ERDÉLY – A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚNAK NINCS HELYE A ROMÁNIAI UNESCO-LISTÁN- Szőttes
Az erdélyi örökségre súlyos árnyék vetül, amely megakadályozza, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO reprezentatív szellemi kulturális örökséglistájára. Bukarestben jól tudják, hogy ennek a vallásos zarándoklatnak magyar nemzeti vonatkozása is van, sőt talán az a hangsúlyosabb. Ellenben Románia a Moldvai Köztársasággal karöltve idén már a második közös szellemi örökségelemét terjesztette fel: a 2013-ban elfogadott kolindálás (karácsonyi éneklés) mellett most már a faliszőnyegszövés is szerepel a listán.
Románia és a Moldvai Köztársaság szellemi, kulturális egységét okosan népszerűsítik a nemzetközi szervezet felületein, mert az már félig-meddig nyilvános, hogy sokan a politikai egységét is szívesen látnák. Az UNESCO kulturális profilja sem más, mint egyfajta országimázs-felület, és a bőszen hirdetett kulturális sokszínűség önmaga csapdájává válik, mert egy kisebbség kultúráját csak azon ország terjesztheti fel, amelyiknek a területén él. A bizottság értetlensége Csíksomlyó kapcsán is világos volt…
De az épített örökségünkkel sincs másképp, hiszen a Batthyáneum könyvtár ügye is megoldatlan. A XVIII. században Batthyány Ignác erdélyi római katolikus püspök alapította gyulafehérvári könyvtár és csillagvizsgáló épületét, gyűjteményét már régóta visszaköveteli az egyház. A román fél pénzt, paripát, fegyvert ígért, azaz teljes restaurálást, de az egyház csak jogos tulajdonosként hajlandó velük együttműködni. E hónapban derült ki, hogy a per következő tárgyalását jövő év január 17-ére tűzte ki a gyulafehérvári táblabíróság – ahol az nyer, aki jobban tud latinból fordítani. Segesvár világörökségi helyszínén is elpalástolják a szász múltat, mert még mindig jobb egy képzeletbeli személyben megtestesült román fejedelem képét, Drakulát reklámozni, mint egy mára elvándorolt-elfogyott népcsoport múltját bemutatni. Ugyanez történik Fogarason, az erdélyi fejedelmek téli szálláshelyén, ahol mindenről szó esik, csak a magyar múltról nem. Tény és való, hogy a román állam elhanyagolta és elhanyagolja az erdélyi magyar kulturális örökséget, ahhoz a részéhez pedig, amelyet nem szolgáltatott vissza jogos tulajdonosainak, foggal-körömmel ragaszkodik.
A rendszerváltások után a kelet-közép-európai országoknak is kodifikálniuk kellett a kulturális örökséget, ha az Európai Közösség jogi, tudományos és politikai elvárásainak meg akartak felelni. Azonban a fogalom bevezetése nem feltétlenül jelentette a vele járó társadalmi gyakorlat átvételét, illetve létét: ez inkább a kommunizmus utáni nemzetépítés céljait szolgálta. Kelet-Európában s így Romániában is feltűnő az egyházi-vallási jellegű örökség előnyben részesítése, ami azzal magyarázható, hogy az ortodox felekezet szervesen összekapcsolódik az adott nemzeti identitásokkal: a román világörökségi elemek között találjuk az észak-moldvai templomokat, a horezui kolostort, Sarmizegetuzát és a dák várakat, az erdélyi erődtemplomokat, a máramarosi fatemplomokat és Segesvárt. A dák erődítmények az eredet és ősiség mítoszát elevenítik meg, világörökségi helyszínként a dákoromán kontinuitást hirdetik, ez a pályázati anyagból is kiderül. A leírásokban mindig mellőzik vagy elhallgatják a magyar állam jelenlétét és befolyását, vagy igyekeznek tudomást sem venni róla az erdélyi, de még a moldvai területeken is.
– A román kulturális minisztérium semmit nem tesz az erdélyi magyar kulturális örökség védelméért, sőt tönkreteszi azt – mondta Hegedüs Csilla volt kulturális államtitkár. – A kastélyainkkal nem pályázhatunk, templomaink felújítására nem kapunk pénzt.
TAKTIKÁZÓ ÁLLAMTITKÁR
A csíksomlyói búcsút 2012-ben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kulturális miniszterként felterjesztette az UNESCO-listára. Nem sokkal a felterjesztés után az Ungureanu-kormány megbukott, a Victor Ponta által vezetett kormány pedig hanyagolta a kezdeményezést: a kulturális tárca nem küldött el idejében az UNESCO-nak számos technikai jellegű kiegészítést. 2014 márciusában az RMDSZ is belépett a harmadik Ponta-kormányba, a kulturális minisztérium élére visszatérő Kelemen Hunor pedig ismét beterjesztette a kezdeményezést. A pályázatot 2015 májusában iktatták az UNESCO honlapja szerint. A negyedik Ponta-kormányt 2015 novemberében Dacian Cioloş szakértői kormánya váltotta, Csíksomlyó ügye pedig látszólag tisztázódott: az UNESCO illetékes bizottsága 2016 júniusában úgy ítélte meg, hogy formai szempontból rendben van a pályázat. A beterjesztett javaslat alapját a Tánczos Vilmos néprajzkutató által összeállított dokumentáció képezte. Úgy tűnt, a hosszadalmas kálvária véget ér. Az UNESCO szellemi örökség szakértői bizottsága idén júniusban ült össze, és elemezte a dossziét, akkor kiderült, hogy a benyújtott dokumentáció teljes volt. És mégis, Addisz-Abebában, az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának ülésén (november 28. – december 2.) a román fél taktikázása és ravasz, mondhatni, udvarias visszakozása miatt elutasították a csíksomlyói búcsú felvételét a szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára.
A hangfelvételekről kiderül, mi történt. Lehetett sejteni, hogy taktikázás lesz, mert a román fél kérte a két napirendi pont felcserélését. Azt akarták, hogy először a moldovai faliszőtteseket tárgyalják, és csak azután a csíksomlyói búcsút. Ezt azonban a 24 tagú bizottság tagjaként Magyarország megvétózta. Ezek után az értékelőbizottság ismertette a csíksomlyói búcsú pályázatával kapcsolatos ajánlását, miszerint a pályázat minden tartalmi feltételt teljesít, egyetlen, pusztán formai kifogás merült fel, mégpedig az, hogy a búcsú szerepel ugyan az országos Szellemi Kulturális Örökség jegyzékében, azonban a pályázat nem részletezi, hogy miképpen frissítik ezt a listát, és hogyan vonják be az érintett közösségeket ebbe a munkába. Alexandru Oprean államtitkárnak lehetősége lett volna szóban pótolni a hiányosságokat, erre többször volt példa a bizottságok történetében, és fel is vették a jegyzékbe az ily módon megvédett elemeket.
A csíksomlyói elem felterjesztőjének ravasz visszakozása miatt Cséfalvay Zoltán többször felszólalt, és egy módosító javaslatot próbált kezdeményezni, amelyet ha elfogadnak, a búcsút felveszik az UNESCO-listára. A bizottság ekkor nem értette, hogy ha a felterjesztő állam képviselője meghátrált, miért erőlteti egy másik állam az ügyet. Legyen ez az UNESCO szellemi szegénységi bizonyítványa.
Arra a vádra, hogy a megbízott, Alexandru Oprean államtitkár szabotálta az ügyet, Corina Şuteu kultuszminiszter azt felelte, hogy erről szó sincs, csak a kiegészítés miatt odázták el a búcsú ügyét. E formai vétség mögé bújva jól el lehet bújni a felelősség elől is.
LATIN VÉGRENDELET
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek az államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot őrző könyvtárban van a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed része. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Ám az épületet restaurálni kell, az értékes gyűjteményt pedig digitalizálni, hogy könnyebben váljon kutathatóvá. De a római katolikus egyház csak jogos tulajdonosként hajlandó együttműködni a kormánnyal a Batthyáneum visszaszolgáltatását követően.
Potyó Ferenc általános helynök szerint a 2002-es törvény alapján benyújtott, a Batthyáneum mellett az ezzel együtt államosított ingóságokra is kiterjedő restitúciós keresetet tavaly szeptemberben tárgyalta a restitúciós bizottság, és a főegyházmegye számára kedvezőtlen döntést hozott. Az ítéletben arra hivatkoztak, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal, ugyanis a könyvtárat és az ehhez tartozó csillagvizsgálót az érsekség kérte vissza, miközben a telekkönyvben a Csillagda bejegyzés szerepelt tulajdonosként. Potyó megmagyarázta, hogy az alapító Batthyány Ignác püspök idején általános gyakorlat volt, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyébként már 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte a román államot, mert évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatásának ügyében. A strasbourgi bíróság azért marasztalta el Romániát, mert 1998-ban sürgősségi kormányrendelettel szolgáltatta vissza az épületet az egyháznak, de ténylegesen azóta sem.
A könyvtárat a római katolikus egyháztól vette el a kommunista állam, ám visszaszolgáltatását mindeddig Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva halogatták. És a januári tárgyaláson a latin döntheti el a könyvtár sorsát. A püspök 1798-as végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a gyűjteményt. A román állam képviselői úgy értelmezik, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára. Az épület tulajdonjogáról szóló első perben ezt az érvelést elfogadva a bíróság az állam javára döntött.
A végrendelet fordítása döntheti el az ügyet januárban. A korábbi tárgyalásokon az állam képviselői Ioan-Aurel Pop kolozsvári történészt, a Babeş‒Bolyai Tudományegyetem rektorát, az egyház képviselői pedig Buzogány Dezső református teológiai professzort kérték fel a végrendelet lefordítására. Ioan-Aurel Pop fordítását az egyház képviselői kifogásolták az ügy korábbi tárgyalásán, ezért most Buzogány Dezső is elküldte a táblabíróságnak az általa készített fordítást.
JELKÉPEK HÁBORÚJA
Az örökségek és jelképek háborúja más csatatereken is zajlik. Idén májusban a román közigazgatási minisztérium levélben hiányolta a dák szimbólumokat a sepsiszentgyörgyi városzászlóról. Antal Árpád polgármester szerint a helyi önkormányzat az új zászlótörvény alapján még januárban elfogadta a vonatkozó határozatot, a címert a román kormány és annak heraldikai bizottsága már jóváhagyta. A szaktárcától kapott levélben azt írták, hogy a háromszéki prefektus véleménye szerint a javasolt sepsiszentgyörgyi zászló nem tükrözi reprezentatív módon a helyi lakosság összetételét, és a heraldikai szakember véleménye ellenkezik a valósággal, tekintve, hogy a zászlón nem szerepelnek dák szimbólumelemek, holott Erdély-szerte fellelhetőek a dák kultúra elemei. Ilyen esetekben látszik, hogy a dákoromán elmélet sokszor napi gyakorlattá válik. És akkor is, amikor a marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítélete értelmében el kellett távolítani a csíkszeredai városháza tanácsterméből a magyar és a székely zászlót, illetve a város lobogóját.
Idén tavasszal a felújított dévai vár átadóján a dévai múzeum munkatársa beszédében csak a környéken élt dákokat, rómaiakat és más népeket említette. Egy szót sem ejtett IV. Béla (1235–1270) királyról, pedig ő indította el az országos várépítési programot az 1241–42-es tatárjárás pusztításai miatt. A Kárpát-medence várainak nagy része ebből a korból származik, s Déva várát oklevélben először 1269-ben említik. Ám az átadón a magyar múlt olyan észrevétlen maradt, mint a várba falazott Kőmíves Kelemenné.
Szerencsére a marosvásárhelyi várat viszonylag jól restaurálták, ám a közepére félgömb alakú üvegkupolát építettek, ahol majd turisztikai információs iroda működik, a pincében pedig stílusos illemhely. Az éktelen épület arányai megbontják a vár terét, mert noha a Louvre-nál a piramis az épület egyharmadáig ér, a várbeli üvegketrec magasabb a várfalnál.
Pataki Tamás
Magyar Idők (Budapest)

Dragnea-féle jogállam
Jelentős hétnek ígérkezik belpolitikai szempontból a karácsonyt megelőző, megalakul ugyanis a december 11-ei törvényhozási választások nyomán összeállt új parlament, megtudjuk, ki lesz a megmérettetésen győztes szociáldemokraták miniszterelnök-jelöltje, és talán arra is választ kapunk, hogy pontosan hány alakulat milyen formában vesz részt a hatalomban. 
Ez utóbbi főleg az RMDSZ tekintetében kérdéses, jelen pillanatban ugyanis úgy fest, hogy a PSD és a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális párt számára egyedül a magyar alakulat jön számításba potenciális kormányzati partnerként. Bár a jelek szerint Klaus Johannis államfő – amolyan Băsescu-féle játékos elnökként – mindent elkövet, hogy Tăriceanut átcsábítsa a „sötét oldalról", és létrehozzon egy jobboldali koalíciót, ez a kísérlet nemigen kecsegtet sikerrel.
Mivel a volt államfő pártja és a Mentsétek meg Romániát (USR) kizárta az együttműködést a PSD-vel, továbbá a PNL és a szociáldemokraták nagykoalíciója sem tűnik reális forgatókönyvnek, Liviu Dragnea és Tăriceanu számára egyedül Kelemen Hunor és az RMDSZ jelenthet alternatívát a kormányzáshoz szükséges parlamenti többség biztosítása érdekében. Úgy tűnik, az RMDSZ hajlik a hatalomban való részvételre, több érv szól ugyanakkor amellett, hogy mindez ne miniszteri és államtitkári tisztségek betöltésével történjék, hanem „csak" parlamenti támogatás formájában, ahogy arra a Năstase-kabinet idején volt példa. Akkoriban ugyanis egyáltalán nem járt rosszul az RMDSZ (megszületett a kisebbségi anyanyelvhasználatot szabályozó közigazgatási, illetve az ingatlanrestitúciós törvény), amelynek úgy sikerült eredményeket elérnie, hogy a nevét nem adta a kormányzáshoz.
Nos, a most körvonalazódó baloldali kormányhoz sem kellene, többek között a két főszereplőnek a jogállamról és az igazságszolgáltatásról alkotott felfogása miatt. Amikor ugyanis felmerül, hogy jogi és erkölcsi okokból egyikőjük sem lehet tagja egy kormánynak, Dragnea és Tăriceanu kórusban kiáltja: módosítsák a törvényt! Szerintük ugyanis az ország törvényeinek addig van létjogosultságuk, amíg nem ütköznek a személyes vagy politikai érdekeikkel, ellenkező esetben azonnal el kell törölni a „problémás, aberráns" cikkelyeket. Márpedig ez tipikusan bűnözői mentalitás, olyan, mintha a bankrablás miatt elítéltek kiiktattatnák a Btk.-ból a rablást bűncselekményként meghatározó cikkelyt. Ezért is aggályos tehát Dragneáékkal közösködni. A nagyromán egyesülés közelgő százéves évfordulója aztán még több ellenérvet felvet egy magyar alakulat számára...
Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár)

Ilyen még nem volt: nő és muszlim a leendő román kormányfő
Nem kis meglepetésre az országos politikában szinte teljesen ismeretlennek számító, muszlim vallású Sevil Shhaideh volt minisztert jelölte miniszterelnöknek szerdán a román Szociáldemokrata Párt (PSD).
A kormányfői poszt várományosát Liviu Dragnea PSD-elnök azután nevezte meg, hogy részt vett a Klaus Johannis államfővel folytatott konzultáción a Cotroceni-palotában. Dragnea bejelentése azért számít teljesen váratlan lépésnek, mivel a szociáldemokrata politikus korábban arra utalt, hogy a miniszterelnöki tisztség várományosa férfi.
Az államfővel folytatott egyeztetést követően – amelyen a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) társelnökei, Călin Popescu Tăriceanu șs Daniel Constantin is részt vettek – megtartott sajtótájékoztatón Dragnea nem rejtette véka alá, hogy magát szerette volna a miniszterelnöki székben látni. „Egy igazságtalan ítélet és egy teljesen alkotmányellenes törvény ellehetetlenítik, hogy magam töltsem be ezt a tisztséget" – utalt a politikus arra, hogy a hatályos törvények értelmében nem lehet tagja a kormánynak büntetett előéletű személy. Liviu Dragneát márpedig idén jogerősen két év letöltendő szabadságvesztéssel sújtották.
Dragnea leszögezte: amennyiben Klaus Johannis államfő elutasítja a Sevil Shhaideh-re vonatkozó javaslatát, nem fog más miniszterelnök-jelöltet megnevezni. „Én nem teszek más javaslatot. Ha őt visszautasítja, találkozunk máshol" – fogalmazott a PSD elnöke, valószínűleg arra utalva, hogy kezdeményezhetik az államfő tisztségéből való felfüggesztését. Mint ismert, Johannis a választásokat követően megismételte a kampányban tett kijelentését, miszerint nem fog jogerősen elítélt politikust kormányalakítással megbízni, amivel kizárta, hogy Dragneából miniszterelnök legyen.
z 52 éves, közgazdász végzettségű Sevil Shhaideh a szociáldemokraták 2012-es kormányra kerülése után államtitkári tisztséget töltött be a regionális fejlesztési minisztériumban a Ponta-kabinet idején. Tavaly májusban éppen azt követően nevezték ki közigazgatási és regionális fejlesztési miniszternek, hogy Liviu Dragnea, a PSD akkori ügyvezető elnöke lemondott a tárca éléről. Dragnea akkor azért távozott a Ponta-kormányból, mert alapfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság a 2012-es, az akkori államfő leváltását célzó népszavazáson elkövetett választási csalás miatt. (Idén áprilisban Dragnea jogerősen két év felfüggesztetett kapott.)
A dobrudzsai muzulmán közösségből származó Sevil Shhaideh-ről egyébként már tavaly tudni lehetett, hogy Dragnea bizalmi embere, muzulmán rítusú esküvőjén a PSD elnöke, valamint a baloldali alakulat egyik volt területi erős embere, Nicuşor Constantinescu, a Konstanca Megyei Tanács egykori vezetője volt a tanú. A konstancai származású Sevil Shhaideh (aki tavaly a Cotroceni-palotában a Koránra tett kézzel tette le a miniszteri esküt) 1993 és 2007 között a Konstanca megyei önkormányzat informatikai osztályát vezette, majd 2012-es államtitkári kinevezéséig a megyei tervezési osztályt. Tavaly júliusban, miniszterré történt kinevezése után iratkozott be a PSD-be. Romániában most először töltheti be a miniszterelnöki tisztséget nő. Krónika (Kolozsvár)

Parlamenti támogatást biztosítana az RMDSZ a Shhaideh-kormánynak
„Szeretnénk stabil parlamenti többséget biztosítani a kormány számára, ezért megegyeztünk az RMDSZ-el arról, hogy a parlamentben támogatják a PSD-ALDE-kormányt” – fogalmazott Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök azon a sajtóeseményen, amelyen koalíciós pártok vezetői és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ellátták kézjegyükkel az együttműködési szerződést.
Az RMDSZ elnöke kifejtette, négy évre szóló, félévente felülvizsgálásra kerülő együttműködésről van szó. Hozzátette: az RMDSZ támogatja a PSD-ALDE miniszterelnök-jelöltjét, Sevil Shhaideh-et. „Azért szeretnénk látni a kormányprogramot is” – mondta Kelemen Hunor.
A dokumentum értelmében az RMDSZ támogatni fogja a kormány által javasolt törvénytervezeteket, az ezeket kezdeményező minisztériumok pedig előzőleg egyeztetnek a megállapodást aláíró pártok parlamenti csoportjaival a tervezetek - beleértve a költségvetési törvényt is - elfogadásához szükséges többség kialakítása érdekében. A megállapodás azt is előírja, hogy a PSD-ALDE koalíció és az RMDSZ kölcsönösen támogatják egymás tervezeteit, amennyiben előzőleg egyeztettek erről a parlamenti frakciók. A dokumentum arra is kitér, hogy előnyben részesítik a kormányprogram oktatással, egészségüggyel, illetve autópálya-építéssel kapcsolatos projektjeit, valamint a helyi közigazgatási alkalmazottak bérének emelését, az egységes bértörvény elfogadásával. Emellett hangsúlyt fektetnek a kommunista hatalom által elkobzott javak visszaszolgáltatási folyamatának hatékonyabbá tételére, valamint a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatát szabályozó törvények és a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek betartására - áll még a megállapodásban, amelynek betartását minden parlamenti ülésszak végén kiértékelik. 
Mint korábban írtuk, Kelemen Hunor „érdekesnek” nevezte a PSD-ALDE miniszterelnök-javaslatát. „Sevil Shhaideh asszony a fejlesztési minisztériumot is vezette, államtitkár is volt, kiismeri magát a közigazgatás terén, nincs okunk azt állítani, hogy ne lenne alkalmas erre a tisztségre” – nyilatkozta szerdán az RMDSZ elnöke. Hozzátette, az RMDSZ számára a PSD-ALDE javaslata „rendben van”, mert Sevil Shhaideh asszonynak nincs a szövetség szempontjából „kényelmetlen” politikai háttere. 
M. Á. Zs. maszol.ro

