"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatának közleménye szerint jún. 22-én Bukarestben Radu Vasile miniszterelnök fogadta a romániai elismert egyházak vezetőit. A találkozón a történelmi magyar egyházak részéről jelen volt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek nevében Tamás József csíkszeredai segédpüspök, Csiha Kálmán és Tőkés László református, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök. Részt vett a találkozón Gheorghe F. Anghelescu kultuszállamtitkár is. Az erdélyi protestáns egyházak püspökei ez alkalomból sokadszor írásbeli beadványban sürgették az elkobzott egyházi javak visszaadását, a felekezeti iskolák helyreállítását és állami alapokból való finanszírozását, valamint a közel tíz éve halogatott vallásügyi törvény mihamarabbi elfogadását. A megbeszélés középpontjában a lelkészek állami költségvetésből való javadalmazására vonatkozó törvénytervezet állt. Lucian balázsfalvi görög katolikus érsek jogosan emelt kifogást a javadalmazás terén érvényesítendő, a népszámlálási adatokra támaszkodó arányossági elv alkalmazása ellen, rámutatva, hogy az 1992-es népszámlálás óta a felekezet híveinek száma jelentősen emelkedett. Mózes Árpád püspök csatlakozott hozzá, mivel a népszámlálás a magyar és szász evangélikusokat, valamint az evangéliumi keresztyén kisegyház híveit összekeverte. Tőkés László az arányossági elv mechanikus alkalmazását kifogásolta, mivel ez egyfelől beavatkozást jelent az egyes egyházak lelkészei számának a megállapítására vonatkozóan. A napirenden szerepelt még az előkészületben lévő vallásügyi törvény, az egyházi-felekezeti oktatás, valamint az elkobzott egyházi javak kérdése. Tőkés László püspök a román kormány politikai akaratát hiányolta a jogos egyházi követelések, illetve a kormány ígérgetéseinek megvalósítása tekintetében. Anghelescu államtitkár ezzel szemben minden téren előrelépésről beszélt, és a következőket helyezte kilátásba: egy-két héten belül a kultusztörvény végleges tervezete a kormány elé kerül; a kormány a közeljövőben mintegy kétszáz egyházi ingatlant készül visszaadni sürgősségi rendelettel, melyek közül 40-50 épület a történelmi magyar egyházakat illeti. A miniszterelnök a jogos egyházi követelésekkel és igényekkel szemben teljes nyitottságot és megértést tanúsított, de nem titkolta, hogy a különféle jogi nehézségek határt szabnak a kormány segítőkészségének. Azt is megígérte, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközben peres úton visszaszerzett nagyváradi székháza helyében más, hasonló értékű épület visszaadására fognak törekedni. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román kormány ismételten kötelezettséget vállalt az egyházi tulajdonok és a felekezeti oktatás problémáinak rendezésére. A jelenlévők kívánságára a kormányfő megígérte, hogy szeptember elején újra találkozni fog az egyházfőkkel. /Egyházi vezetők a kormányfőnél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 23./"

A román kormány elkészítette és továbbította az uniós csatlakozásra tett előkészületek szellemében elért eredményekről szóló jelentését. A gazdaság fogyatékosságokat mutat, bár haladás történt a piacgazdaság meghonosításában, az árak és a kereskedelem liberalizálásában, az infláció ellenőrzésében és a pénzügyi törvénykezés. Az átszervezési és privatizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményeket. /Uniós csatlakozási jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Emlékezetes volt az idei Petőfi ünnepségsorozat, mely a költő halálának 150. évfordulóján július 31-én Fehéregyházán a Múzeum kertben teljes alakú Petőfi szobor leleplezésével teljesedett ki. Ezt megelőzően Maros megye szerte rangos rendezvényeken idézték fel a költőóriás alakját, életművét. Július 27-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében a Szabadság, szerelem című megemlékezésen Petőfiről Bölöni Domokos író és Nagy Miklós Kund lapszerkesztő beszélt. Július 29-én szintén Marosvásárhelyen, a Bernády téren az 1848-as forradalomra és szabadságharcra, valamint Petőfire emlékezve a költő arcképével domborművet avattak fel, melyet a budapesti Puskás Jenő szobrászművész készített, s mely Szokai Imre Márton magyar állampolgár ajándéka Marosvásárhelynek. Segesváron a háromnapos ünnepi program július 30-án a Petőfi Emlékhelyek 15. Találkozójával kezdődött. Dr. Oláh Pál a kiskunfélegyházi Petőfi Múzeum igazgatója, a magyarországi Petőfi Sándor Társaság elnöke elmondotta, hogy ez alkalommal első ízben került sor az anyaország határain kívül Petőfi- emlékhely találkozóra. Dr. Mircea Popa, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára vette számba a Petőfi örökség román vonatkozásait, Kozma Dezső bölcsészkari professzor a költő kultuszáról értekezett, Dávid Gyula író, egyetemi tanár pedig sajnálkozva állapította meg: tapasztalata szerint Petőfi költészetének mondanivalója eléggé kiesett a köztudatból. Júl. 31-én Fehéregyházán ökumenikus istentiszteletet tartottak, melyen történelmi egyházaink elöljárói hirdették az igét. Délben kezdődött a Múzeum Kertben az ünnepi megemlékezés, melyen részt vettek Martonyi József, a magyar kormány külügyminisztere, Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Eckstein-Kovács Péter, kisebbségügyi miniszter, Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, RMDSZ-es államtitkárok, szenátorok, képviselők, prefektusok, PEN-klubosok, jelen volt továbbá Sütő András író, Kányádi Sándor költő, Ana Blandiana költőnő, a püspök, hazai meg az anyaországi közélet számos jeles képviselője. A több ezres ünneplő sokaság előtt Gábos Dezső, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetője nyitotta meg az ünnepséget. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az egész alakos Petőfi szobrot, Kiskunfélegyháza ajándékát Ficsur József polgármester hozta el Fehéregyházára. Hámori József miniszter hangsúlyozta: nem véletlen, hogy ez a 150 évfordulóhoz illő megemlékezés szándéka egybeesett kormányzati, önkormányzati szinten és egybecsengett a civil közösségek, polgárok akaratával határokon innen és túl. Petőfi nélkül mások lennénk mint nemzeti közösség. Ezért van róla annyi utca elnevezve, ezért van ott az emlékműve mindenütt, és ezért marad ő a mi szívünkbe addig, amíg a világon magyar ember él. Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetsége elnöke, valamint Dávid Ibolya miniszter asszony nevében is Patrubány Miklós, a VET elnöke lépett az ünnepi emelvényre. Szabadok vagyunk-e? - tette fel a kérdést Patrubány Miklós. Semmiképpen nem teljes a szabadságunk, jelentette ki. Elég, ha az 1989-es pekingi nagy diáktüntetésekre gondolunk. És amikor a harckocsik rájuk törtek, akkor a kínai egyetemisták ajkukon szabadság, szerelem e kettő kell nekem kezdetű Petőfi vers kínai fordításával mentek a halálba. Szinte egész Kínában ismerik ezt a verset. Egy tízmilliós nép költője egy egymilliárdos nép szabadságeszményévé vált. Ez pedig legméltóbb és legdicsőségesebb kiteljesedése Petőfi vágyának: a világszabadságnak. A román kormány nevében Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután került sor a szoboravatásra. Miután lehullt róla a lepel, a szobrot történelmi egyházak püspökei áldották meg és ugyancsak ez alkalommal nyílott meg a teljesen felújított Petőfi Emlékház is. /Bögözi Attila: Petőfi halálának 150. évfordulója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

