"Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára státustörvénnyel kapcsolatban folytatott tárgyalást szept. 6-án és 7-én Bukarestben. A román félnek inkább politikai, mint szakmai problémái vannak - jelentette ki Szabó Tibor, miután a román parlament munkaügyi bizottsága, a társadalombiztosítási főigazgatóság, a foglalkoztatási ügynökség és a Munkaügyi Minisztérium vezetőivel, illetve képviselőivel találkoztak. Mindenhol elmondták, hogy jelenleg a státustörvény végrehajtási rendeletein dolgoznak, készek a román fél javaslatait lehetőség szerint beépíteni a rendeletekbe. A román fél részéről még nem fogalmazódtak meg a konkrét ellenvetések. /Magyar küldöttség Bukarestben. Politikai probléma a státustörvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./ "Hogy egyre gyakrabban járunk mostanában nemcsak Romániába, hanem minden szomszédos országba, amelynek állampolgárait érintheti a státustörvény, ez egy természetes folyamat része" - fejtette ki Szabó Tibor HTMH-elnök. Átadták azokat tervezeteket, melyeken még dolgoznak. A folyamat következő állomása a HTMH-elnök szerint a szept. 10-én összeülő a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottsági fórum. A küldöttség Markó Béla RMDSZ-elnökkel is tárgyalt a szövetségnek a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos elképzeléseiről. /(Koszta Erika): Őry Csaba és Szabó Tibor bukaresti küldetésükről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./ Marian Sirbu munkaügyi miniszter nem fogadta a magyar kormányküldöttséget. Helyette Razvan Ionut Cirica államtitkárral folytatott Őry Csaba államtitkár megbeszélést, amelyen megállapodás született a munkaügyi egyezmény sürgetéséről. A román fél nem fogalmazott meg konkrét javaslatokat vagy igényeket a státustörvény végrehajtási rendelkezéseit illetően - összegezte a magyar kormányküldöttség kétnapos bukaresti látogatását Őry Csaba államtitkár. Őry Csaba megjegyezte, a magyar kormány a román miniszterelnök válaszát várja a javaslatra. /E. Ferencz Judit: Nincs előrelépés. Sirbu nem fogadta a kormányküldöttséget. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./"

"Adrian Natase kormányfő és Markó Béla RMDSZ-elnök vezette két küldöttség szept. 10-én a Bukarest környéki Snagov üdülőhely egyik kormányvillájában találkozott. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ folytatja együttműködését - jelentették be a két politikai szervezet vezetői, miután áttekintették a tavaly decemberben egy évre kötött együttműködési megállapodás eddigi teljesítését. A tárgyalások után mindkét politikus mérsékelt optimizmussal nyilatkozott az együttműködés jövőjéről. A miniszterelnök főleg arra helyezte a hangsúlyt, hogy az SZDP és az RMDSZ politikai és parlamenti párbeszédét olyan külső tényezők befolyásolták, mint a határon túli magyarok jogállásáról hozott státustörvény. A kormányfő leszögezte: a külkapcsolatokban a román kormány képviseli a romániai magyar kisebbséget. Nastase szerint a magyar státustörvény elfogadásával magyarázhatók a román kormánypárt egyes képviselőinek nacionalista nyilatkozatai, amelyek az RMDSZ rosszallását váltották ki. A kormányfő szerint a státustörvény nacionalista jellegű, mivel "a kiterjesztett nemzet eszméjét" tartalmazza. Markó Béla leszögezte: a romániai magyarok és a többi kisebbség helyzetét a román parlamentben hozott törvényekkel kell megoldani. Hozzátette: mi másként látjuk a státustörvény szerepét. Az az elv, amelyen a státustörvény alapszik, az egész térség számára érvényes kellene, hogy legyen. - Markó Béla hangsúlyozta: a két szervezet közötti ellentétek nem az együttműködési megállapodásra vonatkoznak. Markó Béla ugyanakkor elmondta: a román kormány két héten belül közzéteszi a közigazgatási törvényhez kapcsolódó végrehajtási utasításokat. Hangsúlyozta: a közigazgatási törvényből az anyanyelv használatára vonatkozó előírást valójában csak azokon a településeken használják, ahol a magyarok többségben vannak. A végrehajtási utasítás megjelenése remélhetőleg változtat ezen a helyzeten. - Nem történt előrelépés az állami magyar oktatásban. Az RMDSZ méltányolta, hogy megkezdheti működését a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem, de felhívták a figyelmet arra, hogy az állami oktatásban semmilyen előrelépés nem történt. Szakértői egyeztetés lesz a közszolgálati rádió és televízió magyar nyelvű országos adásának kérdéséről is. Markó hangsúlyozta: az elvi politikai döntés már megszületett arról, hogy bővítik a magyar nyelvű adásokat, és a műszaki kérdéseket is megvitatták. - Az egyházi ingatlanok kérdéséről akkor kezdődik a konkrét egyeztetés, amikor az RMDSZ elkészíti az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetét. Egyeztetések következnek a készülő nyelvtörvény ügyében is. - Az RMDSZ és az SZDP találkozóján megegyezés született a házasságkötések ceremóniájának nyelvét illetően is. /Folytatódik a kormánypárt és az RMDSZ együttműködése. Mérsékelt optimizmussal tekintenek a jövőbe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"A román parlamenti pártok elutasították, hogy Romániában magyar nyelven oktató állami egyetemet alapítsanak. A kormánypárt és az ellenzék teljesen egyetértett abban, hogy egy magyar nyelvű állami egyetem léte Romániában szükségtelen, nem felel meg az erdélyi valóságnak és csak az etnikai szegregációt szolgálná. A PSD és a PD szerint a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen folyó magyar nyelvű oktatás kielégíti a romániai magyarok igényeit. A PRM szerint erre a magyar nyelvű oktatásra sem lenne szükség. A Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellegét dicsérő pártok néhány nappal korábban az egyetemről folytatott parlamenti vitában elutasították, hogy az intézmény multikulturális jellegét nyelvű oktatást. /Egységesen léptek a román parlamenti pártok. Elutasítják az állami magyar egyetemet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./ A képviselőházi vitában - a PNL és természetesen az RMDSZ kivételével - ismételten elutasították a magyar tannyelvű állami egyetem létrehozásának lehetőségét. A kormánypárt /PSD/ ezzel újra szembefordult a magyar kisebbség érdekképviseleti szervével. A PSD mostani magyar egyetemellenes állásfoglalása ismét felveti az együttműködési szerződés kérdését, hisz két hete sincs, hogy a két politikai erő felső vezetése megegyezett: minden rendben, az együttműködés folytatódik. /Bálint Zsombor: Magyar egyetem nem kell, magyar szavazatok igen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./ "