Sevil Shhaideh közgazdászt javasolja a PSD miniszterelnöknek 
Megállapodott az RMDSZ a PSD-vel és ALDE-val
Sevil Shhaideh 51 éves közgazdászt, volt regionális fejlesztési minisztert javasolta a miniszterelnöki tiszségre a választásokon győztes Szociáldemokrata Párt (PSD) az államfővel folytatott kormányalakítási konzultáció alkalmával.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke kifejtette: a választásokon szerzett több mint 45 százalékos támogatás nyomán „legitim” módon magának kérhette volna a posztot, de tekintettel arra, hogy ebben egy hatályos törvény és az államfő ellenkezése megakadályozza, olyan személyt jelölt, akinek a kormányzati tevékenységéért pártelnökként felelősséget tud vállalni.
Shhaideh fél évig vezette a fejlesztési tárcát
A romániai muzulmán közösségből származó Sevil Shhaideh 2015 májusától kezdődően fél évig vezette a fejlesztési tárcát a Ponta-kormányban, miután elődje, Liviu Dragnea lemondott a tárca éléről. Ezt megelőzően az Amerikai Egyesült Államokban is tanulmányokat folytató, a közigazgatási munkában meglehetősen tapasztalt Shhaideh államtitkári posztot töltött be a tárcánál, 2015-től a PSD tagja. Miniszteri kinevezése alkalmával Dragnea cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy násznagy lett volna munkatársa esküvőjén, mint mondta: a „muzulmánoknál nincs násznagy”, ő tanúként volt jelen az esküvőn.
Dragnea nem titkolta: alkotmányellenesnek tartja azt a törvényt, amely – priusza lévén – „egyelőre” megfosztja őt attól a lehetőségtől, hogy magának igényelje a miniszterelnöki posztot, ezzel is jelezve, ideiglenes megoldásnak tekinti bizalmi emberének várható miniszterelnöki kinevezését. Ezt azzal indokolta, nem háríthatja el magáról azt a hatalmas felelősséget, amelyet a választók bizalma jelent számára, ezért olyan jelöltet keresett, aki dolgozni, a PSD programját végrehajtani „megy a kormánypalotába”, nem azért, hogy személyes politikai ambícióit érvényesítse. Ha Klaus Johannis elfogadja a PSD javaslatát és őt bízza meg kormányalakítással, Sevil Shhaideh lesz Románia első női miniszterelnöke.
A PSD elnöke az ALDE társelnökeivel együtt jelent meg szerdán az elnöki hivatalban, ahova Klaus Johannis államfő kormányalakítási tárgyalásra hívta a pártokat, ezzel is jelezve, hogy Shhaideh a parlamenti mandátumok 54 százalékával rendelkező PSD–ALDE koalíció közös jelöltje.
Az államfő csütörtökön is folytatja az egyeztetéseket a pártok vezetőivel, és várhatóan csak azt követően jelenti be, hogy kit bíz meg kormányalakítással.  Első körben Johannis tegnap fogadta a hozzá közel álló, választásokon csúnyán leszerepelt liberális párti küldöttséget is, akikkel legtöbb tíz percet tárgyalt csupán, majd az RMDSZ képviselőivel – Kelemen Hunor elnökkel, Cseke Attila és Korodi Attila frakcióvezetőkkel – egyeztetett.
Kölcsönös támogatás a parlamentben
A miniszterelnök-jelölt személyének nyilvánosságra hozatala után az RMDSZ tegnap parlamenti együttműködésről szóló megállapodást kötött a kormányalakításra készülő szociálliberális koalíció pártjaival. A dokumentumot a parlamenti mandátumok 6,5 százalékával rendelkező RMDSZ részéről Kelemen Hunor szövetségi elnök, a PSD–ALDE koalíció részéről pedig a koalíciós pártok elnökei írták alá a parlamentben.
A megállapodás a felek – egymással egyeztetett – törvénytervezeteinek kölcsönös támogatásáról szól. Az RMDSZ vállalja, hogy támogatja a kormány törvénykezdeményezéseit, amelyekről a minisztériumoknak előzetesen konzultálniuk kell a megállapodást aláíró pártok parlamenti frakcióival, beleértve az állami költségvetés tervezetét is.
A felek prioritásként támogatják az oktatási és egészségügyi kezdeményezéseket, a kormányprogramba foglalt infrastruktúra-fejlesztések és autópálya-program megvalósulását, a közüzemi szolgáltatások decentralizációját, a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók bérének növelését, javítani szándékoznak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának jogi keretein – olvasható a szerdán aláírt megállapodásban.
A dokumentum aláírói leszögezik: a felek vállalják a nemzeti kisebbségek közigazgatási anyanyelvhasználatára, oktatására és jelképhasználatára vonatkozó törvényes előírások és a – Románia által aláírt – nemzetközi egyezményekből fakadó kötelezettségek betartásának biztosítását.
A megállapodás végrehajtása érdekében az RDMSZ képviselőházi és szenátusi frakcióvezetői hetente konzultálnak a koalíciós pártok frakcióvezetőivel, a felek pedig minden parlamenti ülésszak végén megvizsgálják, hol tart a vállalások teljesítése.
Ami a kormányfőjelölt személyét illeti, Kelemen Hunor úgy nyilatkozott: Sevil Shhaideh érdekes miniszterelnök-javaslat. „Sevil Shhaideh asszony egy ideig vezette a fejlesztési minisztériumot, korábban államtitkár volt, és nagyon jól ismeri a közigazgatást. Nincs miért azt mondjam, hogy nem lenne alkalmas a tisztségre” – jelentette ki a szövetség elnöke. Hozzátette: Sevil Shhaidehnek nincs olyan politikai múltja, ami „gondolkodóba ejtené” az RMDSZ-t.
Kovács Péter:  megpróbálunk partneri viszonyt kialakítani
„Mint a december 11-i parlamenti választások győztes pártjának, a PSD-nek és a vele kormánykoalícióban levő ALDE-nak jogában áll megnevezni a miniszterelnököt. Az RMDSZ ezt tudomásul veszi, és bárki is legyen az illető, megpróbálunk partneri viszont kialakítani. Most az államfőn van a sor, hogy elfogadja-e vagy sem az előterjesztést” – nyilatkozta a Szabadságnak Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Az RMDSZ és a kormánykoalíciós pártok között megkötendő alkalmi együttműködési megállapodásról a politikus annyit mondott: csakis parlamenti támogatásról tárgyaltak, és az RMDSZ nem kérte, a PSD pedig nem ajánlotta fel, hogy a szövetség kormányra kerüljön.
„Ezért egyértelmű, hogy a tárgyalások parlamenti támogatásról szólnak. Egyelőre csak annyit tudok mondani, idén minden bizonnyal aláírjuk a megállapodást, amelynek tárgyalásai előre haladott szakaszban vannak. Az RMDSZ az oktatási reformról, ezen belül a nemzeti kisebbségi oktatási kérdésekről és a gyermekek tehermentesítéséről tárgyalt, továbbá nemzetpolitikai céljainkról, azaz a nyelvhasználati küszöb 20 százalékról 10 százalékra való csökkentéséről, nemzeti szimbólumaink szabad használatáról és az erdélyi infrastruktúra, különösképpen az észak-erdélyi autópálya befejezéséről, valamint a családokat segítő politikákról” – összegzett Kovács Péter. 
 Szabadság (Kolozsvár)

A romániai titkosszolgálatokról (IV.)
Az előző részekben a Román Hírszerző Szolgálatról, valamint a Külügyi Hírszerző Szolgálat tevékenységéről beszéltünk.
Sorozatunk utolsó részében a fenti két legfontosabb titkosszolgálat mellett a még megemlített többi titkos tevékenységet folytató szolgálatot ismertetjük röviden.
A harmadik a kormányzati Őrző és Védő Szolgálat (Serviciul de Pază şi Protecţie – SPP). A törvényes rendelkezések értelmében az SPP olyan specializált állami katonai, nemzetbiztonsági szolgálat, amelynek feladata a román közméltóságok védelme, valamint azon külföldi közméltóságok és ezek családja biztonságának szavatolása, akik Románia területén szolgálatot teljesítenek. Ugyanakkor a szolgálat feladata az említett közméltóságok munkahelyének és lakásának biztosítása.
Az SPP tevékenységét az 1998. évi 191. sz. törvény szabályozza. Ennek értelmében a tevékenységét a már korábbi cikkeinkben említett Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács – CSAT – koordinálja és irányítja, illetve a parlament szakbizottságai felügyelik. A parlamenti szakbizottságoknak a szolgálat vezetői évente, vagy külön kérésre elszámolási és beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Tevékenységében a szolgálat a törvény szerint együttműködik a többi nemzetbiztonsági szolgálattal. Ez a rendelkezés amúgy minden romániai nemzetbiztonsági és/vagy titkosszolgálatra vonatkozik, ezért ezek nemzetbiztonsági rendszert alkotnak, amelyek munkáját a CSAT hangolja össze. Amennyiben romániai közméltóságok külföldön teljesítenek szolgálatot, az SPP természetesen együttműködik az illetékes külföldi nemzetbiztonsági szervekkel. 
Az SPP-t államtitkári rangú igazgató vezeti, akit a CSAT javaslatára Románia elnöke nevez ki. Ezt a funkciót jelenleg Lucian–Silvan Pahonţu generális tölti be. 
Az SPP fő tevékenységének végzése érdekében információt gyűjthet nyilvános vagy rejtett eszközökkel, ügyészi, valamint bírósági jóváhagyással. Az őrzése alá tartozó intézményekbe történő belépés jóváhagyásáról és engedélyezéséről is ez a szolgálat gondoskodik. Azon személyek körét, akik az SPP szolgálat védelmét kérhetik, a CSAT – a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács – állapítja meg. Érdekes törvénymódosítás, hogy 2016-tól – igaz, a CSAT előzetes jóváhagyásával – politikai pártelnökök is kérhetik az SPP védelmét. Sőt, nemcsak jelenlegi, hanem volt közméltóságok is kérhetik a védelmét, igaz, nem korlátlanul.
Egy másik speciális nemzetbiztonségi szolgálat a Speciális Távközlési Szolgálat (Serviciul de Telecomunicaţii Speciale – STS). Az STS az a specializált katonai nemzetbiztonsági szolgálat, amely a közintézmények, valamint más, törvény által nevesített intézmények telekommunikációs hálózatát biztosítja. Első hallásra fölöslegesnek tűnik egy ilyen intézmény, viszont ha arra gondolunk, hogy például a rendőrség kommunikációs hálózata nem lenne normális és biztonságos, ha azonos lenne a rendes polgári telekommunikációs hálózattal, világossá válik, hogy szükség van rá. Az utóbbi években a helyhatósági, a parlamenti választásoknál biztosította az STS a telekommunikáció biztonságát. Az STS biztosítja a parlament, az elnöki hivatal, a kormány, a nemzetvédelmi, állambiztonsági és közrendi feladatokat ellátó intézmények, a központi és területi közigazgatási hivatalok, bíróságok, ügyészségek, a Legfelsőbb Magiszteri Tanács, a Számvevőszék, az Alkotmánybíróság és más országos jelentőségű intézmények biztonságos és bizalmas kommunikációs hálózatát.
A Honvédelmi Hírszerző Igazgatóság (Direcţia generală de informaţii a Apărării – DGIA) egy másik titkosszolgálat, tulajdonképpen katonai hírszerzési és kémelhárítási tevékenységet végez. Fontos szerepe van a katonai jellegű és a NATO-ra vonatkozó információk titkosításában. Tevékenységét a célnak megfelelően nyilvánosan vagy titkos műveletek révén végzi. Alárendeltségében, főleg a terrorizmussal kapcsolatos műveletek esetén, akár harci egységek is lehetnek. Jelenlegi vezetője Marian Hăpău generális.
A rendőrségnek is van egy különleges ügyosztálya a DOS (Direcţia de Operaţiuni Speciale). Ennek az ügyosztálynak a jelentősége nagyon megnőtt az Alkotmánybíróság februári határozata értelmében, amely szerint a büntetőügyekben elrendelt lehallgatásokat és megfigyeléseket csak a rendőrség speciális szervei végezhetik, a többi szolgálat – például a SRI – erre nem jogosult. A DOS-nak a központi bukaresti egységen kívül 14 regionális kirendeltsége van, mindegyik táblabíróság ítélkezési illetékessége szerint.
Nemzetbiztonsági szervnek minősül a nagyon misztikus névre hallgató Államtitkok Nemzeti Hivatala (Oficiul Registrului Naţional al Informaţiilor Secrete de Stat – ORNISS). Ennek feladata az államtitoknak minősülő információkkal kapcsolatos engedélyezések, rendszerezések és nyilvántartások kezelése. Ennek érdekében az ORNISS listát készít az államtitoknak minősülő információkról, műveleti eljárásokat határoz meg ezekkel kapcsolatosan, nemzetbiztonsángi tanúsítványokat bocsát ki azok számára, akik államtitoknak minősülő információkhoz kérnek hozzáférési jogot (pl. kutatók, tudósok stb.), meghatározza a konkrét technikai, biztonsági követelményeket az államtitoknak minősülő információk tárolásával kapcsolatosan. 
A sorban az utolsó a Belső Védelmi és Információs Osztály (Departamentul General de Informaţii şi Protecţie Internă – DIPI). Amint már említettük, a működését és vezetőit ért és a Gabriel Oprea volt belügyminiszterhez is kötődő botrányok miatt ez év októberében és novemberében a Ciolos-kormány radikálisan átalakította, új elnevezése: Belső Védelmi Egység, átszervezése pedig jelenleg is folyamatban van. Ez az osztály a régi „2 és egynegyed” (0215) katonai egység átgyúrt utódja, amelynek a forradalom utáni tevékenységét is számos bírálat és vád érte (mint például a bányászjárás, a márciusi események megszervezésében vállalt szerep, törvénytelen megfigyelések és lehallgatások, politikusok és újságírók megfigyelése, a Román Hírszerző Szolgálat feladatainak átfedése), ezért 1998-ban meg is szüntették a „2 és 1/4” osztályt átszervezve más egységekké. Ha nagyon egyszerűen szeretnék fogalmazni, akkor a DGIPI tulajdonképpen a rendőrség rendőrsége és a belügyminisztériumon belüli törvényesség őre, elsődleges feladata pedig a korrupció megakadályozása.
Gogolák H. Csongor ügyvéd Népújság (Marosvásárhely)

Sorin Grindeanu volt távközlési minisztert jelölték kormányfőnek
Sorin Grindeanu volt távközlési minisztert jelölte miniszterelnöknek a PSD-ALDE szociálliberális parlamenti többség szerdán, miután Klaus Johannis államfő előző nap elutasította első javaslatukat, Sevil Shhaideh volt regionális minisztert.
A bánsági Karánsebesen született Grindeanu 43 éves, a temesvári tudományegyetem matematika szakán szerzett informatikusi oklevelet, korábban Temesvár alpolgármestere volt, jelenleg pedig a Temes megyei önkormányzat elnöke. 2014 decemberétől a Ponta-kormány 2015. novemberi lemondásáig vezette a bukaresti távközlési tárcát.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szerint – korábbi fogadkozásai ellenére – azért javasol a koalíció második és „utolsó" miniszterelnök-jelöltet, mert az országnak stabilitásra van szüksége, és el akarják kerülni a politikai válságot.
A PSD elnöke a koalíciós pártvezetők közös sajtóértekezletén elmondta: semmilyen hivatalos indoklást nem kapott az államfőtől, miért utasította el Shhaidehet, aki – állítása szerint – már halálos fenyegetéseket is kapott, miután a sajtó „sárba taposta" hírnevét. A román jobboldali médiában általánossá vált az a feltételezés, hogy a muzulmán kisebbséghez tartozó Shhaideh jelölését a szíriai származású férjével kapcsolatos nemzetbiztonsági aggályok miatt utasította el az államfő.
„Sorin Grindeanu tudomásom szerint nem Hezbollah-ügynök, nem Hamász-ügynök, de persze még kideríthetik róla, hogy a KGB-nek dolgozott, vagy megölt valakit" – ironizált Dragnea, arra utalva, hogy véleménye szerint a párt első miniszterelnök-jelöltjét is alaptalanul gyanúsították meg.
Calin Popescu Tariceanu, a liberális ALDE társelnöke szerint ha Iohannis a koalíció második javaslatát is elutasítja, akkor bebizonyosodik, hogy minden áron meg akarja akadályozni egy szociálliberális kormány beiktatását, ami az egyértelmű választói akarat semmibe vételét jelentené. Ez már nyilvánvaló alkotmánysértés lenne, és elkerülhetetlenné válna, hogy a parlamenti többség felfüggessze az államfőt hivatalából – figyelmeztetett Tariceanu.
A sajtóértekezleten a PSD-ALDE koalíció vezetői ismét szóba hozták, hogy a miniszterelnöki tisztség valójában Dragneát illetné meg, aki azért nem kérhette magának a posztot, mert priusza van. Dragnea korábbi nyilatkozataiból egyértelművé vált, hogy pártvezetőként ellenőrzése alatt akarja tartani a kormányt, mondván, hogy a választók az általa megjelenített PSD-programnak szavaztak bizalmat, és az ő politikai felelőssége, hogy azt be is tartassa.
Arra a kérdésre, hogy Grindeanu kormányfői megbízatása esetén „alárendeltje" lesz-e Dragneának, maga a jelölt „igennel" válaszolt, hozzátéve magyarázatként, hogy „Dragnea a PSD elnöke".
Liviu Dragnea nem tartotta valószínűnek, hogy Romániában még idén beiktathatják az új kormányt, mert ha erre sort is keríthetnének péntekig, az új kabinetnek már nem lenne alkalma idén döntéseket is hozni. MTI
Erdély.ma

