra.
Nagyváradon sincs megegyezés
Nagyváradon az RMDSZ mellett az EMNP is külön jelentkezett be a helyi magyarság szavazataiért. A néppárt tegnap be is mutatta polgármesterjelöltjét Zatykó Gyula partiumi régióelnök (képünkön) személyében. A párt nagyváradi szervezete kedden tartotta jelöltállító közgyűlését, amelyen a városi tanácsba indítandó jelöltek listáját is összeállították, ám azt egyelőre nem hozzák nyilvánosságra: ezzel megvárják a megyei szervezet hévégi közgyűlését, illetve az általuk összeállított megyei önkormányzati jelöltlista bemutatását.
Kristófi Kristóf, a városi szervezet elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: komolyan megfontolták, indítsanak-e saját jelöltet a polgármesteri címre, és végül azért döntöttek így, mert tudomásuk szerint a megyeszékhely jelenlegi, nemzeti liberális párti polgármestere, Ilie Bolojan annyira jól teljesít az előzetes felméréseken, hogy mellette már nem lenne esélye a magyar jelöltnek egy esetleges összefogás esetén sem.
Amint arról a Krónika is beszámolt, az RMDSZ már bejelentette, hogy a nagyváradi polgármesteri címre Cseke Attila szenátort jelöli, a megyei tanács elnöki posztjáért pedig nagy valószínűséggel Pásztor Sándor váradi önkormányzati képviselő, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának vezetője mérkőzhet meg. Kristófi elmondta, mivel a felméréseken Bolojant ötven százalék körül mérik, ráadásul a magyarság aránya is drasztikusan, 27 százalékról 24-re csökkent az elmúlt tíz évben, a pártnak megéri, hogy saját jelöltjén keresztül megmutassa magát a lakosságnak, anélkül, hogy ezzel ártanának.
Azt azonban hozzátette, a megyei tanácselnöki tisztség esetében még megfontolás tárgyává teszi az RMDSZ jelöltjének támogatását az EMNP, arra ugyanis még esély mutatkozik, hogy a magyar jelölt elnyerje ezt a tisztséget. Krónika (Kolozsvár)

Korodi Attila: Pregnáns és erős vélemény Verespatak ügyében
Tegnap reggel a Környezetvédelmi Minisztérium székházában Razvan Ungureanu miniszterelnök beiktatta a tárca élére Korodi Attilát, aki Borbély Lászlót váltja a miniszteri székben lemondását követően. Mint ismeretes, a 35 éves Korodi Attilát a 2004-es parlamenti választásokat követően az RMDSZ államtitkárnak nevezte ki a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumba, ahol az európai integrációs igazgatóságot vezette, majd 2007 áprilisában lett miniszter, e tisztséget egy évig töltötte be, helyét az a Borbély László vette át, aki a stafétát elődjének adta vissza. Eddig Korodi Attila a képviselőház külügyi bizottságát vezette.
Korodi Attila kinevezését megelőző napon Traian Basescu államelnök sajtótájékoztatón határozottan kijelentette, hogy az idén rendezni kell a Verespatak, valamint a rézbánya, illetve a palagáz amerikai kitermelésének ügyét, ezt várja el a régi-új tárcavezetőtől. Szerdán a miniszter azt nyilatkozta, szeretné, ha a minisztérium hozzájárulna a verespataki bányaprojekt és a palagáz ügyében meghozott döntésekhez, hangsúlyozta, az általa átvett intézmény mindkét témakörben objektív és pragmatikus véleményt alakít ki.
"Azért dolgozunk a minisztériumban, hogy objektív és pragmatikus véleményt alakítsunk ki. Én úgy gondolom, egy Környezetvédelmi Minisztériumnak elsősorban a környezetvédelmi kérdésekre kell összpontosítania és azután következnek azok a döntések, amelyeket meg kell hoznia. Én szeretném, ha a minisztérium hozzájárulna ezekhez a döntésekhez", mondotta Korodi újságírói kérdésre válaszolva, azt követően, hogy átvette miniszteri mandátumát.
A miniszterelnök kifejtette, szükség van arra, hogy Korodi Attila ellenőrizze a helyzetet a minisztériumban és alkalmazkodjék az "intézmény mechanizmusához" mielőtt választ adna ezekben a témákban. A kormányülést követően Korodi Attila a Népújságnak elmondta, várható volt az államelnök konzekvens véleménynyilvánítása az említett sarkalatos ügyekben.
– Azt gondolom, hogy Verespatak ügyében a környezetvédelmi minisztériumnak el kell végeznie feladatát, majd ezt követően egy pregnáns és erős véleményt kell kialakítania arról, hogy mit javasol a kormánynak. A másik két beruházást illetően a következő hetekben derül ki, hogy pontosan mi a szerepünk. A palagáz- kitermeléssel kapcsolatban, információm szerint, a minisztérium nincsen bekapcsolódva a konkrét stratégiai engedélyeztetés, illetve a környezeti hatástanulmány kibocsátási folyamatába. A Cuprumin bánya esetében pedig hamarosan kiderül, hogy milyen feladatkörök várnak ránk, mert tudomásom szerint a kitermeléshez környezetvédelmi engedélyeztetés szükséges. Az említettek, megszokott feladatok, nem látok ebben semmi különlegest, annyi, hogy természetesen a Verespatak nagyon mediatizált téma – mondta a miniszter.
A Borbély László által kezdeményezett környezetvédelmi programokkal kapcsolatban Korodi Attila kifejtette, néhány "témában" az általa kívánt hangsúlyokat beviszi a minisztérium működésébe, de mivel a minisztérium már rendelkezik költségvetéssel, előtervezett struktúrával, ezek működtetését biztosítja, mert fontosak. A projektfinanszírozások terén nem lesz változás, hiszen figyelembe kell venni a költségvetési határokat, s a már meghirdetett időszakokat. Persze, lesznek újdonságok – fűzte hozzá –, de nem a beruházási típusok területén.
Jelentősebb jogszabály-módosítást sem tervez az új miniszter. Amennyiben szakhatósági véleményezés, vagy egy adott téma rendezéséhez szabályzatkeret szükséges, ezeket megteszi a minisztérium, de jelentősebb törvénytervezetet nem szándékoznak benyújtani a kormányhoz.
– A következő három hétben azzal foglalkozom, hogy a legutolsó fejleményeket elemzem és ennek megfelelően folytassam elődöm munkáját – mondta rövid, a Népújságnak adott exkluzív interjújában Korodi Attila.
Vajda György. Népújság (Marosvásárhely)

Gergely Balázs az EMNP kampányfőnöke
A „Hiszünk Erdélyben!” jelszóval vág bele a június 10-i helyhatósági választások kampányába az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) – jelentette ki Toró T. Tibor pártelnök tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján. A párt kampányfőnöke Gergely Balázs országos alelnök lesz, a szóvivői feladatokat Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke vállalta, a szóvivő helyettese Sándor Eszter, az EMNP kolozsvári szervezetének jegyzője lesz.
Toró T. Tibor azért tartotta megfelelőnek a választott jelmondatot, mert – mint mondta – a néppárt az erdélyi magyar politikában új lendületet képvisel. Olyan fiatal jelöltekkel vág neki a kampánynak, akiket nem a tisztségek és a honoráriumok érdekelnek, hanem „a szülőföldjük kedvéért munkára szerződtek.”
Az EMNP elnöke a választási szerepléssel kapcsolatban azt tartotta a legfontosabbnak, hogy minél több fiatal, feddhetetlen politikust juttassanak be az önkormányzatokba. Hozzátette, hosszú távon gondolkoznak, a közképviseleti munka révén egyelőre tapasztalatot akarnak gyűjteni, hogy 2015-2016-ra, a választási ciklus végére Erdély legeredményesebb és egyben legnépszerűbb magyar pártjává váljanak.
Toró T. Tibor sajnálattal állapította meg, hogy mindeddig nem sikerült átfogó keretmegállapodást kötni országos szinten a másik két magyar párttal és ez elsősorban az RMDSZ országos vezetőin múlott, akik elutasítottak minden országos és megyei együttműködést. Mint mondta, helyhatósági választásokról lévén szó, az országos elvi megállapodásoknál jóval fontosabbak lennének a helyi koalíciók, de az EMNP tudomása szerint az RMDSZ-ben a tárgyalásokat akadályozó országos szintű tiltás van érvényben.
„Bízunk benne, hogy a helyi érdek végül kivájja a maga medrét, és az elkövetkező három hétben tisztábban fogunk látni. Mi minden esetre nem szégyelljük adott esetben más párt jelöltjét támogatni, ha az közmegelégedésre végezte a munkáját” – fogalmazott Toró.
A Néppárt választási menetrendjéről elmondta, április 16-ig befejezik a helyi listák és a polgármesterjelöltek nevesítését, április 17-én pedig a megyei jelölteket is véglegesítik, az esetleges helyi együttműködések feltételeiben pedig legkésőbb a hónap végéig kell megállapodni.
Gergely Balázs kampányfőnök elmondta: a választási kampányra készülve az EMNP több mint ezer önkéntese április közepén Erdély-szerte mintegy százezer kézzel kitölthető véleménykártyát oszt szét. Hozzátette, hogy a kezdeményezés során a közösség javaslataira, a helyi szinten megoldható gondokra összpontosítanak.
Szabadság (Kolozsvár)

Vége a marosvásárhelyi álegységnek
Húsvét előtt közzétett nyílt levélben Vass Levente marosvásárhelyi polgármesterjelölt tudatta: csak akkor vállalja a választásokon való részvételt, ha a magyar politikai szervezetek közösen támogatják indulását.
Az RMDSZ elutasítja az ultimátumot, és valószínűleg Frunda György szenátort indítja a Szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként a júniusi önkormányzati választásokon.
Vass Leventét először az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) marosvásárhelyi szervezete javasolta jelöltnek, majd kevéssel azután az RMDSZ a szövetség hivatalos jelöltjének nevezte ki az orvos-politikust.
Az egészségügyi miniszter tanácsadójaként dolgozó, sepsiszentgyörgyi származású orvos azt követően fogalmazta meg nyílt levelét, miután világossá vált számára: az erdélyi magyar pártok nem tudnak megegyezni a közös jelöltállításról. Noha személyét elvileg az RMDSZ és az EMNP is támogatta, a Szövetség elutasította, hogy Vass magyar koalíció jelöltjeként vegyen részt a választáson, és ragaszkodott ahhoz, hogy az RMDSZ választási jele alatt induljon.
Az RMDSZ Maros megyei Területi Állandó Tanácsának (TÁT) közleménye szerint az elmúlt hónapokban többször is tárgyalóasztalhoz ültek, a Magyar Polgári Párt (MPP) azonban elutasította, hogy RMDSZ-tagot támogasson, az EMNP pedig csak abban az esetben lenne hajlandó részt venni a közös kampányban, ha a szavazólapokon is megjelenítenénk pártjelképét. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta: azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék. Koalíció esetén az önkormányzati képviselőjelöltek listáját is közösen kellene összeállítaniuk a pártoknak, ezt pedig az RMDSZ nem tartja elfogadhatónak. Kelemen szerint várhatóan Frunda György szenátor lesz az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje. Az RMDSZ úgy véli, Vass a lehetetlent kérte. „Amikor Marosvásárhely jövője a tét, többről van szó, mint Vass Levente személyéről” – áll többek között az orvos-politikusnak címzett válaszban.
Az EMNP-nek viszont nem kell Frunda. „A napokban előbb az a szégyenletes esemény történt, hogy korrupció gyanúja miatt távoznia kellett miniszteri székéből Borbély Lászlónak, most pedig minden jel szerint Frunda György számára készítik elő hű csatlósai a menekülési utat Marosvásárhelyen át, semmibe véve civil szervezetek, értelmiségiek, egyházi vezetők – marosvásárhelyiek – akaratát, amikor kitúrják Vass Leventét a lehetséges közös polgármester-jelölti pozícióból” – fogalmaz a Toró T. Tibor elnök által aláírt közlemény. A néppártiak szerint Frunda esetleges jelölésének híre arconcsapásként érte a marosvásárhelyi magyar választókat. Frundát az autonómiaprogramot aprópénzre váltó neptuni paktum kimódolói egyikének tartják, továbbá azt is a szemére vetik, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román küldöttség vezetőjeként tüntetőleg képviselte a román egységes nemzetállami szempontokat a Székely Nemzeti Tanács – több mint kétszázezer szavazattal megtámogatott – területi autonómiaigényével szemben. „Becsapta szavazóit 2007-ben is, amikor listavezetőként az Európai Parlamentbe küldték, ő pedig megválasztása után visszalépett. Egyike volt azon RMDSZ-politikusoknak, akik ellenezték a magyar állampolgárság egyszerűsített megadását az azt igénylő külhoni magyaroknak.
A román civil társadalom rokonszenvét azonban akkor veszítette el végleg, amikor megragadott minden alkalmat, hogy ellehetetlenítse a romániai hatóságok korrupcióellenes tevékenységét, szégyent hozva a magyar közösségre, és kárt okozva nemcsak a magyaroknak, hanem az egész országnak, amely többek között ezért várakozik még mindig Európa schengeni előszobájában” – rója fel az EMNP Frunda Györgynek.
A két jelölt egyébként nyílt konfliktusban áll egymással egy ideje. Vass szerint Frunda őt szinte valamennyi RMDSZ-rendezvényen rágalmazta, és a lejáratókampányt saját kereskedelmi rádióadójában is folytatta. Megítélésében azzal, hogy a szenátor nem a választott jelöltet támogatta, Frunda György felrúgta a szervezet belső szabályait. A marosvásárhelyi Rádió GaGa egyik műsorában az adó társtulajdonosa Gigi Becalihoz hasonlította Vass Leventét. A fiatal orvos-polgármesterjelölt szerint minderre Frunda felesége is rátett egy lapáttal. Dr. Mártha Orsolya, aki Vass felettese az urológiai klinikán, rendszeresen lejárató feljelentéseket küld ellene és az általa vezetett részleg ellen. Vass Levente egy Facebook-bejegyzésében azt írta Frunda Györgyről, hogy húsz év után illene, ha végre elszámolna szenátori tevékenységével. A Krónika című napilapnak nyilatkozva Frunda kijelentette: Vass hátat fordított a választóknak. „Az idő bebizonyította, hogy miféle ember Vass Levente. Én nem hagyom a vásárhelyieket a bajban, mert az emberek bennem bíznak” – mondta az RMDSZ-politikus. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Három polgármesterjelölt száll harcba a magyar szavazatokért Marosvásárhelyen
Három polgármesterjelölt száll harcba a magyar szavazatokért Marosvásárhelyen a júniusi önkormányzati választásokon. Az RMDSZ Frunda György szenátort jelöli, a Magyar Polgári Párt által alakított polgári koalíció dr. Benedek Imrét, Smaranda Enache pedig függetlenként indul. Mellettük három román jelölt is versenybe száll a polgármesteri székért.
Egy évvel ezelőtt még úgy tűnt összefogás és közös magyar polgármester jelölt lesz Marosvásárhelyen. Az erről folyó egyeztetések azonban végül nem vezettek eredményre. A tárgyalóasztalt az MPP hagyta el legelőször, és a Magyar Polgári Koalíciót létrehozva Benedek Imrét nevezték meg jelöltjüknek. Néhány napja a Vass Levente mellett körvonalazódott RMDSZ-EMNP megállapodás is hivatalosan meghiúsult. Az RMDSZ szerdai sajtótájékoztatóján bejelentették, Frunda György a szövetség jelöltje. Frunda kijelentette, azért jelölteti magát, mert vissza akarja adni Vásárhely méltóságát, és egy normális várost akar.
Frunda György: „Mindenki polgármestere akarok lenni, nem csak az RMDSZ-é, és nem csak a magyaroké. Polgármestere akarok lenni a Néppárt tagjainak, és minden románnak, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartozik, és ezért fogok beszélni értelmiségiekkel, munkásokkal, vállalkozókkal, diákokkal, papokkal.”
Az összefogás meghiúsulása után az Erdélyi Magyar Néppárt úgy döntött, nem indít saját polgármester jelöltet.
Portik Vilmos a Maros Megyei EMNP elnöke: „Nem fogunk saját jelöltet indítani, azért, mert nem kívánunk abban a fajta erőfitogtatásban részt venni, ami most pillanatnyilag a vásárhelyi helyzetet jellemzi, és úgy kívánunk tevékenykedni, hogy abban a magyar közösségnek az érdekeit szolgáljuk.”
Portik Vilmos megyei EMNP elnök hozzátette, nem kizárt, hogy egy már induló jelöltet támogat majd az alakulat, az viszont szinte kizárt, hogy ez az RMDSZ jelöltje legyen. Az EMNP elveihez legközelebb álló jelöltnek Smaranda Enache-t tartják. A Pro Európa Liga elnöke szintén szerdán tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy függetlenként indul a polgármesteri székért.
Elmondása szerint célja a jelenlegi agresszív, populista városvezetés leváltása.
Smaranda Enache: „Legyen egy más típusú, európai felszabadult városvezetés, amit máskülönben Marosvásárhely megérdemel. Nem ragaszkodok ahhoz, hogy én legyek a polgármester, nagyon szeretném, de nem ragaszkodom, hogy én legyek, ha van valaki más, aki ugyanazokat az értékeket képviseli, és esélyesebb, mint én.”
Vagyis akkor lépne vissza a jelöltségtől, ha a felmérések hozzá hasonló elveket valló jelöltet mutatnak esélyesebbnek a jelenlegi polgármester leváltására.
Idáig három román jelölt is bejelentette indulását. Dorin Florea jelenlegi polgármester a Demokrata-Liberális Párt által alakított koalíció színeiben indulna. A Szociál-Liberális Unió Cornel Brişcarut jelölteti, a Nagyrománia Párt színeiben pedig Constantin Amza Mărgărit indul. A jelölési procedúra május 1-én jár le.
Demeter Katalin
Erdély tv. Erdély.ma

