Marosvásárhely polgármesteri széke sem kevesebb egy miniszteri posztnál – nyilatkozta Borbély László, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Értékelte azt a gesztust, hogy az MPP nem indítottak ellenében valakit. Találkozott az MPP Maros megyei szervezetének vezetőivel. Szerinte nem meghátrálás, hogy miniszteri székből a polgármesteribe ül. Eddig nem jöttek befektetők Marosvásárhelyre, nem volt olyan pályázat, ami uniós pénzeket hozhatott volna a városnak. A város belesüllyedt a hazugságokba és ígérgetésekbe. Borbély szerint a neve garancia lehet Brüsszelben is, hogy a kapuk kinyíljanak Marosvásárhely előtt. /Lokodi Imre: Ami a bársonyszéknél is fontosabb. Interjú Borbély László miniszterrel, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Nem ültek tárgyalóasztalhoz az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a 23,07 százalékos magyar lakosságú Szilágy megyében, így a két szervezet jelöltjei külön listákon méretkeznek meg. A megegyezés elmaradása miatt román pártok megkörnyékezték az MPP-t, alpolgármesteri mandátumokat ígérve, a polgáriak azonban visszautasították ezt a fajta együttműködést, jelezte Papp Lajos Szilágy megyei MPP-elnök, a párt megyei tanácselnökjelöltje számolt. Szerinte az RMDSZ-en múlt a megegyezés elmaradása, nem álltak szóba az MPP képviselőivel. Olyan település is volt, ahol az MPP kampányakcióját a helyi RMDSZ-es alpolgármester leállította, szekus besúgóknak nevezte őket. Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke szerint a megállapodás az MPP kései megalakulásán múlt, az áprilisban összeállított RMDSZ-jelöltlistákat semmiképp sem módosíthatták. Az RMDSZ Szilágy megyei területi szervezete 25 településen indít polgármesterjelöltet, 30 településen pedig teljes tanácsosi listákkal pályázik. Az MPP 6 polgármesterjelöltet indít, azokon a településeken, ahol az RMDSZ is állított jelöltet. Az MPP 11 településen kívánja bejuttatni képviselőit az önkormányzati képviselő-testületbe. Sarmaságon, a magyar többségű községben várhatóan az RMDSZ-es Dombi Attila és az MPP-s Kovács Ottó kerül a második fordulóba. Szoros küzdelem várható Haraklányban is, ahol az RMDSZ jelöltje, Dobrai Ferenc Domokos Ibolyával méri össze népszerűségét. A megyei tanácselnöki mandátumért az RMDSZ-es Csóka Tibor és az MPP-s Papp Lajos is versenybe száll, a felmérések szerint azonban a jelenlegi elnök, Tiberiu Marc (Szociáldemokrata Párt) a legesélyesebb. Mind az MPP, mind az RMDSZ állított ugyanakkor megyei tanácsosi jelöltlistát is. /Gyergyai Csaba: Hasonló célok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

A székelyföldi borvíz- és fürdőkultúrát bemutató múzeum nyitotta meg kapuit május 21-én a Székelyudvarhelyhez tartozó Szejkefürdőn. A helyi önkormányzat által létrehozott létesítményben a témakörhöz kapcsolódó használati tárgyakat, írásos dokumentumokat, nagyméretű dokumentumfotókat, ásványokat, a vidék növényvilágát, az ásványvíz-képződés folyamatát szemléltető ábrákat láthatnak az érdeklődők. A borvízmúzeum gondolata tíz éve vetődött fel, mondta Zepeczáner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, köszönetet mondva Szász Jenő polgármesternek az ötlet felkarolásáért. A rendezvényen meghívottként jelen volt Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke, illetve Bunta Levente, a megyei önkormányzat elnöke, az RMDSZ székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje is. /Pengő Zoltán: Borvízmúzeum Szejkefürdőn. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Két év alatt három millió euróval gyarapodott Szász Jenőnek, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének a vagyona – írta a Transindex hírportál összehasonlítva az MPP elnök 2006-os és az idei vagyonnyilatkozatát. A dokumentum nyilvános, Szász a Hargita megyei tanácselnöki tisztségre való jelentkezéskor adta le azt, de a nyilatkozat nem érhető el a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal honlapján. Szász Jenő egy-egy csíkszeredai és székelyudvarhelyi telekkel gazdagodott, amit feleségével együtt fele-fele arányban birtokol. Az MPP szerint a Transindex „folytatja azt a lejárató hadjáratot, amelyet az RMDSZ évek óta művel politikai versenytársának vezetőjével szemben”, majd arra kéri a portált, hogy amennyiben az MPP elnökére vagy bármely más tisztségviselőjére nézve terhelő adójogi vonatkozású adatok birtokában van, forduljon a nyomozó hatósághoz. /Mennyivel gyarapodott Szász vagyona? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Az MPP sajtóirodája szerint a Transindex portál feltételezésekre és vélelmekre alapozva folytat lejárató hadjáratot. A portál Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének az érdekeltségi körébe tartozik, és a közelmúltban Gyurcsány Ferenctől kapott Szabad Sajtó díjat. Nyolc telekkel és egy házzal gazdagodott 2004 óta Borboly Csaba is, aki az RMDSZ színeiben pályázik a Hargita megyei tanácselnöki tisztségre. Borboly a családtagjaitól vásárolt, illetve kapott adományként tekerőpataki, tordátfalvi és bencédi föld- és erdőterületeket. Ezek összterülete meghaladja a 13 hektárt, 2007-ben vásárolt ugyanakkor negyedhektáros csíkszeredai belterületet. Édesapja 2004-ben egy 55 négyzetméteres tekerőpataki lakóházat is adományozott a politikusnak, akinek a bankbetétjei mintegy tízezer euróra rúgnak. /Gazda Árpád: Gazdagodó politikusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 22-én Budapesten. – Fontos, hogyan vélekednek a magyarországi politikusok, de nekünk kell eldöntenünk, hogy merre megyünk, mert a mi életünkről van szó, és ennek a következményeit is mi viseljük. Az RMDSZ nem kért sem magyarországi, sem európai politikust, hogy kampányoljon a párt mellett – hangsúlyozta. /Markó ellenzi a Fidesz korteskedését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Első körben megnyeri a választásokat Antal Árpád, az RMDSZ polgármesterjelöltje Sepsiszentgyörgyön – derül ki a politikus által bemutatott felmérésekből, amelyek szerint a megyei tanácsos-jelöltek rangsorában szintén RMDSZ-es jelölt, Tamás Sándor áll az élen. A Kovászna megyei szintű közvélemény-kutatás szintén az RMDSZ-nek kedvez: az RMDSZ megyei tanácsos-jelöltjeire 52,83, az MPP-re 21,07, a román választási szövetség közös listájára pedig 21,3 százalék szavazna. Borbély László marosvásárhelyi jelölt népszerűségéről készült közvélemény-kutatás, de ennek eredménye nem publikus. /I. J., Cs. P. T. : Antal Árpád nyerésre áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Miközben az RMDSZ-es parlamenti képviselők a kampánnyal vannak elfoglalva, és önkormányzati tisztségbe való megválasztásuk foglalja le őket, a bukaresti parlamentben olyan törvények születnek, amelyek jelentősen befolyásolhatják az erdélyi magyarság ügyét – hívta fel a figyelmet sajtótájékoztatóján Kovács István, az MPP megyeitanácselnök-jelöltje, utalva Márton Árpád RMDSZ-es képviselő korábbi nyilatkozatára. Most a képviselők nem azzal foglalkoznak, amivel a választók megbízták. Ellenjelöltje, Tamás Sándor nyilatkozataira utalva elismerte, szaktudásra valóban szükség van az önkormányzati vezetésben, de ilyen ismeretekkel ő is rendelkezik. /Farkas Réka: Nem elég a bürokratikus szaktudás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Több mint háromszáz tag és szimpatizáns vett részt Kézdivásárhelyen az MPP által szervezett lakossági fórumon. Jelen volt Kovács István megyei