Adrian Nastase, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjának első alelnöke elismerte, hogy a csalással és pénzmosással vádolt román-francia üzletember, Adrian Costea meghívására és vendégeként járt 1998. decemberében Párizsban. A francia hatóságok azzal a gyanúval nyomoznak Costea után, hogy az üzletember jelentős összegeket tüntetett el Franciaországban alapított cégeinek számláiról. A pénz az állami tulajdonban lévő Bancorextől érkezett azoknak az üzleteknek a lebonyolítására, amelyeket 1992 és 1996 között Costea román kormánytagok, magas rangú kormányhivatalnokok és Ion Iliescu volt államfő közeli politikai tanácsadóinak közvetítésével kötött román társaságokkal. A francia vizsgálat szerint Costea cégei közel 1 millió francia frankot költött befolyásos román vendégek franciaországi szállodai számlájára. Adrian Nastase és felesége két éjszakát töltött egy Párizs környéki luxusszállodában Costea vendégeként. A 4625 frankos számlát az a cég fizette, amelyet Costea azért hozott létre, hogy a román kormány megbízásából egy Romániát népszerűsítő fotóalbumot adjon ki. Az album elkészítésére átutalt 5,7 millió dollár mintegy egyharmada eltűnt a cég számlájáról. - Costea 1973-ban elhagyta Romániát. Előbb Izraelben telepedett le, ahol megkapta az izraeli állampolgárságot. Később Franciaországba költözött és 1996-ban, Ion Iliescu elnökségének utolsó hónapjaiban kapott ismét román állampolgárságot. Ebben az időben Románia külügyminisztere Teodor Melescanu volt. Teodor Melescanu, aki jelenleg az ellenzéki Szövetség Romániáért Párt vezetője és államfőjelöltje, többször is járt úgy Franciaországban, hogy szállodai számláit Costea cégei fizették. Melescanu a pénzmosási botrány kirobbanásakor azt közölte, hogy nem ismerte Adrian Costeát. /Kivizsgálják Costea viselt dolgait. Napról napra dagad a pénzmosási botrány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Idén születésének tízéves évfordulóját ünnepli az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). A jelentősebb szakosztályai: számítástechnika, fizika, kémia, gépészet, földmérés, faipar, bányász-kohász-földtan. Dr. Bíró Károly EMT-elnök kifejtette, hogy a társaság megalakulása után fiókszervezetek jöttek létre Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben és más nagyobb városban. Idővel szinte valamennyi szakosztály saját konferenciát szervezett. Az erdélyi résztvevők költségeit a Pro Technika Alapítvány támogatja. Az EMT szervezte konferenciákra évente átlagban 80-100 résztvevő jön el, ebből 30% magyarországi, 70% pedig hazai. Az utóbbi időben a fizika és a kémia szakosztály konferenciáin az egyetemi hallgatók is részt vesznek. - Az EMT a középiskolások számára kiadja a Firka című lapot. Évente kémia, fizika és informatika diákversenyeket szerveznek. A döntő magyarországi városokban zajlik. - Az EMT egyik fő célkitűzése a tudományszervezés, tudományos kutatást viszont nem végeznek, erre egyelőre nincs meg a megfelelő keret. A Műszaki Szemlén keresztül az EMT lehetőséget biztosít a megfelelő szintű tudományos dolgozatok közlésére. Örvendetes, hogy a nagyobb könyvtáraknak is postázott Műszaki Szemlében nagyon sok fiatal közöl. - A Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségével, illetve a Bay Zoltán Kutatási Intézettel kötött megállapodás lehetővé teszi azt, hogy évente tíz kutatási ösztöndíjat tudnak biztosítani. - Az EMT rendszeresen megszervezi az OGÉT-et (Országos Gépész Találkozó), az ÉPKO-t (Építész Konferencia), a CompNews-t. Szintén megrendezésre kerül a Kémia, a Fizika, a Bányász-kohász-földtan Konferencia, Faipari Szaktalálkozó, Civil Konferencia, Földmérő találkozó és az Országos Szakmai Napok (OSZN). - Az Illyés Közalapítvány a különböző rendezvények költségeinek körülbelül 60%-át fedezi, a fennmaradó hányadot saját forrásokból kell fedezniük. Az EMT próbál élni a román kormány által felkínált lehetőségekkel: pályáznak az Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökségnél is. - Az EMT közoktatási stratégiájának másik fontos eleme az internetes távoktatási rendszer beindítása. /Kiss Olivér: Tízéves az EMT. Lejártak a feketetáblás, krétás és kispados idők. Interjú dr. Bíró Károly EMT-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület egy hónappal hamarabb, idejében meghirdette a május 18-19-i évi rendes közgyűlését. A püspöki jelentésben Tőkés László hangsúlyozta az igazságtétel fontosságát. A '89-es események felelősei büntetlenül élhetnek, ami azt bizonyítja, hogy gyenge lábon áll a jogállamiság; hasonlóképpen nem folytatták le a fegyelmi eljárást Papp László és Nagy Gyula volt püspökök ellen. Akik '89 előtt sokat dolgoztak, most is sokat dolgoznak, mások meg csak a minimumot nyújtják. Nem csoda, hogy belső szekták, mozgalmak kelnek életre - mondta a püspök. A vezetőtanács munkája jónak mondható. Tőkés László pozitívumként említette, hogy a székházat hosszú, szívós harc árán sikerült visszaszerezni. Az utóbbi időben nagymértékben növekedett a magyar kormány támogatása. A kétmilliárd forintos támogatás jelentős részét a Partiumi Keresztény Egyetem fogja kapni. Javult a román kormány támogatása is, ennek első jele a lelkészek fizetésének biztosítása. Ami a Snagovi Nyilatkozatot illeti, Tőkés püspök elmondta, hogy nem teremtődtek meg a feltételek az aláírásra, mivel a román kormány kirakatpolitikát folytat a külföld felé, mindent megígér, és minden az ígéretek szintjén marad. Különben Jakubinyi érsek is Tőkés Lászlóval értett egyet, ami az aláírást illeti. - Az egyházkerületi közgyűlés egyhangúlag elfogadta a püspöknek a Snagovi Nyilatkozattal kapcsolatos álláspontját. A püspöki jelentés befejező része nem hangzott túl derűlátóan: egyházunk, népünk helyzete olyan súlyos, hogy a következő tíz évben megpecsételődhet Erdély sorsa. Jakabffy Zsolt előadó a közelmúltban került az ifjúsági ügyosztály élére. Jelentését meghallgatva a püspök abbeli reményét fejezte ki, hogy jó kezekbe kerül az ifjúság ügye. /Nagy Tibor: Református közgyűlés. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./"