Sorin Grindeanu kormányalakítási megbízatást kapott az államfőtől
Klaus Johannis államfő pénteken délelőtt aláírta azt az elnöki rendeletet, amellyel kormányalakítási megbízatást adott az ALDE szociálliberális koalíció miniszterelnök-jelöltjének. Sorin Grindeanunak tíz napon belül kell a parlament elé járulnia, hogy bizalmi szavazást kérjen a miniszteri névsorra és a kormányprogramra. Cikkünk frissül.
Sorin Grindeanui a PSD-ALDE-koalíció második jelöltje a miniszterenöki tisztségre, az elsőt, Sevil Shhaidehet az államfő visszautasította.
A 43 éves politikus 1996 óta tagja a Szociáldemokrata Pártnak, eddigi legmagasabb tisztségét a Ponta-kabinetben foglalta el távközlési miniszterként. 2008-2016 között Temes megyei szenátor volt, idén nyáron lemondott felsőházi mandátumáról, ugyanis a PSD színeiben megválasztották a Temes megyei tanács elnökének. 
1973 december 5-én született Karánsebesen. 1992-ben érettségizett a helyi Traian Doda líceumban, majd 1997-ben matematika szakon diplomázott le a temesvári Nyugati Egyetemen. Az egyetemen rövid ideig asszisztensi állást töltött be, majd 2001 novembere és 2004 januárja között a Temes megyei Ifjúsági és Sportigazgatóság igazgatója volt. Nős és két gyerek apja.
Sorin Grindeanu egy ház és három telek tulajdonosa, és több mint 44.000 euró hitele van. Vagyonnyilatkozata szerint Grindeanu feleségével együtt egy gyüregi lakóház tulajdonosa, és együtt vásároltak még egy 500 és egy 300 négyzetméteres belterületet. Felesége Karátsonyifalván örökölt egy csaknem háromhektáros mezőgazdasági területet. 
A vagyonnyilatkozat szerint 2016-ban Sorin Grindeanu eladott egy 30 000 eurós tömbházlakást. 83 500 lejjel és 20 000 euróval meghitelezte a DuoFarm nevű céget, amelynél felesége vezető gyógyszerész beosztásban dolgozik. A Grindeanu család Nicolae Grindeanutól 10 000 euró adományt kapott.  2007-ben egy több mint 44.000 eurós hitelt vett fel, amelynek futamideje 2035-ig tart. 
Az elmúlt évben Sorin Grindeanu miniszterként 86 228 lejt kapott fizetésként, 7 610 lejt képviselői illetékként. Felesége 5 300 lejt keresett vezető gyógyszerészként és 33. 000 lejt kapott bérként egy albérletbe adott tömbházlakásért.A jelölt önéletrajzát itt böngészheti. 
Az RMDSZ "elviekben" támogatja
Az RMDSZ „elviekben” bizalmat szavaz a parlamentben Sorin Grindeanu kabinetjének, de előbb ismerni szeretné a kormányprogramot és miniszterek listáját – jelentette ki pénteken az Agerpresnek Kelemen Hunor. A szövetségi elnök elmondta, egyelőre nem lát okot arra, hogy az RMDSZ ne támogassa Sorin Grindeanu kormányát. Közlése szerint a kinevezett miniszterelnök személyét nem kifogásolják. „Temesvári, bánsági kollégáink szerint megérdemli a támogatásunkat, a szavazatunkat” – fogalmazott a politikus.
Băsescu: saját életét nehezítette meg Johannis
Hibásnak tartja utódja lépését Traian Băsescu volt államfő, aki azt rója fel Klaus Johannisnak, hogy nem személyesen jelentette be Sorin Grindeanu megbízatását a kormányalakítással.  
„Hibázott, elnök úr! A miniszterelnök kinevezését nem lehet letudni egy egyszerű közleménnyel” – írja Facebook-bejegyzésében Traian Băsescu. Hozzátette: ha már úgy döntött, hogy elfogadja a PSD-jelöltjét, akkor a „románok és az államhatalmak közötti viszony iránti tiszteletből  ezt a rendkívül fontos bejelentést személyesen kellett volna megtennie a Cotroceni-palotából”. Szerinte a jelöltnek, Sorin Grindeanunak is ott kellett volna lennie ez alkalomból.
Raluca Turcan látni akarja a kormány névsorát
A Szociáldemokrata Párt elsődleges felelőssége jelen pillanatban az, hogy olyan miniszterjelöltekkel álljon elő, akik a köz, nem pedig Liviu Dragnea személyes érdekeit szolgálják majd - véli a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke, Raluca Turcan. 
„A miniszterjelöltek listájának közzétételekor kiderül, mennyire autonóm és jóhiszemű a kormányfőjelölt. Nagy érdeklődéssel várjuk ezt a listát. Remélem, olyan személyek szerepelnek majd rajta, akiknek tevékenysége ismert, és nem ad okot a gyanakvásra" - hangsúlyozta az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatában Raluca Turcan. 
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavazza meg a Sorin Grindeanu vezette kormány beiktatását - jelentette be az USR elnöke, Nicuşor Dan.
Az USR nem szavaz bizalmat Grindeanunak
"Az USR a kormány beiktatása ellen szavaz, még akkor is, ha Sorin Grindeanu áll a kabinet élén. Tiszteletben tartjuk a választópolgárok szavazatát, de annak alapján, amit nap mint nap láthatunk a parlamentben, nem hiszünk abban, hogy a PSD megváltozott. A kormányt ugyanúgy Liviu Dragnea fogja vezetni, de nem a kormánypalotából, hanem a Kiseleff úti pártszékházból" - írja Facebook-oldalán Nicuşor Dan.
Az USR elnöke hozzáteszi, az alakulat támogatni fogja a kormány által javasolt és általuk jóknak tartott projekteket, az "ártalmasnak" vélt tervezetek ellen azonban minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni fognak. maszol.ro

Iliescuról és más gyilkosokról
Ion Iliescu és bűnöző bandája elindult a börtön felé. Utolérik őket az 1990. június 13–15-i bányászjárás szörnyűségei. A forradalom gyilkosságai is egyre közelebb kerülnek, lépésről-lépésre…
Az 1989. decemberi genocídium elkövetői közül sokan részt vettek az 1990. júniusi mészárlásban is: Ion Iliescu, Petre Roman, Virgil Măgureanu, Gelu Voican Voiculescu, Cico Dumitrescu, Cazimir Ionescu. És csak azokat említettem, akik még mindig élnek. Mert különben szóba hoztam volna Sergiu Nicolaescut, Silviu Brucant, Dan Iosifot, Nicolae Militaru, Victor Atanasie Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat is.
Augustin Lazăr főügyész bejelentette: hamarosan lezárják a bányászjárás ügyét,a katonai ügyészek pedig legfeljebb két hónapon belül határozatot hoznak.
A Katonai Ügyészség éppen karácsony előtt jelentette be több személy vád alá helyezését, akikről eddig azt hittük, hogy örökre szóló mentelmi joggal rendelkeznek. A vád: emberiesség elleni bűncselekmények.
Az ügyészek szerint a vádlottak a június 11–15-e időszakban „általános és szisztematikus támadást döntöttek el, szerveztek meg és koordináltak a polgári lakosság, nevezetesen a bukaresti Egyetem (Universităţii) téren tüntetők, valamint Bukarest municípium lakossága ellen”.
Ebben az ügyben a vádlottak listáján szerepel még Miron Cozma (a Zsil-völgyi bányászok volt vezetője), Adrian Sârbu (a Roman-kormány volt államtitkára), Nicolae S. Dumitru (a volt FSN – Nemzeti Megmentési Front – egyik vezetője), Corneliu Diamandescu tábornok (a Román Rendőrség volt vezetője), Mugurel Florescu tábornok (a Katonai Ügyészség volt vezetője).
Meglepő egyes vádlottak – Ion Iliescu, Petre Roman és Gelu Voican Voiculescu – gőgös, hazug, diverzionista reakciója. 1990-ben ők voltak a végrehajtó hatalom első három embere:
az ország elnöke, a miniszterelnök és a kormányfő-helyettes.
Ion Iliescu: „Nem ez az első alkalom, hogy előrángatják ezeket a dolgokat. Miféle bizonyítékok? Ez egy 1990-ben történt ügy, túlléptünk rajta, egymást követők a különböző színezetű kormányok. Tudom, hogy miért nyitják meg újra a vitát, mert ez egy 27 évvel ezelőtti történet, de ez van… Egyetlen időszakból sincs semmi, amiért hibásnak kellene éreznem magam!”.
Mivel úgy tűnik, hogy Ion Iliescu amnéziában szenved, eszébe juttatjuk, hogy miként bujtogatta a bányászokat 1990. június 14-e hajnalán a Victoria-palota erkélyéről: „Kedves bányászok, köszönöm azt a munkásszolidaritási választ, mellyel ezúttal is reagáltak a felhívásunkra. A bányászok küldöttsége, Cozma úrral az élen, az Egyetem tér felé veszi majd az irányt, mert azt szeretnénk, ha önök foglalnák vissza. Mint látták, ezúttal igazán fasiszta elemekkel van dolgunk. Uszított, sok esetben bekábítószerezett elemek szervezett csoportjaival.”
Petre Roman a történelem másik csalója. Csak egy kis szemrehányása van Iliescu számára: egy „szerencsétlen kifejezés”, melyet állítólag az 1990. június 14-i beszédében használt.
Amúgy minden rendben volt: a gyilkosságok is, az erőszakos cselekmények is, a rombolások is…
A kóros hazudozó és cinikus gazember Petre Roman újra bebizonyította, hogy semmivel sem jobb apjánál, Valter Romannál (Erno Neulander), Sztálin és a Szovjetunió elkötelezett komminternistájánál.
Petre Roman: „Ion Iliescu használt egy szerencsétlen kifejezést: «Menjenek és ültessenek virágokat az Egyetem téren!». Ez nem volt helyes. Az lett volna jobb, ha azt mondják a bányászoknak, amit mindnyájan gondoltunk: «Testvérek, nem kellett volna idejönnötök. Semmi sem veszélyezteti a demokráciát»”.
Micsoda semmibe vétele a történelmi igazságnak! Lehet, hogy Roman és a többi vádlott „mind úgy gondolta”, hogy a bányászoknak nem volt miért Bukarestbe jönniük, hogy semmi sem veszélyeztette a demokráciát, de pont az ellenkezőjét tették:
felbujtották a bányászokat, hogy Bukarestbe jöjjenek, elhitetve velük, hogy nagy veszélyben van a demokrácia.
A diverzionista Gelu Voican Voiculescu diverziónak tartja, hogy az ügyészek vád alá helyezték. „Ez egy megrendelt diverzió, mellyel ki akarják juttatni Iohannis elnököt a zsákutcából, a közvélemény figyelmét pedig el akarják terelni a miniszterelnöki jelölt kiválasztásáról. Karácsony előtt gyorsan előkapták, hogy bejelentik a vád alá helyezésünket. Ez botrányos módja az igazságszolgáltatás pillanatnyi érdekek szerinti felhasználásának”.
Ezek az alakok ilyenfajta hazugságokkal mérgeztek minket 27 éven keresztül. Alig várom, hogy az igazságszolgáltatás megszólaljon! Hogy a vádlottak padján lássuk őket vergődni, mint Bobu, Postelnicu és Manea Mănescu 1990-ben!
Grigore Cartianu
foter.ro/cikk

Beiktatták a kormányt
Bizalmat szavazott tegnap este a parlament a Sorin Grindeanu vezette kormánynak. A szociáldemokrata, liberális-demokrata koalíció nyomán összeállt kabinetet jelentős többséggel szavazta meg a törvényhozás két háza. A három ellenzéki román alakulat a kormány ellen voksolt, míg az RMDSZ, valamint a többi nemzeti kisebbség képviselői támogatták. A kormánytagok este le is tették a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt, aki több erős megjegyzéssel fejezte ki elvárásait irányukba, illetve Liviu Dragnea pártelnököt a kormányprogram egyedüli alapos ismerőjeként megkérte, tudását ossza meg a kabinet tagjaival is.
A kabinetnek legkevesebb 232 honatyának kellett bizalmat szavaznia ahhoz, hogy beiktassák, ehhez képest 295 törvényhozó voksolt igennel, 133-an pedig ellenezték. Az összes, 463 honatya közül 433-an voltak jelen a parlament két házának együttes ülésén, 429-en szavaztak, egy voksot érvénytelenítettek. A felelősség, a szerénység és a románok iránti tisztelet elve alapján fogja vezetni kormányát – nyilatkozta Sorin Grindeanu a szavazást követően.A miniszterelnök a szavazást megelőző felszólalásában egyebek mellett leszögezte, hogy semmi rendkívülit, semmi elérhetetlent nem javasol, csak egy „normális Romániát”, amelynek polgárai ugyanolyan jogokkal és lehetőségekkel rendelkeznek, mint az Európai Unió más tagállamainak lakói, mandátuma során pedig olyan országgá szeretné tenni Romániát, ahonnan nem vándorolnak el a fiatalok. Meglátása szerint a normalitás első jele az lenne, hogy a megválasztott politikusok betartják kampányban tett ígéreteiket, gyakorlatba ültetik azokat az intézkedéseket, amelyekkel elnyerték a választópolgárok voksait. Hozzátette: az ő értelmezésében az a normális ország, amelyben nem kell sorban állniuk az embereknek azért, hogy befizethessék adóikat, amely megfelelő körülményeket biztosít a gyermekneveléshez, amelynek jól fejlett egészségügyi rendszere van, autópályákkal rendelkezik, és amelyben a kormány arra törekszik, hogy nagyobb béreket biztosítson állampolgárainak. „Egy normális országban a kormány célja az állampolgárok jólétének biztosítása. Természetesen szükség van a külföldi befektetésekre is, de elsősorban azért, hogy jól fizető állásokat kínáljanak az embereknek. Ez nem lehet cél, csak eszköz a jólét biztosítása érdekében. Ebből a megfontolásból kormányprogramunk gazdasági nézőpontváltást javasol a külföldi befektetésekkel kapcsolatban” – mutatott rá. Ami az ellenzékkel való viszonyt illeti, a kormányfő kijelentette: civilizált és az építő jellegű párbeszéden alapuló kapcsolatot szeretne kialakítani az alakulatokkal (miután egy évtizeden keresztül a gyűlölködés uralta a romániai politikai életet).
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke szerint a Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége koalíció elszánta magát, hogy a kormányprogramot ne 20, 30, vagy 65 százalékban, hanem teljes egészében megvalósítsa. Cáfolta, hogy a kormány döntései az SZDP székházában fognak születni.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint Románia bizalmi válságban van: a hatóságok bűnöst látnak a polgárokban, a többség veszélyt lát a nemzeti kisebbségekben. A parlamentnek vissza kell nyernie tekintélyét, az emberek bizalmát, politikai döntéshozó szerepét, a nemzetbiztonsági intézmények feletti ellenőrzését. Kelemen elismételte: az RMDSZ támogatásával nem biankó csekket ad a Grindeanu-kormánynak, hanem azt ígéri, hogy partnere lesz a munkahelyteremtésben, családvédelmi kezdeményezéseiben, infrastruktúra-fejlesztésben. Kelemen Hunor az etnikumközi kapcsolatok normalizálását, a kisebbségvédelmi rendelkezések és nemzetközi egyezmények betartását, az ingatlan-visszaszolgáltatás újraindítását, a döntések és erőforrások valós decentralizációját sürgette.
Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) ideiglenes elnöke szerint a Grindeanu-kabinet nem Románia, hanem egy önkényes pártvezér személyes kormánya. Az ellenzéki politikus szerint Dragnea azáltal, hogy bizalmasait tette meg minisztereknek, feudális rendszert vezetett be Romániában. Úgy vélekedett: az SZDP teljesíthetetlen ígéretekkel nyert választásokat, majd bizalmukkal visszaélve valójában arra használja hatalmát, hogy közkegyelmet eszközöljön ki korrupt politikusai számára. „A Népi Mozgalom Pártja (NMP) nem szavaz bizalmat ennek a kormánynak, mert nincs személyisége, a kormányprogram pedig nem több egy populista szövegnél” – nyilatkozta Valeriu Steriu, az alakulat ügyvezető elnöke. Steriu szerint a programon már négy hónap múlva javítani kell, mivel homályos célkitűzéseket és határidőket tartalmaz, és „még a Ponta programjánál is populistább”. „A volt szocialista kormányok mintájára most ismét az következik, hogy a közérdeket, a közhivatalokat és a közigazgatást alárendelik a pártérdekeknek” – jelentette ki Nicuşor Dan pártelnök, aki szerint a kormányprogram egy „csődtömeg”. Nicuşor Dan kritikával illette a kormány egyes tagjait, elsősorban az ifjúsági és sport, a munkaügyi, az a víz- és erdőgazdálkodási, az egészségügyi, az igazságügyi és a külügyi tárcák várományosait.
A miniszterek tegnap este tették le a hivatali esküt Klaus Iohannis államfő előtt, aki egyebek mellett arra figyelmeztette őket, hogy „bonyolult, a kampányban tett ígéreteket kell gyakorlatba ültetniük”. Iohannis reményét fejezte ki, hogy a kabinet megtartja az ország eddigi euró-atlanti irányvonalát, illetve megőrzi az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot, illetve úgy valósítja meg meghirdetett programját, hogy az összes bér- és nyugdíjemelés, illetve adócsökkentés mellett az eddigi modell értékű gazdasági növekedés továbbra is fenntartható legyen. Iohannis hozzátette: ő és a választópolgárok is elvárják, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekben a kormány kellő körültekintéssel járjon el. Az államfő Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnöknek, a képviselőház elnökéhez is szólt, kijelentve: a televízióból értesült arról, hogy ő az egyetlen, aki elejétől végéig ismeri a kormányprogramot, ezért megkéri, „tanítsa meg azt nekik is (a kabinet tagjainak)”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ki kicsoda a Grindeanu–Dragnea-kormányban? (1.)
Összeállt Sorin Grindeanu kormánya. A kijelölt miniszterelnök kabinetje a kormányfővel együtt 27 miniszterből áll, ez öttel több, mint a Cioloș-kormány tárcavezetőinek száma. A Călin Popescu Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége négy miniszteri tárcát kapott. Nagy túlélők, titkos befutók, milliomosok és luxusnyugdíj-élharcosok népesítik be Sorin Grindeanu szerdán frissen felkent kabinetjét. Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke már Grindeanu nevesítésekor kimondta, és a kormánynévsor is azt tükrözi: számára a lojalitás volt a legfontosabb szempont a miniszterek kiválasztásakor.
Távközlési miniszterből kormányfő
A miniszterelnök, Sorin Grindeanu 43 éves, karánsebesi születésű, matematikus-informatikus. Korábban (2014. december és 2015. november között) távközlési miniszter volt az utolsó Ponta-kormányban. 2004 és 2008 között önkormányzati képviselő Temesváron, 2008 és 2012 között Temesvár alpolgármestere, 2012-től az SZDP parlamenti képviselője. 2016 nyara óta a Temes megyei tanács elnöke, húsz éve tagja az SZDP-nek. Sorin Grindeanunak a Temesvár közvetlen szomszédságában lévő Gyüregen van egy telke 2005 óta, 2007-ben épített rá egy 200 négyzetméteres házat. Ezenkívül a Bánlakhoz tartozó Karátsonyifalván örökölt egy közel háromhektáros telket, illetve Temesváron 2011-ben vásárolt egy 270 négyzetméterest. 49 négyzetméteres lakását tavaly adta el 30 ezer euróért. 2009 óta van a birtokában egy Linhai márkájú quad, autója nincs. A deBanat.ro portál szerint legutóbb karácsony előtt nyilatkozta, hogy semmiféle miniszteri tisztségért nem hajlandó feladni a megyei tanács vezetését.A tökéletes helyettes: Sevil Shhaideh
Sevil Shhaideh neve akkor robbant be a köztudatba, amikor két hete Liviu Dragnea őt nevesítette a miniszterelnöki posztra. Klaus Iohannis államfő azonban úgy döntött, nem nevezi ki. 1987-ben végzett a bukaresti közgáz Gazdasági és Kibernetikai Tervezés karán, 1991-ig programozó volt egy mezőgazdaságot gépesítő konstancai cégnél. 1991-ben váltott át a közigazgatás területére: a megyei tanács munkaügyi igazgatóságán menedzselte az informatikai rendszereket 1993-ig, 2007-ig a teljes megyei tanácsban igazgatta a területet, 2007-ben pedig átnyergelt a tanács uniós pályázatokat kezelő igazgatóságához. Ő irányította a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének munkáját, a Mediafax szerint pedig fő tevékenysége a helyi közigazgatás működését szabályozó törvények módosításának előkészítése volt. 2012-ben  Liviu Dragnea, a regionális fejlesztések frissen kinevezett minisztere felhívta Bukarestbe államtitkárnak. 2015-ben beugrott egyenesen Dragnea helyére a bársonyszékbe, aki azért volt kénytelen lemondani miniszteri tisztségéről, mert jogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték választási csalás miatt. Tökéletes helyettese olyan jól összenőtt a minisztériummal, hogy nem távozott a Ponta-kormány 2015 végi bukásakor, azóta is miniszteri tanácsadóként segíti Vasile Dîncu tárcavezető munkáját a technokrata kormányban. Vagyonbevallása szerint 1994-ben vásárolt egy 47 négyzetméteres lakást Konstancán, férjének pedig három ingatlana van Szíriában.
Daniel Constantin, aki mindig talpra esik
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (LDSZ) színeiben miniszterelnök-helyettesi posztot, illetve a környezetvédelmi tárcát megszerző Daniel Constantin 38 éves. Politikai karrierjét Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt (KP) alapítójának köszönheti, 2006-ban lépett be a pártba, s mentorához köti majd 300 ezer eurós tartozás is.  2011-től a KP és az NLP által alakított  szövetséget vezeti Crin Antonescuval közösen, majd a Szociálliberális Unió (SZLU) vezetőségi tagja. Végzettsége szerint mérnök, többek között Skóciában és Írországban szerzett képesítést. 2003-ban tanácsadóként alkalmazta a mezőgazdasági minisztérium európai integrációs államtitkársága. A Ponta-kormány idején mezőgazdasági miniszter. Ahogy karrierjének ívéből is kitűnik, mindig ott van, ahol a párt szakad. Állítólag a mostani választások után átigazolt volna az LDSZ-ből a liberálisokhoz, mert elégedetlen volt a Călin Popescu Tăriceanu által kialkudott pozíciókkal. Úgy tűnik, egy miniszterelnök-helyettesi tisztséggel sikerült maradásra bírni.Shhaideh jobb keze: Mihaela Toader
Az európai forrásokért felelős tárca nélküli miniszter, Mihaela Toader korábban is vezető pozícióban volt a minisztériumnál. Gyakorlatilag Sevil Shhaideh beosztottja lesz, és a régiófejlesztési minisztériumnál fog tevékenykedni. Ennek rendelik alá ugyanis az európai forrásokért felelős tárcát. 2013 márciusában, Eugen Teodorovici mandátuma idején került a minisztériumhoz. Az utóbbi időben gyermeknevelési szabadságon volt. Mihaela Toader jogot végzett a Nicolae Titulescu magánegyetemen, majd mesteri képzésen vett részt az európai tanulmányok szakon.
Teodor Meleșcanu, a nagy túlélő
Karrierdiplomataként a forradalom előtt és után is mélyen be volt ágyazva a Dâmbovița-parti politikába, és közel állt a titkosszolgálatokhoz, az egyiket még vezette is. Töretlen politikai karrierje töredékmandátumokon, törpepártokon és kamikaze vállalásokon át ívelt az utóbbi évtizedben. Legrövidebb megbízatását botrányok közepette vette át és adta vissza: mindössze nyolc napig volt külügyminiszter Victor Ponta kormányában. Furcsa volt az is, hogy 2014 szeptemberében lemondott a külföldi hírszerző szolgálat vezetéséről, amelyet 2012 februárjában vett át, csak azért, hogy eleve vesztesként induljon az államelnök-választáson.Diplomatakarrierje 25 éves korában, 1966-ban indult, 1992-ben nagykövetté nevezték ki, ugyanazon év novemberében pedig külügyminiszterré Nicolae Văcăroiu kormányában. Ezután háromszor választották meg szenátorrá mindig más párt színeiben: 1996-ben a Szociáldemokrata Párt, 2000-ben a D.A. Szövetség, 2008-ban az NLP listáin indult. Másfél évig, 2007 áprilisa és 2008 decembere között a Tăriceanu-kabinet védelmi minisztere, 2008. január 15. és február 29. között ideiglenes igazságügyi minisztere volt.Ion Mihai Pacepa, a Securitate Amerikába szökött tisztje szerint Meleșcanu azok közé a titkos szekus tisztek közé tartozott, akik a forradalom után átvették a belföldi (SRI) és a külföldi (SIE) hírszerzés, valamint a külügy irányítását, és megtartották Ceaușescu nagyköveteinek 80 százalékát.Akit csak majdnem vittek el: Alexandru Petrescu
A gazdasági minisztérium élére javasolt Alexandru Petrescu 2014 júniusától egy olyan időszakban igazgatta a Román Postát, amikor a legnagyobb román munkáltatók egyikének számító állami vállalat berkeiben az egyik legnagyobb korrupciós botrány érlelődött. A távközlési minisztérium tavaly augusztusban jelentette az Országos Korrupcióellenes Ügyészségnél, hogy rendellenességeket találtak néhány közbeszerzési eljárás kapcsán. Szintén az ő vezetése alatt büntette meg a versenytanács 7,4 millió euróra a postát, amiért megsértette a versenyszabályokat. Ennek ellenére Petrescu bruttó 135 418 lejt vett fel jutalomként. Alexandru Petrescu egyébként egyszerre román és brit állampolgár. Gazdaságot tanult a University of Wales-en, majd Londonban a bankszektorban töltött be vezető pozíciót.Iliescu embere a kulturális tárca élén
A 40 éves, megrögzötten baloldali Ioan Vulpescu ortodox teológiát végzett, majd filozófiából doktorált. 2004-től Ion Iliescu volt államfő kulturális tanácsadója. A Ponta-kormány idején – 2014 decembere és 2015 novembere között – már vezette a kulturális tárcát. 2012 és 2016 között parlamenti képviselő. Azt megelőzően különböző kulturális intézményekben és testületekben vállalt szerepet. Minisztersége idején politikai ellenfelei lemondását követelték, mert nem juttatott elegendő pénzt a kulturális intézmények fenntartására és az országos jelentőségű fesztiválok megszervezésére, és nem szentelt kellő figyelmet a nemzeti kisebbségek kulturális értékeinek megőrzésére. A neki szánt tárca nevét most kibővítik a nemzeti identitás védelmével is.
Hrebenciuc jó barátja kapja az oktatási tárcát
Az oktatási tárca élére javasolt Pavel Năstase az oktatási rendszer egyik legjobban fizetett vezetője. A 65 éves Năstasénak a vagyonbevallása szerint három ingatlanja, két telke, egy Audi típusú gépkocsija, 1,5 millió leje, 135 ezer eurója és 35 ezer dollárja van, mindezt állami fizetésekből és EU-s alapokból sikerült összehoznia. Korábban a bukaresti gazdasági egyetem rektora volt, jelenleg a felsőoktatási intézmény szenátusának elnöke. A több korrupciós ügyben is gyanúsított Viorel Hrebenciuc egyik régi barátja, akinek fiát úgy juttatta katedrához az általa vezetett egyetemen, hogy a férfinak (mármint Hrebenciuc fiának) korrupciós ügyeit még tárgyalta a bíróság. Egyébként ügyviteli informatikát tanít az egyetemen, melyen ő maga is végzett. 1968-ban doktorált gazdasági informatikából. 
Ana Birchall, a milliomos szuperjogász
Ana Birchall 1973-ban született a Prahova megyei Mizilben. Jogot végzett, majd a Yale Egyetemen doktorált pénzügyi jogból és csődeljárásból, és a Wall Street egyik ügyvédi irodájában dolgozott. 2003-ban tért vissza Romániába, 2005 óta a bukaresti SZDP tagja, a párt progresszista fórumának vezetője, jelenlegfőtitkárhelyettese. Ügyvédként és egyetemi tanárként is dolgozik, a Dimitrie Cantemir Egyetem oktatója.
Rövid ideig Mircea Geoană volt külügyminiszter és Victor Ponta volt kormányfő tanácsadója is volt. 2012 óta képviselő, mandátuma alatt az európai ügyek bizottságát vezette, de az oktatás és esélyegyenlőség kérdései is foglalkoztatják. Az egyik legintenzívebben kommunikáló romániai politikus, napi szinten ontja a közleményeket, blog- és Facebook-bejegyzéseket.Férjével, Martyn Birchall üzletemberrel együtt öt lakása van, kettő az Egyesült Államokban. Külföldi befektetéseik 23 millió euróra rúgnak.
Belügyminiszter Dragnea hátországából
Az 1970-ben született Carmen Dan a pártelnök Liviu Dragnea megyéjében, Teleormanban vált általános iskolai titkárnőből belügyminiszterré – írja az Adevărul. 1989-ben érettségizett, egyetemi diplomát viszont csak 2000-ben, 30 évesen szerzett: a rendőrakadémiát végezte el. Korábban járt a teljesen ismeretlen Ökológiai Egyetem jogi karára. Érettségi után hat évig volt a 11 ezer lakosú Videle városka egyik általános iskolájának titkárnője, majd az Agricola, később a Raiffeisen Bank helyi kirendeltségén dolgozott. 2002-től 2012-ig jogtanácsos, majd ügyvezető igazgató volt a Teleorman megyei tanácsnál. Alprefektus, majd 2016 márciusa és októbere között a megye prefektusa volt. A tisztségről azért mondott le, hogy az SZDP szenátori listájának élén induljon az idei parlamenti választásokon. A szenátus jogi bizottságának elnökévé választották.
Petre Daea, a honatyák luxusnyugdíjának élharcosa
Az 1949-ben született Petre Daea agronómus végzettségével 1989 előtt a Mehedinți megyei agronómiában, utána a megyei tanácsban szintén agrárvonalon építgette hivatalnoki karrierjét. 2001 óta tagja az SZDP-nek, 2004 júliusa és decembere között, a Năstase-kormány utolsó félévében annak mezőgazdasági minisztere, korábban államtitkára volt. Nyomozás is indult ellene, mert köze lehetett az ország legtermékenyebb földterülete, a brăilai Nagy Sziget koncesszionálásához. A koncesszió haszonélvezője, Culiţă Tărâţă azóta elhunyt. 2004 óta három mandátumot nyert a törvényhozásban, a mezőgazdasági bizottságokban tevékenykedett. Emellett ő kezdeményezte a honatyák luxusnyugdíját lehetővé tevő törvényjavaslatot.(folytatás holnapi lapszámunkban)
(forrás: Főtér.ro,  HotNews, a News.ro és az Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meleșcanu reálisan látja, hogy javítani kell a román-magyar kapcsolatokat
A Grindeanu-kormány realista felismerésének nevezte a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója azt a szándékot, hogy javítsák a kapcsolatokat Magyarországgal.
Barabás T. János az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában arra reagált, hogy a román diplomáciára élére jelölt Teodor Meleșcanu szerdán "erkölcsi kötelességének" nevezte Románia és Magyarország kapcsolatainak fejlesztését, mivel 1996-ban román részről ő írta alá a magyar-román alapszerződést.
A szakértő a Grindeanu-kormány 173 oldalas programjából az oktatás kiemelt támogatását említette, amellyel azt céloznák, hogy olyan befektetők érkezzenek Romániába, amelyek új iparágakat hozhatnának létre. Megjegyezte: az oktatás prioritása az RMDSZ elképzeléseivel is egyezik.
Arról is beszélt, hogy Romániának Magyarországgal vannak a legfontosabb gazdasági kapcsolatai a térségben.A kormányprogram ugyan nem említi konkrétan Magyarországot, ugyanakkor Romániának igen csekély kereskedelmi forgalma van az Európai Unió országaival. Példaként említette, hogy Magyarországnak kétszer akkora az exportja az eurózónában, mint Romániának.
Szabadság (Kolozsvár)