A Nemzetközi Valutaalap (NVA) Washingtonban jóváhagyta a régen várt 547 millió dolláros készenléti hitelt Romániának, de nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a román kormány mutassa meg képességét a reformígéretek beváltására. - Tavaly egy előző készenléti hitel folyósítását az NVA leállította, mert Románia nem teljesítette a reformokra vállalt feltételeket. Az új NVA-hitel gazdasági feltételei között szerepel a legfeljebb 40 százalékos idei infláció, a GDP 3,5 százaléknál nem nagyobb visszaesése, és a nemzeti bruttó össztermék 3,7 százalékát meg nem haladó államháztartási hiány. Radu Vasile kormányfő aug. 6-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az országnak sikerült megtörni annak a bizalmatlanságnak az ördögi körét, amellyel Romániát kezelték nemzetközi viszonylatban, mivel a korábbi kormányok nem tartották be ígéreteiket. /Washingtonban jóváhagyták az NVA-hitelt Vasile: Romániának sikerült megtörni a bizalmatlanság ördögi körét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

A kormány szept. 2-i ülésén elfogadta a határozattervezetet az aradi vértanúk emlékművének visszaadásáról az Assisi Szent Ferenc-rendnek. Mint ismeretes, a Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben leplezték le a tizenhárom aradi vértanú emlékére. Az I. C. Bratianu által vezetett román kormány utasítására később lebontották, és alkotóelemei azóta több aradi gyár raktárában megfordultak, jelenleg pedig egy helybeli kaszárnyában találhatóak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a kabinet ülésén szó volt a továbbiakról is, tehát arról, amiben a román és a magyar miniszterelnök korábban megegyezett, nevezetesen, hogy létrehozzák a kiegyezés emlékparkját, amelyben helyet kapna a szóban forgó szoborcsoport is. Így a tegnapi kormányhatározat gyakorlatilag az első lépést jelenti e terv megvalósításának útján. /Az aradi vértanúk emlékműve a minorita rendhez kerül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Szept. 3-án háromnapos hivatalos látogatásra Szlovákiába utazott Radu Vasile miniszterelnök. Az érkezést követően Mikulas Dzurinda szlovák kormányfővel együtt részt vett az üzletemberek fórumának megnyitóján. Radu Vasile kifejtette, hogy a román kormány bővíteni szeretné a pillanatnyilag várakozáson aluli román-szlovák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. /Radu Vasile Szlovákiában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Az Aradon tervezett magyar-román megbékélési emlékpark létrehozása eddig Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfő marosvásárhelyi megegyezésének megfelelően történik, s van esély arra, hogy az emlékpark alapkövét október 6-án a két miniszterelnök közösen tegye le. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy miután a román kormány múlt heti ülésén megszületett az a határozat, amelynek alapján az aradi vértanú tábornokok emlékművét az aradi minorita rend gondozásába adják, most ennek a határozatnak a végrehajtására, illetve az emlékpark helyének kijelölésére kell az RMDSZ-nek figyelnie. Tokay György képviselő szerint a számba jöhető helyszínek közül az aradi Avram Iancu tér, vagy a Kultúrpalota előtti Enescu tér, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó park látszik a legmegfelelőbbnek. Demeter János, a román kormányfőtitkár helyettese elmondta: a határozat tervezete várhatólag hamarosan a kabinet ülésének napirendjére kerül. /RMDSZ-politikusok a magyar-román megbékélési emlékparkról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

Az ENSZ szept. 20-án megnyílt 54. ülésszaka alkalmat adott a tagországok diplomatáinak a kétoldalú eszmecserékre is. A román és a magyar külügyminiszter szept. 23-án találkozott. Andrei Plesu és Martonyi János elsősorban a délkelet-európai stabilitásról értekezett. Plesu és Martonyi megállapodott arról, hogy országaik együttműködnek a stabilitási egyezmény alapján létrejött, a demokráciával és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportban. Jövőre az első félévben Magyarország, a második félévben pedig Románia lesz a munkacsoport egyik társelnöke. A kétoldalú kapcsolatokra rátérve Martonyi köszönetét fejezte ki azért, hogy a román kormány következetesen és egyértelműen lépett fel a Gheorghe Funar által indított rágalomhadjárattal szemben, melyet a kolozsvári polgármester az új magyar főkonzul személye ellen folytatott. /Magyar-román külügyi egyeztetés. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./

"Okt. 3-án, vasárnap mintegy két-háromszáz ember gyűlt össze Arad főterén az ellenzéki pártok és nacionalista szervezetek felhívására, hogy tiltakozzon a városban tervezett román-magyar megbékélés emlékparkja ellen. A szerény méretűre sikeredett "hatalmas tömegtüntetés" szónokai rendkívül keményen bírálták a román kormányt, hogy hozzájárult a négy évtizede az aradi vár katonai raktárában őrzött Szabadság-emlékmű kiadásához, és határozatot hozott az emlékpark kialakítására. A gyűlés végén elfogadott kiáltvány az erről szóló határozat visszavonására szólította fel a kormányt. A tiltakozók a kormány mellett az RMDSZ-t bírálták, és lelkesen éljenezték Ion Iliescut, és Corneliu Vadim Tudort. - Az emlékmű szobrai az 1950-es évek végén kerültek be az aradi várba, s azóta a világ elől gyakorlatilag elzárták azokat. - A szobrok egyelőre itt maradnak a rendház udvarán, mondta Csergő Ervin, a minorita rendház vezetője. A szobrokon csak kis sérülések vannak, de úgy tűnik, hogy a mostani kiadás előtt egyes darabjai - így a központi nőalak kezében lévő koszorú, a kard, a fejen lévő korona, az egyik mellékszobor kezében lévő buzogány, a fáklya - eltűntek. Talán rá lehet venni a hadsereget arra, hogy ezeket is visszaadják, ha még nem olvasztották be. A restaurálást a rendház udvarán, az ott kialakított műhelyben fogják majd elvégezni. /Ellenzéki tüntetés Aradon. Incidensekre nem került sor - a jelenlevők Iliescut éltették. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

Okt. 4-én tizenkettő-tizenegy arányban elutasította Aradon a tanács azt a protokollumot, amelynek értelmében a Művelődési Minisztérium kezelésébe adta volna át a tervezett román-magyar megbékélési emlékpark területét. A román kormány szeptember 28-án határozott arról, hogy a vértanú tábornokok obeliszkjének a közelében létesítik az emlékparkot, az állami tulajdonban, de a városi tanács kezelésében lévő 3700 négyzetméteres területen. Az elutasító tanácsi döntést az tette lehetővé, hogy a liberális tanácsosok hiányoztak a 25 fős testület üléséről, a kormánykoalícióban részt vevő Demokrata Párt képviselői pedig az ellenzékkel együtt mondtak nemet. Markó Béla szerint az emlékpark alapkőletétele nem marad el. - A román kormány képviseletében nem Radu Vasile miniszterelnök, hanem Valeriu Stoica igazságügyi tárcavezető lesz jelen az október 6-i megemlékezésen, s a budapesti kormányküldöttség összetétele is változhat még, közölte az RMDSZ elnöke. /Máté Zsófia: Arad nem akar megbékélést. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./