Ion Iliescu, a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja elnöke reagált Szent-Iványi Istvánnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének azon kolozsvári kijelentésére, miszerint Romániában egy esetleges posztkommunista, szélsőséges politikai erőkből álló kormány negatívan befolyásolja az integrációt, ilyen esetben pedig Magyarország támogatása is kérdésessé válik: Iliescu elutasította Szent-Iványi kijelentéseit, és felszólította a román kormányt, kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ Szent-Iványi István sajnálatát fejezte ki, amiért Romániában egyesek félreértették kijelentését, s belpolitikai célokra kívánják felhasználni: "Kolozsvári sajtótájékoztatómon arról beszéltem, hogy amennyiben Romániában posztkommunista és szélsőséges erők együtt kerülnek hatalomra, s hasonlatos politikát folytatnak, mint 1996 előtt, akkor mind Magyarország, mind a többi NATO-tagállam számára kétségkívül nehezebb lesz Románia támogatása, mint a jelenlegi kormány alatt" - hangsúlyozta. Magyarországnak az ott élő magyarok, illetve a szomszédság miatt alapvető érdeke, hogy Románia a NATO-nak és az EU-nak egyaránt tagja legyen. /Szent-Iványi: Szándékosan félreértelmezték a nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

"Ghennadij Seleznyov, az orosz Duma elnöke kijelentette, hogy Oroszország nem adja vissza Romániának az államkincstárt, mert ezzel precedenst teremtene, és a legtöbb európai állam követelne valamit a másiktól. Oroszország nem rendelkezik a szükséges 900 millió dollárral, hogy a román igényeket kielégítse. A román államkincstár 1917-től van orosz földön, akkor ugyanis a román kormány úgy döntött, hogy átadja a cári Oroszországnak "megőrzés" végett. - Az orosz-román alapszerződéssel kapcsolatban leszögezte: nem tudják elfogadni a Ribbentrop-Molotov paktum elítélését. /Oroszország nem adja vissza Romániának az államkincsárt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./"

Orbán Viktor miniszterelnök júl. 28-án délután érkezett Marosvásárhelyre. A repülőtéren a magyar kormányfőt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Markó Béla RMDSZ-elnök és Virág György, a Maros megyei tanács elnöke fogadta. Jelen volt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár és Kelemen Attila parlamenti képviselő, Maros megyei RMDSZ-elnök is. Megérkezése után, 28-án este Orbán és Markó az RMDSZ marosvásárhelyi szövetségi elnöki hivatalában csaknem kétórás tárgyalást folytatott. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Orbán elmondta: megvitatták az Emil Constantinescu elnök visszalépésével előállt új romániai belpolitikai helyzetet, és áttekintették, hogyan készül az RMDSZ az őszi parlamenti- és elnökválasztásra. A magyar miniszterelnök úgy értékelte, az RMDSZ összességében sikeresen szerepelt a júniusi helyhatósági választásokon, több polgármesteri és tanácsosi helyet szerzett, mint 1996-ban. A státustörvényt nem vitatták meg részletesen, hiszen az még kidolgozás alatt áll. Végleges formájáról ősszel magas szintű politikai egyeztetés után a Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) döntenek. A magyar kormányfő a késő esti órákban érkezett Marosvásárhelyről Tusnádfürdőre. - Ugyancsak jún. 28-án került sor Sepsiszentgyörgyön Martonyi János magyar és Petre Roman román külügyminiszterek találkozójára. Petre Roman hivatalos volt Tusnádfürdőre, ám a meghívást a legtöbb román kormánytaghoz és vezető politikushoz hasonlóan ő is lemondta. Ehelyett azt ajánlotta Martonyinak, hogy Tusnádfürdőtől mintegy harminc kilométerre, Sepsiszentgyörgyön, vacsorával egybekötve tárgyaljanak. /Tibori Szabó Zoltán: Baráti csevegés Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi vitás kérdés szóba került. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