Bizalmatlan az erdélyi magyar sajtó a Grindeanu-kormánnyal szemben - A Grindeanu-kormánnyal szembeni bizalmatlanságról árulkodnak az erdélyi magyar írott és elektronikus sajtóban csütörtökön megjelent véleménycikkek.
Amint a Maszol.ro portál véleménycikkének a szerzője szerint a minisztereket "mintha nem rátermettségük, hanem Liviu Dragnea pártelnök iránti hűségük mértéke szerint választották volna ki", a kormányprogram pedig inkább hasonlít egy kívánságlistához, mint megalapozott gazdaság- és társadalomfejlesztési tervhez.
"A kormányprogram ezúttal tartalmaz némi hivatkozást a kisebbségpolitikára is, jobbára általánosságokat, ám valóban ránk férne, hogy általánosságokban is javuljon a kisebbségek jogainak betartása és érvényesíthetősége. Hogy mi lesz ezeknek a nagyon halvány ígéreteknek a sorsa, az attól is függ, hogy Sorin Grindeanu - elnézést! - Liviu Dragnea kormánya sikerrel oldja-e fel a társadalmi elvárások keltette feszültségeket. Ha nem, akkor mintegy hamiskártyás, ismét előhúzza majd hajtókájából a magyar kártyát" - vélte a Maszol cikkírója.
A Maszol szerint az RMDSZ-nek nem volt jobb választása, mint megszavazni a Grindeanu-kormányt. "Fontos az RMDSZ-nek felajánlott művelődési minisztériumi államtitkári tisztség is, ha a szövetség jobban tud élni vele, mint az utóbbi években az oktatási tárcánál. De még fontosabb lehet, ha ismét gyakorlattá válik az, ami a NATO- és EU-csatlakozás előtt szokásos volt: a kormánypárt és az RMDSZ közti állandósult párbeszéd, tárgyalás, amelyen az álláspontokat közelíteni lehetett, sikerült kiiktatni a törvényekből kisebbségellenes passzusokat, illetve betoldani olyanokat, amelyek rögzítették az erdélyi magyarok jogait" - vélte a Maszol.ro portál cikkírója.
A Krónika napilap vezércikkírója szerint a kormány első nagy próbatétele a 2017-es költségvetés lesz. "Reméljük, hogy a költségvetés elfogadása után nem maradnak kérdőjelek, hogy honnan kerül pénz a béremelésekre és a nyugdíjasoknak ígért kedvezményekre, illetve mi lesz a román közszolgálati média finanszírozásával" - vélte a cikkíró.
A Háromszék napilap vezércikkírója szerint meglepő, hogy a Liviu Dragnea pártelnökhöz lojális társaságból csak ennyire futotta, hogy szinte mindegyik kormánytag nevéhez fűződik valamiféle botrány.
"Számunkra, magyarok számára különösen visszatetsző, hogy munkaügyi miniszterként a most felálló új csapat tagja lett a magyarellenes megnyilvánulásairól híres Lia Olguţa Vasilescu craiovai polgármester is, aki a Nagyrománia Párt örökségét viszi tovább - immár a kormánypalotában. Ezért és sok másért is érthetetlen az az önfeladónak tetsző magatartás, amellyel az RMDSZ sietett támogatásáról biztosítani az új kormányt anélkül, hogy a meglebegtetett kulturális államtitkári tisztségen kívül ezért bármit kapott volna cserében" - vélte a Háromszék cikkírója.
A cikkíró szerint az RMDSZ "biankó csekknek tűnő" támogatást nyújt a kormánynak, a legnagyobb baj pedig az, hogy "az ország vezetésére készülő bűnbanda" demokratikus, a játékszabályok tiszteletben tartásával megrendezett választásokon nyert.
Gazda Árpád
(MTI)

Ki kicsoda a Grindeanu-(Dragnea)-kormányban? (2.)
A „fekete kedd” igazságügyi minisztere
Az úgynevezett „fekete kedd” egyik legnagyobb hangadóját jelölték a Grindeanu-kormány igazságügyi miniszterének: az 57 éves Florin Iordache annak a szűk parlamenti csoportosulásnak volt a tagja, amely 2013-ban a büntető törvénykönyv módosításával igyekezett büntetlenséget biztosítani a honatyáknak. A módosításokat a képviselőház jogi bizottsága titokban dolgozta ki, hogy másnap villámgyorsan szavazzák meg, mentesítve ezáltal magukat a büntetőjogi felelősség alól. Florin Iordache mérnöknek tanult, csak 2002-ben szerzett jogi diplomát, miután Caracal alpolgármestereként belekóstolt a politikába. 2000–2008 között parlamenti képviselő. Több olyan kezdeményezése volt, amely az igazságszolgáltatás gyengítésére irányult. Neki köszönhető az ügyvédek „szuperimmunitását” biztosító törvénytervezet, amelyet 2016 októberében fogadott el a parlament. Iordache felesége tagja volt annak a bírósági tanácsnak, amely felmentette Adrian Năstasét a „Tamara néni”-perben.
Lia Olguța Vasilescu, a megvesztegethető nagyromán
Lia Olguța Vasilescu krajovai polgármester nemrég múlt 42 éves, 1991-ben kezdte politikai karrierjét a Nagy-Románia Párt alapító tagjaként, 1997-ben végzett a krajovai egyetem bölcsészkarán, egy helyi lapnál dolgozott, majd honvédelemből képezte magát, végül a szociológia doktora lett. 2000-ben választották először képviselővé, 2008-ban Dolj megyei szenátorrá. Abban az évben váltott pártot is, az SZDP megyei és országos vezetésében szerzett tisztségeket. Szocdem színekben választották 2012-ben, majd 2016-ban ismét polgármesterré. Mivel 2016 decembere óta képviselő, megírta lemondását a polgármesteri tisztségről.Lia Olguța Vasilescu tavaly márciusban került a korrupcióellenes ügyészek hálójába, és júliusban emeltek vádat ellene többrendbeli pénzmosás és megvesztegetés elfogadása miatt. 2012 és 2014 között összesen körülbelül 135 ezer eurót és 570 ezer lejt kapott különböző üzletemberektől azért, hogy a választási kampányát finanszírozhassa, illetve hogy a városháza elfogadja és kifizesse az érintett üzletemberek által végzett homlokzatfelújítási munkálatokat.
Gabriel Beniamin Leş, a felfegyverző védelmi miniszter
A most 41 éves Gabriel Beniam Leş Temesváron végzett marketing szakon, ugyanott mesterizett pénzügyi menedzsmentből, majd a közbeszerzések, közigazgatás és honvédelem terén is képezte magát. Szatmárnémetiben indult a politikai karrierje helyi tanácsosként, majd alpolgármesterként, volt a megye alprefektusa is, később a mezőgazdasági kifizetési ügynökség (APIA) megyei kirendeltségét vezette. 2015 októberében, nem sokkal a Ponta-kormány bukása előtt nevezték ki fegyverzeti államtitkárnak a védelmi minisztériumba, tisztségét a Cioloş-kormányban is megőrizte. A minisztériumban ő volt a felelős a katonaság fegyverzetének modernizálásáért. 2016 decemberében szenátori mandátumot nyert.
Adriana Petcu, az összeférhetetlen
A legkevesebbet az alakuló Grindeanu-kabinetből Adriana Petcuról tudni: 2010 óta vezeti a Buzău-Ialomița Vízügyi Igazgatóságot, 2010 és 2013 között pedig project officer volt egy európai pályázatban, az országos vízügy saját kérésére nevesítette. Ezt onnan tudni, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nyomozott miatta, és összeférhetetlennek találta, a pályázat munkacsoportjában kapott 27 086 lejnyi jövedelmét pedig illegálisnak minősítette. Adriana Petcu első fokon elvesztette a pert, de fellebbezett a legfelső bíróságon. Mivel jövedelem is származott összeférhetetlen tisztségéből, ezért egytől öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható, illetve a bíróság köztisztségek viselésétől is eltilthatja.
Augustin Jianu, az IT ifjú titánja
A mindössze 30 éves Augustin Jianu egyik elődjének, Dan Nica távközlési miniszternek volt a tanácsosa. Jelenleg a CERT-RO rövidítésű országos kiberbiztonsági központ vezérigazgatója.
A lefokozott orvosprofesszor
A most 45 éves nagyváradi orvos hivatalosan csak 2012 óta politikus, amikor elnyerte első szenátori mandátumát, de korábban is töltött be olyan tisztségeket, amelyeket csak politikai támogatással lehet megszerezni. 2009-ben vált a Bihar Megyei Kórház igazgatójává, egy évvel később Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter a megyei közegészségügyi hivatal élére nevezte ki.  Cseke utóda, Ritli László kabinetvezetőjévé nevezte ki Florian Bodogot a rövid életű Ungureanu-kormányban, 2012-ben az első Ponta-kormány országos közegészségügyi igazgatója, majd államtitkár lett. A tavaly decemberi választásokon újabb szenátori mandátumot nyert az SZDP színeiben.
Nem sokkal előtte októberben Mircea Dumitru oktatási miniszter visszavonta Bodognak, az egyetemi tanárnak és a váradi orvosi egyetem dékánjának azt a jogát, hogy doktorátusokat vezessen, mivel összesen két tudományos cikk fő szerzőjének számít, ez pedig vézna tudományos teljesítmény, és nem elég a doktorátusok vezetéséhez. Mi több, a helyi sajtó szerint két doktori dolgozata közül az orvosi plágiumgyanús, és botránygyanús volt 2012-es kampányának finanszírozása is: sajtómegjelenéseit állítólag két svájci cég finanszírozta.
Bukott főfogyasztóvédőből ifjúsági miniszter
A 36 éves Marius DuncaBrassóban lett mérnök, de 2004-es diplomaszerzése után nem sokkal, 2006-ban már egy honatya irodájában dolgozott, 2007 és 2008 decembere között pedig az egyik európai parlamenti képviselőnk kabinetjében. 2009-ben fél évig a Brassó megyei fogyasztóvédelem egyik igazgatója volt, 2012 és 2015 között pedig alelnöke, majd elnöke az Országos Fogyasztóvédelmi Hivatalnak. 2015 novemberében, közvetlenül a Colectiv-tragédia után Victor Ponta váltotta le a fogyasztóvédelem éléről, ezután egy teljes mértékben sóhivatalnak tűnő drogellenes központ főtitkárává nevezték ki. December 11-én Brassó megyei szenátorrá választották. Vagyonnyilatkozatában mindössze egy 2015-ös gyártású motorkerékpárt tüntetett fel.
Graţiela Gavrilescu, a veterán
Az 50 éves Graţiela Gavrilescu veteránnak számít az alakuló Grindeanu-kormányban: negyedik képviselői mandátumánál tart, korábban alpolgármester és környezetvédelmi miniszter is volt. A ploieşti-i kőolajipari egyetemen végzett, Bukarestben ipari marketingből mesterizett, de az orvosira is járt munkavédelmi képzésre, majd közigazgatási menedzsmentből is oklevelet szerzett. Gumigyártó cégnél dolgozott, később vezérigazgatója lett. 2000 és 2004 között a Prahova megyei munkaerő-ügynökség munkatársa és a kkv-k országos tanácsának alelnöke volt. 2004 és 2007 között Ploieşti alpolgármestereként dolgozott. 2004-től 2013-ig az NLP tagja volt, de kilépett, és követte Călin Popescu Tăriceanut a reformliberális pártba, majd a Liberálisok és Demokraták Szövetségébe (LDSZ), amelynek Prahova megyei elnöke és országos alelnöke lett. Közel egy évig, 2014 decemberétől 2015 novemberéig volt a Ponta-kormány környezetvédelmi minisztere.
A bélyeggyűjtő karateedző, Şerban Valeca
A romániai korrupció jelképévé vált Adrian Năstase kormányában miniszterként tevékenykedő Şerban Valeca végzettségét tekintve mérnök. Politikai pályája mindvégig a román parlament körül alakult: három mandátumot szenátorként, egyet pedig képviselőként töltött le. A 60 éves férfi emellett személyi edző, a karateszövetség alelnöke, és ötezer euró értékű bélyeggyűjteménye van. A pitești-i mérnöki egyetemen is tanít, jelentős összegeket szerzett különböző tudományos tevékenységekért.
Az újonc miniszter
A 38 éves Toma Florin Petcu az LDSZ jelöltje az energetikai minisztérium élére. Újoncnak számít a román parlamentben, képviselői mandátuma megszerzése előtt főleg a helyi közigazgatásban tevékenykedett. 2015 decembere és 2016 májusa között a Giurgiu megyei környezetvédelmi ügynökség igazgatója, 2013 októbere és 2014 júliusa között a megye alprefektusa. Végzettségét tekintve építőmérnök. A képviselőház honlapján eredetileg közzétett önéletrajza szerint a helyesírása nem éppen tökéletes, ezt gyorsan lecserélték egy uniós szabványűrlapon kitöltött CV-re.
Szállítási bizniszekben érdekelt pénzügyminiszter
A 62 éves Viorel Ştefan a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, aki 1993 óta tagja az SZDP-nek. Korábban egyszer már felmerült a neve pénzügyminiszterként, amikor Darius Vâlcovot lecsukták, de végül Eugen Teodorovici-ot nevezték ki. Három mandátumot szenátorként, kettőt képviselőként tevékenykedett. Az 1989-es rendszerváltás előtt az állami vízi szállításban, a Navromnál dolgozott, amelynek 1991 után az igazgatója lett. Az állami vállalat privatizációja során részvényeket vásárolt nemcsak a Navromnál, hanem több szállítással foglalkozó cégnél legalább 3 millió lej értékben.
Kirúgták, most tárcavezető lett
A 33 éves Răzvan Alexandru Cucot 2015 októberében Victor Ponta volt kormányfő nevezte ki a közlekedésügyi tárca államtitkárává, de 2016 májusában Dacian Cioloș kirúgta, miután részt vett az SZDP egyik Giurgiu megyei kampányrendezvényén. Cuc egy pékség részvényese, egy ipari park igazgatója, korábban pedig szakértőként működött közre a gazdasági minisztériumban. Fiatal kora ellenére meglehetősen vagyonos.
Ifjak a pályán
A Grindeanu-kormány egyik legfiatalabb tagja a 32 éves Gabriel Petrea, akit a társadalmi párbeszéd tárca élére szánt Liviu Dragnea. Az SZDP ifjúsági szervezetének és a bukaresti Műszaki Egyetem hallgatói szövetségének elnöke Victor Ponta és Nicolae Bănicioiu pártfogoltja. 2008-ben Ecaterina Andronescu csapatának tagjaként tűnt fel, aki akkoriban az egyetem rektora volt. Kampánytevékenységét később egy jól fizető állással hálálta meg Andronescu, majd amikor oktatási miniszter lett, tanácsadóként alkalmazta. 
Kis- és középvállalkozások: Florin Jianu
A 40 éves Florin Jianu a harmadik Ponta-kormányban a kis- és középvállalkozásokért felelős delegált miniszter volt. Jelenleg a romániai kis- és középvállalkozásokat tömörítő országos tanács elnöke. Bukarestben matematikai egyetemet végzett, majd az elnöki hivatalban dolgozott, vállalkozói és pályázati tanácsadással is foglalkozott.
Luxusórákat gyűjtő idegenforgalmi miniszter
Az idegenforgalmi tárca élére javasolt Mircea Titus Dobre közgazdász második mandátumát szerezte meg a parlamentben. Egyetemi tanulmányait Bukarestben és Strasbourgban végezte. Az előző mandátuma idején 87 törvényjavaslatot dolgozott ki, ebből 24 törvényerőre emelkedett. Vagyonbevallása szerint 18 ezer euró értékű órával rendelkezik, és három különböző cégnél részvényes. 325 ezer eurót kölcsönzött egy személynek.
Héberül a határon túli románokért
Andreea Păstîrnac filológiai egyetemet végzett, mesteri fokozatot Jeruzsálemben szerzett. Tanulmányai a héber nyelv, a Közel-Kelet, a diplomácia, illetve anemzetközi közkapcsolatok területén összpontosultak. A bukaresti egyetemen és Tel-Avivban is tanított. Az évek során különböző diplomáciai szerepeket töltött be: volt attasé, kulturális attasé, III., II., I. osztályú titkár a világ számos pontján. 2006 és 2011 között Románia ciprusi nagykövete, 2013 szeptembere óta Románia izraeli nagykövete. A Grindeanu-kormányban a határon túli románokért felelős tárca nélküli miniszter lesz.
(Forrás: Főtér.ro, HotNews, News.ro és Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sorin Grindeanu kormánya felszámolta a miniszterelnöki kancelláriát
A Grirndeanu-kormány első ülésén sürgősségi rendelettel számolta fel a miniszterelnöki kancelláriát, ennek feladatait, tevékenységét, személyzetét a kormányfőtitkárság veszi át.
A Hivatalos Közlönyben megjelent rendelet szerint Román Lottótársaságot visszahelyezték a pénzügyminisztérium felügyelete alá. A technokrata kormány 2016 júniusában döntött arról, hogy a kormányfő felügyelete alól a gazdasági minisztérium hatáskörébe utalja át a társaságot. A Ponta-kormány 2015-ben sürgősségi kormányrendelettel helyezte át azt a pénzügyminisztérium felügyelete alól a kormányfő irányítása alatt álló Országos Szerencsejáték Hivatalhoz.
Eközben az Állami Vagyonügynökség a kormány felügyeletéből a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumhoz kerül át.
Az első kormányülésen elfogadott rendelet több minisztérium szerkezetét, illetve megnevezését is módosította.
Így lett egyebek mellett kulturális és nemzeti identitási minisztérium.
Ez a rendelet felhatalmazza ugyanakkor az európai ügyekért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a külügyminiszter mellett jogszabályokat láttamozzon. Az ő feladata lesz ugyanis többek között Románia 2019-es európai uniós elnökségségének előkészítése, illetve koordinálja az ország európai ügyekkel kapcsolatos álláspontját, és ezeket kötelező módon láttamozza.
2012-ben az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az ország elnöke képviseli Romániát az Európai Tanácsban. Az államfő elküldheti maga helyett a miniszterelnököt, de ebben az esetben is az elnök feladata meghatározni az ország álláspontját.
Szabadság (Kolozsvár)