Három magyar jelölt a kolozsvári polgármesteri székre
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Gergely Balázst, a párt alelnökét, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsost jelölte a kolozsvári polgármesteri tisztségre.
A kolozsvári Farkas utcában, a Szent György szobor előtt mutatta be pénteken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári polgármester-jelöltjét és tanácsosjelöltjeit. Gergely Balázs, a párt országos alelnöke, kolozsvári polgármesterjelöltje emlékeztetett rá, az utóbbi hetekben kezdeményezték a magyar pártok közötti egyeztetéseket, de mert javaslatuk válasz nélkül maradt, lépéskényszerbe kerültek. Hozzátette, azzal a feltétellel vállalta el a jelöltséget, hogy ha az április végi határidőig megegyezés születik a magyar pártok között, kész visszalépni. Gergely Balázs hozzátette, egy közelmúltban készített felmérés azt jelzi, jelentős azoknak a kolozsvári magyaroknak a száma, akik nem mennének el szavazni, ha csak az RMDSZ jelöltjeire szavazhatnának, és akiket az EMNP választási indulása szólít az urnákhoz. Az EMNP alelnöke kijelentette, a kolozsvári magyarok fásultságát, közömbösségét tartja a legnagyobb ellenségnek, amelyet választási indulásával le szeretne győzni.
Pénteken délután rangsorolta önkormányzati képviselőjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlése, és ez alkalommal erősítette meg a testület Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét. A Traian Basescu államfő kisebbségi tanácsadói tisztségéről nemrég lemondott politikus az MTI-nek elmondta, nem örül annak, hogy megoszlanak a kolozsvári magyar szavazatok, de e helyzeten maga nem tud változtatni. „Gergely Balázzsal eddig is beszélő viszonyban voltam, ez után is abban maradok. Van azonban az az országos döntés, hogy ha versenyzünk, akkor mindenütt legyen verseny. Ennek a rációját is elismerem" – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter.
A Magyar Polgári Párt (MPP) már hónapokkal ezelőtt Fodor Alpár vállalkozót jelölte a polgármesteri tisztségre.
MTI. Erdély.ma

Újabb államosítástól tartanak a történelmi egyházak
Újabb, második államosítási kísérletnek tartják a magyar történelmi egyházak, a magyar nemesi családok és a szász közösség képviselői a kormány azon törvénytervezetét, amely eltörölné a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását. Mint arról beszámoltunk, az Ungureanu-kabinet szerdán olyan törvénytervezetet bocsátott közvitára, amely leállítaná valamennyi típusú ingatlan természetbeni visszaszolgáltatását, hatályon kívül helyezve a jelenlegi restitúciós törvények ilyen vonatkozású cikkelyeit.
Visszakérik. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a zilahi Wesselényi-kollégium visszaszolgáltatására vár. A kormány várhatóan jövő heti ülésén fogadja el a tervezetet, amely szerint a hatóságok a kártérítésre jogosult személyeket nem az ingatlan reális értékén kárpótolnák, hanem ennek az értéknek a 15 százalékára korlátozzák a kifizetéseket. A kárpótlást 10 éves határidőn belül kell folyósítani, a restitúcióban illetékes hatóságoknak pedig 90 napon belül kell dönteniük a kártérítési igénylésekről. A román államot a strasbourgi Emberjogi Bíróság szólította fel 2010 őszén, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében, miután megállapította, hogy nem működőképes a visszaszolgáltatási rendszer.
A központi restitúciós hatóság csütörtökön tette közzé honlapján az új tervezetet, amelynek 22. cikkelyének 1-es bekezdése kimondja, hogy a jelenlegi törvényeknek a természetbeni visszaszolgáltatásra vonatkozó cikkelyeit hatályon kívül helyezi. Ez az intézkedés vonatkozna egyebek között az erdőkre és a mezőgazdasági területekre, az egyházak és a nemzeti kisebbségek közösségi ingatlanjaira, valamint a magánszemélyek által visszaigényelt területekre és épületekre is.
Romániát a strasbourgi Emberjogi Bíróság 2010 őszén kötelezte arra, hogy általános jelleggel orvosolja a nemzeti jogrendszerében található strukturális problémát az elkobzott ingatlanok után járó kártérítések ügyében. A bíróság 18 hónapot adott a kormánynak, hogy felülvizsgálja a törvénykezést ezen a területen, a határidő júliusban jár le. Erre az időszakra felfüggesztették Strasbourgban a romániai perek elbírálását. Jelenleg a restitúcióról összesen négy fő jogszabály rendelkezik, amelyek részben ellentmondanak egymásnak. Emiatt számos ingatlan ügye bíróság elé került, a volt tulajdonosok egy része pedig a strasbourgi bíróságon kereste igazát, így számos esetben az államnak kártérítést kellett fizetnie.
Markó Attila: ez a legolcsóbb kárpótlási forma
Az államnak nem kerül semmibe, ha természetben szolgáltatja vissza a kommunizmus idején elkobozott ingatlanokat – mondta a Krónika megkeresésére Markó Attila államtitkár, az egyházi ingatlanok és a kárpótlások ügyében illetékes bizottságok tagja. Az RMDSZ-es politikus hangsúlyozta, a szerdán közvitára bocsátott törvénytervezetet az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatóság dolgozta ki, ez egyelőre csak ötlet, amelyet még a kormánynak, majd a parlamentnek is el kell fogadnia. Mint magyarázta, az állami költségvetés szempontjából indokolt a csökkentett kártérítés, hiszen már nem olyan a gazdasági helyzet, hogy az állam olyan mértékben tudjon kárpótolni, mint évekkel ezelőtt.
Azonban az új szabályozás valószínűleg újabb perhullámot indítana el, azok, akik korlátozott kártérítést kapnak, bírósághoz fordulnának, arra hivatkozva, hogy korábbi igénylők természetben kapták vissza ingatlanjaikat, vagy azok reális értékével kárpótolták őket. Az RMDSZ azt szorgalmazza, hogy amit lehet, természetben kell visszaadni, hiszen az semmivel sem terheli a költségvetést, ha pedig erre nincs mód, akkor másik ingatlant vagy földet kell felajánlani cserébe, szögezte le Markó Attila. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondta, a visszaigényelt egyházi ingatlanok 20 százaléka esetén nem volt lehetőség a természetbeni visszaszolgáltatásra.
Az államtitkár ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániát leszámítva egyetlen ország sem kárpótolta teljes mértékben az egykori tulajdonosokat, a rendszerváltás után általában morális jelentőségű részleges reparáció történt. Most már nehéz elfogadtatni az érintettekkel vagy a bírósággal, hogy évekig működött egy visszaszolgáltatási elv, ám azt módosítani kell, mert elfogyott a pénz, vélte Markó Attila, aki szerint 2001-ben kellett volna korlátozni a kártérítés mértékét.
Elmondta, az Emberjogi Bíróság megelégelve a rengeteg panaszt, arra a következtetésre jutott, hogy tartalmi hiba van a törvényben, ám az államtitkár szerint a kormánynak olyan változtatást kell elfogadnia, amely minden fél számára méltányos. Hangsúlyozta: az RMDSZ nem ért egyet a természetbeni visszaszolgáltatás leállításával, hiszen ez nem terheli az állami költségvetést, ez a „legolcsóbb kárpótlási forma”.
Jól áll a magyar egyházi ingatlanok ügye
Markó Attila szerint a nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében nincs jelentős számú magyar vonatkozású igénylés, ezek száma mintegy 50-re tehető. Az erdélyi magyar történelmi egyházak viszont körülbelül 1500 igénylést nyújtottak be, ebből 1006-ot bíráltak el kedvezően, 92-t pedig elutasítottak. Az államtitkár szerint mintegy 300 egyházi ingatlan sorsáról kell még dönteni, ebben a hónapban újabb épületek ügye kerül napirendre.
A magyar történelmi egyházak a többiekhez, különösen a görög katolikushoz képest nagyon jól állnak a visszaszolgáltatás terén, magyarázta az államtitkár, aki szerint az RMDSZ kiemelten figyelt erre. Hozzátette, a siker ugyanakkor annak is tulajdonítható, hogy ingatlanjaik szerepeltek a telekkönyvi rendszerben, így sokkal könnyebb volt beszerezni az igazoló dokumentumokat, mint például Moldvában vagy Havasalföldön.
Elutasítják a módosítást az egyházak
Az új jogszabály mindenképpen visszalépést jelentene a restitúciós folyamatban – értékelte a kormány tervét Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, aki lapunktól értesült a közvitára bocsátott törvénytervezetről. „Szomorúnak és tragikusnak tartom, hogy a kormány korlátozni akarja az elkobzott ingatlanok kártérítési értékét, ez tulajdonképpen újabb államosítást jelentene, másodszor is elvennék tőlünk azt, ami jogosan a miénk” – fogalmazott a Krónikának a püspök.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint a zilahi Wesselényi-kollégium épülete a legfájóbb pont a vissza nem kapott ingatlanok közül az egyházkerület számára. Az épületben ugyanis Ady Endre és több jeles személyiség nevelkedett református szellemiségben. „Mindent meg fogunk tenni, hogy a határozat ne lépjen érvénybe, akár erre, akár más épületekre vonatkozóan” – jelentette ki a püspök, aki az Európai Parlamentig is kész lenne elmenni kérésével. „Nem értem, miért éppen választás előtt foglalkoznak ilyesmivel, hiszen ez senkinek nem szimpatikus. Nem tesz jót Romániának sem Európa, sem a világ megítélése tükrében” – véli Csűry István.
Hozzátette, a királyhágómelléki egyházkerület a váradi római katolikus püspökséggel is szimpatizál, hiszen ennek még több ingatlant kell visszakapnia – egyelőre nincs döntés például a filharmónia épületéről, a Szacsvay-iskola épületéről és a Mihai Eminescu Főgimnáziumról sem, amelyet a premontrei prépostság igényel vissza évek óta. A református püspök egyébként úgy véli, az öszszes, valaha egyházi tulajdonban lévő épületnek már csak azért is jót tenne a visszaszolgáltatás, mert ezek egyre rosszabb állapotban vannak, és amíg folyik a restitúciós procedúra, nem is nyúlhat hozzájuk senki.
Várják, hogy véget érjen az időhúzás
Elutasítja a közvitára bocsátott törvénytervezetet az Erdélyi Unitárius Egyház is – nyilatkozta a Krónikának Dácz Tibor, az unitárius püspökség gazdasági tanácsadója, aki szerint semmiképpen nem értenek egyet az új jogszabály létjogosultságával. Mint mondta, az unitárius püspökségnek jelenleg körülbelül 40 restitúciós ügye van folyamatban, többségben vidéki ingatlanok. „Mindemellett nagyobb épületek visszaszolgáltatását is várjuk, többek között Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelykeresztúron. A folyamatban lévő ügyek jelentős részének esetében már minden szükséges irat elkészült, így mindössze arra várunk, hogy a hatóságok ne húzzák tovább az időt” – tette hozzá Dácz Tibor.
Mintegy 40 visszaszolgáltatási kérelmének jóváhagyására vár a Szatmári Római Katolikus Püspökség is, amely 2003 óta 179 kérvényt tett le a restitúciós bizottságnál. „Reméljük, hogy a parlament nem szavazza majd meg a törvénytervezetet, hiszen azoknak a közösségeknek és személyeknek az értékeiről, vagyonáról van szó, akiket a régi rendszer megkárosított. Őket érné most is hátrányos megkülönböztetés” – értékelte lapunknak a kormány tervét dr. Schupler Tibor gazdasági igazgató.
Hátrányos megkülönböztetéstől tartanak a nemesi családok
Méltánytalannak tartja a kormány törvénytervezetét Haller Béla, az erdélyi nemesi családokat tömörítő Castellum Alapítvány elnöke is, aki lapunknak elmondta, több volt szocialista ország is szimbolikus összeggel kártalanította a korábban államosított javak tulajdonosait, a folyamat pedig a rendszerváltást követően viszonylag rövid időn belül megtörtént. „Abban az esetben, ha a tervezett jogszabály hatályba lép, vélhetően Románia is csatlakozik ezen államokhoz” – mondta Haller Béla.
Az alapítvány elnöke azonban úgy vélekedett, a tervezet valószínűleg számos pert eredményez majd, hiszen hátrányos megkülönböztetés jön létre azok között, akik már visszakapták jogos tulajdonukat, illetve akik még várakoznak a visszaszolgáltatásra. Mint ismeretes, a román államnak még számos kastélyt, kúriát, udvarházat kell visszaszolgáltatnia az erdélyi nemesi családoknak, ezek többsége nagyon leromlott állapotban van. A restitúcióra váró ingatlanok közül Haller Béla a nemrég félig leégett radnóti kastélyt említette.
Iohannis: a szász közösséget is megkárosítanák
Ellenzi a törvénytervezetet Klaus Iohannis nagyszebeni polgármester, a Német Demokrata Fórum elnöke is, aki szerint ennek elfogadása ismételt államosítást jelentene. „Mindez arra emlékeztet, amikor a 80-as években a vagyonától megfosztott szász közösséget nevetségesen kis összeggel kárpótolta a kommunista vezetés, amely ugyanakkor nem tartotta fontosnak, hogy megőrizze a szükséges okiratokat. Elsősorban az aggaszt, hogy a tervezet a magánszemélyek mellett a kisebbségi egyházakat is nagymértékben érinti” – mutatott rá az elöljáró. Elmondta, a tervezett jogszabályt a német kisebbségi szervezet is elutasítja.
Méltánytalannak értékelte a törvénytervezetet Lucian Croitoru, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója is, aki a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a kormánynak egységes kritériumokat kellene alkalmaznia a tulajdonosok kárpótlására. „A hitelesség és a bizalom megtartásához mindenképpen elengedhetetlen, hogy a hatóságok betartsák a korábban tett ígéreteiket” – vélekedett Croitoru.
Sok az elbírálatlan igénylés A restitúciós hatóság által közölt legfrissebb, 2011 végi adatok szerint a legtöbb visszaszolgáltatási kérvényt a 2001/10-es számú törvény alapján nyújtották be, amely magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy visszakérjék egykori ingatlanjaikat. Összesen több mint 202 ezer kérvényt tartanak számon, amelyek közül az idei évig 79 965-öt bíráltak el kedvezően. Ezek közül 23 382 esetben szolgáltattak vissza természetben ingatlant, tehát a hatóságok a benyújtott kérvények 11 százaléka esetében döntöttek természetbeni visszaszolgáltatás mellett. Szakértők szerint ennek az alacsony aránynak egyik magyarázata az lehet, hogy a kommunizmus idején a városok nagyszabású iparosításon estek át, számos épületet, helyenként teljes lakótelepeket lebontottak, így sokan már csak kárpótlásra jogosultak.
A több mint kétszázezer kérvény közül még 76 603 vár elbírálásra, ami a benyújtott igénylések 37 százalékát jelenti. A kárpótlást igénylők összesen 50 538 kérvényt nyújtottak be, amiből 12 614 esetben ítélt meg a testület kártérítést. Az erdő- és mezőgazdasági területek esetében 63 309 iratcsomót iktattak a központi restitúciós hatóságnál, amiből 15 133 esetében született döntés. A nemzeti kisebbségek közösségi vagyona esetében 2154 kérvényt nyújtottak be, de ebből csak 574 esetben határoztak. Az egyházi ingatlanok esetében összesen 7246 igénylés érkezett, és 4552 esetben született döntés.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

