Hazai oktatás 2014-ben: csupán néhány változás várható
Öt év múlva interdiszciplinárissá válik a szakaszzáró és az érettségi vizsga
A kormány december 23-án fogadott el egy, a hazai oktatási rendszerre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, de az csak látszólag tartalmaz több újdonságot, a nemzeti kisebbségek (így a romániai magyarság) köz- és felsőoktatását pedig nagyon kis mértékben módosítja – magyarázta el lapunknak Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes és Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának a vezetője. Újdonság például az, hogy idén a nyolcadikosok szakaszzáró vizsgájának eredménye 75 százalékban, míg a tanuló
V–VIII. osztályos átlaga 25 százalékban számít a líceumba való bejutáshoz. A romániai egyetemeket ugyanakkor kötelezik arra, hogy a felvételinél ne vegyék figyelembe a IX–XII. osztályos átlagot. A szakaszzáró és az érettségi vizsga interdiszciplinárissá való tételét is csak a 2019-ben vizsgázó nyolcadikosok és tizenkettedikesek esetében alkalmazzák majd – hacsak addig nem hoznak újabb rendeleteket...
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),

Változott a restitúciós jogszabály
Módosultak egyes előírások a visszaszolgáltatások kapcsán. A kormányt képviselő prefektúra tájékoztatása szerint változott a 165/2013-as jogszabály, amely a restitúcióról szól.
Változott néhány előírás a hazai közvélemény és a nemzetközi politikum által is sürgetett romániai restitúció kapcsán. Tavaly év végén jelent meg a Hivatalos Közlönyben a vonatkozó törvény módosítása. Elvileg a teljes restitúciós folyamat gyorsabb befejezését célozza mindez, bár sokan bírálják az egészet, látszatintézkedésnek mondva.
A lényegi elemek
Ezután a polgármestereket nevezik ki hivatalból a földterületek leltárba vételét felügyelő helyi bizottságok elnökeinek. A 10/2001-es számú jogszabály alapján összeállított igénylésekben érintett személyek a 368/2013-as számú törvény hatályba lépésétől számítva 60 napon belül dönthetnek, hogy az igénylésüket elbíráló bizottságnál regisztrált dossziéik átküldését kérik-e az új elbírásló fórumok számára, így lehetőséget kapva a természetbeni restitúcióra, vagy az ingatlanokat más javakkal történő kompenzációra cserélik. A földügyi törvények alapján összeállított igénylések érintettjei is választhatnak ugyanígy.
Amennyiben a dossziékban található dokumentumok alapján nem lehet megállapítani az ingatlan eredeti helyét, a kártérítés összegének kiszámításakor a közjegyzői számítási rácsban előírt minimumokat veszik alapul. Az egyes dossziékhoz még hozzátehetnek igazoló okmányokat a kérvényezők: ennek határideje 90 napról 120 napra változott, a 368/2013-as számú törvény révén.
Ami a restitúció határidejét illeti, a rendelkezésre álló ingatlanok összeírását végző helyi bizottságoknak a vonatkozó jogszabály érvénybe lépésétől számítva 180 napon belül végezniük kell a munkával – ezt követően kezdődik az egyes visszaszolgáltatások eljárása.
Szeghalmi Örs
erdon.ro
Erdély.ma,

