Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviselők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető alelnökei interpellációt intéztek a parlamentben Ioan Rus és Ioan Talpes államminiszterhez, Bayer Zsolt magyar újságíró országba való belépését megtiltó intézkedése kapcsán. Ebben arra kérték a címzetteket, közöljék velük a Bayer belépését megtiltó döntés okát, az erre vonatkozó határozatot és érvényességének időtartamát, illetve induljon vizsgálat, amely megállapítja, hogy a döntés meghozatala és végrehajtása a hatályos jogszabályok betartásával zajlott-e, és ha az országba való belépést megtiltó döntés csökkentette-e vagy sem Románia európai uniós csatlakozási esélyeit. /Parlamenti interpelláció Bayer-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Márc. 15-én újabb bizalmatlansági indítványt tárgyalt a képviselőház. Az 56 ellenzéki képviselő által beterjesztett indítvány címe A Nastase-kormány csődje Románia európai integrációjával kapcsolatban. Az előterjesztést hosszas ügyrendi vita után a plénum végül megtárgyalta, végül elvetette. Az ülésen az RMDSZ részéről Pataki Júlia képviselő szólalt fel. Elmondta: amennyiben a beterjesztett indítványt a parlament elfogadná, eltörölne mindent, amit az utóbbi években megvalósított. /Újabb elvetett bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Elképzelhető, hogy már a jövő héten a parlament plénuma elé kerül a Székelyföld területi autonómiájának statútumtervezete, nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő azt követően, hogy márc. 17-én a képviselőház közigazgatási és környezetvédelmi szakbizottsága is elutasította a tervezetet. Toró elmondta, a bizottság nem vállalta, hogy cikkelyenként elemezve érdemben vitassa meg a tervezetet. Tagjai a másfél órás ülésen elsősorban azt boncolgatták, kik is a székelyek, legitim-e a törekvésük, és valójában miért is elégedetlenek jelenlegi helyzetükkel. „Úgy kell ezt nézni, hogy amit nem tiltanak az európai normák, az lehetséges, sőt ajánlatos. Az általunk beterjesztett szövegben pedig egyetlen passzus sem áll ellentmondásban az európai normákkal” – magyarázta a képviselő. Az elutasítás ellen csupán a testület magyar tagja, Kovács Csaba képviselő szavazott, a bolgár közösséget képviselő Petre Mirciov pedig tartózkodott a szavazásnál. /Gazda Árpád: Újabb elutasítás autonómiaügyben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 18./

A bukaresti magyarság előbb a Calvineum református templomban, majd a Petőfi Házban ünnepelte meg márc. 15-ét. Másnap a román sajtó beszámolt az országszerte lezajlott rendezvényekről. Legnagyobb terjedelmet – fél újságoldalt – az Adevarul szentelt a megemlékezéseknek. Kiemelte, hogy Vajda Borbála szenátor Magyarország zászlajának kokárdáját viselte a mellén a Parlamentben. Ezt „az ellenzék vagy nem vett észre, vagy csak azért nem tette szóvá, nehogy Vajdát kínos helyzetbe hozza" – írta az Adevarul. Barabás István újságíró megjegyezte, a román parlament történetében első ízben fordult elő magyar kokárdás jelenlét a testület ülésén. Ugyanígy rendhagyó esemény a kolozsvári: a városi tanács magyar tagjai kokárdával jelentek meg a délutáni soros munkaülésen. Gheorghe Funar ideges lett és követelte, hogy mivel „idegen ország" jelképe, vegyék le. Nem vették le. Barabás megjegyezte, 14 év alatt is milyen sokat változott a világ! Felidézte a néhai Tineretul Liber 1990. márc. 17-i számát, amelyben Ioan Gavra A tolerancia nem jelenti, hogy toleránsak legyünk az intolerancia iránt címmel írt helyeslően arról, hogy a Vatra Romaneasca tiltakozott az RMDSZ terve ellen, hogy márc. 15-én ünnepi rendezvényekre kerüljön sor Romániában. /Barabás István: Március – fény és árnyék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Tanúkihallgatásokkal folytatódott márc. 23-án Kolozsváron az a per, amelyet Csibi István csíkszeredai