tanácselnök-jelölt, Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke, Kis Boldizsár Svájcban élő nemzetközi jogász, a berni egyetem tanára, az autonómiaformák szakértője, Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármesterjelöltje, továbbá az MPP helyi és megyei önkormányzati képviselőjelöltjei.,,Erkölcsi megújulást, Székelyföld területi autonómiáját és értékeit megőrző erős Székelyföldet akarunk. Eljött az ideje a rendszerváltásnak, eljött az ideje annak, hogy ne csak szavazzunk, hanem válasszunk is” – hangzott el. Az egypártrendszer már a múlté – mondotta Kovács István –, majd elmarasztalta az RMDSZ csúcsvezetőségét az elrabolt tizennyolc esztendőért. Számon kérte az RMDSZ-től a kisebbségi törvénytervezetet és a magyar egyetem ügyét. Kis Boldizsár Svájchoz hasonlította Székelyföldet, Erdélyt, azt is elárulva, hogy a nyugati országokban a turisztikából élők félve tekintenek erre a régióra, mert tudják, milyen értékek vannak itt. A fórumon Kósa Lajos, Debrecen polgármestere volt a kampánygyűlés vezérszónoka. /Iochom István: Lakossági fórum Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Törvényes a magyar nyelvű választási plakátok kifüggesztése – állapította meg a Központi Választási Iroda (BEC), amely helyet adott az RMDSZ óvásának. Az RMDSZ a Temes Megyei Választási Iroda korábbi döntését fellebbezte meg. Markó Béla RMDSZ-elnök budapesti sajtóértekezletén természetesnek nevezte, hogy a választási bizottság visszautasította a temesvári óvást az RMDSZ plakátjaival szemben. „Erdélyi különböző régióiban még mindig szembesülnünk kell a román nacionalizmussal” – jegyezte meg. /BEC: törvényes a magyar plakát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Az eltelt tizennyolc év alatt először mérkőzhet meg Marosvásárhely polgármesteri székéért két, szinte egyformán erős magyar, illetve román nemzetiségű politikus. A sokáig fele-fele nemzetiségi megoszlású városban néhány éve a románság javára billent át az etnikai mérleg. A 2000-es és 2004-es választások eredményei, valamint az elmúlt hónapokban végzett közvélemény-kutatások alapján Dorin Florea jelenlegi polgármesternek elméletileg több esélye lenne, mint kihívójának, Borbély Lászlónak. Mindezek ellenére az RMDSZ jelöltje bízik abban, hogy sikerül összefognia a marosvásárhelyi magyarságot és megnyernie a románság egy részét. Dorin Florea első sikerét Fodor Imre expolgármester legyőzésével szerezte 2000-ben, amikor az RMDSZ jelöltjének mintegy 180 szavazata hiányzott ahhoz, hogy már az első fordulóban megnyerje a választásokat. A második menetben a helyi románság szinte egy emberként sorakozott fel az akkori prefektus mögé, aki háromezer vokssal gyűjtött többet, mint Fodor. A 2004-es ismétléshez Dorin Floreának egy forduló is elég volt ahhoz, hogy Kelemen Atillát mintegy 15 ezres szavazatkülönbséggel győzze le. Jelenleg sokan gyengének ítélik meg az RMDSZ kampányát. Borbély László jelölésével mind a Bölöni László indulását szorgalmazó MPP-sek, mind a Csegzi Sándort támogató városi körzetek képviselői megbékültek. /Szucher Ervin: Párharc a városért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Borbély László miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje szerint elsősorban a város eddig elhanyagolt helyeinek a rehabilitációja szükséges, kevés a gondozott zöldövezet. A másik nagy, megoldásra váró gond a közlekedés rendezése. Parkolóházakat kell építeni, ki kell szorítani a főtérről a gépkocsiforgalmat. Borbély legfontosabb teendője a beruházások vonzása lenne. /Szucher Ervin: Másként, mint elődjei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Két szervezet mérkőzik a magyar szavazók bizalmáért, egyik pártnak /MPP/, másik szövetségnek /RMDSZ/ nevezi magát. A párt szövetséget szeretne kötni minél többekkel, lehetőleg az egész népcsoporttal, de csak pártként tudta üggyel-bajjal bejegyeztetni magát, ráadásul azt is négyéves vesszőfutás után. A szövetség verejtékes ígérgetéssel valamikori szavazói és hitele visszahódításán munkálkodik. 