"A kormány üdvözli az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal folyó tárgyalások felgyorsítására, a legfelkészültebb országok 2002 végén történő felvételével kapcsolatos politikai szándék kinyilvánítására vonatkozó múlt heti göteborgi döntéseket - derült ki a bukaresti kormányközleményből. A közlemény szerint a román kormány nekilátott "a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozó" témákra vonatkozó román álláspont kialakításához, mert "a kormány végsőcélja, hogy mandátuma vége előtt, s ha lehet, a 2004 nyarán sorra kerülő európai parlamenti választásokig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat". - Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója kedvező politikai esemény volt - jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Románia üdvözli a bővítési folyamat felgyorsítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./"

"Jún. 19-én Kolozsvárra érkezett Adrian Nastase miniszterelnök, a repülőtér belföldi és külföldi termináljának ünnepélyes átadására. A kormányfőt elkísérte Ioan Rus belügy-, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. A repülőtér új épületszárnyainak felavatását követően Nastase a Műegyetemre látogatott. Gheorghe Lazea, a Műegyetem rektora arról számolt be, hogy a felsőoktatási intézmény keretén belül 10 ezer diák tanul, a különböző PHARE-projektek révén pedig mintegy 4 millió dollár támogatást nyertek. - Inkább szolidaritásról és együttműködésről tennénk tanúbizonyságot ahelyett, hogy lövészárkokat ásnánk és egymás ellen harcolnánk - utalt Gheorghe Funar polgármester nyilatkozataira a kormányfő. Nastase sajtóértekezletén ismertette Kolozsvár gyenge gazdasági mutatóira vonatkozó adatokat. - Gheorghe Funar polgármesternek le kell vonnia a következtetéseket. Egy gerillaövezetben senki nem fektet be. Amennyiben a polgármester ezt nem érti meg, akkor a megye és Kolozsvár lakói is szenvedni fognak. A kormányfő meggyőződése, hogy a polgármester végül is alkalmazni fogja a törvényt. Az ország mintegy háromezer polgármesteréből ő az egyetlen elöljáró, aki nem értette meg a jogszabály előírásait. Nastase a sátustörvényről kifejtette: a kormány nem akadályozhatja meg, nem befolyásolhatja a magyar törvények elfogadását és alkalmazását Magyarországon. A státustörvény nem vonatkozik Ausztriára, amely az Európai Unió állama, holott ott is élnek magyarok. Ez azt igazolja, hogy a jogszabály nem egyeztethető össze az európai szellemmel. Ahogy a törvény nem vonatkozik az ausztriai magyarokra, mi is azt mondhatjuk, hogy a romániai magyarokra nem alkalmazandó. Egyetlen Budapesten elfogadott törvény sem alkalmazható Románia területén. Ez az alapszerződésre természetesen nem vonatkozik - mondta. "A törvény jellege diszkriminatív és ellentmond az idevágó nemzetközi dokumentumoknak. A román fél maximális hajlandóságot mutatott arra, hogy megfelelő szöveg szülessen meg. Elejétől kifejtette: nem kíván egyezkedni a törvény előírásait illetően, hisz ez magyar belső jogszabály, de azt szeretné, ha észrevételeit figyelembe veszik annak érdekében, hogy a kétoldalú egyeztetések ne csupán formálisak legyenek." /Kiss Olivér: Román kormánynyilatkozat a státustörvény ellen. Kolozsvárra látogatott a miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Az RMDSZ üdvözli a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet magyar Országgyűlés általi elfogadását, ugyanakkor nehezményezi azt, hogy a vezető román politikai erők képviselői mesterségesen felnagyították a törvény jelentőségét - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök jún. 20-i sajtóértekezletén. A törvény alapelveit a térség országainak hasonló intézkedéseivel összevetve, Markó elmondta, hogy a moldvai, ukrajnai és szerbiai románok is oktatási és kulturális kedvezményekben részesülnek Romániában, a román kormány támogatása révén. Markó Béla hozzátette: Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a román társadalom legfőbb célja az integrációs csatlakozásra vonatkozó erőfeszítés, a folyamatot lassíthatják az ilyen jellegű megnyilvánulások. Az egész román társadalom számára veszélyes lenne, ha Románia más érdekszférába kerülne. Az RMDSZ érdeke a párbeszéd, a két ország közti együttműködés szorosabbá tétele. A 2002-től hatályba lépő törvény alkalmazásának előszítésében közvetett módon - a magyar igazolványt igénylő kérések összegzése - tud az RMDSZ támogatást nyújtani. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 20. - 1992. sz./"

"Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./"

"Annak ellenére, hogy a jún. 21-i román sajtó első számú témájának a magyar státustörvény bizonyult - a tucatnyi országos terjesztésű román napilap összesen 63 tudósítást, kommentárt, jegyzetet közölt e témáról -, észrevehető hangsúlyváltás történt. Adrian Nastase miniszterelnök legújabb nyilatkozatában leszögezte, hogy a román kormány nem tesz azonnali lépéseket, válaszul az inkriminált törvényre, lehetőséget adva a magyar kormánynak, hogy azt a saját szuverén térségére tegye át. "Bukarest nem kíván túl ideges lenni" - fogalmazott, s hasonló állásponton volt Mircea Geoana külügyminiszter is: Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január elsejéig - készen áll a tárgyalások és konzultációk folytatására, annál is inkább, mivel a törvényhez szükséges végrehajtási utasításokban van még mód a kényes pontok helyrehozatalára. /Bukaresti visszalépések státustörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./"