"A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökével készített interjút a Szabadság munkatársa. Tonk Sándor leszögezte: a 2001-es költségvetés előkészítése folyamán az egyetemnek szánt összeget a magyar kormány ismét előirányozta. - Olyan egyetemet akarnak, amely nem egyházi jellegű, tehát egyik felekezet sem sajátíthatja ki. Az alapítvány törvényszéki bejegyzése májusban történt meg. Hat szakot jelöltek ki, ezek közül öt Csíkszeredában indulhat be, egy Marosvásárhelyen. Az akkreditációs csomagot előterjesztették a minisztériumba, s az első ellenőrzésen át is ment. Remélik, hogy ősszel megkapják a működési engedélyt. - Erdélyben változatlanul Kolozsvár jelenti azt a központot, amely meghatározza az erdélyi magyarság szellemiségét, a létesítendő magánegyetem központja Kolozsváron lesz. Indokolt, hogy Székelyföldön egyetemi hálózat létesüljön, amely egyetemi oktatókat visz oda, hasonló a helyzet a Partiumban. A jelenlegi tanügyi törvény módosított változata lehetőséget nyújt arra, hogy a román kormány támogatást nyújtson magánintézetek számára is. Olyan háttérintézményeket szeretnének létrehozni, amelyek az egyetemi oktatás színvonalát, hírnevét növelik. Tervezik egy egyetemi könyvtár létrehozását, amely egyben az erdélyi magyarság nemzeti gyűjteménye is lehetne. Jelenleg ilyen nincsen, mert ami volt, azt elvették, visszaszolgáltatásáról nem igen esik szó, mint ahogy egyházi könyvtárakról sem. Tervezik egy olyan kollégium felépítését, amely elitképző lenne. Működhet egymás mellett állami és magánegyetem. Az egyetem és az alapítvány nem valami ellen, hanem valamiért jött létre. Szó sem lehet arról, hogy valamiféle rivalizálás alakuljon ki a két intézet között.- 1990 óta majdnem megduplázódott a magyar oktatók létszáma. Mintegy 300 magyar tanár van a Babes-Bolyai Egyetemen, és közülük nagyon sok a fiatal. A magánegyetem egy új lehetőséget nyit meg, több tucat magyar egyetemi oktató kaphat itt lehetőséget a munkára, megélhetésre. - A következő tanévben Csíkszeredában két mérnöki jellegű szak indul be: az egyik élelmiszeripari, a másik területfejlesztési, emellett pedig agrár-, agrárközgazdász képzésre gondolnak, valamint falufejlesztési, falu-szociológiai szakra. Marosvásárhelyen indul szociálpedagógiai szak, amely mellé szeretnének helyi kántor-tanító képzőt is társítani. Tonk emlékeztetett: 1920-tól egy valamiben következetes volt a román kormány - legyen az jobboldali, baloldali -, a magyar egyetem ügyében. Tudják azt, hogy az asszimilációnak az egyik legnagyobb ellenfele az egyetem, az erős szellemi centrum, amely kiképzi a magyar társadalom számára az öntudatos értelmiséget. /Somogyi Botond: Milyen lesz az erdélyi magánegyetem? Beszélgetés Tonk Sándorral, a Sapientia Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

Gheorghi Prisacaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: A román kormánynak világos jelzést kellene küldenie az Orbán-kormánynak arról, hogy nem fogad el együttes kormányzást Romániában. A Romániai Társadalmi Demokrácia Párt (RTDP) külügyi és európai integrációs osztályát vezető politikus az RTDP lapjában, a Dimineata című újság aug. 26-i számában nyilatkozott a román külpolitikáról. Szerinte a két szomszédos ország közötti kapcsolatok alapját az 1996-ban aláírt alapszerződés betű szerinti teljesítése jelenti. A szerződés bármiféle felülvizsgálatára tett kísérlet el kell utasítani - szögezte le. Prisacaru kifogásolta, hogy a magyar politikusok kizárólag az RMDSZ meghívásának eleget téve Romániába utaznak, és ott részt vesznek az RMDSZ rendezvényein. Szerinte sokkal gyakrabban járnak az erdélyi megyékben, mint a bukaresti miniszterek. Kijelentette, hogy ″a kizárólag magyar nyelven oktató egyetemre vonatkozó RMDSZ-követelés támogatása az Orbán-kormány részéről ellentmond a nyugati demokráciák által szorgalmazott multikulturalitás elvének″. /Gheorghi Prisacaru szerint A magyar politikusok gyakrabban járnak Erdélybe, mint a román miniszterek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az aug. 31-i kormányülésen a Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezésére rendeletet hoztak az egyének, illetve közösségek hátrányos megkülönböztetésének bírságolásáról. Ennek értelmében 500 ezer lejtől 10 millió lejig terjedő bírsággal sújtják azokat, akik faji, nemzetiségi, vallási alapon, az érintett személy meggyőződésétől függően megkülönböztetést alkalmaznak valakivel szemben az alkalmaztatásban, illetve szociális juttatások megítélésében. A bírság összege 1 millió lejtől 20 millió lejig terjed, ha a diszkriminációt személyek csoportjával, közösségekkel szemben alkalmazzák. A diszkriminatív intézkedések ellenőrzésére és szankcionálására a román kormány létrehozza a hátrányos megkülönböztetés elleni országos tanácsot. /Bírságolják a diszkriminációt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Szept. 7-én New Yorkban Emil Constantinescu államfő kétoldalú megbeszélést folytatott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel. A találkozón hangsúlyozták, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részvétele a román kormányban hasznos volt, s értékelték, hogy a román-magyar kétoldalú kapcsolatok kérdése eltűnt a romániai választási kampányból. A találkozón szó volt a romániai magyar közösség egykori egyházi ingatlanai visszaadásának kérdéséről. Megállapították, hogy létezik az a törvény, amelynek alapján az ingatlanok visszaadása megtörténhetne, de arra van szükség, hogy ezt a törvényt a helyi hatóságok alkalmazzák - mondta Ravan Popescu elnöki szóvivő. Mádl Ferenc a magyar állam új diplomáciai képviseletei romániai megnyitásának kérdését vetette fel, valamint a kisebbségi közösségek ingatlanjainak visszaszolgáltatását szorgalmazta. Az ingatlanok között van a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, valamint a gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség könyvtárának épülete is. Mádl szerint egy romániai állami magyar egyetem létrehozása kivételes jelentőséggel bír. Constantinescu kijelentette, a román kormány RMDSZ-es tagjai a legkompetensebb tisztségviselők közé tartoznak, a magyar elnök által említett problémák megoldása pedig nagy mértékben függ a parlamenti választások végkimenetelétől. /Mádl Ferenc és Emil Constantinescu találkozott New Yorkban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

