Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Románia Parlamentje – Képviselőház/Alsóház [és különböző testületei, bizottságai]
1808 tétel
1994. november 9.
Az RMDSZ platformja, a Szabadelvű Kör sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron. Beszámoltak budapesti útjukról. Magyari Nándor elmondta, hogy az SZDSZ meghívásának tettek eleget, ezzel a párttal kezdettől fogva jó kapcsolatot tartanak fent. A Szabadelvű Kör közvetítő szerepet vállal ezután is a román és magyar liberális pártok között. Triesztben szeptember végén kisebbségi konferenciát tartottak, az Adrian Dohotaru vezette román küldöttségben helyet kapott a Szabadelvű Kör képviselője, Egyed Péter is. A Szabadelvű Kör kifogásolja, hogy a képviselőházi titkári posztról leváltották Kónya-Hamar Sándort, a Szabadelvű Kör tagját /ezt kisebb puccsnak is minősítik/ és helyére a neptunos Borbély László került. A Szabadelvű Kör elítéli a Független Magyar Kezdeményezés, a Katona Ádám vezette RMDSZ-platform szeptember végi nyilatkozatát, amely az alapszerződés ügyében kétségbe vonja az RMDSZ állásfoglalását. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a nyilatkozat akár diverziónak is minősíthető. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
1994. november 10.
Nov. 3-4-én Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és EBEÉ-képviselője részt vett Budapesten az EBEÉ értekezletén. AZ RMDSZ az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek Szervezete, az UNPO tagjaként vehetett részt az EBEÉ-nek a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétnapos ülésén. Tokay átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának Gheorghe Funarnak a kisebbségeket gyalázó újabb nyilatkozatát, valamint a romániai sajtóban napvilágot látott, az RMDSZ létjogosultságát megkérdőjelező politikai esszét, Oliviu Gherman tollából. Az EBEÉ rendezvényén jelen volt Tőkés László püspök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1994. november 11.
"A képviselőház nov. 10-én elfogadta a Funar Román Nemzeti Egységpártja által beterjesztett büntető-törvénykönyvi változtatást: hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. A jogkorlátozó, antidemokratikus döntés ellen az RMDSZ képviselői tiltakoztak, de kisebbségben maradtak. Félő, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság is jóváhagyja ezt a változtatást. Székely Ervin RMDSZ-képviselő nov. 10-én, az RMDSZ rendkívüli bukaresti sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a módosítás alkotmányellenes, ha a két ház közötti egyeztetés után is ez a változat marad, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fordul. Tokay György frakcióvezető aggasztónak nevezte az immár mindkét házban elfogadott másik módosítást, amely 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést ír elő a "nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért". Ez a megfogalmazás a Ceausescu-korszak törvényeinél is ködösebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./ Tokay elmondta, hogy az RMDSZ román szövetségesei közül is többen erre a módosításra szavaztak, és arról próbálták meggyőzni az RMDSZ-t, hogy a romániai magyarság a román nemzet része. Ezzel nem értünk egyet, hangsúlyozta Tokay György, ahogy korábban az erdélyi románság egy évszázadon át harcolt a politikai nemzet fogalma ellen, ugyanúgy 1918 után a magyar kisebbség is a magyar nemzethez tartozik. /Magyar Hírlap, nov. 11./ "
1994. november 12.
"Funar polgármester, az RNEP elnöke Dumitru Popához, az RTV igazgatójához írt nyílt levelében azzal vádolta a bukaresti, illetve kolozsvári magyar nyelvű tévészerkesztőségeket, hogy "a román állam és a román adófizetők pénzén gyalázzák Romániát és a román népet." Levele azután látott napvilágot a Cronica Romanában, hogy a képviselőházban megszavazták a román nemzet rágalmazásáért járó súlyosbított büntetéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyílt levelében figyelmeztetett, hogy a magyar adások "befeketítik Romániát, etnikai megkülönböztetésre, területi szeparatizmusra uszítanak, meghamisítják a történelmet és törvénytelenül megváltoztatják a román helységneveket." /Magyar Hírlap, nov. 12./"
1994. november 12.