vállalkozó a Krónika napilap ellen indított. Csibi azt követően perelte be a Krónikát, Csinta Samu főszerkesztőt és Rostás Szabolcs újságírót, hogy a lap az utóbbi időben Csíkszeredában elkövetett erőszakos cselekmények hátteréről szóló A félelem pszichózisa – ki fia a csíkszeredai maffia című cikket közölte. A tanúként beidézett Ráduly Róbert parlamenti képviselő a bírósági meghallgatáson elmondta, hogy a csíkszeredai erőszakos cselekmények mögött Csibi István áll. Szerinte a Krónika objektíven írt a székely városban történt erőszakos cselekményekről. A képviselő már tavaly interpellált a parlamentben, és felrótta a hatóságoknak, hogy nem tettek semmit azért, hogy tisztázzák a közrendet veszélyeztető súlyos cselekedeteket. Hasonló tartalmú politikai nyilatkozatban ítélte el a történteket Eckstein-Kovács Péter szenátor is, az alperes jogi képviselője, aki szemrehányást tett a hatóságoknak amiatt, hogy közel fél éve nem sikerült fényt deríteni az erőszakos cselekmények elkövetőinek kilétére. A csíkszeredai vállalkozó a Hargita Népe, a Romániai Magyar Szó, a Krónika és az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője mellett az Adevarul című központi román lapot is beperelte. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elítélte az újságírókra kifejtetett nyomást. /B. T.: Egyre gyakoribb az újságírók megfélemlítése. Kolozsvári szerkesztők a bíróság előtt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

A Bayer Zsolt Romániába lépésének megtiltásával kapcsolatos információk titkosak, és csak a képviselőház szabályzatában szereplő procedúrák alkalmazása után bocsáthatók a felvilágosítást kérő két RMDSZ-képviselő rendelkezésére, jelentette ki Ioan Rus belügyminiszter. Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor RMDSZ-képviselők két héttel korábban interpellációt nyújtottak be a parlamentben, amelyben kérték Ioan Rus és Ioan Talpes miniszterektől, hogy elemezzék a Bayer Zsolt esetében februárban született döntés törvényességét. A két képviselő írásos és szóbeli választ kért a magyarországi újságíró Románia területére lépésének megtiltásával kapcsolatos határozat indoklásáról. Egy Szilágyi Zsoltnak címzett márc. 23-i keltezésű levelében Ioan Rus belügyminiszter kijelentette, az igényelt információk államtitoknak minősülnek. /Titkosak az információk Bayerről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette, hogy az általa vezetett testület a választásokat követően benyújtja a román parlamentnek az egész Erdélyre vonatkozó személyi elvű autonómia tervezetét és a tervezetet szervesen kiegészítő, a különleges jogállású helységek státusát körülíró projektumot. E két tervezet a székelyföldi területi autonómiakoncepcióval alkotna végül egy egységes törvénycsomagot, ami nagyjából rendezné az erdélyi magyarság autonóm jogállását a román államkeretek között. Készül, készülget az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szakbizottságaiban valamiféle autonómiacharta, írta Magyari Lajos.    Az autonómia kérdését a román honatyák nem is veszik komolyan, csak ha valamilyen nemzetközi nyomás, ráhatás kötelezi erre őket.    Az RMDSZ vezetése is fölismerte végre, hogy ezt a kérdést már nem lehet szőnyeg alá söpörni, s a szervezet a választások utánra ígéri a maga autonómiakoncepciójának nyilvánosság elé tárását. /Magyari Lajos: Autonómiaformák lázában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Ioan Rus belügyminiszter azt válaszolta az interpelláló RMDSZ-honatyáknak (Szilágyi Zsoltnak és Toró T. Tibornak) a határról visszafordított Bayer Zsolt ügyében, hogy levelet írt Bayernek, amiben a 2002/194-es sürgősségi kormányrendeletre hivatkozott, melynek értelmében nemzetközi szervezetek figyelmeztetésére, illetve a terrorizmusellenes és a nemzetbiztonságot szavatoló román állami intézmények értesítése alapján megtilthatják külföldi