"Megegyezés nélkül fejeződtek be szept. 13-án a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a román kormány képviselőinek tárgyalásai a Romániának jóváhagyott készenléti hitel újabb részletének folyósításáról. Decebal Traian Remes pénzügyminiszter szerint Románia "bízhat abban, hogy október közepén kedvező választ kap" az IMF-től. Emanuel Zervoudakis, az IMF romániai főtárgyalója szerint nem sikerült a tervezett mértékben behajtani az állami vállalatoktól költségvetési tartozásaikat, az év második felében az állami vállalatoknál a tervezettnél jóval nagyobb ütemben növekedtek a bérek. /Eredménytelenül zárultak az IMF-tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"

"A Szövetségi Operatív Tanács arra törekedett, hogy döntései ne legyenek kirekesztő jellegűek - nyilatkozta Kelemen Attila, aki az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjeként tagja a testületnek. Gazda Árpád megjegyezte, hogy nem lehet befogadónak tekinteni azt a döntést, hogy Kincses Előd négy évvel ezelőtt kettős állampolgárként is felkerülhetett a szenátorjelölti listára, most viszont alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy Kincses egyáltalán megpróbál beiratkozni a versenybe. Négy év alatt nem változott az alkotmány. Változott viszont a szemlélet. Az RMDSZ is szemet hunyt afelett, hogy Alexandru Herlea jelenlegi brüsszeli nagykövet két éven át kettős állampolgárként lehetett miniszter a román kormányban. Most viszont ugyanaz az RMDSZ nem tartja elégségesnek Kincses ígéretét, hogy lemond magyar állampolgárságáról, ha képviselőnek választják. Mindebből csak az látszik, hogy Kincsest mindenáron félre akarják tenni, ő pedig nem hagyja magát. Érdemes ezt üzenni a választóknak, tette fel a kérdést Gazda Árpád, hozzátéve. "Nem inkább a Kelemen Attila által említett befogadó szellemet kellene Erdély-szerte meghonosítani.?" /Gazda Árpád: Válogatós befogadás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./"

Szept. 29-én tartotta a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségét. Tőkés László püspök szólt az erdélyi magyar tannyelvű felsőoktatás helyreállításának fontosságáról. Tőkés püspök kijelentette, hogy a magyar kormánytól jelentős anyagi támogatást kaptak, és kérik a román kormány támogatását is, hiszen a tanügyi törvény ezt lehetővé teszi. Ehhez kérik az RMDSZ segítségét is. Dr. Kovács Béla rektor ismertette a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditálási folyamatát, beszélt a további tervekről, elképzelésekről. Az egyetemnek 647 hallgatója van, közülük 212 elsőéves. A Debreceni Egyetem rektora, dr. Fésűs László a két tanintézmény közötti együttműködésről, a közös elképzelésekről beszélt, dr. Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány elnöke pedig arról, hogy a magyar kormánytól kapott költségvetési támogatás húsz százalékát a PKE fejlesztésére használják fel. /Haraji Tóth Hajnal: Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 2./ Dr. Kovács Béla rektor elmondta, hogy az új tanévben hat egyetemi és három főiskolai szak indult. Az egyetem 122 oktatójából 27-en főállásúak. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, Nagyvárad), okt. 17. - 11. sz./

Az Európa Parlament képviselői megvitatták és megszavazták azokat a jelentéseket, amelyek az EU- csatlakozásra váró országokat mutatták be. A Romániára vonatkozó jelentést okt. 2-án vitatta meg az Európa Parlament Strasbourgban. A jelentés szerint a romániai helyzet komoly aggodalmakra ad okot, azonban az ország ráállt a gazdasági fellendülés útvonalára. Egyelőre Románia nem tett eleget a csatlakozáshoz szükséges gazdasági előfeltételeknek, azonban általában betartja a politikai előfeltételeket. Az ország gyenge pontjait a korrupció, az árvaházak helyzete és a cigányság társadalmi beilleszkedésének megoldatlansága képezik. Az Európa Parlament képviselői felszólították a román hatóságokat, hogy alkalmazzák a középtávú gazdasági fejlesztés stratégiáját, amit a román kormány előterjesztett, és az Európa Bizottság elfogadott. Aggodalomra ad okot a romániai környezetvédelem helyzete. A jelentés kimondta, hogy Romániának meg kell változtatnia az árvaházakkal szembeni magatartását. Az európai képviselők megszavazták júliusban azt a javaslatot, hogy Románia kerüljön le a vízumköteles országok listájáról. /Románia helyzete aggodalmakat kelt. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

"Okt. 6-án megkezdődtek Szatmárnémetiben a Kontakt 2000, a harmadik Civil Fórum munkálatai. Az ünnepélyes megnyitón Olteanu Ion, a Román Kormány Civil Szervezetekkel való Kapcsolattartási Hivatalának vezetője méltatta az esemény jelentőségét. Ezután az utóbbi két év legsikeresebb programjainak (valamint a kivitelezésükben részt vett nemkormányzati szervezeteknek, önkormányzatoknak és hatóságoknak), valamint a rendezvényen az együttműködés szándékával megjelent magyarországi és angol szervezetek képviselői bemutatkoztak. A tanácskozás a résztvevők szakmai vitájával folytatódott. /Helyi kezdeményezésből - országos jelentőségű tanácskozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./ Több mint kétszáz civil szervezet, közintézmény, önkormányzat, vállalkozás határon inneni és túli képviselői, valamint magánszemélyek jelentették be részvételi szándékukat. - A közösségfejlesztés, teleházak, faluturizmus kérdéseire kapható válaszok minden valószínűség szerint az önkormányzatok tisztségviselői számára nyitnak majd újabb távlatokat. Hatékonyság és teljesítmény a humán erőforrások fejlesztésével című témakör a vállalkozókat, az ifjúsági civil szervezetek kapcsolatai és erőforrásai tárgykörrel foglalkozó "műhely" munkálatai pedig a fiatalokat érdeklik majd. A külföldi meghívottak tapasztalatai, valamint a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információk pedig mindenkit. /Ha október: ismét Civil Fórum. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./"