MOGYE-kar. Győzelem?
A magyar sajtó egy ideje attól hangos, hogy győzelem, megoldódott a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügye, elfogadták a kormányhatározatot, már közzé is tették, hurrá, hurrá. Azt borítékolni lehet, hogy az újságírók, de még a nyilatkozó politikusok közül is igen kevesen olvasták magát a határozatot, márpedig a helyes vélekedés kialakításának ez – jobb helyeken – előfeltétele. Nézzük tehát.
„Art. 1. – (1) În cadrul Universităţii de Medicină şi Farmacie din Târgu Mureş se înfiinţează o nouă facultate, Facultatea de Medicină şi Farmacie, cu programe în limbile română, maghiară şi engleză, prevăzute în anexa care face parte integrantă din prezenta hotărâre.
(2) Universitatea de Medicină şi Farmacie din Târgu Mureş derulează, potrivit legii, procedurile pentru organizarea alegerilor, precum şi pe cele pentru organizarea concursurilor în vederea ocupării posturilor necesare pentru coordonarea din punct de vedere administrativ a facultăţii nou-înfiinţate potrivit alin. (1).
Art. 2. – Agenţia Română de Asigurare a Calităţii în Învăţământul Superior stabileşte numărul maxim de studenţi care pot fi şcolarizaţi la programele de studii care funcţionează în cadrul facultăţii înfiinţate potrivit art. 1 alin. (1).”*
A határozat melléklete sem valami bőbeszédű, így néz ki:
„– Asistenţă medicală generală (în limba maghiară şi în limba română)
– Medicină (în limba maghiară)
– Medicină (în limba engleză)
– Farmacie (în limba maghiară)”
Bármilyen rövid és vázlatos a jogszabály (vagy éppen azért, mert olyan), regényt lehetne írni róla, de a téma fontosságára való tekintettel mindenképp megér egy kicsivel hoszszabb elemzést. Az első és legnagyobb gond az, hogy ugyan azt szajkózza minden érintett politikus (ideértve a miniszterelnököt is), hogy a határozat azért született, hogy érvényt szerezzenek az oktatási törvénynek, ez minden kétséget kizáróan nem így van, ugyanis az oktatási törvény a kisebbségek nyelvén való oktatásról ezt mondja:
„Art. 135. – (1) Învăţământul superior pentru minorităţile naţionale se realizează:
a) în instituţii de învăţământ superior în cadrul cărora funcţionează facultăţi/linii/programe de studii cu predare în limba maternă;
b) în instituţii de învăţământ superior multiculturale si multilingve; în acest caz, se constituie secţii/linii cu predare în limbile minorităţilor naţionale;
c) în cadrul instituţiilor de învăţământ superior pot fi organizate grupe, secţii sau linii de predare în limbile minorităţilor naţionale, în condiţiile legii.
(...)
Art. 363. – La data intrării în vigoare a prezentei legi, instituţiile de învăţământ superior de stat având activităţi de predare în limba minorităţilor naţionale care au statut de universităţi multiculturale şi multilingve, conform prezentei legi, sunt:
1. Universitatea Babeş–Bolyai din Cluj-Napoca – în limbile română, maghiară şi germană;
2. Universitatea de Medicina şi Farmacie din Târgu-Mureş – în limbile româna şi maghiară;
3. Universitatea de Artă Teatrală din Târgu-Mureş - în limbile română şi maghiară.”
A törvény 135. cikkelyét magában is megérné elemezni, hisz annyira nyakatekert, zavaros és többféleképpen értelmezhető (ezért tekintek el a fordításától is), hogy méltó egy dodonai jóslathoz, de teljesen alkalmatlan arra, hogy jogszabályként a romániai magyarság javára és érdekében alkalmazni lehessen, főleg egy olyan országban, mint Románia (ahol – mondjuk ki – a magyarellenesség nyíltan vagy burkoltan évtizedek óta állampolitika).
Az ellenben mindezek mellett egyértelmű, hogy:
1. A szabályozás arról szól, hogy a kisebbségek nyelvén önálló struktúrákat kell létrehozni.
2. A multikulturális egyetemek esetében nem említ önálló kisebbségi karokat.
3. A Marosváráshelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a három multikulturális egyetem egyike, ahol az oktatás nyelve a román és a magyar, szó nincs a törvényben angol nyelvű oktatásról.
A jog hínárjában
Ezek alapján jogi ismeretek hiányában is meg tudja állapítani bárki, hogy az ünnepelt kormányhatározat nincs összhangban a törvénnyel, nem azt a célt szolgálja, hogy helyreállítsa a törvényességet ott, ahol azt az egyetem vezetősége megszegte. Maga a módszer eleve szembemegy a jogállam alapvető elveivel, amelyek úgy hangzanak, hogy a parlament törvényt hoz, amit mindenkinek be kell tartani, s ha valaki netán nem így tesz, annak az igazságszolgáltatással gyűlik meg a baja.
Hasonlatos ez a helyzet ahhoz, hogy a KRESZ értelmében a legnagyobb megengedett sebesség lakott területen 50 km/h, s mikor a rendőrök azt tapasztalják, hogy Péter Pál 70-nel hajt, akkor erre válaszképpen a kormány határozatot hoz, miszerint Péter Pál a tulajdonában levő személygépkocsival hétköznap köteles maximum 50 km/h-val, ünnepnapokon meg maximum 60 km/h-val közlekedni lakott területen. Tehát Péter Pál egyrészt megúszta büntetlenül az esetet, ráadásul meg az újabb jogszabály nincs összhangban az általános törvénnyel.
Nem csoda tehát, hogy többen is bejelentették, bíróságon támadják meg a kormányhatározatot. Ha pedig ezt meg is teszik (s miért ne tennék), a bíróság – anélkül, hogy elvakult nacionalistákból állna – teljes joggal fogja törvénytelennek nyilvánítani, s megsemmisíteni azt. Ezt már csak azért is meg kell hogy tegye, mert az oktatási törvény egyértelműen kimondja, hogy rendkívüli esetben a kormány hozhat létre új kart, de csak az egyetem vezetőségével való konzultáció után. Márpedig ilyen konzultáció nem volt, nem is lehetett, mert az egyetemnek jelenleg nincs érvényes, szabályosan megválasztott vezetősége. Olyan jogi hínár van tehát az egész ügy körül, ami egyetlen dolgot vetít előre: itt gyors és megnyugtató megoldás egyhamar nem lesz.
A meghozott kormányhatározatot azért sem lehet győzelemnek tekinteni, mert semmiféle garanciát nem tartalmaz arra nézve, hogy bár egyenrangú lesz a román és a magyar tagozat az orvosin. Intő jel kell hogy legyen az, hogy eddig volt egy szabály, miszerint a helyeket egyenlően osztották el a két tagozatra felvételizők között, de tavaly ezt a szabályt már megszegték a fizetéses helyek esetében. Ezek után nagy felelőtlenség úgy „rendezni” a magyar oktatás helyzetét az egyetemen, hogy ezt az elvet nem rögzíti világosan és egyértelműen a határozat.
Sőt ha szigorúan a jogszabály szövegét nézzük, abból még az sem derül ki, hogy az asszisztensképzőn magyar diákok magyarul fognak tanulni, a szöveg minden további nélkül értelmezhető úgy, hogy az oktatás nyelve vegyes lesz. Hasonlóképpen azt se rögzíti se a törvény, se a kormányhatározat, hogy a magyar orvosképzőn az oktatás nyelve magyar, tehát folytatható az eddigi gyakorlat, hogy az ember gyermeke bejut magyar tagozatra, de ott azzal szembesül, hogy számos tanár egy kukkot sem tud magyarul (vagy tud, de nem akar beszélni), így a tanórák jelentős része románul zajlik.
Ennek a gyakorlatnak egyenesen zöld utat ad a kormányhatározat, amelyik ahelyett, hogy kinevezne egy ideiglenes vezetőséget az új kar élére (persze magyar tanárokból), akik majd megszervezik a kart, annak felállítását arra a román vezetőségre bízza, amelyik eddig a törvény be nem tartásában s a magyarok kisemmizésében járt élen. Tipikus kecskére a káposztát eset, s ehhez kellene a magyar közösség tapsoljon.
Magyar–német helyett román–magyar–angol
Továbbmenve az se világos, hogy mi lesz az eddigi karokon a helyzet. Maradnak továbbra is kétnyelvűek úgy, mint eddig? Elvileg igen, hisz a kormány csak egy új kar létrehozásáról döntött, a régi ezek szerint változatlan marad. Vajon? Ha megpróbálunk az események mögé nézni, akkor sem lesz több okunk az örömre, a megnyugvásra. Nem véletlen ugyanis, hogy sokaknak a Petőfi–Schiller-egyetem jut eszébe a mostani történetről, hisz a helyzet nagymértékben hasonló. Akkor volt egy SZKT-határozat, ami kimondta, hogy ha nem jön létre az önálló állami magyar egyetem, akkor az RMDSZ kilép a kormányból.
Most az RMDSZ országos vezetői többször és több helyen kijelentették az év elején, hogy ha nem jön létre az önálló magyar nyelvű oktatási struktúra a vásárhelyi orvosin, akkor az RMDSZ kilép a kormányból. Akkor határozat született a magyar–német nyelvű egyetemről (tehát nem arról, amit az RMDSZ kért), s az SZKT mégis visszatáncolt, megszavazta a kormányban maradást. Most határozat született a román–magyar–angol karról (ami ugye kicsivel még roszszabbul hangzik, mint a magyar–német), de ez elég volt ahhoz, hogy Kelemen Hunorék győzelmet kiáltsanak, s utánuk kórusban a sajtójuk. (A szomorú az, hogy a kórusba kisebb-nagyobb hangerővel és lelkesedéssel anyaországi pártok és politikusok is beálltak.)
Akkor kifele kellett stabilnak mutatni az országot, most választások közelednek, s kivétel nélkül minden párt fel akarja és fel fogja használni a kampányban azt a témát. Az ellenzéki pártok váltig szidni fogják a kormányt, s kiemelten a román kormánypártokat, hogy engedtek a magyarok zsarolásának, elárulták a nemzeti érdeket. Az RMDSZ hallgatni fog arról, hogy úgy lépett be ismét a koalícióba, hogy csak beszéltek erről-arról, de írott koalíciós megállapodás nem született, tehát nincs mit számon kérni a Demokrata-Liberális Párton, s azt fogja orrvérzésig hangoztatni, hogy győzelem, győzelem, a kormány létrehozta a magyar kart Vásárhelyen.
S persze hallgatni fog arról is, hogy nem magyar, hanem román–magyar–angol (ebben a sorrendben!) kar létrehozásáról szól a határozat. A román kormánypártok ugyanakkor a nagy nyilvánosság előtt a tolerancia és a törvénytisztelet bajnokainak fogják beállítani magukat. Persze azért lesz rá gondjuk, hogy eljusson a választókhoz az is, hogy ugyan látszólag engedtek a nyomásnak, de nyugalom, volt rá gondjuk, hogy olyan határozat szülessen, ami a bíróság előtt nem áll meg, s végül úgysem lesz belőle semmi.
A romániai magyarok pedig mindezt fásultan szemlélik, hisz 22 év alatt megszokták már, hogy ők nem fontosak, az ő érdekeik nem számítanak a politikusoknak. Félő, hogy még arra sem lesz jó ez az egész történet, hogy lendületet, erőt adjon a másik két magyar pártnak, már csak azért sem, mert a választók nem azt tanulták meg két évtized alatt, hogy az RMDSZ-re ne számítsanak, hanem azt, hogy a politikus mind semmirekellő, magának való, egyik kutya, a másik eb.
Félmegoldás nem kell
Nem utolsósorban hadd ejtsek néhány szót magukról a közvetlen érintettekről, az orvosi diákjairól. Azt látni lehet, hogy tisztában vannak az érdekeikkel, tudják, hogy számukra fontos lenne anyanyelven tanulni. Ha valaki megkérdezi őket, akkor ezt el is mondják, ki is tudják fejteni, de valamiért tovább nem lépnek egy tapodtat sem. A politikusok által bujtogatott román diákok képesek utcára vonulni, tüntetni, vállalva ezzel azt, hogy a józan szemlélő szemében nevetségessé és ellenszenvessé válnak (hisz mások jogai ellen lépnek fel), a magyar diákok ellenben, akik a saját jogaikért kellene hogy szót emeljenek, szemérmesen hallgatnak. A magyar ember egyenes és szókimondó volt mindig, jogos kérdés, hogy mi tartja vissza ezeket a fiatalokat attól, hogy ebben a kérdésben saját kezdeményezésből határozott és egyértelmű véleményt nyilvánítsanak?
Végezetül – vállalva annak a kockázatát, hogy következetlennek mondanak – mégis azt mondom, hogy az igazság előbb-utóbb győzni fog, s lesz még magyar nyelvű orvosi egyetem Vásárhelyen. Ehhez elsősorban az kell, hogy fogalmazzuk meg egyértelműen: a romániai magyarokat megilleti az önálló oktatási rendszer a bölcsődétől az egyetemig, félmegoldásokat pedig (vegyes intézmények, román vezetésnek alárendelt magyar csoportok, osztályok és karok) nem fogadunk el. Az önálló oktatási rendszer magyar vezetés alatt működő önálló intézményekből kell hogy felépüljön. Mikor felelős és magas rangú európai politikusok már kimondták, hogy a multikulturalizmus egy hamis pálya, mi sem szabad beérjük a tavaly még győzelemként ünnepelt, de pár hónap után a gyakorlatban csődnek bizonyult rendszerrel.
* Románul nem tudók kedvéért ugyanez röviden magyarul:
1. cikk: (1) A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen új kar jön létre, ahol az oktatás nyelve román, magyar és angol lesz, jelen határozat mellékletének megfelelően.
(2) Az egyetem fogja megszervezni és lebonyolítani az új karon a választásokat, illetve az adminisztratív személyzet számára a versenyvizsgát.
2. cikk: A Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség fogja megállapítani a beiskolázási számokat az új karon.
Árus Zsolt
a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke. Krónika (Kolozsvár)