állampolgárok beutazását, de a kitiltás okai titkos információknak minősülnek. Szilágyi Zsolt nem tartotta kielégítőnek ezt az indoklást. A belügyi válasszal szinte egyidőben Bayer levelet kapott Calin Fabian budapesti román nagykövettől, aki közölte: „A Románia parlamentje által a 357/2003. számú törvényben jóváhagyott 194/2002-számú sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján illetékesnek minősített román hatóságok által szolgáltatott adatok alapján az alábbiakról tájékoztatom önt: az Ön Romániából való 90 napra történő kitiltásáról szóló határozat annak következménye, hogy Ön polgári engedetlenségre uszító tevékenységet folytatott a Románia területén rendezett nyilvános rendezvényeken való részvétele alkalmából. Mindez, valamint az ön nyilvános állásfoglalásai, melyek a fent említett jogszabály alkalmazására vezettek, szükségszerűen szerepelnek a fent említett hatóságoktól kapott válaszban". Most már kérdés, hogy a külügy fecsegett avagy valótlanságot állított? /A belügy titkosít, a külügy fecseg? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Alkotmányellenesnek tartja a pártokra vonatkozó 2003. évi 14-es törvényt, valamint a kihirdetésre váró helyhatósági törvényt dr. Kincses Előd ügyvéd, aki pert indít a román állam ellen, 1 lej erkölcsi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie arról, hogy törvényes-e a pártokra vonatkozó jogszabály azon cikkelye, amelynek értelmében egy párt bejegyeztetéséhez 25 ezer alapító tag szükséges 18 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 700 aláíró), illetve a helyhatósági törvény azon előírása, mely szerint a választásokon indulni akaró kisebbségnek, amennyiben a szervezet nincs a parlamentben, 25 ezer támogatói aláírást kell gyűjtenie 15 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 300 aláírás), esetleg az illető kisebbség 15 százalékának a támogatói aláírása szükséges. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem hoz kedvező, törvényes döntést, akkor Kincses az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul. Kincses Előd félrevezetőnek tartja azt a nyilatkozatot, amelyet dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a fekete március kapcsán közzétett, miszerint "14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek". Kincses egy "belügyi dolgozó felvilágosítására" alapozva kijelentette: "1992-től tudjuk, hogy a 0215, pontosabban Cristescu ezredes és Arghir százados konspiratív név alatt tevékenykedő tisztek szervezték a marosvásárhelyi eseményeket. A civil nevüket is ismerem, bármikor ha kérik, az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátom." Állítása szerint ismerik a 4 halálos áldozat – 3 magyar és 1 román nemzetiségű – elgázolóinak nevét is. "Néhai Vitos Lajos ügyész megszerkesztette, de Gheorghe Robu akkori főügyész megtiltotta a vádiratok benyújtását. E vádiratok most is léteznek a megyei ügyészség irattárában, bármikor benyújthatók, mert a gyilkossági bűncselekmények még nem évültek el" – jelentette ki az ügyvéd. /A. I.: Kincses Előd perelni készül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Nem kotyog bele Magyarország dolgaiba, azt sem szereti, ha külföldi politikusok-államtitkárok-képviselők – magyarországiakat is ideértve – beleszólnak abba, „kit válasszunk képviselőnek, szenátornak a román parlamentbe az RMDSZ színeiben”, írta Fodor Sándor. „Most mégis egy magyar, mégpedig az MSZP színeiben fellépő magyarországi politikus hölgy római katolikus egyház elleni otromba kirohanásához kell hozzászólnom.” Kósáné Kovács Magda ugyanis kikelt a Szentszék ellen, amely "egész Európát le akarja nyúlni, ki akarja terjeszteni fennhatóságát egész földrészünkre." A kommunista rendszer főellensége is a római katolikus egyház volt. Magyarországon nincs olyan kisebbség, amellyel a kormány ijesztgetné az ország népét. De ott van a kommunista propaganda eszköztárából a Vatikán-gyűlölet. /Fodor Sándor: Más szóval: Az imperializmus láncos kutyája. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