A minisztériumi rangú nemzeti identitásról
A Kulturális Minisztérium ismét nevet változtatott, sokadig alkalommal az elmúlt 27 évben. Míg legtöbbször a kultuszok és kultúra minisztériumaként vegyítették minden gond nélkül az egyház és a kultúra ma már szekularizációra szoruló fogalmát, most a kultúra a nemzeti identitással lett egy kalap alá véve.
Érthető ez, hisz vészjóslóan közeleg a románság legnagyobb és legszentebb ünnepének, a Nagy Egyesülésnek századik évfordulója. A változtatás jelentős paradigma-váltást is jelent a tiszavirág életű, de úgy a magyar, mint román értelmiség által visszasírt Vlad Alexandrescu féle Minisztérium kultúrpolitikájához képest.
Ionuț Vulpescu a (régi) új kulturális miniszter alig 39 éves és még annál is fiatalabban néz ki. Nevét már 2014 novemberében megismertük, amikor a Ponta kormány kulturális minisztere lett. Bár miniszterségének 13 hónapjában nem sok minden történt, mégis érdemes beleolvasni a nevet váltott minisztérium első emberének akkori írásaiba. A teológiai tanulmányokkal és filozófiai doktorival rendelkező és magát szívbéli baloldalinak (értsd: peszedistának) való Tărgoviște-i születésű politikus 2012 óta írogat a Cultura nevű folyóiratba. Minisztersége idején megjelent cikkeiben dicsérte például Kolozsvár multikulturális jellegét és Bukaresttől távolságtartó, kulturális autonómiáját. Ugyancsak szimpatikusnak hatott az az írása, amelyben kifejti, hogy az 1989 óta működő kulturális minisztériumok mindegyike ugyan stratégiákat dolgozott ki a kultúra és tudomány támogatására, mégis, ezek döntő többsége a pénzügyminisztérium és más, nagyobb érdekcsoportok bűvkörében elbukott. Mindez akár pozitív színben is feltüntethetné az egykori sportújságiról múlttal is rendelkező, 2014 óta nagy elánnal már Gabriel Liiceanu-t és a teljes liberális román értelmiséget is bíráló úriembert. A problémák azonban ott kezdődnek, amikor politikai pályafutását vesszük górcső alá. Ebből kitűnik, hogy pályája 2001-ben kezdődött, alig 25 évesen, amikor még doktoranduszként – valószínűleg nem a kutatással volt tehát elfoglalva, amivel egy doktorandusznak illene – Ion Iliescu köztársasági elnök kultúráért felelős elnöki tanácsosa lett. Az, hogy milyen út vezetett ilyen fiatalon ehhez a rendkívüli pozícióig, máig rejtély övezi, de jól mutatja a romániai (és nem csak) politikában működő nepotizmus és személyes hálózatrendszerek átláthatatlan mélységét. Vulpescu karrierje ezt követően gyorsan ívelt föl a vörös pártban. Hat éven át a Román Szenátus tanácsosa és „szakértője”, majd 2012 decembere óta parlamenti képviselő. Rövid, alig egy éves miniszterségét követően most ismét a Kulturális Minisztériumot vezeti, amely első alkalommal, Kulturális és Nemzeti Identitás Minisztériumaként működik.
A névváltoztatást sem Liviu Dragnea, sem a miniszterelnök nem indokolta. Maga Vulpescu is csak egy, a saját honlapján még a választások előtt, december elsején posztolt írásában utalt arra, hogy milyen következményei lesznek annak, ha ő kerül a kulturális minisztérium élére. Írásából kiderül, hogy Romániának prioritása lesz a Nagy Egyesülés méltó megünneplése. Ez több kell legyen, mint egy fesztív eseménysorozat: meg kell tisztítani ezt az eseményt és a románság mentalitásában elevenen élő, annak mintegy motorjaként működő történelmi jelenséget a kommunizmus interpretációitól és hamis jelzőitől. Olyan történész bizottság felállítását javasolja, amely méltó helyére teszi ezt az eseményt. Kulturális „autósztráda” létrehozását is javasolja, számos kiállítással és eseménnyel kötve össze a Nagy Egyesülésben döntő szerepet játszó városokat. A gyulafehérvári Nemzeti Egyesülés Múzeumát és az egyesülés helyszíneinek, főszereplőinek szülőházait és történelmi relikviáit pedig külön prioritással fogják kezelni és bemutatni. Tervében szerepel például egy monumentális I. Ferdinánd lovas szobor is és egy grandiózus gyulafehérvári egyesülés-emlékmű is.
Ha már a közlekedési miniszter nulla kilométer autópályát ígért, akár meg is nyugodhatnánk, hogy legalább ennyink lesz. Ám a Kulturális Minisztérium névváltoztatása mögött olyan súlyos nacionalista mozgalom kibontakozását látjuk, amely vészjóslóan illeszkedik a Merkel-védte interkulturális Európa és határokon túlívelő kulturális tolerancia és identitásképzés felgyorsult lerombolásába. A nacionalizmusok új korszakában ismét feléledőben van a saját identitás felsőbbrendűvé tétele és minden más aspektus marginalizálása. A „nemzeti identitás” minisztériumától aligha várhatjuk majd, hogy a Romániában élő és jelenlévő tucatnyi kisebbség érdekeit és kultúráját is képviselje. Radikális változásokra persze úgysem számíthatunk, hisz ennek a minisztériumnak ezen túl is ugyanazokkal az akadályokkal és pénzhiánnyal kell majd megküzdeni, amivel már 27 éve bajlódik.
Ám az a kevés kis pénz is, amely eddig a magyar kultúra kapott, most akár veszélybe kerülhet. Az anyagi juttatások és prioritásokon túl azonban sokkal nagyobb veszélyt jelent az elkövetkező két év várhatóan burjánzó nacionalizmusa, amelyet nemcsak a Román Tudományos Akadémia történészei, neves egyetemek rektorai, de immár a Kulturális Minisztérium is felkarolt. Mindez történik akkor, amikor Románia immár tíz éve az egységes kultúrközösségként elképzelt Európai Unió tagja lett.
T. Szabó Csaba
Szabadság (Kolozsvár)

Emelkedtek a nyugdíjak és az ösztöndíjak
A kormány pénteki ülésén emelte a diákok ösztöndíját és a nyugdíjakat.A sürgősségi kormányrendelet 9 százalékkal növeli a nyugdíjpont értékét, amely július 1-jétől 1000 lej lesz.
A kormány március 1-jei hatállyal havi 520 lejben határozta meg a szavatolt szociális nyugdíj értékét.A súlyos fogyatékkal élők és ezek gondozóinak a 2006/448-as törvény alapján folyósított illetményét az eddigi 90 százalék helyett teljes egészében állami alapból fizetik.A kormány sürgősségi rendelete szerint ezentúl ingyen utazhatnak a vasúton a nappali tagozatos egyetemisták és az ösztöndíj értéke havi 201 lejre emelkedik.agerpres.ro
Erdély.ma

Szilágyi Zsolt: az új kormány nem Erdélyhez, hanem Dél-Romániához igazítja az országot
Szilágyi Zsolt szerint a Bukarestben egy hete beiktatott Grindeanu-kormány nem a fejlettebb Erdélyhez, hanem a legelmaradottabb dél-romániai megyéhez igazítja az országot.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke egy mai nagyváradi sajtótájékoztatón bírálta a szociálliberális kabinetet.
Emlékeztetett arra, hogy a 2014-es államfőválasztáson az EMNP jelöltjeként az ország "erdélyiesítésének" a szükségességéről beszélt. Ezzel szemben - szerinte - az ország "teleormanizálása" történik. A kifejezéssel az egyik legelmaradottabb romániai megyére, Teleormanra utalt, amelyet hosszú időn át Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vezetett.
Szilágyi Zsolt "nevetségesnek" minősítette azt a másfél oldalas megállapodást, amellyel az RMDSZ a kormány parlamenti támogatását vállalta, és felszólította a szövetség vezetőit, hogy hozzák nyilvánosságra a megegyezés feltételezett titkos mellékletét.
MTI
szabadsag.ro