"Több esztendeje Románia akkori kormánya a történelmi magyar egyházak püspökeinek megígérte: a kommunista diktatúra által elkobzott felekezeti és közösségi ingatlanok, vagyonok sorsát a lehető leggyorsabban rendezik. Szilágyi Zsolt képviselő, az EU-Románia Parlamentje vegyes bizottságnak tagja emlékeztetett: már a Radu Vasile kormány is többször tett hangzatos ígéreteket, hogy mindent visszaszolgáltat, de ezt azóta egyik hatalmon lévő csoportosulás sem vette ezt figyelembe. A magyar történelmi egyházak állásfoglalást fogadtak el, amelyben jelezték, hogy a kormányfőhöz, illetve az államelnökhöz kívánnak fordulni beadványukkal. Ezt a döntést Szilágyi az EU-Románia Parlamentje vegyes bizottságának ülésén ismertette, hozzátéve, hogy a felekezeti ingatlanok visszaadását illetően semmilyen előrehaladás nincs. A vegyes bizottság elfogadta: a jővő év áprilisában Brüsszelben sorrakerülő vegyes bizottsági ülésen az egyházi és kisebbségi ingatlanok helyzete, illetve jogi rendezése lesz a téma. Ha Románia komolyan gondolja az c-s csatlakozást, ennek az ügynek a megoldásától nem tekinthet el. /Magyar Balázs: Elfelejtett ígéretek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

"Lejárt a nép ügyvédjének első négy éves mandátuma (a tisztséget 1997. óta Paul Mitroi töltötte be), a szenátus jogi bizottsága szept. 27-én meghallgatta az új és egyetlen jelöltet, Ioan Muraru professzort, aki megszerezte a bizottság kedvező véleményezését. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogügyi bizottság tagja olyan, európai példákból vett javaslatokat tett, amelyek elfogadása valóban alkalmassá tenné ezt az intézményt arra, hogy annyi év után ténylegesen szolgálhassa valós célját. A szenátor emlékeztetett: az 1991-ben elfogadott alkotmány hozta létre az Alkotmánybíróságot és az ombudsmant (nép ügyvédjét). Azonban az Alkotmánybíróság szervezési és működési törvényét csak 1997-ben fogadta el a román parlament. Az Alkotmánybíróság jelentését 1999-re elfogadták, amelyből kiderült, hogy végre működőképessé vált ez az intézmény. A szenátor javasolta az úgynevezett szakosodott ombudsmaneket, akik bizonyos területen sérülékenyebb csoportokat védelmezhetnek, így kisebbségvédelmi ombudsmant is. /(Ú. I.): Szakosodott népügyvédekre lenne szükség. Eckstein-Kovács Péter: Nálunk alacsony a megegyezéses intézmény hatásfoka. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Az okt. 4-i román lapok nagy teret szenteltek Áder János, az Országgyűlés elnöke okt. 3-án befejeződött kétnapos bukaresti látogatásának. Ezek szerint nem csak román, hanem RMDSZ-részről is hűvös fogadtatásban volt része a politikusnak, aki egyben a Fidesz alelnöke is. A Curierul National szerint "a státustörvény alkalmazásában Magyarország tekintettel lesz az érzékenységeket vagy feszültségeket tápláló vonatkozásokra", a Cronica Romana pedig azt emelte ki, hogy "Magyarország Románia mellett áll a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás ügyében". A Cotidianul egyenesen úgy látta, hogy "Áder Jánosnak ellenséges fogadtatásban volt része mind a román hatóságok, mind a magyar közösség vezetői részéről". E lap szerint "a magyar parlament elnöke azt tapasztalhatta, hogy a román hatóságok nem hajlandók párbeszédet folytatni a státustörvényről. A hivatalos nyilatkozatok ellenére mind a román törvényhozás két házának elnökeivel, mind a Nastase kormányfővel folytatott megbeszélések rendkívül hűvösek voltak, mert a román fél abból a feltételezésből indult ki, hogy Romániában nem alkalmazza a státustörvényt, miközben Magyarország arra készül, hogy körülbelül egy hónapon belül véglegesíti a jogszabály végrehajtási utasításait". A Cotidianul szerint "a látogatás legfeszültebb epizódja" akkor következett be, amikor a parlament elnöke találkozott az RMDSZ parlamenti csoportjaival. Verestóy Attila alelnök a szemére vetette Áder Jánosnak, hogy a FIDESZ semmibe veszi az RMDSZ-t, s csak annak Reform Tömörülésével vannak privilegizált kapcsolatai. Verestóy emlékeztette rá Ádert, hogy 1990 után mindegyik magyar kormány és törvényhozás meghívta Budapestre az RMDSZ-t, csak a FIDESZ által uralt kormány és országgyűlés nem tette ezt meg. Még a Markó-Verestóy-csoportosuláshoz tartozó többséget is felháborította Verestóy hangvétele. A találkozón részt vevők sorából származó információk szerint a magyar vendéget nagyon kellemetlenül érte mind a román hatóságok képviselőinek magatartása, mind Verestóy Attila szenátor civilizáltnak nem mondható hangvétele. Mérsékeltebb hangon ugyan, de a találkozón a Markó-Verestóy páros hívei közé tartozó két képviselő, Tokay György és Márton Árpád is megismételte a Verestóy által megfogalmazott szemrehányásokat - írta a Cotidianul. /Román mértéktartás, RMDSZ-szemrehányások. Bukaresti lapok Áder János látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Jozef Migas szlovák és Valer Dorneanu román parlamenti elnök okt. 8-án Pozsonyban egyaránt elutasította a magyar státustörvény rendelkezéseit és úgy vélekedett: a "diszkriminatív" jogszabály nehezíti a térség országainak együttműködését. Dorneanu szerint a határon túli magyaroknak kedvezményeket kínáló jogszabály a magyar- román alapszerződés szellemével is ellenkezik. Hozzátette, hogy a szlovák kollégájával folytatott eszmecseréje "nem tekinthető egyfajta, a státustörvény elleni koalíció létrehozásának." Migas - aki a szlovák kormányhoz tartozó Demokratikus Baloldal Pártjának (SDL) is az elnöke - azért is elfogadhatatlannak tartja a magyar jogszabályt, mert az "a belpolitika kereteit túllépve avatkozik be azoknak az államoknak a függetlenségébe, amelyek területén a magyar nemzetiségi kisebbséghez tartozók élnek" - fogalmaz két házelnök pozsonyi megbeszéléseiről kiadott jelentés. /Szlovák-román egyetértés. Elvetik a magyar kedvezményeket. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 9./"

"Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nastase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki okt. 31-én Markó Béla, RMDSZ- elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek. Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselői is méltánylóan fogadták a román kormányfő javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel okt. 27-én Kolozsvárott. Markó visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. /Eltorzították a MÁÉRT-álláspontot. Markó: Senki sem utasította vissza Nastase észrevételeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"Az országok közti jószomszédi viszony elősegítésére és az EU integráció ügyeinek előmozdítására jövő tavasszal testvérvárosi együttműködési megállapodást köt Budapest és Bukarest. Az erről szóló közös nyilatkozatot okt. 30-án írta alá Demszky Gábor Budapest és Traian Basescu Bukarest főpolgármestere a magyar fővárosban. A két főváros 1997-ben már szándéknyilatkozatban rögzítette az együttműködés kialakítását célzó elhatározását. A nyilatkozat aláírását követő sajtótájékoztatón Traian Basescu, a Demokrata Párt elnökeként élesen bírálta a magyar státustörvényt, amelyet szerinte a magyar politikusok választási harcuk eszközének tekintenek. Leszögezte, hogy egy olyan törvényt, amelyet a román parlament nem fogadott el, soha nem lehet majd Románia területén alkalmazni. A státustörvény kapcsán kialakult vitát Demszky Gábor szerint az EU-tagállamok, szervezetek álláspontjának megfelelően kellene rendezni. /Jövőre megkötik a Budapest-Bukarest testvérvárosi szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./"

