Nem iktatta a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv és a Star Rádió a Magyar Polgári Párt (MPP) arra vonatkozó kérvényét, hogy biztosítsanak számára műsoridőt politikai jellegű műsoraikban a választási kampány idején. Akárcsak 2004-ben, idén sem tudja a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv-ben és a Star Rádióban hallatni a hangját az RMDSZ ellenzéke. A Ferenczy Károly, Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor sógorának a tulajdonában lévő tévé- és rádióadónál először arra hivatkozva tagadták meg a kérvények iktatását, hogy nem tudják, lesznek-e politikai műsoraik. Amennyiben a két adó nem hajlandó megadni a törvény által biztosított jogot, panaszt tesznek az Országos Audiovizuális Tanácsnál (CNA). A két sajtóorgánum 2004-ben hasonlóképp járt el Szász Jenő polgármesterjelölt esetében, amiért a CNA bírságot rótt ki rájuk. /Pengő Zoltán: Cenzúra áldozata az MPP. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Nagyváradon tart a Festum Varadinum, a nagyváradi és a partiumi magyarság kulturális ünnepe, egymást érik a kulturális rendezvények április 20-tól 27-ig. Tizedik alkalommal rendezték meg az Apáról fiúra című hagyományőrző népi mesterekkel való találkozást. A Kanonok sor benépesült, Jakabffy Emma, a Pro Familiae Alapítvány vezetője elmondta, sikeresnek ítéli az idei rendezvényt. Megnyílt a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) reklámgrafika szakos hallgatóinak tárlata A Holnap városa címmel, az intézmény székházában. A kiállított képek pályázatra készültek, amelyet a budapesti székhelyű Academia Humana Alapítvány hirdet meg minden évben. Az alapítványt Wagner Nándor nagyváradi származású szobrászművész emlékére alapították 1998-ban, azzal a céllal, hogy ápolják a művész hagyatékát. A Festum Varadinum hagyománya tizenhét esztendőre tekint vissza, amikor a négy történelmi egyház – a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius –, valamint az RMDSZ létrehozta a Varadinum Kulturális Alapítványt, azzal a céllal, hogy minden évben kulturális rendezvénysorozatnak adjon életet. /Partiumi tavaszi zsongás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Az RMDSZ leadta területi szervezeteinek az összes jelöltlistát – nyilatkozta Kovács Péter, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke. Az MPP bejelentette legfontosabb székelyföldi jelöltjeit. A Hargita Megyei Tanács elnöki tisztségéért Szász Jenő elnök száll versenybe, akinek az RMDSZ-es Borboly Csabával kell megmérkőznie, Kovászna megyében az RMDSZ-es Tamás Sándor parlamenti képviselőnek az MPP-s Kovács István unitárius lelkésszel és Vajda Lajos független magyar jelölttel. Az MPP Maros és Szilágy megyében is indít jelöltet. Előbbiben Tőkés András lesz az RMDSZ-es Lokodi Edit Emőke versenytársa a megyei tanács élére, a szilágysági magyarok szavazataiért pedig az RMDSZ-es Csóka Tibor mellett Papp Lajos, az MPP helyi szervezetének elnöke is küzdeni fog. Székelyföldön minden nagyvárosban állított saját jelöltet az MPP. Csíkszeredában Pap Előd, Kézdivásárhelyen Rácz Károly, Székelyudvarhelyen Orbán Árpád, Gyergyószentmiklóson Mezei János, Székelykeresztúron Farkas Csaba és Sepsiszentgyörgyön Csinta Samu képviseli majd az MPP színeit polgármesterjelöltként. Markó Béla az RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ a decentralizációra, az erdélyi települések modernizációjára és infrastrukturális fejlesztésére, valamint az autonómiára helyezi a hangsúlyt a választási kampányban. Az RMDSZ és az MPP közötti versenyről elmondta: négy évvel ezelőtt is kemény harcra készültek a felek, csak akkor a MPP nem saját, hanem a Népi Cselekvés listáin szerepelt. Markó szerint sok helyen az MPP listáira olyan emberek kerültek, akik veszítettek az RMDSZ-es előválasztáson. /B. T. : A szórványban is megoszlanak majd a magyar szavaztok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Szász Jenő, az MPP elnöke bejelentette: Székelyudvarhelyen a polgármester-választáson az MPP Orbán Balázst, a Civitas Alapítvány igazgatóját jelöli, Csíkszeredában pedig Papp Elődöt. Csíkszeredában városi tanácsosnak az MPP 24 jelöltet indít, míg a Hargita Megyei Tanácsba egy 35 jelölt nevét tartalmazó listát állítottak. Szász Jenő szerint a demokrácia Székelyföldön 38 napos, mert ennyi ideje sikerült bejegyezni a Magyar Polgári Pártot. /Jelöltlisták: senki többet. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az RMDSZ Borboly Csabát, az MPP Szász Jenőt indítja a Hargita megyei tanács elnöki tisztségéért. Borboly Csaba nyújtotta be a Hargita megyei önkormányzati 38 jelöltet tartalmazó RMDSZ listáját, kifejtette, a jelöltlistán felkészült, tenni akaró emberek vannak, akik jobb életet szeretnének biztosítani a közösség számára, amelyben élnek. Szász Jenő MPP-elnök bejelentette, hogy indul a választáson Hargita megye tanácsa elnöki tisztségéért, állandó kapcsolatot kíván fenntartani a megye román közösséggel is. Ismertették az MPP Hargita megyei tanácsosi jelöltlistát, az első helyeken Szász Jenő, Sebestyén Csaba, Beder Tibor, Árus Zsolt, Thamó Csaba, Papp Kincses Emese és Vajna Imre neve olvasható. Bemutatták a párt csíkszeredai jelöltjeit is. A polgármesteri székért Papp Előd száll versenybe, a tanácsosi lista első helyein pedig Szondy Zoltán, Papp Előd, Soós Szabó Klára, Szikszay László és Bíró Dénes szerepel. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ és az MPP polgármesterjelöltjei mellett három független jelölt is ringbe száll. Kontesveller József, tisztségben lévő RMDSZ-es alpolgármester bejelentette, függetlenként indul az önkormányzati választáson. /Éjfélkor lejárt a jelöltállítási határidő. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Van igény alternatívára, azonban „a Magyar Polgári Párt nem jobb, nem profibb, nem erősebb, nem szebb és nem okosabb, mint az RMDSZ” – szögezte le a lap főszerkesztője. A jelöltállítás folyamata megmutatta a „polgáriak” korlátait. A magját olyan személyek alkotják, akik kiszorultak az RMDSZ-ből. /Salamon Márton László: Az alternatíva igénye. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Nyilvánosságra hozta a Magyar Polgári Párt Kovászna megyei tanácsi listáját. A megyei önkormányzati versenyben teljes, 38 nevet tartalmazó névsorral száll versenybe az MPP, a tanácselnöki tisztségre Kovács István unitárius lelkész pályázik. A megyei tanácsban a jelöltek listáját Fazakas Tibor közgazdász-vállalkozó vezeti, őt követi Fekete Károly állatorvos, Gazda József író, tanár, Fülöp Csaba orvos, Szilágyi Sándor Róbert mérnök-vállalkozó, Tulit Attila tankönyvszerkesztő, Kulcsár Terza József jogász, Benedek Eszter fogorvos, Bartha Sándor mérnök-vállalkozó, Csog Ignác vállalkozó, Bándi Imre tanár, Nagy András gyógyszerész, Furu-Székely Imola jogász, Benedek Barna vadgazdálkodási mérnök és Máthé István szerszámlakatos. Sepsiszentgyörgy városban az önkormányzati helyekért 27 fős listával száll versenybe az MPP. Polgármesterjelölt Csinta Samu, a tanácstagok névsorát Gazda Zoltán vezeti. /Farkas Réka: Leadta jelöltlistáit az MPP. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Saját bevallása szerint RMDSZ-es beavatkozás miatt lépett vissza az Arad megyei Tőzmiske községben Szabó Beáta, a Magyar Polgári Párt (MPP) egyik tanácsosjelöltje. A listán az ötödik, utolsó helyen álló, bejutásra esélytelen Szabó Beáta kérte nevének törlését a jegyzékből. „Az RMDSZ részéről kerestek meg, és jelezték, hogy vonjam vissza a jelölésemet, egyúttal pedig a pártból is lépjek ki, különben viselnünk kell a következményeket” – közölte Szabó Beáta. Hozzátette, nem akarja kockáztatni férje, Szabó Attila állását – aki a községhez tartozó Simonyifalván iskolaigazgató. Matekovics Mihály, az Oktatási Minisztérium nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója kereste meg a jelölés ügyében a Szabó családot. Arra a kérdésre, hogy az MPP-ben szerepet vállaló Szabó Beáta férjének lesz-e emiatt bántódása, leszögezte: „Ilyesmi fel sem merülhet, Szabó Attila Arad megye egyik legjobb iskolaigazgatója”. /Benkő Levente: Megfenyegették az MPP jelöltjét? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen a kolozsvári rendőrkapitányságon az a két magyar fiatal, akit etnikai hovatartozásuk miatt megvertek Kolozsvár belvárosában. A két fiatalember azután fordult a nyomozó szervekhez, hogy sikerült megszerezniük a törvényszéki orvosi látleletet, amit a verés napján nem kaphattak meg, az ortodox virágvasárnap miatt. A lelet szerint az egyik fiatal négy-öt, míg a másik, orrsövényrepedést szenvedett fiú nyolc-kilenc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. László Attila Kolozs megyei RMDSZ elnök felhívta a lakosság figyelmét, ne hallgassák el a hasonló eseteket, hogy együttesen léphessenek fel. /Feljelentették ütlegelőiket a magyarverés áldozatai. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az Európai Bizottsághoz fordult április 22-én Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselő a kolozsvári magyarverések ügyében. Az RMDSZ-es politikusok levelükben a nacionalizmus újabb romániai térhódítására hívták fel a figyelmet. „Fennáll a veszély, hogy újból előretör a Kárpát-medencében az ultranacionalizmus. Az uszító és bántalmazó magatartás provokációt jelent a kisebbségek és mindazok számára, akik a békés együttélés folytatásában érdekeltek” – olvasható levelükben. A nacionalizmus felerősödése miatti aggodalmát fejezte ki Markó Béla RMDSZ-elnök is. /Az EB-hez fordultak a magyarverések ügyében. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

A magyar igazolvánnyal rendelkezők kaphassanak ingyenes magyar vízumot, térítsék vissza nekik a már kifizetett vízumdíjakat – ezt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kulturális és oktatási albizottsága kezdeményezi a kormánynál. Elvárják a magyar kormánytól, hogy növelje a csángó oktatási program támogatását, emellett a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével és az RMDSZ-szel közösen dolgozzanak ki programot a csángóföldi magyarok nemzeti identitásának megmentésére. /Ingyenes vízumot kér a KMKF. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Mivel Szász Jenő nem indul a polgármesteri tisztségért, bárki nyerjen is, Székelyudvarhelynek mindenképpen csak jobb lesz – jelentette ki Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje. Komolyan veszi a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjét, Orbán Árpádot. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke az RMDSZ színeiben indul a megyei tanácselnöki székért. Elmondta, megyei önkormányzati elnökként az úthálózat, valamint a tömegközlekedés fejlesztésére fordítana különös figyelmet, emellett szeretné ösztönözni a munkahelyteremtést és javítani a kórházak felszereltségét. A jelölt szerint „székely újjászületésre” van szükség ahhoz, hogy a Székelyföld autonóm egységgé váljon. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke Gyergyószentmiklóson bemutatta Weil Gyulát, az RMDSZ helyi polgármesterjelöltjét. Az udvarhelyi önkormányzati választás Székelyudvarhelyen nem korlátozódik MPP–RMDSZ-párharcra, színre lépett ugyanis egy harmadik, alternatív csoportosulás Zöld Párt néven. A csoportosulás Kolumbán Gábort, a Sapientia Egyetem oktatóját, a megyei önkormányzat volt elnökét tekinti mentorának. /Jánossy Alíz, Pengő Zoltán: Székely újjászületés? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt /MPP/ Szatmár megyei szervezeteinek vezetősége az utóbbi időszakban megejtett kétpárti egyeztetéseken született döntésekről közös sajtónyilatkozatot adott ki. A MPP a helyhatósági választásokon külön megyei tanácsosi, illetve városi tanácsosi listát állít Szatmárnémetiben, ellenben nem indít sem a szatmárnémeti polgármesteri tisztségre, sem pedig a Szatmár megyei tanácselnöki tisztségre saját jelöltet, hanem támogatja az RMDSZ jelöltjeit, felkérve választóit, szavazzanak az RMDSZ jelöltjeire. Az MPP a felerősödő nacionalista események miatt döntött így: a Szatmár megyei tanácselnöki tisztség megszerzéséért indított független jelölt célja ki a kisebbségek, elsősorban a megyei magyarság döntési súlyának csökkentése. A külön listák indítása ellenére mind az RMDSZ, mind pedig az MPP a választási kampányban nem egymás ellen, hanem a megye érdekében fog harcolni. /Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, Hegedűs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke: Az RMDSZ és az MPP Szatmár megyei szervezeteinek sajtóközleménye. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 24./