A máskor lassú román parlament pár hét, sőt, nap alatt áthajszolta gépezetén a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, hogy mielőbb közhírré tehesse: fantaszták elfogadhatatlan műve, és ezért elutasítandó.     Ezzel a román parlament mellékesen segédkezet nyújtott a monopóliumát féltékenyen őrző RMDSZ-nek is.  Kérdés, javára válik-e utóbbinak, ha ily leplezetlen módon kiállnak mellette. A Székely Nemzeti Tanács és a polgári szövetség érdeme marad, hogy a nyolcvanöt év történetében először kidolgozta, és annak rendje és módja szerint benyújtotta a székely autonómiatervezetet. /B. Kovács András: Kudarcos siker. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

Románia egész területén sürgősségi kormányrendelettel kijelölt szabadnappal, zászlófelvonással, tudományos ülésszakokkal, konferenciákkal ünnepelték Románia NATO-csatlakozását. Az állami intézményekben munkaszüneti napot tartottak, de a magánvállalatok túlnyomó többségében dolgoztak az alkalmazottak. A parlament épületénél felvonták Románia és a NATO zászlóját, a ceremónián részt vett Ion Iliescu elnök, Adrian Nastase kormányfő, a képviselőház elnöke, az állami intézmények és a diplomáciai testület képviselői, egykori és jelenlegi miniszterek, Emil Constantinescu volt államfő és az egyházak képviselői is. Iliescu elnök hangsúlyozta a román hadsereg, a rendőrség és a csendőrség szerepét, a polgárok és a politikai pártok, a civil társadalom támogatását. /(k. o.): Országszerte ünnepelték a NATO-csatlakozást. Tudományos ülésszak és konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Székely Ervin RMDSZ-képviselő benyújtotta a parlamentben törvényhozási javaslatát: egy román állampolgár ne lehessen egyidejűleg tagja egyazon nemzeti kisebbség két vagy több szervezetének, amelyek jelölteket állítanak a választásokon. Ez az RMDSZ honatyáira és helyi választmányának tagjaira vonatkozik, akik ugyanakkor a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vagy más, a helyhatósági választásokon induló alakulat tagjai is egyben. /Székely: Válasszanak az RMDSZ és az MPSZ között! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Garda Dezső gyergyói képviselő a napokban törvényjavaslatot tett a parlament asztalára, amelyben kérte: a történelmi magyar egyházak kapjanak a szórványtelepüléseken állami támogatást. Az előbbi kormányzat még 1999-ben hozott egy sürgősségi kormányrendeletet, amely különleges státust adott Hargita és Kovászna megyében a román ortodox egyháznak, emlékeztetett Garda Dezső. Ennek megszavazását akkor az RMDSZ meg a kisebbségi képviselők és szenátorok próbálták megakadályozni, végül a többség mégis megszavazta. A törvénytervezet történelmi igazságtalanságot szüntetne meg. Garda elmondta, hogy az ötlet Darvas-Kozma József csíkszeredai plébánosé, aki egyben a főegyházmegye szórványbizottságának titkára is. /Román Győző: Támogatást a szórványban működő egyházaknak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 11./

Jaap de Hoop Scheffer NATO–főtitkári minőségében először látogatott máj. 13-án a román fővárosba. A főtitkár ihangsúlyozta, hogy Románia az észak–atlanti szövetség teljes jogú tagjaként fontos szerepet kap majd a régióban. A NATO–vezető a parlamentben tartott beszéde után találkozott Ion Iliescu köztársasági elnökkel is. /(bgy): Bukarestben járt a NATO főtitkára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./

Románia és Grúzia terrorizmus elleni közös fellépéséről és igazságügyi együttműködéséről szóló egyezményeket írt alá máj. 14-én Iliescu román és Mihail Szaakasvili grúz államfő, aki háromnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, ahol hazája euroatlanti törekvéseit is hangoztatja. Szaakasvili találkozott a román törvényhozás két házának elnökeivel és Adrian Nastase kormányfővel. /Román–grúz egyezmények a terrorizmus elleni közös fellépésről és igazságügyi együttműködésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 15./