"Okt. 19-én és 20-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Martonyi János külügyminiszterrel, Németh Zsolt külügyi államtitkárral, valamint Szabó Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Az Orbán Viktor és Markó Béla megbeszélésen nem volt szó a kettős állampolgárság kérdéséről, mert - a kormányfő közlése szerint - az ebben a kérdésben állásfoglalásra, döntésre hivatott szerv a december elején ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). Orbán Viktor a tárgyalások után újságíróknak elmondta: a MÁÉRT decemberi tanácskozásának napirendjén szerepelni fog a státustörvény, a kettős- és a külhoni állampolgárság ügye is. Szerinte a magyarlakta területeken folyó különböző aláírásgyűjtéseket egyfajta igény- és véleményfelmérésnek kell felfogni. "Akik ezeket az akciókat szervezik, a decemberi értekezletre úgy fognak majd érkezni, hogy jobban ismerik az általuk képviselt emberek véleményét állampolgársági és státuszkérdésekben". Markó Béla - aki átadta Orbán Viktornak az RMDSZ választási programját - üdvözölte, hogy okt. 20-án két új határátkelőhelyet avat fel a magyar és a román kormányfő. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ legfontosabb célkitűzése, hogy erős képviselőcsoportot juttathasson a következő négy évre a román törvényhozásba. E törekvésében a magyar kormány erkölcsileg és politikailag is támogatja. Leszögezte: az RMDSZ kormányon és ellenzékben is arra törekszik, hogy a román kormány lépéseket tegyen a nemzeti közösségekre vonatkozó jogi keretek megváltoztatására. /Markó Béla budapesti tárgyalásai. Fogadta őt a miniszterelnök, a külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A tárgyalásoknak nem a státustörvény és a külhoni magyar állampolgárság volt a fő témája, a magyarországi sajtót mégis e két témakör érdekelte. A státustörvénnyel, illetve a külhoni magyar állampolgársággal kapcsolatban. "Választások előtt áll Románia, és alkalmas volt a pillanat arra, hogy áttekintsük egyrészt a magyar-román viszonyt, másrészt pedig a magyar-magyar kapcsolatokat" - nyilatkozta Németh Zsolt államtitkár. A magyar-román viszonyról elmondta, hogy számos célkitűzést nem tudtak elérni, ennek ellenére kedvező légkör alakult ki. "Mindenképpen eredményként lehet elkönyvelni, hogy a központi magyarellenes hangulatkeltés e négy év alatt megszűnt Romániában". Németh Zsolt kiemelte, hogy az elmúlt időszakban lerakták a határokat átívelő nemzeti újraegyesítés első, illetve második lépcsőfokát is. Az első a politikai egyeztetések mechanizmusának a megteremtése volt, a Magyar Állandó Értekezlet létrehozása. A második lépcső a jogi stádium, amely esetében - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - az elkövetkezendő Magyar Állandó Értekezletnek kell kimondania a döntő szót. Markó Béla hangsúlyozta, hogy lassan beérik az az együttgondolkodás, melyet a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a magyar politikai pártok a határon túli magyarság jogállásának - státustörvény, külhoni magyar állampolgárság - kérdéskörében folytattak. /Guther M. Ilona: Román-magyar, magyar-magyar kapcsolatok alakulása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./"