"A román kormány nem tesz azonnali lépéseket válaszul a magyar státustörvényre, Bukarest lehetőséget akar adni a magyar kormánynak arra, hogy a törvényt saját szuverén térségére méretezze át - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Mircea Geoana külügyminisztert idézte, aki kifejtette, hogy Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január 1-jéig - készen áll a tárgyalások és a konzultációk folytatására. /Bukarest nem kíván "túlságosan ideges" lenni Magyarország méretezze át saját térségére a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"

"Kolumbán Gábor, az alakuló Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak szervezésével megbízott igazgató leszögezte: egyetem lesz, október elsején beindul az oktatás Csíkszeredában. Kidolgoztuk az egyetem chartáját, ebben szerepelnek a helyszínek is. Konszenzus van az alapvető elvi kérdésben, például a decentralizált szervezésben és az egyetem három funkciójában: oktatás, kutatás és szolgáltatás. Kolumbán hangsúlyozta, hogy az EMTE-t ki kell emelni az erdélyi magyarságon belül zajló politikai háborúból, egyfajta akadémiai szférába helyezve. Lányi Szabolcs professzor áttelepült Csíkszeredába, az ő személyisége, dékáni szerepe meghatározza az intézmény akadémiai jellegét. Győrffy professzor vállalt főszerepet a matematika tanszék kiépítésében. Sok doktorandus jelentkezik adjunktusi állásokra. Kolumbán reméli, hogy előbb-utóbb a magyar egyetem építésére a román kormány is felajánlja a támogatását. /Kristály Lehel: Egyetem lesz! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./"

"Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti ülésszakán résztvevő román küldöttség aláírásgyűjtésbe kezdett azzal a céllal, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyűlés elé akar terjeszteni. Ebben azzal vádolja Magyarországot, hogy a státustörvény diszkriminatív, feszültséget teremt a térségben, és javasolják, hogy az ET szólítsa fel Magyarországot a státustörvény alkalmazásának felfüggesztésére. A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselője írta alá, az aláírók között természetesen nem szerepel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselője. - A magyar küldöttség és a Magyarországgal szomszédos országok delegációjának tagjaiként szintén Strasbourgban tartózkodó határon túli magyar küldöttek jún. 26-án válságtanácskozást tartottak. Eörsi Mátyás (SZDSZ) képviselő az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erőteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben. Mint Eörsi rámutatott, Magyarország szempontjából különösen aggasztó, hogy az indítványhoz olyan nemzetek képviselői is csatlakoztak - dán, finn, angol, német -, amelyek eddig kisebbségi kérdésekben mindig a magyar törekvéseket támogatták. Tabajdi Csaba (MSZP) /aki szintén tagja a magyar delegációnak/ szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kellene. Szerinte az Európa Tanács illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta időben és megfelelő formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, körülményeiről, s így most Magyarországnak magyarázkodnia kell. Tabajdi javasolta, hogy a jövő hétre hívják össze a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését. Mindkét képviselő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a magyar küldöttség arra törekszik, hogy a lehetőség szerint el lehessen kerülni Magyarország elmarasztalását. - Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki szintén tagja a román parlamenti küldöttségnek, az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte a magyar és a román kormány között kialakult helyzetet. Hangsúlyozta, hogy a romániai magyar kisebbség, amennyire lehet, szeretne kívül maradni ezen a vitán. - Hasonló nyilatkozatott tett t Ráduly Róbert Hargita megyei RMDSZ képviselő is azt követően, hogy az RMDSZ jún. 25-én egyeztetett a kormánypárttal. Elmondta, hogy az RMDSZ és a SZDP konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást erről az álláspontjukról. - A magyar igazolványok problémája katonai szempontból nem érinti Romániát és nincs befolyással az ország NATO-integrációjára - jelentette ki jún. 26-án Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter. /Strasbourg: Román diplomáciai offenzíva. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./"

"Adrian Nastase kormányfő bejelentette: egyetért azzal, hogy a román-magyar alapszerződés nyomán létrejött román-magyar kormányközi vegyes bizottság Budapesten üljön össze a státustörvénnyel kapcsolatos konzultációra. Egy nappal korábban Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkára Budapesten kijelentette: a magyar konzultációs készség kinyilvánítása érdekében a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnöke, Szabó Tibor államtitkár román partneréhez fordult a bizottság összehívása érdekében. Nastase Markó Bélával, az RMDSZ elnökével sorra került jún. 27-i találkozó után nyilatkozott. Elmondta: ismertette a román kormány álláspontját az RMDSZ elnökével. A miniszterelnök szerint egy adott ország területén élő nemzeti kisebbség problémáival az adott ország foglalkozik. Markó Béla úgy nyilatkozott: nem annyira a törvény tartalmáról, hanem a törvény körül kialakult helyzetről beszéltek. Markó Nastasénak is elmondta, hogy rendkívüli módon eltúlozták ennek a jelentőségét, és kérte, hogy keressék a két ország közötti párbeszéd módját. /Összehívják a román-magyar vegyes bizottságot. Markó-Nastase találkozó a státustörvény ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"

"Jún. 28-án a státustörvénnyel kapcsolatban egyeztetett Orbán Viktor kormányfő, Martonyi János külügyminiszter és Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten. A megbeszélésen részt vett Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára is. Markó Béla Martonyi Jánoshoz hasonlóan lényeges elemként emelte ki: jelen pillanatban a román és a magyar kormány is fontosnak tartja, hogy összeüljön a két ország kisebbségi vegyes bizottsága. Markó Bélához jelzések érkeztek, amelyek szerint a román kormány kész a párbeszédre, és nem kívánja élezni a feszültséget. Martonyi szerint most már látszik, hogy a jogszabállyal összefüggésben mely pontokon vannak nézetkülönbségek. - Meggyőződésem, hogy ezek jelentős részére létezik megoldás - fogalmazott a külügyminiszter. Markó elmondta, hogy a megbeszélésen a munkavállalás ügye is szóba került. Orbán Viktor kifejezte a kisebbségi magyarság szülőföldön tartásának közös érdekét. /Budapesti egyeztetés a státustörvényről. Martonyi: A román kormány késznek mutatkozik a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./"

