Megvennének
Bocsássuk előre: az RMDSZ-nek jogában áll bárkit bármiről tájékoztatni. Mint ahogy a magyar kormánynak is jogában áll kiválasztani egy olyan partnert, amelyben jobban megbízik, mint másokban, és rábízni a könnyített honosításról szóló hivatalos tájékoztatást.
Ettől függetlenül az RMDSZ is segíthet a magyar polgároknak az eligazodásban, hiszen nyilvános információkról van szó. Az EMNT által működtetett demokrácia-központok létrehozása ugyanakkor már jó előre belekódolta a rendszerbe azt, hogy előbb-utóbb konfliktus tör ki a kérdésben a magyar kormány által háttérbe szorított RMDSZ és az EMNT között.
Az RMDSZ érzi, hogy nem neki áll a zászló, a demokrácia-központok ugyanis azt szolgálják, hogy az EMNT arathassa le a könnyített honosításhoz mint pozitív, százezrek által várt intézkedéshez kapcsolódó népszerűséget, bevezetve ezáltal a köztudatba a szervezetet és megszilárdítva annak alapjait. Nem véletlen hát, hogy az RMDSZ illetékesei is megpróbáltak egy kicsit a honosításhoz kapcsolódó népszerűség fényében sütkérezni – gondoljunk csak arra, hogy Bihar megyében az RMDSZ tájékoztató füzeteket adott ki, a szövetség székelyföldi elöljárói pedig demonstratíve elsőként folyamodtak magyar állampolgárságért. Amire azonban most a Bihar megyei RMDSZ készül, az már nem csupán az ordas demagógia fogalmát meríti ki, de szavazatvásárlásnak is tekinthető.
Az ugyanis, hogy a szövetség ingyen biztosítja a fordítást és a fényképkészítést az igénylőknek, úgy értelmezhető, hogy – anyagi lehetőségeivel visszaélve – úgy próbál meg rálicitálni riválisára, hogy egyszerűen pénzért vásárolja meg a potenciális szavazópolgárok jóindulatát. Persze nincs kétségünk afelől, hogy számos polgárnak jelentős segítséget jelentene, ha valaki átvállalná a mintegy ötven lejre rúgó költségeket, mégis visszásnak tartjuk, hogy egy politikai alakulat kétségbeesésében úgy próbálja megmenteni saját pozícióit, hogy kilóra akarja megvásárolni őket.
A pénz felhasználására jobb javaslatunk is lenne. Ha már ennyire jól áll anyagilag a bihari RMDSZ, akkor inkább befejezhetné az Adyról elnevezett nagyváradi „kulturális” létesítményt, amelyre még a Medgyessy-kormánytól kapott – a református egyházkerület érmindszenti Ady-projektjétől eltérített – 320 millió forintot, de a konferenciaterem kivételével ma is félig készen éktelenkedik
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Az átállás magyarázata
A román ellenzéki pártok látványos összeborulása közepette a hazai sajtó jóformán napi rendszerességgel firtatja az RMDSZ vezető politikusaitól, hogy meddig tartanak ki a jelenlegi jobbközép kormánykoalíció mellett, illetve nem hagyják-e elcsábítani magukat a Boc-kormány megbuktatására szövetkező erők szirénhangjaitól.
Markó Béláéktól pedig menetrendszerűen érkezik a válasz, miszerint jelenleg nem látják indokoltnak felrúgni a demokrata-liberálisokkal ápolt kapcsolatot, nem tudják elképzelni a szövetséget a szociáldemokraták, a liberálisok és a konzervatívok alkotta politikai képletben.
Ennek ellenére egyáltalán nem ajánlott mérget venni arra, hogy az RMDSZ-nek a PDL iránti hűsége kitart a jövő évi parlamenti választások után is. Először is azért, mert a jelenlegi politikai konstelláció szerint kevés az esély arra, hogy Emil Boc pártja 2012-ben is a kormányrúdnál marad. Ehhez a demokratáknak óriási bravúrt kellene végrehajtaniuk a következő másfél évben – mindez a kormányzás tavalyi tapasztalatait figyelembe véve sci-fi kategóriába illene –, vagy az elveszettnek hitt politikai helyzetekből is nyerni képes Traian Băsescunak kellene valahogy szétrobbantani az ellenzéki pártszövetséget. Ellenkező esetben az ellenzék – sajnos – feltartóztathatatlanul átveszi a hatalmat. Márpedig a három párt a jelenlegi felmérések szerint bőven megszerezné a parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget, így nem lesz szüksége az RMDSZ-re is – annál is inkább, hogy a magyar alakulat nem volt hajlandó már most hozzájárulni a Boc-kormány bukásához.
Ez esetben borítékolható, hogy a szocdemek, liberálisok és konzervatívok első dolga lenne kiiktatni az oktatási törvényből a kisebbségeknek kedvező előírásokat, sőt a három párt elmúlt időszakban tanúsított magyarellenességét ismerve az lenne a legkisebb baj, hogy diákjaink továbbra is románul tanulják Románia történelmét és földrajzát. Már most megjósolható, hogy az RMDSZ a kivívott jog megóvására hivatkozva nagyon is hajlandó lenne átállni majd a másik oldalra – feltéve persze, ha 2012-ben is parlamenti tényező lesz –, még akkor is, ha az odaátról jó előre tudjuk: politikai hiénák területe. De hát az RMDSZ az elmúlt években közismerten mindig ki tudta magyarázni átállásai szükségességét.
Rostás Szabolcs, Krónika (Kolozsvár)

Nem reagálnak, de mégis
Szabó József, a bihari RMDSZ körzeti és helyi szervezeteinek koordinálásáért felelős ügyvezető alelnöke közleményben reagált az EMNT-vezetők legutóbbi állásfoglalására, amely közlemény így zárul: „Az idegességet fanyar humorral álcázó közleményükre nem kívánunk reagálni, jó munkát kívánunk munkatársaiknak, valamint RMDSZ-es kollégáinknak, és sok sikert minden magyarnak a kettős állampolgárság megszerzésében.” A január 10-én kelt közlemény első része a Bihar megyei RMDSZ saját „honosítás-történetét” ismétli meg, elsorolva, mi mindent tett a párt a kettős állampolgárságért, ez már közismert. A továbbiakban Szabó emlékeztet: „December folyamán külön egynapos képzést szerveztünk megyei szervezetünk székházában azok RMDSZ-esek számára, akik a tájékoztatási folyamat részesei, magyarországi illetékes hivatalos szervek részvételével. Olyan személyeket hívtunk meg az anyaországból, akik a dokumentumok fogadásáról, áttekintéséről és jóváhagyásáról hivatali kötelezettségüknek megfelelően tájékozottak és hitelesen tájékoztathatnak.” Ezt követően kijelenti: a magyar nemzeti kormány támogatásával az EMNT által létrehozott demokráciaközpont-hálózat az erdélyi magyarság megosztását célozza. A közleményt az RMDSZ-ben csak alig pár éve feltűnt fiatalember a következő atyai feddéssel és intéssel zárja: „Örülünk annak, hogy az EMNT ily nagy figyelmet szentel megyei szerveztünk tevékenységének. Megnyugtathatunk mindenkit, hogy eleget fogunk tenni tagságunknak, valamint annak az újbóli közel 30 ezer aláírással az RMDSZ-t felkérő személynek, akik tőlünk várják a megfelelő tájékoztatást. Sem gunyoros beszólással, sem rosszindulatú feltételezéssel nem kerülünk közelebb ahhoz, ami remélhetőleg mindannyiunk közös célja, hogy minél több romániai magyar ember rendelkezhessen kettős állampolgársággal. Sajnálattal vesszük azonban tudomásul, hogy olyan személyek, akik az életük egy részében vagy akár ma is az RMDSZ-nek köszönhetően jutottak tisztséghez és ezáltal magas egzisztenciához, utólag hálátlanul az őket előtérbe helyező szövetség ellen fordulnak gátlástalanul. Reméljük, a tékozló fiú példáján okulva mihamarabb visszatérnek az atyai házba.” Reggeli Újság (Nagyvárad)

Lefújva a magyar ünnepnap!
Kovászna megye – Vissza kell vonniuk a március 15. ünnepnappá nyilvánításáról szóló határozatokat azoknak a székelyföldi önkormányzatoknak, amelyek korábban erről döntöttek – közölte hétfőn György Ervin, Kovászna megye prefektusa.
A román kormány területi képviselőjének számító RMDSZ-es prefektus annak kapcsán beszélt erről egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy több Kovászna megyei önkormányzat az elmúlt időszakban határozatot fogadott el március 15. ünnepnappá nyilvánításáról.
A kormánymegbízott az Agerpres román hírügynökség szerint elmondta: túlléptek hatáskörükön az erről határozó önkormányzatok, ugyanis hivatalos ünnepnap kijelölése kizárólag a román parlament hatáskörébe tartozik.
György Ervin figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy bíróságon támadja meg a határozatokat, amennyiben azokat nem vonják vissza. A prefektusi hivatal eddig a Kézdivásárhely, Uzon, valamint Kovászna települések önkormányzatainak határozatát vizsgálta meg, és találta törvénytelennek.
Ugyanakkor György Ervin elmondta: nem ütközik törvénybe például a Kovász namegyei tanács azon eljárása, miszerint a hivatal dolgozóival kötött kollektív munkaszerződést úgy módosították, hogy március 15-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánították. Ugyanezt tette a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal is.
Az 1848-49-es szabadságharc kitörésének időpontját, a magyarság nemzeti ünnepét Erdély-szerte megünneplik a magyar közösségek. A székelyföldi településeken eddig is előfordult már, hogy egyes közintézményekben munkaszüneti napot rendeltek el a magyar nemzetiségű önkormányzati vezetők. erdon.ro

Fair play
Vagyis tiszta, becsületes, sportszerű játék. Az EU-nak is egyik alapvető követelménye. S nem csak a sportban, hanem a gazdaságban, kultúrában, médiában, az emberi kapcsolatokban és mindenben, ami az európaiságot meghatározza. A fair play betartása, nekünk, magyaroknak különösen fontos lenne, ha jobbik énünket kívánjuk mutatni másoknak és fel akarunk zárkózni a fejlettebb demokráciákhoz.
Vagyis tiszta, becsületes, sportszerű játék. Az EU-nak is egyik alapvető követelménye. S nem csak a sportban, hanem a gazdaságban, kultúrában, médiában, az emberi kapcsolatokban és mindenben, ami az európaiságot meghatározza. A fair play betartása, nekünk, magyaroknak különösen fontos lenne, ha jobbik énünket kívánjuk mutatni másoknak és fel akarunk zárkózni a fejlettebb demokráciákhoz. December 4-én fél Európát bejárta az erdélyi magyarság számára örvendetes hír: a román alkotmánybíróság döntő, 7/2-es szavazással jóváhagyta az új oktatási törvényt. Tanár barátom mesélte: másnap (a téli vakáció utáni első tanítási napon) osztályában alig volt más téma. Szinte ujjongtak a diákok, hogy végre szeptembertől nem úgy kell már tanulniuk, mint akiket el akarnak románosítani az iskolában, az iskolával.
Külön jó öröm, hogy a kedvezmények túllépnek a nyelvi kereteken. Úgy tudom, más iskolákban is voltak ilyen tetszésnyilvánítások, s főleg ott, ahol a tanárok nem politikai ügyként kezelik a kérdést, hanem magyarként való megmaradásunk és napi közérzetünk javításának eszközeként. Ha nem tévedek, közel kétszázezer romániai magyar gyermek és ennyi szülő, pedagógus hangulatán javított az új törvény.
Aznap este külön érdeklődéssel figyeltem a magyarországi közszolgálati televíziók műsorát. Kíváncsi voltam, hogyan reagálják le a nem mindennapi hírt. Aki látta, tudja: nem estek hasra, nem ugráltak a plafonig! A Nemzet Televíziója, vagyis a Duna TV foglalkozott vele többet, úgy három percet, mialatt pár mondat erejéig Markó Bélát is megszólaltatták.
Mindjárt az aradi demokrácia-központ avatása következett, az előbbinél több időben és Toró T. Tibor is bővebben szólhatott. A szerkesztők úgy látták: egy vidéki iroda avatása (egy a honosításra létrehozott sok hasonló közül!) fontosabb, mint kétszázezer erdélyi magyar gyermek érdeke. Lelkük rajta! Másnap a Duna TV a bálványosi nyári egyetem szervezőiről, akik Budapesten adták le honosítási kérvényüket, negyedórás külön örömriportot sugárzott. Miközben a kétszázezer erdélyi magyar fiatal öröméről nem ejtettek több szót, s nem csináltak róla külön riportot. Igaz, az m1 és m2 is beérte egy-egy rövid hírrel.
Persze az új tanügyi törvény „csak” az RMDSZ sokévi kemény munkája. A demokrácia-központokat pedig Tőkés László és Toró T. Tibor építgeti, egyelőre a legkisebb ellenállás nélkül. Az ő egyórai munkájuk is többet ér most Pesten, mint Markó Béla húsz évi küzdelme.
Hát akkor, éljen a fair play, vagyis a magyar sportszerűség és tisztesség!
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