Antal Árpádot támogatja az EMNP Sepsiszentgyörgyön
Antal Árpádot, Sepsiszentgyörgy jelenlegi RMDSZ-es polgármesterét támogatja az idei helyhatósági választásokon az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP). Bedő Zoltán, a néppárt sepsiszentgyörgyi alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, négyórás maratoni beszélgetés után a párt sepsiszentgyörgyi közgyűlése 90 százalékban Antal Árpád mellett tette le a voksát.
„Az EMNP nem valami ellen, hanem valamiért dolgozik, már a megalakuláskor az volt az elv, hogy a megfelelő embereket támogatjuk. Antal Árpád a négy év alatt bebizonyította, hogy akar és tud tenni a közösségért, és az autonómia elkötelezett híve” – mondta Bedő Zoltán.
Mint arról beszámoltunk, Antal Árpád személyesen ajánlott együttműködést az EMNP-nek, a néppárt ugyanakkor a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselőivel is tárgyalt. Bedő Zoltán elmondta, nem tudták felvállalni az MPP-vel az összefogást, mert a polgári párt nem rukkolt elő polgármesterjelölttel, ám közös listát és alpolgármesteri tisztséget kért.
Az EMNP Sepsiszentgyörgyön saját listával indul, jelöltjeiket jövő héten rangsorolják. Nemes Előd, a párt háromszéki elnöke hangsúlyozta, az EMNP azért alakult, hogy önállóan méretkezzen meg, a választási együttműködésre a rendhagyó esetekben van szükség. Nemes Előd úgy véli, a közös lista ellen szól, hogy az MPP ebben rejtené el az elmúlt négy év gyenge teljesítményét, mellette az, hogy a közös lista tíz százalékkal több szavazatot hozna. Közel húsz háromszéki településen van igény az együttműködésre, előfordulhat az is, hogy a néppárt más RMDSZ-jelöltet is támogat, tette hozzá.
Az EMNP csütörtökön nyilvánosságra hozta a Háromszéken végzett felmérés részleges eredményeit is. Eszerint Sepsiszentgyörgyön 106 megkérdezett magyar közül 67 az RMDSZ-t, 31 az EMNP-t és 8 az MPP-t támogatja, Háromszéken pedig 70-en voksolnának az RMDSZ-re, 29-en az EMNP-re és 8-an az MPP-re. Antal Árpád a magyar lakosság körében 90, míg a teljes lakosság körében 70 százalékos támogatottságot élvez.
Lőrincz Zsigmond, Kovászna jelenlegi RMDSZ-es polgármestere ennél is nagyobb népszerűségnek örvend, mivel jobban meg tudta szólítani a román lakosságot, mondta Nemes Előd.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Szász Jenő vissaznyerte alpolgármesteri tisztségét
Megnyerte a pert a városi tanács ellen – jelentette be csütörtökön Szász Jenő, az MPP elnöke, aki korábban Székelyudvarhely alpolgármesteri tisztségét is ellátta.
A városi tanács abszolút többségi szavazattal (a 9 RMDSZ-es és a Zöld Párt egyetlen képviselőjének támogatásával) 2011. január 27-én felmentette Szász Jenőt alpolgármesteri tisztségéből. Az MPP jogi útra terelte az ügyet. Múlt év április 19-én a Hargita Megyei Törvényszék felfüggesztette a tanácshatározat érvényességét, a fellebbezést követően a Marosvásárhelyi Ítélőtábla kedden hozta nyilvánosságra ítéletét, miszerint a tanácsi határozat véglegesen is érvénytelen.
Szász Jenő csütörtökön délben az üggyel kapcsolatban kifejtette, ezzel is beigazolódott, hogy a jelenlegi polgármester politikai tisztogatást akart végrehajtani. „Mind ebben az esetben, mind a polgármesteri hivatal más alkalmazottjainak esetében is így jártak el, le akartak söpörni a porondról, hogy ne lássunk, ne halljunk” – fejtette ki Szász Jenő.
„Egy rendes városvezetésnek öt szerepe kellene legyen: kezdeményez, szabályoz, partnerségben kell legyen környezetével, vállalkozik és szolgáltat. Az elmúlt négy évben ezek közül csak az utolsó döcögött Udvarhelyen. Véget kell vetni annak, ami most van a városházán. Reméljük, hogy ez június 10-én meg is történik” – hangsúlyozta.
Mint megtudtuk, a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán hozott döntés alapján a polgármesternek újra meg kell nyittatnia az alpolgármesteri irodát, a hivatal pedig vissza kell fizesse a jogi eljárás költségeit a sértettnek, azaz Szász Jenőnek, ugyanakkor funkciójának felfüggesztéséig visszamenően fizetését is ki kell utalniuk Székelyhon/Udvarhely

Kolozsváron sem várható magyar összefogás
Mindhárom politikai alakulat jelöltjei versenybe szállnak
Marosvásárhely után Kolozsváron is meghiúsult a magyar összefogás lehetősége a közelgő, június 10-i helyhatósági választásokon. Tegnap az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi képviselői bejelentették, hogy saját polgármesterjelöltet indítanak Gergely Balázs személyében, illetve önálló megyei és tanácsosi jelöltlistával rukkolnak elő. Úgyszintén pénteken az RMDSZ Kolozs megyei szervezete megerősítette Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét, valamint véglegesítette kolozsvári tanácsosi jelöltlistáját. A Magyar Polgári Párt (MPP) már korábban megnevezte polgármesterjelöltjét Fodor Alpár személyében, tanácsosjelöltjeik névsorát a közeljövőben hozzák nyilvánosságra. Függetlenként méretkezik meg a választásokon Szakáts István kulturális menedzser, aki kolozsvári tanácsosi tisztségért száll versenybe. A feleknek bő két hét áll a rendelkezésére ahhoz, hogy esetleg egyezségre jussanak.
Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke a politikai alakulat kolozsvári polgármesterjelöltje. Ezt maga a néppárti politikus közölte a Farkas utcában, a Szent György szobornál tartott tegnap déli sajtótájékoztatón. Az EMNP csütörtökön, kolozsvári szervezetének küldöttgyűlésén bízta meg Gergely Balázst, hogy lépjen versenybe a város elöljárói tisztségéért folytatott küzdelemben a június 10-i önkormányzati választásokon, illetve rangsorolta városi tanácsosi jelöltjeinek 17 személyt felvonultató listáját. Az EMNP hamarosan véglegesíti megyei tanácsosjelöltjeinek a névsorát is, valamint megnevezi megyei tanácsi elnökjelöltjét is.
Bemutatkoznak a néppárti jelöltek. Balról jobbra Szenkovics Dezső, Gergely Balázs, Sánta Levente és Sándor Eszter
A polgármesterjelölt indítására vonatkozó döntést indokolva Gergely Balázs kifejtette: köztudomású, hogy a másik két magyar politikai szervezet (az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt – MPP) jelöltet állít a tisztség megszerzésére. Az EMNP másfél hete nyílt levélben és személyesen is felkérést intézett az RMDSZ és az MPP Kolozs megyei elnökeihez, Máté András Leventéhez és Csép Sándorhoz az önkormányzati választásokon való együttműködés valamilyen formájának kidolgozása érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy kezdeményezésük – legalábbis az RMDSZ irányából – „süket fülekre” talált. A két másik jelölt nevesítése azt az üzenetet hordozza, hogy Kolozsváron mindenki versenyre készül – tette hozzá a politikus. Hangsúlyozta, amennyiben az elkövetkező két és fél hétben, azaz a jelölések benyújtási határidejének lejártáig a három magyar alakulatnak mégis sikerül egy kölcsönösen elfogadott „modus vivendi-t” kidolgoznia, akár vissza is léphet a jelöltségtől.
Új egységképpel „visszahozni” a választókat
A választópolgároknak az urnáktól való egyre nagyobb mérvű távolmaradása azt jelzi, hogy az a bizonyos egységkép, amelyben korábban sokan hittek, ezennel megbukott, s újat kell teremteni – fejtette ki Gergely Balázs. A javasolt új egység és politika alkotóelemeit mindenekelőtt a magyar emberek, a legerősebb közösségmegtartó- és fejlesztő erőnek bizonyult történelmi egyházak, a közéleti ügyek felvállalásában jó példát nyújtó civil szervezetek, valamint a politikai pártok palettája képezik – részletezte. – Mi nem a pártokkal, hanem azzal a szemléletmóddal kívánunk harcolni, amelyet a régi politika és politikai kultúra képvisel – hangsúlyozta Gergely Balázs. Véleménye szerint az elképzelt új egység a politikai szervezetek együttműködését is jelenti, hiszen hosszú távon egymásra vannak utalva. Mindamellett az EMNP az a párt, amely tevékenységével képes „visszacsábítani” a közéletből, a választásokról elmaradt szavazópolgárokat, akiknek száma Kolozsváron – a jövő héten ismertetésre váró közvélemény-kutatás szerint – mintegy 3000-3500 fő. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanácsosi jelöltek többsége nem politikai szerepvállaló, hanem értelmiségiek, a lista összeállításában pedig a nemzedékváltás is felsejlik.
A néppártiak programját a közösség írja
Gergely Balázs hangsúlyozta: a kolozsvári néppárti jelöltek programját tulajdonképpen – a kolozsvári családoknál szétosztott véleménykártyák kitöltésével – a közösség írja. Az elmúlt öt napban visszaérkezett 1300 kártya alapján már körvonalazódott, hogy a polgárok munkahelyeket, biztos megélhetést, élhető, zöld Kolozsvárt akarnak, az EMNP pedig az általuk megjelölt legfontosabb témákat jeleníti majd meg – fejtette ki a politikus. Mint mondta, a füstös pártszékházak régi típusú politikájával szemben az EMNP az emberek problémáira összpontosítana, ilyen szempontból üzenetértékű lévén a sajtótájékoztató kevésbé szokványos helyszíne is.
A tanácsosi listavezető, régész-történész végzettségű Gergely Balázst a második helyen követő Szenkovits Dezső filozófiatanár, civil szervezeti aktivista a közösséggel szembeni felelősségvállalás szükségességével indokolta közéleti szerepvállalását. Egy indián közmondást parafrazálva kifejtette: „Kolozsvárt nem őseinktől örököltük meg, hanem gyerekeinktől, fiataljainktól kaptuk kölcsön”, ezért óriási felelősség ennek az értéknek a továbbadása, megőrzése. Hangsúlyozta, tisztán értékek mentén kívánja megjeleníteni mindazt, amit az EMNP hirdet.
A jelöltlista harmadik helyezettje, Sánta Levente közgazdász, kulturális menedzser, a tavalyi Kolozsvári Magyar Napok fesztiváligazgatója elmondta: meggyőződése, hogy az EMNP önzetlenül cselekszik Kolozsvár érdekében, ehhez a törekvéshez járulna hozzá ő is tudásával, tapasztalatával. A jegyzék nyolcadik pozícióját elfoglaló Sándor Eszter fiatal kommunikációs szakember, az EMNP országos kampányszóvivő-helyettese úgy vélte: megtalálta helyét a pártban, és mint mondta, tartozik saját korosztályának azzal, hogy a közélettől elfordult fiatalok megszólítására törekedjen.
Rangsorolták az RMDSZ városi tanácsosjelöltjeit
Nem sokkal az EMNP sajtóértekezlete után kezdődött az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ülése, amelyen rangsorolták a kolozsvári tanácsosjelölteket. A gyűlést Máté András Levente RMDSZ-elnök és Kötő József parlamenti képviselő vezette. A kolozsvári tanácsban 2008–2012 között tevékenykedő öt RMDSZ-es városi tanácsos beszámolója után bemutatkozott a 11 tanácsosjelölt, aki majd a június 10-i helyhatósági választáson méretkezik meg.
Megoldatlan gondok előtt a tanácsosi helyekre pályázók?
A városi tanácsosjelöltek bemutatkozásakor Csoma Botond jogász, városi tanácsos kifejezte abbéli reményét, hogy a júniusi választások után olyan városi tanács jön létre, amelynek majd szüksége lesz az RMDSZ-es tanácsosok szavazatára, mert a román pártok csak akkor „állnak szóba” az RMDSZ-szel, ha ez érdekükben áll. Tervei között szerepel a műemlékeken a többnyelvű (köztük magyar nyelvű) táblák és helységnévtáblák elhelyezése, ifjúsági székház létesítése, bicikliutak bővítése stb.
Geréd Imre három fő célkitűzést említett: családbarát, zöld és fiatalos Kolozsvárt szeretne. – Fontos, hogy a városokat is bevonjuk a zöld kezdeményezésekbe. A fenntartható városok főleg közösségteremtéssel hozhatók létre. A végső cél az, hogy az adott település lakói jól érezzék magukat, és büszkék legyenek a saját városukra. Én magyarként akarok büszke lenni a városomra – mondta a 23 éves egyetemi hallgató, Geréd Imre, aki már elvégezte a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karán a menedzsment szakot, és jelenleg a Római Katolikus Teológia Kar vallástudományi szakán harmadéves hallgató.
A 32 éves Grabán Zsolt Attila Kolozsváron született, a Brassai-líceumben érettségizett, majd szülővárosában elvégezte a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetem Állattenyésztő szakát, ezen kívül a BBTE Testnevelési Karán sportmenedzseri képzésben részesült. Grabán a fiataloknak a közéletbe való bevonására, a nemzedékek együttműködésére helyezte a hangsúlyt – természetesen az anyanyelvápolása és az identitás megőrzése mellett.
A következő tanácsosjelölt Gyenge Zoltán Balázs volt, aki hároméves kora óta, azaz 1990-től él Kolozsváron. A kolozsvári zeneakadémián hegedű szakot végzett, jelenleg Szamosfalván kántor, és az ottani RMDSZ ifjúsági szervezetének elnöke. Szervezett már tábort, kirándulást a szamosfalvi fiatalságnak. Még ha nincs is sok tapasztalata a politikában, városi tanácsosként indul, hogy a szamosfalvi, az Írisz- és a Bulgária-telepi lakosokat, főleg a fiatalokat képviselje.
Megnehezíti a helyzetet a három szervezet versengése
Horváth Anna volt fejlesztési államtitkár szerint az idei választások nem csak a gazdasági válság miatt lesznek nehezek, hanem azért is, mert a romániai, az erdélyi és a kolozsvári magyarság szavazatáért három magyar szervezet versenyez. – A mostani versenyhelyzet sárdobálása miatt a magyar szavazók elfordulnak a politikától, a mi feladatunk az, hogy mozgósítsuk a magyar választókat, a kételkedő, elbizonytalanodott magyar embert magunk mellé állítsuk – mondta Horváth Anna.
Horváth Botond 41 éves épületgépész-vállalkozó, két gyermek édesapja, szintén Kolozsváron született, és a Báthory-líceumban érettségizett. Jelenleg a Györgyfalvi negyedi szervezet elnöke, amelynek hat hónapja tagja. Horváth Botond is bevallotta: nem rendelkezik különösebb politikai tapasztalattal. Ennek ellenére úgy érzi: sikerrel képviselheti a magyarság érdekeit.
Irsay Miklós városi tanácsos, vállalkozó szerint a mozgósításnak és a társadalomszervezésnek most kell erőre kapnia. A 44 éves, két gyermekes édesapa reményét fejezte ki, hogy a következő városi tanácsban a magyar tanácsosoknak nem kell elviselniük a román többség megalázását.
László Attila alpolgármester kifejtette: az elkövetkező négy évben még több nehézség várható, ezért feltétlenül szükségesnek látja a közösség megerősítését, a közöny legyőzését. László a legfontosabb célkitűzésnek az oktatás fejlesztését tartotta, ezt követte a családbarát szociális intézkedések meghozatala, illetve munkahelyteremtő és -megőrző stratégiák kialakítása. – Ha a mostani helyhatósági választásokon nem gyűjtünk össze legalább 20 ezer szavazatot, akkor majd mások döntenek rólunk – összegzett az alpolgármester.
Molnos Lajos városi tanácsos azt hangsúlyozta: továbbra is tenni kíván azért, hogy a magyar történelmi egyházak és civil szervezetek pénzt kapjanak a városházától, mert így kíván elégtételt szerezni annak a magyar közösségnek, amely több mint tíz éven át semmit sem kapott az önkormányzattól.
Oláh Emese ügyvezető elnök szerint vérbeli politikusként, nőként és szakemberként is kihívás számára az, hogy harmincévesen városi tanácsosi tisztségért indul. – Ügyvédként az egyéni, ám politikusként a kollektív érdekekért küzdök majd – hangoztatta Oláh Emese.
Somogyi Gyula már több mandátum alatt töltötte be a városi tanácsosi tisztséget. Tanácsosként továbbra is hangsúlyosan a kolozsvári magyarok érdekeit képviselné.
Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét támogatta a többség: 85 szavazatot kapott a 101-ből.
Eckstein-Kovács Péter polgármesterjelölt hangsúlyozta: számára a legfontosabb az emberekkel való kapcsolattartás, és polgármesterként is erre fektetné a hangsúlyt. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a polgármester erejét az a frakció adja, amelynek tagja.
Független kolozsvári tanácsosjelölt
Szakáts István kulturális menedzser az AltArt Alapítvány keretében több mint 12 éve, az Ecsetgyárral pedig 3 éve, azaz megalapítása óta fejleszt kulturális és társadalmi vonatkozású projekteket Kolozsváron. Közéleti szereplőként a verespataki aranykitermelés elleni, illetve a Vasutasok Parkja megmentését célzó kampányokban való nyilvános szerepvállalása kapcsán vált ismerté. A Vizuális Művészetek Bizottságának koordinátoraként a Kolozsvár 2020 Európai Kulturális Főváros igazgatótanácsnak is a tagja. Hitvallása szerint a polgár aktív közéleti szerepvállalása olyan erő, amely társadalmi változást képes előidézni, ezért indul független jelöltként kolozsvári tanácsosi tisztségért. Szakáts István szerint elmúlt a pálya széléről bekiabáló civil társadalom ideje, és egy független helyi tanácsos a civil társadalom ilyen eszköze lehet. Szabadság (Kolozsvár)