"A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselői - Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Józsa Péter munkatárs - és az Magyar Amerikai Koalíció (HAC) ügyvezető elnöke, Lauer Edit nov. 12-én találkoztak Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Sorin Ducaruval, Románia amerikai nagykövetével a New York-i román konzulátuson. Hámos László hangsúlyozta: minden érintett közösség alapvető érdeke, hogy Románia minél előbb teljesítse azokat, az ország demokratizálódásához kötődő alapvető feltételeket, amik elengedhetetlenül szükségesek a NATO-csatlakozáshoz. Számos, a romániai magyar közösséget érintő probléma még mindig megoldásra vár. A romániai magyarság legégetőbb kérdéseit a HHRF egy memorandumban foglalta össze, amelyet a hónap elején juttatott el Adrian Nastase miniszterelnöknek. Ezek közül Hámos László konkrétan rákérdezett a román kormány várható intézkedéseire az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával, a kétnyelvűség alkalmazásával, valamint az 1959-ben megszüntetett állami magyar egyetem helyreállításával kapcsolatban. Lauer Edit hangsúlyozta, hogy a Koalíció tagjai fokozott figyelemmel követik a visszaszolgáltatandó közösségi ingatlanok helyzetét, mivel rendszeresen segítik a romániai magyarokat, támogatást nyújtva a kormány mulasztása miatt hátrányosan érintett intézményeknek. Az ügyvezető elnök rámutatott a román kormánytisztviselők gyakori magyarellenes retorikájának negatív hatására is, amely visszaigazolást nyújt a nacionalista indulatok számára. Hámos László ugyanakkor leszögezte, hogy a romániai magyarság helyzetének megítélésében kizárólagos forrás az érintett közösségnek a helyi sajtóban tükrözött, vagy választott képviselői révén kifejtett véleménye. Válaszában Mircea Geoana tolmácsolta a miniszterelnök sajnálatát amiatt, hogy amerikai látogatása során elmaradt a helyi magyarság képviselőivel való találkozó. Közölte, hogy a román kormány tudatában van a fenti hiányosságoknak és rámutatott, hogy ezeket nem csak Románia csatlakozási törekvésének függvényében kell tárgyalni, mivel megvalósítandó célként egy jóval tágabb kontextusnak, az ország demokratizálódási folyamatának részei. Az alapítvány memorandumában felsorolt ügyeket illetően a külügyminiszter "megfelelő adatok hiányában" nem tudott választ adni, viszont ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ vezetőivel való mihamarabbi egyeztetés után a kormány majd érdemben reagál a felvetett kérdésekre. Egyetlen részeredményről számolt be: a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejét 2002. febr. 14-ére halasztja el a román törvényhozás. /(HHRF): Amerikai magyar közösségi vezetők találkozója Románia külügyminiszterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Az illetékes magyar szervek folyamatosan biztosítják a budapesti román nagykövetség zavartalan működésének feltételeit - szögezte le nov. 13-i közleményében a magyar külügyi szóvivő irodája a budapesti román nagykövetség előtt november 10-én tartott tüntetés kapcsán kiadott román külügyminisztériumi nyilatkozattal összefüggésben. A Külügyminisztérium ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy a román fél a kétoldalú hivatalos érintkezés helyett ezúttal is kizárólag a sajtó útján üzent. "A magyar álláspont az, hogy bizonyos megnyilatkozásokat célszerű helyiértéküknek megfelelő figyelemben részesíteni, és inkább a két ország előtt álló feladatokra kell koncentrálni az erőfeszítéseket. Magyarország megítélése szerint az elszigetelt, valós támogatás nélküli, kis létszámú csoportok eseti megnyilvánulásainak felnagyítása nem szolgálja a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztését". A közlemény jelezte: a magyar fél ezért még azokat, a román parlamenti pártok részéről "szinte heti rendszerességgel jelentkező magyarellenes megnyilvánulásokat" sem teszi szóvá, amelyek nem egyeztethetőek össze Románia demokratikus és euroatlanti elkötelezettségével, s bízik abban, hogy a jövőben a román fél is ezt a megközelítést fogja alkalmazni. /Kár a sajtón keresztül üzenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Az Európai Parlament küldöttsége érkezett Bukarestbe, kétnapos látogatásra. Köztük van Elmar Brock, az EU külügyi, emberjogi, biztonságpolitikai és védelmi bizottságának elnöke, Emma Nicholson bárónő, a bizottság alelnöke, Románia-raportőr. A küldöttség tagjai megbeszéléseket folytatnak a román parlament európai integrációs bizottságával. /EU-vendégek Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 19./"

"Nov. 30-án Budapesten a Teleki László Intézet és a XXI. Század Intézet közös szervezésében konferencián tartottak a státusztörvényről. Minden nemzetnek joga és kötelessége törődni a határon túli nemzetrészekkel és az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvény is illeszkedik az európai trendekbe - jelentette ki Fritz Tamás politológus. Schöpflin György londoni egyetemi tanár elmondta: a kedvezménytörvény egy kísérlet Magyarország és a határon túli magyarok együttélésére. Schöpflin jelezte, hogy Európa számos országában alkottak hasonló törvényeket. Egyúttal megjegyezte, hogy a finn, a görög és az ír törvények messzebb mennek bizonyos kedvezmények megadásában, mint a magyar szabályozás. Varga Attila, a román parlament képviselője arról szólt, hogy számára egyaránt érthetetlen volt a román és a magyar kormány győzelmi ünneplése a velencei bizottság állásfoglalása után. A képviselő elmondta, hogy a kedvezménytörvény tulajdonképpen megegyezik a magyar alkotmány előírásával, amely szerint Magyarországnak felelősséget kell vállalnia a határon túli magyarok iránt is. Úgy látja, hogy a törvény a szülőföldön való boldogulást segíti elő, és nem szorgalmazza az elvándorlást. Varga szerint a román félnek nincs igaza, amikor azt hangoztatja, hogy a törvénynek határon kívüli hatálya van. Veress László, az Illyés Közalapítvány irodavezetője örvendetesnek tartotta, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában az európai trendeket követő alapítványi segélyezés áll, nem pedig "az erőszakos délszláv modell". Sürgette az egész Kárpát-medencét átfogó adatbázis megteremtését. /Budapesti szakmai konferencia a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"Országszerte nyugalomban zajlottak dec. 1-jén a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett események. A székelyföldi Csíkszereda városában első alkalommal rendeztek népi gyűlést, amelyen mintegy ezer, főként a Csíkszeredától száz kilométerre fekvő, románlakta Maroshévízről behozott ember vett részt. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere román, majd magyar nyelven mondott beszédében az Erdély Romániával való egyesítését kimondó gyulafehérvári határozatból idézett: "Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által." A román nemzeti ünnep alkalmával avatták fel Csíkszeredában a görögkeleti egyház által nemrégiben megvásárolt ingatlanban az első román pátriárka, Miron Cristea nevét viselő kulturális központot. Bukarestben, Gyulafehérváron és Kolozsváron is nagyszabású ünnepségekre került sor. - Sógor Csaba és társai megbüntetését követeli a román sajtó. A bukaresti Adevarul szerint a felhívás aláírói azzal, hogy a román nemzeti ünnepről való távolmaradásra szólították fel a csíkszeredai magyarokat, megsértették az alkotmányt. A büntetőtörvénykönyv szerint mindezeket a bűncselekményeket 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel kell megtorolni, írta az Adevarul. A Curentul National szerint az egyik kezdeményező, Sógor Csaba szenátor mögött személyesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll. "A magyarok, miután többségben vannak az őket megtűrő Románia néhány megyéjében, úgy hiszik, joguk van arra, hogy megalázzák az ország nemzeti ünnepét. A magyarok ilyenek, a kérdés csak az, hogy mit keresnek Románia parlamentjében" - írta a Cronica Romana című lap. /"Nyugodt ünneplés" Csíkszeredában. Tűzijáték Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./"