Az RMDSZ számos jelenlegi polgármestere, önkormányzati képviselője függetlenként vagy a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben száll versenybe a helyhatósági választásokon. Legtöbben az előválasztásokon elszenvedett vereség miatt döntöttek így, annak ellenére, hogy előzőleg írásbeli ígéretet tettek, miszerint nem indulnak a szövetség ellen. A legismertebb Vajda Lajosnak, a Kovászna megyei tanács alelnökének az esete, aki azzal indokolta döntését – függetlenként pályázza meg a megyei tanácselnöki tisztséget –, hogy folytatni szeretné az elkezdett projekteket. Döntése miatt az RMDSZ megvonta tőle a politikai támogatást, és az alsó-háromszéki szervezet ügyvezető alelnöki tisztségéről is le kellett mondania. Az MPP-s elöljárók nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy valaki RMDSZ-es politikus volt, mielőtt a polgári alakulatba beállt volna. Maros megyében csak a vidéki településeken fordul elő, hogy leköszönő RMDSZ-es önkormányzati képviselők függetlenként, vagy az MPP színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. A polgári párt megyei elnöke, Ráduly Levente szerint ebben nincs semmi kivetnivaló. Ráduly 2000 és 2004 között maga is a szövetség színeiben nyert marosvásárhelyi tanácsosi mandátumot. Csíkszéken két leköszönő RMDSZ-es elöljáró is függetlenként indul a polgármesteri tisztségért, a csíkszentmihályi André Mihály és a csíkpálfalvi Szőcs Béla. Gyergyószentmiklóson Kontesveller József leköszönő alpolgármester és Blénessy Géza tanácsos indul függetlenként. Az előbbi Weil Gyulával szemben maradt alul az előválasztásokon. Blénessy Géza az előválasztások során nem került befutóhelyre. Háromszéken is előfordult, de nem jellemző, hogy az RMDSZ-től nagyszámban igazoltak volna át jelöltek az MPP listáira. Bihar megyében két leköszönő RMDSZ-es polgármester, a székelyhídi Gyurcsik Zoltán és a hegyközpályi Papp György indul függetlenként a választásokon. Mindketten alulmaradtak az előválasztáson. Szatmár megyében két községben indul a polgármester-választáson olyan személy, aki alulmaradt az előválasztáson. Szabó Elek, Egri leköszönő polgármestere függetlenként száll harcba a tisztségért, Hadad községben a másodikként végzett Kulcsár Csaba kifogásolta az előválasztások menetét, és úgy döntött, az MPP színeiben indul. /”Dezertőrök” kihívása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

Sokan gondolják, hogy Erdélyben a közelgő helyhatósági választásoknak csupán az a tétje, hogy az RMDSZ vagy az MPP hány jelöltjét juttatja majd be a helyi tanácsokba. Valójában a választások magyar és román pártok, koalíciók, más nemzetiségű érdekképviseletek, illetve nagyon sokféle és meglehetősen vegyes ideológiák, programok között zajlanak. Székedi Ferenc újságíró szerint a választás szabadságát korántsem az MPP teremtette meg, mert román pártok soraiban most is szép számmal akadnak magyar jelöltek. A közösségi bizalomra alapozó, demokratikus előválasztásokkal az RMDSZ helyzeti előnyre, hitelességi tőkére tett szert, hangsúlyozta Székedi. /Székedi Ferenc: Az igazi tét. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Csíkszeredában Bokor Márton független polgármesterjelölt indulása ellen két óvást nyújtottak be, Szakács Ildikó magánszemélyként, Kelemen Hunor ügyvezető elnök az RMDSZ nevében fellebbezett a volt megyei kórházigazgató, jelenleg a közegészségügyi hatóság (ANSP) Hargita megyei kirendeltségének a vezetője indulása ellen. Lépésüket azzal indokolták, hogy vezető tisztségben levő közalkalmazott nem indulhat a választásokon, a bíróság azonban elutasította az óvást. A közegészségügyi hatóság vezetőjéhez hasonló helyzetben van Weil Gyula, az RMDSZ gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltje, aki Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság vezetője. Indulása ellen nem nyújtottak be óvást. Csíkszereda polgármesteri székéért hét személy mérkőzik meg. Ráduly Róbert Kálmán jelenlegi elöljárón kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben Papp Előd volt alpolgármester, a szociáldemokrata Andrei Jean Adrian, a liberális Adrian Panescu, a demokrata-liberális Zudor Ferenc, valamint két független, Bokor Márton és Tamás Sándor József városi tanácsos. Nem indulhat függetlenként a Hargita megyei tanácselnöki székért Borbély Ernő, miután a megyei választási központ elutasította jelöltségét. A független jelölt ugyanis 1236 támogató aláírást tartalmazó iratcsomóval jelentkezett, ez jóval kevesebb, mint a törvény által előírt 2709./Kettős mérce. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A Magyar Polgári Párt országos alelnöke, Orbán Mihály, valamint Bihar megyei szervezetének elnöke, Lengyel György tartott sajtótájékoztatót a helyhatósági választásokra való jelöltállítási időszak lezárulta után. Az MPP-vezetők hivatalosan bejelentették, hogy a Bihar megye 20 településén állítottak össze tanácstagjelölt-listát, emellett megyeitanácsos-jelöltjei is vannak a pártnak. Az MPP nem indít polgármester-jelöltet a megye négy meghatározó magyarlakta településén, Nagyváradon, Nagyszalontán, Margittán és Érmihályfalván, sőt a megyei tanácselnöki tisztségre sincs MPP-jelölt. A párt vezetői elmondták, tárgyaltak a helyi RMDSZ-szel a közös listaállításról, de Markó Béla utasítására végül helyi szinten sem jöhetett létre az együttműködés. /Karetka Adalbert: Nem állít váradon polgármester-jelöltet az MPP. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 24./

Kerekes Károly és Máté András RMDSZ-képviselők az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. közötti időszakban etnikai alapon üldözött személyek egyes jogairól szóló kormányrendelet módosítását indítványozták. Kerekes Károly elmondta, többen – főként Brassó és Kolozs megyében a Dél- Erdélyből Észak-Erdélybe menekülni kényszerülők – elutasító választ kaptak. Az elutasított személyek a bírósághoz fordultak, de itt sem születtek egységes döntések. Egyeseknek megadták, másoknak elutasították a kárpótlási igényét. Jogegységesítésre volt szükség. Ez tavaly áprilisban megtörtént: függetlenül attól, hogy az illető személy honnan hová menekült, a jogszabályba foglaltakat neki is élveznie kell. Arról viszont nem rendelkeztek, hogy mi történik azokkal, akiknek már jogerős bírói ítélet van a kezükben. A javasolt törvénymódosítás azt célozza meg, hogy a jogerős bírói ítélettel rendelkező személyek újra kérhessék a kárpótlást. /Mezey Sarolta: Jogorvosló törvénymódosítást sürget Kerekes Károly parlamenti képviselő. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 24./

Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Két nyílt levelet is kapott Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke, mindkettőnek RMDSZ-es politikus a feladója. Az egyikben Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Borboly Csaba RMDSZ-es megyei tanácselnök-jelölt kampányfőnöke a székelyudvarhelyi polgármester tevékenységét kifogásolta. Többek között felrótta Szásznak a SAMTID-program meghiúsulását, valamint a székelyföldi közös szeméttárolási projektek ügyének megtorpanását. A másik levél aláírói Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, Antall Attila alpolgármester és Hajdú Gábor városi RMDSZ-elnök, akik azt sérelmezik, hogy Szász egy televíziós műsorban az RMDSZ tagjait és a szövetségre szavazókat ateistáknak, a „Gyurcsány-féle politika képviselőinek” minősítette. „Nem olvastam a leveleket, én a hivatali teendőimmel vagyok elfoglalva. A kampány hivatalosan még el sem kezdődött, egyesek máris kampányolnak. A miniszternek a minisztérium problémáival kellene foglalkoznia” – reagált az ÚMSZ-nek az MPP elnöke Korodi Attila levelére. Szász visszautasította és rágalmaknak nevezte a miniszter állításait. A SAMTID-program kapcsán emlékeztette Korodit, hogy a projekt körüli huzavona még a minisztersége előtt zajlott. Szász úgy véli: Korodi levele nem tisztességes, mert a kampány küszöbén szólalt meg. Az elmúlt három évben lett volna alkalmuk ezeket a kérdéseket megvitatni. Szász tagadta a másik levélben foglaltakat is. Szerinte az említett műsorban nevén nem nevezett senkit, a műsorvezető kérdéseire válaszolva csak az MPP és az RMDSZ felsőbb vezetését illető meglátásait fejtette ki. Székelyudvarhelyi kenyeret, egy darab szalonnát, egy hagymát és fél liter szilvapálinkát adott át Csíkszeredában Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Borboly Csaba megyeitanácselnök-jelöltnek. Korodi kampányfőnökeként segíti Borbolyt. /Horváth István: Szásszal levelezik az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Szász Jenő nemrégiben rágalomnak nevezte azokat az RMDSZ-vádakat, melyek szerint az MPP megpróbálja átcsábítani az RMDSZ jelöltjeit. „Jönnek azok maguktól is. Csíkszéken olyan községről is tudok, ahol az RMDSZ tisztségviselői és jelöltjei testületileg átiratkoztak hozzánk. Nem mi kerestük meg őket, hanem ők minket” – mondta Szász Jenő MPP-elnök. A Krónika napilap április 24-i száma szerint „Erdély-szerte számos RMDSZ-es elöljáró függetlenként vagy MPP-színekben indul a választásokon”. A cikk szerint azonban az RMDSZ-es „dezertőrök” szinte kizárólag függetlenként szállnak versenybe a júniusi helyhatósági választásokon. /S. M. L. : MPP: a blöff mint politikai eszköz. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Április 24-én mutatta be Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzati jelöltlistáját az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP). „Az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozattervezetet terjesztem a leendő helyi tanács elé, annak harmadik ülésén” – ígérte Csinta Samu, az MPP sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Csinta szerint az MPP minden polgármestere ugyanezt fogja tenni. A párt Kovászna megyei tanácselnökjelöltje, Kovács István az MPP szintén az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozta. A területi autonómia volt a kulcsszó az RMDSZ sajtótájékoztatóján is. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ városi e sepsiszentgyörgyi elnöke kijelentette: jelöltjeik számára elsődleges cél, hogy az emberek jobban boldoguljanak szülőföldjükön. Az MPP javaslatát azonban kirakatcselekvésnek minősítette, mondván, nem az a legfontosabb, hogy a jövendőbeli önkormányzat első üléseinek napirendjét megszabják. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi jelöltlistájának élén Tóth Birtan Csaba áll, akit Keresztély Irma főtanfelügyelő, Czimbalmos Kozma Csaba alpolgármester, Klárik Attila LAM Alapítvány vezetője és Miklós Zoltán közgazdász követ. /Kovács Zsolt: Hangsúly az autonómián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője felszólalásában arra kérte a Strasbourg-ban ülésező plénumot, támogassák a mezőgazdasági kistermelőket, hogy eleget tehessenek a magas élelmiszerárak kihívásainak. Románia lakosságának 40 százaléka vidéken él. /Támogatni kell a mezőgazdasági kistermelőket. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Borbély László Marosvásárhely RMDSZ-es polgármester-jelöltje az elmúlt hetekben sok helyre ellátogatott, beszélgetett az emberekkel. /Borbély László: Járom a várost. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./

Hosszas vita után Nagyvárad díszpolgárává avatták Hubay Miklós drámaírót, de a többi magyar vonatkozású napirendi pont megvitatását a testület tagjai elhalasztották. A 90 éves váradi születésű drámaíró díszpolgár esetében Mihai Drecin Nagy-Románia párti (PRM) tanácsos kifogásolta, hogy Hubay Nagyváradon született ugyan, de Magyarországon alkotott. Drecin szerint alaposan meg kellene vizsgálni életművét, azt, hogy a Kossuth-díjas drámaíró nem folytatott-e románellenes propagandát a második világháború idején, amikor Genfben a Nouvelle Revue de Hongrie nevű folyóirat szerkesztője volt. Mihai Drecin, aki a PRM váradi polgármesterjelöltje is, a Szent László híd átnevezéséről szóló határozattervezetet sem hagyhatta szó nélkül: „európai gondolkodást” kért RMDSZ-es társaitól. Mihai Manea liberális párti tanácsos Ménmarótról akart hidat elnevezni, a román képviselők elvitatták Szent Lászlótól a városalapító címet. Végül elnapolták a kérdést. Ez lett a sorsa a másik két magyar vonatkozású, Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos kezdeményezte határozattervezetnek is. Ezekben az szerepelt, hogy az olimpiai uszoda Sonnenwirth Miklós úszóedző, míg a városi stadion Bodola Gyula labdarúgó, volt román és magyar válogatott nevét viselje. A héttagú RMDSZ-frakció hiába szavazott a halasztás ellen, esélyük sem volt a 18 román tanácsossal szemben. „Egyértelműen etnikai szavazásról van szó, kezdődik a kampány, a román tanácsosok egyelőre hallani sem akarnak róla, hogy magyar elnevezéseket hagyjanak jóvá” – értékelte a döntést Delorean Gyula. A tanácsülésen az egyetlen, magyarság számára kedvező döntés az volt, hogy visszavonták a napirendről