"Orbán Viktor magyar miniszterelnök okt. 5-én este Aradra érkezett, ahol részt vett a Szabadság emlékmű új helyre szállításának alkalmából rendezett megemlékezésen. A magyar kormányfőt és küldöttségét csak Arad megye prefektusa és alprefektusa fogadta. Az eredeti tervek szerint a román és a magyar kormányfőnek együtt kellett volna részt vennie az emlékpark alapkőletételénél. Radu Vasile kormányfő azonban egyéb elfoglaltságra hivatkozva Valeriu Stoica igazságügy-minisztert bízta meg képviseletével, a magyar fél is követte a diplomácia szabályait, és úgy döntött, hogy az október 6-i ünnepségen a magyar kormányt Dávid Ibolya igazságügy-miniszter képviselje. A miniszter asszony Aradra érkezésekor vált ismertté, hogy a román kormányt - a néhány órával korábban elhangzott hivatalos bejelentés ellenére - nem Valeriu Stoica miniszter, hanem csak Arad megye prefektusa és alprefektusa képviseli. Dávid Ibolya az MTI-nek nyilatkozva elmondta: "Felemásra fog sikerülni az ünnepség, mert most magyarok fognak ünnepelni Aradon egy olyan forradalmat, amely nemcsak az övék volt, hanem Európáé is. De arra büszke vagyok, hogy a Szabadság-emlékmű darabjai kikerültek "fogságukból", és a román kormány kijelölte az emlékpark helyét." Az ünnepség alkalmával az aradi szakszervezetek művelődési házában a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata Varga Gábor Tábornokok című történelmi játékát adta elő. Ezúttal köszöntötték a 13 aradi vértanú jelen levő 27 leszármazottját is. A zsúfolásig megtelt terem hosszú percekig tartó tapssal fogadta a magyar kormányfőt. Dávid Ibolya felszólalásában hangsúlyozta, hogy a népek elnyomása elleni közös fellépésre kellene emlékezni. Az előadásra megérkezett Katona Kálmán magyar közlekedésügyi miniszter is, a tervezett emléktúrának megfelelően - kerékpáron. Orbán Viktor még este visszautazott Budapestre. /Makkay József: Kié 1848-1849? Orbán Viktor az aradi megemlékezésen A román kormányt csak prefektusi szinten képviselik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az előadás kezdete előtt Dávid Ibolya miniszter asszony beszédet intézett az egybegyűltekhez, kérte, segítsék a minorita rendet a Szabadságemlékmű őrzésében és restaurálásában, sajnálatát fejezve ki amiatt, hogy a román miniszterelnök és igazságügyi miniszter nem jöttek el Aradra. Az előadás után Orbán Viktor három percig állt a sajtó rendelkezésére. Arra a kérdésre, hogy van-e politikai hátere a román vezetők távolmaradásának, azt válaszolta, hogy bizonyára van, hiszen maga az esemény is politikai töltetű. "A román miniszterelnök bizonyára nem akar nyilvánosan szembekerülni egy olyan fontos város helyi tanácsának akaratával, mint Arad" - kommentálta kollégája távolmaradását Orbán Viktor. Szerinte az Aradon zajló események előremutatóak és jó reményeink vannak arra, hogy a magyarok és a románok előbb-utóbb együtt is fognak ünnepelni. /(Péterszabó Ilona): Ilyen előadás még nem volt Aradon! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"

Fél éve a kolozsvári Állami Magyar Opera nem tud bemutatót tartani. Ez az egyetlen nemzetiségi operaház a világon, ehhez hasonló, tehát magyar nyelvű intézmény csak Budapesten van. A magyar államtól kapott támogatás csekély: a magyarországi vendégművészeknek az anyaország fizetett tiszteletdíjat. Csulak Sándor gazdasági igazgató elmondta, hogy annál kevesebb segítséget kapnak a román kormánytól. A kisbácsi raktárat az összeomlás fenyegeti, a színház épülete is javításra szorul. A 91 éves kupola is egyedi, restaurálni kellene. Igényükre a kormány válasza: visszavont kétmilliárd lejt az ígért támogatásból, valamint általános ellenőrzést rendelt el az illetékes minisztériumban. /Szőcs Andrea Enikő: Anyagi gondokkal küzd a kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) évente kilenc tudományos konferenciát szervez. Ezek közül az Országos Szakmai Napok (OSZN) a legnagyobb, amelyet idén október 15-17. között Szatmárnémetiben szerveztek meg. Megtartották a romániai magyar tudományos szervezetek találkozóját is. Többek között jelen volt Lányi Szabolcs, a román kormány Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökségének vezetõje, aki ügynökségének pályázati lehetõséget mutatta be. Lányi Szabolcs lehangoló képet festett a romániai kutatás helyzetérõl. Elmondta: amíg Finnországban 421 dollár jut az egy fõre esõ tudományos finanszírozásra, addig Romániában ez a szám csupán 1,83 dollár. Bíró Károly EMT-elnök a szervezet tevékenységét ismertette. Kiemelte: a szakkifejezések anyanyelven történõ elsajátítása érdekében az EMT jövõ évtõl a magyar diákok számára az ország összes mûszaki egyetemén fakultatív kurzusokat szándékozik szervezni. Ugyanakkor a létrehozandó magyar egyetem hátterének megteremtése érdekében intézményrendszer kiépítését tervezik. /Kiss Olivér: EMT-rendezvény. Sikeres Országos Szakmai Napok -99. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az OSZN szakosztályi megbeszélésekkel folytatódott. Az EMT szakosztályok - fizika, faipar, építészet, bányászat-kohászat, energetika/elektrotechnika, földmérés, gépészet, vegyészet - tagjai megvitatták tevékenységi területeik problémáit. /EMT - Országos Szakmai Napok '99. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./

"Petru Lucinschi, a Moldovai Köztársaság elnöke kérte a román kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) novemberben Isztambulban esedékes csúcstalálkozóján. Petru Lucinschi és Emil Constantinescu román elnök a múlt héten telefonon beszéltek, megvitatták a Chisinau /Kisinyov/ és Tiraspol közötti viszály rendezésének módozatait. A Moldovai Köztársaság területének 12 százalékát kitevő "Dnyeszter menti köztársaság" függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres kofliktushoz is vezetett. /A moldovai elnök a román kormány segítségét kéri. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./"

"Kovács László, az MSZP és Teodor Melescanu, az SZRP elnöke okt. 23-án találkozott Budapesten. A Magyar Szocialista Párt és a Szövetség Romániáért /ApR/ nevű párt vezetői aggodalmuknak adtak hangot a magyar-román kapcsolatok "látható romlása" miatt. Megbeszélésükön megállapították, hogy "a jelenlegi magyar és román kormány baklövései, erőszakolt lépései" vezettek a két ország közötti kapcsolatok romlásához. A két pártvezető véleménye szerint "egyes negatív reakciók, így például az Aradon történtek elkerülhetők lettek volna". /Kovács László és Teodor Melescanu aggódnak a magyar-román kapcsolatokért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Mediafax hírügynökség emlékeztetett arra, hogy a magyar- román alapszerződés idején Kovács László az akkori magyar, Teodor Melescanu pedig az akkori román kormány külügyminisztere volt. Kovács László leszögezte, hogy a magyar-román viszonyt nem értékelte Teodor Melescanuval folytatott okt. 23-i, budapesti megbeszélésén. Közölte: a találkozó nem hivatalos jellege miatt fel sem vetődött, hogy az bármiféle sajtónyilvánosságot kapjon. Közös álláspontot nem alakítottak ki - hangsúlyozta Kovács László. /Aggódtak vagy nem aggódtak? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./"