"A Nemzeti Liberális Párt szenátorai kérik Ioan Rus belügyminisztert, hogy bírálja felül a határozatot, amely a román állampolgárok határátlépésének megszigorítására vonatkozik. December elsejétől lépett életbe az a határozat, amely szigorúbb feltételeket szab meg a román állampolgárok magáncélból történő határátlépésénél. Szilágyi Zsolt Bihar megyei RMDSZ-képviselő is bírálta a Nastase kormány sürgősségi rendeletét. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Szilágyi Zsolt szerint a kormány nem tájékoztatta a román parlamentet erről a döntésről. Szilágyi azt is sérelmezi, hogy Magyarország is szerepel ezen a listán, a kormánynak a Schengen térségben utazók szemszögéből kellett volna megfogalmazni a határozatot. /Tiltakozás a határátlépés megszigorítása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"A Provincia című folyóirat kezdeményezésére román és magyar értelmiségiek memorandumot intéztek a román parlamenthez és pártokhoz. A dokumentum Románia regionális szerkezetű állammá való átalakítását javasolta. A memorandumot szerzői eljuttatták a román parlamenthez, a nagyobb román pártokhoz és az RMDSZ-hez. Kezdeményezésükről tájékoztatják az Európai Parlamentet, illetve az EU szintjén a regionális érdekeket képviselő Régiók Bizottságát is. A Memorandum regionális tanácsok vagy tartományi parlamentek létrehozását javasolja, melyek a régiók székhelyén, illetve a tartományi fővárosokban működnének. A többnemzetiségű régiókban - a Bánságban, Erdélyben vagy Dobrudzsában - kialakítható az a regionális identitás, amelyek révén meghaladhatóvá válnak a korábban kiéleződött nemzetiségi konfliktusok. A Memorandum aláírói: Antik Sándor képzőművész, Alexandru Cistelecan, Caius Dobrescu, Traian Stef, Daniel Vighi írók, Ovidiu Pecican történész, Marius Cosmeanu szociológus, Szokoly Elek, Hadházy Zsuzsa, Ágoston Hugó közírók, Molnár Gusztáv és Mircea Boari politológusok. A lista nyitott a további csatlakozók számára. /Régiók kialakítását javasolják. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"A régiók Romániájának létrehozását javasolják magyar és román értelmiségiek abban a memorandumban, amelyet a román törvényhozáshoz, a jelentősebb romániai pártokhoz, valamint az Európai Parlamenthez is eljuttattak. A dokumentumot dec. 11-én bocsátották a sajtó rendelkezésére a kezdeményezők, a Provincia nevű kiadvány szerkesztői. A dec. 11-i sajtóértekezleten jelen levő Molnár Gusztáv filozófus, a Provincia szerkesztője hangsúlyozta: nemhogy megterhelést nem jelentene a regionális tanácsok, vagy tartományi parlamentek működtetése, hanem inkább megtakarítást: 24 megyei tanács helyett például 8 regionális tanács működne. - Adrian Nastase kormányfő szerint, aki egy nyári szabadegyetemi beszéde alkalmával már "leirredentázta" a Provinciát, most eltévelyedetteknek minősítette a lap szerzőit. A miniszterelnök kijelentette: a pártoknak és a civil szférának nem lenne szabad a "memorandisták" csapdájába esnie, és nyilvános vitát folytatni a regionalizmus kérdéséről. - Íme bebizonyosodott, hogy a különböző föderalizmust támogató irányzatok felbukkanásával kapcsolatos aggodalmaim, amelyeknek nyáron hangot adtam, megalapozottak voltak - hangoztatta Nastase, aki szerint nem véletlen ennek a memorandumnak az időzítése, és összefüggésbe lehet hozni az Orbán-kormány státustörvényével. /Sz. K.: Régiók Romániájának létrehozását javasolják. Nastase igazolva látja aggodalmait. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"

"A kilencvenes évek elején a román parlamentben egy perces néma felállással adóztak Antonescu marsall emlékének. Akkor Adrian Nastase külügyminiszter, Ion Iliescu pedig, akárcsak most, Románia elnöke volt. Tíz év múltán Adrian Nastase, a jelenlegi kormányfő a prefektusokkal tartott egyik távkonferencián nemcsak elítélte a marsallszobor kultuszt, hanem - eléggé szokatlan módon egy román miniszterelnök részéről - részleteket olvasott fel két korabeli dokumentumból. A talán legfélelmetesebb részletben Antonescu felszólította a Dnyeszteren túli terület kormányzóját, Gh. Alexianut, hogy az 1941 októberi ogyesszai merényletet megtorlandó "lövessen le 200 zsidót minden egyes halottért és 100 zsidót minden egyes sebesültért". Alexianu pedig visszaigazolja, hogy a parancs végrehajtatott, és hogy nagyon sok zsidót "meglőttek és felakaszottak Ogyessza utcáin". Andrei Cornea feltette a kérdést, mi ez a pálfordulás? Miként is térhettek át a Vezér majdnem hivatalos kultuszáról a bárminemű kultusz szigorú elítélésére? A magyarázatot közérthetően elmondta Nastase kormányfő: a NATO- és EU-integráció összeférhetetlen az Antonescu-kultusz bármely formájával. Ez a kultusz - összegezte a miniszterelnök - komolyan zavarja az Egyesült Államokat, melynek Antonescu hadat üzent, s elégedetlenséggel tölt el bizonyos zsidó köröket, melyekről úgy hisszük, komoly befolyással bírnak az amerikai fővárosban. Antonescu adott parancsot 150 000 zsidó és több tízezer cigány legyilkolására, személyes hozzájárulásként a holokauszthoz. Cornea szerint a román társadalomnak továbbra is erkölcsi problémája a képmutatásban való tetszelgés, a valóság iránti érdektelenség. /Andrei Cornea: Megjöttek az "amerikai zsidók" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12. - Megjelent a 22. c. bukaresti lap december 4-10-i 49-es számában. A cikket most magyar fordításban adták közre./"