Az alapszerződésben az európai joggyakorlat jelenik meg, ez viszont nem ismer ilyen korlátozásokat, reagált Szentiványi Gábor külügyi szóvivő arra, hogy a román alsóház megszavazta a más országok himnuszát és zászlaját tiltó határozatot. A Határon Túli Magyarok Hivatala nem kíván állást foglalni, mondta Lábody László elnök, de nem tekinti ezt a lépést baráti gesztusnak. Ez a tiltás nemzetközi jogi képtelenség. /Új Magyarország, nov. 12./
1994. november 12-13.
Adrian Nastase képviselőházi elnök, majd Vacaroiu miniszterelnök nov. 10-én találkozott a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ Maxwell Watson vezette küldöttségével. Watson kijelentette, hogy Románia sikereket ért el az infláció csökkentésében és a gazdasági növekedésben. Továbbra is szigorú adórendszer és pénzügyi politika szükséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./
1994. november 28.
Nov. 23-27-e között az orosz parlament meghívására romániai parlamenti küldöttség látogatott Moszkvába. Adrian Nastase, képviselőházi elnök, a küldöttség vezetője számolt be tárgyalásaikról. Kifejtették, hogy Románia nem kíván olyan ország lenni, amelynek helyzetét egy nagyhatalom határozza meg. Románia érvényre kívánja juttatni érdekeit a Moldovai Köztársaságban történt fejleményekkel kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Nastase Jelcin elnökkel és Csernomirgyin miniszterelnökkel is szeretett volna tárgyalni, azonban ezt nem tudta elérni. Elmondta, hogy a médiákon keresztül akart szólni a román álláspontról, de ezt nem tették lehetővé. /Népszabadság, nov. 28./
1994. november 29.
Nov. 29-én a Képviselőházban Tokay György, az RMDSZ frakciócsoportjának elnöke visszautasította Virgil Magureanunak, az SRI igazgatójának parlamenti felszólalásában az RMDSZ-képviselőket illető sértő megjegyzéseit. Megengedhetetlen az, hogy Magureanu kétségbe vonta, hogy Zsigmond László képviselő az RMDSZ parlamenti csoportja nevében mondott véleményt az SRI munkájáról. /RMDSZ Tájékoztató, 422. sz., nov. 29./
1994. november 30.
Csapody Miklós MDF-es képviselő két írásban benyújtott interpellációt intézett Kovács László külügyminiszterhez. Az egyikben emlékezett arra, hogy a román alsóházban nov. 10-én megszavazták Funar pártjának képtelen ötletét, amely szerint idegen ország himnuszának eljátszását vagy zászlajának kitűzését hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel vagy pénzbírsággal kell büntetni. A történtek fényében mennyire tekinthető komolynak Románia szándéka az alapszerződést illetően. A másik interpellációja szerint Magyarország átadta Szlovákiának, illetve Romániának az alapszerződés új szövegtervezetét, amint erről beszámoltak a nov. 16-i lapok, anélkül, hogy ezt a hatpárti bizottság látta volna. Az előző ciklusban a külügyi bizottság bekapcsolódott a munkába, most ez nem történt meg. /Új Magyarország, nov. 30./
1994. december 6.
"Az RMDSZ képviselőházi csoportja dec. 6-i a Képviselőházban tartott sajtótájékoztatót. Elmondták, hogy az utóbbi napokban a Képviselőházban elhangzott magyarellenes támadásokra, Petre Turlea és Lazar Ladiu kirohanásaira /a Kovászna és Hargita megyei románok "elmagyarosítása", illetve a marosvásárhelyi magyarok bűneinek felleltározása/ válaszoltak az RMDSZ-képviselők. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6./"
1994. december 14.
A Képviselőházban dec. 13-án név szerinti szavazáson megbukott az ún. himnusztörvény tervezete, elfogadásához 174 szavazatra lett volna szükség, azonban csak 151-en szavazták meg, 110-en voksoltak ellene. /Új Magyarország, dec. 14./
1994. december 16.