Az erdélyi magyar sebészet története (2.)
Leróni az adósságot
A Magyar Sebész Társaság elmúlt tíz éve (2006-2016) című elegáns, szép könyvben jelent meg dr. Péterffy Árpád nyugalmazott szívsebészprofesszor 23 oldalas tanulmánya az erdélyi magyar sebészet történetéről. A tanulmány első részében a szerző végigköveti azt a viszontagságos utat, amelyet a II. József által líceummá (lyceum) visszaminősített kolozsvári egyetem utódintézete tett meg, ahol két évig tartó oktatás keretében képeztek sebész- és szülészmestereket. A nehézségeknek a kolozsváriMagyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872-es megalapítása vetett végett. A századfordulón bekövetkezett fellendülés során 63 egyetemi épület készült el, amelyekre a magyar állam sok millió koronát költött, és amelyeket 1919. május 12-én Scheller István rektor át kellett adjon a román egyetemnek – számoltunk be a legfontosabb adatokról a tanulmány ismertetésének első részében. 
A folytatásban azt olvashatjuk, hogy az elkövetkező években az egyetemi klinikákat jobbára csak a román lakosok vették igénybe, ezért Kolozsvár és környéke magyar lakosságának kórházi ellátására magánkórházak alakultak. 1920-ban Mátyás Mátyás sebészorvos a Monostori úton nyitotta meg a Park szanatóriumot, ahol széles körű orvosi ellátást nyújtottak több területen is. 1933-ban nyílt meg a Református Diakonissza Kórházdr. Filep Gyula belgyógyász igazgató orvos vezetésével, 24 diakonisszával és Kolozsváron diplomázott fiatal orvosokkal, mint például Kelemen László, Péterffy Pál és mások. Az 1944. június 2-i amerikai szőnyegbombázásban találat érte a kórházat, aminek következtében három nővér és egy orvos meghalt. Bár a háború befejeződése után a kórházat újraindította az egyház, 1948-ban államosították, és azóta sem adta vissza a román állam – jegyzi meg a szerző. 
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történetében 1940-ben a II. bécsi döntés hozott újabb fordulatot. Észak-Erdély visszacsatolása nyomán a román egyetem a teljes felszereléssel Nagyszebenbe és Temesvárra költözött. Ahhoz, hogy a lecsupaszított épületekbe visszatérhessenek a tanárok és hallgatók, a magyar állam 5 millió amerikai dollárnak megfelelő 26 millió aranypengőt költött. 1940 októberében Bartók György rektor vette át az egyetem vezetését. Az orvosi kar 18 tanszékkel indult újra. A tanári kart úgy választották ki, hogy előnyt élveztek az erdélyi professzorok, de egyharmaduk anyaországi volt, köztük Ludányi György,Krompecher István, Miskolczy Dezső, Haynal Imre, Klimkó Dezső, a sebészet professzora, akinek tehetséges tanítványai az erdélyi magyar sebészeti iskola elismert képviselőivé váltak. 
Az 1940-ben tartott felvételi vizsga nyomán 180 hallgató kezdhette meg az első évet a kolozsvári magyar egyetemen. 
A zsidó lakosság deportálása és az 1944. június 2-i amerikai terrorbombázás súlyos veszteségeket okozott. A már említett református kórház mellett ugyanis még kettőt ért bombatámadás, az ország legkorszerűbben felszerelt ortopédiai klinikáján 16 beteg halt meg. A bombatámadásban 362 civil, 32 honvéd és 65 német katona vesztette életét. A két sebészeti klinikán a támadást követően kezdetben napi 150 műtétet végeztek, hogy a 400 sebesültet ellássák. Klimkó Dezső érdeme, hogy egy bombabiztos sebészeti műtő létrehozását javasolta, amit az új klinika alagsorában alakítottak ki.
1944 augusztusában a kormány elrendelte a kolozsvári egyetem kiürítését. Az egyetem vezetői maradtak, de a két sebészeti klinika professzora, ahogy a tanárok többsége is, elmenekült. A hadikórháznak átvett „új klinika” katonai parancsnoka dr. Péterffy Pál főorvosra bízta a szakmai irányítást. A szeptemberi tordai csata idején csak az orvostanhallgatók bevonásával tudták ellátni a súlyos sebesülteket, köztük a szovjet hadifoglyokat is. Tisztességes hozzáállását azzal ismerték el, hogy a szovjet hadikórházban folytathatta tevékenységét. 
A szovjet csapatok október 11-én foglalták el Kolozsvárt. Pár nappal később a Nagyszebenben működő román egyetem vezetői a csendőrség támogatásával Miskolczy Dezső kolozsvári rektortól az egyetem azonnali átadását követelték, amit a rektor visszautasított. A kérést a szovjetek sem támogatták, a kolozsvári klinikákon ugyanis száz szovjet katonát ápoltak. A szovjet katonai közigazgatás bevezetése tette lehetővé, hogy 1944. december elején újrainduljon a magyar egyetem – számol be az eseményekről Péterffy Árpád. 
A továbbiakban azt írja, hogy az 1945-ben megalakuló Groza-kormány „trükkös” megoldáshoz folyamodott. A közelmúltban oly sokat emlegetett 1945. május végi 406-os és 407-es számú királyi törvényrendeletekkel az I. Ferdinánd Tudományegyetem visszatérhetett 1940 előtt használt kolozsvári helyiségeibe. A Ferenc József tudományegyetem 1945 májusában jogutód nélkül megszűnt, és 1945. június elsejétől az említett román királyi rendelettel magyar nyelvű tudományegyetem létesült, amely még abban az évben felvette a Bolyai Tudományegyetem nevet. Ez a rendelet megszüntette a jogfolytonosságot a régi és az új kolozsvári magyar egyetemek között, bár az új a réginek a tanári karára épült. Mindezek ellenére a magyarok örültek, hogy továbbra is van magyar egyetem, a román félnek jól fogott a gesztus a párizsi béketárgyalások során – olvashatjuk a tanulmányban. 
A kolozsvári magyar egyetem orvosi kara 1945-ben kénytelen volt Marosvásárhelyre költözni, mert a királyi rendeletben megfogalmazott előírások ellenére a román fél Kolozsváron nem biztosított számára helyet. Az alapítás 70. évfordulója kapcsán az egyetem történetét meghamisító táblát helyeztek el a marosvásárhelyi épület előcsarnokában. A tiltakozások következtében a valós tényeket ismertető kétnyelvű tábla is a királyt ábrázoló dombormű alá került, de a téves adatokat hirdető feliratot az egyetem vezetősége nem távolította el – kapcsolja össze a múltat a mával a tanulmány szerzője.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Jól fog a béremelés a színházaknál
Természetesen jól jön az 50 százalékos béremelés a színészeknek, a műszaki személyzetnek egyaránt – mondták el erdélyi magyar színházak vezetői a Krónikának. A kormány múlt heti döntése értelmében február elsejétől 50 százalékkal növelik a közpénzekből működtetett kulturális intézményekben dolgozó előadóművészek – színészek, zenészek, táncosok, valamint a kiszolgáló személyzet juttatását.
Széles skálán mozog a színészek fizetése
Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti vezetője lapunk kérdésére kifejtette, korábban a színészek fizetése olyan kevés volt, hogy a színházak vezetőinek különböző – törvényes – trükköt kellett kitalálniuk, külső forrásokból kellett pénzt szerezniük ahhoz, hogy például a színészek lakhatását támogatni tudják. Mint részletezte, az erdélyi magyar és általában véve a kisebbségi színjátszásra vonatkoztatva is érvényes az, hogy a színészeknek csak egy nagyon szűk rétege tud elvétve a színházi fizetés mellett más bevételekhez jutni filmszerepekből és hasonló pluszmunkákból. „Ezért úgy gondolom, az előadóművészek megbecsülése fontos lépés, a béremelés mindenképpen pozitívan befolyásolja a színészek életminőségét” – magyarázta Visky.
Kifejtette, a színészek fizetése meglehetősen széles skálán mozog, ezelőtt néhány hónappal már történt egy fizetéskiigazítás a korábbi kormány döntésének köszönhetően, ezáltal csökkent a fizetések közötti különbség. „Az ötvenszázalékos emelés persze hogy jelentős, mindenki nagyon is megérzi ezt. Ebből viszont nem következik az, hogy a színészek flottul meg tudnak élni, de lehet, hogy könnyebben tudnak hitelt felvenni lakásvásárlásra, másként tekinthetnek a családjukra, amit igazán fontos szempontnak tartok” – magyarázta Visky András.
A színészek fizetése természetesen attól is függ, hogy fiatal pályakezdőről vagy régóta a pályán dolgozó művészről van szó. Visky elmondta, a „kiszolgáló” személyzetnek szintén gyarapodott a fizetése, őket is beleszámítva a fizetések 1500 és 4500 lej között mozognak, egy pályakezdő színész 2000 lej körüli összeget keres havonta, a régiséggel rendelkező színészek bére pedig a 4500 lejt is elérheti.
Kérdésünkre, hogy a kiszolgáló személyzet bérének emelése mennyiben segítheti hozzá a színházakat, hogy szakképzettebb embereket alkalmazzanak, Visky András úgy fogalmazott, ez azért is nagyon fontos kérdés, mert a színházaknak eddig nem volt arra lehetőségük, hogy kifizessék a túlórákat, holott a műszaki személyzet elképesztő munkát végez. „Nagyon örvendetes, hogy az ő fizetésük is nőtt” – mondta a művészeti igazgató. Hozzáfűzte, általános jelenség, hogy a színházak arra kényszerülnek, a saját műszaki személyzetüket képezzék ki.
„Nagy színházi kultúrákban létezik mesterképző hangtechnikusoknak, nálunk erre egyelőre nincs lehetőség, még a magyarországi – egyébként nagyon hasznos – középiskola utáni szakképzés sincs meg Romániában. Ez nagy hiányosság a művészeti intézmények számára. Egyetemi oktatóként mondom, folyamatosan keressük a lehetőséget, az egyetemen belül hogyan lehetne ezt a képzést úgy megoldani, hogy valódi verseny legyen ezen a munkaerőpiacon is” – mondta a művészeti vezető. Ha a bérek lényegesen nagyobbak lennének, és a színház vezetőségének nagyobb szabadsága lenne abban, hogy ezeket a teljesítmény függvényében differenciálja, akkor a műszaki személyzet számára is valódi verseny volna, ami érezhető színvonal-növekedéssel járna.
Visky András kérdésünkre kitért arra is, hogy ami a külföldi munkavállalást illeti, az erdélyi magyar színészek számára nem pusztán anyagi kérdés, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy akkor vállalnak munkát külföldön, ha megfelelő szakmai kihívásban van részük. Visky szerint egyébként meg nem jellemző, hogy a színészek külföldre vándorolnának, azok a színészek, akiknek munkájuk van itthon, csak elvétve vállalnak munkát külföldön, elsősorban Magyarországon. A béremelésnek e tekintetben is lehet visszatartó ereje, de a szakmai szempontok nagyon komolyan latba esnek egy-egy hasonló döntés meghozatalakor.
Visszásságok, egyenlőtlenségek várhatók
Ahogy Moldova György is mondja, nincs az a pénz, ami rosszul jönne – mondta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója, Gáspárik Attila a színészek 50 százalékos béremeléséről. Az igazgató szerint azért is előnyös, mert sok színművész az alacsony bérre hivatkozva olyan produkciókban szerepelt, amelyek véleménye szerint nem összeegyeztethetők a vásárhelyi nemzeti színházban dolgozó művészek státusával. Gáspárik megjegyezte, nem ez az első 7javadalmazási mód, amely érinti a színészeket.
„Augusztusban a Cioloş-kormány ki akarta egyenlíteni a béreket, mert addig lobbi alapján dőlt el, hogy melyik színházban mennyit keresnek. Craiován például akkor még háromszor annyit keresett egy kezdő színész, mint nálunk, Vásárhelyen. Ez a bérkiegyenlítés megtörtént, mert mi a minisztérium hatáskörébe tartozunk, s így decemberben már jóval többet kaptak a színészeink, ami most megint emelkedik 50 százalékkal” – magyarázta Gáspárik.
A vásárhelyi színiigazgató más összegekről beszélt, mint kolozsvári kollégája. Mint mondta, Vásárhelyen decemberben egy kezdő színész 2050 lejt keresett, amit ha most megemelnek 50 százalékkal, akkor az 3000 lejes fizetést jelent, erre az igazgató szerint rájön a régiség is, így 3500 lejre is emelkedhet a bérezés. A vezető színészek decemberben már 4 és 5 ezer lej közötti fizetést kaptak kézhez, ami a kormányhatározat életbelépése után februártól 7-8 ezer lejre emelkedik – tudjuk meg Gáspáriktól. Meg nem erősített források szerint ez még kiegészül a kiszállási díjakkal, így egy színész még évi további 5-6 ezer lejjel kiegészítheti keresetét.
Gáspárik szerint a mostani kormányhatározat nagy hiányossága, hogy nem vonatkozik minden színházi dolgozóra. „Nem vonatkozik a fizetésemelés mindenkire, ezért óriási feszültségek lesznek a színpad körül. Nem vonatkozik a könyvelőre, a humán igazgatóra, ugyanakkor ezért történhet meg, hogy a kellékes kétszer annyit keres, mint a művészeti vezető. Keresztes Attila művészeti vezető 2000 lejes fizetése fele a kellékes 4000 lejes bérének” – tette hozzá Gáspárik.
Az önkormányzat nehezen teremti elő a pénzt
Stier Péter, a szatmárnémetiHarag György Társulat adminisztratív igazgatója elmondta, a színházat a városi önkormányzat tartja fenn, amellyel már egyeztettek a béremelésről. „Ahogy a helyzetet látjuk, reálisnak tűnik az 50 százalékos béremelés, bár a helyi vezetésnek valószínűleg nagyon nehéz lesz előteremtenie a pénzt a színházi alkalmazottak és a filharmóniában dolgozók megnövekedett fizetésére. A városvezetés jelezte, valószínűleg a megyei tanácstól kérnek majd segítséget, de erre korábban is volt már példa” – fejtette ki Stier Péter.
Hozzátette, a szatmári magyar társulat és a filharmónia előadásai is nagyon népszerűek, így az önkormányzat mindig is támogatta az intézmények működését. „Mindazonáltal mindig is érezhető volt a különbség a minisztérium hatáskörébe tartozó és az önkormányzatok által fenntartott színházak dolgozóinak bére között, hiszen más-más struktúra szerint fizették őket. A mostani döntéssel ez valamelyest kiegyenlítődni látszik, de azért továbbra is lesz különbség” – mondta az adminisztratív igazgató.
Akárcsak Gáspárik Attila, Stier Péter is furcsának tartja a kormány rendelkezését, miszerint semmilyen vezető vagy középvezetői funkciót betöltő színházi alkalmazottnak nem emelkedik a bére, például a direkt menedzsmentben dolgozóknak, a könyvelőknek, művészeti vezetőknek, technikai vezetőknek, produkciós vezetőknek, gazdasági igazgatóknak. Így az a helyzet állhat elő, hogy egy kezdő vagy csak nemrég a szakmában dolgozó színész vagy díszlettervező többet fog keresni, mint a vezető beosztásban dolgozók.
Megkerestük a helyi városvezetés hatáskörébe tartozó sepsiszentgyörgyiTamási Áron Színházat és az önkormányzatot is, tőlük azt a választ kaptuk, hogy egyelőre még tanulmányozzák a kérdést, és a következő napokban nyilatkoznak érdemben a béremelésekről.
A színészeket váratlanul érte a béremelés
„Annyira meglepett, hogy nem nagyon hittem el a dolgot. Tíz éve dolgozom a szakmában, és valahogy mindig valószerűtlennek tűnt egy komolyabb fizetésemelés. Köztudott, hogy színészként nehéz megélni, mert nincs megfizetve a szakma, és ezt az ember, azt hiszem, már pályaválasztáskor számításba veszi. Annak különösen örülök, hogy a kisegítő személyzet is kapott fizetésemelést, hiszen azt tudom, hogy a műszakiak nagyon kimerítő munkát végeznek a magas előadásszám miatt” – értékelt a Krónikának Györgyjakab Enikő, a kolozsvári Állami Magyar Színház művésze. Hozzáfűzte, aggasztja, hogy országos szinten van-e gazdasági realitása a bérek ekkora léptékű emelésének, azaz hosszú távon fenntartható-e az intézkedés.
Kiss Előd-Gergely, Kiss Judit, Szász Cs. Emese
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: egyik román pártnak sem vagyunk az utánfutója
A szociálliberális koalícióval aláírt parlamenti együttműködési megállapodás nem akadálya annak, hogy az RMDSZ a meggyőződése szerint foglaljon állást a kormánypártoknak azokról a lépéseiről, amelyekkel nem ért egyet – jelentette ki a Maszolnak adott interjúban Kelemen Hunor. A szövetségi elnök üdvözli a Grindeanu-kabinet első gazdasági intézkedéseit, de nagyon fontosnak tartja, hogy a költségvetési hiány maradjon 3 százalék alatt. A politikus ugyanakkor úgy véli: a román igazságszolgáltatás működéséről szóló törvények sürgős korrekcióra szorulnak.
- Amikor Klaus Johannis  a múlt év végén elutasította a PSD-ALDE első kormányfőjelöltjét, az ellenzékhez hasonlóan úgy foglalt állást, hogy az államfőnek ezt joga volt megtenni. Egy ilyen állásfoglalás belefér az RMDSZ és a szociálliberális koalíció közötti parlamenti együttműködési megállapodásba?
- Számomra az nem volt szempont, hogy mi fér bele az együttműködési megállapodásba. Ez egy szemléletbeli kérdés. Nyilatkozataimat nem az ellenzéki vagy a kormánypárti politikusok nyilatkozataihoz mérem, hanem a szövetségnek az álláspontját képviselem a legjobb tudásom szerint. Egyik román pártnak sem vagyunk sem az utánfutója, sem abban az értelemben elkötelezett partnere, hogy nekünk azt kell szajkózni, amit ők mondanak. És valóban, időnként a nyilatkozataim vagy a nyilatkozataink hasonlítanak egyik-másik román politikuséra. A kormány beiktatásakor például Călin Popescu Tăriceanunál korábban kaptam szót. Anélkül, hogy egyeztettük volna az álláspontunkat, nagyon hasonló gondolatokat fogalmaztunk meg a jogállammal és a hatalmi ágak elválasztásával, a romániai társadalmi krízissel kapcsolatosan. És ezen nem kellene csodálkozni. A Sevil Shhaideh jelölésének elutasításával kapcsolatos álláspontom teljes egészében egy alkotmányos előíráson és joggyakorlaton alapul. Nem áll kapcsolatban azzal, hogy éppen melyik politikai oldalhoz van közöm. Az lett volna a furcsa, hogy ha a meggyőződéseim ellenében beszéltem volna azért, hogy tetsszen a nyilatkozatom valakinek. Ha valamiről meg vagyok győződve és úgy gondolom, hogy azt el kell mondanom, azt elmondom. És ebben az esetben az államfőnek igaza volt. Alkotmányosan is igaza volt, politikailag is igaza volt. Ezt lehet csűrni-csavarni egyébként, de a szociáldemokratáknak azt üzenem: tetszettek volna alkotmányt módosítani akkor, amikor kétharmada volt az USL-nek, és tetszettek volna kivenni ez elnök kezéből ezt az alkotmányos eszközt. Azt gondolom tehát, hogy az RMDSZ-nek nem azzal kell foglakoznia, hogy az együttműködésbe belefér vagy nem fér bele egy-egy nyilatkozat, hanem azzal, hogy mi a meggyőződése, mi a társadalmilag, politikailag helyes dolog.  
- Ezt a kérdést azért is tettem fel, mert az új kormány és a PSD-ALDE több olyan lépésre is készül, ami várhatóan megosztja majd a társadalmat. A Grindeanu-kabinet mindenesetre egyelőre népszerű, pénzosztogató intézkedésekkel kezdte a mandátumát. Mi az álláspontja az RMDSZ-nek a múlt pénteken elfogadott sürgősségi rendeletekről és kormányhatározatokról? Mennyire volt például indokolt a 200 lejes minimálbéremelés?
- Szerintem helyes lépés volt a minimálbér növelése. Egyébként mi a választási programunkban azt mondtuk, hogy a következő négy esztendőben 1250-ről 2000 lejre kellene emelni a minimálbért. Ha van gazdasági növekedés és a költségvetéssel történő gazdálkodás is a megfelelő, akkor el ezt lehet érni. Azt gondolom, hogy minimálbéren és nagyon alacsony minimálbéren tartani a társadalom jelentős részét bűn és vétek. Azt is gondolom, hogy van amiből végrehajtani ezt a minimálbér-növekedést, még akkor is, ha ez természetesen a magánszférát is érinti, bizonyos értelemben kényszerhelyzetbe hozza. Ám nagyon sok olyan példát tudnánk mondani mindketten olyan vállalkozókra, akik folyamatosan minimálbéren tartják az alkalmazottaikat. Nem hiszem, hogy ez társadalmilag elfogadható, igazságos, Románia 2017-ben nem maradhat ott, ahol volt néhány éve. 
- De nem megalapozott az aggodalom, hogy mindezek az intézkedések (bér-, nyugdíj-, ösztöndíjemelés) szétfeszítik a költségvetés kereteit?
- Mivel olyan intézkedésekről van szó, amelyek évek óra váratnak magukra, nem hiszem, hogy ez feszítené szét a költségvetést. A költségvetési hiány 3 százalék alatt tartása nagyon fontos szempont és cél, ezt valóban nem szabad figyelmen kívül hagyni, és a parlament nem engedheti meg a kormánynak, hogy 3 százalék fölé menjen a költségvetési deficit. Viszont azt sem szabad elfogadni, hogy a költségvetési hiány valahol 1 százalék alatt legyen, ugyanis deficit nélkül még erős gazdaságokban sincs fejlődés. Románia eladósodása olyan mértékben kiegyensúlyozott, hogy nyugodtan vehet fel kölcsönt. Emellett azt gondolom, hogy a különböző társadalmi csoportoknak a bérkiegyenlítése nagyon fontos kérdés a társadalmi igazságosság szempontjából, a hatékonyság szempontjából is. Az önbecsülés szempontjából is nagyon fontos, a más közszférához viszonyított perspektívája is figyelemre méltó. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy miként várjuk el a közigazgatásban, főleg az önkormányzatokban egy-egy köztisztviselőtől, hogy korrekt legyen, tisztességes legyen, dolgozzon, teljesítsen, amikor sokszor minimálbéren tartjuk őket. Ez különösen a községekben, kisvárosokban okoz nagy gondot. Vannak olyan települések, ahol évek óta nincsen jegyző,  nincsenek szakemberek, szakreferensek, mert 900-1000-1200 lejért senki sem vállalja azt a felelősséget, amellyel egy-egy aláírás jár. Az elmúlt esztendő bebizonyította: börtönbe kerülhet egy-egy önkormányzati tisztviselő anélkül, hogy hozzányúlt volna a közpénzekhez. Tehát a közszférában már nagyon rég kellett volna bért emelni, és ezt megint csak támogattuk, támogatjuk.
Annak külön örülök, hogy a kulturális-művészeti szférában jelentősen megemelték a fizetéseket. Éveken keresztül azzal küzdöttünk, hogy a színésztársadalomnak a jelentős része nagyon kevés bérből él. Nyilván a színházigazgatókat nem sorolom ide, mert a fizetésük romániai viszonylatban is nagyon magas: maradjunk annyiban, hogy a képviselői fizetésnek a kétszeresét keresik. A színészek ezt a bérnövekedést már rég megérdemelték, és ez igaz lenne egyébként a közkönyvtárak alkalmazottaira is, rájuk férne egy nagyon alaposan átgondolt, többlépcsős béremelés. És igaz nyilván a pedagógusokra, orvosokra, hiszen ezek azok a társadalmi csoportok, amelyeknek – a hosszú távú szempontokat is figyelembe véve – a megítélése, a társadalmon belüli helye, a felelőssége meghatározza, hogy miként fog kinézni egy ország.
Tehát alapvetően nekem a Grindeanu-kormány első fontosabb intézkedéscsomagjával nincs semmiféle bajom. A kérdés az, hogy milyen más intézkedések követik, hogyan fog kinézni a költségvetésnek a belső egyensúlya. Ezt meglátjuk majd január végén. Fontos, hogy milyen más fiskális természetű intézkedéseket hoz a kormány a deficitnek a 3 százalékos szint alatt tartására. Az EU-ban is erre nagyon odafigyelnek, és szigorúan ellenőrzik a költségvetési hiány féken tartását. De 3 százalékig nyugodtan elmehet egy kormány, amikor van gazdasági növekedés, és amikor a külső eladósodása nagyon alacsony mértékű. Ha nem emelünk béreket, alacsonyan tartjuk a költségvetési deficitet, mindenki elégedetlen, a beruházások állnak, nincs fejlődés, és mindenki azon csodálkozik, hogy miért áll a társadalom. A rövid idő alatt nagyon sokat fejlődő országok nemcsak a gazdasági növekedésről fordítottak fejlesztésre, hanem pontosan a deficitet engedték el, ellenőrzött módon természetesen, és óriási beruházásokat hajtottak végre, mert tudták, hogy az belátható időn belül gazdasági növekedést eredményez.
- A szociálliberális koalíció szerint eltűnt 10 milliárd lej a költségvetésből az előző kormány hibájából. Megszavazza-e az RMDSZ annak a parlamenti bizottságnak a létrehozását, amelyik ennek a hiánynak az okait hivatott kivizsgálni?
- Tudomásom szerint nem hoznak létre erre a célra külön bizottságot, hanem a költségvetési bizottság fogja ezt kivizsgálni. Ez a testület fogja meghallgatni a pénzügyminisztérium és más tárcák volt vezetőit, illetve elemzést végez. A parlamenti kivizsgáló bizottságot értelmetlennek tartom ebben az esetben, de az éppenséggel belefér, hogy a költségvetési bizottság megnézze, mi történt. Egyébként szerintem a 2016-os költségvetést nagyon rosszul rakta össze a volt kormány. Hihetetlenül rossz költségvetés volt. Csak egyetlen egy dolgot mondok: a megyei önkormányzatok költségvetésébe nem tettek be egyetlen egy lejt sem, pedig a helyi önkormányzatok költségvetéséhez hozzá kell járulniuk. Köztudott, hogy sok helyi önkormányzatnak nincsen akkora bevétele, ami elegendő beruházásokhoz, működéshez. Egész évben lehetett tudni, hogy előbb-utóbb el fogja ütni az óra a 12-t, és meg kell oldani ezt a helyzetet, hogy ne menjenek csődbe az önkormányzatok. Ezt a nyári költségvetés-kiegészítéskor sem rendezték, csak az az őszi-téli költségvetés-kiigazításkor. Több milliárdos tételről beszélünk, de lehettek más olyan elemei is a költségvetésnek, amelyeket hasonló módon rosszul terveztek. Ezért szükség volt valószínűleg egy olyan költségvetés-kiegészítésre, ami az utolsó hónapban a deficitet valóban felnyomta 2 százalék fölé, holott azelőtt több hónapon keresztül 1 százalék körül volt a hiány. A szakértői kormány megtervezte nagy szakértelemmel tavaly a költségvetést, és kiderült, hogy pocsék, ez egy ilyen egyszerű történet. De nem tartom értelmét egy parlamenti kivizsgáló bizottságnak, a költségvetési bizottság pontosan elegendő ahhoz, hogy egy ilyen kérdést tisztázzon.
- A kormányprogram kisebbségekről szóló fejezetéről mi a véleménye? Az üzenet pozitív, de meg is fogják-e valósítani?
- Mivel mi írtuk ezt a fejezetet, egyértelmű a véleményem róla. Persze többet írtunk ebbe a fejezetbe annál, ami végül a programba bekerült. A kormánypártok kihúztak egy-két-három bekezdést, de ezzel nem lehet különösebben mit kezdeni, mert nem vagyunk kormányon. Én sem gondolom azt, hogy a kormányprogramnak ez a fejezete az, ami majd meghatározza, hogy mi fog történni. Viszont a szándék az fontos, mert volt olyan kormány is az elmúlt 28 évben, amelynek a programjában nem volt egy mondat sem a kisebbségekről. Ez a fejezet azt mutatja, hogy a kormány el nem kezeli a kisebbségek helyzetét olyan kérdésként, amivel nem kívánnak foglalkozni. A következő esztendőkben fog kiderülni, hogy tartalommal sikerül-e ezt megtölteni.
- Az RMDSZ kérte, hogy a nemzeti identitás minisztériumának is nevezett kulturális tárca államtitkári szinten a kisebbségek kultúrájával és identitásának megőrzésével is foglalkozzon. A kérésre szóban rábólintott a koalíció. Történt-e azóta fejlemény ebben az ügyben?
- Várhatóan akkor lesz fejlemény, amikor a kulturális minisztérium a saját működési és szervezési szabályát a kormány elé terjeszti. Akkor fogjuk látni, hogy valóban létrehozzák-e ezt az államtitkárságot. A minisztérium névváltoztatását abszolút blődségnek tartom. Rossz az üzenete, felesleges lépés volt. Ezért azt a mondtam a koalíció vezetőinek, amikor részt vettek a frakcióülésünkön, hogy ezen a rossz üzeneten csak akkor lehet valamennyit változtatni, ha létrehoznak egy olyan struktúrát a tárcánál, amely a nemzeti kisebbségek kultúráját, identitását támogatja. Egyébként én nem tartanám butaságnak, hogy az oktatási tárca mellett a kultúránál is legyen egy olyan struktúra, amely függetlenül attól, hogy ki kormányoz, és hogy az RMDSZ kormányon van vagy nincs kormányon, megmaradjon. Egyébként azt mondtam a meghallgatások után a kulturális miniszternek, hogy gyakorlatilag nem is kell kérnie plusz államtitkári posztot, hanem az egyik államtitkári pozíciót kell átalakítania, mert a technokrata kormány olyan sok államtitkárral dolgozott ebben a minisztériumban, amelnnyi még nem volt az elmúlt 28 évben.
- Az államtitkári tisztségre az RMDSZ javasol majd jelöltet?
Erről nem egyeztettünk, én ilyet nem is kértem, mindenki magától értetődőnek vette. Ha majd kérnek tőlünk javaslatot, akkor mi fogunk tudni tenni javaslatot, de erről nincs egyezség. Magát a struktúrát fontosabbnak tartottam az arról szóló egyezkedésről, hogy az RMDSZ javasol, vagy nem javasol. Az RMDSZ-nek több olyan szakembere van, aki ezt a tisztséget el tudja látni.
- Arról mi a véleménye, hogy Victor Ciorbea megtámadta az alkotmánybíróságon a Liviu Dragnea kormánytagságát is tiltó törvényt?
- Akkor vagyunk korrektek, ha ezt a kérdést megpróbáljuk leválasztani Liviu Dragnea személyéről és a konkrét ügyről. A nép ügyvédjének megvan ez a lehetősége – egyedül neki van meg ez a lehetősége egyébként –, hogy ilyen esetben alkotmánybírósághoz forduljon, tehát történt semmiféle törvénytelenség. Ne tegyünk úgy, hogy Ciorbea valami nagy gazemberséget követett el. Azt tette, ami egyébként törvényes hatásköre. Megtehette volna sokkal régebben is, ez egy másik kérdés, és megtehette volna a következő években bármikor. Az időzítést valóban lehet kommentálni. Mivel én nem vagyok a kormánykoalíció tagja, nem tudom, hogy ott milyen beszélgetések voltak. Valószínű, hogy én nem siettem volna el ezt a lépést. Amúgy a törvényről az alkotmánybíróság fog dönteni. Akik ma Ciorbea lépését nagyon vehemensen támadják, mindig azt mondták: a jogállamiság azt jelenti, hogy az intézmények élnek a jogköreikkel, egymás dolgaiba nem avatkoznak bele, és tiszteletben tartjuk a különböző döntéseket.  Az alkotmánybíróság állást foglal majd, és az lesz a mérvadó, nem az, hogy Ciorbea megkérdezte az alkotmánybíróságot vagy nem. Én ezt nem dramatizálnám, és nem politizálnám túl. Dragnea és a PSD ellenfelei, a választások vesztesei az elmúlt 12 évben folyamatosan olyasmiket állítottak, amelyekről ma már kiderült, hogy az igazságszolgáltatást és az egész politikai berendezkedést mélyen megrohasztották. Most pedig ugyanazon az úton mennek tovább, nem tanulnak, és nem felejtenek. És ezzel kapcsolatosan megint csak egy kis zárójel: nekem semmiféle lelkiismeret-furdalásom sincs, és az RMDSZ-nek nem lehet lelkiismeret-furdalása, mert mi évek óta mondjuk azt, ami most lassan napvilágra kerül – egyelőre csak a részigazságok – az igazságszolgáltatásról és a politikai leszámolásokról. Azt senki nem cáfolja az érintettek közül, amiket Traian Băsescu mond erről, amióta nem államelnök.
- Vannak olyan aggodalmak, hogy a PSD-ALDE a következő hónapokban nekiront az igazságszolgáltatásnak, mert menteni akarja a bűnvádi eljárás alatt lévő vezető politikusainak bőrét. Az RMDSZ elnöke szerint mi a gond a romániai igazságszolgáltatással?
- Romániában már rég a feje tetejére állt a hatalmi ágak egyensúlya. Jó ideje két-három struktúra uralja a társadalmat, és olyan struktúrák, amelyeket nem a választók küldtek ezekbe az intézményekbe. Az alkotmánybíróság több tucatnyi döntést hozott a Btk-ról és a büntető eljárásról, és azokat senki nem vette figyelembe. A korábbi parlamentnek nem volt ehhez bátorsága, elég ereje. Az lenne a bűnös hozzáállás, ha az alkotmánybíróságnak ezeket az igazságszolgáltatás működését korrigáló döntéseit a parlament nem próbálná meg – természetesen a legnagyobb transzparenciával – életbe ültetni. Ez a parlament alkotmányos kötelessége: ha az alkotmánybíróság valamit alkotmányellenesnek tart, akkor a törvényhozók kiigazítják.
- Az előző kormány sürgősségi rendeletekkel már elvégezte az alkotmánybíróság döntéseinek megfelelő korrekciókat.
- Igen, de el is rontották a törvényeket. Demokratikus államokban elfogadhatatlan módon változtattak meg néhány alapkérdést. Sehol a világon nincs olyan például, hogy a bíró döntését az ügyész felülírhatja. Sehol a világon az ügyészek nem kutakodhatnak a polgárok személyes folyószámláin bírói jóváhagyás nélkül. Ezeket korrigálni kell, nem szabad úgy tekinteni, hogy minden rendben van. Ha engem kérdeznek, szinte semmi nincs rendben. Szét kell választani a felelősségeket, szét kell választani az eddig a gumitörvények miatt összemosható dolgokat. Például azt, hogy hol kezdődik a közigazgatási felelősség és hol ér véget, hol kezdődik a büntetőjogi felelősség és hol ér véget. Ezeket szét kell választani azért, hogy ne legyenek olyan ügyek, mint az Antal Árpádé, Horváth Annáé, Ráduly Róberté, és akkor még csak három esetet mondtam. Meg kell tenni ezeket a lépéseket azért, hogy ne kerülhessenek emberek börtönbe ártatlanul. Amíg nem látjuk a PSD-ALDE szá