1989 végén nem pártként, hanem a romániai magyarság önigazgatási óhajának talaján született meg a Szövetség, egy teljes társnemzeti társadalomalkotás igényével. Rendes alsó- és felsőházzal, jogszabály-alkotói felhatalmazással, lentről felfelé építkezéssel és egységes irányítással. A teljes rabságból kilépő erdélyi magyarság és nemzetrész kötött akkor szövetséget, s kezdte építeni a maga különlétét. Az állam újjáépítésében ugyanis elképzelhető volt – és ma is az – egy belső magyar önrendelkezés. Azonban a Szövetségre és népére rossz napok vártak. A magyarság számára megállt az idő, az 1995-ös tanügyi törvény például (de nem csupán az) gyalázatosabb volt a réginél. Még mindig a kezdeteknél tartanak. A közvetlen elnyomást felszámolták, azonban a polgári másodrendűséget generáló rendszer fennáll, az asszimilációs nyomás kivédésére elégtelenek az eszközök. Sem egyetem, sem kulturális autonómia, sem kisebbségi törvény. A Szövetséggel nemhiába bontották fel sokan a szövetséget. A pártszerűvé szűkült Szövetség és a pártformában jelentkező, korlátokat levető önépítés igénye közötti választás napja közeledik, írta B. Kovács András. /B. Kovács András: A Párt és a Szövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 23./

Nemcsak az arra kijelölt helyeken, hanem fatörzseken, fenyőágakon is dúl a plakátháború Székelyföldön. Az MPP plakátjait a Gyimesekben, az RMDSZ-éit a Bucsin-tetőn szegezték fenyőfákra ismeretlen tettesek. Szász Jenőék cáfolják az éjszakai gerillaplakátolás vádját, az RMDSZ kampánystábja provokációra gyanakszik. Az RMDSZ országos kampánystábjának közleménye szerint több Hargita megyei településen Borboly Csabának, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltjének plakátjait “brutálisan, késsel, kaszával vágják, kaszabolják szét az MPP aktivistái és szimpatizánsai”. A Bucsin tetőtől alig pár kilométerre, a Gyergyószentmiklóst Parajddal összekötő úton RMDSZ-es plakátok vannak több fenyőfán. /Plakátháború fatörzseken. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Egykori jussát visszakérő nyolcvankét hóstáti gazda közül hetvenötnek hagyta jóvá kérelmét május 22-én a Kolozs megyei földosztó bizottság. Az 1989-es rendszerváltozás óta ez volt az első alkalom, hogy a Kolozsvár piacait egykoron terményeikkel ellátó kiváló hóstáti kertészek visszaigénylési kérelmeiről a földtörvényt alkalmazó testület pozitívan döntött. A megyei földosztó testület tagja, Csoma Botond jogász, RMDSZ-es városi tanácsos reményét fejezte ki, hogy a döntést követően a folytatás is ennek megfelelő lesz, és az erdőfelekiek mellett a hóstáti gazdák visszaigénylési kérelmei is megoldódnak. Földjüket az 1946-os kommunista hatalomátvételt követően kobozta el az állam, 1952-ben létrehozta a Palocsay Rudolf (1900–2000) kolozsvári kertész vezetésére bízott, és az általa ismertté vált kertészeti állomást. Ennek a területéből kellene visszakapniuk a hóstátiaknak. /Benkő Levente: Győzhet a közakarat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