„Szentháromság” dönt a támogatások sorsáról
Jövő héten tartja első idei ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három: az oktatási, a külügyi és a gazdasági – közölte tegnap Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság budapesti ülése után.
Jövő héten tartja első idei ülését a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) négy újjáalakított szakbizottsága közül három: az oktatási, a külügyi és a gazdasági – közölte tegnap Répás Zsuzsanna a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság budapesti ülése után. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár egyebek mellett a határon túli szervezeteknek nyújtott támogatásokat összefogó Bethlen Gábor Alap indulásáról tájékoztatta a testület tagjait.
A MÁÉRT szakbizottságainak éppen a Bethlen Alap által kezelt források szétosztásában leenne szerepük. Jövő heti ülésükön a testületek feladata – Répás Zsuzsanna tegnapi megfogalmazása szerint – a prioritások áttekintése lesz. A bizottságokat kormánypárti politikusok vezetik: az oktatási-kulturálist Hoffmann Rózsa, a gazdaságit Becsey Zsolt, a külügyit Németh Zsolt, a szórványt pedig Répás Zsuzsanna.
Határon túliak nélkül
Mint ismert, a Bethlen Alap a korábbi Szülőföld Alap jogutódja, és idén 13 milliárd forint felett rendelkezik. Tevékenységét egy múlt év végén sebtében elfogadott, január elsejétől életbe lépő törvény szabályozza. A jogszabály a „megváltozott nemzetpolitikai szemlélet” jegyében fogant. Kezdeményezői szerint jogelődjétől eltérően a Bethlen Alap egységes döntéshozatali és nyilvántartási rendszerben nyújtja az összes határon túliaknak szánt támogatást.
A Szülőföld Alaptól eltérően azonban a Bethlen Alapnál nem a határon túli szervezetek képviselőiből álló szakkollégiumok döntenek a pályázatok elbírálásáról, hanem egy háromfős „szuperbizottság”, melynek tagjai Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Gál András Levente, a közigazgatási tárca államtitkára, és Répás Zsuzsanna. A vezető testület döntéseit kilencfős kollégium készíti elő, amelyből a törvény kizárja a határon túli magyarok képviselőit. A kollégium tagjait egyébként szintén a „szuperbizottság” nevezi ki.
„Túl bő csapat” a Szülőföldnél
Ulicsák Szilárdtól, a határon túliak támogatását felügyelő miniszteri biztostól megtudtuk: a kilencfős kollégium csupán a Bethlen Alapot kezelő zrt. megalakulása után áll össze. „Nagyon bonyodalmas lett volna, ha ebben a testületben a határon túli magyar szervezetek valamennyi támogatási területre delegálták volna képviselőjüket, mint ahogy az a Szülőföld Alap esetében történt. A Szülőföld Alapnál túlságosan bő lére eresztett csapat dolgozott” – magyarázta lapunknak Ulicsák.
Hangsúlyozta azonban, hogy a kollégium tagjainak kinevezésekor fontos kritérium lesz az, hogy az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel rendelkezzenek.
A miniszteri biztos szerint a határon túli szervezetek a MÁÉRT szakbizottságai révén szólhatnak majd bele a támogatások odaítélésébe. Lapunk felvetette: a törvény értelmében a testületek az egyes szakterületekre vonatkozóan csak „elvi-szakmai iránymutatást adnak és ajánlásokat fogalmaznak”. „A szakbizottságok valóban nem dönthetnek az egyes pályázóknak szánt konkrét összegekről, ám azt javasolhatják, hogy mondjuk a szórvány számára 300 millió forintot ítéljünk meg összesen” – magyarázta a döntési mechanizmust felvetésünkre Ulicsák.
A támogatások elbírálásának ezt a módját a Bethlen Alapról szóló törvény vitájakor a magyarországi ellenzék is bírálta. Szabó Vilmos szocialista politikus felszólalásában kifogásolta a kollégiumok számának csökkentését, azt, hogy egy háromtagú bizottság kezébe kerül nemcsak az elbírálás, hanem a kollégium megbízatása is. „Gyanúnk szerint azért történik a változás, hogy a kormány szabad kezet kapjon a pénz elosztására, és azok számára, akik a kormánynak kedvesek, a politikai hűség lesz az egyedüli szempont” – fogalmazott.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba nem kívánta bővebben kommentálni a Bethlen Alapról szóló törvényt és azt sem, hogy a határon túliakat kizárják közvetlen döntéshozatalból a támogatások megítélésekor. „Az új budapesti kormánynak joga van változásokat bevezetni minden téren. Én már semmin sem csodálkozom” – jelentette ki.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Elkerülhető a vég kezdete?
A törekvések nem ellentétesek, nem kioltják, hanem erősítik a nemzetépítési folyamatokat.
Hidegháború és árokásás zajlik Erdélyben január elseje óta, amióta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjaiban megkezdődött a magyar állampolgári kérvények kitöltése. Az RMDSZ palástolni próbálja féltékenységét, amiért az Orbán-kormány az EMNT-t tartja kizárólagos partnerének a visszahonosítási akcióban, közben attól tart, hogy a magyarországi támogatási összegek elosztása is teljes mértékben az EMNT feladata lesz az idéntől.
Hidegháború és árokásás zajlik Erdélyben január elseje óta, amióta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács demokrácia-központjaiban megkezdődött a magyar állampolgári kérvények kitöltése. Az RMDSZ palástolni próbálja féltékenységét, amiért az Orbán-kormány az EMNT-t tartja kizárólagos partnerének a visszahonosítási akcióban, közben attól tart, hogy a magyarországi támogatási összegek elosztása is teljes mértékben az EMNT feladata lesz az idéntől.
Eközben aktivizálódik az RMDSZ ellenzéke is, amelynek sajtója erős támadást indít a Markó Béla vezette alakulat ellen. Legutóbb a februárban leköszönő RMDSZ-elnököt igyekeztek rossz fényben beállítani, idézték válaszát, miszerint nem kíván (egyelőre) magyar állampolgár lenni. A tudósítók szándékosan vagy tudatlanságból viszont elhallgatták, hogy a román kormány miniszterelnök-helyetteseként a nemzetvédelmi törvény előírásai és a józan ész diktálta visszafogottság miatt nem is folyamodhat egy másik állampolgárságért.
Azt sem szabadna figyelmen kívül hagyni, hogy az RMDSZ kormányszerepének köszönhetően sem ütközik akadályba a magyar állampolgárság igénylése Erdélyben. Az erős erdélyi magyar érdekképviselet nélkül a román törvényhozás könnyen szlovakizálódhat!
Ma a nacionalizmus kártyáját a kormánykoalíció ellen kijátszó ellenzék hisztériakeltő próbálkozásait lehűti a kormányzó Demokrata-Liberális Párt, amely az RMDSZ támogatása nélkül népszerűtlenségének csúcsán hatalmasat bukna.
Az RMDSZ keresi az együttműködési lehetőséget a Fidesszel és a magyar külügygyel. Az együttműködést szorgalmazta Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács RMDSZ-es elnöke is, aki szerint a magyarországi politikai elitnek változtatnia kell azon a felfogásán, hogy „nem biztosít érdemi döntési/együttdöntési jogosítványokat a határon túli magyar politika legitim képviselőinek, olyan jogviszonyokat, amelyek alanya a határon túli magyarság.”
Borboly Csaba egyébként egy összmagyar alkotmány kidolgozását is javasolta. „Erdélyi székely magyar vezetőként akkor lennék elégedett Magyarország új alkotmányával, ha annak betűje és szelleme új alapokra helyezné a magyar–magyar viszonyrendszert, az őt érintő anyaországi döntési folyamatokban – a nemzeti együttműködés rendszerének megfelelően – partneri, mellérendelt szerepbe kerülne a határon túli magyarság” – mondja a Hargita megyei elnök, aki úgy látja, hogy az elmúlt húsz esztendőben felgyülemlett tapasztalat alapján megérett az idő a határon túli magyar közösségek közjogi szintű nagykorúsítására, s ezzel arra, hogy az új alkotmány ne csak Magyarország, de a magyar közösség egészének alaptörvényévé váljék.
A székelyföldi elöljáró indokoltnak tartja, hogy a jelenlegi alkotmány alapvető rendelkezéseinek első pontja – „Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért” – jobban részletezze a felelősségvállalás konkrét megvalósulási formáit, a kormányzati ciklusokon, illetve kiszámítható módon részletezze és szabályozza a Magyar Köztársaság által a határon túli magyarokért vállalt kötelezettségeket.
A javaslat – még akkor is, ha az már nehezen beékelhető a már elkészült magyar alkotmány szövegébe, mivel konvergens az alaptörvény szellemével – jelzi, hogy a magyar kormány és a romániai magyarság jelenlegi politikai képviseletének a törekvései nem ellentétesek, nem kioltják, hanem erősítik a nemzetépítési folyamatokat.
Az erdélyi magyar törvényhozó képviselet szempontjából fontos, hogy a magyar kormány komolyan veszi-e az együttműködést a gazdasági válság bátortalan és rövidtávon egyáltalán nem eredményes kezelésében meggyengült, de még mindig jelentős támogatással rendelkező RMDSZ-szel vagy csak az EMNT-t tartja majd partnerének. Ha a magyar kormány nem az együttműködést, hanem a versengést szorgalmazza az erdélyi magyar politikai és közéletben, óhatatlanul a vajdasági, kárpátaljai és felvidéki helyzetbe jutunk. Egy olyan országban, ahol a hatályos törvényeket sem tartja be a hatalom, ahol a nacionalizmus még mindig a politikai eszköztár aduja, ez az állapot a vég kezdetét jelentheti a magyar közösség számára.
Ambrus Attila. Új Magyar Szó (Bukarest)

Kell-e még egy új magyar párt?
Az anyaországban zajlik a médiatörvény körül a hisztérikus felhangokkal fűszeretett, politikai hátterű sajtóháború. Éppen csak hogy a fehér terror és a Horthy-kor visszatérését nem emlegetik. Valakik nagyon félthetik a megszerzett kiváltságaikat, pozícióikat, zsákmányukat...
Itt, Erdélyben az RMDSZ ráállította az összes nagyágyúját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra. Riogatnak Markóék, hogy nem lesz magyar képviselet a román parlamentben, ha nem rájuk szavaz mindenki. A magyarság elveszti befolyását sorsának irányítása felett itt, az országban. Semlegesebbnek tűnő személyeket próbálnak megszólaltatni a feltétlen egység mellett. A nagy baj ott van, hogy az RMDSZ szavazóbázisa sokkal gyorsabban fogy el, mint amekkora nemzeti közösségünk lélekszámának apadása.
A tények, mármint a számszerűsített adatok, makacs dolgok. Az RMDSZ-nek 1990 májusában még volt egy több mint egymilliós szavazóbázisa. A szövetség 7,2 százaléka a második volt a parlamenti rangsorban. Még a kormánypárttá váló átvedlésekor, 14 évvel ezelőtt is két ház, szenátus és képviselőház egyikére-másikára 831 ezren, illetve 811 ezren szavaztak, de akkor már 1996-ban 7 százalék alatt voltunk (a pontosság kedvéért: 6,82%), negyedikként a romániai versenypártok között. Mára jó, ha minden második erdélyi magyar ember elmegy majd szavazni az RMDSZ-re. A fent említett 14 év eredményei a választásokon még jószerével összhangban voltak a népszámlálási eredményekkel. Mára viszont a szavazóréteg nem éri el a félmilliót sem, sőt, Kelemen Hunor államfői jelöltségekor a 4% alatt maradt, 372 ezer szavazóval. Ezért többen kellene lennünk erdélyi magyarok ahhoz, hogy bejuttassunk egy magyar politikai szervezetet a törvényhozásba. De nem vagyunk...
A nagy bajok ott vannak a bölcsőhely körül, az RMDSZ alakulásánál. Az érdekvédelminek mondott szervezetet inkább felülről szervezték Ion Iliescu reformkommunista barátai. Volt persze egy alulról meginduló magyar önszerveződés is vidéken, nagy lelkesedéssel, de ezek az erők hamar a szervezet peremére szorultak vagy kiléptek a szövetségből. Bukarestből diktáltak mindent lefelé.
Az erdélyi romániai magyar úgy érzi, csak ímmel-ámmal, sok-sok opportunista megalkuvással képviselik a magyar nemzet érdekeit választottjai. A platformok csak névlegesen, papíron működnek, sehol sincs statisztika egyiknek-másiknak a támogatottságára. A magyar nemzeti közösség nagyon jelentős hányada már rég felbontotta azt a bizonyos társadalmi szerződést a román versenypárttá vált szervezettel. Vannak azért hozzáértő, a magyar ügyért kiálló politikusok és a magyar ügyért kiálló személyek a Partiumtól a Székelyföldig és le Temesvárig, tehát sok helyi politikus, akiket újraválasztanak, mert igyekeznek egy kicsit jobban kedvébe járni a polgároknak, legyenek azok magyarok, románok vagy más nemzetiségűek.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács láthatóan alulról próbál építkezni. Új arcokat is látni gyűléseken, más személyeket is bevonnak a munkájukba, mint azok, akik előtérben voltak mindig is. Az európai parlamenti választás megmutatta, hogy a kiélezett versenyhelyzet képes megmozgatni a kiábrándult távollévőket, meg azt is, hogy szükség esetén össze is lehet fogni.
Az igazi fogas kérdés az EMNT részére az lesz, hogy miként tudja mozgósítani a tömegeket, az egyszerű magyar embert érdeklő kérdésekre milyen választ ad. Az egykori, a két világháború közt működő Országos Magyar Párt derék vezetői az egyházakkal karöltve szerezték a Hangya Szövetkezetet. 45 évi kommunizmus sajnos kompromittálta a szövetkezeti mozgalmat, de azért mégis csak eltelt már húsz év, lehetett volna tanulmányozni a dán és nyugat-európai szövetkezetek működését. Miért fontos a falumunka? Ott vannak még a magyarság fennmaradásának a reális esélyei Erdélyben. Városokon sokkal nagyobb a vegyes házasságok száma és az asszimiláció lehetősége is.
Hodgyai Mátyás
nagyváradi történelemtanár. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Ecksteinnak fontosabb a kormányzásnál a parlamenti jelenlét
Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsos jelenleg nem támogatja az RMDSZ távozását a kormányból, de ha ő lesz a szövetség elnöke, és a kilépéstől függ a parlamenti jelenlét, ő támogatni fogja azt – mondta csütörtökön a MEDIAFAX-nak. „Ha az RMDSZ elnöke leszek, az lesz a célom, hogy a szövetség bejusson a parlamentbe a következő választásokon”, mondta Eckstein. Hozzátette, jelenleg nem támogatja az RMDSZ távozását a kormánykoalícióból. Arra a kérdésre, hogy a kormánykoalícióban az RMDSZ elérte-e a célkitűzéseit, Eckstein igennel válaszolt, hozzátéve, hogy még további fontos céloknak kell teljesülniük, ilyen a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény, „az RMDSZ arányos parlamenti képviseletét megőrző” választási törvény, illetve a fejlesztési régiók átalakítása. „A parlamenti jelenlét számomra fontosabb, mint a kormányzás”, szögezte le Eckstein. Eckstein-Kovács Péter azzal kapcsolatban nyilatkozta mindezt, hogy Frunda György RMDSZ-szenátor csütörtökön kijelentette, az RMDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból, ha a kormány nem hoz gazdaságot fellendítő intézkedéseket. Paprika Rádió. Erdély.ma

