Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Románia Parlamentje – Képviselőház/Alsóház [és különböző testületei, bizottságai]
1808 tétel
1995. február 14.
"Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./
1995. február 17.
"Az RMDSZ-t nem fogja eltéríteni politikai irányvonalától a magyarellenes kampány újabb megnyilvánulása, hangoztatta febr. 15-én reggel, a második tárgyalási napon Markó Béla, aki Atlantában értesült a személyét támadó képviselőházi határozatról és szenátusi nyilatkozatról. Ez arra utal, hogy a román politikai körök többsége elutasítja a párbeszédet. Tőkés László megjegyezte, hogy a "romániai hatalom hű maradt önmagához: a parlament két háza nem talált jobb időpontot az atlantai kerekasztal-megbeszélések idejénél arra, hogy a magyarellenes kampányba illő állásfoglalást fogadjon el." Jimmy Carter febr. 15-én megjelent a tárgyaláson, meghallgatta a két fél elemzését a kisebbségi problémákról, majd beszédet mondott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ "
1995. február 17-18.
Az RMDSZ atlantai delegációja nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését a szenátus, illetve a képviselőház febr. 13-án elfogadott, az RMDSZ-t elítélő nyilatkozatáról. A mesterségesen szított etnikai feszültségek feloldásának szándékával jöttek Atlantába, jogos az elvárásuk, hogy kerekasztal-tárgyalás idejére függesszék fel az RMDSZ elleni hadjáratot. A kormányhoz, a pártokhoz fordulnak, hogy a megbékélés érdekében vessék latba befolyásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17-18./
1995. február 22.
Elszomorító volt végighallgatni a febr. 13-i képviselőházi ülést, írja Román Győző, az Orient Expressz főszerkesztője. Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Petre Turlea kezdeményezte, hogy határozottan ítéljék el az RMDSZ-t. Az ellenzékiek közül is sokan ezen a véleményen voltak. A parasztpárti Ioan Ratiu szíve szerint beszélt a magyarság ellen, mindenütt irredentizmust szimatolva. Még az Ellenpontokat is fölemlegette, mint irredenta kiadványt, ráadásul szerinte a Securitate magyarokkal és zsidókkal volt tele, mert a románokban nem bíztak a kommunisták. Ratiu harciasságát megtapsolták a kormánypártiak. Voltak olyanok is, akik a dialógus szükségességét nem zárták ki, így Horia Rusu és Adrian Severin. A szavazáskor az RMDSZ kivonult a teremből, a parasztpártiak sem szavazták meg az elítélést, Adrian Nastase viszont az elítélő határozatra voksolt. /Megbélyegzettek. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 22./
1995. február 23.
A tárgyaló felek Atlantából való hazatérése napján tartotta fontosnak a Román Televízió közvetíteni a szenátusi és képviselőházi RMDSZ-t elítélő kampányának közvetítését. A hazaérkező Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke emlékeztetett: 1992-ben, az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán ő már javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést. Jimmy Carter kijelentette, hogy akár Romániába is eljön, ha szükség van jószolgálata folytatására. Az atlantai küldöttség egyik tagja, dr. Kelemen Árpád kolozsvári tanszékvezető professzor a magyar diákoknak az egyetemekről való kirekesztésére hozott adatokat: százezer román anyanyelvű lakosra 1800 egyetemista jut, addig a magyar lakosságnál ez az arány 700 fő. Az agresszív, nyílt asszimiláció az elmúlt öt esztendőben is folytatódott, felelte Markó Béla az Antenna tévéadás kérdésére. /Tófalvi Zoltán: Atlanta szelleme hazatér? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
1995. február 24.
Febr. 22-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Richard Holbroeke európai és kanadai ügyekben illetékes külügyminiszter-helyettes. Febr. 23-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel. Holbroeke kijelentette, hogy a közép-európai országok közül Románia folytatja a legjobb katonai együttműködést az USÁ-val. Holbroeke-ot fogadta Iliescu elnök, Melescanu külügyminiszter és Florin Georgescu pénzügyminiszter. Az amerikai vendég leszögezte, hogy a közép-európai országokat azonos módon kezelik a NATO-ba való integrálásuk során. Romániában lassan folyik a privatizáció, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./
1995. február 25.