"Tibori Szabó Zoltán terjedelmes interjút készített Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Nem túl szerencsés, hogy a román állam területi kiteljesedésének ünnepét egyes román szervezetek, pártok, személyek rendszerint a kisebbségbe került magyar közösség fölött aratott győzelem ünnepévé kívánják nyilvánítani, jelentette ki, azonban meggondolatlan volt a gyászszalag viselésére buzdító felhívás. Az RMDSZ a kormányt támogatja, mégis egymást követték a magyarság elleni támadások. A kormány különböző tagjai periodikusan támadták a magyarságot, az RMDSZ-t, a székelyföldi iskolákat, a csángók anyanyelvi oktatását, jegyezte meg az újságíró. Miképpen értékeli mindezt az RMDSZ? Takács emlékeztetett arra, hogy vitáik voltak a volt államfővel is, akire több mint egymillió magyar adta szavazatát. Iliescu nem tudta elfogadni, hogy a Székelyföldön több százezer hektárnyi erdő kerüljön vissza a volt közbirtokosságok és egyének tulajdonába. Romániában a magyarellenes akciók hagyományosak a trianoni békeszerződés aláírása óta. Takács szerint viszont sem a passzív ellenállás, sem a román politikai pártokba való elvtelen betagolódás sem vezetett Romániában annyi eredményre, mint az elmúlt öt évben megvalósult RMDSZ-politika. Most például a kedvezménytörvény alkalmazása is tét. A román kormány nagyon könnyen hozhat olyan intézkedéseket, hogy a törvény nyújtotta kedvezményekhez az itteni magyarok hozzáférhetőségét megnehezítse. Az RMDSZ-nek rendkívül fontos, még ilyen nacionalista hangulatkeltés mellett is, hogy a román parlamentben nehezen kiharcolt törvények ne legyenek visszafordíthatók. Az RMDSZ túlnyomó többsége ezt politikai eszközökkel próbálja elérni. - A román lakosok azt fogják most látni, hogy 1200 településen két vagy többnyelvű feliratok jelennek meg, hogy Trianon óta először, ott ahol a lakosság egyharmada magyar, a tanácsülés magyarul is folyhat, s ahol a magyarok többségben vannak, az ülés hivatalos nyelve az anyanyelv. Ezeket a törvényeket a mostani kormánnyal léptetik életbe. Nagyon sok romániai magyar mostanság kapja vissza elkobzott ingatlanját, s közel egymillió hektár termőföld, kaszáló, erdő és magyar többségű önkormányzati tulajdon jut vissza a magyar közösséghez. Takács szerint a problémák nyílt felvetése az együttműködés stabilitását szolgálja. Akik magyar részről kritizálják a szerződéses politikát azok Takács szerint a súlyos konfliktusos helyzetet kiváltó politikában és a helyzet kezelésére vonatkozó elvárások teljesítésében látják a megoldást úgy, hogy ehhez biztosítva érzik a nemzetközi támogatást. - A Hargita és Kovászna megyei "állapotokról" szóló titkosszolgálati jelentés a hitelességét nem a megszokott módon fogadta a román sajtó egésze. Az elemzések egy része a súlyos társadalmi és gazdasági problémákról való figyelemelterelő akciónak minősítette. A titkosszolgálati jelentés gyakorlatilag minden olyan intézkedés ellen szót emelt, amely a szubszidiaritás elvéből kiindulva, a romániai törvényekre építve, s az önkormányzatiság jegyében történt. - Az RMDSZ érdekelt egy pozitív jövőkép kialakításában. Az RMDSZ által felvázolt jövőképnek nemcsak pozitívnak, hanem reálisnak is kell lennie. Az RMDSZ-nek van ereje ahhoz, hogy újra és újra megfogalmazza a magyar közösség követeléseit. Az RMDSZ a kormánypárttal olyan megállapodást kötött, hogy mindaddig együtt tud vele haladni, amíg az alapvető politikai döntések az országot az európai integráció irányába viszik. Takács szerint soha nem mondtak le az RMDSZ programjában szerepelő célkitűzésekről. Programjának módosítására, szűkítésére az RMDSZ semmilyen nyomásgyakorlást nem fogadhat el. - Az RMDSZ-SZDP együttműködésben még nagyon nagy a tét, többek között a már megszületett törvények alkalmazása. Ehhez az együttműködéshez óriási bátorságra van szükség. Az újságíró idézte a marosvásárhelyi Pro Európa Liga képviselőit: a magyar kormány túlságosan arrogánsan, a román pedig nem kellő visszafogottsággal kezelte a kedvezménytörvény kérdését. Takács szerint a státusztörvény "előkészítését az elfogadás időpontjáig a struccpolitika csendje, a második szakaszt a törvény elfogadása után kirobbant polémiák, az alkalmazás előtti vita jellemezte." /Tibori Szabó Zoltán: Az együttműködéshez bátorságra van szükség. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15., folyt.: dec. 17./"