"Az Európai Néppárt politikai bizottsága felhívta a román kormány figyelmét, hogy sürgősen vessen véget az összes visszaélésnek és tartsa be a jogállam elveit - jelentette be Victor Ciorbea, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja, aki részt vett az Európai Néppárt brüsszeli értekezletén. A Néppárt szerint a román kormány megszegi az alkotmányt, amikor a volt hatalom idején szerzett jogok eltörlésére tesz kísérletet. Példaként a Lupu-féle földtörvény módosítását említették. A határozat ugyanakkor bírálja azt, ahogy a kormány beleszól az igazságszolgáltatás munkájába. /Keményen bírál az Európai Néppárt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./"

" Adrian Nastase kormányfő arra kérte Günther Verheugent, az Európa Unió bővítéséért felelős biztosát, hogy támogassa a román kormánynak azt a javaslatát, hogy mindaddig ne léptessék életbe a státustörvényt, amíg Magyarország nem fejezi be a csatlakozási tárgyalásokat az Európa Unióval. Az európai biztoshoz intézett levelében Nastase kifejtette: a román fél által ajánlott kompromisszumos megoldás összhangban van a koppenhágai csúcsértekezleten hozott döntésekkel, ennek értelmében Magyarországnak az európai normákhoz kell igazítania törvényhozását. /Kompromisszumot ajánl Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"A kormány úgy döntött, hogy visszaállítja a magyar sertéshús, élősertés és a sertésből készül hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Az intézkedés július végén, augusztus elején léphet hatályba - közölte Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A kormányülésen született döntés nem terjed ki a baromfihúsra, amelynek esetében a román fél azt a magyar javaslatot sem fogadta el, hogy kölcsönösen megállapított kvótára állítsák vissza a kedvezményes vámot. A román kormány 1999. július 1-én függesztette fel az említett termékek esetében a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében alkalmazott kedvezményes 25 százalékos vámot, amely helyett 45 százalékos vámot állapított meg. A belső piac és a hazai termelők védelmére hivatkozó döntés eredetileg egy évre szólt, de tavaly meghatározatlan időre meghosszabbították érvényességét. Magyar részről kezdettől fogva vitatták a döntés gazdasági megalapozottságát. A tárgyalások csak idén május végén vezettek eredményre, amikor a szakértői találkozón a román fél ígéretet tett arra, hogy július elsejétől a sertéshús esetében teljes mértékben, a baromfihús esetében pedig meghatározott mennyiségre állítják vissza a korábbi állapotot. /Visszaállították a kedvezményes CEFTA-vámot a magyar sertéshúsra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./"

"Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./"

"A sajtón keresztül támadják a román és a szlovák politikusok a magyar státustörvényt, közben mindkét országnak van hasonló törvénye. Több mint négy éve, 1997. július 5-én lépett életbe Szlovákiában a "külföldi állampolgárságú szlovákokról" szóló törvény. Ez a rendelkezés szabályozza a világ szlováksága azon részének jogait és kötelezettségeit az anyaország területén, akiknek nincs szlovák állampolgárságuk. "Külföldi szlovák" az, aki szlovák nemzetiségű vagy a szlovák etnikumhoz tartozik. Ez legalább passzív nyelvismeretet és a szlovák kultúrában való tájékozottságot jelent. Aki a kedvezményeket biztosító igazolványt szeretné kiváltani, három nemzedékre visszamenőleg iratokkal kell bizonyítania, hogy ősei szlovákok voltak. Ha nem tud hivatalos papírokat bemutatni, akkor más módon kell bizonyítania szlovákságát. A szlovák státustörvény alapján a nem szlovák nemzetiségű családtagok nem kaphatják meg a szlovák igazolványt. A szlovák állam által kiállított okirat csak a személyi igazolvánnyal együtt érvényes. Ha egy "külföldi szlovák" az anyaországát szeretné felkeresni, igazolványa segítségével vízummentesen lépheti át a határt. Ha Szlovákiában tartózkodik, bármelyik iskolában tanulhat, munkát vállalhat, lényegében időkorlátozás nélkül, sőt adókedvezményben is részesülhet, ingatlanvásárlásra is jogosult. Szlovákia területén 50 százalékos kedvezménnyel utazhat autóbuszon és vasúton. Ha elmúlt 70 éves, mindezt ingyen teheti. A "külföldi szlovákok" a törvény értelmében illetéket sem kötelesek fizetni. Akinek igazolványa van, és minden törvényi feltételnek megfelel, kérheti a szlovák állampolgárságot. Az igazolvány viszonylag könnyen felcserélhető szlovák útlevélre és személyi igazolványra. - A román státustörvény 1998 nyarán született meg. A "nagyvilág román közösségeinek támogatásáról" szóló törvény 11 szakaszból áll. A szlovák törvénytől eltérően a román állam nem egyéneknek nyújt kedvezményt, hanem elsősorban a határain túl élő román közösségeket támogatja. Erre minden évben külön pénzösszeget biztosítanak az állami költségvetésből. A törvény értelmében a román tannyelvű oktatás, a kulturális-művészeti és ifjúsági események, valamint a civil társaságok által szervezett, nevelést szolgáló tanfolyamok kaphatnak támogatást. Rendkívüli helyzetekben - egyéni elbírálás alapján - az egészségügyi ellátás költségeit is megtérítik. A szlovák törvényhez hasonlóan a román státustörvény is bevonja a minisztériumokat a törvény végrehajtásába. Sőt a nagyvilág román közösségeinek támogatását célzó minisztériumközi tanács létrehozását is előírja. A miniszterelnök alá rendelt több minisztérium munkatársaiból álló testület véleményt mond a támogatást kérő szervezetek beadványairól, de döntési jogköre nincs. A törvény ötödik szakasza az Eudoxiu Hurmuzachi Központ felállításáról szól. A XIX. századi román kulturális és politikai élet legbefolyásosabb alakjáról elnevezett központ létrehozását 1998-ban a román kormány kétmilliárd lejjel támogatta. A kulturális intézet feladatai közé tartozik a határokon túl élő román fiatalok számára felkészítő tanfolyamok szervezése, hogy felvételt nyerhessenek bármilyen fokú romániai oktatási intézménybe. Akik a központ segítségével kapcsolódnak be a román oktatásba, tanulmányi ösztöndíjat és ingyenes kollégiumi elhelyezést is kaphatnak. /Státustörvény szlovák és román módra. Nemzettestvérek támogatása. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 13./"

