Borbély: az RMDSZ-nek elemeznie kell az előre hozott parlamenti választásokat
A jelenlegi megváltozott romániai társadalmi-politikai helyzetben a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy nem lenne-e jobb előre hozott parlamenti választásokat tartani – jelentette ki Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke.
A politikus az Erdélyi Magyar Televízió egyik adásában utalt arra, hogy az utcai tüntetések nyomán megváltozott társadalmi-politikai helyzet mellett a román alkotmánybíróság döntése is szükségessé teszi az előre hozott választások lehetőségének elemzését.
A taláros testület a héten alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a romániai önkormányzati és parlamenti választások egy időben való megtartását. A kormány tervei szerint novemberben kellett volna sor kerülnie az összevont választásokra. A testület döntésének indoklása még nem ismert, de egyes politikusok valószínűnek tartják, hogy a helyhatósági választásokra így várhatóan júniusban kerül sor.
Pénteken Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke is kijelentette, hogy az elmúlt hetekben felerősödött társadalmi elégedetlenségek miatt támogatná az előre hozott parlamenti választásokat.
Borbély szerint az előre hozott választások előnye az lenne, hogy az utcai tüntetések is elcsitulnának, de konszenzusra juthatnának a kormánypártok az ellenzéki erőkkel is, hiszen ez utóbbiak javasolják az előre hozott választásokat. A politikai alelnök szerint az erdélyi magyar politikában is elejét vennék a „parttalan vitáknak”, ha nem novemberben, hanem korábban lennének a parlamenti választások.
Borbély a többi romániai magyar politikai szervezettel való együttműködés lehetőségéről kifejtette, hogy az önkormányzati választásokon szó lehet esetenként közös jelöltek állításáról, de azzal nem értenek egyet, hogy a parlamenti választáson pártkoalícióként induljanak. Ez utóbbi esetben ugyanis nem 5, hanem 8 százalékos parlamenti küszöböt kell elérni.
A politikus élesen bírálta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Döntsünk közösen! nevet viselő közösségi tanácskozási kezdeményezését. Borbély szerint „fölösleges pénzpazarlás” a mintegy négyszázezer kérdőív postai úton való kiküldése, és szerinte nincs egyéb szerepe azon kívül, hogy célzottan RMDSZ-ellenes.
MTI
Erdély.ma

Alkotmányellenes a lusztrációs törvény
Alkotmányellenesnek minősítette szerdán az alkotmánybíróság a parlament által február végén elfogadott lusztrációs törvényt. A jogszabály értelmében szankcionálhatóvá váltak volna a kommunista rendszert működtető apparátus tagjai, miután kedden a képviselőház döntéshozó kamaraként elfogadta az átvilágítási törvényt. A 167 támogató szavazattal, négy tartózkodás mellett, a parlamenti sztrájkot folytató ellenzék távollétében elfogadott jogszabály értelmében az 1945 március 6 és az 1989 december 22 közötti időszakban a kommunista rendszer működtetésében részt vett személyektől ötéves időtartamra megvonhatók lettek volna bizonyos jogok.
A taláros testületet a legfelsőbb bíróság kérte fel a parlamentben február végén elfogadott jogszabály alkotmányosságának megvizsgálására, mivel a törvénybe – az RMDSZ-es Máté András javaslatára – az is bekerült, hogy a kommunista rendszer idején tevékenykedő ügyészekre is vonatkozzon. Ezt egy szakmai szervezet és a legfőbb ügyész is kifogásolta.
Az alkotmánybíróság indoklása szerint a törvény azért nincs összhangban az alaptörvénnyel, mert kollektívan bélyegzi meg az ügyészeket, másrészt pedig azért, mert sérti azt az elvet, miszerint egy jogszabály hatálya nem lehet visszamenőleges.
A jogszabály értelmében a kommunista rendszer működtetésében, vagy a kommunista elnyomó gépezetben közreműködő személyek kategóriájába a pártaktivisták – a Román Kommunista Párt és a Román Munkáspárt központi, regionális és járási vezetői, az RKP központi bizottságának tagjai és póttagjai, az államtanácsosok, a miniszterek, a kiadványok és kiadók vezetői, valamint – az RMNDSZ javaslatára – az ügyészek is beletartoztak volna. Számukra öt évre megtiltotta volna a törvény, hogy köztisztség viselésére pályázzanak vagy azt betöltsék. Ion Iliescu, aki tagja volt az 1989 előtt a kommunista pártvezetésnek, majd 1990 után több ízben is köztársasági elnökké választották, diszkriminatívnak, őrültnek és haszontalannak nevezte a jogszabályt, amelynek szerinte legfeljebb közvetlenül a diktatúra bukása után lett volna értelme.
A alkotmánybíróság döntései jogerősek, így a lusztrációs törvény visszatér a parlamentbe, ahol módosítani kell a kifogásolt részeket.
A korábbi, 2010 májusában elfogadott lusztrációs törvényt, amelyet még a PDL és a PNL szavazataival fogadtak el, az alkotmánybíróság utólag egyszer már alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért volt szükség az újabb a módosításokra. A most elvetett módosító javaslatok kidolgozásához a Temesvár Társaság és a December 21. Egyesület ajánlásait is fölhasználták.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

A román ellenzék bíróságon támadja meg a MOGYE-határozatot
A kormányhatározat egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
A kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy az egyetemnek választásokat és versenyvizsgát kell szerveznie az új kar vezető tisztségeinek betöltésére.
Az új karhoz tartozó magyar, angol és román tannyelvű szakok ideiglenes akkreditációval működnek.
A határozatot – Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök mellett – a román oktatási miniszter és a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóság (ARACIS) elnöke is aláírta.
A hallgatói helyek számának meghatározását a kormányhatározat az ARACIS hatáskörébe utalja. Gabriel Ispas, a Szociáldemokrata Párt (PSD) oktatási kabinetjének alelnöke még a dokumentumnak a közlönyben való megjelenése előtt bejelentette, hogy pártja közigazgatási bíróságon támadja meg a kormányhatározatot, és büntetőeljárás indítását is fontolgatja Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök ellen, valamint a határozatot jegyző tisztségviselők ellen. Ispas hozzátette: pártja még a tavaszi parlamenti ülésszak vége előtt bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen a MOGYE ügyében.
A Mediafax értesülése szerint a bizalmatlansági indítványt az ortodox húsvét után, április 17-én terjesztik be. A magyar szakokat különálló karba szervező kormányhatározatot a többi ellenzéki párt is támadja. Ciprian Dobre, a Nemzeti Liberális Párt Maros megyei képviselője közölte, hogy elsőként írja alá a határozat felfüggesztését kérő közigazgatási panaszt, és beadványát az interneten fogja népszerűsíteni, hogy mintaként szolgálhasson mindazoknak, akik csatlakozni akarnak a kormányhatározat elleni közigazgatási eljáráshoz.
Az ellenzéki szociálliberális szövetség politikusai etnikai elkülönülésnek, „szegregációnak” minősítik a MOGYE magyar-angol karának megalakítását és amiatt bírálják a román kormánypártokat, hogy nem tudtak ellenállni a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „zsarolásának”.
A MOGYE román oktatói az egyetemi autonómiára hivatkozva megtagadták a magyar orvosképzés szervezeti önállóságának biztosítását, amit az oktatási törvény egy éve előírt és büntetlenül dacoltak a minisztériummal is. A bukaresti kormány közbelépését az RMDSZ a kormánykoalícióból való kilépésének kilátásba helyezésével érte el.
MTI
Erdély.ma

Kezdődhet az intézményépítkezés a MOGyE-n
A bukaresti kormány a napokban elfogadta azt a kormányhatározatot, amely egy új kar létrehozásával lehetőséget teremt a teljeskörű magyar orvosképzésre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGyE). Az RMDSZ nyomására elfogadott dokumentum közel egyéves patthelyzetet zár le, ugyanis az egyetem román vezetősége a végsőkig akadályozta a magyar oktatás szervezeti önállóságát. A magyarok azt remélik, mostmár kezdődhet az intézményépítkezés.
Az új kar tömörítené majd a magyar orvos-, gyógyszerész- és asszisztensképzést. De helyet kapna benn angol nyelvű orvosképzés, román és magyar nyelven bábaképzés is lenne.
Az elfogadott kormányhatározat háromnegyed éve tartó patthelyzet után született meg. Az egyetem román vezetősége a tavaly megjelent oktatási törvény előírásait nem tartotta be, amely önálló magyar tanszék alapítására kötelezi, sőt többszöri minisztériumi felszólításra sem módosították az egyetemi chartat. Öntörvényűen, a régi alapdokumentum szerint tartottak tisztújító választásokat. Most pedig azt mondják, hogy az oktatási tárca szemszögéből érvénytelennek vélt szenátusnak nincs módjában megalapítani a magyar kart.
Az oktatási tárca RMDSZ-es államtitkára, Király András szerint az egyetem vezetése újabb kibúvókat keres, a kormányhatározat pedig határidőket szab a magyar orvosképzés helyzetét rendező kar létrejöttének. Magyarán, áprilistól szeptemberig ki kell alakítaniuk az új struktúrát.
A román diákok az elmúlt hónapban háromszor is az utcára vonultak a magyar kar létrehozása ellen. az egyetem jövőjét féltették az etnikai elkülönüléstől. Most is bejelentették a kormányhatározatot a közigazgatási bíróságon támadják meg.
Romániában csak a marosvásárhelyi egyetemen van magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti képzés. az egykoron tiszta magyar intézetben 1960-ban alapítottak román nyelvű évfolyamokat, aminek eredményeképpen minden diák számára román nyelven zajlott a gyakorlati oktatás és ez azóta sincs másképp.
Az erdélyi magyar orvosképzés tudatos leépítése leginkább az oktatói utánpótlásban mutatkozott meg. Ameddig a rendszerváltáskor a tanári kar negyven százaléka magyar volt, mára ez az arány húsz százalékra csökkent.
Magyarország négy orvosi egyeteme máris felajánlotta a segítségét a helyi magyar kar számára. A vendégtanári program nem jelentene újdonságot. 1945-ben, az egyetem alapításakor szintén magyarországi professzorok segítségével indult el az intézményben az oktatás. Az ötlet tehát nem ördögtől való.
Duna Tv
Erdély.ma