Dávid Ibolya és Valeriu Stoica magyar, illetve román igazságügyminiszter Marosvásárhelyen részt vettek a magyar-román jogi szemináriumon, továbbá zártkörű megbeszélést is folytattak, majd sajtótájékoztatót tartottak. Valeriu Stoica kifejezte azt a reményét, hogy kettejük jó viszonya a két állam kapcsolatát is tovább erősíti, és ezáltal Románia és Magyarország viszonya az európai együttműködés egyik mintaképe lesz. Dávid Ibolya úgy vélte: a személyes kapcsolatok oda vezetnek, hogy a nehezen megoldható kérdések rendezése is kimozdul a holtpontról. A négyszemközti tárgyalások egyik legfontosabb kérdésköre volt a romániai ingatlanok visszaszolgáltatása, hiszen ez a csatlakozás egyik előfeltétele az államosított egyházi intézmények visszaadása. Dávid Ibolya szerint a kettős állampolgárság vitája előtt a határon túli magyarság kedvezményeivel kapcsolatos magyar törvénytervezetet kell megvitatni. /(Máthé Éva): Debrecenben lesz folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Okt. 25-én Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnökjelöltje társaságában városnéző körutat tett Marosvásárhely főterén, majd felkereste a főtéri plébániát, ahol Csató Béla főesperes fogadta. Dávid Ibolya megígérte: hivatali kötelességének tartja bármiben segíteni a határon túliakat. A plébániáról átsétáltak a Vártemplomba, majd megtekintették a Teleki Tékát is. /Dávid Ibolya miniszter városnéző sétán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./ Dávid Ibolya okt. 25-én rövid időre Kolozsváron is megállt, ahol Alföldi László főkonzullal tartott nem hivatalos találkozót. "Kolozsvári útjaimnak egyik állomása mindig a Mátyás-szoborcsoport, tisztelgés Mátyás király, Fadrusz János csodálatos műve előtt. Imádkozom, hogy mihamarabb betemessék ezeket a gödröket. Hiszem azt, hogy azok a feltárások, amelyek eddig a szobor körül megvalósultak, bebizonyították, hogy itt nincsenek olyan római kori értékek, amelyek miatt érdemes lenne veszélyeztetni a gyönyörű szoborcsoportot" - jelentette ki a Szabadságnak Dávid Ibolya. A lap kérdésére: a magyar kormány hogyan gyakorolhatna nyomást a román kormányra az UNESCO védelme alatt álló szoborcsoport védelméért, a miniszter asszony elmondta: Az RMDSZ mint román kormányzati tényező alkalmas arra, hogy mindent megtegyen annak érdekében - akár a román kormánynál, akár az UNESCO-nál, hogy megvédje a Mátyás szoborcsoportot. Ha ehhez segítség kell az RMDSZ-nek, számíthat a magyar kormányra. /Salamon Márton László: Dávid Ibolya megkoszorúzta a Mátyás szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Románia nem szünteti meg a magyar sertéshús importjára kivetett büntetővámot - jelentette be Ioan Muresan mezőgazdasági miniszter. A miniszter bejelentése néhány nappal azelőtt hangzott el, hogy Varsóban a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) tagországainak kormányfői tanácskozást tartanak. A miniszter szerint a hazai állattenyésztők védelmére hivatkozva bevezetett büntető intézkedést addig nem lehet feloldani, amíg a CEFTA-tagállamok nem alkalmaznak egyforma exporttámogatási politikát. - Október végén Mugur Isarescu miniszterelnök találkozott Orbán Viktor magyar kormányfővel, a román miniszterelnök megígérte: megvizsgálják a magyar húsimporttal szemben egyoldalúan alkalmazott büntetővámok feloldásának lehetőségét. - Románia akkor hajlandó megvizsgálni a magyar húst sújtó büntetővámok eltörlését, ha Magyarország további engedményeket ad Romániának a CEFTÁ-n belül. - A román kormány tavaly júliusban szüntette meg a magyar sertés- és baromfihús, valamint a hústermékek romániai importjának kedvezményes CEFTA-vámját. A rendelet eredetileg egy évre szólt, de idén nyáron a román kormány minden különösebb indoklás nélkül úgy döntött: meghatározatlan időre fenntartják az egyedül Magyarországgal szemben alkalmazott korlátozó intézkedést. /Románia fenntartja a magyar húsra kivetett büntetővámot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában dec. 17-én, vasárnap este nyilatkozott. A határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy szerintük milyen következményekkel járna a kettős állampolgárság megadása: kiürülnek-e a területek, ahol most még sok magyar van, vagy sem, akarjuk-e ezt, vagy sem - fejtette ki a kormányfő. Elmondta: a kettős állampolgárság megítélése a szomszédos, magyarlakta országokban más és más. Felidézte, hogy Romániában is bizonyos jogokat elveszít, aki magyar és román állampolgár egyidejűleg. A státustörvényről kijelentette: azt nem kedvezmény- törvénynek tekinti. - Nem arról szól ez a törvény, hogy adunk itt-ott valamifajta kedvezményt a magyaroknak, hanem meghatározzuk azt a státusukat, amely megkülönbözteti őket az egyébként más állampolgárságú, de nem magyar származású, magukat nem magyarnak valló külföldiektől. A magyar kormány mindig meg fogja adni a lehető legkedvezőbb utazási feltételeket a határon túli magyaroknak - mondotta. A határon túli családok támogatásáról szóló koncepció ellenzéki kritikájára úgy reagált: "vannak, akik meg akarják próbálni szembeállítani a határon belüli és a határon túli magyarokat, és minden esetben, amikor tenni akarunk valamit, az első kérdésük, illetve első támadásuk az, hogy na, és kinek a kontójára?″ - Ezzel, persze, meg lehet szólítani sok emberben irigységet, rossz ösztönöket, rossz hajlamokat, és lehet erre politikát építeni, csak ez nem helyes, nem becsületes, nem emberséges és nem a XXI. századhoz méltó gondolkodásmód - fogalmazott Orbán Viktor. "A határon túli magyarokat nem úgy kell elgondolni, mint akik terhet jelentenek a nemzet számára, hanem úgy, hogy ők is a nemzet részei, időnként hűségesebbnek bizonyuló részei, mint a határon belüli magyarok egy tekintélyes része″ - hangsúlyozta. A kormányfő álláspontja szerint a határon túli magyar családok támogatását az is indokolja, hogy a Kárpát-medencében fogy a magyar népesség. - Csak akkor van értelme magyarságtörvényt alkotnunk, ha vannak magyarok. Úgy látja: Magyarország ma már képes úgy növelni erőit, hogy egyfajta nevelési támogatást ad a határon túli magyar gyermekek után is az ottani szülőknek, abban az esetben, ha magyarnak, magyar iskolában és magyarul nevelik a gyermekeiket. A miniszterelnök leszögezte: bízik abban, hogy a megalakuló új román kormánynál kedvező fogadtatásra találnak az ott élő magyarok igényei. Erre példaként említette a csíkszeredai konzulátus létrehozását, az autópályák magyarlakta területen való áthaladását, illetve azt, hogy a romániai költségvetésben a területfejlesztési források elosztásánál Erdély ne részesüljön hátrányos megkülönböztetésben. Orbán Viktor beszélt az erdélyi magyar egyetem ügyéről is, amelyre idén kétmilliárd forint támogatást szavazott meg a magyar országgyűlés. - Jövőre talán még ennél is többet kaphat. Van egy alap, amiből mindig az egyetemet finanszírozzuk, és van még néhány alapítvány, amelyekből - miután az oda utalt összeget jelentősen növeltük az idei esztendőhöz képest - még további források nyerhetők el szükség szerint - mutatott rá. /Nem kedvezményeket, hanem státust ad a magyar kormány. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Heti Hírmondóban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