"A magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében alakult kisebbségügyi együttműködési szakbizottság 1998 októbere óta érdemi munkát nem tudott végezni, és nem a magyar fél hibájából - jelentette ki Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a szakbizottság társelnöke júl. 13-án, Bukarestben az MTI-nek adott nyilatkozatában. - Bár a bizottság tényleges működéséről nem beszélhetünk, a román társelnök idén febr. 21-én megfogalmazott kérésére márc. 2-án megküldtem a státustörvény tervezetének szövegét román partneremnek, Vasile Ionescu államtitkárnak, aki ezt követően többet erre a kérdésre nem tért vissza - hangsúlyozta Szabó Tibor, magyar társelnök elmondta, hogy az 1997. október 9-én tartott alakuló ülés csupán arra adott alkalmat, hogy áttekintsék a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbségek helyzetével kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ennek nyomán második, 1998. okt. 13-án tartott ülésén a szakbizottság 21 pontban fogalmazta meg ajánlásait. Ebből 7 ajánlás a magyar, 12 a román, kettő pedig mind a két kormánynak szólt. - A magyar kormány két hónappal később jóváhagyta az ajánlásokat, a román kormány viszont mind a mai napig nem tette ezt meg - szögezte le Szabó Tibor. A román külügyminisztérium 1999. márciusában jelezte: a román fél nem tudja felvállalni az ajánlások tartalmát, tartalmi és formai kifogásai miatt azokat újra kívánja tárgyalni. 1999. Júl. 30-án a szakbizottság harmadik, Bukarestben tartott ülésén formális konzultáció történt, a lényegi pontok helyett arról folyt vita, hogy tehet-e a szakbizottság ajánlásokat a kormányoknak. - A román fél ugyan nem vitatta, hogy az ajánlások a két nemzeti kisebbség időszerű elvárásait és igényeit fogalmazzák meg, de azok teljesítésére, megvalósíthatóságára érdemi választ nem adott. A tavaly decemberben hatalomra került új román kormány képviselői idén februárban egyetértettek a szakbizottság munkájának mihamarabbi újjáélesztésével. Az ajánlások romániai státusának bizonytalanságát elsősorban a román fél belső kommunikációs problémáira vezették vissza. Az azóta eltelt időben csak annyi történt, hogy a magyar fél a megadott határidő előtt, a román fél pedig majd két hónapos késéssel elkészítette saját értékelését az ajánlások végrehajtásának helyzetéről. A kapcsolatfelvétel a szakbizottság titkárainak szintjén nem történhetett meg, mivel román részről a korábbi ígéret ellenére mostanáig nem neveztek ki titkárt - fejezte be a szakbizottság eddigi közös munkájának összefoglalását Szabó Tibor. /MTI, júl. 13./"

"Júl. 13-án tárgyalt Romániában, Snagovban Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter. A magyar státustörvény megítélésében nem közeledtek az álláspontok. A két fél abban állapodott meg, hogy a kormányközi vegyes bizottság keretében szeptemberben Budapesten folytatják a tárgyalásokat a kérdésről. A találkozó után a két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Mircea Geoana hosszú nyilatkozatban ismertette a román álláspontot. Leszögezte, hogy a törvény számos eleme differenciáltan kezeli a román állampolgárokat. Aggodalmát fejezte ki a jogszabály területen kívüli hatása miatt, amit elfogadhatatlannak és az európai normák keretébe nem illeszthetőnek nevezett. Román megítélés szerint a törvénynek olyan szociális és gazdasági aspektusai is vannak, amelyek túllépnek a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó európai normák keretein. Geoana hangsúlyozta, hogy a magyar fél érvei nem adtak választ a román fenntartásokra és aggodalmakra. Azt javasolta, hogy mindaddig függesszék fel a státustörvényt, amíg Magyarország be nem fejezi tárgyalásait az Európai Unióval. Martonyi ezt a román javaslatot határozottan visszautasította. Hozzátette: megítélése szerint a román aggodalmakat a törvény egyetlen betűjének módosítása nélkül is el lehet oszlatni. Hangsúlyozta: a magyar törvény nem kíván semmiféle hátrányos megkülönböztetést tenni a román állampolgárok között. Mindkét miniszter leszögezte, hogy a magyar és a román kormány egyaránt nagyon fontosnak tartja a két ország közti partneri kapcsolatok fejlesztését. Martonyi újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarország változatlanul határozottan támogatja Románia európai és euroatlanti integrációját, bármilyen legyen is Románia álláspontja a státustörvényről. A magyar külügyminiszter kifejtette: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos államokkal szemben, amikor elnyeri az Európai Uniós tagságot. Markó Béla szövetségi elnök találkozott Martonyi Jánossal. A magyar külügyminiszter tájékoztatta az RMDSZ vezetőit a román miniszterelnökkel és külügyminiszterrel folytatott tárgyalások eredményeiről. Markó Béla ismertette az RMDSZ álláspontját. Mint köztudott, a szövetség üdvözli a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó kedvezménytörvényt, amelynek alkalmazását a romániai magyarság részéről nagy várakozás előzi meg. Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a törvény körüli vitának nem kellene rontania a román-magyar kapcsolatokon, és ez a mai magas szintű megbeszélés azt bizonyította, hogy van esély a közös megoldási módok megtalálására. /Nem sikerült közelíteni az álláspontokat. Magyar-román külügyminiszteri tárgyalások Snagovon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