Elsőbbséget a szórványnak
A Communitas Alapítvány kuratóriuma arra kéri a pályázatok elbírálását végző szaktestületeket, hogy kiemelten támogassák a szórványban működő civil kezdeményezéseket és programokat – nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter kuratóriumi tag, az RMDSZ főtitkára. A politikus elmondta: a tapasztalat szerint a szórványokban gyakran csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatása áll a szervezetek rendelkezésére, nincsenek magyar vállalkozók, a román többségű önkormányzatok nem elég nyitottak, ezért számos civil kezdeményezés léte függ ettől a segítségtől. „Nem azt kérjük a szaktestületektől, hogy ne támogassák a tömbmagyar vidékek pályázatait, hanem arra szeretnénk figyelmeztetni, hogy a szórvány részesüljön pozitív diszkriminációban” – hangsúlyozta Kovács, majd kijelentette: Székelyföldön vagy más vidékeken, ahol nagyszámú magyarság él, a helyi közösségek képesek fenntartani a társadalomszervező munkát végző egyesületeiket, a szórványban azonban külső segítségre van szükség. A Communitas Alapítvány pályázati rendszere több mint egy évtizede működik, nyolc szaktestületéhez az idei évben mintegy 2500 pályázat érkezett, amelyet közel nyolcvan szaktestületi tag bírál el.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Kelemen Hunor: egyszerre versenyezni és együttműködni nem lehet
Az RMDSZ elnöke nem tartja megvalósíthatónak a verseny és az együttműködés összehangolását a júniusi romániai helyhatósági választásokon.
Kelemen Hunor erről vasárnapi, marosvásárhelyi sajtóértekezletén fejtette ki álláspontját, az MTI azon kérdésére reagálva, hogy az RMDSZ, a marosvásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban kizárja-e választási koalíció megkötését más magyar szervezetekkel.
„Én azt az üzenetet kaptam egy csíkszeredai kongresszusról (Csíkszeredában a Tőkés László védnökségével alakult Erdélyi Magyar Néppárt rendezte első országos küldöttgyűlését februárban – a szerk. megj.), hogy ők a versenyre készülnek, hogy föl akarják mutatni, föl akarják mérni a támogatottságukat. Akkor én nem értem: ezt akarják fölmutatni, vagy azt, hogy nincsenek jelöltjeik? Bármelyiket föl lehet mutatni, de egyszerre a kettőt nem" – mondta az RMDSZ elnöke.
Kifejtette: nem az RMDSZ döntött újabb magyar pártok létrehozásáról Erdélyben, arra hivatkozva, hogy legyen verseny. Ezt az RMDSZ kénytelen elviselni, de a verseny elől nem futamodik meg, áll elébe, abban a reményben, hogy a megmérettetés tisztességes lesz.
„Na képzeljék el azt a kapust, aki a futballpályán együtt akar működni azzal, aki gólt rúg neki: abból milyen eredmény lesz? Ha valaki versenyezni akar, az versenyezni akar. Ott, ahol nincs jelöltje, vagy nincs bátorsága, ott együtt akar működni? Ilyen nincs!" – érvelt Marosvásárhelyen Kelemen Hunor.
Kifejtette: az RMDSZ-nek van jelöltje, aki joggal tarthat igényt a marosvásárhelyi magyarok és románok bizalmára. Szerinte az RMDSZ jelöltjét kellene mindenkinek támogatnia, mert a maga részéről nem látja értelmét, miért kellene választási szövetséget kötni.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete Vass Leventét, az egészségügyi miniszter tanácsosát nevezte meg marosvásárhelyi polgármesterjelöltjeként. Az RMDSZ-ben politizáló Vasst az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács javasolta a magyarság közös jelöltjének, de az RMDSZ később elzárkózott attól, hogy koalíciós megállapodást kössön támogatásáról a többi magyar párttal. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) közölte, nem hajlandó felsorakozni az RMDSZ-jelölt mögé, ha a magyar pártok nem kötnek választási koalíciót Marosvásárhelyen.
Arra a kérdésre, hogy ezek szerint Vass Levente az RMDSZ jelöltje lesz-e és nem pedig koalíciós jelölt, Kelemen Hunor azt mondta: nem kíván a marosvásárhelyi dolgokról beszélni, ezt az RMDSZ városi és megyei szervezetének kell megtennie.
„Annyit tudok mondani, hogy Marosvásárhelynek lesz olyan RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki hiteles személyiség, hiteles programmal áll az emberek elé és képes ezt a város elvezetni jobban, mint ahogy most vezetik. Ha a magyar és román emberek ennek a személynek hitelt adnak, akkor megválasztják" – tette hozzá az RMDSZ elnöke.
Februári alakuló országos küldöttgyűlésén az EMNP leszögezte, hogy a közélettől elfordult, az RMDSZ-ben csalódott magyarokat próbálja mozgósítani, de csak ott akar versenyezni, ahol ez nem veszélyezteti a magyarság képviseletét. Toró T. Tibor, az EMNP elnöke úgy fogalmazott: „az értékek egyensúlyát kifejező verseny és az érdekérvényesítő együttműködés helyes arányát" próbáljuk megteremteni politikánkban.
MTI. Erdély.ma

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
El volt ragadtatva a térség turisztikai potenciáljától, és a helybéliek tenni akarásától Mihai Razvan Ungureanu román miniszterelnök, aki szombaton a prefektusok értekezletén vett részt Székelyudvarhelyen, majd a parajdi sóbányába is ellátogatott.
Miniszterelnöki kinevezése óta először járt Székelyföldön a hétvégén Mihai Razvan Ungureanu. A román kormányfő szombaton a prefektusi értekezleten Székelyudvarhelyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével és Hargita megyei önkormányzati vezetőivel találkozott. Sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, továbbra is fontosnak tartja az ország területi közigazgatási reformját. Hozzátette azonban, hogy a prefektusi értekezleten nem került szóba ez a kérdés.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az MTI-nek elmondta: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kezdeményezésére a miniszterelnök és az őt elkísérő Gabriel Berca belügyminiszter helyi önkormányzati vezetőkkel is találkozott. Az egyórás megbeszélésen Kelemen Hunor mellett a Hargita megyei városok RMDSZ-es polgármesterei, a megyei tanács elnöke, és az RMDSZ helyi vezetői, valamint Ladányi László prefektus vett részt. Borboly Csaba arra kérte a miniszterelnököt, küldje a helyszínre tájékozódni a szállításügyi minisztert, és találjanak megoldásokat a megyéből kivezető országutak rehabilitálására. Szó esett ugyanakkor a kórházak állapotáról, a források híján félbehagyott közművesítési munkálatokról, és arról, hogy a régióban megszokott zord időjárási viszonyok miatt sürgősebb az itteni tömbházak hőszigetelése.
Mircea Dusa az ellenzéki Szociáldemokrata Párt Hargita megyei képviselője tiltakozását fejezte ki az Agerpres hírügynökségnek amiatt, hogy a kormányfőt nem érdekli a székelyföldi románok sorsa, mert csak a magyarokkal találkozott. A vádakra válaszolva Mihai Razvan Ungureanu elmondta, bárhova megy az országban találkozni fog a helyi önkormányzatok vezetőivel és a fontos közösségek képviselőivel. "Számomra mindenki a nemzet része, és függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélünk, mindannyian román állampolgárok vagyunk. Nem teszek különbséget azok között, akik tanácsért vagy segítségért hozzám folyamodnak" - idézte az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt.
A parajdi sóbányában tett látogatása után a kormányfő elragadtatással szólt a látottakról. "Örvendek, hogy a gazdaszellemű emberek csodálatos dolgokat tesznek, még a nehéz időkben is. Örvendek, hogy szorgalmat és tenni akarást látok" - jelentette ki. Hozzátette, rendkívülinek tartja a térség turisztikai potenciálját.
A Realitatea hírtelevízió közben arról közvetített, hogy a miniszterelnöki látogatás idejére több száz látogató - közöttük gyermekek is - a sóbányában rekedtek. A kormányőrség ugyanis biztonsági okokból lezárta a bánya kijáratát. MTI

EMNP: az RMDSZ végletesen megosztotta az erdélyi magyarságot
Az a politika, amelyet a Markó Béla-Kelemen Hunor vezette RMDSZ folytat, az elmúlt években folyamatosan felszámolta az erdélyi magyar demokráciát. Végletesen megosztja a magyarságot, félmillió választót riasztott el a közügyekben való részvételtől.
Az erdélyi, székelyföldi, partiumi magyarok csalódottak és kudarcként élik meg a mindennapok történéseit. Elutasítják a mindent átható korrupciót és inkább távol maradnak a szavazófülkétől.
Az Erdélyi Magyar Néppárt legfontosabb célja, hogy helyreállítsa a demokráciát, hogy a közéletet megtisztítsa a korrupciótól, hogy hiteles képviselőket küldjön az önkormányzatokba.
A Néppárt hisz abban, hogy különböző szervezetek, pártok és egyházak, illetve elsősorban az erdélyi magyar emberek együttműködésével létrehozható, megteremthető az új egység Erdélyben.
Kelemen Hunor hétvégi, marosvásárhelyi nyilatkozata azt mutatja, hogy Vlagyimir Iljics Lenin és Nicolae Ceaușescu méltó utódaként úgy gondolja, hogy aki nincs velük, az ellenük van: az RMDSZ tulajdonának tekint minden erdélyi magyar embert. A Néppárt ezzel szemben azt vallja, hogy gondolkodhatunk különböző módon, tevékenykedhetünk bármely szervezetben, mi mind együtt vagyunk, az erdélyi magyarság közös ügyét szolgáljuk.
A változás elkerülhetetlen! Az önkormányzati választásokon új, hiteles, az erdélyi magyar egységet megteremteni kívánó polgármesterekre és képviselőkre van szükség. A Néppárt ilyen jelölteket állít.
Kelemen Hunor nyilatkozata azt mutatja, hogy háborúzni akar. Szavai idegességről árulkodnak: egy olyan pártot vezet, amelyben az emberek csalódtak, amely nem, vagy csak alig teljesítette ígéreteit, amely képviselőinek számára a miniszteri bársonyszék, az állami autó hátsó ülése, vagy maga a hatalom fontosabb volt, mint a magyar ember sorsa Erdélyben. Megértjük idegességét, mi mégis azt kérjük Kelemen Hunortól: nyugodjon meg! Erdély.ma