"Január közepén kell választ adnia a bukaresti kormánynak arra a brüsszeli kérdőívre, amelynek alapján az Európai Unió Bizottsága dönthet a román állampolgárok vízumkötelezettségének feloldásáról. Az EU végrehajtó testülete Bulgária esetében jóváhagyta a vízumkényszer eltörlését, Romániának azonban bizonyos követelményeket kell ehhez teljesítenie. A frissen megalakult Nastase-kabinet első ülésén tárcaközi bizottság jött létre az uniós kérdőív megválaszolására. A követelmények a határellenőrzés és az útlevelek biztonságossá tételére, a vízumpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére és az EU-normák szerinti menekültstátus kidolgozására vonatkoznak. - A rendeleti kormányzást elutasító RTDP-s kormány második ülésén is a sürgősségi kormányrendelet eszközéhez fordult a kis- és közepes vállalatok ösztönzése érdekében. /M. Zs.: Friss kormányintézkedések. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./"

"A román-magyar határon bevezetett kötelező gépjármű-fertőtlenítést járványügyi okok nem igazolják, a magyar hatóságok tiltakozását kiváltó intézkedés mögött anyagi érdekek húzódnak meg - állapította meg az Adevarul. A román kormány 1998 végén hozott rendeletet arról, hogy a határokon belépő gépjárművek kötelező fertőtlenítésének elvégzését magáncégeknek adják koncesszióba. A rendelet sokáig észrevétlen maradt, a kérdések csak akkor - majd egy évvel később - vetődtek fel, amikor ismertté váltak a koncesszió nyertesei, akik igyekeztek a lehető leggyorsabban hozzákezdeni a rendkívül nagy nyereséget biztosító tevékenységhez. A szerződéseket a mezőgazdasági minisztérium részéről maga Ioan Avram Muresan volt miniszter írta alá, s a bevételek 35 százaléka a minisztériumot illette meg. A fertőtlenítők maguk állapítják meg a nem kért szolgáltatás díját, és a román törvényeket megsértve a román lej helyett előszeretettel külföldi devizában szedik be azt. A varsándi és a nagylaki átkelőnél felállított fertőtlenítő állomások tevékenységét az év végén a pénzügyőrség megvizsgálta, több szabálytalanságot állapítottak meg, mégsem történt semmi - írta az Adevarul. A havi gépkocsiforgalom alapján Varsándon 1,5 milliárd lej, Nagylaknál 250 ezer német márka bevétellel lehet számolni a kötelező fertőtlenítésből - összegezte az Adevarul. /Fertőtlenítés a román határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"

"Lemondott tisztéről Catalin Harnagea, a román külföldi hírszerzés (SIE) vezetője. A SIE új igazgatójának kinevezéséig a román külföldi hírszerzést a szolgálat eddigi első igazgatóhelyettese, Gheorghe Rotaru irányítja, aki a közelmúltban kapott újabb tábornoki csillagot. - Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója viszont nem mondott le. A távozott román kormány - Emil Constantinescu javaslatára - az utolsó pillanatban ciprusi nagykövetnek jelölte Georgescut. /Új vezetője van a SIE-nak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./"

"A Világbank hajlandó az elkövetkező 3-4 évben mintegy 1,5 milliárd dolláros kölcsönt folyósítani Romániának, ha az életképes kormányprogramokra használja fel a pénzösszeget - jelentette ki jan. 17-én Andrew Vorkink, a Világbank közép- és délkelet-európai régiójának igazgatója, miután Ion Iliescu államelnökkel találkozott. /1,5 milliárd dollár a Világbanktól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./ Az Nemzetközi Valutalalap egyetértően fogadta Románia arra irányuló törekvéseit, hogy új tárgyalásokat kezdeményezzen a készenléti hitelek megszerzése céljából. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter jövő héten Washingtonba utazik, hogy a Valutaalap megbízottjának bemutassa az új román kormány gazdasági programját. Az NVA Romániával foglalkozó új megbízottja a horvát Neven Mates, aki az eddigi tárgyalóbiztost, Emanuel Zervoudakist váltotta fel, a görög pénzügyi szakember ugyanis a valutaalap jugoszláviai küldöttje lett. /Új tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./"

"Nem kapott még választ Gönczy János Tisza-Szamos kormánybiztos a román kormánytól arra a kezdeményezésre, hogy közösen forduljanak az Európai Unióhoz a Tisza vízgyűjtő területén lévő, szennyező létesítmények biztonságossá tétele érdekében. Az MTI érdeklődésére a román környezetvédelmi minisztérium sajtóosztályának vezetője, Lucia Ceuca szerdán azt mondta, hogy nincs információja az esetleges fejleményekről. Gönczy János a múlt évben többfordulós tárgyalást tartott a korábbi román kormány környezetvédelmi miniszterével. Megállapodtak arról, hogy közösen írnak levelet az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosához a szakmai és anyagi támogatás érdekében. A tervek szerint a levél átadására a múlt év december 15-én került volna sor. A levelet végül a romániai kormányváltás miatt csak Gönczy János írta alá, s így adta át az uniós főbiztosnak. A szomszédos országok együttes munkával a múlt évben készítették el a Tisza vízgyűjtő területén lévő potenciális szennyező források térképét. Megállapodtak arról, hogy a legnagyobb kockázatú létesítmények román területen találhatók, s elsőként ezeket kellene biztonságossá tenni. A román partner nyolc létesítménynél javasolta a munkák megkezdését. Az előzetes becslések szerint a feltételek javítása ezeknél a szennyező forrásoknál körülbelül 10 millió dollár ráfordítást igényelne. - Magyarország 29,3 milliárd forintra készül perelni a tavaly februári tiszai ciánszennyezést okozó Aurul bánya tulajdonosait. Gönczy Jánosnak komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy a magyar fél ezt a pénzt megkapja-e, s erre nem is vár. /A közös fellépés elmaradt. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./"