A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az Európa Tanácshoz fordult panaszával a határátlépési illeték ügyében. Az alkotmánybíróság már korábban érvénytelennek ítélte ezt az illetéket, azonban a jogi bizottság tizennégy tagjából tíz helyesnek ítélte azt. Vasile Gionea, az alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolja a kormányt. /Új Magyarország, febr. 25./
1995. február 25-26.
Dr. Bárányi Ferenc, a képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának elnöke elmondta, hogy Románia rendkívül alacsony összeget áldoz egészségügyi célokra: 1502 milliárd lejt. A parlamentben elhangzott, hogy ehhez hozzá kell számolni a külföldi segélyekből származó összeget is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./
1995. február 27.
Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, Borbély László képviselő és Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási főosztályának munkatársa febr. 23-án megbeszélést folytatott Liviu Maior tanügyminiszterrel. A magyar szakiskolai, líceumi beiskolázási tervekről és az oktatási reformba való bekapcsolódásról folyt az eszmecsere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
1995. március 1.
A képviselőház febr. 28-án elvetette az ellenzék indítványát, amely alkotmánysértőnek minősítette a polgármesterek tömeges felmentését. A szavazás eredménye azt jelenti, hogy a felmentések érvényesek. /Az ellenzék indítványának szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27., Népszava, márc. 1./
1995. március 2.
Márc. 1-jén a képviselőház és a szenátus együttes ülésén elfogadták az 1995. évi költségvetést, az RMDSZ képviselőinek és szenátorainak többsége tartózkodott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./
1995. március 10.
A szenátus márc. 9-i ülésén véglegesítették az idegenrendészeti törvény tervezetét. Ebben szerepel az, hogy aki vendégül lát külföldit, 24 órán belül be kell jelentenie a rendőrségen. A szállodában megszálló külföldinek is be kell jelentkeznie. A törvényt a képviselőháznak is el kell fogadnia. /Népszabadság, márc. 10./
1995. március 14.
A képviselőházban ismét megvitatták az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek minősített határátlépési illetékre vonatkozó kormányrendeletet. A rendelet a szavazásnál nem kapta meg a kétharmados többséget, ezért az Alkotmánybíróság döntése jogerőre emelkedett, a határozatnak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől kezdve nem kell határátlépési illetéket fizetni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 491. sz./
1995. március 15.
Az Egyesült Államokban járt Adrian Nastase és kísérete. A képviselőház elnöke pártvezető tisztében toldozgatta-foltozgatta a Románia-képet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15./
1995. március 27.
A képviselőházban folyik a létminimum meghatározásának vitája. A kormány a létminimumot havi 45 ezer lejben állapítja meg, a kormány kutatóintézete viszont arra a következtetésre jutott, hogy egy főnek 1995 januárjában 69 155 lejt kell költenie ahhoz, hogy a napi 2715 kalóriát biztosítsa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1995. március 29.
Dumitru Iuga, a televíziónál működő szabad szakszervezet vezetője éhségsztrájkba lépett a televízió igazgatótanácsi kinevezésénél történtek miatt. Az ellenzék márc. 27-én éppen a szakszervezeti vezető iránti aggodalomból az ellenzéki szenátorok és képviselők kivonultak az ülésteremből. Az RMDSZ képviselőházi csoportja nem hagyta el a termet, de Borbély László nyilatkozatot olvasott fel: aggódnak Iuga sorsa miatt, mindent meg kell tenni, hogy megmentsék őt. A szenátusi ellenzéki csoport szolidaritása jeléül sztrájkba lépett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1995. március 30.
A képviselőház márc. 28-án ismét beiktatta az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek minősített határátlépési illetéket a szociális segélyről szóló törvénytervezetbe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
1995. március 30.
Márc. 30-án az RMDSZ képviselőházi csoportja sajtóértekezletet tartott, tiltakozva a határátlépési illeték újbóli bevezetése ellen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 30., 503. sz./
1995. április 5.