azt a határozattervezetet, amelyben elutasítják, hogy a Rhédey-kert és a Szent László tér hivatalosan is ezt a nevet viselje a Balcescu park és Unirii tér helyett. /Fried Noémi Lujza: Kampányízű etnikai szavazás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Gyergyóditróban a lakosok tiltakoznak a tervezett szienitbánya ellen, a bányanyitást megakadályozzák, akár erőszakkal is. Az olasz cég álláspontja: a szienitet kitermeli, akár csendőrségi felügyelet mellett is. Az olasz cég képviselője kijelentette, hogy jogilag nem akadályozható meg a bánya megnyitása, „a kitermelésre felhatalmazó húszéves bérleti szerződés ugyanis érvényes”. Kovács Árpád András, a Ditró Közbirtokosság alelnöke jelezte, a közbirtokosság fellebbezést nyújtott be. „Az RMDSZ fejlesztési politikája egyértelmű: azt támogatjuk, amit a lakók szeretnének” – hangsúlyozta Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt. Constantin Strujan Hargita megyei prefektus támogatja a bányanyitást. Az olasz cég képviselője szerint Verestóy Attila szenátor üzletember hajlandó lenne jelentős összeggel beruházni a bányába. Verestóy nem cáfolta a hírt, de hozzátette, a befektetés csak abban az esetben jön létre, ha nem ütközik a helyi közösség többségi véleményével. Szerinte a bánya több száz munkahelyet teremt és nem jelent veszélyt a természeti környezetre. „Ha megnyitják a bányát, ki fizeti meg a turizmus, vadászat, méhészkedés, mezőgazdaság visszaeséséből származó jövedelem-kiesést? A bányatervben legtöbb 26 munkahely szerepel, Gyergyóditró lakossága pedig közel hatezer fő. A bánya megnyitása kizárólag a befektetőnek jó üzlet” – hangsúlyozta Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke. Aggodalomra ad okot a radioaktivitás kérdése is, ugyanis az a masszívum, amelynek része a kitermelés körzete, radioaktív anomáliákat mutat, létezik itt radioaktív urán, tórium és kálium is – igazolta az állítást Huszár Jenő gyergyói geológus. /Barabás Márti: Csend-völgyben bányazaj. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Nem engedélyezi az RMDSZ-rendezvényeket a Mátyás szülőháza előtti téren Kolozsváron a polgármesteri hivatal. Emil Boc polgármester közölte László Attilával, esztétikai okok miatt nem hagyja jóvá a rendezvényeket a tervezett formában. Kelemen Hunor RMDSZ ügyvezető elnök szerint a kolozsvári polgármester pillanatnyi érdekei szerint cselekszik, most például a nagy-romániásokkal és a szociáldemokratákkal paktál. Több mint tízezer, pontosan 10394 jelöltet indít az idei helyhatósági választásokon az RMDSZ – hangzott el Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök kolozsvári sajtótájékoztatóján. Ebből 363 a polgármesteri tisztséget pályázza meg, ezek közül 146 új jelölt. A szövetségi elnök szerint az ifjak is elérték céljukat, hiszen több mint ezer jelöltet indítanak a helyhatósági választásokon. Az RMDSZ elégedett az elmúlt négy évben az önkormányzati képviselőik által kifejtett tevékenységgel. Markó nem kívánta kommentálni a Kolozs megyei RMDSZ és MPP azon megállapodását, hogy második körben kölcsönösen támogatják egymást. /Idő előtti kampánykezdés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Törzsök Erika szociológus, aki az SZDSZ tagja (egy időben a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője) a kilencvenes évek közepén egy destruktív írásában úgy nyilatkozott, hogy „Erdélyben boldog-boldogtalan egyetemet akar”. A román kormányok ellenállása miatt nem lett önálló a Bolyai Egyetem, az RMDSZ által beígért multikulturális Petőfi-Schiller eltűnt a politikai homályban. Végül a Fidesz kormány támogatásával 2001-ben megnyitotta kapuit a Sapientia Egyetem. A Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában hálózatosan működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (ide értendő a Partiumi Keresztény Egyetem is) hét esztendő alatt jelentős szerepet játszott az erdélyi magyar felsőoktatási rendszerben és a régiófejlesztésben. A kialakult szakstruktúra pótolja a magyar nyelvű képzés hiányát néhány fontos szakterületen. (Romániában a kb. 30. 000 magyar nemzetiségű egyetemi hallgatóból még 2008-ban is csupán 12. 