Mit érdemel a kolozsvári magyar polgár, a helyhatósági választásokra „várva” 2012-ben?
Kötelezettséget az érdekvédelmi szervezetek részéről (RMDSZ, EMNP, MPP) egy kompromisszumon alapuló, mindhárom szervezetet és a civil szférát megjelenítő tanácsosi lista összeállítására. Mindhármuk által támogatott magyar polgármesterjelölt állítására.
Ennyi minimálisan elvárható Erdély „kulturális fővárosában” tevékenykedő politikai elittől. Kizárólag csak ily módon tudják bizonyítani, hogy alázattal szolgálják: Kolozsvár magyar polgárságát, összes lakóját.
A város kulturális szellemiségét, akadémiai és egyetemi oktató és tanuló közösségét.
A civil szférában, a különböző művészeti ágakban tevékenykedőket.
A városukért aggódó, dolgozó és tenni akarókért, hogy ne csak a Kolozsvári Magyar Napokon érezzük az összefogás örömét.
Donogán Péter. Szabadság (Kolozsvár)

Antal Árpádot támogatja Sepsiszentgyörgyön az EMNP
Antal Árpádot, az RMDSZ jelenlegi polgármesterét támogatja a sepsiszentgyörgyi polgármester-választáson az EMNP – jelentette be csütörtökön Nemes Előd, az EMNP Kovászna megyei elnöke. A párt sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján az EMNP helyi vezetői beszámoltak arról, hogy a Magyar Polgári Párttal (MPP) is folytattak tárgyalásokat, de olyan összefogást nem támogathatnak, amely valaki ellen irányul. Az MPP ugyanis – elmondásuk szerint – RMDSZ-ellenes együttműködést ajánlott az újonnan bejegyzett pártnak, de polgármester-jelöltjüket még nem nevezték meg.
„Nem az RMDSZ jelöltjét támogatjuk, hanem Antal Árpád polgármestert, aki bebizonyította, hogy jó városvezető. Odafigyelünk arra, hogy mit szeretnének a választóink, a tagságot is megszavaztattuk a tegnapi közgyűlésen, és 90 százalékuk volt amellett, hogy Antal Árpádot támogassuk” – magyarázta Nemes Előd. Hozzátette: az önkormányzati testületek esetében saját jelöltlistát indít az EMNP mind Sepsiszentgyörgyön, mind Kovászna megyében, és minden bizonnyal lesz a pártnak saját megyei tanácselnökjelöltje is, de erről csak jövő héten dönt a megyei választmány.
Szabadság (Kolozsvár)

Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti.
A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül.
Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)

Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács
Megalakította Kolozsváron a Kulturális Autonómia Tanácsot az RMDSZ. A testület a romániai magyar tudományos, művészeti, művelődési és szakmai szervezetek képviselőit, illetve a történelmi magyar egyházak képviselőit tömöríti. A Kulturális Autonómia Tanács (KAT) a kolozsvári Bánffy-palotában működő Művészeti Múzeum egyik termében tartotta alakuló ülését szombaton. Az ülést követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta: a testület az RMDSZ korábbi struktúrájában szereplő Szövetségi Egyeztető Tanács szerepét veszi át, amelynek maga volt nyolc éven át az elnöke. Kelemen Hunor úgy értékelte, hogy nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet megbeszélni.
„Arra kívánunk felkészülni, hogy a kulturális autonómiának valós hatásköröket biztosít majd az a kisebbségi törvény, amelyet évek óta gyúrunk a parlamentben, és amelyhez keressük a politikai támogatást” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette, a készülő törvény azt biztosítja, hogy a magyar kulturális és oktatási intézmények sorsáról, jövőjéről működéséről, alapításáról, esetleges megszüntetéséről sem az önkormányzatok, sem pedig a kormány ne dönthessen a tanács megkérdezése nélkül. Az RMDSZ elnöke kihangsúlyozta, a testület nyitott minden javaslatra, nem akar meghatározni olyan irányt, olyan célokat, amelyekkel a civil társadalom nem ért egyet.
„Elképzelésünk szerint egy olyan stratégiaképzést indítunk el, amely kulturális, oktatási, tudományos és művészeti területen a következő években beépülhetne majd a politikai döntéshozók munkájába és politikai programjába. Ez így természetes, és erre ilyen formában szüksége van a romániai magyar társadalomnak” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az MTI kérdésére, hogy meg tudja-e jelenteni az erdélyi magyar kulturális élet egészét egy olyan testület, amelyet a három magyar politikai szervezet egyikének a belső struktúrájaként hoznak létre, Kelemen Hunor kijelentette: „Nem fogunk párttagkönyvet kérni a KAT ülésein.” Megjegyezte, az alakuló ülésen olyan személyiségek is jelen voltak, akik köztudottan nem tartoznak az RMDSZ holdudvarába. „Olyan embereket hívtunk meg, akik egy-egy társadalmi szegmentumot képviselnek, akiknek van mondanivalójuk, akik hozzá akarnak járulni az erdélyi magyarság jövőképének a megfogalmazásához” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A testület vezetőjévé ideiglenesen Székely István politológust, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkárhelyettesét választották. Székely szerint a tanácsnak meg kell szövegeznie saját működési szabályzatát, saját struktúráját, amelyet az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) is el kell fogadnia, és csak ezt követően választhatják meg a testület vezetőit.
A KAT-nak három alelnöke és három titkára lesz: Székelyföldet Antal Attila és Szonda Szabolcs, Bánságot, Partiumot és Szilágyságot Széman Péter valamint Kereskényi Gábor, Közép-Erdélyt és Maros megyét Bandi Katalin és Házi Bakó Eszter képviseli.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2007-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. Az RMDSZ ugyancsak 2007-ben, az aradi kongresszusán foglalta struktúrájába a Kulturális Autonómia Tanácsot. Krónika (Kolozsvár)

Marosvásárhely elveszejtése
Keresem a megfelelő jelzőket, hogy a marosvásárhelyi polgármester-választás legfrissebb hírei kiváltotta felindultságomat sajtóközlésre is alkalmas gúnyába öltöztessem. Végül is úgy döntöttem, hogy türtőztetem magamat, és észosztás helyett a történések pártokon belüli belső mechanizmusát vázolom.
A kiindulópont most sem lehet más, mint a város szavazatra jogosult polgárainak nemzetiségi megoszlása és ezek arányai. Köztudott, hogy a magyar lakosság részaránya Marosvásárhelyen 45 százalékra esett vissza. Az is, hogy a magyarság számarányának csökkenése előreláthatóan folytatódik. Különösen, ha az erre hivatottak a marosvásárhelyi magyarság számára nem képesek újra egy élhető, szégyenkezés nélkül szerethető várost teremteni.
Hónapokkal ezelőtt úgy tűnt, hogy itt – minden bizonnyal az utolsó – alkalom, hogy az idei helyhatósági választásokon a választók helyreüssék a város további magyar vonatkozású süllyedését, és megpróbáljanak Székelyföld szíve-városának élére újra magyar polgármestert állítani.
A 45 százalékos magyar népességarány ezt az elképzelést matematikailag nem dúcolta alá, de adva volt – adva van! – a választó polgárok zömének erős akarata és elszántsága, hogy minden magyar politikai képződménynek, a civil- és egyházi szervezeteknek össze kell fognia ebben az alapvetően fontos kérdésben és közös megegyezéssel magyar polgármester jelöltet kell állítaniuk. A kezdeményezés is megvolt, az első lépések, egyeztetések meg is történtek, és dr. Vass Levente személyében találtak egy olyan jól képzett, széles műveltségű, közéleti tevékenységben is jártas, lévén miniszteri tanácsos, bukaresti ügyekben is eligazodó személyiség.
Az MPP a kezdetek óta a saját nótáját fújta. Legyintettünk: az a szavazattöredék, amelyet ez a párt Marosvásárhelyen elvisz, abban az esetben, ha a román pártok nem lépnek egymással szövetségre, még elviselhető, mert marad az erős alap: az EMNT és az RMDSZ összefogása.
Nos, heteken át tartó mellébeszélés, hezitálás, mondvacsinált ürügyek tálalása után az RMDSZ kihátrált a szóbeli megállapodások mögül, és önálló jelölttel rukkolt elő.
A két magyar párt két külön csapáson indul tehát – nulla eséllyel. Közülük kiemelendő a harmadik, az EMNT, amely Marosvásárhelyen nem indít saját jelöltet. Marad tehát a két magyar jelölt, és, amint ez kiderült: Smaranda Enache polgárharcos is indul, függetlenként, jelentős magyar támogatásra számítva, és tovább aprózva a magyar szavazóbázist.
A továbbiakban csupán az RMDSZ-re érdemes figyelni, mert az események fő sodorvonalát ez határozza meg. De mi lehet az oka, hogy az RMDSZ egy eleve vesztett csatába indul, biztos győzelemre segítve a román jelöltet?
Valósnak tűnik az a feltételezés, hogy valamiféle egyezség áll a választási manőver mögött. Az RMDSZ eleve „elveszettnek” minősítette – minek nevezzem? – anya-, vagy székvárosát. És mintsem beleharcolja magát egy vesztes csatába, inkább megszervezi azt, és megpróbál a maga számára hasznot húzni a veszteségből. Az RMDSZ a maradék két székely megyében a közvélemény kutatás és a közhangulat alapján választási diadalra készülhet. Pontosítok: nem az RMDSZ csúcsvezetése nyeri meg ezeket a csatákat, hisz a két megye vezetésébe került fiatal politikusok, nem egyszer a központi elképzelésekkel szembeszegülve, eredményeket tudnak felmutatni. Ők nyernek. De a választási siker elkönyvelésébe besegít majd Bukarest, magának vindikálva az eredményt.
Marosvásárhely pedig a jelenlegi RMDSZ csúcsvezetés hatalmi bázisa marad, még akkor is, ha polgármestert veszít, mert a szövetség farvizén fontos közéleti funkciókba juttatott apparátusnak menedékhelyet tud biztosítani. És továbbra birtokolja majd a hatalmat is.
Egyébként ez az a város, illetve megye, amelyben és ahol húsz év alatt ugyanaz a személyi összetételű vezetés maradt. Hargita és Kovászna megye, Szatmár mégiscsak frissített.
Vásárhelyen a „régi motorosok” nem hajlandók helyet szorítani senkinek sem a pályán. Még úgy sem, hogy szerre-sorra egy-egy tehetséges fiatalt beemeljenek maguk közé.
A választások alkalmával a matematikai, az észérvek mellett roppant fontos a választók érzelmi hozzáállása. Az RMDSZ immár „történelmi” hibái közé sorolható a hazai román pártok körüli „legyeskedés”, ide-oda farolás, és még ennél is furább a magyarországi pártokhoz való viszonyuk. A hazai magyar lakosság körében folyamatosan visszatetszést szül az anyaországgal való kapcsolatok megannyi visszássága. Politikusaink személyi- és pártkapcsolatai is. A Horn-, Medgyessy-Gyurcsány-adminisztrációval való paktálások politikai kártétele nyilvánvaló.
Nem elviselhető az a modor sem, ahogyan és amiként a hazai magyar politikai csoportosulásokat minősítik. Kovács Péter főtitkár gorombaságokkal terhelt nyeglesége, amint például az EMNP-ről nyilatkozik, ellenvetést, fanyalgást vált ki. Alighanem a nagy többség számára világos, hogy az EMNP-t éppen azért kellett életre hívni, hogy az RMDSZ-ről leszakadt, vagy csak formailag kötődő, a politikai életből kiábrándult magyarságot újra aktívvá tegye, s ezzel, közvetve az RMDSZ bázisát is erősítse. Ezt az állapotot a személyeskedő hangvételű kijelentésekkel és taktikázással csak rontani lehet.
A marosvásárhelyi történet arra is szomorú példa, hogy a város megtervezett elveszejtéséből teljességgel kihagyták az egyházi és civil szervezeteket, amelyek dr. Vass Levente támogatói közé felsorakoztak. Ugyanez a helyzet a népes egyetemi hallgató-táborral is.
Mindebből kitűnik, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi vezetői és hangadói csak a politikai hatalmi elit szűk csoportját képesek „képviselni”, s a tulajdonképpeni választók manipulálható masszaként jelennek meg választások alkalmával a politikai porondon.
Egyébként ezen az állapoton még mindig nem lenne késő változtatni.
Egyezség kellene! Olyan, mint amilyen Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ kezdeményezésére az EMNP-vel megköttetett, ahol közös polgármesterjelölt személyében egyeztek meg.
Sylvester Lajos
gondola.hu. Erdély.ma