Gróf Károlyi Sándornak, a Rákóczi-szabadságharc egyik legmarkánsabb személyiségének állítottak szobrot május 22-én Szatmár megyében, Erdődön, az erdődi vár bástyájának tövében. A helyi önkormányzat által felállított alkotás Radu Ciobanu szatmárnémeti szobrász munkája. A várat Károlyi Sándor építtette újjá az 1700-as években, a kastélyhoz fűződő egyik legnevezetesebb esemény: 1847-ben ennek kápolnájában esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. „Károlyi Sándor a szabadságharc egyik legellentmondásosabb személyisége volt, viszont a mából visszatekintve sokkal inkább a reálpolitikust kellene benne látnunk, semmint az árulót. Ő a békéért harcolt” – méltatta a hajdani grófot a szoboravatón Ovidiu Duma, Erdőd polgármestere. /Babos Krisztina: Szobor Károlyinak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./ Szakács Imre alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje szerint jobb lett volna, ha a Petőfi és Szendrey Júlia-emlékmű tervezett szeptemberi szoboravatója után leplezik le Erdődön Károlyi gróf szobrát, de a békesség miatt ők is eljöttek, és elhelyezték a szervezet koszorúját. /Sike Lajos: Román himnusz Károlyinak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Paprikás volt a hangulat az újonnan megjelent Bukaresti Magyar Újság bemutatóján május 21-én, a bukaresti Petőfi Művelődési Társaság székházában. Árvay Zsolt, a társaság elnöke kifogásolta, hogy a Budai Richárd bukaresti RMDSZ-szervezeti elnök finanszírozásában megjelenő havilap első száma az ő beleegyezése nélkül tünteti fel kiadóként a társaságot. Budai Richárd elmondta, azért tüntette fel kiadóként a társaságot az elnök beleegyezése nélkül, mert a társaság igazgatótanácsának kétharmada tudott a döntéséről. A vallási, kulturális és ifjúsági témákkal is foglalkozó lap két oldalt szentelt az RMDSZ fővárosi és kerületi tanácsosjelöltjeinek bemutatására. A lap példányait, a civil szervezetekkel és az egyházzal közösen elkészített adatbázis alapján, kétezer bukaresti magyar családnak küldik el postán. A sajtóhibáktól hemzsegő kiadvány javítása érdekében Budai az ÚMSZ szerkesztőségéhez akar fordulni. /O. M. : Bukaresti Magyar Újság, gyermekbetegségekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Tíz napig látta vendégül Brassó a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált. Szinte senki nem tudott erről a rendezvényről, amit kétévente, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hathatós támogatásával, más-más városban szerveznek meg. A magyar sajtó hozta a hírt, egy-egy lap a programot is, de a potenciális közönséghez, a helybéli román színházlátogatókhoz nem jutott el a hír. A jegypénztár előtt nem volt tolongás. Akik estéről estére eljöttek, azok maximum negyvenen lehettek. Két stúdióelőadást leszámítva, nem volt teltház. Nagyon ritkán jöttek el színészek és rendezők, akik végignézték kollégáik előadását. Szakújságírók sem képviseltették magukat. Valószínűsíthető, hogy az interetnikai fesztiválok kizárólag Zsehránszky Istvánon állnak vagy buknak. Ő az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának helyettes államtitkára, szervező és színházkritikus. Ennek a kizárólagosságnak vannak előnyei és hátrányai is. Előny, hogy minden második évben megszerezheti hozzá a támogatást. Azonban semmilyen válogatás nem határozta meg az interetnikai fesztivál jellegét. A sok esetlegesség miatt arra nem marad idő, hogy valamilyen karaktert adjanak az éppen soron következő seregszemlének. A fesztivál jó alkalom volt egy újabb tanácskozás megszervezésére az új színházi törvény alkalmazási szabályairól. Kovács Attila, a Brassó Megyei RMDSZ elnöke utalt rá: jó lenne, ha Brassónak lenne magyar színháza. Házy Bakó Esztert kitüntették a jó szervezésért. A Szatmári Északi Színház Harag György Társulata A bárónő és a komorna című előadással volt jelen, Szilágyi Regina rendezésében. Béres László gyergyószentmiklósi Yerma-előadása, mellett a székelyudvarhelyi Yerma (rendező Csurulya Csongor) is szerepelt, a Figura Stúdió Színház kortárs orosz szerző, Vaszilij Szigarev darabját, a Fekete tejet mutatta be Brassóban, a Nagyváradi Állami Magyar Színház Az őrült és az apáca című előadást, a Csíki Játékszín meseelőadással jelentkezett, Budaházi Attila dramatizálásával és rendezésében a Trapitival. Kiemelkedő előadás volt a brassói fesztiválon a tavaly alapított Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című produkciója. A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye Ibsen Nóráját mutatta be Patkó Éva rendezésében. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház két előadással szerepelt. /Hegyi Réka: IV. Interetnikai Színházi Fesztivál – Brassó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelveiből részleteket hozott a Szabadság. Az RMDSZ célja a kezdeményező és szolgáltató önkormányzatok kialakítása és fenntartása Románia magyarlakta településein. Az RMDSZ önkormányzati választási programjának három alappillére a decentralizáció, a modernizáció és az autonómia. A jövő önkormányzatának minőségi ügyintézést kell nyújtania, és hozzá kell járulnia a helyi fejlesztés megvalósításához. Az önkormányzatok elősegítik az erős polgári társadalom létrejöttét, a vidéki társadalom versenyképességét. Célszerű lenne a prefektus jogkörének leszűkítése, a törvényesség ellenőrzésére való korlátozása. A kulturális igazgatóságoknak át kellene kerülniük a megyei önkormányzatokhoz. Fontos az információs társadalom kiszélesítése. – Együttműködés az egyházzal a szociális gondozó, oktatási, kulturális, gazdasági és szövetkezeti – intézmények létrehozására. Az autonómia a nemzeti közösség joga, amelyet identitása védelmének kibontakoztatása, fejlesztése és megőrzése érdekében gyakorol. Az RMDSZ az autonómiaformák – beleértve a területi autonómiát is – jogi megfogalmazását és törvényhozás útján való érvényesítését kívánja elérni. /Kezdeményező és szolgáltató önkormányzatokat! Az RMDSZ önkormányzati választási programjának alapelvei (Részletek) = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Értetlenül állok Markó Bélának Fidesz-ellenes megnyilvánulásai előtt, mint ahogy Tőkés László független EP-jelölt kampánya idején is értetlenséggel fogadtam azt a pártunk ellen intézett támadást, amire az RMDSZ elnöke ragadtatta magát – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A politikus Markó azon kijelentését kommentálta, miszerint a magyarországi pártoknak nem lenne szabad befolyásolniuk az itteni választókat. – A Fidesz nem pártokat és nem személyeket támogat, hanem értékeket, programokat. Erről szólt az elmúlt 20 évünk, most is így viszonyulunk az erdélyi politikához. Bízom abban, hogy az erdélyi magyar politika rendezni tudja azokat a belső szervezeti és személyi problémákat, amelyekkel küszködik. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az erdélyi magyar politika eredményesen tudja ennek a közösségnek hosszú távú érdekeit képviselni – nyilatkozta a fideszes politikus. /Nem pártokat, hanem értékeket támogat a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje nyílt levélben köszöntötte a Sepsiszentgyörgyre látogató Orbán Viktort. Antal Árpád leszögezte: Székelyföldön az önkormányzati választások talán már fontosabbak a helyi közösségek életében, mint akár az országosak, mert a székely autonómia ügyét csakis erős és elkötelezett önkormányzati háttérrel lehet sikerre vinni. A román pártok a szélsőséges politikai alakulatokkal is összefogtak a magyar jelöltek ellen. Így történt ez Háromszéken is. Tavaly novemberben kevesen hitték, hogy az európai parlamenti választások során mind az RMDSZ, mind Tőkés László független jelölt mandátumot szerezhet a magyar szavazók mozgósításával. „Ez mégis sikerült, többek között a te sodró erejű, mozgósító jelenlétednek köszönhetően” – írta Antal. Most azonban a román összefogás jelöltje okozhat meglepetést, mert tizennyolc év után először, elveszíthetik a magyarok Háromszék vezetői tisztségét. Antal azt kéri, hogy Orbán Viktor minél nagyobb választási részvételre buzdítsa nemzettársait. /Orbán Viktort Antal Árpád is köszönti. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