000 tanul anyanyelvén.)Az eltelt évek alatt a semmiből induló Sapientia EMTE fejlődött és fejlesztett, ma már több szakon megfelel a román kormány szigorú akkreditációs feltételrendszerének. Infrastrukturális beruházásokkal, a humán erőforrás fejlesztésével, tudományos kutatói programokkal, a kutatás-fejlesztés összhangjával párhuzamosan javult az oktatás minősége. A hallgatók 95 százaléka sikeresen államvizsgázott, többségük elhelyezkedett az itthoni munkaerőpiacon. Törzsök Erika, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezetője (egyszemélyben Gyurcsány Ferenc tanácsadója kisebbségi ügyekben) nyilatkozatában élesen bírálta a Sapientia EMTE fejlesztési módszereit, miszerint „az utóbbi években az egyetem hálózata folyamatosan fejlődött, legtöbbször erdélyi döntések alapján (sic!), a fejlesztések számláit azonban kizárólag a magyar kormánnyal fizettetik meg. ”Az Országgyűlés 2000-ben évi 2 milliárd forintot különített el a határon túli magyar felsőoktatás megszervezésére, (nem a fejlesztésre!) a kormányváltás után az anyagi támogatás évről-évre csökkent, 2007-ben mindössze 1,278 millió forintra zsugorodott, amelynek valós értéke az infláció miatt jóval kevesebb. Ez az összeg csupán a jelenlegi intézményi struktúra minimális szinten való tartására, a működési költségek fedezésére elegendő, semmilyen infrastrukturális, eszköz vagy ingatlanfejlesztést, bérkiigazítást, tudományos kutatási programok finanszírozását nem biztosítja. Az intézményi akkreditáció követelményrendszere azonban olyan feltételeket tartalmaz, amelyek a tervezett fejlesztések nélkül a finanszírozás aktuális szintje mellett nem teljesíthetőek. Törzsök Erika ezt az összeget is sokallja. Szerinte az erdélyi magyar felsőoktatási intézményrendszer támogatása elsősorban a román kormány feladata. (Mintha nem tudná, hogyan viszonyul a román állam az erdélyi magyarság intézményteremtő erőfeszítéseihez, jegyezte meg a cikkíró). Nem felel meg a valóságnak az az állítása, hogy a helyi önkormányzatok és egyházak semmilyen támogatásban nem részesítették az egyetemet. A romániai törvények nem teszik lehetővé a magánegyetemek önkormányzati finanszírozását. Ezt a tényt egy kisebbségkutatónak illene tudnia. A csíkszeredai önkormányzat előző ciklusában lakást biztosított az egyetemi oktatóknak, javasolta egy tudományos kutatóintézet közös működtetését. A Partiumi Egyetem pedig, mint neve is mutatja „keresztény” és jelentős egyházi támogatásban részesül. A Sapientia Egyetemnek a magyar történelmi egyházak által nyújtott erkölcsi és szellemi támogatása pedig nem mérhető pénzben. /Dr. Papp Kincses Emese, a Sapientia EMTE oktatója: Törzsökösen. = Erdély. ma, ápr. 20., Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./ Újraközölte Veszélyben a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem? címmel: Krónika (Kolozsvár), ápr. 25.

Az RMDSZ ajánlata mindenkinek szól: fel kell emelni Erdélyt, fel kell lendíteni a térség gazdaságát, és véghez kell vinni a decentralizációt – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ 10940 jelöltet indít az önkormányzati választásokon, 363 polgármester-jelöltje van, ezek közül 146 személy először száll versenybe ezért a tisztségért. Az RMDSZ-nek egy jó, felkészült önkormányzati csapata van, amely teljesíteni tudja a Szövetség célkitűzéseit – szögezte le. – Autonómia nélkül nem csak Romániában, de az Európai Unióban sem lehet jövőt elképzelni – hangsúlyozta. /Fel kell emelni Erdélyt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Az RMDSZ vezetősége azt javasolja a bukaresti magyaroknak, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak a főváros főpolgármesteri jelöltjeire, jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Bukarestben több mint 5000 magyar nemzetiségű állampolgár él. /Az RMDSZ a bukaresti magyarok lelkiismeretére bízza. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./

Visszavonta jelöltségét a Brassó megyei tanácselnöki tisztségére pályázó Kovács Attila képviselő, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöke. Az RMDSZ arra biztatja a megye magyarságát, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjét, Aristotel Cancescu jelenlegi tanácselnököt támogassa. /Brassó megye: RMDSZ–PNL-összefogás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./