"A magyar külügyminisztérium tisztségviselői februárban elkezdik a párbeszédet az új bukaresti kormány diplomatáival. Febr. 5-6-án Lőrincz Csaba helyettes államtitkár hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, hogy áttekintse román partnereivel az együttműködés jelenlegi állapotát és lehetőségeit. Őt várhatóan Németh Zsolt államtitkár követi. A nagykövetség közlése szerint a politikai államtitkár bukaresti tárgyalásait követően erdélyi körútra indul. A tárgyalásokon minden bizonnyal az új magyar diplomáciai képviseletek megnyitásának ügye is felmerül. A leköszönt román kormány nem kifogásolta a csíkszeredai és konstancai magyar konzulátus megnyitását, nem tartotta azonban erre alkalmasnak parlamenti és elnökválasztásokat közvetlenül megelőző időszakot. Amint a nagykövetség tájékoztatásából kiderül, májusban valószínűleg a két ország hadseregének vezérkari főnökei és honvédelmi miniszterei is találkoznak. /Magyar diplomaták jönnek Bukarestbe. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./"

"Ilie Sirbu mezőgazdasági miniszter csütörtökön az állami stratégiai tartalékokból származó 100 ezer tonna búza felszabadítását kérte a miniszterelnöktől arra az időre, amíg megindul az amerikai kormánykölcsönnel biztosított búzaimport. A tárcavezető elmondta, hogy Románia az eredetileg felajánlott 100 millió dollár helyett 250 millió dollár hitelt kap az Egyesült Államoktól az úgy nevezett GSM 103 program keretében. Az amerikai kormány támogatását élvező program alapján vásárolt mezőgazdasági termékekre - búza, kukorica és étolaj - a román kormány vámmentességet biztosít. /Mégiscsak szükséges a búzaimport. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./"

"A magyarországi cégek tudnak búzát szállítani Romániának, de a román kormány egyelőre nem kérte hogy hitelkonstrukcióban jöjjön létre ilyen üzlet - mondta Halász János, a bukaresti Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője az MTI-nek. Halász János azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Ilie Sârbu román mezőgazdasági miniszter kijelentette: Románia amerikai kormánykölcsönnel búzát tervez importálni. A román mezőgazdasági miniszter a lehetséges szállítók között említette Magyarországot is. A magyarországi nagy gabonavállalatok komoly készletekkel rendelkeznek. A román mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a vásárlásnál elsősorban a nagy termelő országokra - az Egyesült Államokra, Kanadára és Ausztráliára - gondolnak. Halász János szerint a hullámzó gabonaárak ellenére bizonyos sávban versenyképesek lehetnek a magyar cégek. /Magyarország adna búzát. Két hónapra elég a tartalék. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./"

"Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár febr. 20-án az RMDSZ vezetőivel tartott megbeszélést, febr. 21-én pedig Mircea Geoana külügyminiszterrel, Hildegard Puwak európai integrációs miniszterrel, valamint Vasile Puscas EU-főtárgyalóval is találkozott. A politikusok foglalkoztak a Romániában működő magyar diplomáciai képviseletek tervezett bővítésével is. Német Zsolt leszögezte: Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben, amíg tagja nem lesz az EU-nak. "Látogatásomnak az a célja, hogy az új román vezetéssel a magyar kormány felvegye a politikai kapcsolatot is." - jelentette ki. Elmondta: a magas szintű magyar-román tárgyalások előtt a magyar kormány rendszeresen kikéri az RMDSZ véleményét. "Az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés is azt a célt szolgálta, hogy az RMDSZ helyzetértékelése alapján tudjunk tárgyalni a román partnerekkel" - mutatott rá. Az RMDSZ-vezetőkkel sorra került találkozón a magyar nyelvű felsőoktatás, a magyar nyelvű állami egyetem, a közösségi és egyházi ingatlanok kérdése is felmerült. "Úgy látom, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt közötti megállapodás alapján van lehetőség a továbblépésre. A magyar kormány mindenképpen biztató kezdetnek ítéli a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használatát szabályozó új közigazgatási törvénnyel kapcsolatos szenátusi és képviselőházi álláspontokat. Bízunk abban, hogy az egyeztetés folyamatát már nem zavarja meg semmi, s ez a jogszabály elfogadásra kerül Romániában" - szögezte le. A magyar államtitkárt Mircea Geoana külügyminiszter is fogadta. Az egyórás tárgyaláson Geoana abban fogalmazta meg a legfontosabb változást az új román kormány politikájában, hogy amit vállalnak, azt teljesítik is. A román fél hangsúlyozottan kérte Magyarország támogatását Románia NATO- és EU-csatlakozása ügyében. Németh Zsolt vázolta azokat az indokokat, amelyek alapján Magyarország konzuli hálózatot kíván kiépíteni Romániában. (A magyar kormány nemcsak Csíkszeredában, hanem a Bánátban és a Partiumban is szükségét látja ilyen kirendeltségek létrehozásának.) /Előlegezett bizalom a román kormánynak. Németh Zsolt a román külügyi, és EU-integrációs tárcák vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"