Kérdéses támogatás (Hivatalos Olosz Gergely indulása)
Indul az RMDSZ-elnökválasztáson — tegnap hivatalosan is bejelentette döntését Olosz Gergely képviselő. Nyitást és változást akar az érdekképviseletben, a Kelemen Hunor által képviselt folytonossággal szemben kíván alternatívát nyújtani — mondta. Számít a háromszéki szervezet támogatására, ez azonban kérdéses, értesüléseink szerint a döntő szót kimondó megyei Állandó Tanácsban többen ellenzik szándékát, és a megmérettetést lehetővé tevő beleegyezést sem akarják megadni.
Olosz Gergely szerint a romániai magyar közösség új kihívások előtt áll, éppen ezért új irányra, új vezetőre van szüksége. Változás kell a magyar—magyar, illetve a román—magyar viszonyban, válaszokat kell adni a gazdasági válság okozta gondokra. A január 26-án kezdődő belső kampány lehetőséget nyújt majd a kényes kérdések kitárgyalására is, ezek között említette az RMDSZ vezetőségének elfordulását a tagságtól, a szövetség viszonyát más magyar szervezetekhez (ő olyanná kívánja tenni az RMDSZ-t, ahová visszatérnek azok, akik átálltak más szervezetekbe), illetve ki kell térni a magyarországi pártokkal kialakítandó kapcsolatra. Szakítani kíván a kis lépések politikájával, radikális fellépést ígér, és azt, hogy az egyszemélyes vezetést csapatmunkára váltja, lehetőséget teremt valós testületi döntések meghozatalára. Olosz Gergely (képünkön) úgy látja, van esélye megválasztásának a februári kongresszuson. Felmérte támogatottságát, és bízik a sikerben. Értesüléseink szerint azonban már itthon sem lesz egyszerű számára megszerezni a megyei szervezet beleegyező voksát, a szövetségi elnöki tisztségre ugyanis csak az jelöltetheti magát, akit legalább egy megyei szervezet támogat. A 29 tagú Állandó Tanács szavaz erről szombaton, és a megyei vezetőség köréből kiszivárgott hírek szerint azt fontolgatják, nem adják hozzájárulásukat Olosz indulásához. Olosz erről hivatalosan semmit nem tudott. ,,Én bízom a háromszéki szervezet támogatásában, fontos számomra, hogy mellettem álljon az a testület, amelynek és is része vagyok. Nem is gondolkodom azon, hogy mi történik, ha ezt nem adják meg, meggyőződésem, hogy megkapom jóváhagyásukat, hisz ez csupán arról szól, hogy a demokrácia szabályai szerint az én szervezetem lehetőséget biztosít a megmérettetésen való indulásomhoz. Kolozs megyében megadták ezt az esélyt Eckstein-Kovács Péternek, Csíkszeredában Kelemen Hunornak, hiszek benne, hogy én is megkapom" — mondta. Ha mégis valóra válna felvetésünk, léteznek más lehetőségek — hangsúlyozta. Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök tegnap a Háromszék kérdésére elmondta, nem tudja megelőlegezni egy szuverén, széki elnökökből, polgármesterekből, képviselőkből, szenátorokból stb. álló testület az ÁT döntését. Szombaton mindhárom jelölt bemutatkozik, és utána döntenek arról, kit és hogyan támogatnak majd. Tamás Sándor szerint generációváltásra van szükség, a húsz éve feladatot teljesítő ötvenes-hatvanas generációnak át kell adnia a stafétát, de úgy véli, a mai harmincasok, köztük Olosz Gergely, még túl fiatalok, nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, hogy a legreprezentatívabb romániai magyar érdekvédelmi szervezet elnökévé váljanak. Leszögezte, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és elnökként őt javasolja a háromszéki szervezetnek is.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Röpcék Sepsiszentgyörgyön
Ami a Háromszéki nekigyürkőzés könyvből kimaradt
Mondják, jobb, ha az ember maga fáradozik a saját imázsa megalkotásán, egyébként mások szívesen megteszik azt helyette úgy, hogy abból köszönet ne származzék. Hát én ugyan édeskeveset törődtem a magaméval ez ügyben is, megállapíthatom. Húsz év óta ez az egyetlen alkalom, hogy valaki érdeklődik a szóban forgó éjszakáról. Soha nem vertem nagydobra az akkor történteket, de nem is titkolóztam, elég sok szentgyörgyi tudhatott arról, hogy ezek a hóbortosok öten teleszórták a várost röpcédulákkal, pedig milyen jó buli volt Jocóéknál azon éjjel, friss nők is voltak, még pia is...
Nem ülhettünk veszteg Az elején kell tisztáznom, hogy az elkövetkező sorok értelemszerűen csakis az én emlékezetemben megmaradtakat tükrözik, csakis az én véleményemet, értelmezéseimet igyekeznek rögzíteni. Nem lehetek ennek a csapatnak sem szóvivője, sem krónikása, csupán egy vagyok az öt közül — un simplu cetăţean, ahogy rá néhány napra a tankból kirángatott, nyúzott képű, megtépázott külsejű C. elvtárs nevezte magát. A magam részéről az akkor vállaltakat természetesnek tartom, ki is pukkadtam volna, ha ennyire sem tellett volna tőlem, ha csak úgy, magától virrad rám ez a szép, új világ, miközben a lábujjaimat pattogtatom a paplan alatt. Persze, tudta a fene akkor, hogy az lesz a régi világ utolsó éjszakája, hogy nem lőnek agyon egy utcasarkon, hogy megtörténhet az, amire néha még ma is felriadok: Úristen, megdőlt a C.-rendszer! Mi csak azt tudtuk, mit beszélek! — a bőrünket égette, hogy nem ülhetünk veszteg, hogy tenni kell valamit, itt az idő, most vagy soha! Itt meg kell jegyeznem, hogy híján voltunk mindenféle patetikának, szenvelgésnek, teatralitásnak, hőzöngésnek, csak az egy imperatívusz hajtott: most kell ezeket kirugdosni! Bizonyosan így éreztek és tettek akkor sok ezren, sok tízezren szerte az országban — közülük valók voltunk öten, barátok, akkoriban mind szentgyörgyiek. Róluk szólnék most, húsz szabad esztendő múltán. Sógorommal, barátommal, Tündérligeti Attilával ’89 őszén naponta megegyeztünk abban, hogy egyre tarthatatlanabb idehaza a helyzet, ideje volna némi rossz fát tennünk a tűzre nekünk is. Körülöttünk szerre dőltek össze a bolsevik fogantatású rendszerek és falak, szenilis kommunista, vén gazemberek dőltek ki egyre-másra a sorból, egyszóval sosem látott iramban fokozódott a nemzetközi helyzet körülöttünk, csak mi rostokoltunk helyben. Mindezt az esti miseszámba menő RSZE Rádió hétórás híreiből tudtuk, majd az utána következő Actualitatea Româneascăből, amit Neculai Constantin Munteanu és EMIl Hurezeanu celebrált, ők voltak akkoriban a szabadság hangja, számunkra szinte az egyetlen szűk rés, amin beáradt az itthoni, egyre fojtogatóbb hazugságködbe az igazság metsző fénye. Került azért egyéb is, emlékszem, apám Darkó Zsiga bácsitól kapta kölcsön Méray Tibor és Aczél Tamás ’56-ról szóló könyvét, a Tisztító vihar címűt, amit a feleségemmel menten lapról lapra lefényképeztünk-előhívtunk, s így adogattuk kölcsön barátoknak. Szintúgy terjesztettük Kányádi Sándor ’85 karácsonyán a magyarországi Tükör hetilapban megjelent két versét, Vári Attila egy, a Megyei Tükör mellékletében megjelent versét, amit azóta is hasztalan keresek, címére nem, csak egy sorára emlékszem: soklapos irtás az oldal, egykoron erdőnek véltem..., Nagy Gáspár egy-egy versét, egyszóval a mai szomorú gyakorlattól eltérően halálpontosan kiszűrtük, mi az igaz és mi a valódi, és főleg, hogy mi a porhintés, a beteges hazudozás, a rendszer lételeme. Pedig egyikünk szénája sem állt valami jól, Attilát nemrégiben postázták haza a jugoszláv elvtársak, miután átúszta a Dunát, az itthon történtekről harci kutyákét megszégyenítő rojtos fülei árulkodnak immár élete végéig. Engem pedig, a frissen végzett medikust a marosvásárhelyi Securitate részesített meleg vendégszeretetben egy kiadós házkutatás után ’89 nyarán, amikor is értésemre adták, hogy előnyösebb lesz számomra, dacă nu te mai ocupi cu prostii. Akkoriban Attilának két kisgyereke volt, nekem a másodikkal volt viselős a feleségem (terhes a rendszer volt). Gyakran dicsértük a fennálló rendet egy másik jó barátommal, Zsigmond Lacával is, noha, ami a tennivalókat illeti, úgy emlékszem, ő a bársonyosabb, széchenyis utat látta inkább járhatónak. Feleségével, a fiatal gyerekgyógyász Miklós Tündével egy gyerekük volt, a Bălcescu-szobor mögött laktak egy olyan negyedik emeleti lakásban, ahol a nagyobbik szobában nem lehetett lépni a sok lavórtól és fazéktól, villany pedig nem volt, szerencsére — a csillárról is csepegett a hólé meg az esővíz. Így aztán a két fiatal értelmiségit igazán nem zavarhatta az össznemzeti villanyspórlás-program.
Baj van
Aztán elérkezett december 16.-a. Anyámtól hallottam először, hogy Temesváron baj van. Aztán nagyon nagy baj. S mi még mindig azon tököltünk, hogy Laca nekifog egy rádióadó készítésének, amit majd az azóta elhunyt Márton Laci hegymászó barátunk irányításával felviszünk a Bucsecsbe, ott működésbe hozzuk az állami adók frekvenciáján, majd miután elmondjuk a magunkét, betaszítjuk a lejtőn. Hamarosan beláttuk azonban, hogy ez a terv kivitelezhetetlen. Nekiálltunk hát gyereknyomdát felkutatni, olyan pecsétfelszerelést, amit kisiskolások használnak, minden betű egy pecsét, majd azzal írjuk meg a röpcédulákat — írógépre az ismert okok miatt nem is gondoltunk. Gyereknyomda sehol nem került, halott azonban egyre több, már Bukarestben is. Országszerte az utcákon a nép, folyik a vér, s mi holmi gyereknyomdát hajtunk, hasztalan. Ebből elég legyen. December 21-én este felkerekedtünk, s Attila egyik régi haverjának a lakásán kötöttünk ki, vélhetőleg azért, mert közülünk neki nem volt gyereke, Florinnál, aki akkoriban a színháznál dolgozott. Ott nekiálltunk, több száz füzetlapot hasítottunk félbe, került indigó is, és szépen kézzel, a leghagyományosabb módon írtunk meg sok száznyi, de lehet ezernyi cetlit — röplapot! Meggyőződésem, hogy egyikünk fejében sem fordult meg, hogy mindenikünk kézírása árulkodóbb bizonyíték a majdani nyomozás során a világ legegyénibb írógépének karaktereinél — alea iacta est, tudtuk mindannyian, és tettük a dolgunkat. Szentgyörgy lakóit szólítottuk fel románul is, magyarul is a temesváriakkal való szolidaritásra (a szó még ismerősen csengett, Gdansk-Danzig tíz évre volt akkoriban). Általános sztrájkra buzdítottuk a gyárak dolgozóit, és ki az utcákra! A pontos szövegre, sajnos, nem emlékszem. Majd csirizt főztünk, rendesen lisztből és vízből, ahogy illik, elosztottuk három üvegbe, és el a várost is háromba: az Újnegyed, a Tisztviselőtelep el az Elmegyógyászatig, a hídig jutott Lacának, Tündének és nekem, sógoromnak a központ és az Állomás negyed volt a választása, Floriné lett a Csíki negyed. Nem emlékszem arra, hogy szóba került volna, mit tegyen vagy ne tegyen az, akit elkapnak — világos volt számunkra, hogy sem így, sem úgy nem ússza meg a többi sem.
Röpcézünk Ezzel útra is keltünk, az én csapatom a kórháznál kezdte — kettőnknek is munkahelyénél. A portásfülkénél nem volt, mit keresnünk, a poliklinikánál ragasztottuk az első röplapot (raglapot). Aztán jöttek sorra a lépcsőházak. Miklós Tünde volt az ajtónyitogató-becsukó, Lacánál volt a csiriz, nálam a két hatalmas paksaméta cetli, a kabátom alatt, kétoldalt. Akkoriban még igen vékony gyerek voltam, emlékszem a megtermettség furcsa érzésére, amit azok nyújtottak. Tünde nyitotta az ajtót, Laca maszatolta be az üveget és én ragasztottam fel a papírokat. Házról házra jártunk, mint vízkeresztkor a plébános, nem hiszem, hogy kihagytunk volna egy blokkot is. Amikor intézmények kerültek sorra (posta, iskolák, üzletek, kocsmák), kívül kellett ragasztanunk. Nagyobb közöknél, buszmegállóknál a villanypóznákra. Egész utunk során senkivel, egyetlen súgó lélekkel sem találkoztunk, noha elég szemfülesek voltunk. Mire a hídhoz értünk, már hajnalodott, itt mindkét karfáját, vagy minek lehet azt nevezni, teleragasztottuk, emlékszem, milyen nehéz volt a rücskös betonon ezt megtenni. S még mindig maradt vagy két jó maréknyi cetli a kabátomban. Úgy látszik, az állandó veszélyérzet a végén vakmerővé teszi az embert, mert mire Lacáék imént említett lakásáig értünk, minden, az utunkba kerülő parkoló autót teleszórtunk röplapokkal, ohne csiriz, ohne megfontolás, pedig a népek, a koránkelők kezdtek már szállingózni. Fényes reggel volt, amikor Lacáéknál megittunk egy teát. Abban egyeztünk, mindenki elmegy a munkahelyére, aztán a többi elválik. Elmentem én is a kórházba, lejárt a reggeli vizit, beülök a rendes helyemre kórlapot írni, egyszer arra ébredek, hogy valaki simogatja a buksimat: — Ösvényes, te már megint oda voltál az éjjel, menj szépen haza, és aludd ki magad. Székely Balázs volt az, a főnököm, gyerekkori nevemen szólított. Mentem is én rögvest, szívesen, csakhogy otthon az ajtóban anyám nem tárt karokkal, de csípőre tett kézzel várt, hogy édes fiam, a népek az utcán, ezrével, te meg mit keresel itthon? A többit, a 22-i szentgyörgyi balkonjelenetet, a további hőstetteket, a munkásőrökéit, vagy hogy a bánatba hívták azt a fegyverhez juttatott szedett-vedett népséget, már nem tisztem elmesélni. Amiként azt sem, hogyan boldogult éjjel két másik társunk, Attila és Florin a város többi részein, egyedül — pedig ez is megérne egy misét.
Hogy mi lett belőlünk, ötünkből azóta? Talán mondanom sem kell, egyikünk sem lett címzetes forradalmár. Említettem, hogy nem beszélhetek mindannyiunk nevében, de abban holtbiztos lehetek, hogy senki közülünk nem kívánt ebbe az eufemisztikusan szólva is kétes hírű társaságba tartozni. Nekem például húsz év alatt eszembe sem jutott, amikor pedig nemrég, a húszéves évforduló kapcsán mégis, elszégyelltem magam. Azt hiszem, vannak így még néhányan, jó néhányan az országban. Laca, a nagyszerű fizikus UDMR-s képviselő lett, amit hamarosan meg is bánt, amint talán azt is, hogy erre a féltekére született, mert már több mint tíz éve Ausztráliában él. Volt neje, Miklós Tünde Angliában orvos. Tündérligeti Attila azóta alighanem többet élt külföldön, mint itthon, nem fekszik neki az általa is kivívott vadkeleti áldemokrácia. Florint, most bevallom, akkor is csak felületesen ismertem, így hát annyit mondhatok csak, hogy tudomásom szerint már rég nem él Szentgyörgyön. Én pedig a Homoród mentén húztam meg magam, Lövétén dolgozom, Almáson lakom. Még talán annyit: gondolt a fene azon az éjszakán parlamentáris demokráciára, többpártrendszerre, szabad választásokra, szabad piacra, bolognai rendszerre, meleg méltóság napjára, székely címerre-zászlóra a néptanácson, mi csak azt tudtuk, hogy ebből a szarból most lett elegünk, takarodjék a francba ez a demens, hazug rendszer. Aztán majd lesz valami. Lett is. Mint kiderült, voltak sokkal okosabbak, mint mi, akik a bőrüket sem vitték a vásárra, és urai is lettek a helyzetnek. A demokratikus, szabad, meleg, székely, jóformán bármilyen helyzetnek. De főleg a romániai magyar helyzetnek. De azért nem bánom azt, amit tettem 1989. december 21-én. 2009. december
Szabó Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László közleménye a magyarországi médiatörvény tárgyában
A nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre.
2005. júliusában, a tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem és Diáktábort záró, Magyarország jövőjéről szóló, messzehangzó beszédében Orbán Viktor – egyebek mellett – ezeket mondotta: „számos példáját láttuk a XX. században, amikor a magyar baloldal rárontott saját nemzetére, és tulajdonképpen nem volt az másként 2004. december 5-én sem…”
A Nemzet régi-új miniszterelnökéből akkor – jelek szerint – „a próféta beszélt”. Ugyanis most, amikor az új nemzeti kormány végre teljes erővel újból hozzáláthatott a trianoni-kommunista múlt romjainak az eltakarításához és ama fájdalmas emlékű, decemberi népszavazás jóvátételéhez – a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén, ismétcsak rárontottak saját országukra és nemzetükre.
A hazai helyzet ismeretes – kár reá szót vesztegetni. A 2010 áprilisi választások tanúsága szerint odahaza teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája – jobb híján – most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt és össztüzet zúdítva az európai elnökséget alighogy átvett Magyarországra, Orbán Viktor néppárti miniszterelnökre és az általa vezetett nemzeti kormányra.
Az erdélyi magyarság szégyenére az összehangolt támadókampányból az RMDSZ bukaresti pártsajtója és annak tudósítói holdudvara is kiveszi a részét. Az Új Magyar Szó, valamint a Népszabadság és a Népszava tudósítói, továbbá az Országos Audiovizuális Tanács RMDSZ által kijelölt tagja „szakmányban mocskolják” az Orbán-kormányt, maguk is tápot adva az Európai Unió szintjére emelkedett, nemtelen propaganda-hadjáratnak.
Tegnap, 2011. január 11-én Sajtószabadság Magyarországon címen, az Európai Parlament liberális frakciója rendkívüli közmeghallgatást tartott Brüsszelben, Renate Weber romániai EP-képviselő elnökletével. A sürgősséggel összehívott rendezvényhez olyan politikai közszereplők adták a nevüket, mint Guy Verhofstadt, a liberális parlamenti csoport elnöke és Neelie Kroes európai adatvédelmi biztos. Mivel a magyar liberálisok legutóbb kiestek az Európai Parlamentből, helyettük Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadságáért felelős volt tisztségviselője, valamint Majtényi László volt magyarországi parlamenti adatvédelmi biztos kaptak meghívást a nagy érdeklődés övezte alkalomra.
A másfél órás programot Konrád György író videoüzenete vezette be, akinek „A nagy trükk” című, német nyelvű írását is szétosztották a résztvevők között. A hírneves magyar író nem kevesebbet állított üzenetében, mint azt, hogy a kommunizmus bukása után lábra kapott „demokratúra” esete forog fenn Magyarországon, melyből egyenes út vezet a diktatúrába.
A közmeghallgatáson európai „közös értékeink” védelmében olyan nyílt levelet is köröztettek, melyet „a közép- és kelet-európai kommunista rezsimek elleni küzdelemben részt vevők, illetve az ezt a harcot támogatók” nevében magyar részről – többekkel együtt – Demszky Gábor, Magyar Bálint és Pető Iván, a volt posztkommunista magyar rezsim levitézlett harcosai írtak alá. Erdélyi részről Cs. Gyimesi Éva és Szilágyi Sándor csatlakoztak a kezdeményezőkhöz.
Mértékadó hozzászólásában Schöpflin György EP-képviselő határozottan visszautasította a Magyarország és a Fidesz-kormány diszkreditálására irányuló – újabb – kísérletet, valamint az ún. kettős mérce alkalmazását az Európai Unióban. Ennek vonatkozásában az őszödi hazugságbeszédet és a 2006-béli, budapesti karhatalmi terrort említette meg, melyek esetében az Európai Parlament annakidején nem tartotta szükségesnek a megszólalást. Kiegészítésképpen a Benes-dekrétumok vagy a szlovákiai államnyelvtörvény is sorolható, melyek szintén csak alig közelítették meg az Unió és az EP ingerküszöbét.
A liberális inkvizíciós kirakatrendezvényt követő román néppárti delegációs ülésnek ugyancsak a napirendjén szerepelt a magyar médiatörvény. Theodor Stolojan elnök érdeklődésére Tőkés László alelnök keresetlen egyszerűséggel mutatott rá a mesterségesen gerjesztett médiabotrány valódi hátterére. Könnyű belátni – mondotta –, hogy itt nem egyébről, mint a médiabeli monopóliumát elveszítő balliberális hatalmi elit elkeseredett ellentámadásáról van szó a kétharmados Orbán-kormányzat ellenében, mely törvényes úton kíván rendet teremteni és egészséges egyensúlyt kialakítani a közszolgálati médiumok területén.
Azok, akik „diktatúrától” féltik a magyar közvéleményt, valójában a posztkommunista médiadiktatúra egyeduralmát védelmezik – jelentette ki Tőkés László, és azt javasolta, hogy a román néppárti küldöttség az Európai Bizottság mértékadó szakvéleményétől tegye függővé saját álláspontjának a kialakítását.
A magyarországi médiatörvény egyre nagyobb hullámokat vető, parttalan vitájából világosan kitűnik, hogy a háttérben meghúzódó, lesújtó vereségükbe beletörődni mindmáig képtelen balliberális erők nemzetközi segédlettel próbálják lejáratni és megingatni a rendszerváltoztató Orbán-kormányt. Amint a Magyar Néppárti Képviselőcsoport – igen találóan – megállapítja, a politikai indíttatásból fakadó gyűlöletkampány ezáltal nem csupán a magyar soros elnökség munkáját próbálja ellehetetleníteni, hanem valójában „a megszületése óta a legnagyobb kihívással szembesülő Európai Uniónak is mérhetetlen károkat okoz”.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elkötelezett támogatásáról biztosítja a magyar kormányt, és határozottan kiáll Orbán Viktor miniszterelnök mellett, aki Lech Walesa és Václav Havel kortársaként a szovjet-orosz kommunizmus megdöntésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

