"A képviselőházi vita során elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein a román a hivatalos és az egyetlen használható nyelv, a magyar többségű helységekben is. A törvény a romániai magyarság ellen irányul, sok helyen csak magyarokból áll a tanács. A nemzetiségi nyelvek használatának engedélyezését kérő javaslatot Márton Árpád RMDSZ-képviselő terjesztette elő, hivatkozva az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek chartájára, hozzátéve, hogy Románia mindkét dokumentumot elfogadta. A román többség azonban indulatosan kioktatta a magyarokat, hogy "más nyelvek" használata sértené az alkotmányt. /Új Magyarország, márc. 9./"

Az RMDSZ képviselőcsoportja nevében Vida Gyula frakcióvezető márc. 12-én nyilatkozatot olvasott fel a parlamentben márc. 15-e jelentőségéről. A szabadság zászlaja alatt együtt küzdöttek magyarok, románok, németek, szlovákok, lengyelek és más nemzetek fiai, mondta. E nap üzenete az, hogy a népek és nemzeti közösségek szabad fejlődése csak a történelmi megbékélés és demokratikus értékek elismerése révén valósulhat meg. /RMDSZ-felszólalás a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Márc. 12-én a képviselőházban Vida Gyula RMDSZ-képviselő indítványozta a helyi közigazgatási törvény helyi tanácsok nyelvhasználatáról szóló 26. cikkelyének újratárgyalását. Javaslata szerint ott, ahol az összes tanácsos, a polgármester, alpolgármester, titkár ismeri a helyi többségben lévő nemzetiség nyelvét, a helyi tanács ülése az államnyelvvel párhuzamosan az illető nemzetiség nyelvén folyjék. A jegyzőkönyvet és minden más iratot csak románul állítanák ki. Az RTDP, az NRP, az SZMP és az RNEP szabálytalannak tartotta a javaslatot. Ezt követően a képviselőház 277 szavazattal 23 ellenében elfogadta a helyi közigazgatási törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó törvénytervezetet. /A képviselőház módosította a helyhatósági törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Petre Turlea képviselő a képviselőházban arra szólította fel Teodor Melescanu külügyminisztert, hogy a román-magyar alapszerződés megkötésének előfeltételeként szabja meg: Magyarország fizessen kártérítést a magyar hadsereg által szerinte Észak-Erdély megszállása idején megölt 133 ezer román állampolgár leszármazottainak. A Rompres jelentése szerint Teodor Melescanu külügyminiszter az interpellációra adott válaszában kijelentette: az ilyesfajta előfeltételek nem ösztönöznék az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. Az ilyesfajta kérdések, mondta a miniszter, egyes későbbi megbeszélések tárgyát képezhetik, amelyek a kétoldalú kapcsolatokban örökölt kérdések rendezésére irányulnak majd, és beilleszkednek a román-magyar történelmi megbékélési kezdeményezésbe. /Petre Turlea kárpótlást követel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

"Márc. 12-én a szenátus gyorsított tűzte napirendjére Ion Predescu /Szociális Demokrácia Pártja, a vezető párt/ és Valer Suian /Román Nemzeti Egységpárt/ által benyújtott kezdeményezést, majd Hajdú Gábor és Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátorok módosító indítványait elvetve, az RMDSZ ellenszavazatával, elfogadták az immár hírhedt rendelkezéseket, hogy 3 hónaptól 3 évig terjedhető börtönbüntetéssel sújtható más állam zászlajának, felségjeleinek kitűzése, illetve himnuszuk eléneklése, továbbá 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztés róható ki "az ország vagy a román nemzet bármely eszközzel történő nyilvános gyalázásáért". A törvényjavaslat képviselőházi vitája még hátravan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./"

Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi csoportjának vezetője sajtóértekezletén elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az RMDSZ-frakciónak a helyi közigazgatási törvény 26. szakaszába nem sikerült bevezetnie egy új bekezdést, amely előirányozta volna: a területi-közigazgatási egységekben, ahol valamennyi tanácsos, polgármester, polgármester-helyettes, titkár ismeri az illető helyiségben többségben levő nemzetiség anyanyelvét, s ha mindannyian beleegyeznek, akkor a tanács munkálatain a hivatalos nyelvvel egyidejűleg használni lehessen a kisebbségi nyelvet is. A jegyzőkönyv, a tanács határozatai, valamint a többi dokumentumok kizárólag az állam hivatalos nyelvén készülnének. /A helyhatósági törvény korlátozza az anyanyelv használatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