A közvélemény-kutatások alkalmasak a választók manipulálására, elbizonytalanítására. Az RMDSZ minap közzétett felmérése szerint Háromszéken, győzelemre áll mind a szövetség, mind tanácselnök- és polgármesterjelöltje. Ezzel a közléssel az RMDSZ híveit megerősíti, az ellentábort összezavarja. /Simó Erzsébet: A közvélemény-kutatás és a győzelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Újabb felháborító kezdeményezéssel állt elő a Nagy-Románia Párt: törvénytervezetet készítenek elő, amelynek értelmében hatalmas pénzösszeggel jutalmaznák azokat a románokat, aki Hargita vagy Kovászna megyében szándékoznak letelepedni. A trianoni békediktátum óta minden eszközzel segítették a magyar vidékek elrománosítását. Módszeresen, először a magyar határ közelében lévő kb. 200 kilométer szélességű, a hajdan még magyar többségű, Szamártól Aradig húzódó zónában sikerült megfordítaniuk az etnikai számarányokat, majd fokozatosan kelet felé haladtak. A kommunista diktatúra évei alatt az erőszakos iparosítással, a munkaerő-telepítéssel történt az elrománosítás, olyannyira sikeresen, hogy például Marosvásárhelyen a románok aránya elérte az ötven százalékot. A rendszerváltás után nem állt le a folyamat, csak lelassult. Most új eljárásokkal, cégek telepítésével, ingatlanok és területek felvásárlásával, nagy létszámú csendőrség, katonaság beköltöztetésével, püspökség és apácarendek létesítésével próbálják felborítani az etnikai arányokat. Székelyföld két megyéje most már nyílt célpontjává vált a román nacionalizmusnak. Az RMDSZ eddig nem foglalkozott ezzel a súlyos problémával. A Magyar Polgári Párt felvállalta az autonómiáért való küzdelmet. A Székely Nemzeti Tanács arra kérte fel az RMDSZ-t és az MPP-t is, hogy olyan jelölteket állítsanak, akik felvállalják az autonómia-igény kinyilvánítását. /Fülöp D. Dénes: Románokat telepítenének Hargita és Kovászna megyébe. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), Erdély. ma, máj. 24./

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Tamás Sándor képviselő, az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje és Lőrincz Zsigmond kovásznai polgármesterjelölt május 23-án akácfacsemetéket ültetett Kovásznán. Lőrincz Zsigmond polgármesterjelölt ismételten megemlítette a környezetvédelmi miniszternek a város szennyvízcsatornájával és a csomakőrösi szemétteleppel kapcsolatos gondokat. Korodi elmondta, hogy a környezetvédelmi tárca által Kovásznának juttatott pénzügyi támogatásból el lehet kezdeni az új szennyvízcsatorna kiépítését, és megígérte Lőrincznek, hogy a választások után kiegészítik a támogatást. /Bodor János: Csemeteültetés zöldminiszterrel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

A Magyar Polgári Párt (MPP) kovásznai szervezete nyilvános közvitára hívta Lőrincz Zsigmondot, az RMDSZ polgármesterjelöltjét Zsuffa Leventével, az MPP polgármesterjelöltjével. A kovásznai RMDSZ közleményben válaszolt a meghívásra, melyben leszögezték: ,,Jelöltünk nem zárkózik el az érdemi vitától, de az MPP polgármesterjelöltjét nem tartja méltó vitapartnernek. Zsuffa Levente polgármestert jól ismerjük, ismerjük munkamódszereit, temperamentumát, az elmúlt nyolc év alatt számtalanszor megtapasztaltuk ellenszenvét szervezetünkkel szemben. Nem hisszük, hogy az MPP színeibe öltözve jelleme kicserélődött volna. Felidézzük a négy évvel ezelőtti kampány eseményeit, amikor az RMDSZ hívta vitára az akkor függetlenként induló Zsuffa Leventét, aki az okfejtésben alulmaradva, magyarázat nélkül hagyta el a vita helyszínét. ” /Bodor János: A kovásznai RMDSZ elutasította a vitát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./