A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete (RMDE) nevében Bitay Ödön elnök 2003-ban azért perelte be a Kovászna megyei egészségügyi biztosítót, mert hónapok óta szünetelt az ingyenes gyógyszerek kiadása Háromszéken. Tavaly novemberben ítéletet hoztak, elfogadták a biztosító érvelését, aki arra hivatkozva hárította a vádakat, hogy a megyei biztosító csak szerződéskötő, a költségvetést a parlament szavazza meg. Az RMDE megfellebbezte a döntést a brassói bíróságon, ahol törölték a Kovászna megyei törvényszék ítéletét, visszautalták az ügyet alapfokra a sepsiszentgyörgyi bíróságra. A máj. 24.i tárgyaláson az ügyet jún. 14-ére halasztották. /Farkas Réka: Ismét alapfokon a gyógyszerper. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Dorel Dorian 1997 óta a romániai zsidó kisebbség, a Zsidó Közösségek Szövetségének parlamenti képviselője, a parlamentben a kisebbségi képviselőcsoport helyettes vezetője. Az egyik legfontosabb kérdés a személyes kártérítések problémája volt, jelezte. 1990-ben a parlament megszavazott egy törvényt, amely kártérítésre jogosítja az 1945 utáni időszakban politikai okok miatt jogaiktól megfosztott személyeket. A törvényhozás nem vette számításba az 1940-44 közötti időszakban politikai okokból vagy faji megkülönböztetés folytán üldözött személyeket. A holokauszt zsidó áldozatairól van szó, valamint az áldozatok családjairól, leszármazottairól. Dorel Dorian sokat harcolt azért, hogy végül 1999 nyarán sürgősségi kormányrendelettel az 1940-44 közötti üldözöttekre is kiterjesztették azokat a kártérítési jogokat, amelyeket az 1990-ben megszavazott 118-as törvény tartalmaz. Végül külön törvény született meg, a 119-es számú törvény, amelyet később a jogfosztottak más kategóriáira is kiterjesztettek. Zsidó képviselőként harcolt az elkobzott vagy államosított kisebbségi közösségi tulajdonok visszaadásáért, amit szintén sikerült elérnie. Elérték azt is, hogy a képviselőház megszavazta azt a törvényt amely elítéli, megtiltja és bünteti az újnáci és az új vasgárdista mozgalmakat, a holokauszt tagadását és a háborús bűnösök kultuszát. Ezt a törvényt a szenátus még nem szavazta meg, sürgősségi kormányrendelet alapján azonban már életbe lépett. Megszervezték a nemzetközi jiddis színházi fesztivált Iasi-ban, működik a Hasefer Kiadó, amely évenként húsz könyvet jelentet meg jelentős példányszámban. Anyagi támogatást kaptak a zsidó templomok, zsinagógák karbantartásához, renoválásához. A marosvásárhelyi holokauszt emlékművet az állam segítségével állították fel. /Galambos Éva: Dorel Dorian, a Zsidó Közösségek Szövetségének parlamenti képviselője: Saját kisebbségem érdekeit érvényesítem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Jún. 15-én Garda Dezső parlamenti képviselő a föld- és erdőtulajdon visszaszolgáltatásának akadályozói ellen emelt szót a parlamentben. Kifejtette, hogy az akadályozók ugyanazok, akik 2000-ben az 1/2000-es törvény végrehajtását is húzták-halasztották, s akik 2001–2002-ben bírósági úton is késleltették a törvény előírásainak érvényesítését. Ezzel egy időben a Hargita megyei erdészeti hivatalok és a Csíkszeredai Erdészeti Igazgatóság nagy erdőfosztogatásba kezdtek és – csak a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal – 30 esztendőre tette lehetetlenné a fakitermelést azon a vidéken. Jelenleg az egyházi erdők visszaszolgáltatásának akadályozása folyik. Hargita megye magyar történelmi egyházai 2000 óta küzdenek eredménytelenül tulajdonjogaik elismeréséért. /Akadályozzák a visszaszolgáltatást. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