"Adrian Nastase képviselőházi elnök a Jurnalul Nationalnak adott interjújában kiemelte, hogy a magyar stratégia mindig az volt, hogy új fogalmakat dobnak be a köztudatba, melyeket azután megpróbálnak elfogadtatni. Tabajdi Csaba államtitkárnak arra a kijelentésére utalt, hogy a romániai magyaroknak "autonóm szigeteket" kellene létrehozniuk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 14./ "

"Gheorghe Funar márc. 14-én Kolozsváron a belváros magyar emléktábláit fellobogóztatta román zászlókkal, majd feltetette a volt Biasini Szálló épületére a beígért táblát, amely a polgármesteri hivatal indítványára a korábbihoz viszonyítva legalább nyolcszoros méretben hirdeti Baritiu és Balcescu érdemeit - és a magyarok kellőképpen túlértékelt "véres tetteit". A képviselőházban Petre Turlea független képviselő tiltakozott az ellen, hogy "egy más állam történelmének eseményeiről" román területen emlékezzenek meg. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi megemlékezéseit "revizionista gyűlésnek" minősítette, és bejelentette, hogy ugyanott fogja bemutatni Hamis magyar mártírok román földön című művét. Maros megyében Gabriel Tiru prefektus, az RNEP tagja közleményben büntetés terhe alatt figyelmeztette a polgármestereket, a tanácsosokat és az iskolaigazgatókat, hogy nem szervezhető az iskolákban március 15-i megemlékezés. /Felkerült az emléktábla - nacionalista feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

Az RMDSZ az európai fórumokhoz fordul azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Románia által is aláírt Európa Tanács-i okmány, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján fogalmazott meg. A képviselőház az RMDSZ egyetlen módosító indítványát sem fogadta el, azt sem, amely lehetővé tette volna a helyileg többségben lévő kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztségviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. A képviselőház többségének elutasító állásfoglalása súlyos kétségeket támaszt a kormány és a parlament európai integrációs szándékainak őszinteségét illetően ? mutatott rá Vida Gyula és Varga Attila RMDSZ-képviselő. /Európai fórumokhoz fordul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

"Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke arra kérte a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottságának elnökét, Gheorghe Branzei képviselőt, hogy indítványozza az RMDSZ államkasszából történő finanszírozásának befagyasztását az 1996-os költségvetésben. Kérését Gheorghe Funar azzal indokolta, hogy az RMDSZ csak románellenes tevékenységre és az önálló Erdély létrehozására törekszik. A pártelnök érvei: 1. ha az RMDSZ bizonyítottan politikai pártnak határozza meg önmagát, ne kapjon az állami költségvetésből, a többi párttól eltérően; 2. ha az RMDSZ magát egyaránt szövetségnek is és pártnak is tartja, akkor ne kaphasson többet pénzt a Nemzeti Kisebbségi Tanácstól, amíg nem számol el az eddig juttatott pénzekről; 3. ne jusson több állami költségvetési pénz annak az RMDSZ-nek, amely az eddig - "itthonról, Magyarországról és külföldről" - kapott támogatásait az egységes román nemzeti állam ellen fordította. /RMDSZ ? pénz nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./"

Borbély László RMDSZ-képviselő ápr. 9-én képviselőházi felszólalásában reagált Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációjára adott válaszára: megütközéskeltőnek nevezte azt, miszerint Románia nem köteles alkalmazni a kisebbségi keretegyezményt, a kétnyelvű táblák használatát addig, amíg legalább 12 ország nem írja azt alá. Közben Iliescu elnök többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről. Románia azt is hangsúlyozta, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, mert Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, tette fel a kérdést Borbély László, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvénytervezet parlament elé utalását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az ország elismert vallásfelekezeteinek vezetői 1990-ben felterjesztettek a kormányhoz? /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 757. sz./

Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

"Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"Borbély László képviselő ápr. 9-én, a képviselőházban napirend előtti felszólalásában reagált Teodor Melescanu külügyminiszternek egy korábbi interpellációra adott válaszára. Márc. 6-án a kormány kétszínű politikáját tette szóvá Borbély László annak kapcsán, hogy prefektusok rendeletére Maros, Kolozs és Szatmár megyében karhatalommal távolították el a kétnyelvű feliratokat, helységnévtáblákat magyarok által is lakott településeken, holott a kétnyelvű feliratok használatát az ET Parlamenti Közgyűlése által elfogadott és Románia által ratifikált Kisebbségi keretegyezmény is előírja. Mostani felszólalásában Borbély László megütközést keltőnek nevezte a külügyminiszter válaszát, miszerint az ET kisebbségi keretegyezménye mindaddig nincs érvényben, amíg legalább 12 tagország nem ratifikálta, így Románia nem köteles alkalmazni a kétnyelvű táblákra vonatkozó nemzetközi szabályozásokat. Az RMDSZ képviselője kifejtette: azáltal, hogy a román parlament ratifikálta, a nemzetközi egyezmény a belső jogrend részévé vált, akkor is, ha azt egyelőre még nem ratifikálta 12 ET-tagország. Utalt arra, hogy a kormány vezető képviselői, maga Ion Iliescu államfő is többször nyilatkozott a keretegyezmény ratifikálásáról és gyakorlatba ültetéséről, kiemelve, hogy Románia teljesítette e nemzetközi dokumentum minden előírását. Sőt, a kisebbségi törvénytervezetek elemzésére létrehozott különbizottság egy előzetes jelentésében leszögezi, hogy nincs szükség kisebbségi törvényre, hiszen Románia ratifikálta a kisebbségi keretegyezményt, amely a belső jogrend részét alkotja. "És akkor, amikor egy olyan nagyon is konkrét, mindmáig megoldatlan kérdésről van szó, amelyet a keretegyezmény betű szerint, de szellemében is szabályoz, a kormány hivatalos álláspontját képviselni hivatott legilletékesebb személy azt fejtegeti, hogy ezt a dokumentumot eddig csupán 4 ország ratifikálta" mondotta Borbély László. "Hogyan beszélhetünk a jelenlegi kormány hiteléről mindaddig, amíg éles ellentét van a nemzetközi szervezetek felé tett nyilatkozatok és a parlament szószékéről elhangzottak között? Hogy lehet hitele egy olyan kormánynak, amely évek óta ígéri a nemzeti kisebbségek törvénytervezetének parlament elé utalását, és hat éve halogatja a romániai egyházi törvény véglegesítését, miközben a Romániában elismert 14 felekezet egyházfői által aláírt tervezetet még 1990-ben felterjesztették a kormányhoz? Milyen hitele lehet egy olyan parlamenti többségnek, amely a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénykezdeményezés megvitatására külön létrehívott bizottságban több mint két év alatt képtelen volt megfogalmazni egy jelentést? Hogy lehet hitele annak a kormánynak, amely egyes megyék (Maros, Kolozs, Szatmár) prefektusainak megparancsolja, hogy a rendőri szervek segítségével távolíttassák el a kétnyelvű feliratokat?" sorolta kérdéseit Borbély László képviselő. A választ e kérdésekre alighanem azok fogják megadni, akik előtt Románia vállalta, hogy tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket és megállapodásokat." /Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./"