A Gellért Kiss Gábor vezette magyar parlamenti küldöttség sűrű programot bonyolított le. Dec. 12-én fogadta őket Oliviu Gherman szenátusi elnök és Viorel Herbenciuc kormányfőtitkár, dec. 13-án különböző egyházak képviselőivel találkoztak, dec. 14-én képviselőházi partnerekkel terveznek megbeszélést. Oliviu Gherman javasolta, minél több találkozó legyen. A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy aggodalmat keltenek a kisebbségi kérdés különböző vonatkozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ A látogatás befejezésekor Gellért Kis Gábor elmondta, hogy a megbeszélések fő témája a magyar kisebbség helyzete, az anyanyelvi oktatás, a határátkelők problémája és az egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
1994. december 16.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő nov. 30-án alkotmányossági óvást nyújtott be a határátlépési illetékre vonatkozó 1994/50-es kormányrendeletet jóváhagyó törvény ellen. Beadványát hatvannyolc ellenzéki képviselő és több szenátor is támogatta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ Az alkotmánybíróság dec. 14-i közleményében kedvezően válaszolt: az óvás jogos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Ezután a kérdéses rendeletet visszautalják a Képviselőházba, ahol újból szavaznak érvényességéről. /Új Magyarország, dec. 16./
1994. december 19.
Az RMDSZ dec. 19-én a szenátusban /Buchwald Péter/ és a képviselőházban /Tokay György/ benyújtott azonos szövegű interpellációban tiltakozott Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes hadjárata, a lakásrekvirálási szándéka és annak diszkriminatív jellege miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ A polgármester egy 1973. évi, még a Ceausescu-rendszerben sem alkalmazott törvényre hivatkozva - amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet - peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag magyar neveket tartalmaz. Mindezek alapján az RMDSZ Gheorghe Funar polgármesteri tisztségéből való felfüggesztését kezdeményezte . /MTI/
1994. december 24.
A dec. 23-i képviselőházi vitában a kormány ellen beterjesztett negyedik bizalmatlansági indítványt a képviselők 249:206 arányban elutasították. /Új Magyarország, dec. 24./
1994. december 24-25.
A képviselőház kiszabadult a hatalom ellenőrzése alól, az utóbbi szavazás során a kormány és támogatói kisebbségbe kerültek. Dec. 21-én a privatizálást gyorsító törvény tervezetét sem tudták megszavaztatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24-25./
1994. december 29.
A képviselőházban dec. 28-án többen szóvá tették, hogy az alkotmánybíróság döntése ellenére a hatóságok továbbra is követelik a határátlépési illeték kifizetését. Kerekes Károly RMDSZ-képviselő hangsúlyozta, hogy nemcsak az emberi jogok megsértéséről van szó, hanem az alkotmánybíróság döntésének semmibe vétele veszélyes precedenst teremthet.- Iliescu elnök beszédében szintén kiállt az illeték beszedése mellett. /Új Magyarország, dec. 29., Pest Megyei Hírlap, dec. 29./
1995. január 5.
Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Cronica Romana jan. 4-i számában kijelentette, hogy Tőkés László kész baráti beszélgetésre a parlamenti csoport tagjaival 1989 előtti tevékenységéről. /Népszava, jan. 5./
1995. január 7-8.
"Jan. 5-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa /tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba ügyvezető elnök, Verestóy Attila a szenátusi és Tokay György a képviselőházi frakció vezetője, Dézsi Kálmán, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke és Bodó Barna politikai alelnök/, hogy megvitassa a Tőkés Lászlót ért vádakat. Az Operatív Tanács kiadott közleményében megállapította, hogy "az utóbbi időben fokozódtak a szövetség és annak tisztségviselői elleni külső támadások, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy az RMDSZ-t megosszák, vezetőivel szemben bizalmatlanságot keltsenek", az autonómia-politika érvényesítését megakadályozzák. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elleni, a román sajtóban megjelent közleményeket diverziós szándékúnak tekintik. Az Operatív Tanács közleménye leszögezi, hogy az 1989 előtti időszak felülvizsgálatának hiánya a hatalom érdeke. A képviselőházi frakcióban terjesztett röpirat ügyét az Országos Etikai Bizottság elé utalja, egyben kéri az RMDSZ csíki szervezetének Nagy Benedekkel kapcsolatos döntésének felfüggesztését mindaddig, amíg az Etikai Bizottság kivizsgálja az ügyét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./ A csíki RMDSZ ugyanis kizárta tagjai sorából a Tőkés László elleni röpiratot író Nagy Benedek képviselőt. /Eltérő döntések.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7-8./"
1995. január 13.
A Reformtömörülés /a MISZSZ-ből kivált politikai szárny/ kiállt Tőkés László püspök mellett, szükségesnek tartva a képviselőházi RMDSZ-frakció kiállását is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./
1995. január 17.