"Az RMDSZ ápr. 5-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla elnök és a parlamenti csoport több tagja bírálta azt a javaslatot, hogy a jelenlegi listás, arányos választási rendszert az egyéni, szavazókörzeti választás rendszerével váltsák fel. Hajdú Gábor szenátor bírálta az idegen államok jelvényeinek Románia területén történő használatát, illetve az ország gyalázását érintő Btk-rendelkezéseket. Az RMDSZ az "országgyalázás" bűntettének bevezetése esetére javasolta, hogy hasonlóképpen sújtsák a romániai nemzeti kisebbség gyalázását is, ezt azonban a parlamenti többség elvetette. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./ Hajdú Gábor szenátor hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlanok a legutóbbi csíkszeredai és Székelyudvarhely környéki rendőri visszaélések. - Szabó Károly szenátor és dr. Bárányi Ferenc képviselőházi frakcióvezető a Belgiumban járt delegáció tagjaiként beszámoltak az EDU-konferencia munkálatairól, arról, hogy a márc. 26-án életbe lépett schengeni egyezmény gyakorlatilag felszámolja az Európai Unión belüli határokat, megerősíti viszont az Unió körülieket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"
1995. április 5.
"Székely Ervin képviselő cikkében /Válaszúton az RMDSZ/ sürgeti az RMDSZ önmeghatározását és az autonómiakoncepció tisztázását. Támadja a radikális szárnyat. Szerinte a Kolozsvári Nyilatkozat tétje az volt, hogy "a radikális szárny megszerezze az RMDSZ ideológiai vonala fölötti kizárólagosságot." A harc nem azért folyt, hogy a szervezet felvállalható alternatívát fogadjon el, hanem azért, hogy "egy tartalmilag homályos", de sérthetetlen koncepciót fogadjon el, hogy abba kezdeményezői "azt magyarázzanak bele, amit pillanatnyi politikai érdekik diktálnak." Megkezdődött az autonómiaelmélet mitizálása, gyógyírként való felmutatása. Székely Ervin a statútumtervezetet hibáztatja, mert "politikai deklarációkkal helyettesíti a jogi definíciókat." Az RMDSZ képviselőházi frakciója javasolta, hogy a statútumot egy szűk körű szakértői csoport alkossa meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./ "
1995. április 19.
A múlt héten tárgyalta a képviselőház a nemzeti kulturális kincs védelmét szabályozó 1994/68-as kormányrendeletet. Ez a tervezet az önkényes, rendőrállam keretébe illő elképzeléseket támogatja, hangsúlyozta Márton Árpád képviselő, mert ezzel visszavonhatatlanul államosítanák mindazt az ingó és ingatlan vagyont, amelyet az egyházaktól koboztak el. Ezt szorgalmazta Gabriel Tepelea parasztpárti képviselő, a szakbizottság vezetője. A kormány ezzel akart dönteni az állam tulajdonába került műemléképületek sorsáról, de ezt sikerült kivenni a tervezetből. Márton Árpád több módosító javaslattal élt, mindegyiket elutasították. AZ RMDSZ-képviselők sem álltak mind melléje vagy hiányoztak az ülésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./
1995. április 22-23.
A képviselőház ápr. 18-án ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet febr. 1-jén írt alá Románia és Magyarország is Strasbourgban. Az RMDSZ-frakció nevében felszólaló Zsigmond László képviselő kifejtette: az RMDSZ támogatja a dokumentum elfogadását, de ezt minimális követelményrendszernek tekinti. A nemzetiségekkel való bánásmódnak olyannak kell lenni, mint Finnországban, ahol a svédek a lakosságnak csak 6 százalékát teszik ki, mégis a svéd nyelv is hivatalos nyelv, és a svédeknek autonóm tartományuk van abban az országrészben, ahol élnek. Zsigmond László alig tudta befejezni felszólalását, a román képviselők felháborodott közbekiabálásai miatt. Madaras Lázár képviselő ápr. 19-i felszólalásában elmondta, milyen nehéz helyzetben van Brassóban a magyar oktatásügy. Az ipari iskola nem hajlandó magyar nyelvű IX. osztályt indítani, eltávolítják a magyar tanfelügyelőket, leváltották Bartha Juditot, a zajzoni általános iskola igazgatónőjét és a brassói kisegítő iskola igazgatóját, Orbán Gábort. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 22-23.
Politikai párbeszéd kezdődött ápr. 19-én az RMDSZ és a kormánykoalíció vezető pártja, a Szociális Demokrácia Pártja között: Oliviu Gherman pártelnök, Adrian Nastase ügyvezető elnök, képviselőházi elnök és más vezetők, valamint Markó Béla, Takács Csaba és az RMDSZ több vezetője három órás megbeszélést folytatott. A megvitatott témák között szerepelt a tanügyi törvénytervezet. A felek megállapodtak abban, hogy feltérképezik a magyar kisebbség kulcsfontosságú problémáit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21., Népszabadság, ápr. 20./ Zsehránszky István Ki a populizmusból! címmel üdvözölte a tanácskozás megtörténtét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 27.