Nov. 12-én megáldották Sződemeteren, Kölcsey Ferenc szülőfalujában a felújított református templomot. Az ünnepi istentisztelet előtt pártok, szervezetek, intézmények képviselői, valamint magánszemélyek megkoszorúzták Kölcsey templom elé felállított szobrát. Taxner Tóth Ernő, a Kölcsey Társaság elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a tíz éve alakult Kölcsey Társaság határon innen és túl nem csupán rendezvényeket szervezett a magyarlakta területeken, hanem anyagi feltételeket teremtett szobrok, emléktáblák és múzeumok rendbetételére, valamint olyan épületek felújítására, melyek őrzik a magyarság történelmi és kulturális emlékeit. Ilyen a sződemeteri református templom, melyben Kölcseyt megkeresztelték. A helyi gyülekezetnek már csupán 36 tagja van ebben a rohamosan románosodó faluban. - Egy nappal a sződemeteri ünnepi istentisztelet előtt a román kormány megtiltotta, hogy nyilvános helyeken más országok himnuszait énekeljék. /A felújítási munkálatok befejezését követően megáldották a sződemeteri református templomot. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./

"Az RMDSZ Marosludas kerületi szervezete nov. 19-én tartott kerületi önkormányzati konferenciáján Kincses Előd megyei elnök és a megye parlamenti képviselőinek jelenlétében megemlékezett az 1989-es temesvári népfelkelés 10. évfordulójáról. Dr. Kincses Előd egykori védőügyvéd méltatta Tőkés László és a temesvári református gyülekezet történelemformáló szerepét. A jelenlévők egyértelműen kinyilvánították, hogy történelmi önvizsgálat szükséges: milyen mértékű az erdélyi magyarok felelőssége sorsuk alakulásában az elmúlt tíz esztendő alatt? "Mi bátorítja ellenségeinket az időről időre megújuló támadásokra", ami már nemcsak a romániai magyarság, hanem az összmagyarság, sőt a magyar állam ellen is irányul? A magyar nyelv nyilvános használata még vád lehet, amikor a román kormány tagjai között vannak magyar tisztségviselők? A konferencián ezeket a kérdéseket feltéve fordultak nyilatkozatukkal Tőkés Lászlóhoz. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./"

"Dec. 19-én, vasárnap nyilvánosságra hozták a kormánylistát. Hajdu Gábor egészségügyi miniszter személyében magyar miniszterelnök-helyettese is lesz az új román kormánynak. Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök közleménye szerint kormányának négy - miniszterelnök-helyettesi hatáskörű - államminisztere lesz. Ezek sorrendben: Mircea Ciumara (Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt), a gazdasági- pénzügyi koordinációs bizottság elnöke, Petre Roman (Demokrata Párt) külügyminiszter, Valeriu Stoica (Nemzeti Liberális Párt) igazságügyi miniszter és Hajdu Gábor (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) egészségügyi miniszter. A kormány további tagjai: Constantin Dudu Ionescu (PNTCD) - belügyminiszter, Victor Babiuc (PD) - nemzetvédelmi miniszter, Decebal Traian Remes (PNL) - pénzügyminiszter, Smaranda Dobrescu (Romániai Szociáldemokrata Párt - PSDR) - munka és szociális védelmi miniszter, Radu Berceanu (PD) - ipari és kereskedelmi miniszter, Ioan Avram Muresan (PNTCD) - mezőgazdasági és élelmezési miniszter, Traian Basescu (PD) - közlekedési miniszter, Nicolae Noica (PNTCD) - közmű- és területrendezési miniszter, Romica Tomescu (PNTCD) - vízgazdálkodási, környezetvédelmi és erdészeti miniszter, Andrei Marga (PNTCD) - nemzetnevelési (oktatási) miniszter, Ion Caramitru (PNTCD) - művelődési miniszter, Crin Antonescu (PNL) - ifjúsági és sportminiszter, Vlad Rosca (PNTCD) - közhivatali (közigazgatási) miniszter, Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) - a miniszterelnök mellett a nemzeti kisebbségek ügyeivel megbízott miniszter, Radu Stroe (PNL) - a kormány főtitkára. - Mugur Isarescu kijelölt román miniszterelnök hangoztatta: "nem áll jogunkban elszalasztani a helsinki nyitást". Isarescu hanhsúlyozta politikai függetlenségét. /Megvan az Isarescu-kormány listája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./"