"Rodica Stanoiu igazságügyminiszter meggyőződését fejezte ki, hogy a legfőbb ügyészség "kiegyensúlyozott és észszerű" következtetésekre jut a himnuszüggyel kapcsolatban. A dec. 17-i román sajtó azt írta, hogy Rodica Stanoiu "elhatárolódott az ügyészségtől", amikor a parlamentben azt mondta, hogy az ő véleménye szerint a magyar himnusz eléneklését az SZKT-ülésen nem lehet a román nemzeti szimbólumok megsértéseként értelmezni. Erre a sajtóhírre célozva a román igazságügy-miniszter dec. 18-i nyilatkozatában már úgy fogalmazott: fel sem merült az, hogy tárcája elhatárolja magát az ügyészségtől. "Az ügyészségnek joga és kötelessége hivatalból eljárnia minden olyan jelzésre, amely törvényszegésre utalhat" - mondta a miniszter asszony. - Románia legfőbb ügyésze nevetségessé tette magát a magyar himnusz eléneklése miatt az RMDSZ elleni bűnügyi vizsgálat elrendelésével - írta az Adevarul. Szomorúnak nevezte, hogy "Nastase örül egy ostobaságnak". A lap ugyanis "világos, de ostoba törvénynek" tartja azt a most végrehajtási utasításokkal felmelegített 1994-es román jogszabályt, amely tiltja az idegen himnuszok éneklését. - Nem a magyaroktól kell félteni Románia jelképeit, hanem "a politikai tőkére éhes demagógoktól", "a román parlamentben helyet foglaló és máról holnapra meggazdagodott szélhámosoktól és csalóktól", akik nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül lépten-nyomon meggyalázzák Románia jelképeit - mutatott rá a román lap. A Ziarul Politic és a Jurnalul National a magyar kedvezménytörvénnyel hozta összefüggésbe azt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa legutóbbi marosvásárhelyi ülésének a küldöttek elénekelték a magyar himnuszt és ugyanaznap az RMDSZ képviselője nem írta alá azt a kolozsvári nyilatkozatot, amelyet a romániai nemzetiségi szervezetek fogadtak el az ország EU-integrációs törekvéseinek támogatásáról. A lapok szerint a román hatalomnak, hogy "ostobán reagált". - Az RMDSZ Nemzetépítő Platform (NÉP) beigazoltnak látja azt a program célkitűzést, hogy törvényileg kell szabályozni a Romániában élő magyar nemzeti közösség nemzeti szimbólumainak használatát. /Adevarul: Nem az RMDSZ-től kell félteni a román nemzeti jelképeket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"A Szovátafürdő privatizálásának kivizsgálására kiküldött román parlamenti bizottság semmilyen kivetni valót nem talált az egyes szenátorok által kifogásolt magánosítási folyamatban, de 2002. március végéig haladékot kért jelentésének véglegesítésére. Az év folyamán több szenátor heves kirohanást intézett a törvényhozás felsőházában Szovátafürdő magánosítása ellen, azt állítva, hogy az előző törvényhozási ciklusban az állami vagyonügynökség "bagóért eladta a fürdőt a magyaroknak, egy magyarországi cégnek". Ezért hozták létre a szovátafürdői magánosítást felülvizsgáló parlamenti bizottságot, amely ismét elnapolta végleges jelentésének beterjesztését. Ez már a második haladék, amit a vizsgálóbizottság kért. Eredetileg okt. 31-ig a végkövetkeztetéseket tartalmazó jelentéssel le kellett volna zárni a vizsgálatot, de a bizottság dec. 17-ig haladékot kért. Szovátafürdőt tavasszal vásárolta meg a Salina Invest, amelyben meghatározó részesedése van a Corvinus Rt.-nek és a Danubius Rt.-nek. /Nem találtak kivetnivalót Szovátafürdő privatizálásában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./"

A kedvezménytörvényhez kapcsolódó román–magyar egyetértési nyilatkozat előirányzatai nagyon előnyösek Románia számára - jelentette ki Simona Marinescu, a kormányon levő Szociáldemokrata Párt szenátora, a román törvényhozás felsőháza munkaügyi bizottságának elnöke. Marinescu rámutatott: Romániában nagyon magas a munkanélküliségi ráta, s ilyen körülmények között nagyon jól jött az egyetértési nyilatkozat magyarországi munkavállalásra vonatkozó előirányzata. /Marinescu: Jól jött az egyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke jan. 29-én Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. - Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttműködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben - hangsúlyozta Adrian Nastase. - Nem egyszerű adok-kapok alkut kötöttünk - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a mostani megállapodás új vonásaként emelte ki, hogy sokkal pontosabban és konkrétabban határozták meg az együttműködés módozatait. Sikerült áttörést elérni olyan lényeges kérdésekben, mint például az egyházi és a közösségi ingatlanok ügye, mivel a megállapodás előírja, hogy az idén törvény születik erről a kérdésről - mondta. A megállapodása részletesen megfogalmazza a két szervezet közötti együttműködés alapelveit, céljait és formáit. Mindkét szervezet a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírásának korrekt végrehajtását szorgalmazza. Országos szinten ellenőrző bizottság alakul, amelyben helyet kapnak az RMDSZ képviselői is. A kormánypárt és az RMDSZ annak érdekében cselekszik, hogy az év végére fő vonalaiban befejeződjön az erdők és a termőföldek visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A román kormány április 30-ig törvényt terjeszt elő a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról. A megállapodás szerint a törvényt a román parlament szeptember 30-ig elfogadja. Június 30-ig törvény születik azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény alapján jogosultak lennének, de természetben nem kaphatják vissza ingatlanaikat. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvű karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény előírásainak megfelelően. Megvizsgálják annak lehetőségét, hogy magyar nyelvű oktatás induljon a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerész egyetemen, hogy magyar nyelvű oktatási csoportot hozzanak létre a kolozsvári Zeneakadémián és agrártudományi egyetemen, valamint a marosvásárhelyi műszaki egyetemen. Biztosítani fogják a magyar nyelv tanulásának lehetőségét az állami iskolai rendszerben. (Ez a megegyezés a szórványban élő magyarság és a csángómagyarok problémájának megoldását szolgálja.) Az együttműködési dokumentum kitér arra, hogy román és magyar nyelvű televíziós stúdiót létesítenek Marosvásárhelyen. Megteremtik a magyar nyelvű rádió- és televíziós programok összekapcsolásának műszaki feltételeit. A dokumentum szerint intézkedéseket hoznak az egyházak jelentősebb támogatására. Létrehozzák a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó intézetet. A parlament június 30-ig megfelelő formában ratifikálni fogja a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A román nyelv védelméről szóló törvényt olyan formában fogadja el a parlament, hogy azzal együtt biztosítsák a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is. Biztosítják a nemzeti kisebbségi kiadók, kiadványok, kulturális események kiegyensúlyozott finanszírozását. Ugyancsak biztosítani fogják, hogy a nemzeti kisebbségek arányos képviselethez jussanak országos, területi és helyi szinten az intézményekben, beleértve a döntéshozó funkciókat is. 30 napon belül megyei és helyi szinten is együttműködési megállapodást kötnek, ahol ezt szükségesnek tartják. A két szervezet felkéri a helyi hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a romániai magyar kultúra szempontjából értéket hordozó emlékműveket. Brassóban együttműködnek abban, hogy megfelelő elhelyezést kapjon az Áprily Lajos Gimnázium, a Bolyai Farkas Gimnázium ismét magyar nyelvű középiskola legyen. Megoldják az aradi Szabadság-emlékmű ügyét. A megállapodások betartásának ellenőrzésére közös értékelő bizottságot hoznak létre. Hasonló bizottságok jönnek létre területi szinten is. Az SZDP kötelezettséget vállal arra, hogy a román bel- és külpolitika minden nagy fontosságú kérdésében előzetes konzultációkat folytat az RMDSZ-szel. A két szervezet csúcsvezetése háromhavonként értékeli a megállapodás végrehajtását. /Aláírták a kétpárti egyezményt Markó: nem egyszerű adok-kapok alkuról van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A protokollum öt fejezete több konkrét célt és több határidőt tartalmaz, s az együttműködést megyei szintekre is kiterjeszti. A dokumentum első fejezete a PSD és az RMDSZ közötti politikai kapcsolatokra vonatkozik. Tíz pontja közül hat lényegében az együttműködés módozatait és általános céljait fogalmazza meg. További négy fontos politikai részcélokra vonatkozik. Ezek szerint a felek támogatják "a határokon túl élő románok érdekeit, különösen a magyarországi román kisebbségét". Ugyanakkor leszögezik, hogy tekintettel lesznek a magyar többségű megyékben élő "román kisebbség" problémáira is. A kisebbségvédelem terén az egyezmény egyrészt a jelenlegi keretek bővítését, másrészt a kisebbségek szórványközösségeire való fokozottabb odafigyelést helyezi kilátásba. A második fejezet a PSD és az RMDSZ parlamenti frakciói közötti együttműködést szabályozza. A megállapodás szerint a két frakció a parlamenti határozathozatal minden szintjén (bizottságok, állandó bizottság) együttműködik, sőt, még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is keresik az együttmunkálkodás módozatait. A legtöbb konkrét részcélt és határidőt a harmadik fejezet tartalmazza, mely a kormányprogram közös támogatásához szükséges lépéseket fogalmazza meg. A restitúciós törvényekre vonatkozóan a felek megállapodtak abban, hogy a kormány az év végéig befejezi a föld- és erdőtulajdonra vonatkozó tulajdonosi bizonylatok kiállítását. Április 30-ig kell benyújtania a kormánynak a parlamentben az egyházi és kisebbségi közületi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó törvény tervezetét, amelyet a törvényhozó testületnek ez év szeptember 30-ig kell elfogadnia. Június 30-ig – kell elfogadnia a parlamentnek azt a kárpótlási törvényt, amely a 10/2001-es ingatlantörvény alapján vissza nem szolgáltatható vagyontárgyak után juttat az egykori tulajdonosoknak méltányos kártérítést. A felek növelni kívánják a helyi önkormányzatoknak visszajuttatott adóbevétel hányadát. A lakosság-nyilvántartást áthelyezik a helyi önkormányzatok hatáskörébe június 30-ig, az útlevél-kibocsátó szerveket pedig a prefektúrhoz /október 30-ig). A megegyezés szerint a kormánynak figyelemmel kell követnie a 215-ös helyhatósági törvény kétnyelvű feliratokra vonatkozó előírásainak alkalmazását. A csángók magyar nyelvű oktatása inkább csak utalásszerűen van jelen az egyezményben. Az oktatási célokra vonatkozó alfejezet egyik pontja szerint biztosítani kell a magyar nyelv oktatását az oktatási törvény 121. cikkelyének (az anyanyelv fakultatív oktatása), valamint az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően, ott, ahol erre valós igény van. A dokumentum a felekezeti gimnáziumok helyzetét az eddigi beiskolázási számoknak megfelelően rendezi.