Eredmények és tiszteleti tagság az EME-közgyűlésen
Közgyűlést tartott szombaton délelőtt a Protestáns Teológiai Intézetben az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Sipos Gábor elnök beszámolójában elmondta: az intézmény 2011-ben átlagos évet zárt, tevékenységük nem ütközött akadályokba, ugyanakkor több kiemelkedő eredményt mondhatnak magukénak. A kolozsvári magyar főkonzulátus részéről Papp Róbert konzul Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét továbbította, aki kormánya további támogatásáról biztosította az EME-t. Tóth Pál Péter, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság kurátora Kocsis Károly bizottsági elnök és Pálinkás József akadémiai elnök jókívánságait tolmácsolta. Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, RMDSZ-elnök üdvözletét olvasta fel.
A közgyűlés részvevői egyperces néma felállással adóztak az elmúlt évben elhunyt tagtársaik (Szabó György, Gyimesi Éva, Maros Dezső, Müller Ádám, Murvai Olga, Bege Antal) emlékének. Bitay Enikő főtitkár ismertette a 2011-es évre szóló jelentést, amelyben kitért arra, hogy bővült tevékenységi körük: 32 kutatói programot teljesítettek, 24 kötetet jelentettek meg, 79 rendezvénynek és 15 könyvbemutatónak voltak a házigazdái stb. Az idei munkatervben 65 rendezvény és 17 kötet kiadása szerepel. Sipos Gábor EME-elnök szerint a 2011-es év legkiemelkedőbb eseményei a következők voltak: felavatták az Erdélyi Digitális Adattárat, társszervezőként vették ki részüket a kolozsvári hungarológiai kongresszusból, megfelelő szintű könyvkiadási akkreditációt szereztek.
Ezt követően elhangzott a gazdasági-pénzügyi, az ellenőri és a jogtanácsosi jelentés, majd ingatlanügyek kerültek terítékre. A közgyűlés elfogadta az egykori főtitkár, Müller Ádám hagyatékát, amely könyvtáron és kéziratgyűjteményen kívül a Jókai utca 14. szám alatt egy 220 négyzetméteres, teljesen bebútorozott, részben műemléklakásból áll. Ebben a kérdésben már beindult a jogi eljárás. A Kőkert/Haşdeu utcai Jordáky-háznak negyedrésze az EME tulajdona, de jelenleg 50 négyzetméterrel többet használ, amit meg kell vásárolni. Erre egy adomány, Szilágysomlyó központjában fekvő 240 négyzetméteres nyaraló eladása teremthet anyagi fedezetet. A közgyűlés felhatalmazta az elnökséget, hogy megfelelő időben tegyen lépéseket az ingatlan értékesítésére.
Három személynek ítéltek oda tiszteleti tagsági címet. Egyed Ákos az erdélyi történettudomány területén végzett sok évtizedes kutatómunkája és az egyesület elnökeként kifejtett áldozatos tudományszervezési tevékenysége elismeréseképpen részesült ebben a kitüntetésben (laudációt mondott Sipos Gábor). Gyenge Csaba a műszaki tudományok területén sok éven át végzett tudományos munkájáért és az EME Műszaki Szakosztályában kifejtett tevékenységét kapta meg a címet (laudálta Pálffy Károly). Jakab Sámuel pedig az agrártudományi szakosztályban kifejtett szervezőmunkájával vívta ki tiszteleti tagságát (laudációt mondott Farkas Zoltán).
A működési szabályzat értelmében titkos választással megújították a választmány egyharmadát, a következő személyek kerültek be: Csomortáni Magdolna, Gaal György és Pál Judit (1. szakosztály), Veress Erzsébet és Bartók Katalin (2. szakosztály), Bódizs György, Nagy Előd és Széman Péter (3. szakosztály), Kokoly Zsolt (4. szakosztály).
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)

A szilágysági politikai kútmérgezés ellen
Szilágyi Róbert István Ügyvezető Elnök Úr figyelmébe!
Tisztelt Ügyvezető Elnök Úr!
Érdeklődéssel olvastuk a Szabadság napilaphoz eljuttatott levelét, amelyben kifogásolja az említett napilap állítólagos egyoldalú tájékoztatását a zilahi közös ügyeinket illetően. Ugyanakkor úgy értékeljük, hogy levelének sorai között nyílt támadást is intéz egyben az Erdélyi Magyar Néppárt zilahi szervezete és a párt megyei elnöksége ellen. Levelében kifogásolja, hogy a zilahi Kraszna utcai óvoda, illetve március 15-e kapcsán, a napilap hasábjain kizárólag a Néppárt tagjai szólalnak meg az ügyben, így hiányt szenved a tények teljes körű ismertetése. Véleményünk szerint jelen pillanatban kevésnek bizonyul az érdeklődő odafigyelés a helyzet alakulására, tevékeny kiállásra van szükség a zilahi és szilágysági magyar közösség érdekeinek érvényesítésére. Érdeklődve vártuk a helyi és megyei RMDSZ határozott fellépését az ügyben, és ennek nyilvánvaló elmaradása okán lépett a Néppárt zilahi szervezete, szerény eszközeivel állva az ügy mellé. Annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban többször is felszólítottuk a szövetség helyi és megyei szervezetét: álljon ki a zilahi magyarság megmaradásáinak ügye mellett, folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy a helyi és megyei érdekképviselet nem hajlandó nyilvánosan felvállalni az ügyet. Ellenben kioktató hangnemben hívják fel a figyelmet arra, hogy az aláírás-gyűjtögetés nem megoldás a helyzetre, hazugnak minősítve a Néppárt kiállását.
Ezt a minősítést határozottan visszautasítjuk: a hazugság nem a mi műfajunk. Tisztelettel felhívjuk az Ön figyelmét arra, hogy nem elég a múlt megvalósításaira hivatkozni. Ennél sokkal fontosabb a jelenben dolgozni azért, hogy továbbra is érvényesüljön a helyi és megyei magyarság érdeke. Ez nem pártpolitikai harc tárgya, nem képezheti a választási kampány részét, és főleg nem alkalmas arra, hogy egymással marakodva lejárassuk politikai szervezeteink hitelét a választópolgárok előtt, akik képviseletéért síkra szállunk. Egyébként a felsorolt eredmények tekintetében, a teljes igazság kimondásának érdekében elmondható, hogy a Református Egyház tulajdonát képező Kálvineum épülete a restitúciós törvénynek köszönhetően került vissza jogos tulajdonosához. Ön ezt kizárólag az RMDSZ eredményeként könyveli el ugyanúgy, ahogy az egyházi földtulajdon egy részének visszaszolgáltatását is. Ennek a logikának a mentén várható-e, hogy a 2012-es választási év kampányidőszakában az egyház visszakapja jogos földterületeinek teljes egészét? Levelük kapcsán felmerül a kérdés, hogy a visszaszolgáltatások csak a kampány időszakában kerülnek a szövetségi tárgyalóasztal terítékére, hogy utána újabb négy évig feledésbe merüljenek.
A kritizálás, támadás, lebecsmérlés helyett itt a legfőbb ideje annak, hogy képviseljék és érvényesítsék – elvileg Önöknek minden eszköz a rendelkezésükre áll ebben a helyzetben – a helyi magyar közösség elvitathatatlan jogát arra, hogy a magyar gyerekek továbbra is magyar intézményhez tartozó óvodába járjanak. Ismételten felszólítjuk Önöket, hogy a politikai kútmérgező magatartás helyett legyenek partnerek ebben az ügyben. Biztosak vagyunk abban, hogy a versengés helyett az odafigyelő, felelősségteljes együttműködést választva sikeresen vihetjük győzelemre ügyünket, minden szilágysági magyar ember közös ügyét.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szilágy megyei sajtóirodája
(Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete sajtóirodájának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményét március 22-i lapszámunk Vélemény oldalán jelentettük meg, a Szabadság szerkesztőségének válaszával együtt. A közleményben érintett Erdélyi Magyar Néppárt válaszának közlésével szerkesztőségünk a vitát lezártnak tekinti)
Szabadság (Kolozsvár)