"A Romániai Magyar Szó munkatársa interjút készített Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével. Szabó Tibor a Felvidéken született 1959-ben. A középiskola elvégzése után ösztöndíjjal érkezett Magyarországra, az ELTE földtudományi szakán végzett. Diplomája megszerzése után visszament Csehszlovákiába, ahol szakmai területen helyezkedett el. A 80-as évek közepén telepedett át családjával Magyarországra. A HTMH-nál 1992 óta dolgozik, kinevezése előtt a II. Területi Főosztályt vezette, amelyhez Felvidék tartozik. Elmondta, hogy nem egyszerűen közigazgatási feladatnak tekinti a határon túli magyarság ügyeinek kezelését, "hanem olyan nemzeti feladatnak, amely egyfajta hazaépítés." Kifejtette, hogy élő kapcsolat van a Külügyminisztérium és a HTMH területi és funkcionális főosztályai között, a HTMH képviselői jelen vannak minden olyan külügyminisztériumi értekezleten, amely érintheti a határon túli magyarságot. Folyamatban van a hivatal számítógépes bekapcsolása is a Külügyminisztérium információs rendszerébe. - A HTMH-n belül gazdasági ügyekkel foglalkozó, új elnökhelyettesi tisztség létesült. Hatáskörébe a határon átnyúló, a határon túli magyarságot érintő gazdasági ügyek tartoznak. Feladatkörébe tartozik például a magyarországi és a határon túli magyarok által lakott régiók vállalkozói társadalmának összekapcsolása, a közreműködési lehetőségek felkutatása, szorgalmazása, bővítése. A magyar tőke bevonása a környező országok privatizációs folyamataiba, vegyes vállalatok alakítása. Olyan formák megtalálása, amelyek segítségével a határon túli magyar vállalkozók hozzáférhetnek Európa Uniós, Phare vagy egyéb forrásokhoz. A jelzett gazdasági törekvések érdekében napi kapcsolatban vannak a határon túli magyar szervezetek gazdasági szakértőivel. Ilyen irányban szervezték át az Új Kézfogás Közalapítványt is. Másik vonal az önkormányzati kapcsolatok, főleg ott, ahol ezek magyar többségűek, illetve ahol magyarok is jelen vannak az önkormányzatokban. Lényeges elem az államközi kapcsolatok, a szaktárcák közötti együttműködés. - A közalapítványok támogatási stratégiája jelenleg olyan infrastrukturális háttér, intézményrendszer kiépítésére, illetve működtetésére összpontosul, amely a határon túli magyarság számára, mint közösségek számára távlatilag is biztosítja a fennmaradást. Ilyen céllal történtek a különféle központok létrehozását szolgáló ingatlanvásárlások, beruházások. Oktatási és kulturális területen az Illyés Közalapítvány révén valósul meg a támogatás, kiegészülve a kimondottan oktatási célokat szolgáló Apáczai Közalapítvány tevékenységével. Ez utóbbi a tavaly jött létre, támogatási körébe tartozik például a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola, a komáromi Kálvin János Teológiai Akadémia, a Kárpátaljai Magyar Tanítóképző Főiskola. Gazdasági téren az Új Kézfogás Közalapítvány segíti a határon túli magyarságot. - Más forrásokból is nyílik támogatási lehetőség a határon túli magyarok számára. Ilyen a szociális és karitatív célokat szolgáló Mocsáry Lajos Alapítvány, az egészségügyi ellátásra szakosodott Segítő Jobb Alapítvány, a határon túli magyarok könyvellátására specializálódott Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány. Megalakult nov. 27-én a Magyar Ifjúsági Konferencia, és egyidejűleg született döntés arról az Ifjúsági- és Sportminisztériumban, hogy 2000-ben a tárca költségvetésétől függően anyagi alapot hoznak létre a határon túli ifjúsági programok finanszírozására. - A román-magyar kormányközi vegyes bizottság Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottságának társelnöke magyar részről a HTMH elnöke. Román részről a társelnök jelenleg, idén nyártól Viorel Badea, a bukaresti kormány határon túli románokkal foglalkozó ügyosztályának vezetője (Departamentul pentru Relatiile cu Romanii de peste Hotare). Ez a bizottság 1998. decemberében alakult meg. Sikerült egy ajánláscsomagot megfogalmazni. A magyar kormány ezeket az ajánlásokat kormányhatározat formájában a kötelezővé tette, tehát végrehajtásuk elkezdődött. A román fél részéről ez nem történt meg, a román kormány nem erősítette meg, hogy a vegyes bizottsági ajánláscsomagot elfogadja. Az egyik legfontosabb feladat a magyar állampolgárok és a határon túli magyar nemzetiségű közösségek tagjainak egymáshoz való viszonyának rendezése. Ezt mondják az utóbbi időben státustörvénynek. - Szabó Tibor kitért a MÁÉRT hat szakértői bizottságában folyó munkára is. Az EU-Integrációs Szakértői Bizottság a következő kérdésköröket vizsgálja: a közép- kelet-európai régió integrációs folyamatának általános helyzete, különös tekintettel az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokra, illetve mindezek hatása a határon túli magyarságra; a határon túli magyarok Magyarországon történő munkavállalásának kérdései. Az Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottság elkezdte a "határon túli magyar" jogi fogalmának körvonalazását. Vita volt, egyesek kívánatosnak tartották a magyar állampolgárság biztosítását a határon túli magyarok számára. Más álláspontok szerint a többes állampolgárság ügyét nem kell összekapcsolni a határon túli magyarok jogállásának kérdéskörével. A Gazdasági Szakértői Bizottság ajánlásokat dolgozott ki. A határon túl élő magyarok zömét magukba foglaló országokkal való gazdasági kapcsolatfejlesztés természetes és kiemelt célja a magyar kormány stratégiájának. E kapcsolatok fejlesztését erősítheti a magyar vállalkozók működő-tőke kivitelének fokozása. Az Oktatási Szakértői Bizottság javaslatokat tett a határon túli magyar oktatásügy fejlesztéséhez kapcsolódó feladatokra vonatkozóan. Egyetértés van a következő ajánlásokban: a határon túli magyar oktatást (tudományosságot) támogató magyarországi háttérintézmények, szervezetek működési hatékonyságának megvizsgálása, a határon túli magyar tudományos és oktatási intézményrendszer kataszter jellegű feltérképezése, kutatási program indítása az emberi erőforrások helyzetének összehasonlító vizsgálatára a határon túli magyarság körében. A Kulturális Szakértői Bizottság átfogó - a határon túli irodalomra, művészetekre, közgyűjteményekre, közművelődésre, a műkedvelő mozgalmakra stb. kiterjedő - elemzések elkészítését tűzte ki célul. Ugyancsak elhatározták egy intézményi kataszter felállítását. A Szociális és Egészségügyi Szakértői Bizottság a határon túli magyarokat érintő munkajogi, foglakoztatás-politikai, egészségügyi mechanizmusok alapos előkészítését tartja szükségesnek. Az egyik legidőszerűbb kérdés a határon túli magyarok magyarországi gyógykezelésének megoldása. Számolni kell a költségvetés teherbíró képességével, a magyar társadalom toleranciájának jelenlegi szintjével. /Guther M. Ilona: MAGYAR-MAGYAR INTEGRÁCIÓ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./"

Jan. 22-én Gyulán, a nemzetközi vérellátási tanácskozáson találkozott a magyar és a román egészségügyi miniszter. Magyarország és Románia jó egészségügyi együttműködése, amelyet a pécsi és a kolozsvári egyetem közötti szerződés, valamint a közös orvosegyetemi tankönyvkiadás fémjelez, a két ország betegeinek az érdekeit szolgálja - hangzott el a sajtótájékoztatón. Magyarország és Románia egészségügyi minisztériumainak másfél éves példás együttműködése nyomán megszületett a pécsi és a kolozsvári egyetem közötti szerződés, megjelent magyarul és románul hat orvosképzési tankönyv - tájékoztatott Gógl Árpád egészségügyi miniszter. Hajdú Gábor, a román kormány RMDSZ-es egészségügyi minisztere - egyben miniszterelnök- helyettes - elmondta, hogy Romániában is megindult a magánosítás az általa vezetett tárca területén is. /Nemzetközi vérellátási konferencia Gyulán. Bővülő magyar-román egészségügyi együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Tőkés László Budapesten, Kiáltó szó című előadásában ismét bírálta az RMDSZ álláspontját az erdélyi magyar egyetem ügyében. Szerinte az ügy "elcsavarásában" az RMDSZ vezetése, illetve bizonyos romániai magyar álliberális körök tevőlegesen vettek részt. "Felelőtlen politikai játék ingoványos talajára vitték az egyetem ügyét, olyannyira, hogy már az EBESZ kisebbségi biztosa is - átvéve a sípot, amelyet a szájába adtak a bukaresti urak - a multikulturális egyetemről áradozik" - jelentette ki Tőkés László. A püspök szerint a jelenlegi román kormány kirakatpolitikájának alapja a kisebbségi politika sikerágazatként való feltüntetése és "fájdalmas, hogy az RMDSZ asszisztál ennek a hamis képnek a kialakításához, tehát saját elnyomóinkat mentjük fel". /Tőkés László "kiáltó szava". = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

Petre Roman külügyminiszter Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a febr. 15-én a kétoldalú kormányközi konferencián, amelyen hivatalosan bejelentik, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Románia között. /Románia európai uniós integrációja. Kezdődnek a hivatalos tárgyalások. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Románia azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2007. január 1-jére az Európai Unió teljes jogú tagja lesz - jelentette ki Petre Roman külügyminiszter, Brüsszelbe utazása előtt. Elmondta, hogy Brüsszelben ismertetni fogja, milyen nagy áldozatokat hozott tavaly a román kormány a gazdasági és pénzügyi makrostabilitás elérése érdekében. /EU-tagság 2007-ben? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./

Febr. 17-én Nagybányára érkezett Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelemért felelős biztosa, aki a helyszínen informálódik az Aurul bányatársaság okozta szennyezésről. Az EU-biztossal együtt a helyszínen volt Pepó Pál magyar és Romica Tomescu román környezetvédelmi miniszter. Wallström asszony szerint külföldi szakemberekből álló munkabizottságot kell létrehozni, amelynek több kérdésre kell választ adnia. Így például arra, hogy mi történt, milyen mértékű a károkozás, és mit lehet tenni a környezet helyreállítása érdekében. Tomescu biztosította a jelenlévőket, hogy kormánya teljesíti nemzetközi kötelezettségeit. A román kormánynak soha nem lehet szándéka, hogy egy ilyen súlyos esetben eltitkoljon információkat vagy kisebbítse az ilyen ügyek jelentőségét - mondotta a miniszter, aki szerint Románia bebizonyította, hogy képes a két ország érdekeit szem előtt tartva összehangolt lépéseket tenni. /Margot Wallström EU-biztos Nagybányán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