RMDSZ-szabályzat: létrejön a politikai alelnöki tisztség
Zöld utat adott a regionális szervezetek megalakítására és rábólintott a politikai alelnöki tisztség létrehozására e heti ülésén az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága. A testület a szövetség új szabályzattervezetét dolgozza ki a beérkezett módosító javaslatok alapján, a dokumentum végső változatáról a februári kongresszus határoz. A bizottság egyik tagjától, Márton Árpádtól megtudtuk: az elvi kérdések nagy részében már sikerült egyezségre jutniuk.
Zöld utat adott a regionális szervezetek megalakítására és rábólintott a politikai alelnöki tisztség létrehozására e heti ülésén az RMDSZ szabályzatmódosító bizottsága. A testület a szövetség új szabályzattervezetét dolgozza ki a beérkezett módosító javaslatok alapján, a dokumentum végső változatáról a februári kongresszus határoz. A bizottság egyik tagjától, Márton Árpádtól megtudtuk: az elvi kérdések nagy részében már sikerült egyezségre jutniuk.
Eszerint az új szabályzat lehetővé tenné a több területi (megyei) szervezetből álló regionális RMDSZ-szervezetek létrehozását. Ennek fő szorgalmazója korábban Borboly Csaba volt. Hargita Megye Tanácsának elnöke a Székelyföldi RMDSZ-szervezet megalakítását javasolta. „Végül arra jutottunk, hogy a székelyföldi szervezet megalakítása ne kerüljön be a szabályzatba, ám adjuk meg a lehetőséget a területi szervezeteknek, hogy régiónként tömörüljenek. Így létrejöhet akár a partiumi szervezet is” – magyarázta Márton.
Szintén a régiókban gondolkodás vezette a testületet arra, hogy eldöntse: az eddigi Országos Önkormányzati Tanács helyett jöjjenek létre a félévente ülésező partiumi, székelyföldi, belső-erdélyi, illetve szórvány önkormányzati tanácsok. „Teljesen mások a gondjai a szalontai önkormányzatnak, mint mondjuk a szovátainak. Ezért jelenlegi formájában az Országos Önkormányzati Tanács működésképtelen volt” – indokolta a döntést a politikus.
Módosulna a készülő szabályzattervezet szerint az RMDSZ vezetőségi struktúrája is. Eszerint létrejönne egy új poszt, a politikai alelnöki tisztség, illetve az ügyvezető elnökség átalakulna főtitkársággá. „Az RMDSZ-nek húsz év alatt nem volt alelnöke, pedig még egy bélyeggyűjtőket tömörítő szervezetben is van ilyen tisztség” – példálózott Márton Árpád.
A létrehozandó főtitkárság, illetve a főtitkári tisztség pontos hatásköreit még nem tisztázta a bizottság. „Abban megegyeztünk, hogy az RMDSZ-nek meg kell őriznie társadalomszervező szerepét, a feladat pedig – akárcsak eddig az ügyvezető elnökség esetében – a főtitkárságra hárulna” – magyarázta a képviselő. A szabályzatmódosító bizottság jövő héten tartja következő ülését.
Cs. P. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Olosz a nevető harmadik?
Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára.
Olosz Gergely tegnap hivatalosan is bejelentette: megpályázza az RMDSZ elnöki tisztségét. A háromszéki RMDSZ-es képviselő, az alsóházi frakció vezetője sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette: megválasztása esetén megváltoztatná a szervezet jelenlegi vezetési stílusát, a közösséghez, a hazai és magyarországi politikai partnerekhez való viszonyát, tartalommal töltené meg az RMDSZ fórumait, és hangsúlyosabb képviseletet biztosítana a székelyföldi, partiumi és szórvány szervezetek számára. Ugyanakkor véget vetne az eddigi „kislépések” politikájának, amely szerinte akár évszázadokra is kitolhatja az eredményeket.
Olosz szerint személye a változást , a Kelemen Hunoré pedig a folytatást jelentené. „A szövetségnek alapvetően meg kell változnia, a tét nem kisebb, mint a romániai magyar közösség jövője” – mondta a politikus.
A szövetség képviselőházi frakcióvezetője szerint a februári kongresszus utáni RMDSZ-nek válaszokat kell találnia a közösség szükségleteire, hogy a magyarság ne érezze úgy, hogy egy másik politikai ernyő alá kell behúzódnia. Léteznek a közösség egységét veszélyeztető erők, de legtöbb esetben az ellentétek a személyes sértődések miatt alakultak ki. Bejelentette: megválasztása esetén tárgyalna minden hazai magyar politikai szervezettel, illetve ki szeretné mozdítani a holtpontról az RMDSZ és az Orbán-kormány kapcsolatát.
A háromszéki képviselő hibásnak tartja, hogy az RMDSZ vezetőinek részéről egyesek kinyilvánították, hogy egyenlő távolságot kell tartani minden magyarországi párttól, mintha ugyanúgy kellene viszonyulni a nemzetegyesítést kimondó Fidesz–KDNP szövetséghez, mint ahhoz a szocialista párthoz, amelyik számára egyszerűen nem is léteztünk. Olosz Gergely ugyanakkor úgy véli, a szövetségnek szervezeti szempontból is változnia kell, mert a jelenlegi csúcsvezetés ráerőlteti döntéseit a közösségre.
Mint ismert, ahhoz, hogy megpályázhassa az elnöki tisztséget, Olosz Gergelynek legalább egy megyei szervezet bizalmát kell élveznie. Emellett meg kell szereznie egy további, a Szövetségi Képviselők Tanácsában reprezentált szervezet vagy platform támogatását. Ha ez nem sikerül, legalább ezer RMDSZ-tagtól támogató aláírásokat kell begyűjtenie a jelöltdosszié leadási határidejéig, január 26-ig.
Olosz az ÚMSZ-nek elmondta: nem gondolkodik aláírásgyűjtésben, előbb saját szervezetének támogatását szeretné megszerezni, és bízik abban, hogy ez sikerül is. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet szombaton dönti el, melyik jelöltet támogatja a februári kongresszuson. Ekkora ül össze az Állandó Bizottság és a Háromszéki Képviselők Tanácsa, az ülésre pedig meghívták a másik két jelöltet – Kelemen Hunor művelődési minisztert és Eckstein-Kovács Péter elnöki tanácsost –, így a háromszéki az első erdélyi szervezet, amelynek mindhárom jelölt egyszerre mutatkozik be.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ-szervezet elnöke értésünkre adta, hogy személy szerint Kelemen Hunort támogatja, és Kelemen támogatását javasolja majd szombaton a küldötteknek is. „A 30-as éveikben járó politikusok generációja még túl fiatal lenne egy országos szintű politikai szervezet vezetéséhez, de támogatom a nemzedékváltást, és fontosnak tartom, hogy székelyföldi legyen a szövetségi elnök” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Tőkés László „a balliberális tábort és lakájmédiáját” bírálja
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke szerint a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők az új magyar médiatörvény ürügyén rárontottak saját országukra és nemzetükre. Tegnapi közleményében az erdélyi politikus emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor 2005 júliusában Tusnádfürdőn azt mondta: „számos példáját láttuk a 20. században, amikor a magyar baloldal rárontott saját nemzetére.”
Tőkés szerint Orbánból „a próféta beszélt”. „Ugyanis most, amikor az új nemzeti kormány végre teljes erővel újból hozzáláthatott a trianoni-kommunista múlt romjainak az eltakarításához és ama fájdalmas emlékű, (2004) decemberi népszavazás jóvátételéhez – a nemzetidegen posztkommunista, balliberális erők, az új magyar médiatörvény ürügyén, ismét rárontottak saját országukra és nemzetükre.”
Az EP-alelnök szerint a Magyarországon „teljességgel hitelét vesztett balliberális tábor és lakájmédiája – jobb híján – most az országhatárokon kívül kísérel meg teret nyerni, látványos módon a törvény ellen hangolva a nemzetközi közvéleményt és össztüzet zúdítva az európai elnökséget alighogy átvett Magyarországra, Orbán Viktor néppárti miniszterelnökre és az általa vezetett nemzeti kormányra”. Ebből a támadókampányból kiveszi a részét „az RMDSZ bukaresti pártsajtója és annak tudósítói holdudvara is”.
„Az Új Magyar Szó, valamint a Népszabadság és a Népszava tudósítói, továbbá az Országos Audiovizuális Tanács RMDSZ által kijelölt tagja »szakmányban mocskolják« az Orbán-kormányt, maguk is tápot adva az Európai Unió szintjére emelkedett, nemtelen propaganda-hadjáratnak” – olvasható a közleményben. Kitért arra, hogy kedden az EP liberális frakciója rendkívüli közmeghallgatást tartott Brüsszelben a magyarországi sajtószabadságról.
„A sürgősséggel összehívott rendezvényhez olyan politikai közszereplők adták a nevüket, mint Guy Verhofstadt, a liberális parlamenti csoport elnöke és Neelie Kroes európai adatvédelmi biztos” – fogalmazott Tőkés László. Szerinte a médiabeli monopóliumát elveszítő balliberális hatalmi elit elkeseredett ellentámadásáról van szó a kétharmados Orbán-kormányzat ellenében, mely törvényes úton kíván rendet teremteni és egészséges egyensúlyt kialakítani a közszolgálati médiumok területén.” (Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója elutasítja a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhangzó, „politikailag motivált" vádakat – hangsúlyozta tegnap Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció francia vezetője.
A politikus utalt arra, hogy az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja azt, hogy a törvény összhangban van-e az uniós joggal. A néppárti képviselőcsoport bízik abban, hogy ha a médiatörvény egyes elemeit meg kell változtatni, azt Magyarország meg fogja tenni, miként azt Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette.)
Krónika (Kolozsvár)