Ápr. 18-án Kolozsváron tartotta soros ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, majd sajtótájékoztatót tartottak. Demeter János, a központi kampánystáb vezetője beszámolt a választási előkészületekről. Az RMDSZ fölkészült a kampányra, országosan mintegy 200 magyar polgármesterre, illetve 3000 magyar tanácsosra számítanak. Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető beszámolt az RMDSZ európai integrációs bizottságának megalakulásáról, majd arról, hogy Bukarestben folynak a tárgyalások az ellenzéki pártokkal való együttműködésről. Náznán Jenő gazdasági alelnök pedig a privatizációs folyamat nemrég lezárult első szakaszában az RMDSZ által nyújtott szolgáltatásokról. Előzetes adatok szerint mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és 100 ezer esetben segítették az igényjogosultakat az ügyintézésben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 19., 763. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Az RMDSZ stratégiája szerint minden párttal hajlandó tárgyalni, leszámítva természetesen a Nagy-Románia Pártot, a Román Nemzeti Egységpártot és a Szocialista Munkapártot. Arra a kérdésre, hogy a vezető kormánypártot is lehetséges tárgyalópartnernek tartja-e az RMDSZ, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető tájékoztatott: ezzel a párttal még nem történt eddig semmiféle egyeztetés, de nincs kizárva tárgyalás. Elmondta, az egyeztetések néhány hete tartanak Bukarestben is. - A kolozsvári helyzet túlnő a város határain. Itt országos érdekű politikáról van szó. Arra a kérdésre hogy, amint azt más felmérések mutatják, miért csökken az RMDSZ-re szavazók száma, Takács Csaba nem talált aggodalomra okot. Vida Gyula szerint az egész lakosság körében érezhető egyféle passzivitás. /Többen többet ? együtt jobban Kampánystart az RMDSZ-nél is Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

Máj. 13-án a képviselőházban megvitatták 50 ellenzéki képviselő indítványát, amely elmarasztalta a kormányt a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezmények nem teljesítéséért /emiatt a Valutaalap befagyasztotta a hitel folyósítását/. A beadványt a többség elutasította, az RMDSZ a szavazásnál tartózkodott, a szakmailag és politikailag primitíven megfogalmazott beadványt az RMDSZ nem írta alá, mivel ezt nem igényelték tőlük. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 17., 782. sz./

Máj. 20-án a képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy a 118/1990-es törvényben előírt határidőt módosítsák, így a volt hadifoglyok kérelmeiket 1997. dec. 31-ig nyújthatják be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 784. sz./

Máj. 23-án a parlamenti pártok képviselői találkoztak Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t képviselő Kozsokár Gábor szenátor és Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető a parlamenti és elnökválasztás külön időpontja mellett érveltek és a parlamenti választásokon a 3 %-os küszöböt tartották elfogadhatónak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24., 787. sz./

Jún. 3-án Németh János, Fekete Zsolt és Neményi József Nándor interpellált a képviselőházban a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet elismerése és az eddig el nem ismert magániskolákban tanuló gyermekeket megillető, de nem folyósított családi pótlék ügyében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Jún. 5-én a képviselőház és a szenátus együttes ülésen vitatta meg az 1990. és 1991. évi /!/ állami költségvetés végrehatására vonatkozó törvénytervezetet. Mátis Jenő RMDSZ-képviselő bírálta, hogy ennyi év múlva tárgyalják csak ezt, amikor a törvény szerint az éves költségvetés lezárását követően hat hónapon belül kellett volna ezt megtenni. Jún. 6-án megvitatták az 1992. évi költségvetés végrehajtását. Mátis Jenő elmondta, hogy az elmúlt években az RMDSZ számos, a gazdasági rendcsinálást célzó indítványát figyelmen kívül hagyták. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 6., 796. sz./

Jún. 11-én Borbély László képviselő a képviselőházi vitában politikai nyilatkozatot tett, bírálta azt az alkotmányellenes, jogsértő gyakorlatot, hogy a helyi tanácsok, illetve a megye tulajdonában álló ingatlanok százával mentek át az Állami Protokoll Igazgatóság vagy a prefektúra tulajdonába, kormányrendeletek alapján. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 800. sz./

Jún. 18-án Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor javaslatára tárgyalták az 1945 után politikai okokból üldözött, külföldre deportált, illetve hadifogságba esett személyek jogaira vonatkozó 118/1990-es törvényrendeletet. A megszavazott módosítás értelmében a jogosultak, akik még nem tudták beszerezni igazoló irataikat, további, 1997. dec. 1-jéig tartó haladékot kaptak erre. A képviselőházban már előzőleg elfogadták ezt a módosítást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18./