Sérelmezi az EMNT, hogy az RMDSZ szombaton egyedül alakította meg a Kulturális Autonómia Tanácsot
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) sérelmezi, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyoldalúan létrehozta a Kulturális Autonómia Tanácsot, egy korábbi határozat értelmében ugyanis közösen kellett volna megalakítaniuk a testületet.
Az MTI-hez eljutatott közleményben az EMNT arra emlékeztetett, hogy 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében az EMNT és az RMDSZ megegyezett a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. A testület közös létrehozását az RMDSZ döntéshozó szerve, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is határozatba foglalta. Az SZKT elfogadta, hogy a Kulturális Autonómia Tanács küldötteinek 25 százalékát az EMNT, 75 százalékát pedig az RMDSZ kéri fel. A megállapodás azt is rögzítette, hogy a nevesítésre vonatkozó szabályzatot mindkét szervezet maga fogadja el és alkalmazza.
Az EMNT hangsúlyozta, nincs tudomása arról, hogy az akkori döntést visszavonták volna. Sérelmezte, hogy a helyhatósági választási kampányt megelőző időszakban az RMDSZ egyoldalúan döntött. "Az RMDSZ megint bizonyította, hogy az erdélyi magyar kulturális, közművelődési élet számára pártügy, amivel választások előtt illik érdemben foglalkozni" - áll az EMNT közleményében, mely az egyoldalúan létrehozott testületet "egy újabb RMDSZ-párttanácsnak" titulálja, melynek "megalakítása kampányfogás".
Az EMNT közölte, tudomásul vette, hogy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon közösen hozott döntések mára az RMDSZ számára érvénytelenek lettek. "Továbbra is rendületlenül hiszünk az erdélyi magyar politikai sokszínűségben, egy megújuló politikai életben, mely valós egységet teremthet az erdélyi emberek, a történelmi egyházak és a civilek között" - áll a Sándor Krisztina ügyvezető elnök által jegyzett közleményben.
Az RMDSZ szombaton a kolozsvári Bánffy-palotában tartotta a Kulturális Autonómia Tanács alakuló ülését. Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke úgy értékelte, nagy szükség van a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd intézményesített fórumára, amely keretében a tanügyi, kulturális, tudományos témákat lehet majd megbeszélni. Hozzátette, a döntéssel arra készülnek, hogy előbb-utóbb jogerőre emelkedik a kisebbségi törvény, melyet évek óta tárgyalnak a parlamentben, és a jogszabály a kulturális autonómiáról is rendelkezik.
A kisebbségi törvény tervezetét az RMDSZ kezdeményezésére még 2005-ben a liberális Tariceanu-kormány terjesztette be a parlamentben, a tervezetből az azóta eltelt következő parlamenti ciklus végére sem született törvény. MTI

Bizalmatlansági indítvány a román kormány ellen a MOGYE-határozat miatt
Bizalmatlansági indítványt terjeszt be szerdán Mihai Razvan Ungureanu kormánya ellen a román ellenzék, egyebek mellett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) alapított magyar kar miatt – jelentette be kedden Victor Ponta, a Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke.
Victor Ponta szerint a bizalmatlansági indítványnak három témája lesz: az ország ásványi kincseinek kiárusítása, a közpénzek választási célokra való felhasználása és az egyetemi autonómia megsértése.
"A kormány alkotmányellenesen és törvénytelenül etnikai alapon hozott létre egy egyetemi kart, azzal az egyedüli céllal, hogy még egy ideig hatalmon maradjon a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatásával. A mi célunk ennek az inkompetens, zsarolható kormánynak a leváltása" – jelentette ki Ponta keddi sajtóértekezletén.
Tájékoztatása szerint a bizalmatlansági indítványban amiatt is bírálják az Ungureanu-kormányt, hogy a kabinet „átgondolt stratégia nélkül, gyors ütemben kiárusítja a rábízott állami vagyont, legyen szó akár ásványi kincsekről, akár a legfontosabb energetikai vállalatokról". Az USL úgy véli továbbá, hogy az Ungureanu-kabinet politikai alapon osztogat közpénzeket a kormánykoalícióhoz tartozó pártok helyi vezetőinek, amivel támogatásukat vásárolja meg a választások előtt.
Az USL vezetői közölték: szerdán terjesztik be a házbizottsághoz az indítvány szövegét, amelynek parlamenti vitájára az április 23-án kezdődő héten kerülhet sor.
A két hónapja beiktatott Ungureanu-kormány első alkalommal szembesül bizalmatlansági indítvánnyal. A kormányt a honatyák több mint felének szavazatával lehet leváltani. Mivel jelenleg összesen 460 tagja van a bukaresti képviselőháznak és szenátusnak, a kormány menesztéséhez 231 szavazatot kell megszerezniük az indítvány kezdeményezőinek. Az ellenzéknek a két házban most 212 tagja van.
A bukaresti kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt és a kormányban részt vevő RMDSZ is bejelentette, hogy törvényhozói részt vesznek majd a bizalmatlansági indítvány vitáján, de a titkos szavazáson nem.
MTI. Erdély.ma

EMNT: szemfényvesztési kísérlet az autonómia tanács létrehozása
Az RMDSZ saját párttanácsát hozta létre a Kulturális Autonómia Tanács megalakításával – közölte hétfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Sándor Krisztina, a szervezet ügyvezető elnöke szerint a megalakult intézmény létrehozásáról 2009-ben másképp döntött az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), az RMDSZ pedig nem tartotta be az akkor elfogadott határozatot.
Az ügyvezető elnök szerint 2009-ben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) keretében az EMNT és az RMDSZ közösen határoztak a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásáról. Mint írja, az SZKT 2009. szeptember 19-i, Marosvásárhelyen tartott ülésén döntő többséggel elfogadta, hogy a Kulturális Autonómia Tanácsba az EMNT 25, az RMDSZ pedig 75 százalékos arányban kér fel küldötteket. Az elfogadott határozat is kimondja, hogy a KAT 112 tagú, ebből 84 tagot az RMDSZ, 28-at pedig az EMNT nevesít.
Sándor Krisztina úgy látja: az RMDSZ a másokkal közösen hozott döntéseket bírálta felül a testület szombati megalakításakor.
Az EMNT sérelmezi, hogy a helyhatósági választási kampányt megelőző időszakban az RMDSZ egyoldalúan hozta létre a Kulturális Autonómia Tanácsot, a szervezet szerint ezzel is a megosztó politikáját erősítette meg. „Az RMDSZ e cselekedetével megint bizonyította, hogy az erdélyi magyar kulturális, közművelődési élet számára pártügy, amivel választások előtt illik érdemben foglalkozni. A korábban elképzelt kétpólusú, nyitott rendszer helyett most egy újabb párttanácsot hoztak létre. Az így megalakult Kulturális Autonómia Tanács nem rendelkezik átfogó képviselettel, létrehozása jelen helyzetben pedig csak kampányfogás” - írják közleményükben.
Sándor Krisztina ugyanakkor azt állítja: a KAT ezen formában való létrehozása mindössze szemfényvesztési kísérlet. „Az RMDSZ több éve kormányzati tényező: képviselőik jelen vannak a kulturális és oktatási tárcákban is. Ebből a szemszögből ítélve mi szükség van a Kulturális Autonómia Tanácsra? Főként úgy, hogy a létrehozását is kizárólagosan az RMDSZ viszi véghez. Mi ez, ha nem a társadalom elé hintett újabb szemfényvesztési kísérlet? Ráadásul épp a jelenlegi kulturális miniszter jelenti be ennek megalakulását, és beszél arról a majdani jövőről, amikor ezt a Tanácsot valós tartalommal töltik meg” - írja.
A szervezet ügyvezető elnöke úgy látja: az RMDSZ országos vezetősége képtelen együttműködően gondolkodni és cselekedni. Kijelenti: az EMNT tudomásul veszi, hogy a korábban, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon közösen hozott döntések mára az RMDSZ számára érvénytelenek lettek. Krónika (Kolozsvár)

Közömbösek névadásügyben a Maros megyei magyarok
Míg Marosvásárhelyen a magyar szülők, a civil társadalom és újabban az RMDSZ is hónapok óta ádáz harcokat vívnak annak érdekében, hogy a szinte fele arányban lakott város bár egy általános iskolája magyar személyiség nevét vehesse fel, a megye színmagyar településeinek nagy többségében egészen más a helyzet. Bár az elmúlt huszonkét év alatt az önkormányzati, illetve iskolai vezetők egyszerű tollvonással megoldhatták volna a tanintézetük elkeresztelésének ügyét, nagyon sok helyen 1989-től máig erre még nem kerítettek sort.
Néhány településen voltak említésre méltó próbálkozások, azonban azok különböző okokból csak részmegoldást eredményeztek. Máshol viszont – az illetékesek elmondása szerint – sem idő, sem alkalom még nem volt a keresztelőre.
Ahol „még nem volt alkalom”
Az egyik ilyen község a Marosvásárhelytől mintegy 11 kilométerre fekvő Ákosfalva, amely a maga kilenc településével a megye egyik legnagyobb közigazgatási egységének számít. Mind a kilenc, szinte színmagyar faluban működik iskola, de neve egyiknek sincs. „Lenne kiről elnevezni, de eddig nem volt rá alkalom” – magyarázkodik a három polgármesteri mandátumot kitöltő és újrázni készülő Ozsváth Csaba. Kérdésünkre, hogy ha az elmúlt huszonkét év alatt a kilenc falu egyikében sem került megfelelő alkalom, mikor fogják azt megtalálni, Ozsváth az őszi iskolakezdést jelölte meg.
„Nyárádszentbenedeken van egy kezdeményezés, ott majd az ősszel elkereszteljük az iskolát” – mondta. Arra, hogy kiről, az elöljáró nem tudott választ adni. Ugyanazt a kifogást találta Kacsó Antal is, Nyárádmagyaros elöljárója, aki szerint az elmúlt huszonkét év alatt sem a községközpontban, sem Nyárádselyében „nem kínálkozott alkalom” a névadásra. A polgármester szerint az iskolák elnevezését a „feltárások” hiánya is akadályozta.
„Most viszont már tudunk arról, hogy a falunak van egy ’48-as forradalmára. Szó is van arról, hogy a Bereczki László nevet adjuk a magyarosi iskolának” – mondta. A forradalmárról egyébként a faluban számos öreg eddig is tudta, hogy ő és testvérei voltak azok, akik megalakították a környék nemzetőrségét, majd a forradalom leverése után részt vettek a szabadságharc újjáélesztését célzó Makk-féle összeesküvésben.
Az ákosfalvival és nyárádmagyarosival szinte azonos helyzetet találtunk az öt faluval és egyben ugyanannyi iskolával rendelkező Csíkfalván. „Gondolkodtunk, javaslatok is elhangzottak, de egyelőre még nem döntöttünk” – jellemezte az elmúlt bő két évtized történéseit Balogh István. A községgazda úgy tudja, a színmagyar önkormányzat, illetve a tantestület tagjai azon akadtak fenn, hogy helyi személyiségről vagy valamelyik klasszikus költőről nevezzék el a falvak tanintézeteit.
Az elöljáró szerint a helyhatósági választások után a község valamelyik településén csak lesz névadó ünnepély. „Az 50-es években volt egy nevezetes sporttanár, aki Csíkfalváról származott, nem emlékszem a nevére, talán valami Kémenesnek hívták, lehet, hogy róla fogjuk elnevezni az iskolát” – hangzott az újabb négyesztendős mandátumért versenybe szálló RMDSZ-es polgármester válasza.
Keresztelő a polgármester tudta nélkül
Nagyernye és Gernyeszeg szintén a megye legnagyobb magyar többségű községei közé tartozik. Az itteniek egy fél lépéssel az ákosfalviak és csíkfalviak előtt járnak, ugyanis iskolai szinten már megszületett a döntés. Nagyernyében I. Apafi Mihályról, Erdély – a falu határában megválasztott – uralkodójáról Gernyeszegen Teleki Domokosról neveznék el az iskolát.
Tar András erdőszentgyörgyi polgármester szerint a küküllőmenti kisvárosban is iskolakeresztelőt kellene tartani. „Jó lenne Rhédey Klaudiáról elnevezni a helyi iskolacsoportot” – fejtette ki lapunknak a leköszönni készülő városatya. Felvetésünkre, hogy Szent György lovag személyében a kisvárosi iskolának két éve már van neve, Tar elmondta, hogy arról nem a helyi tanács döntött. „Mire ráébredtünk, megvolt a név. Én például nem is tudtam róla, csak nagyot csodálkoztam, amikor bejelentették, hogy a város egyetlen iskolacsoportját ezentúl így hívják” – mondta el lapunknak Erdőszentgyörgy polgármestere.
Valamivel jobb a helyzet Marossárpatakon, Gernyeszegen, Erdőcsinádon, Marosvécsen, valamint a Makfalvához tartozó Hármasfaluban.
A sárpataki általános iskola tanügyi káderei már évekkel ezelőtt eldöntötték, hogy a falu első tanítójáról, Adorjáni Károlyról keresztelik el a tanintézetet. Három évvel ezelőtt az önkormányzat is felkarolta a kezdeményezést, és „bizalmat szavazott” a nép néhai napszámosának. A tanfelügyelőség azonban a mai napig sem bólintott rá a sárpatakiak kérvényére.
„Négy éve kitettük a táblát, azonban a tanfelügyelőség még válaszra sem méltatott. Az elején még arra gyanakodtunk, hogy az iskola akkori, román nemzetiségű igazgatója nem adta le a dossziét. Aztán kiderült, hogy az okiratok már rég Marosvásárhelyen voltak, csak az illetékeseket nem érdekelte” – mondta el Berekméri Edmond marossárpataki tanító és egyben önkormányzati képviselő. A gernyeszegiek kálváriája 2003-ban kezdődött, amikor úgy döntöttek, Teleki Domokosról, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról, a falu és egyben Erdély egyik neves, 19. századi politikusáról nevezik el általános iskolájukat.
„Nyolc év várakozás után, tavaly újrakezdtük a folyamatot, és akármi is legyen, e hónap végén, április 29-én megtartjuk a névadási ünnepséget” – szögezte le Antal Levente, az iskola igazgatója, hozzátéve, hogy hivatalosan csak az ősztől használhatják az új nevet. A Gernyeszeghez tartozó erdőcsinádiak is évekkel ezelőtt tették meg az első lépést. Annak ellenére, hogy ők sem kapták meg a szükséges jóváhagyást, az iskola homlokzatára kihelyezték a templomépítő Szucsáki Ferenc nevét rögzítő táblát. A Dózsa Györgyhöz tartozó kisebb falvak iskoláinak viszont éppen azért nincs neve, mert Iszlai Tibor helyi polgármester szerint csak a központi iskolát lehet elkeresztelni. Az Alsó-Nyárád menti tanintézet egyébként Rákosi Lajos nevét viseli.
Marosvécsen Kemény Jánosról, a helikonista mecénás báróról nevezték el a tanintézetet, de a hivatalos okiratokban ez a név sem jelenik meg. A küküllőmenti Hármasfaluban tíz évvel ezelőtt, nagy pompával tartották meg a keresztelőt. 2002. augusztus 17-én az RMDSZ csúcsvezetőinek utasítására és jelenlétében leplezték le a Szent István államalapító királyunkról elnevezett iskola tábláját. A helyi illetékesek már jóval az avató előtt leadták a kérvényt a tanfelügyelőségre, de Marosvásárhelyen azzal a nevetséges kifogással utasították el, hogy Szent István nem a település szülöttje, és semmi köze Hármasfaluhoz. Holott a három faluból álló település egyikét mindaddig Székelyszentistvánnak hívták, amíg a kommunista hatalomnak szemet nem szúrt ez a név.
„Másodjára is leadtuk a dossziét, akkor egy úgymond jellemzést is kértek Szent Istvánról. 2003-ban újrakészítettük a teljes dokumentációt, de azóta sem érkezett válasz. Én kitettem a táblát, és azt mondtam, akinek nem tetszik, jöjjön, és vegye le. A kétnyelvű tábla azóta is áll” – idézte fel az egy évtizeddel korábban történteket Muszka József, az iskola akkori igazgatója. Utódja, Albert Csilla lapunknak elmondta, hogy a tantestületnek szándékában áll újból próbálkozni, de csak a következő tanévben.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) emberjogi szervezet aktivistái és a marosvásárhelyi Dózsa György utcai 2-es számú iskolába járó magyar gyerekek szülei hónapok óta kérik, hogy a tanintézetet a város múlt század eleji polgármesteréről, Bernády Györgyről nevezzék el. A kezdeményezést látszólag Dorin Florea polgármester is támogatja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) azonban Ceauşescu tavaly elhunyt udvari költőjéről, Adrian Păunescuról szeretné elneveztetni a belvárosi iskolát.
Lépni kell, mert formaság az egész
Fejes Réka tanfelügyelő szerint nem elképzelhetetlen, hogy az általa képviselt intézményben egy-egy magyar településről érkező dosszié valamelyik fiók mélyére került volna az évek során. Szerinte a kéréseket és a dokumentációt időnként fel kellett volna frissíteni. Mint mondta, azok a magyar iskolaigazgatók és polgármesterek, akik szívügyüknek érezték a tanintézet elnevezését, addig nem hagyták lerázni magukat, amíg a tanfelügyelőség rá nem bólintott a kérésükre. „Az új tanügyi törvény értelmében a dolgok sokkal egyszerűbbek: az önkormányzat dönt, mi pedig tudomásul vesszük a helyi közösség akaratát” – fejtette ki Fejes, aki egyébként a tanfelügyelőség névadó bizottságának tagja. A tanfelügyelő ugyanakkor cáfolta a dózsagyörgyi polgármester állítását, miszerint csak az önálló vagy központi iskola viselhet nevet.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Utolsó esély Kolozsváron?
Lapunk értesülései szerint nyilvános tárgyalást kezdeményez Kolozsváron a hét második felére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a helyhatósági választásokon történő összefogásról, ugyanis a jelenlegi állás szerint mindhárom magyar párt saját polgármesterjelöltet állítana.
Lapunk értesülései szerint nyilvános tárgyalást kezdeményez Kolozsváron a hét második felére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a helyhatósági választásokon történő összefogásról, ugyanis a jelenlegi állás szerint mindhárom magyar párt saját polgármesterjelöltet állítana. Az RMDSZ a hétvégén hivatalosan is megerősítette: Eckstein-Kovács Péter volt államelnöki tanácsost indítja a választásokon. Az EMNP szintén a hétvégén jelentette be: polgármesterjelöltje Gergely Balázs, a párt országos alelnöke lesz. Az MPP még februárban eldöntötte, hogy Fodor Alpár küzd majd színeiben az elöljárói székért.
A három párt helyi vezetői márciusban egyszer már tárgyaltak az összefogás lehetőségéről, akkor a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága ültette egy asztalhoz a politikusokat. Később Gergely Balázs nyílt levélben fordult az RMDSZ-hez és az MPP-hez azzal a kéréssel, hogy üljenek le ismét tárgyalni, ám a levél válasz nélkül maradt. A Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke, Máté András korábban az ÚMSZ-nek azt nyilatkozta: a szövetség csak úgy tudja elképzelni az együttműködést a másik két féllel, ha jelöltjeik a tulipán színeiben indulnak a választásokon.
A sikertelen tárgyalások következtében mind az RMDSZ, mind pedig az EMNP a hétvégén további, a választások előkészítéséhez szükséges lépéseket tett.
Az EMNP a kolozsvári Farkas utcában, a Szent György-szobor előtt mutatta be polgármesterjelöltjét és tanácsosjelöltjeit. Gergely Balázs polgármesterjelölt elmondta, azzal a feltétellel vállalta el a jelöltséget, hogy ha az április végi határidőig megegyezés születik a magyar pártok között, kész visszalépni. Gergely Balázs hozzátette, egy közelmúltban készített felmérés azt jelzi, jelentős azoknak a kolozsvári magyaroknak a száma, akik nem mennének el szavazni, ha csak az RMDSZ jelöltjeire szavazhatnának, és akiket az EMNP választási indulása szólít az urnákhoz. Az EMNP alelnöke kijelentette, a kolozsvári magyarok fásultságát, közömbösségét tartja a legnagyobb ellenségnek, amelyet választási indulásával le szeretne győzni.
Ugyanaznap rangsorolta önkormányzati képviselőjelöltjeit az RMDSZ kolozsvári küldöttgyűlése is, ez alkalommal a testület megerősítette Eckstein-Kovács Péter polgármester-jelöltségét. A Traian Băsescu államfő kisebbségi tanácsadói tisztségéről nemrég lemondott politikus az MTI-nek elmondta, nem örül annak, hogy megoszlanak a kolozsvári magyar szavazatok, de e helyzeten maga nem tud változtatni.
A rangsorolás nagy vesztesének László Attila kolozsvári alpolgármester tekinthető, ugyanis a Kolozs megyei RMDSZ volt elnökét csak a hetedik, tulajdonképpen esélytelen helyre helyezték. „Úgy tűnik, azoknak, akik rangsoroltak, fontos volt a változás” – értékelte lapunk kérdésére Csoma Botond városi tanácsos a hétvégi rangsoroló eredményeit. Ő egyébként a listán második helyet kapott. Mint elmondta, egyelőre semmit nem tud arról, hogy a szövetség tárgyalni készülne a néppárttal a helyi összefogás kérdésében.
Előválasztással rangsorolt a csíki RMDSZ
Nyílt, állóurnás előválasztáson rangsorolta képviselőjelöltjeit tegnap az RMDSZ Csík területi szervezete. Önkormányzati képviselőjelöltnek huszonegyen, városi körzeti felelősnek tizenkilencen jelöltették magukat. Az előválasztáson mintegy 3219 szavazópolgár vett részt, az érvényes szavazatok száma 3196 volt. A szavazás eredményeként kialakult listát Ráduly Róbert polgármester két helyettese, Antall Attila és Szőke Domokos vezeti. Mögöttük, a képzeletbeli dobogó harmadik helyére Xantus Attila önkormányzati képviselőt rangsorolták a csíkszeredai választók. Az önkormányzati jelöltek mellett a szövetség érdekképviseleti munkájára jelentkező összes jelölt megkapta a többség támogatását.
Cs. P. T., S. M. Z. Új Magyar Szó (Bukarest)