„A román nemzet szentként tiszteli az egykori vajdát, aki a nép szemében az ideális államfő és népvezér megtestesítője” – fejtette ki Ion Iliescu az István vajda (Stefan cel Mare) emlékére szervezett jún. 16-i rendezvényen. A Stefan cel Mare-emlékév ünnepségei sorában az első nagyszabású rendezvényt a román ortodox egyház jún. 16-án szervezte, az államelnök, a parlament két házának elnökei és a kultuszminiszter jelenlétében. Az emlékév kapcsán korábban vita pattant ki a kabinet egyes tagjai között, ugyanis Razvan Theodorescu művelődési tárcavezető kifogásolta, hogy Octav Cozmanca közigazgatási minisztersége idején, tavaly nyáron a kormány ezermilliárd lejt utalt ki István vajda halálának 500. évfordulója megünneplésére. A rendezvényre azonban a művelődési minisztérium mindössze 60 milliárd lejt igényelt, tehát a kért összeget 16 és félszeresére duzzasztották. /Salamon Márton László: A történelemtől az aktuálpolitikáig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Günther Verheugen, az Európai Unió bővítéséért felelős főbiztosa jún. 21-én Kolozsvárra látogatott, ahol Románia EU-csatlakozásra irányuló felkészültségét elemezte. – Románia sokat fejlődött, amiért dicséretet érdemel a parlament és a kormány, de sok tennivaló maradt még hátra – jelentette ki. A politikus a feladatok közül kiemelte a közigazgatás átalakítását, valamint a korrupció visszaszorítását. Az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban kijelentette: a román kormány arról biztosította az EU-t, hogy a közbeszerzési eljárás nélkül az amerikai Bechtel vállalattal kötött szerződés törvényes keretek között történt. /B. T.: Románia továbbra is az EU teljes bizalmát élvezi. Günther Verheugen szerint még sok a tennivaló és kevés az idő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Jún. 29-én a szenátus elvetette a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezet szakaszonkénti vitáját, jelezte Szilágyi Zsolt képviselő, aki már függetlenként nyújtotta be a tervezetet azt követően, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója kizárta soraiból, miután kilépett a szövetség Bihar megyei szervezetéből. Egyes szenátorok szerint az elgondolás alkotmányellenes, az előterjesztőknek börtönben lenne a helyük. Mások gazemberségnek tartották a beadványt, amelyet nemzetállamban nem lenne szabad megtenni. Puskás Bálint elmondta, hogy az RMDSZ nem ért egyet mindenben a törvény megfogalmazásával, de támogatja az autonómiát. Szilágyi Zsolt beszédében kiemelte, hogy az autonómia hagyományos Erdélyben, a kultúrák, vallások, nyelvek, népek kiegészítő régióját jelenti. Ezt az alkotmánynak kellene garantálnia, és semmiképpen sem alkotmányellenes, sőt, az Európa Tanács is azt ajánlja a kormányoknak, hogy tárgyalásos úton próbálják biztosítani az autonómiát. /(i): Elvetették az autonómia-vitát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Szilágyi Zsolt nyilatkozott az előterjesztésről, kifejtve, Székelyföld autonómiáját célzó törvényjavaslat Románia integrációját szolgálja. Törvényes keretet választottak, amikor törvényjavaslattal fordultak a parlamenthez. Néha alig lehetett kivenni, miről beszél Szilágyi Zsolt, olyan hangzavar uralkodott el az ülésteremben. Az ülésvezető Doru Ioan Taracila szenátornak gyakran kellett intenie – főként a nagy-romániás honatyákat –, hogy ne zavarják a szónokot, de hiába. Antonie Iorgovan a kormánypárt nevében elmarasztalta a törvényjavaslatot. Aberrációnak minősítette, amely az első cikkelytől az utolsóig alkotmányellenes. Puskás Bálint elmondta fenntartásait a szöveggel szemben. Az RMDSZ szükségesnek tartja az autonómia bevezetését, annak mindhárom formáját: a személyi elvű, a kulturális és a területi autonómiát egyaránt. Ez már 1992 óta szerepel az RMDSZ programjában. A szövegen javítani kell, de az elv mellett kiállunk, mondta. George Pruteanu