„Székely harisnyában” a román miniszterelnök
Mihai-Răzvan Ungureanu személyében először látogatott szombaton Székelyudvarhelyre tisztségben lévő román miniszterelnök, aki – mint Ladányi László Hargita megyei prefektus lapunknak elmondta – el volt ragadtatva Székelyföld turisztikai potenciáljától és a helybéliek tenni akarásától. A kormányfő a parajdi sóbányába is ellátogatott.
„Örvendek, hogy a gazdaszellemű emberek csodálatos dolgokat tesznek, még a nehéz időkben is. Örvendek, hogy szorgalmat és tenni akarást látok” – fogalmazott a kinevezése óta először Székelyföldre látogató román miniszterelnök.
Székelyudvarhelyi látogatása alkalmával Ungureanu és az őt elkísérő Gabriel Berca belügyminiszter – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kezdeményezésére – egyórás megbeszélést folytatott a Hargita megyei városok RMDSZ-es polgármestereivel, a megyei tanács elnökével, valamint Ladányi László prefektussal. A találkozó utáni sajtótájékoztatón a kormányfő kérdésre válaszolva elmondta, továbbra is fontosnak tartja az ország területi közigazgatási reformját, amelyet – mint korábban többször írtuk – határozottan ellenez az RMDSZ. Hozzátette azonban, a prefektusi értekezleten nem került szóba ez a kérdés.
Miután részt vett a prefektusok székelyudvarhelyi értekezletén, Mihai-Răzvan Ungureanu kormányfő ellátogatott a parajdi sóbányába is
Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke arra kérte a miniszterelnököt, küldje a helyszínre tájékozódni a szállításügyi minisztert, és találjanak megoldásokat a megyéből kivezető országutak rehabilitálására. Szó esett ugyanakkor a kórházak állapotáról, a források híján félbehagyott közművesítési munkálatokról, és arról, hogy a régióban megszokott zord időjárási viszonyok miatt sürgősebb az itteni tömbházak hőszigetelése.
Ladányi László Hargita megyei prefektustól megtudtuk: a prefektusok minden évben más-más megyében tartják éves értekezletüket. „Mi már nagyon rég kértük, hogy a találkozót Hargita megyében is tartsuk meg. Azért esett a választás Csíkszereda helyett Székelyudvarhelyre, mert itt alkalmasabbnak találtam a körülményeket egy ilyen rendezvény megszervezésére” – magyarázta Ladányi. Emlékeztetett arra, hogy Mihai-Răzvan Ungureanu az első tisztségben lévő miniszterelnök, aki Székelyudvarhelyre látogat.
Ladányi tájékoztatása szerint a kormánymegbízottak találkozóján elsősorban a helyhatósági választások előkészítéséről tanácskoztak. Gabriel Berca felhívta a figyelmet arra, hogy április közepéig le kell mondaniuk tisztségükről, ha indulni szeretnének a választásokon. „Ez a magyar prefektusokat nem érinti, egyikünk sem lesz jelölt” – mondta kérdésünkre Ladányi.
A miniszterelnök és kísérete az értekezlet után a parajdi sóbányába látogatott. Ladányi lapunknak megerősítette, Ungureanu elismerően nyilatkozott a látottakról. „A kormányfő láthatóan jól érezte magát nálunk” – mondta a Hargita megyei prefektus.
Duşa tiltakozik
Mircea Duşa, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt Hargita megyei képviselője egyébként a hét végén tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a kormányfőt nem érdekli a székelyföldi románok sorsa, mert csak a magyarokkal találkozott. A vádakra válaszolva Mihai-Răzvan Ungureanu elmondta, bárhova megy az országban találkozni fog a helyi önkormányzatok vezetőivel és a fontos közösségek képviselőivel. „Számomra mindenki a nemzet része, és függetlenül attól, hogy milyen nyelvet beszélünk, mindannyian román állampolgárok vagyunk. Nem teszek különbséget azok között, akik tanácsért vagy segítségért hozzám folyamodnak” – idézte az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Új magyar alprefektusok
Megjelent a Hivatalos Közlönyben Romer Ambrus Sándor Mihály és Pataki Anna-Mária alprefektusi kinevezése. A Brassó, illetve Máramaros megyei tisztségviselőkről kedden döntött a kormány, miután elődeik, Ambrus Károly és Böndi Gyöngyike nyugdíjba vonultak. Szintén a napokban szavazták meg a parlament két házának együttes ülésén az Országos Biztosítási Felügyelet Tanácsának (CSA), illetve a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) tagjainak a kinevezését. Az RMDSZ az Országos Biztosítási Felügyelet Tanácsa tagjává Bíró Albint javasolta újabb ötéves mandátumra, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Országos Tanács tagjává pedig Csendes Lászlót, újabb hatéves mandátumra. Új Magyar Szó (Bukarest)

Eckstein Kovács Péter indul a polgármesteri székért Kolozsváron
Eckstein Kovács Péter indul az RMDSZ színeiben Kolozsváron a polgármesteri tisztség megszerzéséért. Az RMDSZ jelöltje számít az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) támogatására is, mivel ő az egyedüli magyar jelölt. A választások során minden szavazatnak döntő jelentősége van. Ahhoz, hogy Eckstein polgármester lehessen meg kell szereznie legalább a szavazatok 35%-át.
Gergely Balázs, az EMNP elnöke szerint korai lenne még a támogatással kapcsolatos témát boncolgatni, viszont nyitott bármilyenfajta együttműködési lehetőségre. A párt csak akkor fog álláspontot foglalni, miután választ kapott a választási együttműködési javaslatot tartalmazó nyílt levélre Máté András megyei RMDSZ-elnöktől, valamint Csép Sándor megyei MPP-elnöktől.
Eckstein egyébként elnöki tanácsadóként is dolgozott 2009-től a parlamentben, de tavaly lemondott tisztségéről, mivel nem értett egyet a verespataki aranybánya engedélyezésével.
Kolozsváron a hivatalos határidőig tizenegy RMDSZ-es helyi tanácsos-jelölt nyújtotta be a jelentkezéshez szükséges iratokat: Gyenge Zoltán, Irsay Miklós, Molnos Lajos, Csoma Botond, Horváth Botond, Somogyi Gyula, Oláh Emese, László Attila, Geréd Imre, Grabán Zsolt-Attila és Horváth Anna. Rangsorolásuk azonban még nem készült el, feltehetően április 13-án kerül erre sor.
Paprika Rádió. Erdély.ma

Bűnvádi eljárást indítana Borbély László ellen a korrupcióellenes ügyészség
Bűnvádi eljárás kezdeményezését kérte szerdán a legfőbb ügyésztől Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Borbély Lászlót – a DNA közleménye szerint – befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítják. A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik.
A román korrupcióellenes ügyészség még 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez.
Borbély László néhány órával az ügyészségi közlemény közzététele után egy kolozsvári sajtóértekezleten azt mondta: ő is a sajtóból értesült a DNA lépéséről és mindeddig nem közölték vele, mivel gyanúsítják. „Akkor fogok többet mondani önöknek, amikor nekem is hozzáférésem lesz ehhez a dossziéhoz, és amikor megtudom, miről van benne szó" – mondta a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy júliusban is sajtóból értesült arról, hogy valami elindult ellene. „Úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatásnak működnie kell, de nem így, a sajtón keresztül, nem így, hogy embereket meghurcolnak és megpróbálják befeketíteni" – tette hozzá Borbély László.
A legfőbb ügyész – a DNA felkérésének eleget téve – az igazságügy-miniszterhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében.
Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház dönthet, a jogi bizottság véleményezése nyomán.
Az RMDSZ miniszterét szerda estére megbeszélésre hívta Bukarestbe Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök.
MTI. Erdély.ma

Basescu felmentette tisztségéből Borbély Lászlót
Traian Basescu felmentette tisztségéből Borbély László környezetvédelmi minisztert, miután a tárcavezető a személye elleni korrupciós gyanúsítás miatt benyújtotta lemondását.
Az államfő ugyanabban a rendeletben Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnököt bízta meg a környezetvédelmi tárca ideiglenes vezetésével.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely bűnvádi eljárást kért ellene a legfőbb ügyésztől.
A miniszter csütörtök reggel nyújtotta be lemondását, miután Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról.
Borbély László később újságírók előtt kijelentette, nem azért mondott le, mintha oka lenne rá, hanem azért, hogy semmilyen gyanú ne árnyékolhassa be a kormány munkáját. Hozzátette: nem közölték vele, mivel gyanúsítják, a sajtóból értesült arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást kért ellene. Megalapozatlannak tart és határozottan visszautasít minden ellene felmerülő vádat és reméli, hogy az igazságszolgáltatás is bebizonyítja ártatlanságát.
„Engem nagyon sokan ismernek, 1990 óta vagyok a politikai életben, és azt hiszem tudják az emberek, milyen vagyok, és itt nem a funkció a legfontosabb. Ezt a döntésemet közöltem a miniszterelnökkel, az állam elnökével és ezek után is ugyanaz az ember leszek" – mondta Borbély László.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette (Borbély László 2011 óta az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti). Kelemen Hunor emlékeztetett rá, hogy a DNA egy tavaly megszellőztetett ügyet vett ismét elő, amiről júliusban még azt mondták, hogy abban nem Borbély László a gyanúsított.
„Kicsit furcsállom, hogy ez a választási kampány előtt történik, de ennél fontosabb az, hogy Borbély Lászlót ártatlannak tekintjük és teljes támogatásunkról biztosítjuk" szögezte le az RMDSZ elnöke. Szerint Borbély lemondása azt mutatja, hogy egy erős ember, aki számára a becsület előbbre való, mint a miniszteri tisztség.
Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: keddre összehívta az RMDSZ állandó tanácsát, amely dönteni fog arról, kit javasol a szövetség a környezetvédelmi minisztérium élére. A román sajtó szerint a posztra Korodi Attila parlamenti képviselő a legesélyesebb, aki Tariceanu-kormány idején, 2008-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség, amely 2011 júliusában közölte, hogy vizsgálatot folytat egy olyan ügyben, amelyben Borbély László is érintett. A miniszter egyik tanácsosát azzal gyanúsította a DNA, hogy segített egy Szatmár megyei vállalkozónak megvesztegetni Borbély Lászlót. A korrupcióellenes ügyészség akkori közleményében azt írta: egy Szatmár megyei üzletember 20 ezer euró értékű lakásfelújítással „vásárolta meg" az RMDSZ által delegált miniszter befolyását, hogy könnyebben jusson közbeszerzési szerződésekhez. A minisztert azzal is gyanúsítják, hogy több ízben hamis vagyonnyilatkozatot tett közzé.
A képviselői mandátummal rendelkező Borbély László a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. Ennek felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
MTI. Erdély.ma