Közkegyelem, népszavazás, börtönök
Két nap leforgása alatt kétszer is sikerült meglepő húzással előállnia Klaus Johannis államfőnek, akiben ennek köszönhetően sokan – köztük a politikusokkal szembeni igényességéről is közismert Mircea Cărtărescu író, költő – kellemesen csalódtak. 
Különösen a mandátuma első felében tanúsított passzivitása ismeretében. A jobbközép elnök ezúttal személyes jelenlétével biztosította támogatásáról a balliberális kormány közkegyelmi kezdeményezése, a büntetőjog tervezett megváltoztatása miatti tiltakozásképp utcára vonult tüntetőket, másnap pedig népszavazást kezdeményezett a témában.
Tény, hogy Johannis részéről túlságosan merész és átgondolatlan lépés volt megjelenni a bukaresti demonstráción, viszont természetesen még ez sem indokolja a román kormányoldal és médiacsatlósai részéről megfogalmazott, államcsínyt és új bányászjárást emlegető agymenéseket. (Egyszerűen vérlázító, hogy éppen az a PSD-elnök veszi a szájára a bányászjárás kifejezést, akinek elődje és ideológiai mentora 27 évvel ezelőtt szétverette a Zsil-völgyi vájárokkal a bukaresti diáktüntetést). A népszavazásra vonatkozó javaslat már sokkal hatásosabb és előremutatóbb kezdeményezés, még akkor is, ha az államfő eredeti bejelentésével szemben a referendumra bocsátandó kérdés nem kifejezetten a közkegyelemre szorítkozik, hanem tágabb értelemben vonatkozik a korrupcióellenes harcra és a köztisztviselők feddhetetlenségére.
Teljesen nyilvánvaló, hogy Liviu Dragneáék minden jogi, parlamenti kiskaput kihasználnak a referendum meghiúsítása, majd – ha az számukra előnytelen lesz – az eredmény mellőzése érdekében. A társadalom reakciójának ismeretében az is egyértelmű ugyanakkor, hogy a Grindeanu-kormány nem fogja tudni megvalósítani a közkegyelem végrehajtását és a Btk.-módosítást célzó tervét. Bármennyire igyekeznek magyarázni a magyarázhatatlant, világos, hogy a balliberális koalíció vezetőinek nem a romániai börtönök túlzsúfoltsága fáj, ők magukat és holdudvarukat kívánják kivonni az igazságszolgáltatás hatálya alól. Nem véletlen, hogy a tervezett intézkedések mögött nemcsak az államfő, a jobboldali ellenzék, a nyomozó hatóságok és civil szervezetek, hanem az amerikai nagykövetség is a jogállam gyengítésének szándékát látja.
Lényeges eleme ugyanakkor a mostani társadalmi-politikai vitának, hogy a mintegy háromezer elítéltet érintő esetleges közkegyelem mindössze szépségtapaszt jelentene a fogvatartási intézetek telítettsége, az embertelen börtönkörülmények esetében, valós megoldást azonban nem kínál. Néhány ezer fogoly szélnek eresztésével még nem lennének jobb életkörülmények a rács mögött, Románia nem szabadulna az európai bíróság által kilátásba helyezett tetemes büntetéstől, ráadásul zuhanna a társadalom biztonságérzete.
Az egyetlen hosszú távú és megnyugtató megoldás a hazai börtönkörülmények jobbításában, új fegyházak építésében rejlik, mindenekelőtt humánus érvek szólnak amellett, hogy emberi körülményeket kell teremteni a fogva tartottak számára büntetésük végrehajtása érdekében. Ennek a pénzben mért – mintegy 800 millió euróra rúgó – árát úgy sem tudja megspórolni az ország, arról nem beszélve, hogy a témában zajló politikai vita, az ebből adódó válság és következményei nagyságrendekkel többe fog kerülni mindannyiunknak.
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár)

Tisztességes közvitát szorgalmaz az RMDSZ a közkegyelmi tervezetről
Tisztességes közvitát tart szükségesnek az RMDSZ a közkegyelmi tervezetről. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán a Maszolnak elmondta, szerinte a büntetőjogot nem sürgősségi rendelettel, hanem parlamenti úton kell az alkotmánybíróság korábbi döntéseihez igazítani. 
Az RMDSZ elnökét annak kapcsán kerestük meg, hogy Klaus Johannis kedden referendumot kezdeményezett a kormány közkegyelmi tervezete és a büntetőjog módosítása ügyében. Ismert: az államfő azzal vádolja a PSD-ALDE koalíciót, hogy a korrupt politikusokat akarja megmenteni a felelősségre vonástól. A hét végén tüntetések is voltak több városban az igazságügyi minisztérium két sürgősségirendelet-tervezete ellen. A jogszabályokat a legfőbb ügyészség, a korrupcióellenes ügyészség és a Legfelső Bírói Tanács is bírálta.
Kelemen Hunor az államfő kezdeményezéséről elmondta: Klaus Johannisnak elnökként alkotmányos joga a referendum kiírása. „Mivel nem tudjuk, hogy a népszavazásra bocsátott kérdéseket hogyan fogja megfogalmazni, a témához egyelőre nincs mit hozzáfűzni” – nyilatkozta a Maszolnak.
A közkegyelemi tervezetről kijelentette: szerinte „eleve rosszul indult” ez a kezdeményezés. „A kormánynak egy tisztességes közvitát kellett volna kezdeményeznie a tervezetről, ami utólag végül megtörtént. Ha pedig tisztességes közvitát folytatnak le, és egy kvázi konszenzus alakul ki a társadalomban erről a kérdésről, akkor a tervezetet akár sürgősségi rendelettel is el lehet fogadni, nincs ezzel semmi baj. Ám ezt átlátható módon kell végigvinni” – fogalmazott a politikus.
A tervezet előírásairól azt mondta: a kormánynak el kell döntenie, hogy milyen jogfilozófiát szándékszik követni a közkegyelem kérdésében. „Ha azt mondjuk, hogy az elítélteket azért kell elengedni, mert a börtönök túlzsúfoltak, akkor nyilván a jelenleg szabadságvesztésüket letöltőkre kell koncentrálni, nem azokra, akik felfüggesztett büntetést kaptak” – utalt a politikus arra, hogy a jogszabály azokra is kiterjed, akiket nem letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Hozzátette: a másik jogfilozófia szerint integrálni kell a társadalomba azokat az embereket, akikre kisebb büntetéseket szabtak ki, nem követtek el súlyos bűncselekményeket. 
„A tervezetnek ebben a formájában tehát én sok-sok problémát látok. Nem vagyunk kormányon, nem konzultáltak erről velünk” – összegzett Kelemen Hunor.
A közkegyelemről szóló rendelet Márton Árpád szerint „szakmailag nagyjából rendben van”. Az RMDSZ jogász-képviselője azonban kifogásolja a büntető törvénykönyv és a büntető eljárás tervezett módosításait – jelentette ki a Maszolnak egy korábbi interjúban.
„A büntetőjogot a parlamentnek kell módosítania”
A büntetőjog tervezett módosítása kapcsán az RMDSZ elnöke emlékeztetett: az alkotmánybíróság a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartási törvénykönyvet több pontban alkotmányellenesnek nyilvánította. Leszögezte: a taláros testület határozatait érvényesíteni kell, a jogszabályokat a bírák döntéseihez kell igazítani.
Kelemen Hunor felidézte, hogy a Cioloș-kormány tavaly sürgősségi rendelettel próbálta korrigálni a jogszabályokat, de ez a próbálkozása félresikerült, mert a jogszabályba több, „nagyon problémás” előírás is bekerült. Például az, amelyik az ügyészeket a bírák fölé helyezi. „Akkor nem háborodott fel senki sem azon, hogy erről nem volt közvita. A problémás előírások sem tűnt fel senkinek, mert nyilván, ha szakértők keze műve, akkor rendben van. De ez egy elfogadhatatlan sürgősségi rendelet” – mondta a szövetségi elnök.
A politikus azt tartaná a helyes megoldásnak, hogy a büntetőjog módosítása ne sürgősségi rendelet formájában, hanem parlamenti úton történjék.  „Az a legegyszerűbb megoldás, hogy a képviselőházban februárban sürgősségi eljárással megvitatjuk, az alkotmánybíróság döntéseivel összhangba hozzuk a két törvénykönyvet. Akkor mindenki a megfelelő helyen, a megfelelő módon bele tud szólni a jogszabályok módosításába. Akárhányszor a kormány sürgősségi rendelettel nyúlt hozzá a büntetőjoghoz, utólag mindig kiderült, hogy ebből csak baj származott” – magyarázta Kelemen Hunor. 
„Az RMDSZ nem nincs kormányon, csak parlamenti együttműködési megállapodásunk van a kormányzó pártokkal, amely nagyon tisztán és világosan leírja azt, hogy mi mire vállalkoztunk. A közkegyelmi és a büntetőjogot módosító tervezettel kapcsolatban nem kérték ki a véleményünket. Amikor lesz konzultáció, akkor lesz egy RMDSZ-állásfoglalás is, de egyelőre ez nem történt meg” – fejtette ki szerdai sajtótájékoztatóján Cseke Attila. Az államfő által kezdeményezett népszavazással kapcsolatban a Bihar megyei szenátor megjegyezte: „egyik napról a másikra teljesen más témák jöttek elő”, azonban a témák ellen senki sem emelhet kifogást. „Úgy gondolom, hogy Románia nem kell a népszavazások országává válnia” – mondta Cseke Attila. Szerinte nem lenne jó a romániai alakuló, fejlődő demokráciának, ha a következő fél évben három népszavazást is megrendeznének, ugyanis ezzel teljesen elértéktelenedne a népszavazás intézménye. „A referendum lehetőségével akkor kell élni, amikor egy jelentős országprojektről kérjük ki a lakosság véleményét” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, nem népszavazásokon keresztül kell egy országot kormányozni. (Fried Noémi Lujza)
Cseke Péter Tamás
maszol.ro