Marosvásárhely elveszejtése
Keresem a megfelelő jelzőket, hogy a marosvásárhelyi polgármester-választás legfrissebb hírei kiváltotta felindultságomat sajtóközlésre is alkalmas gúnyába öltöztessem.
Nemrég még legyintettünk: az a szavazattöredék, amelyet az MPP Marosvásárhelyen elvisz, abban az esetben, ha a román pártok nem lépnek egymással szövetségre, még elviselhető, mert marad az erős alap: az EMNT és az RMDSZ összefogása. Nos, heteken át tartó mellébeszélés, hezitálás, mondvacsinált ürügyek tálalása után az RMDSZ kihátrált a szóbeli megállapodások mögül, és önálló jelölttel rukkolt elő.
A két magyar párt két külön csapáson indul tehát – nulla eséllyel. Közülük kiemelendő a harmadik, az EMNP, amely Marosvásárhelyen nem indít saját jelöltet. Marad tehát a két magyar jelölt, és amint ez kiderült: Smaranda Enache polgárharcos is indul, függetlenként, jelentős magyar támogatásra számítva, és tovább aprózva a magyar szavazóbázist.
A továbbiakban csupán az RMDSZ-re érdemes figyelni, mert az események fő sodorvonalát ez határozza meg. De mi lehet az oka, hogy az RMDSZ egy eleve vesztett csatába indul, biztos győzelemre segítve a román jelöltet?
Valósnak tűnik az a feltételezés, hogy valamiféle egyez­ség áll a választási manőver mögött. Az RMDSZ eleve "elveszettnek" minősítette – minek nevezzem? – anya- vagy székvárosát. És mintsem belehajszolja magát egy vesztes csatába, inkább megszervezi azt, és megpróbál a maga számára hasznot húzni a veszteségből. Az RMDSZ a maradék két székely megyében a közvélemény-kutatás és a közhangulat alapján választási diadalra készülhet. Pontosítok: nem az RMDSZ csúcsvezetése nyeri meg ezeket a csatákat, a választási siker elkönyvelésébe besegít majd Buka­rest, magának vindikálva az eredményt.
Marosvásárhely pedig a jelenlegi RMDSZ-csúcsvezetés hatalmi bázisa marad, még akkor is, ha polgármestert veszít, mert a szövetség farvizén fontos közéleti funkciókba juttatott apparátusnak menedékhelyet tud biztosítani. És továbbra birtokolja majd a hatalmat is. Egyébként ez az a város, illetve megye, amelyben és ahol húsz év alatt ugyanaz a személyi összetételű vezetés maradt. Hargita és Kovászna megye, Szatmár mégiscsak frissített. Vásárhelyen a "régi motorosok" nem hajlandóak helyet szorítani senkinek sem a pályán. Még úgy sem, hogy szerre-sorra egy-egy tehetséges fiatalt beemeljenek maguk közé.
A választások alkalmával a matematikai, az észérvek mellett roppant fontos a választók érzelmi hozzáállása. Az RMDSZ immár "történelmi" hibái közé sorolható a hazai román pártok körüli "legyeskedés", ide-oda farolás, és még ennél is furább a magyarországi pártokhoz való viszonya. A hazai magyar lakosság körében folyamatosan visszatetszést szül az anyaországgal való kapcsolatok megannyi fonáksága. Politikusaink személyi és pártkapcsolatai is. A Horn-, Medgyessy-, Gyurcsány-adminisztrációval való paktálások politikai kártétele nyilvánvaló.
Nem elviselhető az a modor sem, ahogyan és amiként a hazai magyar politikai csoportosulásokat minősítik. Kovács Péter főtitkár gorombaságokkal terhelt nyeglesége, amint például az EMNP-ről nyilatkozik, ellenvetést, fanyalgást vált ki.
Alighanem a nagy többség számára világos, hogy az EMNP-t éppen azért kellett életre hívni, hogy az RMDSZ-ről leszakadt, vagy csak formailag kötődő, a politikai életből kiábrándult magyarságot újra aktívvá tegye, s ezzel – közvetve – az RMDSZ bázisát is erősítse. Ezt az állapotot a személyeskedő hangvételű kijelentésekkel és taktikázással csak rontani lehet.
A marosvásárhelyi történet arra is szomorú példa, hogy a város megtervezett elveszejtéséből teljességgel kihagyták az egyházi és civil szervezeteket, amelyek dr. Vass Levente támogatói közé felsorakoztak. Ugyanez a helyzet a népes egyetemihallgató-táborral is.
Mindebből kitűnik, hogy az RMDSZ marosvásárhelyi vezetői és hangadói csak a politikai hatalmi elit szűk csoportját képesek "képviselni", s a tulajdonképpeni választók manipulálható masszaként jelennek meg választások alkalmával a politikai porondon.
Egyébként ezen az állapoton még mindig nem lenne késő változtatni. Egyezség kellene! Olyan, mint amilyen Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ kezdeményezésére az EMNP-vel megköttetett, ahol közös polgármesterjelölt személyében egyeztek meg.
Sylvester Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A lejáratás elmélete
Az Erdélyi Magyar Néppártnak nem tetszik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nélküle alakította meg a Kulturális Autonómia Tanácsát, és ezen nincs mit csodálkozni.
Teljesen mindegy, hogy országos vezetőségének szintjén az RMDSZ jobbra lép vagy balra, előre vagy hátra, úgysem létezhet egyetlen olyan cselekedete sem, amely legalább töredékében elnyerné az EMNP tetszését. Ezen sincs amiért csodálkozni, hiszen a romániai magyarság legújabb pártja általános programként az esküdt ellenség, az RMDSZ lejáratására építette fel minden cselekedetét.
Az Erdélyi Magyar Néppártnak nem tetszik, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nélküle alakította meg a Kulturális Autonómia Tanácsát, és ezen nincs mit csodálkozni. Teljesen mindegy, hogy országos vezetőségének szintjén az RMDSZ jobbra lép vagy balra, előre vagy hátra, úgysem létezhet egyetlen olyan cselekedete sem, amely legalább töredékében elnyerné az EMNP tetszését. Ezen sincs amiért csodálkozni, hiszen a romániai magyarság legújabb pártja általános programként az esküdt ellenség, az RMDSZ lejáratására építette fel minden cselekedetét. Nem jó, hogyha az RMDSZ kemény kormányfellépéssel önálló magyar tagozatot próbál kialakítani a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen, de az sem jó, ha zömében vagy kisebbségében magyar települések központi költségvetéshez jutnak, mert ezzel csupán kiszúrják az emberek szemét, vagy meg akarják vásárolni a szavazataikat. Az pedig fölöttébb gyanús, ha romániai magyar miniszterek vagy főtisztviselők megpróbálnak valamiféle magyar érdekeket előtérbe helyezni (például a csíksomlyói búcsú világörökség részévé való nyilvánítását vagy a házsongárdi temető védelmét), mert mindezt azért teszik, hogy port hintsenek a székelyföldi és erdélyi magyarok szemébe, feledtetve hatalomba való simulásukat, és így tovább.
Közben azt szeretnék, ha az állandóan megrúgdosott nagyobbik testvér számára ők maguk jelölnék ki az utat, amelynek végén a Big Brother udvariasan félreáll és azt mondja: tessék, itt van minden játékszerem, minden a tied, foglalkozzál csak szépen mindazzal, amit nem te szereztél meg, de nagyon fáj rá a fogad.
Vagyis az EMNP országos szinten nagyon szívesen eljátszadozna azzal a gesztenyével, amelyet az RMDSZ több mint két évtizedes munkája kapart ki a román nacionalizmus és az oly nehezen elért hazai demokratikus átalakulások tűzéből, tehát bármiféle hétköznapi aprómunka nélkül szívesen betöltene bármilyen parlamenti vagy más tisztséget, csak éppen a megfelelő eszközök kerüljenek a kezébe. A helyhatósági választások előszelei azonban azt mutatják, hogy ezek az eszközök sehogy sem akarnak a nagy szavaknak engedelmeskedni. Nézzük csak: az EMNP alapvető és többször is megerősített stratégiai céljául azt tűzte ki, hogy a tömbmagyarságban megtartott helyhatósági választásokon, ahol a magyar jelölt győzelme semmiképpen nem veszélyeztetett, a verseny szellemét követi (a Magyar Polgári Párt jelszavának, a választás szabadságának az újrafogalmazása), a szórványban pedig, ahol szavazati szétforgácsolódás esetén a magyar győzelem kizárt, ott az összefogás útját járja. És a gyakorlatban mit látunk? A Székelyföldön szó sincs arról, hogy az EMNP-jelöltek versenyhelyzetet teremtenének. Sepsiszentgyörgyön a helyi EMNP szépen beállt az RMDSZ polgármesterjelöltje mellé, Gyergyószentmiklóson az új választási kampányban az MPP eddigi polgármesterének a hátát nézik, Csíkszeredában még se híre, sem hamva EMNP-s polgármester-jelöltnek, viszont ott, ahol összefogásra lenne szükség (Kolozsváron, Nagyváradon és esetleg a hetek-hónapok óta sejtelmes Marosvásárhelyen), ott elindulnak az EMNP-jelöltek, hadd járassák be egy kissé a neveiket.
A nagy stratégia azonban nem csupán a kisebb-nagyobb városokban, hanem a községekben is fejtetőre állt, mindez pedig azt bizonyítja, hogy az EMNP egyelőre tartalom nélküli forma: van vezetősége, létezett kongresszusa, néhány taggal megalakultak a helyi szervezetei, de gyakorlatilag nincsenek vagy alig vannak saját jelöltjei, illetve a szélrózsa négy irányát mutató jelkép alá szeretnék felsorakoztatni a politikailag kissé tapasztaltabb egykori MPP-seket vagy azokat, akiket az RMDSZ. előválasztások vagy más jelöltállító eljárások kirostálnak, és akik úgy gondolják, mégiscsak megpróbálják a közéleti pályafutást.
Az EMNP egyetlen taktikája: nem bírálni, hanem szidni az RMDSZ minden lépését. Ennek ellenére a helyhatósági választások kimenetele egyértelmű lesz: nagyarányú RMDSZ-győzelem a százalékarányban alaposan lemaradó EMNP és a hátul kullogó MPP előtt. A választókat ugyanis a legcifrább szavakkal sem lehet a fejükre ejteni.
Székedi Ferenc. Új Magyar Szó (Bukarest)