A MOGYE-n elindult az új magyar kar szervezése
A marosvásárhelyi orvosi egyetemen a kormányhatározattal létrehozott új, önálló orvosi és gyógyszerészeti karon a magyarok hozzáláttak az önálló szervezet kialakításához, a magyar oktatók megtartották első közgyűlésüket.
Ezen kimondták, hogy érvénytelennek tekintik a román befolyású etikai bizottság azon döntéseit, amelyekkel az elmúlt hónapokban a magyar oktatókat büntették, köztük Brasai Attila professzort is, amiért a múlt év végén Strasbourgban ismertette a marosvásárhelyi egyetemen kialakult helyzetet.
Az új, önálló magyar kar megszervezése elindult, de bonyolítja a helyzetet, hogy továbbra sincs törvényes alapokmánya, chartája az egyetemnek és a nemrég törvénytelenül megválasztott egyetemi vezetőségben, a szenátusban sincs valós képviselete a magyar karnak.
A marosvásárhelyi magyar kar szervezéséről Brassai Attila professzor, Markó Béla, Románia kormányfő-helyettese és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyilatkozott.
Kossuth Rádió. Erdély.ma

Három év letöltendőt kapott a volt RMDSZ-képviselő
Hároméves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a szatmárnémeti bíróság Pécsi Ferenc volt RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) által összeállított vádirat szerint a politikus a szatmári Vállalkozók Fóruma Egyesület elnökeként 2007-ben, illetve 2008-ban két EU-s pályázatból több mint 100 ezer eurót sikkasztott három társával közösen. A Krónika érdeklődésére Pécsi Ferenc kijelentette: nem nyúltak le jogtalanul pénzeket, és fellebbezni készül a szerinte igazságtalan ítélet ellen.
„Azzal vádoltak meg, hogy hamis információk és okiratok felhasználásával sikkasztottam, azonban azt nem pontosították, hogy milyen iratokra hivatkoznak – magyarázta a volt képviselő. – Az iratainkat és a közbeszerzéseinket több kompetens hatóság is ellenőrizte, és jóvá is hagyta annak idején, és ha találtak volna kihágásokat, bizonyára szóvá tették volna ezeket.”
Pécsi Ferenc szerint a szóban forgó határon átívelő pályázatok lebonyolítását felügyelték a programokat irányító regionális irodák, az illetékes minisztériumok és a román pénzügyőrség is, azonban egyik hatóság sem talált kivetnivalót a munkájukban.
„Hamis vádak alapján ítéltek el, és ezt bizonyítani is fogom – jelentette ki. – Összesen huszonhat hivatalos iratot tudok felmutatni az igazam alátámasztására.” Hozzátette: a legfelsőbb bíróságtól kérni fogja, hogy az ügyet ne az illetékes nagyváradi fellebbviteli bíróság tárgyalja, mert oda „elér a DNA keze”.
A perirat szerint a megvádoltak egy vállalkozói inkubátorház és képzésközpont létrehozására, valamint egy határon átnyúló vállalkozói programra nyertek támogatást, ezek kapcsán merült fel a sikkasztás gyanúja.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

Önállósuló magyar vonal a MOGYE-n
Magyarországi oktatókra is számíthatnak Marosvásárhelyen
A kormányhatározat értelmében a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem meglévő három kara mellett egy negyedik is alakul, amely az intézményben zajló magyar nyelvű orvos-, gyógyszerész- és nővérképzést, az angol nyelvű orvosképzést, valamint a román és magyar nyelvű bábaképzést foglalja magában. A magyar tagozat választásait csak a román tagozat vezetőivel való egyeztetések után tartják meg.
„A törvényes kereteknek megfelelő formában fogadtuk el a kormányhatározatot, nem adtunk hozzá, és nem is vettünk el belőle. Kikerült belőle a szülészképző, mert ha áthoztuk volna a román karról, az már átszervezésnek minősült volna.
Ha benne marad és megtámadják a bíróságon, a kormányhatározat is sebezhetővé vált volna” – ecsetelte a Transindex című hírportálnak a körülményeket Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Ügynökségnek (ARACIS) kell meghatároznia a beiskolázási számokat, következő, mindenek előtti lépésként azonban a magyar pedagógusoknak el kell kezdeniük a magyar kar megszervezését.
Néhány hónap áll mindössze a pedagógusok rendelkezésére, hogy nekifogjanak a magyar kar megszervezésének, a vezetők – dékán, rektorhelyettes, tanszékvezetők és egyéb vezetők – megválasztásához. Az akkreditáció megszerzése hosszú folyamat, amelynek során teljesíteni kell egy sor feltételt. „Minden szülés nehézséggel jár, aztán a gyereket fel kell nevelni. Most is ez történik: ez egy új kar, amelyen meg kell teremteni az akkreditációhoz szükséges feltételeket” – fogalmazott Kelemen. A karon várhatóan 325 magyar és 50 angol tannyelvű helyet hirdetnek meg, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.
Király András oktatási államtitkár szerint viszont a magyar kar akkreditálásának képlete sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt az elmúlt hetekben többen is felvázolták. Az általános orvosi kar és a nővérképző akkreditáltnak számít, csupán a gyógyszerészeti karon van egy kisebb, de megoldható gond. „Nem kell aggódni, ez a kar is megkapja a működési engedélyt, majdnem egy év áll a vezetőség rendelkezésére, hogy akkreditáltassa” – magyarázta az oktatásügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára. Király szerint a kormányhatározat nem érinti hátrányosan sem az egyetem román oktatóit, sem a diákságot. „Senkinek sincs félnivalója, hisz az intézmény egyben marad, csak két karral működik. Ha egyáltalán hátrányokról beszélhetünk, akkor az az egyes hangadók presztízsvesztesége lesz, akik eddig azt hitték, hogy egyedül vannak a pályán” – fogalmazott az államtitkár. Szerinte a magyar kar már csak azért sem erősödhet a román kar kárára, mivel ez utóbbi is tanárhiánnyal küszködik.
Cătălin Baba oktatásügyi miniszter szerint a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen csak érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézeten belüli szervezeti önállóságot ír elő a többnyelvű romániai egyetemeken. A kabinet távlati terveiben német nyelvű orvosképzés indítása is szerepel MOGYE-n.
A magyar kormány közleményben üdvözölte a MOGYE magyar és angol tannyelvű karának létrehozásáról szóló kormányhatározat elfogadását. „Ennek eredményeképpen remélhetőleg elhárult az utolsó akadály is a magyar nyelvű képzés önállóságának útjából. Az egységes magyar fellépés, valamint a magyar oktatói kar és diákság kitartó küzdelmének eredménye ez a siker. Meggyőződésünk, hogy ezzel a lépéssel tovább erősödik a magyar nyelvű erdélyi felsőoktatás” – áll többek között a nemzetpolitikai államtitkárság közleményében.
Ellenzéki bekeményítés
A kormányhatározat azonban korántsem csillapította le a kedélyeket a MOGYE-ügyben. Leonard Azamfirei, a Mogye rektora az április 2-i szenátusi ülést követően úgy nyilatkozott, hogy előbb az egyetem szenátusának és chartájának elismerésére van szükség, mivel csak megfelelő jogalapon lehet nekilátni a magyar tagozat létrehozásának.
Előbb egyeztetnének
A MOGYE magyar oktatói úgy döntöttek, hogy csak azt követően tartják meg a magyar tagozat választásait, miután megállapodnak a román tagozat vezetőivel az egyetem szervezeti felépítését és működését meghatározó charta alapelveiről – mondta el az MTI-nek Ábrám Zoltán, az orvosi kar tanára, a korábbi szenátus tagja. A magyar oktatók egyelőre csak a majdani választások alapelveit rögzítették. Ezek közül Ábrám azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a magyar nyelvű oktatás egyetemi képviselőit csakis a magyar nyelven oktató tanárok válasszák meg.
A román tagozat vezetőivel kezdeményezett tárgyalásokon a korábbi szenátus magyar tagjai képviselik a magyar tagozatot. A február 20-i szenátusi választást ugyanis bojkottálta a magyar tagozat, arra hivatkozva, hogy azt egy el nem fogadott charta alapján tartották. A távolmaradásra szóló felhívást hat magyar oktató nem vette figyelembe, őket a román oktatók beválasztották az egyetem szenátusába a magyaroknak fenntartott helyekre.
Anyaországi segítség
A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja, Miseta Attila a Krónikának adott interjúban jelezte: a magyar egyetemek készen állnak arra, hogy segítsenek a MOGYE magyar tagozatának felépítésében, részt vállaljanak az orvosképzésben. Elmondta, hogy a Romániai Magyar Orvos és Gyógyszerész Képzésért Egyesület (RMOGYKE) hívására korábban Marosvásárhelyen különböző hétvégi kurzusokat tartó magyar orvosok és egyetemisták gesztusa önkéntes felajánlás volt, a tudásukat át szerették volna adni itteni kezdő, illetve leendő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Az akcióba bekapcsolódott valamennyi magyarországi egyetem, mindenütt támogatták ezeket a kurzusokat és az Erdélybe látogató kollégákat. A MOGYE-vezetők esetenként ellenséges álláspontja sem zavarta őket, a tudás átadását, különösképpen, ha ehhez semmiféle anyagi érdek nem fűződik, senki nem korlátozhatja. „Az én filozófiám egyszerű: annak segítünk, aki segítséget kér – fogalmazott Miseta –, esetünkben ez nem az egyetem, hanem az egyetemi oktatást támogató civil szervezet volt. Intézményi szinten is létezik kapcsolat a magyarországi egyetemek és a MOGYE között, de a RMOGYKE-vel ápolt viszony sokkal nagyobb intenzitású és lényegesen tartalmasabb. Az viszont kimondottan örömmel tölt el, hogy az egyetem jelenlegi helyzetében a magyar tanárok álláspontja, ha lassan is, de egyre biztosabban közeledik, és mára szinte mindannyian felvállalják a teljes körű anyanyelvű oktatásért folytatott harcot.”
Kijelentette: több olyan kollégáról tud, aki Nyugat-Európából vagy akár az Egyesült Államokból térne haza Magyarországra, és részt vállalna a két ország orvosképzésében. Mellettük pedig ott vannak azok az anyaországi oktatók, akik eddig is szívesen jöttek egy-egy hétvégére. „Meggyőződésem, hogy nem egy olyan kolléga akad, aki hosszabb időre is hajlandó lenne Erdélybe költözni, és hozzájárulni a képzéshez. Egyetlen marosvásárhelyi professzor felől sem akarok ítélkezni, de nem hagyhatom szó nélkül, hogy nagy hibát követett el az, aki nem gondoskodott saját utánpótlásáról. Ez valamelyest a tevékenységét is jellemzi” – mondta el a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karának dékánja. Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Szó Marosvásárhely magyar vezetőihez! – Vass Levente nyilatkozata
Kedves Barátaim! Kedves Marosvásárhelyiek!
Kiváltságosnak érzem magam, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos vezetői és helyi vezetőinek egyrésze felkarolták elképzeléseimet és úgy tekintenek rám mint a szövetség marosvásárhelyi polgármester jelöltjére. Tudom, az EMNT(P) is támogat. Az utóbbi hónapok számos tanulsággal jártak a számomra és megerősítettek abban a hitemben, hogy ez a város kivételes szellemi adottságokkal rendelkezik, mindössze csak arra van szükség, hogy legjobbjai végre esélyt kaphassanak. A magam részéről ezt az esélyt megkaptam, de el kell ismerjem vegyesek az érzelmeim, mert az így kapott esélyt sokszor éreztem valótlannak.
Az, amit pár hónapja a magyarok jelöltjeként mondok, hiteles volt és igaz volt! Azért, mert az értelmiségiek, egyháziak, az egyszerű emberek, politikusaink közös céljaként hangzott. Ugyanazok a szavak, a mostanra kialakult áldatlan megosztottságban ugyanúgy csengenek, de már mást jelentenek. Hiszek abban, hogy lehet Marosvásárhelynek egy olyan polgármestere, aki visszaadja a magyaroknak és a városnak kijáró méltóságot, hozzájárulhat polgárai kölcsönös bizalmának megerősítéséhez. Ehhez viszont kell a magyar egység!
Nem tudok számot adni azoknak az embereknek, akik az utcán odajönnek hozzám, barátaimnak, vagy éppen a barátaim barátainak arról, miért különbözik a vásárhelyi magyarok érdeke, vagyis az egységes jelöltállítás egyértelműsége a politikai érdekektől, ami több jelöltet, kevesebb szavazót és közösségi kudarcot jelent. Nem vehetem vissza az adott szavamat, vagyis azt, hogy csak abban az esetben vállalhatom felelősen a megmérettetést, ha a közösen támogatott jelölt morális és politikai biztonságával állhatok Marosvásárhely polgárai elé.
Közösségi céljaink érdekében, ha kellett „bokáztam politikailag”, de nem tudok azonosulni a feltételek nélküli főhajtással, idényi tehetetlenséggel és egy megosztott közösség jelöltjének szerepével, már csak azért sem, mert ez a marosvásárhelyi szavazóim és önmagam biztos megtévesztésével lenne egyenértékű.
Értékelem és hiszek politikai alakulatom az RMDSz sikereiben és tapasztalatában, a marosvásárhelyi EMNP óhajtó igyekezetében. Önökkel együtt hiszek Marosvásárhely és a mi esélyeinkben, amely egy választási szövetség, vagy akár az együttműködés bármilyen kinyilvánított formájában megvalósulhat. Tudom, sokat kérek! A közösségünk építésének lehetőségét, munkánk kölcsönös elismerését kérem, érzelemmentes valós esélyt kérek, és a magam részéről azzal az elégtétellel állhatok majd a vásárhelyiek elé, hogy hozzájárultam ahhoz, hogy valaki, legyek ez én, vagy más személy, egységesen képviselhet minket!
Hitünk és bizakodásunk legnagyobb próbatétele a Húsvét. Én hiszem a Húsvét tanuságát, hiszem a folytonosan új kezdet lehetőségeit, hiszek Marosvásárhely jövőjében! Ezt kívánom minden marosvásárhelyinek! Dr. Vass Levente. Erdély.ma