Határozott székelyföldi támogatás Kelemen Hunornak
Ésszerű, értelmes és kiszámítható változásra van szükség a Szövetségben – jelentette ki Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter Csíkszeredában, ahol Hargita és Kovászna megye vezetőivel Székelyföld igényeiről, elvárásairól egyeztetett.
„Az elmúlt másfél hónapban a szervezetekkel való egyeztetés során két elv körvonalazódik: az arányosság elve, vagyis a döntéshozatalban a lakosság és a szavazatarány hangsúlyosan jelen van, az egyensúly és a szolidaritás elve” – számolt be Kelemen Hunor. Össze kell egyeztetni az érdekeket ahhoz, hogy a Székelyföld súlyának és erejének megfelelően jelenjen meg az RMDSZ döntéshozatalában, de természetesen a többi RMDSZ – szervezet, régió is méltányos helyet kell kapjon. Kelemen Hunor politikai prioritásnak a régiók átszervezését jelölte meg, éppen ezért az RMDSZ-en belül javasolja a Regionális Önkormányzati Tanácsok létrehozását. „Nekem konkrét javaslataim vannak az alapszabályzat módosítására, például az a lehetőség, hogy a megyei szervezetek társulhassanak. Valós változások ezek, amelyek egyeztetések és tárgyalások eredményei. Olyan székelyföldi csapat van, amellyel számolni kell, és amelyre számítani lehet. Programomban két nagyon fontos szempontot fogalmaztam meg a régióátszervezéssel és Székelyfölddel kapcsolatban: autonómia és gazdasági fejlődés. E két tényező teheti Székelyföldet sikeressé” – mondta el Kelemen Hunor.
„Budapesten, Bukarestben és Brüsszelben mindig lesz olyan ügy, amely a miénknél fontosabb, éppen ezért kell legyen egy hely, ahol a székelyföldi ügy a legfontosabb, a mi ügyünk pedig Székelyföldön lehet a legfontosabb” – mutatott rá Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke, kiemelve, hogy az elmúlt években Hargita, Maros és Kovászna megye önkormányzatai egységesen léptek fel, ezáltal megjelenítve Székelyföldet mint régiót. „Az RMDSZ – alapszabályzat módosítása is beletartozik ebbe a körbe, úgy kell megváltoztatni, hogy az jó legyen azoknak az embereknek, akiket képviselünk, hogy legyen egy olyan struktúra, ahol Székelyföld érdekeit érvényesíteni lehet”– fejtette tovább az egységes fellépés gondolatát Tamás Sándor. Elmondta, a háromszéki szervezet szombaton dönt arról, hogy kit támogat a jelöltek közül, ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja, amely által nemzedékváltást támogat. „Az ötvenes-hatvanas generáció már elvégezte feladatát, a harmincas generációnak még nincs elég tapasztalata, a negyvenes generációnak kell átvenni a stafétát” – fogalmazott Tamás Sándor.
Az elmúlt húsz esztendő a nyelvi jogokról szólt, míg a következő húsz év a régiókról fog szólni, hangsúlyozta Antal Árpád András polgármester, a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, aki szerint ezt figyelembe kell venni, és úgy kell felkészülni a következő évtizedekre. „Hangsúlyosan meg kell jeleníteni Székelyföldet, ennek támogatására ígéretet kaptunk Kelemen Hunor minisztertől, létre fogjuk hozni az RMDSZ székelyföldi szervezetét. Székelyföld-Kolozsvár-Partium tengely mentén kell kialakítani az RMDSZ új struktúráját, a szórványban élők és a csángómagyarok igényeire is oda kell figyelni. Én bízom abban, hogy új lappal tudunk indítani, új pályára kell helyezni az RMDSZ és a magyar kormány, az RMDSZ és Tőkés László kapcsolatát. Fontos, hogy a konszenzust meg tudjuk teremteni, még mielőtt bejegyzésre kerülhetne az új erdélyi párt” – fogalmazott Antal Árpád András. „A nemzedékváltással új RMDSZ születik, én úgy vélem, ezzel a csapattal letettük ennek alapköveit” – jelentette ki a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke.
„Nagyon fontos, hogy az RMDSZ közelebb kerüljön az emberekhez, és ez azt jelenti, hogy növelni kell a területi szervezetek súlyát” – hangsúlyozta Borboly Csaba, a Csíki Területi RMDSZ elnöke. A Hargita megyei tanácselnök úgy látja, az RMDSZ továbbra is erős szervezet, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a magyar szavazók kétharmada támogatja. Ennek az erős szervezetnek pedig autonóm szövetségi elnökre van szüksége. Borboly Csaba reményét fejezte ki, hogy a közelgő kongresszus a békesség kongresszusa lesz. Erdély.ma