A Németh Zsolt külügyi államtitkár vezette magyar kormányküldöttség febr. 18-án Kolozsváron fejezte be romániai körútját, ahol az RMDSZ ügyvezető elnökségének tagjaival, majd a történelmi egyházak vezetőivel és a Sapientia Alapítvány kuratóriumával találkoztak. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány továbbra is támogatja az RMDSZ-nek az önálló állami magyar egyetem létrehozására irányuló törekvéseit. Ősztől mindenképpen beindul az alapítványi egyetem néhány kara - erősítették meg közös sajtótájékoztatójukon Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke és a magyar külügyi államtitkár. "A kuratórium feladata eldönteni, hogy hol és milyen egyetem lesz. A mi feladatunk az, hogy a kuratórium rendelkezésére tudjuk bocsátani a szükséges pénzösszeget" - mondta Németh. Az RMDSZ továbbra is igényli az önálló állami egyetem helyreállítását, és ebben a törekvésében számíthat a magyar kormány támogatására - mondta a külügyi államtitkár. "A magyar kormány nagyra értékeli a Babes-Bolyai Tudományegyetem működését, ahol 4500 diák tanul magyarul, és úgy látja, hogy ez az elmúlt évek politikájának eredménye. Tudjuk, hogy folyamatban van a tudományegyetem reformja, amely a magyar karok nagyobb önállóságát is célozza. Azok az erőfeszítések, amelyek a Babes-Bolyain belüli önálló magyar oktatási vonal kiépítésére irányulnak, ugyancsak számíthatnak támogatásunkra. A két egyetemnek komplementárisnak kell lennie, és az is lesz. A magánegyetem létrehozása a magyar nyelvű felsőoktatás pluralitását szolgálja" - mondotta. /Magyarország továbbra is támogatja az állami magyar egyetem gondolatát - jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Febr. 18-án Németh Zsolt államtitkár Kolozsváron megbeszélést folytatott az RMDSZ Ügyvezető Elnökségével, erről Ügyvezető Elnökség közleményben számolt be. Németh Zsolt tájékoztatta a résztvevőket a román kormány képviselőivel folytatott megbeszélésekről, az erdélyi körútja során létrejött találkozókról, a Bacau megyei látogatásának tapasztalatairól. Elmondta, hogy látogatása összefügg Orbán Viktor miniszterelnök ez év tavaszán esedékes hivatalos romániai látogatásának előkészítésével is. Ismertette az újabb konzulátusok, a budapesti és bukaresti privatizációs irodák és új határátkelők létrehozásáról folytatott tárgyalások eredményeit. Az államtitkár kitért az RMDSZ-szel való együttműködés néhány időszerű kérdésére. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke válaszában hangsúlyozta a két ország miniszterelnöki találkozójának időszerűségét. Az ügyvezető elnök elismerően szólt a magyar-magyar kapcsolatok intézményesítéséről, és javaslatokat fogalmazott meg a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban folyó munka hatékonyságának növelésére. Folyamatban van a határon túli magyarok jogállására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspont kialakítása. Takács Csaba a magyar kormány és az RMDSZ kormányzati tisztségviselői közötti együttműködésben rejlő lehetőségek további kihasználását szorgalmazta. Az ügyvezető elnök ismertette az RMDSZ prioritásait: a soron következő választások, törvényhozás, a kormányzati tevékenység, érdekvédelem, milleneumi rendezvénysorozatok. A tárgyalófelek megállapodtak egy, a csángó kérdéssel foglalkozó megbeszélés szervezéséről. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének közleménye. Kolozsvári találkozó Németh Zsolttal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Febr. 24-én Mircea Ciumara államminiszter az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában találkozott az RMDSZ gazdasági szakértőivel, akikkel megvitatta a román kormány középtávú gazdasági stratégiáját. A Borbély László államtitkár, kormányzati ügyvezető alelnök által vezetett RMDSZ-küldöttségben részt vett Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke, Lányi Szabolcs, a Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Országos Ügynökség elnöke és Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke. /Mircea Ciumara államminiszter megbeszélése az RMDSZ gazdasági szakértőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