"Adrian Nastase képviselőházi elnök ápr. 25-i sajtóértekezletén a Romániával szemben ellenséges erők fellépésének tulajdonította, hogy Miguel Ángel Martíneznek ápr. 24-én Strasbourgban kiállt az 1201-es ajánlás érvényessége mellett és bírálta Románia nemzetiségi politikáját. Nastase elítélte és elfogadhatatlannak tartotta az 1201-es ajánlást. Románia "jogállam akar lenni és joggyarmat." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ "
1995. május 4.
Tőkés László püspök máj. 4-én véget ért tíznapos amerikai látogatásán szorgalmazta, hogy a washingtoni kormány vegye fontolóra, miként tudná előmozdítani a hivatalos keretekben megvalósuló román-magyar párbeszédet. A szenátus, a képviselőház és a kormányzat képviselőivel tárgyalt. A püspök utazását a Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány szervezte. Tőkés László utazásának legfőbb célja volt adományokat gyűjteni a református tanügyi intézetek részére, mindenekelőtt a szatmári Rákóczi Kollégium felépítésének támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Clevelandben több jótékonysági vacsorán vett részt, az egyiket a clevelandi Bocskai István Kör szervezte, élén Berta László elnökkel, ez a társaság támogatja az erdélyi református egyházat. Tőkés László washingtoni programját a Human Rights Foundation /HHRF/ szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./
1995. május 9.
A képviselőház máj. 8-án elfogadta a politikai üldözöttek, külföldre deportáltak vagy foglyul ejtett személyek jogaira vonatkozó törvény módosítását: a felsorolt kategóriába tartozó személyek havi 8800 lejes juttatásban részesülnek minden fogságban vagy deportálásban töltött évért, havi 6600 lejre jogosultak a hajdan kényszerlakhelyre kötelezett személyek. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
1995. május 31.
"A máj. 30-i képviselőházi ülés foglalkozott az RMDSZ kongresszusával. A támadást a Funar vezette RNEP egyik képviselője kezdte, csatlakozott hozzá a vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja két képviselője. Egyikük, Florin Negoita az RMDSZ betiltását, ügyészi vizsgálatot követelt, továbbá a halálbüntetés visszaállítását. Petre Turlea "Románia esküdt ellenségének" nevezte az RMDSZ-t. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./"
1995. június 2.
A Romania Libera szerint a bukaresti amerikai nagykövetség az idegen országok zászlajáért és himnuszáért járó súlyos büntetést kiszabó törvény elejtését javasolta Adrian Nastasénak, a képviselőház elnökének. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 2., Magyar Nemzet, jún. 2./
1995. június 3.
Az RMDSZ parlamenti csoportja jún. 1-jén kiadott nyilatkozatában tiltakozott az elmúlt napokban a szenátusban és a képviselőházban az RMDSZ ellen indított támadások miatt és elvárja az illetékes hatóságoktól, hogy eljárást indítsanak mindazok ellen, akik megszegik az alkotmányos előírásokat. Súlyos felelősség terheli a kormánykoalíció vezető pártját is, mert egyes tagjai felsorakoztak a feszültségkeltők közé. - Borbély László képviselő elmondta, hogy Oliviu Gherman, a szenátus elnöke máj. 31-én megbeszélést szervezett az RMDSZ kolozsvári határozataival kapcsolatban, ahol kérte, az RMDSZ értelmezze az általa használt fogalmakat. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
1995. június 14.
Jún. 12-én a szenátusban, majd a képviselőházban megkezdődött az ellenzéki pártok indítványának megvitatása, amely felszólította a kormányt, hogy június végéig nyújtsa be Románia csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és a legrövidebb időn belül kösse meg az alapszerződéseket szomszédaival. Melescanu külügyminiszter szerint az ellenzék kérése tárgytalan, mert az ország úgyis ilyen irányú politikát folytat, helytelen határidőket szabni. Egyik házban sem érte el az ellenzék javaslata a szükséges többséget. Vacaroiu miniszterelnök közölte, hogy a román-ukrán, a román-orosz és a magyar-román alapszerződés ügyében jún. 23-ig új szakértői megbeszélésekre kerül sor. Borbély László és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők az euroatlanti integráció előmozdítása érdekében februárban megszavazott határozatok megvalósítását kérték számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./