Érdekek, tisztázás
Borbély László korrupciógyanús ügyében a fejlemények arra engednek következtetni, hogy – legalábbis eddig – Daniel Morar korrupcióellenes főügyész erősebbnek bizonyult a környezetvédelmi miniszternél. A botrány tavaly júliusi kirobbanásakor a DNA vezetője élesen kifogásolta, hogy politikusok nyomást gyakorolnak az ügyészségre a „lakásfelújításért állami szerződéseket” fedőnevű dosszié kapcsán.
Azóta úgy telt el bő nyolc hónap, hogy majdnem mindenki megfeledkezett a bűnvádi eljárásról. Nos, mint tegnap kiderült, ha lassan is, de őrölnek a nyomozó hatóság malmai: a DNA Borbély kiadatását kéri a parlamenttől. Az RMDSZ erős, a hierarchiában második emberét persze ma ugyanúgy nem lehet korruptnak, bűnösnek kikiáltani, mint ahogy nyolc hónappal ezelőtt sem lehetett, efelől majd a bíróság fog ítélkezni. Mindenképpen érdekes lesz azonban, hogy miként kommentálja majd a szövetség a minisztere-képviselője-alelnöke elleni, előrehaladott állapotban lévő nyomozást.
Tavaly az RMDSZ vezetősége egyhangúlag kiállt Borbély mellett, elutasítva az ellene felhozott vádakat, amelyeket az érintett politikustársai azzal hoztak összefüggésbe, hogy az alakulat épp akkortájt mondott nemet az államfő régióátszervezési tervére. Nem csodálkoznánk, ha a szövetség ezúttal is koncepciós eljárást vélne felfedezni az ügyészség kezdeményezése mögött, és politikai nyomásgyakorlással, a helyhatósági választások közeledtével, no meg a verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatával magyaráznák, amely nagymértékben a gyanúsított által irányított környezetvédelmi minisztériumon múlik. Csakhogy ezek az érvek meglehetősen sántítanának.
A román demokrata-liberálisoknak semmilyen érdekük nem fűződik felrobbantani a koalíciót a választások előtt néhány hónappal, amikor ráadásul masszív elvándorlás is gyengíti a népszerűségileg amúgy is megtépázott Bocékat. A ciántechnológiás bányaterv esetében pedig Borbélyt ugyanvalóst nem lehet azzal vádolni, hogy ellenezné a bányanyitást, e téren elég, ha meghallgatjuk a projektet ellenző zöldek és civilek véleményét. Ha viszont az RMDSZ-nek és a DNA célkeresztjébe került Borbélynak erről homlokegyenest eltérő tapasztalatai, információi vannak, akkor jó lenne, ha a nyilvánosság elé tárnák ezeket. A tisztázás elsősorban nekik áll érdekükben.
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

Lemondott Borbély László miniszter
Tegnap benyújtotta lemondását Borbély László környezetvédelmi miniszter Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnöknek, miután a korrupcióellenes ügyészség bűnvádi eljárást javasolt ellene.
Borbély csütörtök reggel Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést a személyével kapcsolatos korrupciós gyanúról. Borbély Lászlót befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisításával gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A képviselői mandátummal rendelkező miniszter a parlament tagjaként mentelmi joggal rendelkezik. A legfőbb ügyész a DNA felkérésének eleget téve, az igazságügy-minisz-terhez fordult a bűnvádi eljárás kezdeményezése érdekében. Borbély László mentelmi jogának felfüggesztéséről az igazságügy-miniszter kezdeményezésére a képviselőház plénuma dönthet a jogi bizottság véleményezése nyomán.
A miniszterelnökkel folyatott megbeszélésen Borbély László – aki az RMDSZ politikai alelnöki tisztségét is betölti – benyújtotta lemondását a környezetvédelmi tárca éléről. A kora délutáni órákban, miután Traian Basescu államfő felmentette tisztségéből a minisztert, Borbély rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol kijelentette: becsületbeli kérdésnek tekinti lemondását. Ezzel a lépéssel a kormány hitelét szeretné erősíteni.
Az RMDSZ bizalma töretlen
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – jelentette ki tegnap Kolozsváron Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Kelemen Hunor emlékeztetett arra, ez egy régi ügy, amely már a tavaly is felmerült, akkor a Korrupcióellenes Ügyosztály nyilatkozatban közölte, hogy Borbély ellen nem indul eljárás.
"Ennek ellenére, nem sokkal a választások előtt ismét aktuálissá válik a téma, az időzítés pedig nem véletlen" – mondta az RMDSZ vezetője. Hangsúlyozta, mindezek ellenére meggyőződése, hogy Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. "Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak" – összegzett Kelemen Hunor.
Az RMDSZ kiáll Borbély László mellett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes csütörtökön, az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában. "Borbély Lászlót régóta, az RMDSZ megalakulása óta ismerem. Kezdettől fogva együtt dolgoztunk a szövetség Maros megyei szervezetében, majd a parlamentben és a kormányban is. Mindvégig szorosan együttműködtünk, és az RMDSZ minden fontos megvalósításában része volt Borbély Lászlónak is. Mindannyian megbízunk benne. Én és RMDSZ-es kollégáim támogatni fogjuk a továbbiakban is, és meg kell mondanom, hogy Borbély László esetében is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének. Borbély László kiváló politikus, hatékony miniszter – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Az ellenzék politikai támadást sejt
Victor Ponta, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön úgy vélekedett: Borbély Lászlónak az lehet a bűne, hogy nem adott ki egy bizonyos környezetvédelmi engedélyt.
"Azt, amelyik az arannyal kapcsolatos" – tette hozzá a politikus, a Rosia Montana Gold Corporation verespataki ciántechnológiás bányaberuházásra utalva. Népújság (Marosvásárhely)