Kétpilléres politikát az RMDSZ-ben – interjú Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel
Kelemen Hunor úgy érzi, képes rendezni az RMDSZ viszonyát a Fidesszel
„Képes vagyok a román politikusokat meggyőzni az önrendelkezés jogosságáról”
– Többször is nyilatkozta már, hogy valószínűleg az RMDSZ legnehezebb éve volt a tavalyi, ami elsősorban a gazdasági válságnak, a megszorító intézkedéseknek köszönhető. Miért akar egy ilyen nehéz helyzetben elnök lenni?
– Az RMDSZ ebben a nagyon nehéz esztendőben is vállalkozott arra, hogy része legyen a kormánykoalíciónak. Amikor hosszas belső egyeztetések után, egy év kimaradás után újra belevágtunk a kormányzásba, tisztában voltunk azzal, hogy a megszorító intézkedések szükségszerűek, de népszerűtlenek lesznek. De nekünk soha nem volt kenyerünk a megfutamodás, a felelősség alól való kibújás. Ilyen nehéz időkben kiegyensúlyozott, biztos és határozott vezetésre van szükség. Én az értelmes változás híve vagyok: megtartani, ami működik, és megváltoztatni, amit elhibáztunk. Ezért indulok a szövetségi elnöki tisztségért is.
– Ön szerint mit kell tennie az RMDSZ-nek Székelyföld fejlődéséért?
– Székelyföldnek tömbmagyar jellege miatt különleges szerep jár, ezt székelyföldi emberként és politikusként pontosan tudom. Éppen ezért két pillérre szeretném építeni politikánkat. Az identitás megőrzéséhez elengedhetetlen az autonómia. Azt mondom, hogy képes vagyok román politikusokat meggyőzni az önrendelkezés jogosságáról. Jó esélyeket látok arra, hogy a régiók átszervezése során Székelyföld egységes fejlesztési térséget képezzen, és komoly önállóságot kapjon. Másodsorban válaszokat kell adnunk a megélhetési problémákra. Kongresszusunk után, 2011 közepéig elő kell állnunk olyan gazdasági programmal, amely a székely emberek mindennapi problémáira is megoldásokat kínál.
– Hogyan látja az RMDSZ politikai kapcsolatait idehaza és országon túl, amelyek nem túl fényesek mostanában?
– Meggyőződésem, hogy rendeznünk kell kapcsolatunkat a Fidesszel. Számomra ez nem okoz nehézséget, mert politikai múltamban nincsen semmi, ami a párbeszéd felújítását akadályozná. A magyar kormánypárt vezetőivel a kilencvenes évek elejétől ismerjük egymást, egy nemzedékhez tartozunk, könnyen szót tudunk tehát érteni. Ami pedig a román pártokat illeti, mi mindig egy dolgot tartottunk szem előtt: a romániai magyarságnak nincsenek örök szövetségesei, csak örök érdekei.
– Hogyan látja egy esetleges új, erdélyi magyar párt megjelenését?
– Amennyiben megválasztanak, első dolgom, hogy megkeresem Tőkés Lászlót. Szeretnék vele leülni és megbeszélni a problémákat. Javasolni fogom, hogy keressünk olyan megoldást, amely kizárja új párt alakítását. Befogadó szövetséget akarok, és ebben helye van mindenkinek.
– Székelyföldi emberként, politikusként nem kellene kiemelten foglalkoznia ezzel a térséggel?
– Székelyföldön és Közép-Erdélyben vagy Partiumban közösségeink eltérő demográfiai, gazdasági állapotban vannak. Ezért más módon kell velük párbeszédet folytatnunk. Politikai értelemben azonban sem Székelyföld, sem a többi erdélyi vagy partiumi régió nem életképes egyedül. Azt azonban nem tagadhatom, hogy számomra Székelyföld különleges jelentőséggel bír, hiszen itt születtem, édesapám felsőháromszéki, torjai származású, édesanyámmal együtt ma is itt élnek. Gyerekként minden nyaramat itt töltöttem, ma is minden alkalommal, amikor tehetem, szüleimhez jövök haza, a nyugalmamat mindig Székelyföldön találom meg. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Újítást!
Olosz Gergely háromszéki képviselő bejelentése, miszerint ő is indul az RMDSZ országos elnöki tisztségéért, alighanem az eddigi két pályázó közül a jelenlegi csúcsvezetés bizalmát élvező Kelemen Hunornak kedvez.
Hiszen Tamás Sándor háromszéki RMDSZ- és megyei tanácselnök első reagálása meglehetősen világosan jelzi: a székely megye aligha támogatja saját parlamenti képviselőjét, vagyis Oloszt a szövetségi elnöki tisztségért zajló versengésben. A Kelemen Hunorral és Eckstein-Kovács Péterrel szemben eleve esélytelennek tűnő Olosz ilyen körülmények között a kongresszuson többnyire attól az Eckstein-Kovácstól vesz majd el szavazatokat, aki gyakran másként vélekedett, mint a szövetségi csúcsvezetés, és a szövetség belső parlamentjében, vagyis a Szövetségi Képviselők Tanácsában nem egy ízben bírálta nyíltan a csúcsvezetés ballépéseit.
Mint például a Traian Băsescu államelnök eltávolításáért 2007-ben lezajlott, sikertelen népszavazást. Olosz bejelentése egyben azt is érzékeltetni látszik, hogy Háromszéken – talán általában a székely tömbben? – minimális elvárás az RMDSZ igazi megújulása, és olyan érdekképviseletté, vagy ha így jobban tetszik: politikai tényezővé való átgyúrása, amely nem elmaszatolja, és nem elutasítja, hanem tudomásul veszi és fel is vállalja a székelyföldi, általában a magyar többségű vidékeknek a szórványénál hangsúlyozottabb elvárásait. Is! Például azt, hogy az önrendelkezés ne választási jelszó legyen, hanem mind a magyarság, mind a románság körében a kérdéskörről folytatott párbeszéd révén is jól megfogalmazott, elérendő cél. Például azt, hogy legyen ehhez bel- és külpolitikája.
És például azt, hogy a romániai magyarság egyetlen parlamenti képviseleteként ne (csak) a határon túli magyarságot megtagadó magyarországi, bukott szocialistákkal és szabaddemokratákkal parolázzon, hanem rendezze viszonyát és vállalja fel az előrevivő együttműködést a nemzetegyesítő politikai erőkkel. Ha mindehhez nemzedékváltás kell, ám legyen. De legyen! Mert az RMDSZ akkor fog tudni megújulni igazán, ha elnökét nem irányítják a szövetség oligarchái, akik igen közel járnak már a hatvanhoz, és a munkájukat ők is elvégezték – már aki, már ahogyan. Mert addig minden mai elképzelés villával falra hányt borsó marad.
Benkő Levente. Krónika (Kolozsvár)

Jog a perverzióhoz
Némi privát nyomozással arra a konklúzióra jutottam, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselői – nem kis részben a bukaresti kormánykoalíció tisztségviselői – poharat ürítettek Joseph Daulnak, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének a szavazati joggal feldíszített kettős állampolgárságot megbélyegző nyilatkozata hallatán.
Noha Daul egy kevéssé hihető helyesbítéssel később visszatáncolt, attól még tudjuk, hogy a Fidesz (és az RMDSZ) „pártcsaládjába” tartozó, elzászi – kettős, német–francia kötődésű – politikus származása okán vélt veszélyeket fölfedezni abban, hogy ha egy történelmileg vitatott terület lakói ide is, oda is szavazhatnak. Akkor ugyanis a kialakult határokat, s ezzel egyidejűleg a határokon belüli államok önnön polgárai fölötti joghatóságát teszik kérdésessé.
A dráma színhelye hármas, de mindegyik kötődik a másikhoz. Nem hiszem, hogy nagyot tévedek, ha azt vélem, hogy Daul a Fidesz és pártfogói nyomására állt el a kritikától. Meglehet, azért, mert Orbán és köre a mai napig lebegteti álláspontját arra nézve, hogy vajon a határokon túl élő „újmagyar állampolgárok” rendelkezzenek-e választójoggal.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint csak teljes értékű állampolgárság létezik, tehát azok, akik magyar állampolgársághoz jutnak (a jelenlegi mellé), élvezzék mindazokat a jogokat, amelyekkel a magyarországi állampolgárok rendelkeznek. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke nemrég tett egy nyilatkozatot, amelyben nemcsak friss állampolgáraink választói jogosultsága, hanem választhatósága mellett is kiállt.
Erdélyi politikus barátaim egyike ezzel kapcsolatban előadta, hogy ha ő kettős állampolgárként választható Romániában és az lesz Magyarországon is, elvileg semmi sem állja útját annak, hogy egyidejűleg elnöke legyen a bukaresti és a budapesti parlamentnek is. Sőt, fűzte hozzá, ha Magyarországon is lesz felsőház, amiképp Romániában van szenátus, akkor az esélyei duplájára növekednek, pláne, hogy Budapesten egyesek olyan felsőházban gondolkodnak, ahová nem választás, hanem kinevezés útján kerül valaki, s ebben a körben kvóta illetné meg a határon túliakat.
E barátomnak, amiképp az RMDSZ vezérkarának általában, esze ágában sincs kettős állampolgárságért folyamodni; csak azért támadt kedve viccelődni, hogy érzékeltesse, a választhatóság a legingoványosabb talaj, ahová a Fidesz léphet. Hacsak nem Tőkés Lászlónak szánnának valami pozíciót a magyar Országgyűlésben.
Mivel azonban semmi kedvet nem érzek ahhoz, hogy ebben a témában pamfletet írjak, a végére csak annyi lábjegyzetet tennék, hogy ha a trükkökben páratlanul gazdag Fidesz kitalálná, miként lehetne erdélyi, fel- és délvidéki, továbbá ukrajnai magyar politikusokat szülőhazájukban is meg az anyaországban is parlamenti politikai tényezővé tenni, akkor Európa nemcsak meghökkenne (mint Daul), hanem súlyos ellenlépéseket tenne, mert egy ilyen állapot nemhogy bizarr, de egyenesen perverz fogalommá tenné azt, amit normális körülmények között állami szuverenitásnak nevezünk.
Aczél Endre.
Népszabadság
Új Magyar Szó (Bukarest)

A regionális RMDSZ-szervezetek létrehozását szorgalmazzák
Rábólintott a héten az RMDSZ szabályzatmódosító bizottság arra a módosító indítványra, mely szerint lehetőséget teremtenének a regionális RMDSZ-szervezetek létrehozására. Ma Csíkszeredában tanácskoztak az RMDSZ székelyföldi vezetői, az ülésen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó jelölt is részt vett.
A tanácskozáson arról született politikai döntés, hogy lehetőséget kell biztosítani egy partiumi, egy közép-erdélyi és egy székelyföldi regionális RMDSZ-szervezetet létrehozásának, hiszen a helyi ügyeket helyi szinten kell megtárgyalni. Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök megkeresésünkre elmondta, a mai egyeztetés eredménye szerint 2-3 megyei szervezet társulása révén lehetne létrehozni egy regionális szervezetet, amelyre azért lenne szükség, mert a régiók saját problémáikat jobban ismerik, és a helyi érdekeket is jobban lehetne így érvényesíteni.
Tamás Sándor továbbá elmondta, a szombaton sorra kerülő Háromszéki Állandó Tanácson dől el, hogy a Kovászna megyei RMDSZ kit támogat a szövetségi elnöki tisztséget megpályázó három jelölt közül. Elmondta, a más megyék esetéből okulva mindhárom jelöltet meghívták az ülésre, így Kelemen Hunornak, Eckstein-Kovács Péternek és Olosz Gergelynek egyaránt lehetőséget adnak programjuk bemutatására, miután a testület eldönti, kinek nyújt támogatást. Mint ismeretes, a korábbi MKT-k hol Kelemennek, hol Ecksteinnak nem nyújtottak lehetőséget a programjuk bemutatására.
A mai, csíkszeredai ülést követő sajtótájékoztatón Tamás Sándor hangsúlyozta, hogy ő személy szerint Kelemen Hunort támogatja. „Az ötvenes-hatvanas generáció már elvégezte feladatát, a harmincas generációnak még nincs elég tapasztalata, a negyvenes generációnak kell átvenni a stafétát” – fogalmazott a háromszéki tanácselnök. (hírszerk.) Transindex.ro

Édler András: a szomszéd fiát támogatjuk?
Erős hangnemben bírálta a szövetség csúcsvezetőségét és a háromszéki szervezet vezetőségét Édler András az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője. Édler kifogásolja, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége és a szervezet egész apparátusa azért dolgozik, hogy Kelemen Hunort előnyös helyzetbe hozzák. A sepsiszentgyörgyi képviselő mai sajtótájékoztatóján kifejtette nem demokratikus, hogy január 26-ig lehet benyújtani az elnöki tisztségre való jelöléseket, de több szervezet már eldöntötte, hogy Kelemen Hunort támogatja.
„Hogyan lehet eldönteni ezt a dolgot mielőtt a jelölés lezárult volna? Számomra egyértelműen látszik, hogy ez az eljárás nem demokratikus. Az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi csúcsvezetés minden áron át akarja vinni az akaratát. Ezt az „akaratát”, ha meg kell nevezni, úgy hívják, hogy Kelemen Hunor. Ennél súlyosabb az, hogy a cél elérése érdekében nem számítanak az eszközök, akár zsarolásról, megfélemlítésről is beszélhetünk. Ilyen visszajelzések is vannak. Ki kell mondani ezeket a dolgokat. A demokrácia szabályai között demokratikus verseny kell legyen, mindenki egyforma esélyt kell kapjon. Sokan nem értik az RMDSZ területi szervezete elnökének azt a kijelentését, hogy nem a saját jelöltjét támogatja. Ki kell mondani őszintén, hogy ez nincs rendben. Ha példával szeretnék élni olyan ez mintha egy apa azt mondaná: fiam én nem téged szeretlek, hanem a szomszéd fiat” – fejtette ki Édler András sepsiszentgyörgyi képviselő.
A háromszéki RMDSZ szombaton dönt arról, hogy melyik elnökjelöltet – Kelemen Hunort, Eckstein Kovács Pétert vagy Olosz Gergelyt – támogatja a szövetségi elnöki tisztségre jelentkezők közül.
Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma

Ütemterv a tanügyi törvényért
A tanügyi törvény alkalmazásáról szóló cselekvési ütemtervet dolgozott ki az RMDSZ ügyvezető elnöksége, Takács Csaba ügyvezető elnök, Király András államtitkár, Pásztor Gabriella oktatási államtanácsos és Lakatos András ügyvezető alelnök.
A követendő cél az, hogy az elkövetkező nyolc hónapban a törvény gyakorlatba ültetéséhez szükséges 50 kormányhatározatot és a hozzávetőleg 100 miniszteri rendeletet olyan formában kell kidolgozni és elfogadtatni, hogy azok a lehető legjobban szolgálják az anyanyelvű oktatást. Ennek megvalósítása érdekében tanácskozni fognak a magyar nyelvű oktatásban érdekelt szervezetekkel, intézményekkel, hatóságokkal, és már január folyamán munkamegbeszéléseket kezdeményeznek. Szabadság (Kolozsvár)

Időpontot kell kérni
Két hete működik a nagyváradi Demokrácia Központ. Azóta megközelítőleg ezerötszázan fordultak meg a Széles (ma Menumorut) utca 23. szám alatti irodában, tudtuk meg Nagy József Barna irodavezetőtől.
A legtöbben azért térnek be hozzájuk, hogy érdeklődjenek: a saját családjukban milyen iratokra van szükség a magyar állampolgárság igényléséhez. Az irodavezető hangsúlyozta, hogy a házastársi viszony nem elégséges, mindenki a vér szerinti rokonságában kell bizonyítsa, hogy volt magyar állampolgár. Az iroda továbbá segít a formanyomtatványok kitöltésében is, és ha minden rendben van, egy összesített mappát kap kézbe az igénylő. Ezek a szolgáltatások ingyenesek, tudtuk meg, az udvarban működő fordítóiroda és fényképészet szolgáltatásai azonban nem, csupán a papírok intézésének megkönnyítése végett működnek ezek a központ mellett. Aki akarja, ott helyben lefordíttathatja az eredeti iratokat, illetve elkészíttetheti a szükséges igazolványképet. Természetesen bármelyik másik, a román igazságügyi minisztérium által elismert hivatalos fordító által lefordított iratok is megfelelnek. Eddig 150 dossziét zártak le, amivel az igénylők a magyarországi anyakönyvvezetőkhöz vagy a konzulátusra mehetnek.
A demokráciaközpontokban összeállított dossziék egytől egyig megfelelnek az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges feltételeknek, tudtuk meg az irodavezetőtől, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az RMDSZ is felvállalta a segítségnyújtást, a szövetség által terjesztett tájékoztató füzetben több helytelen információ is szerepel. Például abban a benyújtandó okiratok között szerepel az érvényes útlevél vagy a személyazonossági igazolvány, amit nem kell leadni, csak az igénylő személy igazolására szolgál a dosszié átvételekor a magyarországi anyakönyvi hivatalban. Vagyis pontos tájékoztatésért forduljanak a demokráciaközpontokhoz az érdeklődők, és ne máshonnan (például a szomszédtól) informálódjanak a szükséges okiratokról – tanácsolta Nagy József Barna, aki elmondta, hogy jónak tartja a Bihar megyei RMDSZ által felkínált ingyenes fordítási és fényképkészítési lehetőséget, sőt szerinte ezt egész Erdélyben így kellene tenni.
A megyeszékhely demokráciaközpontjában amúgy most már csak előjegyzéssel fogadják az érdeklődőket. Az első napokban ugyanis olyan sokan érdeklődtek, hogy csak így tudták elkerülni a torlódást. Mint Nagy elmondta, aki most kér időpontot személyesen vagy telefonon, azt csak egy héttel későbbre tudják előjegyezni. Az irodában dolgozók kapacitása ugyanis véges, és mindenkire kell időt szánjanak. Az idősebbeknek segítenek az adatlapot kitölteni, illetve az otthon kitöltötteket is átnézik, ellenőrzik az adatokat, tehát legalább fél órát kell számítani egy-egy személyre. A helységneveknek például hivatalos román és magyar megnevezését is feltüntetik az adatlapon, illetve fontos, hogy aki például 1942-ben született Nagyváradon, vagy mondjuk 1916-ban Belényesben, az tulajdonképpen Magyarországon született. Mint az irodavezető mondta, nehéz elhitetni és megértetni az emberekkel, hogy ezt így kell feltüntetni az adatlapon. A magyar állampolgárság megszerzése nem nemzetiségfüggő, de kitétel, hogy az illető minimális szinten beszélje a magyar nyelvet, vagyis azok kaphatnak magyar állampolgárságot, akik igazolni tudják, hogy felmenőjük valamikor magyar állampolgársággal rendelkezett. A legtöbb Bihar megyében született személy esetében elegendő, ha 1945 előtti irattal rendelkeznek, de például a Belényes környékén születetteknek korábbi – 1921 előtti – dokumentumokra van szükségük. Ha nincs az illető birtokában felmenőinek keresztlevele, halotti bizonyítványa, az anyakönyvi hivatalokban lehet azokat kikérni, vagy az egyházak nyilvántartásaiban szereplő bármilyen irat: keresztelési, elhalálozási stb megfelel. Javasolják amúgy, hogy apai ágon vezessék le a rokonságot az igénylők a névazonosság miatt, anyai ágon levezetve szükségesek a házassági levelek is, melyek igazolják a rokonságot. Csak az 1945. január 20-a előtti iratok megfelelőek, aki például pár nappal később született, már annak is kell korábbi dokumentum.
A kérelem benyújtása után legalább három hónap a feldolgozási idő, amennyiben pedig hiányos lenne az iratcsomó, úgy a hatóságok értesítést küldenek arról az igénylő által megadott címre, hogy pótolhassa. Két hete működik a nagyváradi Demokrácia Központ. Azóta megközelítőleg ezerötszázan fordultak meg a Széles (ma Menumorut) utca 23. szám alatti irodában, tudtuk meg Nagy József Barna irodavezetőtől.
A legtöbben azért térnek be hozzájuk, hogy érdeklődjenek: a saját családjukban milyen iratokra van szükség a magyar állampolgárság igényléséhez. Az irodavezető hangsúlyozta, hogy a házastársi viszony nem elégséges, mindenki a vér szerinti rokonságában kell bizonyítsa, hogy volt magyar állampolgár. Az iroda továbbá segít a formanyomtatványok kitöltésében is, és ha minden rendben van, egy összesített mappát kap kézbe az igénylő. Ezek a szolgáltatások ingyenesek, tudtuk meg, az udvarban működő fordítóiroda és fényképészet szolgáltatásai azonban nem, csupán a papírok intézésének megkönnyítése végett működnek ezek a központ mellett. Aki akarja, ott helyben lefordíttathatja az eredeti iratokat, illetve elkészíttetheti a szükséges igazolványképet. Természetesen bármelyik másik, a román igazságügyi minisztérium által elismert hivatalos fordító által lefordított iratok is megfelelnek. Eddig 150 dossziét zártak le, amivel az igénylők a magyarországi anyakönyvvezetőkhöz vagy a konzulátusra mehetnek.
A demokráciaközpontokban összeállított dossziék egytől egyig megfelelnek az egyszerűsített honosítási eljáráshoz szükséges feltételeknek, tudtuk meg az irodavezetőtől, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az RMDSZ is felvállalta a segítségnyújtást, a szövetség által terjesztett tájékoztató füzetben több helytelen információ is szerepel. Például abban a benyújtandó okiratok között szerepel az érvényes útlevél vagy a személyazonossági igazolvány, amit nem kell leadni, csak az igénylő személy igazolására szolgál a dosszié átvételekor a magyarországi anyakönyvi hivatalban. Vagyis pontos tájékoztatésért forduljanak a demokráciaközpontokhoz az érdeklődők, és ne máshonnan (például a szomszédtól) informálódjanak a szükséges okiratokról – tanácsolta Nagy József Barna, aki elmondta, hogy jónak tartja a Bihar megyei RMDSZ által felkínált ingyenes fordítási és fényképkészítési lehetőséget, sőt szerinte ezt egész Erdélyben így kellene tenni.
A megyeszékhely demokráciaközpontjában amúgy most már csak előjegyzéssel fogadják az érdeklődőket. Az első napokban ugyanis olyan sokan érdeklődtek, hogy csak így tudták elkerülni a torlódást. Mint Nagy elmondta, aki most kér időpontot személyesen vagy telefonon, azt csak egy héttel későbbre tudják előjegyezni. Az irodában dolgozók kapacitása ugyanis véges, és mindenkire kell időt szánjanak. Az idősebbeknek segítenek az adatlapot kitölteni, illetve az otthon kitöltötteket is átnézik, ellenőrzik az adatokat, tehát legalább fél órát kell számítani egy-egy személyre. A helységneveknek például hivatalos román és magyar megnevezését is feltüntetik az adatlapon, illetve fontos, hogy aki például 1942-ben született Nagyváradon, vagy mondjuk 1916-ban Belényesben, az tulajdonképpen Magyarországon született. Mint az irodavezető mondta, nehéz elhitetni és megértetni az emberekkel, hogy ezt így kell feltüntetni az adatlapon. A magyar állampolgárság megszerzése nem nemzetiségfüggő, de kitétel, hogy az illető minimális szinten beszélje a magyar nyelvet, vagyis azok kaphatnak magyar állampolgárságot, akik igazolni tudják, hogy felmenőjük valamikor magyar állampolgársággal rendelkezett. A legtöbb Bihar megyében született személy esetében elegendő, ha 1945 előtti irattal rendelkeznek, de például a Belényes környékén születetteknek korábbi – 1921 előtti – dokumentumokra van szükségük. Ha nincs az illető birtokában felmenőinek keresztlevele, halotti bizonyítványa, az anyakönyvi hivatalokban lehet azokat kikérni, vagy az egyházak nyilvántartásaiban szereplő bármilyen irat: keresztelési, elhalálozási stb megfelel. Javasolják amúgy, hogy apai ágon vezessék le a rokonságot az igénylők a névazonosság miatt, anyai ágon levezetve szükségesek a házassági levelek is, melyek igazolják a rokonságot. Csak az 1945. január 20-a előtti iratok megfelelőek, aki például pár nappal később született, már annak is kell korábbi dokumentum.
A kérelem benyújtása után legalább három hónap a feldolgozási idő, amennyiben pedig hiányos lenne az iratcsomó, úgy a hatóságok értesítést küldenek arról az igénylő által megadott címre, hogy pótolhassa.
Freund Emese. Reggeli Újság (Nagyvárad)

EMNT: „Ez nem autonómia”
Megkezdődött az egyeztetés a romániai magyarság számára engedményeket tartalmazó tanügyi reform gyakorlati alkalmazásáról a román kormánykoalíció tagja, az RMDSZ kezdeményezésére. A törvényt ugyanakkor bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – írta internetes oldalán hétfőn az Új Magyar Szó.
A bukaresti napilap beszámolója szerint a romániai kisebbségeknek, köztük a magyarságnak az eddigiekhez képest kedvező változásokat hozó romániai tanügyi reform hatékony alkalmazása érdekében cselekvési ütemtervet fogadott el hétvégi tanácskozásán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöksége. A tervek szerint a magyar oktatásért felelős tisztségviselők, a miniszterelnök-helyettesi hivatal és az oktatási minisztérium oktatásért felelős szakemberei, a megyei tanfelügyelőségek magyar nemzetiségű tanfelügyelői, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője, valamint az RMDSZ oktatásügyi kérdésekkel foglalkozó szenátorai január 20-án egyeztetnek a feladatokról Brassóban.
Ezt követően – az ütemtervnek megfelelően – Marosvásárhelyen tárgyalnak a megyék, megyei jogú városok, a városok magyar önkormányzati vezetői és a magyar iskolaigazgatók a reform feltételeiről és következményeiről. A román alkotmánybíróság által január 4-én alkotmányosnak talált törvény értelmében a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven tanulhatnak a román nyelv és irodalom kivételével. Ezeket külön tanterv szerint és külön tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek.
A jogszabály szerint a kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. Az egyetemi oktatásban a nemzeti kisebbségek számára biztosított az anyanyelvű képzés alapszinten, a mesteri és a doktori képzésben, valamint a továbbképzésben is. Az új oktatási törvényt ugyanakkor bírálja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), mivel az nem a kisebbségi oktatás autonómiáját szabályozza, csupán a tanügyi rendszert decentralizálja, illetve bizonyos nyelvi és oktatási jogokat ad – jelentette ki Toró T. Tibor az EMNT hét végi választmányi ülésén. „Értékeljük, hogy létrejött az oktatási törvény, bár ebben a formájában 10-15 évvel ezelőtt is megszülethetett volna. Le kell szögezni, hogy ez a törvény nem járul hozzá a kisebbségi oktatás autonómiájához, csak a zömében magyarok lakta vidékek tanintézményei kapnak nagyobb szabadságot: ez nem autonómia” – idézte az Új Magyar Szó az EMNT ügyvezető elnökét. MTI, Erdély.ma