"Orbán Viktor magyar kormányfő július 28-án munkamegbeszélést folytat Adrian Nastase miniszterelnökkel. Adrian Nastase is bejelentette a találkozás tényét, hangsúlyozva: Romániának továbbra is változatlan az álláspontja a magyar státustörvényt illetően, s ha ezt a kérdést 2002. január elseje előtt nem sikerül megoldani, a román kormány törvényi eszközökkel akadályozza meg a magyar jogszabály alkalmazását Romániában. Románia szilárd érvekkel rendelkezik ahhoz, hogy e kérdésben ne értsen egyet Magyarországgal. Hozzátette, hogy amikor Martonyi Jánost fogadta Bukarestben, "a magyar külügyminiszterrel abban értettünk egyet, hogy nem értünk egyet". Nastase elmondta: közölte Martonyival, hogy a nemzeti kisebbségekért az állam a felelős, s ha Magyarország kíván törődni a Romániában élő magyar nemzeti kisebbséggel, akkor magára kell vállalnia az ezzel járó összes problémát, a kétnyelvű helységtábláktól egészen a közbirtokos tulajdonforma kérdéséig bezárólag. Mircea Geoana román külügyminiszter elmondta, Adrian Nastase azt szeretné, ha e tervezett találkozó nemcsak az első román-magyar miniszterelnöki találkozás lenne azt követően, hogy tavaly decemberben hivatalba lépett az új román kormány, hanem "barátok közötti nyílt párbeszéd is". /Orbán-Nastase találkozó Marosvásárhely környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./"

"A román kormány nem tartja szükségesnek, hogy az RMDSZ részt vegyen azokon a konzultációkon, melyeket a magyar kormánnyal folytat a státustörvény kérdéséről - közölte júl. 26-án Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. Az ilyen tárgyalásokon ugyanis a román kormány kell, hogy képviselje valamennyi román állampolgár érdekeit. A kormány képes erre, s amennyiben az RMDSZ-nek a kormánytól eltérő álláspontja van, azt annak a párbeszédnek a keretében fejtheti ki, amelyet a kormány valamennyi román párttal folytat erről a kérdésről. /Nem hiányzik az RMDSZ jelenléte a státustörvény vitájából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"A magyar Külügyminisztérium sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a román kormány szóvivője nem tartotta természetesnek és szükségesnek az RMDSZ részvételét a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos magyar-román konzultációkon. - A júl. 13-i snagovi külügyminiszteri tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy az alapszerződés megvalósítását felügyelő magyar-román kormányközi vegyes bizottság és a szakbizottságok szeptemberben Budapesten üléseznek, és itt is folyatódik majd a törvénnyel és annak végrehajtásával kapcsolatos konzultáció - fejtette ki Horváth Gábor szóvivő. /Magyar-román konzultációk - az RMDSZ részvételével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos európai normarendszer elfogadása csak a minimális programot jelenti - hangsúlyozta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára júl. 27-én Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetemen tartott előadásában. A térségben is követendő példaként említette, hogy a francia-német megbékélés mintájára a szomszédos nemzetek egymásról kialakult képének megváltoztatását a történelem-tankönyvek közös felülvizsgálatával lehetne kezdeni. Simicskó István, a polgári titkos-szolgálati ellenőrző minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetben és az egész nemzet biztonságában gondolkozik. Mint mondta, a határon túli közösségek helyzete az országok közötti feszültség forrása lehet, ha a közösségek jogait korlátozzák, ugyanakkor a jószomszédi viszonyt erősítheti helyzetük rendezettsége. Magyarország ez utóbbira törekszik. Victor Babiuc volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a térségbeli országok az együttműködésre vannak ítélve, nincs más lehetőségük. Smaranda Enache, a Pro Európai Liga vezetője úgy vélte, hogy ma már a térségbeli együttműködés számos formája alakult ki, de a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha ezeket a formákat sikerül valós tartalommal megtölteni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: döntő, hogy egy adott ország miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, rizikófaktornak tekinti-e azt, avagy stabilitási tényezőnek. Elmondta: jogilag nem biztosított Romániában a kisebbségi nemzeti identitásfejlesztés, és eddig egyetlen román kormánynak sem volt komoly ajánlata a magyar kisebbség irányában a közösség specifikus gondjainak megoldására. A honatya konklúziója szerint a hazai magyarság még mindig veszélyforrás az állam szemében. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Vitafórum a regionális biztonság és együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ A státustörvény a térség stabilizációját fenyegető folyamatokat - feketemunka, illegális kereskedelem - akarja feltartóztatni - hangsúlyozta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a státustörvényről szóló vita moderátoraként vett részt a XII. bálványosi nyári szabadegyetemen. Elsőnek Vasile Dancu tájékoztatási miniszter szólalt fel, aki leszögezte: ő annak a Nãstase-kormánynak az álláspontját képviseli, amely a törvény visszavonását szorgalmazza. A státustörvény kiváltotta bonyodalmak nem nyári szabadegyetemeken oldódnak meg. Ez a vita nem több "csoportterápiánál". A vitában felszólalt Németh Zsolt magyar politikai államtitkár, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Markó Béla szövetségi elnök szabadságára hivatkozva nem vett részt a vitán, ahova szintén hivatalos volt. /Sz. K.: Vasile Dancu: a státustörvény körüli bonyodalmak nem efféle csoportterápián oldódnak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