A román lapok szerint Borbély László, a területrendezési és közmunkaügyi minisztérium RMDSZ-es államtitkára saját kezűleg hagyta jóvá a kolozsvári polgármesteri hivatal Bukarestbe eljuttatott folyamodványát, amelyben Gheorghe Funar szoboremelésre kér engedélyt. A szobor Fényes Samut, a két világháború közt élő magyar történészt örökítené meg, aki a Revizionista Magyarország című könyvével "nyerte el" a polgármester elismerését. A színhely a magyar színház és opera előtti tér lenne. Borbély László a Szabadságnak elmondta: semmit sem tud Funar kérvényéről, különben nem is az ő hatáskörébe tartozik az efféle engedélyek láttamozása. - A magyar történészek szerint Fényes Samu az ellenforradalmi megtorlások elől Romániába menekült. Bukarestben lapszerkesztő volt, az erdélyi magyar értelmiségiek szerint a "román kormány zsoldjában" állt. /Kiss Olivér: Nincs érvényes engedélye a polgármesternek a Fényes-szobor felállítására. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Az Országgyűlés különbizottsága elkészítette a határon túli magyarokra vonatkozó politikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést. A dokumentumban foglaltakat márc. 20-án vitatta meg a Tisztelt Ház. A vitanapon jelen voltak a határon túli magyar szervezetek vezetői, képviselői is. A jelentést Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára terjesztette elő. A dokumentum megállapította, hogy jelenleg mintegy 3-3,5 millió magyar él kisebbségi sorban a Kárpát-medencében. Számuk a XX. század folyamán stagnált, ám az elmúlt tíz évben erősödtek a beolvadásukat és a kivándorlásukat okozó tendenciák. Ennek ellenére "ma már reális lehetőség a határon túl élő magyarok számára, hogy megőrizzék identitásukat, s szellemileg és anyagilag egyaránt boldoguljanak szülőföldjükön". Németh Zsolt elmondta: készül a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényjavaslat. Úgy vélte, hogy az úgynevezett státustörvény kedvező fogadtatásra számíthat az euroatlanti közösségben. Az államtitkár kitért arra, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) intézményének létrehozása lehetővé teszi egyfajta nemzeti integráció megvalósítását, egyúttal segít a határon túli magyaroknak integrálódni azokba az államokba is, amelyekben élnek. A magyar kormány feladatának tekinti a határon túli magyarok anyagi támogatását, közölte Németh Zsolt, s hozzátette, hogy az anyanyelvű oktatás finanszírozásában számít a magyarországi társadalom közvetlen hozzájárulására. Az előterjesztő után a pártok vezérszónokai kaptak szót. A Fidesz-MPP részéről Pósán László kiemelte, hogy pártja kormányzása alatt egymást erősítve és kölcsönösen feltételezve került összhangba a magyarországi nemzetpolitika, a szomszédsági és az integrációs politika. Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt képviseletében Tabajdi Csaba, aki korábban a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrizte a miniszterelnök államtitkáraként, elmondta, hogy a maga nemében első ilyen jelentés nem ad átfogó képet a témáról. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi állapotra vonatkozó alkotmányos, törvényi garanciák továbbra is hiányoznak. Tabajdi a jövő fő dilemmájának a Magyarország EU-csatlakozása utáni helyzetet nevezte. Szerinte számos részletkérdésben "repedezik" a konszenzus a magyarországi pártok között. A politikus kifogásolta, hogy a MÁÉRT úgymond nem töltődött meg tartalommal, továbbá hogy a kormány - szerinte - nem érvényesíti az egyenlő távolságtartás elvét: megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt. Az MSZP-s képviselő átláthatatlannak nevezte a pénzügyi támogatási rendszert. Hasonlóan kritikus álláspontra helyezkedett a Szabad Demokraták Szövetsége frakciójának vezérszónoka is. Szent-Iványi István szerint a jelentés homályban tapogatózik a határon túli magyarok definiálásában. Hozzáfűzte: a kettős állampolgárság kérdése számos határon túli szervezet szerint sem vethető fel. A SZDSZ-es honatya kijelentette, pártja nem fogadja el a jelentést. Az MDF-es felszólaló a MÁÉRT-bizottságok munkájának gyorsítását szorgalmazta, az ugyancsak kormányon levő Független Kisgazdapárt egyik honatyája pedig a külügyi tárca konkrét elképzeléseit hiányolta a jelentésből. A Magyar Igazság és Élet Pártja elfogadhatónak tartotta a jelentést, ennek ellenére több képviselője "területi változtatásokat" szorgalmazott a kisebbségi kérdés egyetlen megnyugtató megoldási módjaként. /M. Zs.: Magyar parlament. Vita a határon túliakról. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./ A kormánypártok védték a jelentést, az ellenzék bírálta a kormányt. Konszenzusról nemigen érkeztek hírek. Az egykori konszenzus egyik legaktívabb szorgalmazója /Tabajdi Csaba/ kijelentette, a magyarországi pártok között ez ügyben a nemzeti konszenzus "számos részletkérdésében repedezik". Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy a "ma Magyarországon kormányon lévők hatalomra kerülésük előtt kettős állampolgárságot ígértek nekünk. Aztán retiráltak: csak különleges státust tudnak adni." Szerinte további módosítás történt: munkavállalás csak "fejkvóta" alapján lesz. - A budapesti parlamenti ülésen többször esett szó Trianon igazságtalanságáról, revíziójának szükségességéről, területek "visszacsatolásának" követeléséről. "Bár szégyelljük, mégsem az a legnagyobb bajunk, hogy a magyar országgyűlésben efféle hülyeségek is elhangozhatnak." - írta. Inkább az a gond, hogy "a kormány megosztja a határon túli magyarságot, és elfogult például az egyik RMDSZ-platform iránt". Súlyos vád. Tibori hozzátette: Markó Béla RMDSZ-elnök egyenlő távolságtartásra kérte a magyar kormányt. Szerinte a magyar kormány a jelenlegi román kormány és Markóék bukására kalkulál. /!/ Ez a taktikázás a "határon túli magyarság" számára akár végzetes is lehet. Tibori továbbá úgy látta, hogy a magyar kormánynak el kellene határolódnia a Trianonozástól, az irredenta és a sovén izgatástól. /Tibori Szabó Zoltán: Minimum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság tudósítója nem mond igazat, a Fidesz nem ígért kettős állampolgárságot!