sem adta alább: gazemberségnek, bűnténynek minősítette a törvényjavaslatot. /(Béres Katalin): Parlamenti tudósítás. Az autonómia szele vihart aratott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Néhány nagy-romániás szenátor börtönbüntetést kért az előterjesztőkre. Szilágyi Zsolt a tervezet indoklásában az autonómia nyugat-európai példáira, Skóciára, Katalóniára, a belgiumi németekre hivatkozott, és a plénum figyelmébe ajánlotta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén elfogadott Gross-jelentést, amely alkotmányos szintű, autonómiák formájában létrejövő kiegyezést szorgalmaz a kisebbségek és nemzetállamok között. Végül 12 ellenszavazattal – amely közül nyolc az RMDSZ-frakcióé volt – a szenátus elutasította a statútum vitára bocsátását. Székelyföld autonómiastatútumát a Székely Nemzeti Tanács dolgozta ki, és hat RMDSZ-es képviselő, Birtalan Ákos, Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Kovács Zoltán, Vekov Károly és Pécsi Ferenc nyújtotta be a parlamentben. Előzőleg a képviselőház március közepén mondott nemet a javaslatra. /Elutasították az autonómiát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

Az EU-csatlakozás előtti nehézségekről és az energiaszektorban lezajlott privatizációs folyamatról tájékozódott a román parlament iparügyi bizottságának delegációja jún. 30-án Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Podolák György, a gazdasági bizottság MSZP-s alelnöke elmondta: mára a magyar energiaszektor 75 százaléka magánkézbe került. Az energiaszektor privatizációjakor a befektetőknek sikerült kiharcolniuk nyolcszázalékos eszközarányos garantált nyereséget, amit azóta sok kritika ért mind belföldön, mind az EU részéről. /Magyar–román energetikai tárgyalás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Júl. 26-án az együttműködés eddigi eredményeit és a további teendőket tekintette át Bukarestben Markó Béla, az RMDSZ és Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Markó Béla elmondta: egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni az e két szervezet között született együttműködési megállapodás teljesítéséért. A PSD és az RMDSZ márc. 9-én írta alá a 2004-es együttműködési megállapodást. Az idei egyezségben az általános elvi kitételek megegyeznek az előző éviben rögzített keretekkel, például ami a törvényjavaslatok kapcsán a parlamentben történő előzetes egyeztetést vagy a kormánypárttal való rendszeres találkozók tervezését illeti. Az újdonságot az jelenti, hogy jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a szociális kérdésekre. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen létrehozandó önálló magyar karok sorsa még mindig rendezetlen. /Átfogó elemzés készül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./

A Székely Nemzeti Tanács Kovászna és Hargita megyei széki elnökei kérik a két megye vezetését, hogy írjon ki népszavazást Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Az SZNT nem hagyja abba a Székelyföld autonómiájáért folyó harcot, akkor sem, ha a román parlament és a kormány álláspontja bebizonyította, hogy a székelyeket másodrendű állampolgárokként kezelik és megfosztják az egyenlőséghez való joguktól. A székelység kéri a székek önrendelkezésének biztosítását az Európa Tanács 2003/1334-es határozata alapján. Az autonómia nem érinti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. /Népszavazást Székelyföld autonómiájáért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