Borbély László nyilatkozata
"Az eddigi tevékenységem kapcsán egy szó jut eszembe, és az a szó a becsület. Az általam betöltött tisztségekben a komoly, szakszerű munkát, a helytállást és a korrektséget tartottam elsődleges prioritásnak. A 90-es évek elejétől vagyok a politikában, nagy tapasztalattal bírok. Polgármesterek, politikusok, az emberek ismernek, mindig tisztességgel végeztem a dolgom" – nyilatkozta Borbély László leköszönő környezetvédelmi és erdészeti miniszter április 5-én, Bukarestben.
Döntésével kapcsolatosan az RMDSZ politikai alelnöke elmondta: amint a sajtóból értesült, hogy a Korrupcióellenes Ügyosztály befolyással való üzérkedéssel vádolja, azonnal eldöntötte, hogy lemond miniszteri tisztségéről. "Nem mintha valamilyen okom lenne, hogy lemondjak, hiszen a vádak alaptalanok. Azért döntöttem így, hogy elhárítsak minden gyanút a kormány működésével kapcsolatban" – mondta Borbély.
Az RMDSZ-tisztségviselő véleménye szerint sajnálatos, hogy továbbra sem rendelkezik bővebb információval az iránta felhozott vádakkal kapcsolatosan.
– Ártatlan vagyok, és remélem, az igazságszolgáltatás be fogja bizonyítani, hogy tiszteletben tartottam a törvényeket – mondta az RMDSZ alelnöke.
Borbély László fontosnak tartotta megköszönni a minisztérium beosztottjainak, hogy mandátuma alatt partnerei voltak. Népújság (Marosvásárhely)

Frunda lesz az RMDSZ-jelölt Marosvásárhelyen (Elutasították Vass Levente feltételeit)
Nem fogadja el Vass Levente feltételeit az RMDSZ, ezt a Maros megyei szervezet Állandó Tanácsa jelentette be. Várhatóan Frunda Györgyöt indítják marosvásárhelyi polgármesterjelöltként.
Az RMDSZ közleményben tudatta: Vass Levente olyan feltételekhez kötötte a marosvásárhelyi polgármesterjelöltségét, amelyeket nem tudnak elfogadni. Leszögezik: "amikor Marosvásárhely jövője a tét, többről van szó, mint Vass Levente személyéről". Amint azt korábban közöltük, Vass Levente nyílt levélben tudatta: nem azonosulhat "egy megosztott közösség jelöltjének szerepével". Emlékeztetett arra, hogy korábban csak abban az esetben vállalta a polgármesterjelöltséget, ha a magyar pártok közösen támogatják. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a marosvásárhelyi győzelemhez "kell a magyar egység". Nyílt levelét azután fogalmazta meg, hogy világossá vált számára: az erdélyi magyar pártok nem tudnak megegyezni a közös jelöltállításról. Noha személyét elvileg az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is támogatta, az RMDSZ ragaszkodott ahhoz, hogy csakis a szövetség választási jele alatt induljon.
Az RMDSZ Maros megyei közleményében hangsúlyozta: "szembe kell néznünk azzal, hogy Marosvásárhelyen és Erdély-szerte a Magyar Polgári Párt és a közelmúltban bejegyzett Erdélyi Magyar Néppárt osztja meg a magyarságot". Megemlítik, hogy az elmúlt hónapokban többször is tárgyalóasztalhoz ültek, de eredménytelenül.
Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, azért tartják elfogadhatatlannak a választási koalíció megkötését, mert a törvény nem teszi lehetővé, hogy az csak a polgármester személyére vonatkozzék. Kifejtette, várhatóan Frunda György szenátor lesz az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, a végleges döntést azonban a jövő hét elején hozzák meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vass Levente: húsvéti ultimátum a politikumnak Új személyt jelöl az RMDSZ polgármesternek?
Az erdélyi magyar sajtó ultimátumként értelmezte Vass Levente marosvásárhelyi polgármester jelölt húsvéti üzenetét, amelyben kifejti: nem tud azonosulni „egy megosztott közösség jelöltjének a szerepével”, és a Transindex portál tegnap úgy tudta, hogy új polgármester jelöltet keres az RMDSZ. Ezt sugallta Kelemen Hunor múlt hétvégi nyilatkozata is.
Vass Levente fiatal orvos, az egészségügyi miniszter tanácsadója a sajtóhoz eljuttatott levelében kiváltságosnak tartotta magát, amiért az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatását is élvezi, de azt is hangsúlyozta, vegyesek az érzelmei, és a megkapott esélyt sokszor valótlannak érzi.
„Nem vehetem vissza az adott szavamat, vagyis azt, hogy csak abban az esetben vállalhatom felelősen a megmérettetést, ha a közösen támogatott jelölt morális és politikai biztonságával állhatok Marosvásárhely polgárai elé” – írta a polgármester jelölt, aki szerint ennek az ígéretnek a feledése a marosvásárhelyi szavazók és önmaga „biztos megtévesztésével lenne egyenértékű”. Vass Levente leszögezte, hisz abban, hogy Marosvásárhelynek lehet olyan polgármestere, aki visszaadja a magyaroknak és a városnak kijáró méltóságot, hozzájárulhat a város polgárai kölcsönös bizalmának megerősítéséhez. „Ehhez viszont kell a magyar egység!” – szögezte le az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Az Új Magyar Szó bukaresti napilap Kovács Péter RMDSZ-főtitkárnak egy korábbi, Vass esetleges visszalépésére vonatkozó nyilatkozatát idézte, amely szerint: „Nem erőszak a disznótor. Senki nem születetett polgármester jelöltnek. Ha Vass Levente azt mondja, hogy ilyen feltételek mellett nem vállalja az indulást RMDSZ-színekben, lesz egy másik jelöltünk” – jelentette ki Kovács Péter. A Transindex portál péntek délelőtt azt az értesülését közölte, ha Vass Levente hivatalosan is visszalép, Frunda György szenátor vagy Peti András üzletember indul Marosvásárhelyen a polgármesteri tisztségért az RMDSZ színeiben.
Kelemen Hunor arra az újságírói kérdésre, miszerint Vass Levente az RMDSZ jelöltje lesz-e, és nem pedig koalíciós jelölt, múlt hétvégi marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján azt mondta: nem kíván a marosvásárhelyi dolgokról beszélni, ezt az RMDSZ városi és megyei szervezetének kell megtennie. „Annyit tudok mondani, hogy Marosvásárhelynek lesz olyan RMDSZ-es polgármesterjelöltje, aki hiteles személyiség, hiteles programmal áll az emberek elé, és képes ezt a várost elvezetni jobban, mint ahogy most vezetik. Ha a magyar és román emberek ennek a személynek hitelt adnak, akkor megválasztják” – tette hozzá az RMDSZ elnöke. Szabadság (Kolozsvár)

Korodi lett Borbély utóda a környezetvédelmi tárca élén
Aláírta az RMDSZ jelöltjének miniszteri kinevezését Traian Băsescu államfő.
Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke lett Románia új környezetvédelmi minisztere, miután kedden Traian Băsescu államfő aláírta a kinevezéséről szóló rendeletet. Korodit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javasolta a tisztségre, amely Borbély László eddigi tárcavezető lemondása nyomán üresedett meg.
A 35 éves Korodi Attila belülről ismeri a román környezetvédelmi minisztériumot: 2004 és 2007 között integrációs államtitkárként dolgozott a tárcánál, 2007-től 2008-ig pedig ő töltötte be a miniszteri tisztséget. A tervek szerint Korodi Attila már kedden leteszi a hivatali esküt. Korodi első nyilatkozatában a kormányprogram továbbvitelét, a tárcánál megkezdett projektek folytatását ígérte.
Az MTI kérdésre, hogy mi a véleménye a verespataki ciános bányaprojekt engedélyezési kérelméről, Korodi azt mondta: mielőtt állást foglalhatna a kérdésben, tanulmányoznia kell ebben az ügyben az utóbbi évek fejleményeit. Korodi Attilát első környezetminiszteri mandátuma idején beperelte a bányanyitásra készülő Roşia Montana Gold Corporation, amiért 2007-ben miniszterként felfüggesztette a bányaterv engedélyeztetési folyamatát, miután a román bíróság érvénytelenítette a településrendezési engedélyt. Korodi Attilát Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és a szövetség főtitkársága javasolta a tárca élére, és a jelölést a szövetség állandó tanácsa egyhangúan támogatta.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott Borbély László volt környezetvédelmi miniszternek, akit ismét teljes támogatásáról biztosított. Borbély László csütörtökön mondott le a környezetvédelmi tárca éléről, miután a korrupcióellenes ügyészség befolyással való üzérkedéssel gyanúsította meg, és mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Borbély szerint a gyanú alaptalan, mert mint mondta, távozásával azt akarta megelőzni, hogy a gyanú a kormány munkáját is beárnyékolja.
MTI. Erdély.ma