Sírokat takarított május 23-án Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője és Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő a Házsongárdi temetőben. A két politikus, és a temető-látogatást kezdeményező Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete a műemlék-jellegű sírkert jelentőségére akarta felhívni így a figyelmet. A Házsongárdi temető válságos állapotának rendezése kiemelt helyen szerepel az MPP Kolozs megyei szervezetének programjában. Németh Zsolt megkereste egyik őse, Kriza János unitárius püspök, balladagyűjtő sírját is. /Séta a Házsongárdi temetőben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnöknek Pro Urbe kitüntetést adományoz Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester. Az RMDSZ-es városvezető a kitüntetést Orbánnak „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásában megnyilvánult, elévülhetetlen érdemeiért adományozza”. Az oklevelet Ráduly a hétvégén Csíkszeredába látogató Orbánnak a Jakab Antal Tanulmányi Házban sorra kerülő Egyház – Közösségépítés – Autonómia című konferencia alkalmából kívánja átnyújtani. A Magyar Polgári Párt meghívására a hétvégén Orbán felkeresi Sepsiszentgyörgyöt és Székelyudvarhelyt is. Az MPP-nek Csíkszeredában is van polgármesterjelöltje, Papp Előd volt RMDSZ-es alpolgármester személyében. /Versengés Orbán kegyeiért? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

A DKMT Eurorégió – a kisebbségek eurorégiója című rendezvény keretében a Temes megyei RMDSZ közös reggelire invitálta a romániai és a szerbiai Bánságban élő kisebbségek képviselőit. Megjelent többek között a vajdasági Tóthfalu küldöttsége is Bata Ferenc polgármester vezetésével. „A Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Napjai alkalmából szervezett rendezvényünkkel arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a határokon átnyúló együttműködés létrejöttében és működtetésében kiemelkedő szerep jutott a három országban élő kisebbségeknek. ” – hangsúlyozta Halász Ferenc RMDSZ-elnök. /Pataki Zoltán: A Magyar Házban reggeliztek a bánsági kisebbségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozott május 23-án Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencia első napját követően. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak egymással. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese elmondta: azért volt fontos ez a találkozó, mert létrejöhetett a szakfolyóiratok közötti együttműködési megállapodás. Csorba szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. Dorin Matei, a Magazin Istoric főszerkesztője is úgy látja, hogy a közös történelemkönyvnek meg kell születnie. – Itt az ideje annak, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a Bukarestben megrendezett magyar-román történészfórumon. /Román-magyar történésztalálkozó kezdődött Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kolozsvár modernkori öröksége címmel Elkán György volt Kolozs megyei főépítész tartott előadást május 23-án a Klausen kávéházban, ahol ismét László Attila RMDSZ-es polgármesterjelölt töltötte be a házigazda szerepét. A 20–25 évvel ezelőtti kincses városban elkezdődött a kommunista ideológia szellemét idéző nagy lakónegyedek építése. Kevesebb a zöldövezet, a visszaszolgáltatások következtében gyakran az eredeti rendeltetésüktől eltérő célt szolgálnak az ingatlanok, megváltozott a közlekedés. /Kolozsvár modernkori öröksége. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./