Megjelent az Udvarhelyszéki RMDSZ Tájékoztató idei első száma. Verestóy Attila szenátor, a széki szervezet elnöke írásában leszögezte: "A mi helyzetünk bonyolult, sok árnyalata van kisebbségi sorsunknak... Közösségeinknek sajátos gondjait a román törvénykezés kell megoldja, mind szellemileg, mind anyagilag. Politikailag és kulturálisan olyan törvényes keret kell ezt biztosítsa, melyet – ha tetszik, ha nem – még mindig Bukarestben, a román parlamentben fognak eldönteni, többségi szavazással." Az értesítő közölte az RMDSZ-ben kifejtett tevékenységükért emléklapot kapott udvarhelyiek névorát. Íme: Bíró Tamás, Máthé Zoltán, Máthé Margit, Szabó Lenke, Balla Márton, Jakab Emil, Barkóczy István, Cseke Mózes, Mihály Márta, Gálfi Árpád, Simon Károly, László Etelka és Barabás Károly. /(oláh): Tetszik vagy sem... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Az RMDSZ képviselőházi frakciójában Polgári Szárny néven külön csoportba tömörültek azok a képviselők, akik "az európai polgári- keresztény értékrend és az erdélyi hagyományok szerinti politizálással" kívánják ellátni az erdélyi magyarság közképviseletét. A múlt hét végi marosvásárhelyi SZKT-n az aláírók — Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly — közül többen is bírálták az RMDSZ–SZDP egyezményt aggodalmukat fejezve ki, hogy e megállapodás szorításában a Szövetség eltér programjától. - Az RMDSZ - az erdélyi magyarsághoz hasonlóan - sokszínű intézmény, különböző vélemények, csoportok keveréke. A képviselőfrakciót mindig is a vélemények ezen sokszínűsége jellemezte. Úgy gondoltuk, hogy érdemes formálisan is létrehozni egy, a polgári értékek körül szerveződő csoportot a frakción belül. Az lenne a feladatunk, hogy ennek az értékrendnek a mentén próbáljuk következetesen, és minél hitelesebben képviselni az RMDSZ programot — mondotta Toró T. Tibor a Szabadságnak. A Polgári Szárny meghívta Markó Béla szövetségi elnököt febr. 12-re egy beszélgetésre. jelezte Vekov Károly. Továbbra is az együttműködést hirdetjük úgy, hogy eközben tiszteletben tartjuk célkitűzéseinket, programunkat, hiszen erről kell elszámolnunk választóink előtt — magyarázta. Markó Béla szövetségi elnök az MTI-nek úgy nyilatkozott: a megosztottság üzenetét hordozza a Polgári Szárny, és veszélybe sodorhatja az RMDSZ helyét a román politikai életben. Hangsúlyozta: Sikerült jó megállapodást kötnie a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párttal. "Ha emellé odateszünk más nyilatkozatokat, például a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről elhangzott megnyilatkozásokat is, akkor úgy látom, vannak olyanok, akik mindenképpen ennek a megosztottságnak a képzetét akarják kelteni a román politikai életben és általában a közvéleményben" — mondta. Az RMDSZ elnöke szerint a szövetség most nagyon közel került ahhoz, hogy néhány, több mint egy évtizeden át követelt célját elérhesse. Mint mondta, karnyújtásra van az egyházi ingatlanok rendkívül fontos kérdésének a rendezése, néhány oktatási intézmény helyzetének, a magyar média kérdésének a rendezése. Egy ilyen kezdeményezés nagyon könnyen ismét eltávolíthat ezektől a céloktól. /Ú.I.: Polgári Szárny — frakció a frakcióban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8/ A Polgári Szárny megalakulásáról dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke nyilatkozott. Szerinte ez rendkívül súlyos és precedens nélküli, mert az RMDSZ- frakció munkahely, ahol nagyon komoly mandátummal kell a választókat képviselni. Kelemen szerint ez nem eléggé végiggondolt nyilatkozat. A Népújság munkatársa, Mózes Edith ítélkezett: "diverzió íze van, megtorpedózhatja a protokollumot. Mit is akarnak megakadályozni? Azt, hogy Vásárhelyen legyen magyar tannyelvű Bolyai Farkas Líceum? Hogy a Babes-Bolyai Egyetemen magyar karok, tanszékek jöjjenek létre? Hogy megszülessen az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény?", " példának okáért Maros megyéből Kerekes Károlyt ki hatalmazta fel, hogy csatlakozzon ehhez a dologhoz?" Kelemen válaszolt is: senkit sem hatalmazott fel a saját RMDSZ szervezete. Az SZKT-döntés azonban mindenkire nézve kötelező. /Mózes Edith: Frakció a frakcióban. Kinek a malmára hajtják a vizet? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./ Tokay György, az RMDSZ parlamenti frakciójának szóvivője ismertette a frakció hivatalos álláspontját. "Az RMDSZ egy nyitott és demokratikus szervezet, a véleményszabadságot mindig tiszteletben tartotta. Az RMDSZ képviselőházi, illetve szenátusi csoportja a szövetségen belül végrehajtó szervnek tekinthető, így az a kötelessége, hogy a döntéshozó testületek határozatait érvényre juttassa a parlamentben, illetve a szenátusban. Az RMDSZ egy sokszínű szervezet, egységes volt a politikai cselekvés területén. Reméljük, ez az egység megmarad." A Polgári Szárny egyik alapítója, Toró T. Tibor képviselő leszögezte: a csoport célja az, hogy az RMDSZ program végrehajtását, a polgári értékrendet érvényesítse. A csoport nem szakadás, mert ez nem egy új helyzet, az RMDSZ-en belüli véleménykülönbség már sok-sok éve jelen van. Tor szerint az a pálya, amit ez a protokollum megrajzol, nem jó irány. "Mindazonáltal természetesen azon leszek, hogy azok a pontok, amelyek ebben a megegyezésben az RMDSZ- programmal összecsengenek, minél hamarabb és minél hatékonyabban érvényesüljenek." /Andó András: Polgári Szárny — a véleményszabadság vagy a megosztottság üzenete? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./ A Szövetségi Képviselők Tanácsában működő – igazi alternatívákat ritkán felmutató – pluralizmus nem több a biztonsági szelep pluralizmusánál. Szerepe csupán a mérőeszközé: felbecsülhetővé teszi Markóék számára, hogy az RMDSZ legelső száz-százötven, fontos pozícióban levő politikusa milyen mértékben fogadja el a bukaresti parlament erőterében meghozott pártvezérkari döntéseket. A képviselőházi frakcióban most megalakult polgári szárny viszont jóval súlyosabb kihívást jelent a Markó-csoport számára. A polgári szárny ugyanis nem csak megkérdőjelezni tud, hanem törvényhozási alternatívát is felmutathat. Alternatívák felmutatására szükség van. A titoktörvénnyel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kétértelműségei, a kormánypártnak a médiapolitikában nyújtott, kétes támogatás mind-mind azt jelzik, hogy az együttműködés örvénylogikájában az RMDSZ nem tudja összehangolni a demokrácia általános érdekei iránti elkötelezettségét a sajátos kisebbségi érdekérvényesítéssel. Mit érdemesebb tenni, erősíteni-e azt a rendszert, amely a demokrácia-deficitet tartósítja néhány kisebbségpolitikai kedvezménnyel, vagy megkeresni azt az utat, amely átalakítja e rendszert? A polgári szárny megalakulása – ha választ ad e kérdésre – fordulópont lehet az RMDSZ történetében. /Bakk Miklós: Örvénylogika és polgári kihívás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./