Támogatja Borbély László mentelmi jogának felfüggesztését a bukaresti képviselőház jogi bizottsága
Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti:
Támogatja Borbély László parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését a bukaresti képviselőház jogi bizottsága. A zárt ülésen jelen lévő képviselők közül heten támogatták, hárman ellenezték az immunitás felfüggesztését - közölte az ülése után, kedden Daniel Buda bizottsági elnök.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikus ellen a korrupcióellenes ügyészség (DNA) kért bűnvádi eljárást: emiatt Borbély csütörtökön lemondott miniszteri tisztségéről. Borbély Lászlót azzal gyanúsítja a DNA, hogy 20 ezer euró értékű lakásfelújításért előnyös állami szerződésekhez juttatott egy szatmári üzletembert. A DNA közleménye szerint Borbély a vagyonnyilatkozatába sem írt be minden tulajdonában lévő ingatlant. A jogi bizottság Borbély Lászlót is meghallgatta. A politikus a bizottsági ülésen, majd újságírók előtt is kifejtette: a gyanúsítás alaptalan. A vállalkozóval kötött szerződése értelmében csak a munkálatok befejeztével veszi majd át a szóban forgó ingatlant. "Ha csak egyszer is beidéztek volna tanúként a DNA-ra, megspórolhatták volna azt, hogy 2010 augusztusától kezdődően 15 személyt két éven keresztül folyamatosan lehallgassanak, és 65-70 tanút beidézzenek. Mindez nagyon sokba kerül az adófizetőknek ahhoz képest, hogy semmilyen bizonyítékot nem gyűjtöttek annak alátámasztására, amivel gyanúsítanak" - mondta Borbély László. Az ülést megelőzően Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy Borbély László továbbra is élvezi a szövetség támogatását, bíznak ártatlanságában és abban, hogy ez az igazságszolgáltatás előtt is bebizonyosodik. "Sajnos, az ehhez hasonló ügyek megoldása nagyon hosszasan zajlik, példaként említhetem Nagy Zsolt volt informatikai miniszter esetét, aki több mint 6 éve várja az ítélet kimondását, mindeközben politikai karrierje derékba tört” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. A mentelmi jog ügyében a képviselőház jogi bizottságnak csak véleményezési szerepe van, döntenie a képviselőház plénumának kell, amely legközelebb az ortodox húsvét után, április 18-án ül össze. MTI

Korlátozná a kettős állampolgárok jogait egy kormánypárti képviselő
Egy kormánypárti képviselő kezdeményezése megtiltaná, hogy közjogi méltóságok lehessenek vagy katonai tisztséget töltsenek be azok a román állampolgárok, akik egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek.
Adrian Gurzau, a román Demokrata Liberális Párt (PD-L) Kolozs megyei parlamenti képviselője olyan alkotmánymódosító indítványt nyújtott be a képviselőház jogi bizottságában, miszerint a kettős állampolgárok ne tölthessenek be közméltósági tisztségeket és katonai funkciókat – adta hírül az Agerpres hírügynökség.
A képviselő szerint ugyanis csak azok képviselhetik a román állampolgárok érdekeit a parlamentben, akik kizárólag a román államnak állampolgárai, szerinte ugyanis „nem lehet szolgálni egyszerre két államot és két népet".
Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője – aki tagja a jogi bizottságnak is – az MTI-nek szerdán elmondta: az alkotmánymódosítást jelenleg a román képviselőház jogi bizottsága tárgyalja, de az egyeztetéseken csak a kormány két pártja, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) vesz részt. Ez azt jelenti, hogy a 23 tagú bizottságból csak négy képviselő vesz részt a bizottság ez irányú munkájában.
Az RMDSZ vezetői már többször leszögezték, hogy az idei őszi parlamenti választások előtt nincs lehetőség arra, hogy módosítsák az alkotmányt, hiszen a parlamentben nincs meg az ehhez szükséges kétharmados többség, ezért a magyar szervezet nem tekinti prioritásnak ezt a kérdést.
Máté szerint a bizottság előkészítő tevékenysége nem érvényes, ugyanis a jogi bizottságban is kétharmados többségre lenne szükség. Ugyanakkor Daniel Buda, a kormány fő erejét alkotó PD-L képviselője – aki a jogi bizottság elnöke – kijelentette, hogy a grémium a jövő hét elejéig véglegesíti az alkotmány módosított változatát, amit majd a képviselőház elé terjesztenek, ezt követően a szenátusban folytatódik az alaptörvény módosításának vitája.
Az alkotmány módosítását főleg Traian Basescu államfő szorgalmazza, aki a múlt héten felajánlotta az ellenzéki pártoknak: lemond elnöki mandátumának két évéről azért, hogy a parlamenti választásokkal egyszerre tarthassák meg az elnökválasztást is. Ezért cserében azt kérte, hogy az ellenzék vegyen részt az alkotmánymódosítás parlamenti vitáján, és fogadja el törvényhozók létszámának csökkentését, valamint a jelenlegi két házas parlament helyett az egykamarás törvényhozói testület bevezetését, amiről még 2009-ben népszavazást tartottak Romániában Basescu kezdeményezésére. Az ellenzék elutasította az államfő ajánlatát.
A kettős állampolgárok jogainak korlátozása nem új ötlet a román politikában, egy évvel ezelőtt a román ellenzéki szociáldemokraták fenyegetőztek: törvényben tiltják meg a kettős állampolgároknak, hogy köztisztségeket töltsenek be.
MTI. Erdély.ma

A Szövetségi Állandó Tanács állásfoglalása
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja és kiáll mellette. A Szövetségi Állandó Tanács azon az állásponton van, hogy az RMDSZ politikusa ellen indított bűnvádi eljárás politikai célzatú, lejárató hadjárat, amelynek eredményeképpen félreállították a szövetség egyik vezetőjét, a román kormány egyik leghatékonyabb miniszterét.
A Szövetségi Állandó Tanács tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy az igazságszolgáltatás eljárásáról a vizsgált személy nem hivatalos módon, hanem a médiából szerez tudomást, ez az alapvető emberi jogok és az ártatlanság vélelmének súlyos megsértése.
Borbély László kiváló miniszter volt, akinek munkájára az elkövetkezőkben is számít a szövetség, hiszen a vele szembeni bizalom töretlen. Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy egy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak.
A Szövetségi Állandó Tanács ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az igazságszolgáltatás intézményei minél hamarabb bonyolítsák le és véglegesítsék az ilyen ügyeket. Nagy Zsolt volt informatikai miniszter esete is mutatja, hogy az éveken keresztül elhúzódó ügyek politikai pályákat törnek derékba, emberi életek sínylik meg a hosszas eljárást.
Mint ismeretes, a Korrupcióellenes Ügyosztály Borbély László ellen befolyással való üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel miatt bűnvádi eljárás beindításának lehetővé tételét kérte a főügyésznél. Ezt követően a szövetség politikusa lemondott a környezetvédelmi minisztérium éléről.
*
A képviselőház jogi bizottsága tegnap tíz igen és három nem szavazattal jóváhagyta az ügyészség kérését a Borbély László volt környezetvédelmi miniszter elleni bűnvádi eljárás megkezdésére. A végső döntést a képviselőház április 24-i plenáris ülésén hozzák meg. Népújság (Marosvásárhely)

Az államfő Korodi beiktatásakor: a politikai gyávaság és a demagógia miatt nincs aranybánya Verespatakon
Traian Băsescu államfő a Cotroceni-palotában kijelentette: feltétlenül szükség van a bányászat újrakezdésére.
- Romániának nincs lehetősége új munkahelyeket teremteni, hacsak nem kezdődik újra a bányászat különböző területeken. A politikai gyávaság és a demagógia miatt nincs aranybánya Verespatakon, a befektetés 1997 óta stagnál. A közeljövőben rendkívül költséges perekre számíthatunk. Fel kellene ébredni, hogy nincs több milliárd eurónk a berendezések megvásárlására, így külföldi végekkel kell társulnunk. A sajtónak fel kellene adnia a hazugságot és a demagógiát. Az elkövetkező 5 évben nem számíthatunk a külföldi befektetések fellendülésére, így fel kell vállalnunk az új munkahelyek teremtésének a felelősségét – fogalmazott az államfő Korodi Attila, az új környezet5védelmi miniszter beiktatásakor.
Băsescu még ennél is szókimondóbbá vált: - Azt kérem Öntől, miniszter úr, hogy amennyiben kivitelezhetőnek tartja a verespataki aranybánya tervét, akkor sürgősen bocsássa ki a jóváhagyásokat. Ha nem, akkor adjon negatív választ a befektetőnek – fogalmazott az államfő.
Amint arról gyorshírünkben beszámoltunk, ma az RMDSZ vezetősége Korodit jelölte a környezetvédelmi minisztérium élére.
Mint ismeretes, múlt héten korrupciós vádak miatt lemondott Borbély László tárcavezető. Szabadság (Kolozsvár)

RMDSZ: lejárató hadjárat zajlik Borbély László ellen
Jóváhagyta a Borbély László elleni bűnvádi vizsgálat beindítását a képviselőház jogi bizottsága. Az alsóház plénuma április 24-én dönthet a kérdésben. A csütörtökön lemondott környezetvédelmi minisztert befolyással való üzérkedés és hamis vagyonnyilatkozat-tétel miatt vizsgálja a korrupcióellenes ügyészség. Az RMDSZ szerint lejárató hadjárat zajlik Borbély ellen.
Az RMDSZ továbbra is bízik Borbély László ártatlanságában, támogatja, és kiáll mellette – írta keddi állásfoglalásában a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT). A testület álláspontja szerint a politikus ellen indított bűnvádi eljárás politikai célzatú, lejárató hadjárat, amelynek eredményeképpen félreállították a szervezet egyik vezetőjét, a kormány egyik leghatékonyabb miniszterét.
A SZÁT tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy az igazságszolgáltatás eljárásáról a vizsgált személy nem hivatalos módon, hanem a médiából szerez tudomást, ez az alapvető emberi jogok és az ártatlanság védelmének súlyos megsértése.
Az állásfoglalás szerint Borbély László kiváló miniszter volt, a szövetség részéről töretlen a vele szembeni bizalom. „Borbély László lemondásával bebizonyította mindenki számára, hogy egy rendkívül szilárd jellemű ember, aki nem ragaszkodik a tisztségéhez, és semmilyen módon nem kívánja akadályozni az igazságszolgáltatás munkáját. Bízunk abban, hogy ez az ügy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódik, és bebizonyosodik mindenki számára, hogy az ellene felhozott vádak teljes egészében megalapozatlanok és hamisak” – közölte a testület.
Krónika (Kolozsvár)