Nagy Benedek írását förmedvénynek nevezi Mátis Jenő kolozsvári RMDSZ-képviselő. Elmondta, hogy Nagy Benedek 1994. dec. 20-án osztogatta írását a képviselőházi RMDSZ-frakcióban, nem adott mindenkinek. Mátis akkor kérte Tokay György frakcióvezetőt, hogy hívjon össze gyűlést, amelyen megtárgyalják az írás tartalmát. Tokay ebbe nem ment bele. - Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete jan. 3-i ülésén elítélte Nagy Benedek diverzióját. /Orient Expressz (Bukarest), jan., 2-3. sz. [a megjelenés napja nem szerepel. Az 1. sz.: jan. 10., ez - valószínűleg: jan. 17.]/
1995. január 18.
Az RMDSZ 27 fős képviselőházi frakciójából 15-en közös állásfoglalásban ítélték el Nagy Benedek képviselőnek a Tőkés Lászlót támadó röpiratát. A röpirat Tőkés László személyét támadva az RMDSZ-t és az erdélyi magyarságot gyengíti. /Magyar Nemzet, jan. 17./ A Román Hírszerző Szolgálat szóvivője a román televízió magyar adásában kifejtette: a Tőkés Lászlóról szóló dossziét a Securitate 40 évre zárolt anyagában őrzik, abból csak illegálisan kerülhettek anyagok a sajtóhoz. /Magyar Hírlap, jan. 17., Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./
1995. január 18.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI tudósítójának elmondta, hogy Nagy Benedek Tőkés László ellen írt röpiratának ügyét átadták az etikai bizottság elnökének, dr. Podharadszky Lászlónak. Az RMDSZ képviselőházi frakciója jan. 26-án ülésezik ebben az ügyben. Az autonómiakoncepciót bíráló román politikusok nyilatkozataival kapcsolatban Markó Béla hangsúlyozta, hogy ez kezdettől fogva jelen volt az RMDSZ programjában. A Demokratikus Konvenció pártjai nemcsak az autonómia kérdésében lépnek fel az RMDSZ ellen, hanem az oktatási törvény tekintetében is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./
1995. január 20.
"A Nagy Benedek-féle röpirat alaptalan támadás volt, a röpiratot mindannyian elítélik, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az újságíró kérdésére, a Tőkés-vitáról. "... véleményem szerint hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSZ képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet." Nem szabad belesétálni a csapdába, hogy belső vita kössön le minden energiát és ezáltal védtelenné váljanak a súlyos kihívásokkal szemben. Itt van az autonómia elleni támadáshullám, ennek egy része a Demokratikus Konvenciótól jön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"Az ilyen jellegű belső konfliktusok kezelése természetesen sok energiát emészt fel, de szeretném megnyugtatni a közvéleményt: nem áll fenn az a veszély, hogy az RMDSZ mint szövetség megoszlik vagy szétszakad." Meg kell tanulni a vitákat kezelni. A tanulságokat a képviselőházi frakcióülésen összegezik. /Népszabadság, jan. 20./ "
1995. január 23.
"Iosif Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter, a Román Nemzeti Egységpárt tagja kijelentette, elég terhelő bizonyítékkal rendelkeznek ahhoz, hogy elindítsák az RMDSZ betiltásának törvényszéki eljárását, tudósított több román lap jan. 21-i száma. Chiuzbain ilyen bizonyítéknak veszi az RMDSZ autonómia-nyilatkozatait. Antonie Iorgovan, az Alkotmánybíróság egyik tagja szerint az RMDSZ betiltásakor nem állna fenn a külföldi negatív megnyilvánulás veszélye."Oroszországban Jelcin ágyúval lőtt a parlamentre, és az amerikaiak nem bírálták. Amennyiben döntést hozunk az RMDSZ-ről, azt az egész világnak tiszteletben kell tartania" - jelentette ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./A román kormány közleményben kikelt az RMDSZ "aggasztó autonómia-koncepciója" ellen, kérve az RMDSZ-t, oszlassa fel a magyar Országos Önkormányzati Tanácsot, erélyes törvényszéki eljárást helyezve kilátásba arra az esetre, ha az RMDSZ nem engedelmeskedik.Az RMDSZ-t ugyancsak elítélő Adrian Nastase képviselőházi elnök szerint viszont nem szabad betiltani az RMDSZ-t. /Magyar Nemzet, jan. 23./ "
1995. január 28.