Mintegy harminc küldött részvételével tartotta márc. 3-án éves közgyűlését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) - adta hírül az MTI. A tanácskozáson beszámoló hangzott el a szervezet tavalyi tevékenységéről, majd a szervezet elnöke, Bartha András ismertette az MCSMSZ költségvetését. Bilibók Jenő alelnök a kulturális tevékenységről szólt. A tanácskozás részvevői tárgyaltak a csángóföldi magyar nyelvű egyházi életről, az oktatási programokról, valamint a különböző csángómagyar szervezetek tevékenységéről. Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora vállalta a moldvai csángómagyarok érdekeinek képviseletét a bukaresti törvényhozás felsőházában. A bákói közgyűlésről szólva az RMDSZ-szenátor elmondta: elhangzott, hogy a Magyarországon tanult moldvai csángómagyar fiatalok mintegy tíz százaléka tért vissza szülőföldjére. A szenátor ezt sikerként értékelte, hisz mindeddig hiányzott a moldvai csángómagyarok köréből az értelmiség, e hazatért fiatalok pedig a közösség kovászává váltak. "Ezek a fiatalok tették működő szervezetté a csángómagyarok szövetségét - hangsúlyozta, majd rámutatott: a közgyűlésen felmerült annak szükségessége, hogy minél több, csángómagyarok által lakott faluban fiókszervezetek jöjjenek létre, illetve, hogy a különböző egyesületek, alapítványok az MCSMSZ mint ernyőszervezet védnöksége alatt fejtsék ki tevékenységüket. – A klézsei Duma András csángó költő arról tudósított a csángómagyar levelezési listán, hogy helyszíni értesülése szerint a somoskai pap a vasárnapi misén felolvasta a iasi-i püspökség körlevelét, amelyben felhívta a hívek figyelmét arra, hogy minden hívő a népszámláláskor vallja magát románnak, "mert Romániában élünk és románok vagyunk" stb. stb. A körlevelet minden plébánián felolvasták a nagymise alkalmával. /A csángómagyar szervezet közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./ Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök körlevélben szólította fel híveit, hogy népszámláláskor a moldvai csángók magyarnak vallják magukat, ne feledjék, egyházmegyéjében a szentmisék, az oktatás, a család és a társadalom nyelve a román. A körlevelet márc. 3-án, vasárnap olvasták fel a moldvai katolikus templomokban. A főpásztor azzal kívánja megtéveszteni híveit, hogy a beszélt nyelv senkinek nem magántulajdona, hanem Isten által ajándékozott eszköz, és azt a nyelvet kell használni, amely a szentmiséken elégedettséget nyújt és összeköt a közösség tagjaival. Ami a iasi-i egyházmegyében a román nyelvet jelenti. - Bartha András, a bákói székhelyű szervezet elnöke elmondta, levélben kérték a Pro Europa Ligát és a bukaresti Helsinki Bizottságot, hogy a népszámlálás idejére küldjenek megfigyelőket a csángó falvakba, így kívánják ellenőrizni, hogy a számlálóbiztosok tiszteletben tartják-e a csángók nemzeti önazonosságra és anyanyelvre vonatkozó választását. Ők azt javasolták a szervezet tagjainak és minden magyarul beszélő csángónak, hogy vallják magukat magyarnak. /(fekete): Csángók megtévesztése. Püspöki intés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy-Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor márc. 15-én Kolozsváron bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilie Ilascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Corneliu Vadim Tudor szenátor azon javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához kerülését. /A kormánypárt nem támogatja Besszarábia visszacsatolását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./

"Magyarországot is érintő heves vita zajlott le a román törvényhozás felsőházában a második világháború után háborús bűnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról. Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu kijelentette, hogy az ő véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Magyarellenes kirohanások Antonescu miatt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"

Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöke márc. 17-én a román parlamentben mondott beszédében kijelentette, Románia nélkül nem lehet beszélni "egységes Európáról", és a NATO "nem képviselné teljes mértékben a Nyugatot", ha Románia nem lenne e szervezet tagja. Kiemelte, az országa és Románia közötti kereskedelmi forgalom 6 milliárd euró értékű, s ez bizonyítja, hogy Olaszország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere. Végül Ion Iliescu államelnök a Cotroceni Palotában a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Silvio Berlusconit. /Berlusconi beszédet mondott a parlamentben. Olaszország támogatja Románia NATO-tagságát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./