Újra megemlékeztek aug. 23–ról. Miután a kommunizmus évtizedeiben állami ünnepként, a Román Kommunista Párt diadalmas sikereként tartották nyilván 1944. aug. 23–át, idén – bár nem hivatalos ünnepként – az állami és önkormányzati intézmények Szatmárnémetiben is megemlékeztek a hatvan évvel ezelőtt történtekről. A politikai pártok közül egyedül a kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt képviseltette magát a megemlékezésen, és koszorúzott. A megemlékezést egy szimpózium követte a Szatmár Megyei Múzeum nagytermében, ahol az előadók az 1944. aug. 23–án történteket elemezték. /T. L.: Ismét ünnep lett augusztus 23–a. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./ Az elnöki hivatal, a kormány és a parlament tagjai, valamint a politikai pártok és a diplomáciai testület képviselői részt vettek a román kiugrás 60. évfordulója alkalmából Bukarestben aug. 23-án rendezett ceremónián. Ion Iliescu államfő, Adrian Nastase miniszterelnök, I. Mihály király, valamint a parlament két házának elnökei jelen voltak az Ismeretlen Katona Sírjánál, valamint a Haza Hősei Emlékműnél tartott rendezvényeken. A rendezvényeket a Háborús Veteránok Országos Egyesületének kezdeményezésére szervezték. /Augusztus 23-i megemlékezés Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

Toró T. Tibor képviselő elmondta, hogy Szilágyi Zsolt független képviselővel számos olyan törvénymódosító javaslattal álltak elő, amely a romániai nemzetiségek számára a választást is lehetővé tenné, nemcsak a szavazást. Az arányos parlamenti képviselet elvét követve azt akarták elérni, hogy minden nemzetiségnek a számarányától függően járjon a törvényhozásban hely. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a törvény által előírt 70 ezres képviseleti küszöböt két nemzetiségi közösség – a magyaroké és a romáké – lépi túl. A magyaroknak így a román parlamentben 21 képviselői és kilenc szenátori, a romáknak nyolc képviselői és négy szenátori hely jutna. A többi történelmi kisebbségnek hivatalból járna az egy-egy hely. Ez javaslatuk lényege.      Ennek ellenére a nemzetiségi szervezeteknek tizenöt megyéből és Bukarestből 35 ezer támogatói aláírást kell hogy összeszedniük, annak ellenére, hogy az Európai Parlament néppárti frakciójának bizottsága éppen Romániában jár a helyhatósági választásokon történt szabálytalanságokat nemzetközi mércével felleltározni.  A független jelölt parlamentbe jutását országos öt százaléknyi küszöbhöz kötötték. Ez elméletileg csak Bukarestben lehetséges. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 7./

A 24 éves Kereskényi Gábor bejelentette, hogy az RMDSZ színeiben parlamenti képviselő szeretne lenni, és megméretteti magát az előválasztásokon. A fiatal jogász a Szatmár Megyei Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és a MIÉRT országos alelnöke, a tavaszi helyhatósági választások óta pedig városi tanácsos. Közben a debreceni egyetemen európai jogot hallgat. Kereskényi Gábor Kereskényi Sándor szenátor fia. Kijelentette, hogy a parlamentben a fiatalság kérdéseivel szeretne foglalkozni. /Sike Lajos: Mindössze 24 éves az első szatmári képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Alkotmányellenességre hivatkozva utasította el a képviselőház közigazgatási bizottsága a romániai nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiáját szabályozó kerettörvényt, valamint a romániai magyarság személyi elvű autonómia statútumát. A két tervezet mellett a bizottság ülésén Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, valamint Szilágyi Zsolt független parlamenti képviselő érvelt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet után ez a második olyan kezdeményezés, amelyet negatívan értékelt a parlament. – A két törvénytervezet a közigazgatási szakbizottság negatív voksa ellenére is a plénum elé kerül, ahol majd érdekes lesz megfigyelni – mondta Toró –, milyen álláspontokra helyezkednek a parlamenti pártok frakciói. Toró közölte: újabb autonómiatervezettel térnek majd vissza a parlament elé, hiszen eltökélt szándékuk, hogy addig nyújtsák be a tervezeteket, amíg meggyőzik a román törvényhozókat az autonómia szükségességéről. /B. T.: Újabb autonómiakudarc. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./