Az RMDSZ elnökjelöltjei a budapesti kormánnyal való viszonyról
Ki lesz az RMDSZ új elnöke azután, hogy a februári kongresszuson Markó Béla elbúcsúzik a tizennyolc éve tartó elnökségtől? S bár hivatalosan január 26-áig jelentkezhetnek az elnökjelöltek, a szervezeten belüli kampány már elkezdődött. Egyelőre három jelölt jelez- te szándékát, hogy megméretik a szövetségi elnöki tisztségért.
A hétvégén a székelyföldi szervezetek jelentették be: Kelemen Hunort támogatják. ettől függetlenül Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely is versenyben marad, mert ha nem is sikerül más területi szervezetek támogatását megszerezni, akkor is elég ezer-ezer RMDSZ-tag ajánlása, hogy a kongresszusi választáson indulhassanak.
A versenyhelyzet egyre újabb témákat hoz az elnökjelöltek kampányába, következésképpen a szövetség megújulási törekvésébe. Várható tehát a szövetség szervezeti szabályzatának módosítása, a szövetség demokratizálása, az autonómiatörekvés, és újabban a budapesti kormányhoz való viszony rendezése.
Ez utóbbi kérdést Olosz Gergely tette kampánytémává, aki szerint lehetetlen, hogy az RMDSZ egyenlő távolságra legyen Gyurcsánytól és a nemzetegyesítő Orbántól, így közeledni kell a Fideszhez. Ezt vallja a másik két jelölt is, Kelemen Hunor a közös generációhoz való tartozását hangsúlyozza a Fidesz politikusaival, míg Eckstein-Kovács Péter a Tusványos állandó vendégeként a Fidesz barátjának érzi magát. Erdély.ma

Mélyrepülés
Még nem zárult le a jelentkezések határideje, bő egy hónap még az RMDSZ kongresszusáig, el sem kezdődött a valódi kampány, de máris igen erős ellentétek ütköztek ki az amúgy rendkívül egységesnek, összetartónak hitt szövetségben.
A pilóta távozni készül, úgy tűnik, menet közben rázkódik a gép, és közben folyik a dilemmázás, ki vegye át az irányítást: segédpilótája, aki eddig is figyelte munkáját, tőle tanulta a mesterség csínját-bínját, vagy esetleg az utastérben tartózkodók közül valaki, akinek szintén van jogosítványa az égi manőverekhez, de megtörténhet, más utat választ, módosít a stíluson, esetleg kockáztat is kicsit a gyorsabb célba érésért. Szóba kerül egy harmadik gépvezető is, akinek tapasztalatait, tudását, jó szándékát kérdőjelezik meg, s akit a fegyelmezett, biztos repüléshez szokott legénység a pilótafülke közelébe sem akar engedni. Folyik a lökdösődés, élesedik a vita.
Találó volt a HKT-n is elhangzott hasonlat az irányításra váró repülővel és a pilótaülés megkaparintásáért hadakozó gépvezetőkkel. Kiderült az is, bár minden verseny alapkövetelménye lenne az esélyegyenlőség, ebben az esetben ez bizony hibádzik. A hivatalosan is megjelölt utód élvezi a teljes támogatást, rendelkezésére áll az RMDSZ apparátusa, egyengetik útját, minden szavát közvetítik a hivatalos hírcsatornák, a másik kettőnek azonban hatalmas erőfeszítéseket kell tennie, hogy eljuttassa információit a közvéleményhez, no meg azokhoz, akik szavaznak majd a kongresszuson. Nehezen megmagyarázható az is, a demokrácia melyik szabálya alapján vonták meg az induláshoz szükséges támogatást a háromszéki jelölttől. Kinek miért jó akadályozni versenybe szállását? Nem bíznak a csúcsvezetés által kiszemelt meggyőző erejében, a kongresszusi küldöttek tisztánlátásában? Nem hiszik, hogy az RMDSZ-szervezetek delegátusai képesek a legmegfelelőbbet kiválasztani?
Sok mocsok felszínre került az elmúlt napokban, pedig még igencsak az elején járunk a kampánynak. Volt nyomásgyakorlás, megfélemlítés, megkezdődött a pénztárcákban, bankszámlákon kotorászó vádaskodás, a hálószobába kukkolás, a magánélet kifürkészése. Nem nyíltan, titokban, alattomos eszközökkel kiszivárogtatva az egyiket vagy másikat vádló, sértő értesüléseket. Egymásnak feszülnek immár azok is, akik még hűek maradtak az RMDSZ-hez, szekértáborok körvonalazódnak egyre élesebben. S mindemellett előtűnnek azok a demokratikusnak cseppet sem nevezhető gyakorlatok, amelyeket eddig elsősorban a külső ellenfelekkel szemben használtak a szövetség vezetői.
Rázkódik hát a gép, egyre veszélyesebben, elkezdődött a mélyrepülés, s félő, mire elérkezünk a február végi kongresszushoz, nemcsak a pilótajelöltek becsülete, tekintélye nyirbálódik rojtosra, de maga a jármű is széteshet, vagy olyan mélyre süllyed, ahonnan már nem tudja felemelni, pályára állítani a frissen megválasztott elnök, legyen bármilyen tapasztalt irányító vagy jól kiképzett segédpilóta. Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés: impertinens az RMDSZ
Szavazatokat akar vásárolni az RMDSZ azáltal, hogy ingyen fordítja le az érdeklődőknek a könnyített honosításhoz szükséges okmányokat – véli Tőkés László. Répás Zsuzsanna emlékeztetett: a magyar állam az EMNT-vel állapodott meg az együttműködésről.
Mérhetetlen impertinencia az RMDSZ részéről, hogy megkérdőjelezi az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány közt létrejött szerződést, amelynek alapján az EMNT demokrácia-központjaiban kérhetnek hiteles információt a magyar állampolgárságot igénylő erdélyiek – jelentette ki a Krónika kérdésére Nagyváradon Tőkés László, az EMNT elnöke.
Mint arról beszámoltunk, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ingyen kívánja a dokumentumok fordítását elvégeztetni, illetve az igényléshez szükséges fotókat elkészíttetni, s a szervezet ügyvezetője, Szabó Ödön korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a demokrácia-központ hálózatának költségeiből az összes erdélyi magyar dokumentumait le lehetne fordíttatni. Tőkés László szerint az RMDSZ szavazatszerzésre használja fel az ügyet. „Már odáig mentek, hogy pénzért akarják megvásárolni a szavazókat” – fogalmazott.
Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár, a Magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának vezetője a pénteken, a váradi demokrácia-központban megtartott sajtótájékoztatón kérdésünkre azt válaszolta, a magyar állam a procedúrát ingyenessé tette, a járulékos költségeket pedig nem szabad összekeverni a központok létével. Kijelentette: örült, amikor Tőkés László fölajánlotta segítségét az ügyben, hiszen az egyszerűsített honosítási folyamat talán a legbonyolultabb államigazgatási feladat.
„Ezért nem tartom fair dolognak, hogy a demokrácia-központok költségeit és egyéb igényeit összekapcsolja ezzel a folyamattal” – vélekedett. Aláhúzta: mind a központok, mind a magyar államigazgatás ingyen végzi a honosítással kapcsolatos munkáját, és ingyen biztosított képzést az itt dolgozók számára. Ugyanakkor emlékeztetett: a magyar kormány megállapodást írt alá az EMNT-vel a segítségnyújtásról, és leszögezte: azokban a dossziékban, amelyeket itt állítanak össze, már semmi hiba nem lehet.
Tőkés László hozzátette: Szabó Ödön kijelentése azért is sántít, mert a demokrácia-központok nem elsősorban azért jöttek létre, hogy az állampolgársági procedúrában segítsenek, ám most ezt az ügyet is felvállalták. Tőkés ugyanakkor felvetette: az EMNT-nek levelet kellene intéznie az RMDSZ vezetőségéhez, hogy a viszonyokat tisztázza
Nagy Orsolya. Krónika (Kolozsvár)

Fogy a magyar

Kérdéses a Mátyás-szobor újraavatásának időpontja
Szőcs Géza a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára személyes véleménye szerint az RMDSZ-kongresszus utáni időpontra kellene halasztani a magyar és román közpénzekből restaurált, kolozsvári Mátyás-szoborcsoport újraavatását.
A Szabadság kolozsvári napilap megkeresésére Szőcs Géza úgy nyilatkozott, február 27-e és március 14-e is felmerült, mint lehetséges időpont, ám a helyzet tisztázásáig a tárcája kivár.
A Romániai Kulturális Minisztérium sajtóosztálya szerint a szaktárca legutóbb két időpontot is javasolt a leleplezésre, szem előtt tartva azt, hogy a javasolt dátumok tartalommal és jelentéssel bírjanak a magyar közösség számára. Így a szaktárca január 22-re, vagyis a Magyar Kultúra Napjára, vagy február 23-ra, Mátyás király születésnapjára időzítette volna a leleplezést. Azonban Füzes Oszkár magyar nagykövet csütörtökön közölte Kelemen Hunorral, hogy a magyar kormánynak január 22-e nem megfelelő időpont. A sajtóosztály szerint a Szőcs által említett február 27-i, illetve március 14-i dátum egyike sem merült fel az egyeztetések során, azonban a február 27-i dátum nem megfelelő a romániai tárcának, hiszen ezen a napon zajlik az RMDSZ kongresszusa, ahol Kelemen Hunor művelődési tárcavezetőnek részt kell vennie.
Ami a március 14-i dátumot illeti, kései időpont, hiszen a szobor műszaki átadása november végén már megtörtént, így a kolozsváriakkal szemben sem lenne méltányos ekkorra időzíteni az újraavatást.
(Transindex) Nyugati Jelen (Arad)

Ászok tánca
Anno a Román Kommunista Párt kongresszusai előtt már hetekkel túlcsordultak az újságokban a különböző helyi szervezetek, vállalatok, mifenék szövegei, hogy támogatják Nicolae Ceauşescu elvtárs újraválasztását blabla ésatöbbi. Nem volt ellenjelölt, de bizti azért kellett, mert izgult szegény.
Most naponta olvasom, hogy az RMDSZ-szervezetek sorban jelentik be előre, a február végi kongresszus előtt, hogy Kelemen Hunor megválasztását támogatják. Most két ellenjelölt is van, csak tudnám, ki izgul jobban: Markó, hogy politikájának folytatója legyen az utódja, vagy Kelemen Hunort szeretnék megfosztani az álmatlan éjszakáktól.
Nem értem, mi haszna ennek a bejelentősdinek, ami az idősebb generációk hátán szerintem igencsak borzolja a szőrszálakat. Ha a kongresszust azért (is) kell összehívni, hogy új elnököt válasszon az RMDSZ, akkor miért nem ott dől el, a programbeszédek elhangzása után, ki örökli Markó székét? A megyei küldötteknek elég idejük lenne eldönteni, hogy egységesen szavaznak valakire, vagy mindenki saját belátása szerint dönt. Ha pedig előre tudni, ki lesz az új elnök, akkor minek kongresszus, hisz annak sava-borsa az elnökválasztás? Nem lenne olcsóbb egy belső, internetes szavazást szervezni? Vagy küldje be futárpostával minden megyei szervezet a borítékját a névvel. Vagy ne küldjön semmit, elég, ha a választmányi ülésen helyben, egyemberként megtapsolják kiszemeltjüket. Az pedig elolvassa a másnapi újságban, aztán ha lefutottak a gyűlések, helyet cserél Markó Bélával.
Szóval, nekem furcsa ez a módszer, emlékezetem szerint akkor sem volt ilyen, amikor két jelölt is indult a tisztségért. Azért hívták össze a kongresszust most (is), hogy a küldöttek OTT szavazzanak, döntsenek.
Szerintem az első ilyen túlbuzgóságra Markó vagy Kelemen vagy akárki a hájlájfból leszólhatott volna a megyei szervezeteknek, hogy gyerekek, már ne röhögtessük magunkat, legalább kifele ropjuk végig a tangót, ahogy kell, szorosan egymáshoz simulva. Persze, sejtem én, startból le akarták törni Eckstein vagy Olosz szarvát, nehogy azt képzeljék, egyáltalán letehetik a lasztit a tizenegyes pontra. Jobb előre biztosra menni, megkenni minden kenyeret vajjal, nehogy a meglepetések kongresszusa legyen az idei.
Kár, mert ezek nélkül is Kelemen Hunornak volt-van a legnagyobb esélye, Eckstein későn rajtolt, és az elmúlt években elásta magát a Szövetségben, Olosz pedig még ennyire sem aktivált, hangját sem hallatta.
Hát, akkor javaslom, legalább mi, kakasülőn táborozók játékból kezdjünk el izgulni, vajon ki lesz az RMDSZ új elnöke?
Mert majd március 1-jétől az új elnök számára vége a játéknak, és ha véletlenül bármit eljátszik, arra rámegy inge, gatyája.
Irházi János. Nyugati Jelen (Arad)