" A román közvéleménynek szüksége volt arra, hogy valamilyen apropó kapcsán megfogalmazza a magyarokkal szembeni komplexusait, de amikor a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe lép, ki fog derülni ezeknek a komplexusoknak az alaptalansága - jelentette ki Németh Zsolt júl. 27-én a bálványosi szabadegyetemen a státustörvényről szóló vitában. A magyar külügyi államtitkár az előtte szóló Vasile Dancu felvetéseire válaszolt, a tájékoztatási miniszter egyszemélyben képviselte a román kormány státustörvénnyel kapcsolatos álláspontját a rendezvényen. Dancu aggodalmának adott hangot, miszerint a törvény oda vezet, hogy a romániai magyarok a magyarországi belpolitikához fognak kapcsolódni, kettős szocializációnak lesznek kitéve, mi több kettős identitás alakul ki náluk. Németh Zsolt cáfolta, hogy a román és a magyar álláspont távolodna egymástól. Németh Zsolt korrektnek nevezte azt a román álláspontot, miszerint a romániai magyarság jogainak biztosításáért a román állam a felelős."

"Nem hozott áttörést a júl. 28-i marosvásárhelyi magyar-román kormányfői találkozó. Orbán Viktor és Adrian Nastase a munkamegbeszélésen nem jutott egyezségre a státustörvény alkalmazásának kérdésében, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését illetően is csupán a tervekig jutottak el. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalás után a magyar kormányfő felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt. Júl. 28-án egynapos nem hivatalos látogatásra Romániába érkezett Orbán Viktor. A magyar küldöttségben Orbánon kívül Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Gottfried Péter integrációs államtitkár, Borókai Gábor kormányszóvivő és Vízkelety Mariann, a miniszterelnöki hivatal gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkár vett részt. A Nastase vezette delegációban jelen volt Vasile Puscas európai uniós főtárgyaló, Giorgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter, Eugen Dijmarescu gazdasági kormánytanácsos, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár és Adrian Severin parlamenti képviselő. A két küldöttség több tagja különtárgyalásokat is folytatott, így például a két sportminiszter és a két gazdasági szakember a kétoldalú együttműködés specifikus kérdéseit tekintették át. A megbeszéléseket követő sajtóértekezleten Orbán Viktor elmondta: érdekes és hasznos volt a megbeszélés, amely "biztató folytatást" ígér. Szerinte három értelme volt a tárgyalásnak: tisztázták, hogy miben nem értenek egyet, kiderült, hogy miben egyezik az álláspontjuk, és lehetőség nyílt konkrét javaslatok és megoldások felvetésére. Orbán öt pontból álló javaslatcsomagot terjesztett elő tárgyalópartnerének: 1. indítványozta, hogy Románia a román nemzethez tartozó magyar állampolgároknak biztosítson ugyanolyan kedvezményeket, amilyeneket a magyar státustörvény nyújt a romániai magyaroknak; 2. a magyar kormány nevében felajánlotta, hogy igény esetén a kétoldalú egyezményben megállapított, jelenlegi nyolcezer fős magyarországi román munkavállalói létszámot 17 ezer főre emelik; 3. javasolta, hogy közös beruházás keretében építsék meg a magyar államhatártól Észak-Erdélyen keresztül Bukarestbe vezető autópályát; 4. felajánlotta, hogy állandóan Bukarestben tartózkodó európai integrációs szakértői csoportot bocsát a román kormány rendelkezésére, akik Romániának adják át a magyar integrációs tapasztalatot; 5. kezdeményezte egy 10-10 milliárd forintos közös beruházási alap létrehozását a Magyarország területén beruházni szándékozó román, illetve a Romániában beruházni kívánó magyar kis- és középvállalkozók számára. - A magyar kormányfő hangsúlyozta: a törvénynek nincs területen kívüli jellege. Ajánlást viszont a helyi közösségeknek, egyházaknak, szervezeteknek kell adniuk, mert ezek pontosan tudják, ki magyar, s a román érdek is azt kívánja, hogy csak a magyarok legyenek a jogszabály kedvezményezettei. Adrian Nastase üdvözölte a magyar javaslatcsomagot, ígéretet tett annak későbbi elemzésére, és a maga során felvetette: Magyarország mondjon le a románok magyarországi munkavállalását korlátozó létszámról, mert ha ez a kvóta nem létezne, a státustörvénybe foglalt gazdasági diszkrimináció is megszűnne. Nastase szerint a nemzetközi kisebbségvédelmi normák jelenleg nem teszik lehetővé a gazdasági és társadalmi kedvezmények biztosítását az anyanemzetek részéről. Nastase ezúttal nem javasolta a státustörvény alkalmazásának felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország az EU tagja lesz. Hozzátette: reméli, nem kell majd román igazolványokat kiállítani a romániai románoknak, hogy a magyarigazolványokat ellensúlyozzák. A magyar küldöttség felkereste hivatalában Markó Béla RMDSZ-elnököt, akit Orbán Viktor tájékoztatott a román kollégájával folytatott megbeszélésről. Ezt követően a magyar miniszterelnök és kísérete Tusnádfürdőre hajtatott, ahol Orbán Viktor - Adrian Severinnel és Markó Bélával együtt - részt vett és előadást tartott a Délkelet-európai vágyak és célok az európai integráció tükrében címmel rendezett fórumon. /Státusügyben a helyzet változatlan. Nem sikerült egyezségre jutnia Orbán Viktornak Adrian Nastaséval Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./"