"Az Magyar Demokrata Fórum /MDF/ kettészakadásáról, a kiváltakból alakult Magyar Demokrata Néppártról /MDNP/ kérdezte Németh Tünde Lezsák Sándort, az MDF elnökét. Az 1994-es választási vereség után a személyi ellentétek és a stílusbeli eltérések eléggé durván előjöttek, fejtette ki Lezsák Sándor. Szabó Ivánék inkább a liberalizált gazdaságban látták a kitörést. Az MDF egyébként nem szakadt szét, pusztán a frakcióból vált ki egy csoport. "Egy hónappal a történtek után ez bízvást kijelenthető, ugyanis az eddigi adatok szerint kevesebb mint ezer ember vált ki az MDF-ből." A belépések közben nagyrészt ellensúlyozták a kilépőket. Viszont így gyöngült az ellenzék. Mi a véleménye Vitányi Iván március 16-án a képviselőházban tett kijelentéséről, miszerint "a nemzet az a tízmillió állampolgár, akik között élünk", tette fel a kérdést a lap munkatársa. Ez "olyan felháborító kijelentése volt mind Vitányi Ivánnak, mind Horn Gyulának, mely az érvényben levő magyar alkotmány szellemiségével ütközik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 19./ "

Brassóban a megyei tanács alelnökévé választották Madaras Lázár brassói képviselőt, ezért - a két funkció összeférhetetlensége miatt - lemondott képviselői mandátumáról. Helyét Török Ernő mérnök foglalta el, akinek mandátumát a jún. 28-i képviselőházi ülésen igazolták. Ugyancsak lemondott képviselői mandátumáról Neményi József Nándor, akit a parlament jún. 27-én a 21/1996-os törvénnyel létrehozott Versenytanács tagjává választott. Kolozs megye új RMDSZ-képviselője valószínűleg Molnos Lajos lesz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 28./

Júl. 2-án a képviselőház művelődési bizottságának tagjai találkoztak a művelődési minisztériumi vezető tisztviselőkkel, a romániai művelődés általános helyzetét vitatták meg. Márton Árpád képviselő ismét felhívta a figyelmet a Kovászna és Hargita megyei műemléktemplomok restaurálásával kapcsolatos gondokra, sürgetve a gelencei templomnál megkezdett munkálatok folytatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

A frakció nagy vonalakban teljesítette az elvárásokat, állapította meg Vida Gyula, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, visszatekintve az elmúlt négy évre. A törvények nagy része, ha beszűkült formában is, demokratizálódási folyamatot tükröz, bizonyos előrelépést jelent a jogállam intézményrendszerének kiépítéséhez. A parlamenti kisebbség erkölcsi kiállással, szakmai hozzáállással csiszolni tudja a többség akaratát, de lényegbevágó kérdésekben a többség határoz. - Körvonalazódik a politikai partneri kapcsolat a DK és a Szociáldemokrata Unió között. Az RMDSZ negyedik helye a választáson sokatmondó. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./

"Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

Az Egyesült Államok képviselőháza - történetében először - megszavazta azt a törvényt, amely a kormányzat és a szövetségi közigazgatás hivatalos nyelvévé nyilvánítja az angolt. A szenátus ősszel tárgyal erről. Előzőleg óriási viták voltak, az ellenzők sovinisztának bélyegezték a törvényt. Jelenleg az USA 53 államából 23-ban deklarált hivatalos nyelv az angol. Az új törvény - ha jogerőre emelkedik - eltörli a korábbi jogszabályt, hogy a kisebbségek által lakott területeken a kisebbségek nyelvén is közzétegyék a hivatalos iratokat. Az Egyesült Államokban az utóbbi időkben több más kisebbségvédelmi jogszabály is megszűnt, a multikulturalizmus kiszorult a közhangulatból. /Népszabadság, aug. 9./

A szept. 3-i román képviselőházi ülésén több képviselő felszólalt a magyar-román alapszerződés ügyében. Mircea Cretu, az RNEP képviselője kérte Adrian Nastase házelnököt, hogy szerezze meg a magyar országgyűlés szept. 3-i vitájának jegyzőkönyvét és fordításban bocsássa minden román képviselő rendelkezésére. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 5., Magyar Hírlap, szept. 4./