"Ápr. 14-én Orbán Viktor népes magyar hivatalos küldöttség és jelentős magyar üzletembercsoport élén egynapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Kíséretében volt Harrach Péter szociális és munkaügyi, Matolcsy György gazdasági, Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere, valamint Gönczy János, Tisza-Szamos kormánybiztos, Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor HTMH-elnök, Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet és a magyar kormány több tisztségviselője. Konkrét eredmény nélkül zárult Bukarestben Orbán Viktor és Mugur Isarescu román miniszterelnök hivatalos megbeszélése. Csíkszeredában nem nyílik meg idén a korábbi megállapodás értelmében a magyar főkonzulátus, a ciánszennyezés kérdéséről pedig a politikusok végképp lemondtak, és megoldását a jogászokra bízták. A sajtóértekezleten Mugur Isarescu kifejtette: Magyarország Románia legfontosabb kereskedelmi partnere a szomszédos országok közül. Szerinte a szennyezési károk megállapítását a bíróságok hivatottak elvégezni. Hozzátette: a megtörtént szerencsétlenségek közül egyesek meghaladják a román költségvetés lehetőségeit. A környezetvédelmi beruházások rendkívül költségesek. Az Európai Unió és a Világbank segítségét kérték ez ügyben. A Budapest-Bukarest autópálya nyomvonala: Nagylak-Arad-Bukarest-Konstanca, szögezte le. A konzulátusi hálózat bővítését a romániai választási év miatt elhalasztották. Orbán Viktor elmondta: Magyarország kész arra, hogy a szabad kereskedelmet, a határátkelők és a két országban működő konzulátusok számát növelje. Orbán úgy vélte: a két félnek az alapszerződésen kívüli eszközökkel is meg kell próbálni a létező problémák megoldását. A magyar kormányfő kifejtette: sürgették a román felet, hogy a létező környezetvédelmi megállapodást a román parlament is ratifikálja. Ugyanakkor új, komplex, átfogó egyezmény kidolgozását javasolta e téren, olyant, amilyent Magyarország más szomszédos országokkal is szeretne megkötni, és amely a veszélyforrások követésének mechanizmusát is tartalmazza. Konzulátus megnyitásához két fél kell, az egyik már megvan - mondta. A két kormányfő bejelentette: három új határátkelőt nyitnak a két ország között, és nemsokára aláírják azt a szerződést, amelynek értelmében nyolcezer szezonáris munkavállaló és hétszáz gyakornok dolgozhat Romániában, illetve Magyarországon. Orbán Viktor bukaresti hivatalában kereste fel Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A találkozót követően Markó a következőket nyilatkozta: fontos időben kerül sor a magyar miniszterelnök látogatására, hiszen választási évben van Románia, és nem mindegy, hogy a román kormány és a kormánykoalíció hogyan építi a következő hónapokban kapcsolatát Magyarországgal. Tennivaló bőven van, például a gazdaság terén. Markó Béla rámutatott: elégedetlen azzal, ahogy a román kormány reagált néhány kérdésre. Példaként Markó a csíkszeredai főkonzulátust említette, amelynek kérdésében a korábbi elvi egyetértés ellenére sem sikerült megállapodásra jutni. Markó elmondta: az egyetemről is tárgyaltak Orbán Viktorral. Lényeges támogatásnak tartja az erdélyi alapítványi egyetemre a magyar kormány által felajánlott kétmilliárd forintot. Orbán Viktor Emil Constantinescu államelnöknél tett látogatást, este pedig a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott az erdélyi magyar egyházak püspökeivel. /Tibori Szabó Zoltán: Orbán Viktor bukaresti látogatása Nem hoztak sok eredményt a kétoldalú megbeszélések. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ Ápr. 14-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kísérete ellátogatott az RMDSZ bukaresti székházába. miniszterelnököt és a kíséretében lévő hivatalos személyeket Markó Béla szövetségi elnök fogadta. A találkozón magyar részről jelen volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium(KÜM) politikai államtitkára, Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) politikai államtitkára, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Lőrincz Csaba, a KÜM főosztályvezetője, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Szilágyi Mátyás főosztályvezető-helyettes (KÜM), Íjgyártó István kijelölt bukaresti nagykövet (KÜM). A találkozón jelen volt Ion Caramitru művelődésügyi miniszter, a magyar kormányküldöttség állandó kísérője. Markó Béla szövetségi elnök méltatta a magyar üzletemberek küldöttségének egyidejű bukaresti látogatását és tárgyalásait. A szövetségi elnök szólt a választások közeledtéről. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a NATO-taggá vált és az EU-ba is elsők között integrálódó Magyarország vélekedése nagyobb súllyal esik latba. Végezetül a szövetségi elnök fontosnak ítélte a MÁÉRT működését, és ennek kapcsán a magyar kormány támogatását az erdélyi magyar alapítványi egyetem létrehozásához. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a mostani látogatás a választási évben nem mentes kockázatoktól, hiszen kevéssel a választások előtt a hivatalban levő kormány sokkal óvatosabb, ezért látványos sikerekre nem lehetett számítani a tárgyalások során. Markó Béla válaszában fontosnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását a térség lakossága számára, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyon fontos a romániai magyarság szempontjából a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a magyar befektetők részvétele a privatizációban, hiszen ez érinti a Székelyföldet, egész Erdélyt. A szövetség elnöke ugyanakkor szorosabb együttműködést szorgalmazott az RMDSZ államtitkárai és kormányzati tisztségviselői, illetve a magyar kormány miniszterei között. /Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormányküldöttség találkozója az RMDSZ vezető tisztségviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 14. - 1702. sz./ A magyar kormányfőt fogadta Emil Constantinescu államfő is. A magyar miniszterelnök kiemelte, hogy Emil Constantinescu hivatali ideje alatt jelentősen javultak a magyar-román kapcsolatok. A legnagyobb fejlődést a román államfő közvetlen felelőssége alá tartozó területen, a katonai együttműködésben érte el a két ország. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután RMDSZ-székházban félórás megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, megállapította: Nagyon fontos időpontban került sor a magyar miniszterelnök bukaresti látogatására, hiszen a romániai választási évben nem mindegy, hogy a román kormány és a jelenlegi román kormánykoalíció hogyan építi kapcsolatait a következő hónapokban Magyarországgal. - Orbán Viktor látogatást tett a román képviselőház elnökénél, Ion Diaconescunál is, majd a bukaresti magyar nagykövetségen találkozott a romániai magyar történelmi egyházak vezetőivel. "A találkozón a magyar miniszterelnök tájékoztatást adott mostani tárgyalásai eredményeiről, illetve, ahogy ő fogalmazott eredménytelenségéről" - nyilatkozta a találkozó után Tőkés László nagyváradi református püspök. - Összességében eredményes, minősítette bukaresti hivatalos látogatását Orbán Viktor a magyar sajtó előtt. Utalt arra, a román fél megígérte az 1997-ben aláírt környezetvédelmi egyezmény parlamenti ratifikálását. Ez a ciánszennyezés körüli ügyek fényében különösen fontos Magyarország számára. Orbán Viktor elmondta, hogy a tárgyalásokon szóba hozta az egyházi javak ügyét: "a magyar félnek két igénye van: szülessen olyan átfogó rendezés, amely európai alapokon áll, a meghozott konkrét döntéseket pedig a gyakorlatban is érvényesítse a román kormány" - szögezte le Orbán Viktor. A magyar kormányfő kíséretében levő miniszterek, államtitkárok is megbeszéléseket tartottak. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára és Gönczy János, a Tisza és a Szamos kormánybiztosa megbeszélést folytatott Tomescu román vízügyi, erdészeti és környezetvédelmi miniszterrel. Rockenbauer Zoltán miniszter /Nemzeti kulturális Örökség Minisztériuma/ első ízben tárgyalt román kollégájával, Ion Caramitru művelődési miniszterrel.. Értékesnek minősítette a tavaly megkötött kétoldalú műemlékvédelmi megállapodást. Megerősítették azon szándékukat, hogy az erdélyi magyar vonatkozású műemlékeket a két ország szakemberei közösen kutassák, katalogizálják és állítsák helyre. Rockenbauer Zoltán üdvözölte, hogy a román kulturális tárca megőrizte saját felügyeletében a Marosvásárhelyi Magyar Színházat, a kolozsvári Magyar Állami Színházat és a Magyar Állami Operát. Caramitru miniszter megígérte, hogy ez a jövőben sem fog változni. - Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megbeszéléseket folytatott Smaranda Dobrescu román munkaügyi és szociális miniszterrel, véglegesítették azt a két magyar-román foglalkoztatási egyezményt, amelyet a jövő hónapban fognak aláírni Budapesten. Az egyik évi 8000-8000 szezonális munkavállaló kölcsönös, legfeljebb hat-hat hónapos foglalkoztatásáról, a másik évi 700-700 gyakornok egyéves, de másfél évre meghosszabbítható cseréjéről, szakmai gyakorlatáról, illetőleg kulturális és nyelvi ismeretszerzéséről szól. - Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta: román kollegájának, Mihai-Razvan Ungureanunak felvetette a kétoldalú diplomáciai ingatlanok évtizedek óta elhanyagolt sorsának és rendezésének ügyét. - Szabó Tibor, a HTMH elnöke Viorel Badeával, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetőjével, a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság társelnökével tárgyalt s megegyeztek abban, hogy két héten belül a magyar fél kap egy tájékoztatást a román kormánytól arról, hogy az 1998-ban megfogalmazott ajánlásokat miként hajtották végre, s ezt követően két hónapon belül összeül a vegyes bizottság, hogy közösen megvizsgálják az ajánlások megvalósulását és újabb ajánlásokat fogalmazzanak meg. /Orbán Viktor első hivatalos romániai útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

"Orbán Viktor idejön, hogy kioktasson bennünket és megmondja nekünk, hány magyar konzulátusra van szükség Romániában - fogalmazta meg a Szociális Demokrácia Romániai Pártja felháborodását a párt első alelnöke, Adrian Nastase, aki Konstancán nyilatkozott az eseményről. Megfogalmazása szerint "a magyar miniszterelnök mostanáig úgy járkált Erdélyben, mintha a román-magyar kapcsolatok sétaterén parádézna". Ezt - így Nastase - a jelenlegi román kormány "szervilizmusa tette lehetővé. Nastase úgy vélte, hogy miután a románoknak nem kell vízum a magyarországi utazáshoz, semmi értelme nincs új magyar konzulátusokat nyitni Romániában. Valójában arról van szó, hogy "a konzulátusok megnyitásával a magyar kormány prefektúráját akarják létrehozni a székelyeknél". A PDSR első alelnöke szerint új magyar konzulátusok megnyitását Romániában a két ország közti gazdasági kapcsolatok sem indokolják, mivel a magyar cégeknek az egész határtérségben együttműködési tervei vannak a román vállalatokkal, s "megpróbálnak egy megosztott szuverenitású zónát kialakítani". Nastase, aki korábban külügyminiszter is volt, emlékeztetett: Orbán Viktor pártja rendkívül negatív véleménnyel volt a román-magyar alapszerződésről., akárcsak az RMDSZ az alkotmánnyal kapcsolatban. Orbán Viktor már "kiforgatta az alapszerződés 4. cikkelyét, amely leszögezi, hogy a két fél tiszteletben tartja a közös határok sérthetetlenségét, kölcsönösen tiszteletben tartják egymás területi integritását és nem lépnek fel területi igényekkel". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

"Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./"