"A júl. 30-i bukaresti lapok egységesen azt írták, hogy eredménytelenül végződött Adrian Nastase és Orbán Viktor júl. 28-i találkozója. Orbán Viktor kormányfő is csak azért kereste fel Romániát, hogy elmagyarázza: Magyarország jottányit sem enged a státustörvényből - írta az Adevarul. A kormánypárt véleményét tükröző Cronica romana szerint Magyarország nem hajlandó meghallgatni a román kormány érveit. A másik "kormánylap", a Dimineata című újság pedig kifejtette: Románia a demokrácia élvonalában jár, hiszen a legkorszerűbb európai elvárásoknak megfelelő feltételeket biztosít a romániai magyar kisebbségnek kulturális önazonossága megőrzéséhez. Ezért abszurd dolog, hogy Magyarország külön törvényben óhajtja védeni a határon túli magyarokat, és csak Orbán Viktor arroganciáját mutatta azzal a javaslatával, hogy Románia hozzon hasonló törvényt saját határon túli honfitársainak. - A Die Presse szerint a romániai magyar kisebbség kezelésével kapcsolatos vitában a hét végén tartott Orbán-Nastase találkozón sikerült egyfajta fegyverszünetet elérni. A lap szerint a magyar miniszterelnöknek egy politikai és gazdasági ajánlatokból álló csomaggal valószínűleg sikerült Nastasét engedményre késztetnie. Szeptember közepére újabb tárgyalásokat irányoztak elő a vitatott magyar státustörvényről, amely - mint a lap írja - kereken 1,7 millió Romániában élő magyar javát szolgálja. Az Orbán Viktor által előterjesztett politikai és gazdasági ajánlatok közül a Die Presse kiemelte azt a javaslatot, hogy Románia ugyanazokat az előjogokat biztosítsa a Magyarországon élő 40 ezer fős román kisebbség számára, mint amelyeket a magyar státustörvény irányoz elő. A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív svájci napilap beszámolt az Orbán Viktor által előterjesztett javaslatokról, amelyek révén a lap szerint a magyar kormányfőnek sikerült elkerülnie, hogy Marosvásárhelyen, vendégként védekezésre kényszerüljön. /Egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet. Bukaresti lapok a marosvásárhelyi találkozóról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"

" Adrian Nastase miniszterelnök Tusnádfürdőn júl. 28-án kijelentette, hogy a romániai magyarság sorsáért egyedül a román kormány felel. Nemzetközi fórumokra is csak az emberi jogok durva megsértése esetén tartoznék a kérdés. Ez az elmélet nem új. Ceuasecu fogalmazta meg, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak szószólója és védelmezője - egyedül a Román Kommunista Párt. Minden külföldi beleszólás csak "durva beavatkozás" lehet - az ország belügyeibe. Fodor Sándort meglepte, hogy Németh Zsolt államtitkár üdvözli a tényt, hogy a román fél kimondta: az erdélyi magyarság sorsáért egyedül a román állam felel, sőt államtitkár úr még hozzá is tette: "Ha csak ennyi haszna lenne a vitának, hogy ez kimondatott, már akkor is megérte volna." Fodor Sándor szerint ez Balogh Edgáros optimizmus. A román fél által kifejtett gondolat másik része az, hogy a nemzetiségi kérdés kezelése minden ország szigorúan vett "belügye". /Fodor Sándor: Kezdődik...? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"A privatizáció lassú üteme, az állami gondozásban lévő gyermekek helyzetének javítására irányuló stratégia hiánya, a helyi önkormányzatok nagyarányú költekezése, a jogállam intézményeivel szemben megnyilvánuló lakossági bizalmatlanság, továbbá a román és magyar szélsőséges retorika felerősödése a magyar státustörvény kapcsán, a kormány népszerűségi mutatójának fokozatos csökkenése, az igazságszolgáltatás iránti bizalmatlanság növekedése esetleges konfliktusforrást jelenthetnek az elkövetkező időszakban, derült ki a Román Akadémia által nyilvánosságra hozott tanulmányból. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban a tanulmány megállapítja: az Orbán-kormány "meg akarta mutatni az egész világnak, hogy a magyarok szélsőségesebbek a románoknál". Azt javasolják a román kormánynak, hogy ne avatkozzon be túlságosan a státusvitába és bízza az Európa Tanácsra a kérdés megoldását, hiszen a szélsőséges érzelmek felkorbácsolása elsősorban Romániára, és nem Magyarországra vetne rossz fényt. /A szélsőséges érzelmek felkorbácsolása árt Romániának. Lehetséges konfliktusforrásokra hívja fel a figyelmet a Román Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Az Udvarhelyért Polgári Egyesület közleménye szerint az RMDSZ ismételten félretájékoztatja a közvéleményt, ugyanis a bukaresti Legfelsőbb Bíróság csupán megerősítette a Marosvásárhelyi Táblabíróság döntését, mely szerint az Udvarhelyért Polgári Egyesület bejegyzéséről szóló megyei törvényszéki határozatot visszavonja, és az alapfokú bírósághoz visszaküldi újratárgyalásra. Furcsa, hogy az UPE az egyetlen olyan egyesület, melyet a román kormány perel a megyei törvényszék által elkövetett formai mulasztás miatt. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület önkormányzati képviselői megütközéssel értesültek a testület RMDSZ-frakciójának ama nyilatkozatáról, mely szerint a képviselő-csoport mindaddig nem hajlandó részt venni önkormányzati ülésen, amíg nem tisztázódik az UPE jogi helyzete. Az UPE szerint az RMDSZ-frakció ezzel az álláspontjával is igazolta, hogy nem érez felelősséget a város ügye iránt. /Az egyetlen egyesület, melyet a román kormány perel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./"