Tüntettek az összevonás ellen (Az iskolákat, a tanulókat nem lehet számokban mérni)
Az érintett tanárok többsége már beletörődött a költözésbe, csak állásuk megmaradjon, a diákok egy része fenyegetőzik, ha menniük kell, abbahagyják a tanulást, másoknak fontos a szakma elsajátítása, minden áron folytatják a képzést, az iskolavezetés tovább küzd önállósága megmaradásáért. Vegyes a hangulat a városban is a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola felszámolása, a Puskás Tivadar Szakközépiskolába történő beolvasztása tekintetében: akik magyar tanoda bezárását ellenzik, azok közül néhányan részt vettek a tegnapi tüntetésen, akik egyetértenek az átszervezéssel, de az indokokat nem értik pontosan, azok is megálltak néhány percre a polgármesteri hivatal előtt tegnap összegyűlt közel kétszáz főnyi tömegben.
A Kós Károly Szakközépiskola időben bejegyeztette a tegnapi utcai tiltakozást, rendőri felügyelet mellett, rendbontás nélkül tartották meg akciójukat. A felvonultatott táblák egyikén Antal Árpád polgármestert idézték: „Aki iskoláinkat támadja, azt üzeni, nem akar az erdélyi magyarságnak jövőt ebben az országban.” (A városvezető ezt tavaly november 12-én mondta azon a sepsiszentgyörgyi tiltakozó megmozduláson, amit a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum megmaradása mellett tartottak.) Elsőként Komán László iskolaigazgató ismertette a lapunkban két ízben is közölt érveket az iskola önállóságának megmaradása mellett: megállt a diáklétszám-csökkenés, az ősztől induló új húsipari szak tanulókat vonz, a speciális osztályokat nem lehet máshová integrálni, az összevonás leépítésekkel jár, az általuk oktatott szakokra szükség van. Tordai Ernő, az iskolai szülőbizottság elnöke elmondta, megdöbbenve értesültek a helyi sajtóból arról a döntésről, amely gyermekeik iskoláját a Puskás Tivadar Szakközépiskolával olvasztja egybe. „A minden magyar számít szlogen ellenére még arra sem méltattak bennünket, hogy egy hosszú ideje meghozott döntést közös találkozó, egy fórum alkalmával hozzák tudomásunkra. Oly sokszor panaszkodunk, hogy odabent, Bukarestben a bennünket érintő dolgokról a fejünk fölött döntenek, a mi megkérdezésünk, esetleges véleménynyilvánításunk nélkül. És akkor hadd kérdezzem meg: Mit teszünk mi itt, helyben? Ugyanezt.” Nem tudja, mire lesz elegendő ez a tiltakozás, de neki kötelessége itt állni, az pedig szerinte biztos, hogy az iskola névadójának, Kós Károlynak a szavai örök érvényűek: „Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Aki ez alól kihúzza magát, az a népe árulója.” Az iskola volt tanára, Péter Sándor kérdéssel indította felszólalását: „Vajon az iskolát, a tanulókat csak számokban lehet kifejezni? Tudjuk, hogy a városi tanácsban leginkább könyvelők, közgazdászok, mérnökök ülnek, akiknek a számok adják az utasításokat. Viszont, ha iskoláról van szó, tanulókról van szó, akkor a számokat egy kicsit félre kell tenni. Talán még a veszteséget is vállalni, mert hiszen a diák, ahogy mondani szokás, a jövő.” Emlékeztetett: a rendszerváltozás után megszüntették Erdély egyik legjobb szakképző iskoláját, a sepsiszentgyörgyi építészetit, a megmaradt osztályait betagolták az akkor alakult Mikes Kelemen Líceumba, de még tanterem sem jutott nekik. „A kényszer vitte rá az akkori vezetőket, hogy létrehozzák a Perspektíva Szakközépiskolát, amely lassan feltápászkodott a szülők segítségével, diákok szorgalmával, a pedagógustársaim segítségével, kiváló szakképző tanodává vált. Aztán következett az egyesítés a textilipari szakközépiskolával, amely akkor leépülőfélben volt. És egy darabig úgy éreztük, hogy a csúcson vagyunk. Diákjaink jól teljesítettek, a pedagógusok és az iskola munkatársai közösen vállalták azt, hogy ezt az iskolát naggyá teszik. A tanulólétszám csökkenni kezdett, de ennek nem csupán az volt az oka, hogy kevesebb gyermek volt. Más iskolák bővültek, és ennek az iskolának a csökkenését eredményezte. (…) Hiszem azt, hogy a városi tanács jót akart, mert az ő érdekük is, hogy az iskolarendszer működjék. Talán nyugodtabban, tanácskozásokat, megbeszéléseket tartva, tapasztalt pedagógusok véleményét kikérve, lehet, hogy erre a tüntetésre nem került volna sor. Csodálkozom, hogy a tanácsban helyet foglaló pedagógusok nem szóltak az iskola érdekeiről. Ők csak egyet láttak: hogy ebből az épületből a Kós Károly-iskolának ki kell költöznie, és hogy milyen sorsa lesz, azt talán még ők sem tudják.”  Tóth-Gáspár Barnabás, az egykori Perspektíva Szakközépiskola igazgatója arra emlékeztetett, hogy amikor meg akarták menteni az iskolájukat, és kérték, hogy maradhassanak abban az épületben, ahol jelenleg a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Elméleti Líceum elemi osztályai működnek, nem engedték, hiába tanítottak keresett szakmákat, bocsátottak ki jól felkészült szakembereket, összeolvasztották a textilipari iskolával, most pedig ezt is megszüntetik. Szégyen, hogy a harmadik szakképző tanintézményt számolják fel Sepsiszentgyörgyön – mondotta.
A tüntetők közül kevesen válaszoltak kérdésünkre. A tanárok nem látják értelmét, hogy nevükkel mondják el véleményüket, ők már a kinevezésüket kapják a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, tovább kell lépniük a helyzeten, mert nem maradhatnak állás nélkül. „Betyárbecsületből jöttünk tüntetni, de valahol tanítanunk kell tovább” – mondták. Incze Csaba fizika szakos tanár a 2001-es összevonással került az iskolába a Perspektívából: „Elég szomorú vagyok, hogy ez megtörténhet. Megtörtént úgy, hogy nem kérdezett meg minket senki, az újságból értesültünk az összevonásról. Már régebben lehetett hallani, hogy felszámolják, de az időpontot nem tudtuk. Nagyon gyorsan jött a döntés, nem tudom, miért. Kötődöm az iskolámhoz, és ha elkerülünk, ott is tanítani kell, a tanítványainkat éppen úgy oktatnunk kell.” Szász Zsolt, IX. osztályos, kőműves szakos diák azt mondta: neki tetszik ez az iskola, jól is érzi magát itt, nem szívesen megy máshova, még nem tudja, hol fogja folytatni. Tordai Melinda szülő: „Ezt az iskolát nem szabad egybeolvasztani, minden magyar iskolára szükségünk van.” Újságírói kérdésre Komán László igazgató elmondta: két ajánlatot tettek az önkormányzatnak, de egyiket sem fogadták el. Kérték, hogy önállóságuk megtartásával költözhessenek abba az épületbe, ahol jelenleg a két nagy elméleti középiskola elemi osztályai működnek, vagy egy kis bővítéssel elférnének a Gyár utcai műhelyépületben, ahol a gyakorlati képzés felületei mellett jelenleg tíz tanterem van, még kettő kellene. Bízik abban, hogy az oktatási törvény adta lehetőségek fényében a prefektus elutasítja a tanács határozatát, hisz az iskola teljesíti az önállóságra vonatkozó minimális diáklétszámot. „Hogy közigazgatási bíróságra adjuk az ügyet, ez egy alternatíva, s vannak itt okok, egy iskolaigazgató, Kondor Ágota személyében megszavazza, hogy a másik iskolát beolvasszák. Érzek érdekellentétet ebből a szempontból. A tanári kar és a vezetőtanács határozatát fogom végrehajtani, ez a feladatom.” A másfél órás akción közreműködött az étfalvi Szász Band zenekar, amelynek vezetője és több tagja az egykori textilipari iskolában érettségizett, a diákok közül verset mondott Balázs Dániel és Bakcsi Boglárka, énekelt Ruzsa Amanada. A megmozdulás közös imával és Petőfi Sándor Távolból című dalával zárult.
A prefektus mossa kezeit
A prefektus csak akkor léphet közbe a Kós Károly és a Puskás Tivadar Szakközépiskola összeolvasztásának ügyében, ha valamilyen törvénytelenséget talál az elfogadott két tanácsi határozatban – jelentette ki Sebastian Cucu, a bukaresti kormány helyi megbízottja. Elmondta, a Kós Károly-iskola vezetője petícióval fordult hozzá és tárgyalt Kiss Imre főtanfelügyelővel is. Egyelőre más lépést nem tehet, kiegészítést kért a helyi tanácstól határozatuk indoklásához, és Kiss Imrétől is írásbeli beszámolót vár arról, hogy mindenben megfelelt-e az előírásoknak az eljárás. (-kas)
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A tüntetések ellenére megjelent a román közlönyben a Btk. módosítása
Bukarest – Néhány órával elfogadása után, szerdára virradóra megjelent a román közlönyben a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító sürgősségi kormányrendelet, annak ellenére, hogy a jogszabály gyors elfogadása ellen több mint tízezer ember tüntetett Románia nagyvárosaiban.
A rendelet a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.
Szerdára virradó éjszaka a kormány intézkedése ellen tiltakozó tüntetők vonultak utcára országszerte, akik szerint a rendelet a korrupt politikusokat védi. A bukaresti kormány épületét körülvevő több mint tízezer tüntető közül többen megpróbáltak behatolni az épületbe, őket könnygázzal állította meg a csendőrség.
– MTI –
erdon.ro

Kelemen Hunor: a kormány tévedett, ez nem egy járható út
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány tévedett, amikor sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyvet, ez nem egy járható út – nyilatkozta szerdán a Maszolnak Kelemen Hunor.
„Nem értem, miért kellett a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást az éj leple alatt, sürgősségi rendelettel módosítani. Abból mindig csak baj származott, ha ehhez a két jogszabályhoz bármelyik kormány a parlament kikerülésével nyúlt hozzá” – fejtette ki a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor elmondta, a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány is tévedett, amikor tavaly májusban – a Grindeanu-kabinethez hasonló módon – sürgősségi rendelettel próbálta összhangba hozni a két törvényt a korábbi alkotmánybírósági határozatokkal. „A álláspontunk nem változott: ezt nem tartjuk járható útnak” – nyomatékosított a politikus.
A sürgősségi rendelet tartalmi részét a szövetségi elnök egyelőre nem kívánta kommentálni. Közlése szerint az RMDSZ jogász-politikusai a nap folyamán összevetik a korábbi alkotmánybírósági határozatokat a rendeletben foglaltakkal. „Megnézzük, hogy a sürgősségi rendelet mennyiben felel meg az alkotmánybíróság elvárásának" – magyarázta.
Kelemen Hunor arról sem kívánt még nyilatkozni, támogatják-e a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tervezett bizalmatlansági indítványát. Azzal érvelt, hogy amíg nem látták az indítvány szövegét, addig nem tudják kialakítani az álláspontjukat.
Az RMDSZ közleményben is állást foglalt
Szerda délelőtt az RMDSZ közleményben is állást foglalt ebben az ügyben. E szerint nem értenek egyet a kormány döntésével.
Az állásfoglalás szerint aggályosnak tartják, hogy a kormány kapkodva, ,,lefekvés előtt” döntött ebben a kérdésben, mint ahogyan azzal sem értettek egyet, hogy tavaly májusban az akkori technokrata kormány szintén sürgősségi kormányrendelettel módosította a Btk-t. "Akkor többek között az ügyészt a bíró felé helyezte, megalapozva ezzel az ügyészi állam kialakulását. Emiatt 2016-ban senki sem tüntetett" – emlékeztet a közlemény.
Az RMDSZ jogosnak tartatja az emberek mostani felháborodását, mert a kormánynak nem lett volna szabad megkerülnie a parlamentet. "Sürgősségi rendeletekkel nem lehet országot vezetni, kormányozni. Bebizonyosodott, hogy minden alkalommal, amikor sürgősségi kormányrendelettel próbálták rendezni ezt a kérdést, hibás döntéseket hoztak" – olvasható az állásfoglalásban. 
A közlemény emlékeztet arra is, hogy aBtk-t módosítani kell, hiszen ez jelenleg legalább negyven pontban alkotmányellenes. "Politikai akaratra és bátorságra van szükség, hogy ezeket a korrekciókat elvégezzük, hiszen, akik eddig módosítani próbálták, azokat támadások érték. Mi azt támogatjuk, hogy a képviselőházban sürgősségi eljárással vitassuk meg, az alkotmánybíróság döntésével hozzuk összhangba a két törvénykönyvet" – zárul az állásfoglalás.
Cs. P. T.
maszol.ro

Az RMDSZ szerint a kormány tévedett – közben kitüntette a saját korruptjait
Az RMDSZ álláspontja szerint a kormány tévedett, amikor sürgősségi rendelettel módosította a büntető törvénykönyvet, ez nem egy járható út – nyilatkozta szerdán Kelemen Hunor.
„Nem értem, miért kellett a büntető törvénykönyvet és a büntető perrendtartást az éj leple alatt, sürgősségi rendelettel módosítani. Abból mindig csak baj származott, ha ehhez a két jogszabályhoz bármelyik kormány a parlament kikerülésével nyúlt hozzá” – fejtette ki a szövetségi elnök.
Kelemen Hunor elmondta, a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány is tévedett, amikor tavaly májusban – a Grindeanu-kabinethez hasonló módon – sürgősségi rendelettel próbálta összhangba hozni a két törvényt a korábbi alkotmánybírósági határozatokkal. „Az álláspontunk nem változott: ezt nem tartjuk járható útnak” – nyomatékosított a politikus.
Az RMDSZ kitüntette korrupciós ügyben elítélt volt szenátorát, a Schweighofer ügyvédét
Kelemen Hunor nyilatkozata nem tűnik túl hitelesnek annak fényében, hogy pár napja kitüntette Olosz Gergely volt szenátort, ex-képviselőt, az energiahatóság korábbi elnökét.
Olosz emlékezetes bravúrja volt, amikor a már lemondott ex-szenátort hét év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, majd később kiderült, hogy mivel ügyvéd, ezért egy másik bíróság illetékes az ügyében, ezért újra az alapfoktól kell kezdeni az eljárást.
Oloszról a legutolsó hír az, hogy 2016 márciusában három év letöltendő börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélték alapfokon, miután többrendbeli befolyással való üzérkedésben találtak vétkesnek. Emellett eltiltották a köztisztségek viselésétől. 
Olosz még 2013-ban mondott le, nem sokkal azután, hogy lezsírozta a Holzindustrie Schweighofer osztrák fafeldolgozó vállalat rétyi gyárának megtelepedését. Ezt követően a vállalat alkalmazta, mint ügyvédet. 
Most Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke neki is megköszönte a listán szereplő többi volt szenátor és képviselő mellett „a közösségi munkát, amit a parlamentben az erdélyi magyarság érdekében kifejtettek, akár szociális, gazdasági kérdésekről, akár vidékfejlesztésről legyen szó".
[Transindex nyomán]
itthon.ma//erdelyorszag

Incidensek zavarták meg a bukaresti tüntetést
Incidensek zavarták meg a bukaresti kormányellenes demonstrációt szerda este: a Győzelem-téren összegyűlt több mint százezer tüntető közül többen petárdákkal dobálták meg a kormány épületét védő csendőrséget, amely könnygázt vetett be ellenük.
A Digi 24 tudósítói szerint futballszurkolók tartózkodtak ott, ahol a dulakodás kezdődött. Gergian Enache, a csendőrség szóvivője közleményben szólította fel a büntető törvénykönyv váratlan módosítása miatt a kormány ellen tüntetőket, hogy hagyják el a kormányszékház előtti teret, mert a csendőrség erőt fog alkalmazni támadói ellen.
Nem sokkal később valóban elkezdték távolabb szorítani az agresszív csoportot az épülettől, miközben a tér másik felén a tüntetők az „erőszak nélkül" jelmondat skandálásával próbálták helyreállítani a demonstráció addigi békés jellegét – sikertelenül. A rendbontók és a csendőrök közötti összecsapás során pedig a tömeg nagy része elmenekült a térről.
A rendbontók és csendőrök közötti összecsapás során a tömeg nagy része elmenekült a térről. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint az összecsapás nyomán két sérültet a Floreasca sürgősségi kórházba szállított a mentő: egyikük – egy csendőr – zúzódásokat szenvedett, amikor kővel vagy jégdarabbal megdobálták, illetve egy tüntető, akit a fején talált el egy petárda.
A Mediafax hírügynökség szerint Kolozsváron egy tüntető betörte a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) székházának falára szerelt pártjelvényt.
A feltehetően focihuligánok által kiprovokált verekedés az utóbbi két évtized legnagyobb romániai tüntetésének vetettek véget. Bukaresten kívül az ország szinte valamennyi nagyobb városában felháborodott emberek ezrei – több helyütt tízezrei – demonstráltak a büntető törvénykönyv sürgősségi kormányrendelettel történt váratlan módosítása ellen, amely korrupciós bűncselekményekkel vádolt politikusok tucatjait menti meg a büntetőjogi felelősségre vonástól.
Egyes hírforrások szerint szerdán országszerte csaknem 300 ezer ember tüntetett Romániában a Grindeanu-kormány lemondását és a Btk-t módosító kormányrendelet visszavonását követelve. MTI
Erdély.ma

Románián a világ szeme
Brüsszel, Berlin, Washington – az Európai Bizottság, Németország és Amerika is figyelemmel és aggodalommal követi a bukaresti kormány intézkedéseit, magyarázatot kérnek, és a korrupció elleni harc folytatására szólítják fel Romániát. A német kormány választ vár Bukaresttől a büntető törvénykönyv és a perrendtartás módosításáról, az Európai Bizottság pedig figyelmeztet: a korrupció elleni harc folytatása alapvetően fontos. Hans Klemm, Amerika bukaresti nagykövete találkozóra hívta Sorin Grindeanu kormányfőt.
Romániának előre kell haladnia a korrupció elleni harcban, nem szabad visszalépnie – szögezte le Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke tegnapi nyilatkozatában. Azt is nyomatékosította, hogy az Európai Bizottság komoly aggodalommal figyeli a korrupció helyzetének romániai alakulását. Úgy fogalmazott: a korrupció elleni harcban elért eredmények visszafordíthatatlansága alapvetően fontos az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy lezárhassa az úgynevezett együttműködési és értékelési mechanizmus (CVM) részeként figyelemmel követett reformfolyamatok vizsgálatát.
Juncker utalt az uniós bizottság Romániáról múlt héten közzétett országjelentésére, amely elismerte a korrupció elleni küzdelem területén elért eredményeket. A jelentéstevők ugyanakkor nyilvánvalóvá tették azt is, hogy minden olyan lépés, amely aláássa ezt a folyamatot, gyengíti az eddigi intézkedések hatásait, vagy szűkíti a korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények körét, és hatással lesz a jövőbeli jelentésekre is – emlékeztetett a bizottsági elnök. Mint ismert, Románia a 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság az együttműködési és értékelési mechanizmus keretében követi figyelemmel, és következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé. Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagállam ettől tette függővé felvételét a schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli övezethez.
Hasonló szellemű állásfoglalás érkezett Berlinből, Európa legerősebb államának fővárosából. A német kormány aggodalommal fogadta a román kormány rendeletét a büntető törvénykönyv (Btk.) és a perrendtartás módosításáról, és választ vár Bukaresttől arra a kérdésre, hogy a rendelet révén megváltozó környezetben miként lehet folytatni a korrupció elleni küzdelmet – hangzott el tegnap Berlinben a német kormányszóvivői tájékoztatón. Martin Schäfer külügyi szóvivő szerint a román kormány döntése nem jó és nem helyes jelzés, a német szövetségi kormány pedig világos válaszokat vár a bukaresti vezetéstől arra, „miként képzeli el a korrupció elleni elkötelezett harc folytatását a megváltozott jogi keretfeltételek között, és hogyan szeretné erősíteni a jogállamot”.
Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert felidézte, hogy a kancellár a napokban telefonbeszélgetést folytatott az ügyről Klaus Iohannis államfővel, teljes támogatásáról biztosítva őt az erős és érett román demokrácia kiépítése érdekében a korrupció ellen folytatott küzdelmében. Angela Merkel a román elnök előtt világossá tette, hogy „Berlin szerint nagyon rossz jelzés lenne a korrupció elleni küzdelem felpuhítása, és a jogállamiság, illetve a reformpolitika relativizálása Romániában”.
Amerika is érdeklődést tanúsít a Bukarestben történtek iránt. Hans Klemm, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete találkozóra hívta Sorin Grindeanu kormányfőt tegnap délelőtt. Marian Neacşu, a miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója megerősítette az erről szóló hírt, de részleteket nem árult el. Annyit közölt még, hogy információi szerint a találkozót az amerikai diplomata kezdeményezte.
Ugyancsak tegnap este Románia hat partnere: Belgium, Kanada, Franciaország, Németország, Hollandia és az Amerikai Egyesült Államok közös levélben kérte Románia kormányát, hogy ne akadályoztassa a korrupció elleni harcot. „Mi, Románia nemzetközi partnerei és szövetségesei mélységes aggodalmunkat fejezzük ki Románia kormányának 2017. január 31-e éjszakai akciójával kapcsolatban, amely aláásta Románia tízévi, jogállamiságra törekvő és korrupcióellenes előrelépéseit” – olvasható az angol nyelvű közleményben. Az idézett dokumentum szerint a vitatott lépések Románia partnerségi viszonyait veszélyeztetik. Az aláírók szerint a kormány akciója szembement az igazságszolgáltató testületek, a civil társadalom hiteles szereplői és a román állampolgárok egyhangúlag megfogalmazott véleményével, és „nem tesz mást, mint súlyosan csorbítja Románia pozícióját a nemzetközi közösségben, kockáztatva a közös, az Európai Unió és a NATO alapelvein nyugvó partneri viszonyokat”. „Reméljük, hogy Románia kormánya visszafordítja ezt a szerencsétlen folyamatot” – írják a közleményben, amely szerint, ha valóban szükség van a vitatott törvénymódosításokra, ezeket csakis az összes érintett fél meghallgatásával, hiteles és megalapozott folyamat eredményeképpen lehet meghozni. 
Az aláírók között levő uniós országok képviselői az Európai Bizottság Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusára figyelmeztetnek, amelynek keretében a közelmúltban újabb jelentés látott napvilágot. A nyilatkozat EU-tagságú aláírói remélik, hogy Románia olyan utat fog bejárni, amely lehetővé teszi az Európai Bizottságnak, hogy a mechanizmus lezárása irányában tudjon a továbbiakban intézkedni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be az ellenzék
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselői A Grindeanu kabinet – a nemzettel dacoló kormány. Ne törvényesítsétek a lopást Romániában! címmel bizalmatlansági indítványt nyújtott be szerdán a parlamentbe. Raluca Turcan, a PNL ügyvezető elnöke a parlamentben kijelentette, ez a törvényes lépés a kormány lemondatására és előrehozott választások kiírására. Hozzátette: bizalmatlansági indítványt 124 PNL-s és USR-s képviselő írta alá, és tárgyaltak a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselőivel is, akik azt ígérték, hogy csatlakoznak az indítványhoz. (Agerpres) 
Népújság (Marosvásárhely)