Minden magyarnak joga van, magyarként élni Erdélyben!
A Nyelvi Jogok azt bizonyítja, hogy a kis lépések politikája működik: lehet erre legyinteni, el lehet mondani, hogy ez nem ér semmit, de a kiadványban szereplő nyelvi jogok tulajdonképpen 64 kis lépés eredménye, ezek léteznek, ezekkel lehet élni – fogalmazott Kovács Péter április 18-án Kolozsváron.
Az RMDSZ főtitkára Horváth Istvánnal, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnökével közös sajtóértekezleten mutatta be a Nyelvi Jogok című kiadványt.
A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársai által szerkesztett, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által támogatott és sokszorosított kötet a romániai nemzeti kisebbségek legfontosabb nyelvi jogait ismerteti közérthető és leegyszerűsített formában.
Kovács Péter úgy fogalmazott: ebben az RMDSZ elmúlt 22 éves munkájának egy része szerepel, ennek tartalmát a Szövetség biztosította. Felhívta a figyelmet arra, hogy e jogok elfogadtatásához is 7 százaléknyi magyar politikus és legalább 44 százalék román politikus szavazatára volt szükség. „Az elmúlt 22 év alatt be tudtuk bizonyítani, hogy amikor egy kisebbségi jogot érvényesítünk, nem veszünk el senkitől semmit, a többségnek nem lesz kevesebb joga azáltal, hogy mi élhetünk nyelvi jogainkkal” – hangsúlyozta Kovács. A főtitkár kijelentette: a Szövetség nem fog megállni a nemzeti kisebbségek jogérvényesítési folyamatával, hiszen a célja, hogy a magyar nyelv regionális, hivatalos nyelv legyen ott, ahol tömbben élnek a magyarok.
Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke a kiadvány létrejöttének előzményeit vázolta. Elmondta: amikor a nyelvi jogok intézményes alkalmazását vizsgálták, bebizonyosodott, hogy ott biztosított a magyar nyelv használata a közigazgatásban, közintézményekben, ahol a magyarság aránya 60 százalék fölött van. Azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 20 és 40 százalék között van, ahol ugyanolyan mértékben érvényes a törvény, ott az intézményes lehetőségek sokkal korlátoltabbak. „A törvény pontosan ott nem fejti ki a hatását, ahol inkább szükség volna rá: a nem többségben levő, de jelentős számú lélekközösségeknek kellene megfelelő jogi hátteret, megerősítést nyújtson, támogassa az anyanyelvhasználatot” – mutatott rá Horváth. A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint a nyelvi jogok érvényesítésében rendkívül hatékony lehet az állampolgári fellépés. „Fontosnak tartottuk azt, hogy a nagyobb kategóriák számára olvasható, élvezhető formában eljuttassuk azt, hogy milyen jogok birtokosai, milyen jogokat lehet és kell érvényesíteni” – mondta. Horváth István úgy vélte, ha valakinek kezében van egy ilyen kiadvány, amely értelmezi számára a törvényt, valószínűleg sokkal nagyobb hátszéllel tud belépni, érdeket és jogot követelni, mint hogyha csak hallomásból, hozzávetőlegesen tudja azt, hogy mit jelent annak a joga, hogy a nevét helyesen írják le, úgy ahogy ő szeretné az anyakönyvi hivatalban vagy más hivatalban.
Magyarként élni Erdélyben
Tájékoztató körutat szervez az RMDSZ és a MIÉRT
2012. április 25–május 15 között az RMDSZ népszerűsítő, tájékoztató körutat indít, amelynek során a Nyelvi Jogok című kiadványt juttatja el minél több erdélyi magyar családhoz, a nyelvi jogok érvényesítésének fontosságára hívja fel a figyelmet – jelentette be mai, kolozsvári sajtóértekezletén Kovács Péter főtitkár. A karaván mottója Magyarként élni Erdélyben, a Szövetség partnere ebben a Magyar Ifjúsági Értekezlet. „A karaván Bihar, Szatmár, Szilágy, Kolozs, Maros, Hargita és Kovászna megyébe látogat el. Ennek során 300 önkéntes segítségével 2000 kiadványt osztunk szét, megyénként 2 nagy fórumot szervezünk, ajtóról ajtóra is fogunk járni, hogy a kiadványban szereplő jogokat népszerűsítsük – mondta Kovács. Erdély.ma

Helyünk a szórványban – Mégis Erdély-brand kellene?
Alku itt akkor lehet, ha az RMDSZ ellenzéke a helyhatósági választásokon a magyar szavazatok körülbelül 40 százalékát felmutatja, ami ugyan nem lehetetlen, de nem is túl valószínű – olvashatták ezeken a hasábokon a Mensura Transilvanica elemzését. De mi a teendő ott, ahol kisebbségben vagy szórványban vagyunk, mert politizálni ott is kell?
Erre egyik választ Takács Mihály fogalmazta meg a Nemzeti Szabadelvű Körök országos platformjának múlt havi, bikfalvi ülésén: a politikának az a célja, hogy a kormánynál legyünk. A zsombolyai tanácsos tudja, hogy mit beszél, hiszen elmondása szerint 12 éve úgy vezetik a várost a tulipán színeivel, hogy 14 százalék magyar szavazó van mögöttük. Ám nem mindenütt van Zsombolya. Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnökének megfigyelése szerint az előzetes népszámlálási adatok tükrében minél kisebb a magyarok lélekszáma (és részaránya) egy adott megyében, a fogyás mértéke annál nagyobb, például Fehér és Brassó megyékben majdnem 23%-os. Országos szinten 20 év alatt a magyarság vesztesége 386 959 személy volt, így jogos a bikfalvi kerekasztalon elhangzott felvetés, hogy megpróbálkozhatnánk egy Erdély-branddel. Tóth Sándor, a négyfalusi RMDSZ-szervezet alelnöke megerősítette: az előzetes népszámlálási adatok szerint 23% volt az elvándorlás, ami a szervezet életére is kihatott, ezt intenzívebb munkával ellensúlyozzák, hiszen a több mint 6200 magyar erőt képvisel Négyfaluban, és ennek megfelelően kell részt vállalniuk a közösség életének irányításában.
– A fogyás nem csak a magyarságot érintette, az összlakosság is csökkent: 40 ezer körül volt 20 éve, ma pedig 32 ezer Négyfalu lakossága, a románok száma is 31 ezerről 26-ra csökkent – mondja Tóth Sándor. (Ehhez hozzá kell tennünk, hogy a hivatalos adatok szerint Négyfaluban pár száz roma él, becslések szerint csak a Garcsinban 10 ezer – szerk.)
– A legutóbbi választásokat sikerült elbaltázni, hiszen valamikor Négyfaluban a 21 tanácsosi helyből hetet sikerült megszerezni, legutóbb a 19-ből csupán hármat, holott ellenzéki magyarok nem is voltak, egyetlen független jelölt volt – vázolja a múltat a tanácsos, aki szerint a nyolc évvel korábbi szakadás következményeit orvosolnia kell a friss csapatuknak, hiszen a három tanácsosi helyet negatív csúcsként kell elkönyvelni. De mi a megoldás Négyfaluban?
– Szakmaiság, fiatal, pragmatikus csapat, amelyik gyakorlati megoldásokat kínál az egész Négyfalunak, és a korrupció árnyéka sem vetülhet rájuk – foglalja össze a friss, a választók figyelmébe ajánlott csapat leírását Tóth, aki szerint minimum öt helyet céloztak meg a nyári megmérettetés után.
Géczi Gellért 29 éves vállalkozó személyében polgármesterjelöltet is állítanak Négyfaluban, csapatában ott van Balázs Tamás, Tóth Sándor, ifj. Magdó János, Sztáncsuj János, akik mind a magyar, mind a román választóknak tiszta adminisztrációt kínálnak, szakemberek, vállalkozók, közgazdászok és az egyházakhoz közeli személyek együttes munkáját előlegezik. Új emberek, friss lendülettel, erkölcsileg tiszta, tenni akaró magyar emberek – így jellemezte Tóth Sándor azt a gárdát, amely hozzáfoghatna Négyfalu újbóli meghódításához, hiszen a láthatáron ott van még egy feljövő kisebbség, a romák pártja is, amely korábban a PSD-nek, PDL-nek adta szavazatait, most viszont a polgármesterjelöltre remélnek tőlük a magyarok voksokat, akárcsak a románságtól.
Willmann Walter
Székely Hírmondó. Erdély.ma

Mindent vissza!
Lehetetlen fel nem figyelni és egyet nem érteni a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség általános helynöke és irodaigazgatója, Potyó Ferenc szavaival.
Az egyházi elöljáró ugyanis fején találja a szeget, amikor úgy véli, hogy a kommunista diktatúra idején elorzott javak visszaszolgáltatását szabályozó jogi keretet úgy módosítaná az Ungureanu-kormány – sejthetően a kérdésben egyeztetésre hívott teljes parlamenti politikum –, hogy a végeredmény a hatóságoknak, és ne a jussukat visszakérőknek feleljen meg. Mert amit most Bukarestben kiagyalni igyekeznek, az valóban nem más, mint egy második államosítás.
Ha szabad így szólnom: a kormány mentségére legyen mondva, ez a fonák folyamat nem új keletű, hiszen az 1989. decemberi rendszerváltozás óta zajló, csigalassú visszaszolgáltatás során sok minden megtörtént már, beleértve fájdalmasan sok esetben éppen további jogfosztást eredményező megoldást is.
Márpedig a tulajdonjog nem képezheti semmilyen alku tárgyát. Számtalanszor leírtam már, legfeljebb önmagam ismétlem: ha a mai Románia az egykori mérhetetlen gazemberségeket végrehajtó kommunista Románia jogutódja, márpedig az, akkor el kell számolnia, s ez az alapállás valamennyi közép-kelet-európai posztkommunista államra érvényes kell hogy legyen.
Magyarabbul, ha az 1940-es évek vége felé az akkori Románia – értelemszerűen az államhatalom, a kormányzat – ellopta az emberek, egyházi és civil, de akár politikai intézmények jussát, és évtizedeken át élvezte azok hasznát, akkor most a számlát – akár tetszik, akár nem – ki kell egyenlíteni, a jussot vissza kell adni. És akkor még nem is szóltam a Trianon utáni első években lezajlott agrárreformokról, amelyek jóval megelőzték a kommunistákéit, és gyakorlatilag kihúzták a talajt az erdélyi magyarság talpa alól.
Az RMDSZ helyes úton jár, amikor ellenzi a természetbeni visszaszolgáltatás leállítását, s amikor úgy érvel, hogy a visszaigénylés, vagyis a jogorvoslat tekintetében újabb lehetőségeket kell adni az egykor kisemmizetteknek vagy örököseiknek, de egyben soha ne tévessze szem elől, hogy a restitutio in integrum, a teljes visszaszolgáltatás, a teljes jogorvoslat elvét vállalta.
Benkő Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tulipédia néven erdélyi közéleti enciklopédiát készít egy anonim csoport
Erdélyi magyar közéleti enciklopédiaként határozzák meg működtetői a Tulipédia elnevezésű kezdeményezést, amelyet kedden este indított el egy névtelenségbe burkolózó szerkesztőcsoport.
A Tulipédia tartalmát gondozó újságírói csoport” kedd esti közleményében arról tájékoztat, hogy útjára indították „az erdélyi magyar közélet enciklopédiáját”. A Tulipédia – amelyet hiánypótló kezdeményezésnek neveznek készítői – azzal a céllal jött létre, hogy hozzájáruljon a romániai magyar közélet megtisztulásához – írják.
„Tabukat döntögetünk, pedig nem ragaszkodtunk ahhoz, hogy frontkatonák legyünk, de elfogyott a türelmünk. Két évtized múltán sem látjuk, hogy az erdélyi magyar, politikában és gazdaságban (vagy fordítva!) érdekelt elit az átláthatóságra, tiszta közéletre törekedne, sőt!” – olvasható a bemutatkozó közleményben.
A névválasztásról azt írják: a Tulipédia név a tulipán és a wikipédia szavak összevonásából jött létre. „Tulipán, mert a jelenlegi rommagyar politikai kultúra »főcsapásait« az RMDSZ honosította meg, a kisebbségi politizálást ez a szervezet próbálta-próbálja kanonizálni. (…) A pédia az oldal gerincét képező tartalom szerkezetére utal, arra, hogy a Tulipédia a Wikipédiához hasonló szempontok szerint tulajdonképpen enciklopédiája kíván lenni az erdélyi magyar közéletnek, különös tekintettel a dokumentumokra, dokumentáltságra”.
A szerkesztők az enciklopédia folyamatos bővülését ígérik, összefüggő eseménysorozatokat, folyamatokat, jelenségeket, politikai pályákat kívánnak dokumentálni, és kereshetővé tenni.
Mint írják, kiemelten kívánnak foglalkozni korrupcióval, visszaélésekkel, melyek feltárása nyilvánosan elérhető dokumentumok, illetve újságírói eszközök segítségével történik: „megpróbálunk a magunk egyszerű eszközeivel hozzájárulni egy tisztább, átláthatóbb erdélyi magyar közélethez”
Az oldalon az olvasható, hogy a szerzők, szám szerint heten, „erdélyi magyar újságírók, akiknek az egzisztenciájuk – valljuk meg, jogos! – féltése miatt a Tulipédián nem jelenik meg a nevük, kilétük titokban marad”. „Akinek nem lenne világos, olyan viszonyok közt dolgoznak ma az erdélyi magyar újságírók, hogy állásukkal játszanak, ha darázsfészekbe nyúlnak. Márpedig mi oda nyúlunk” – ígérik.
Az egyetlen nyilvános név a Szőke László székelyudvarhelyi származású, Budapesten élő újságíróé, akinek blogja, a székelyföldi alvilág leleplezésével foglalkozó Fekete-Fehér a Tulipédia támogatójaként szerepel az oldalon.
A Tulipédián jelenleg három, Markó Béláról, Tőkés Lászlóról, illetve Szász Jenőről szóló szócikk szerepel, amelyekben a három politikus életpályájáról, vagyonosodásáról, politikai tevékenységéről írnak a szerzők.
Az oldal logója egyébként a Csillagok háborújából ismert Halálcsillag, amelyen egy RMDSZ-tulipán látható. Krónika (Kolozsvár)