"A magyar státustörvény nem egyéb, mint tárgy nélküli, egyszerű kampány-jogszabály - jelentette ki aug. 13-án Doru Vasile Ionescu tájékoztatási államtitkár. A tisztségviselő, aki a Határon Túli Románok főosztályát vezeti a nevezett tárcán belül, a negyedik Marosfői Nyári Szabadegyetemen azt is kijelentette, hogy a státustörvény jövő év elejétől lép életbe, de mivel Magyarország már 2002-ben az Európai Unió tagjává válhat, s az európai közösség a jogszabály egyes kitételeit nem fogadja el, azokat majd "alacsonyabb hőfokon" kell áttekinteni. Doru Vasile Ionescunak a fenti néhány mondatával egyszerre sikerült nem létezőnek nyilvánítania az erdélyi-romániai magyarságot, sőt a Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségeket is, és a magyar kormány legszebb álmait is túlszárnyaló csatlakozási dátumot kijelölnie Magyarország számára. - Ionescu ugyanakkor elmondta, hogy a román kormány inkább hosszú távú stratégiát dolgoz ki a határon túli nemzettársak támogatására, mintsem hogy külön törvényt fogadjon el az ügyben... /Wagner István: Marosfő: badarságok a köbön. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./"

"Christopher Smith New Jersey-i képviselő az amerikai kongresszus elé terjesztette jelentését, amelyben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét ellátó Románia első féléves tevékenységét értékelte. A honatya a Helsinki Bizottságnak a társelnöke, az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságnak pedig az elnöke. Christopher Smith dicsérőleg szólt Mircea Geoana román külügyminiszter EBESZ-elnöki munkájáról. Említést tett arról, hogy a Helsinki Bizottság több tagja is aggodalommal értesült egyes romániai antiszemita megnyilvánulásokról, jelesül az Antonescu marsall rehabilitálására tett kísérletekről. Bátorítónak tartja viszont az amerikai honatya azt a módot, ahogyan a bukaresti kormány reagált arra, hogy Mircea Chelaru akkori vezérkari főnök részt vett az Antonescu-szobor felállítása alkalmából tartott rendezvényen. Smith a romániai sajtó helyzetéről is szólt. Értékelte, hogy Adrian Nastase kormányfő nem szigorítaná az újságírói véleménynyilvánításért kiszabható büntetéseket, de hozzátette, hogy ez nem elég. Figyelmeztetett arra, hogy a jelenleg érvényben levő törvény, amely szerint hivatalos személy sajtóbeli megsértéséért és rágalmazásáért bebörtönözhetik az újságírókat, ellentmond a sajtószabadság tiszteletben tartására tett bukaresti vállalásnak. A kifogások között szerepeltek még az emberjog-sértések és az emberkereskedelem, ilyen téren az amerikai külügy azok közé az országok közé sorolta Romániát, amelyek nem teljesítik a minimális követelményeket, noha a kormány mutat hajlandóságot a helyzet megváltoztatására. /M. Zs.: A román EBESZ-elnökségről Washingtonban. Bársonyba burkolt bírálat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./"

"Nem tudja pontosan, mi történt az Úz-völgyében, de még emlékszik arra a kultúrműsorra, amit a Görgény-völgyi román parasztok rendeztek Marosvásárhelyen /1990 márciusában/. Az 1990-es alattomos támadást az akkori miniszterelnök sem fújta fel olyan értelemben, hogy a törvény erejét alkalmazta volna a támadásokkal szemben. Most azonban néhány magyar fiatal román nemzetiségekel szembeni csetepatéára Nastase tiltakozott. - Egy több mint 80 éve szakadatlanul szidott, mocskolt, rágalmakkal beszennyezett, vagyonából, iskoláiból kiforgatott, anyanyelvében megtámadott, tanrendszerében aláásott nemzet természetes reakciójában kell keresni az esemény okát. Hiszen voltunk mi már "topor"-ok (fejsze), "coada de topor"-ok (fejszenyél), "bangyen"-ok (?) és kedves keresztény ortodox román honfitársaink jóvoltából a legutolsó közművelődési kreáció, "bozgor"-ok is, állapította meg Kalmár Zoltán. A mindenkori román kormány már 1920 után megkezdte diszkriminatórius, asszimilációs politikáját, amely a Ceausescu korszakban érte el csúcspontját. Az óvodáktól kezdve az egyetemig hamis beállítottsággal tanították Románia (újabban a románok) történelmét, elhitetve a fiatal nemzedékkel, hogy "a magyarok barbár módra betörtek a románok földjére, elfoglalták azt és leigázták a népet", szítva ezáltal ellenünk a túlzott ellenséges nacionalista magatartást. /Kalmár Zoltán: Az Úz-völgyi csetepaté és a múlt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"