"Az RMDSZ képviselőházi csoportja jan. 26-i rendkívüli ülésén elvetette azt a javaslatot, hogy Nagy Benedek röpiratának ügyét napirendre tűzze. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 27., 459. sz./A rendkívüli ülés másik napirendi pontja a kormány és az RNEP nyilatkozatainak megvitatása volt, tájékoztatott Szilágyi Zsolt képviselő. A Funar-nyilatkozat lakosságcserét és a román fegyveres erők magyaroktól való megtisztítását követelte. "A kormány mind a mai napig nem határolódott el hivatalos nyilatkozataiban sem Funar, sem az igazságügy-miniszter kijelentéseitől" - állapította meg Szilágyi Zsolt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Tokay György elmondta a Népszabadság tudósítójának, hogy példátlan az európai joggyakorlatban, hogy Chiuzbain igazságügy-miniszter és az alkotmánybíróság egyik tagja prejudikálta az RMDSZ betiltási eljárását. A román kormány nyilatkozata csak aláhúzza ezt az értékelést. /Népszabadság, jan. 28./"
1995. január 28-29.
A svájci Davosban jan. 26-án megnyílt a Világgazdasági Fórum. Románia képviseletében Adrian Nastase képviselőházi elnök jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./
1995. február 9.
A román kormánykoalíció négy pártja - köztük Funar elnök - febr. 8-án virradóra véget ért tanácskozásukon megerősítették, hogy támogatják a kormányt. Vacaroiu miniszterelnök azt a határozatukat nevezte a legfontosabbnak, amely szerint a kormánynak a jövőben határozottabban kell fellépnie az alkotmány és a törvények érvényesítése érdekében. -Petre Turlea független képviselő kezdeményezésére a kormánytöbbség pártjainak 52 képviselője határozati javaslatot nyújtott be a képviselőházban az RMDSZ vezetői által tett nyilatkozatok elítélésére. -Az Adevarul febr. 8-i számában Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa dossziét állított össze Funar polgármester törvénysértéseiről, amelyek alapján a polgármester felmentését lehet kezdeményezni. /Népszabadság, febr. 9./
1995. február 11-12.
"Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke febr. 8-án a televízióban kifejtette, hogy a négy pártnak egységesen, megfontoltan, de a legnagyobb határozottsággal kell fellépnie az RMDSZ "destabilizáló" törekvései ellen. Nastase sorolta az RMDSZ "bűneit" a szeparatizmustól kezdve Frunda György strasbourgi és Markó Béla londoni felszólalásáig. Az RMDSZ-nek tehát fel kell készülni egy újabb kampányra. Ugyanakkor az RMDSZ-tagság tájékozatlan, figyelmeztetett Ferencz L. Imre, nem értik, mi történik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./"
1995. február 14.
Febr. 13-án a képviselőház elfogadta a Petre Turlea képviselő RMDSZ-ellenes indítványát is magában foglaló napirendet. Ennek alapján vitát kezdtek az RMDSZ-t elítélő szövegtervezetről. Nem fogadták el Dinu Patriciu liberális vezető indítványát, hogy a marosvásárhelyi események ötödik évfordulóját, márc. 20-át nyilvánítsák a tolerancia napjának és ezen a napon Marosvásárhelyen tartson kihelyezett ülést a parlament./Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Az RMDSZ-t elítélő bizalmatlansági indítvány képviselőházi vitájában Antal István RMDSZ-képviselő visszautasította azt a vádat, hogy az Orbán Balázs-szobor avatásakor románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila RMDSZ-képviselő a szövetség autonómia-koncepciójáról szólva cáfolta, hogy az RMDSZ etnikai alapon akarja megvalósítani a regionális autonómiát. Nem lehet nemzetállamról szó egy olyan országban, amelyben 15 kisebbség él és a lakosság 10 %-át alkotják, hangsúlyozta Borbély László RMDSZ-képviselő. A hatalom nyílt vagy burkolt támogatásával példátlan magyarellenes kampány folyik. Jellemző, folytatta, hogy miközben Atlantában román-magyar dialógusra készülnek, itthon alaptalan vádakra épített bizalmatlansági indítványt vitatnak meg a parlamentben. Borbély László felhívást intézett az ország pártjaihoz a magyarság törekvéseinek előítéletektől mentes megközelítésére, az őszinte dialógusra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16., RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 471. sz./