SZNT: folytatódik az elrománosítás
A román ortodox egyháznak adományozott székelyföldi szálloda esete ismételten bizonyítja, hogy „Románia semmibe veszi vállalt nemzetközi kötelezettségeit, és tovább folytatja Székelyföld elrománosításának a politikáját” – állítja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
A szervezet közleménye szerint a kormány megannyi romániai jogszabályt és nemzetközi szintű vállalását sértett meg azzal, hogy karácsony előtt sürgősségi kormányrendelettel Hargita és Kovászna Ortodox püspökségének juttatott egy 89 szobás kovásznai szállodát.
Az SZNT ezt annak a fényében sérelmezi, hogy Románia még huszonöt évvel a diktatúra bukása után is adós a magyar egyházaktól elkobzott egyházi javak jelentős részének a visszaszolgáltatásával, noha a restitúció feltétele volt az Európa Tanácsba való felvételének. A nemzeti tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány szintén karácsony előtt fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel kitolta a restitúció határidejét, „tovább korlátozva az egyházakat a szociális, oktatási és kulturális tevékenységük kifejtésében”.
Az SZNT a szállodaadományozó rendelet módosítására szólítja fel a kormányt. Kéri továbbá, hogy ne az egyháznak, hanem Kovászna város önkormányzatának adja át az ingatlant. Azt javasolja ugyanakkor a magyar történelmi egyházaknak és híveiknek, hogy indítsanak pert Románia kormánya ellen.
„Felkérjük az Európa Tanács, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ illetékeseit, hogy kövessék figyelemmel a romániai folyamatokat és hassanak oda, hogy Románia tartsa be vállalt kötelezettségeit és hagyjon fel a székelyek elnyomásával, Székelyföld elrománosításával” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett felhívásban.
Az SZNT idézi a szállodaadományozó kormányrendeletet, amelynek indoklásában a Román Ortodox Egyházat „a román állam alapvető intézményének” nevezi a kabinet, leszögezve, hogy az ortodox egyház „létfontosságú szerepet tölt be a román nép nemzeti azonosságának a megőrzésében”. Megállapítja, a kormány államegyháznak tekinti az ortodox egyházat annak ellenére, hogy a vallásszabadságra vonatkozó törvényt kimondja: „Romániában nem létezik államvallás; az állam semleges mindenféle vallási meggyőződéssel vagy ateista ideológiával szemben.” A törvény értelmében az egyházak egyenlők a törvény és a közhatóságok előtt.
Mint ismeretes, a kormány december 18-i ülésén fogadott el sürgősségi kormányrendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól „a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének” juttatja az ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is ellátott 89 szobás, kétcsillagos szállodaépületet. A Ponta-kabinet döntését a sepsiszentgyörgyi magyar történelmi egyházak is diszkriminatívnak ítélték, míg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a kormánynak az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvéseként értelmezte a lépést.
Krónika (Kolozsvár),

Toró T. Tibor: a kormány állambiztonsági kockázatnak tekinti az erdélyi magyarokat
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Szilágyi Zsolt alelnök is részt vett azon a sajtótájékoztatón, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tartott kedden Nagyváradon annak kapcsán, hogy a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága elküldte indoklását az EP-képviselőnek az érdemrend visszavonására vonatkozóan. Ebben a Ceaușescu-korszak fogalom- és szóhasználatára emlékeztető indoklásban Tőkés Lászlót „horthysta-fasiszta vétetésű eszmék terjesztőjének” nevezik, akinek a tevékenysége „sérti a román nép becsületét és méltóságát”.
Toró T. Tibor elnök a magyarság legitim autonómiatörekvései ellen intézett támadásnak nevezte a becsületbíróság döntését és rámutatott arra, hogy amikor Tőkés László 2013 nyarán, Tusnádfürdőn kérte Magyarország védhatalmi szerepvállalását Erdély fölött, semmivel nem kért többet, mint azt a védelmi szerepet, amit Románia is gyakorol a Szerbiában kisebbségben élő Timok-völgyi románok felett. Véleménye szerint a becsületbíróság Romániát járatja le azzal, hogy korrupt politikusai helyett a temesvári forradalom hősétől akarja visszavenni a kitüntetést. A Néppárt elnöke leszögezte, hogy pártja minden lehetséges eszközzel fellép Tőkés László és a temesvári forradalom szellemének védelmében, és tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a jelenlegi kormány az állambiztonságot veszélyeztető kockázati tényezőként kezeli az Erdélyben élő, több mint egy millió magyar nemzetiségű román állampolgárt.
Szilágyi Zsolt arra hívta fel az újságírók figyelmét, hogy az érdemrend visszavonását az a Corina Crețu indítványozta, akit nemrég még azzal gyanúsított az amerikai és a brit sajtó, hogy KGB-ügynök volt. Véleménye szerint a szocialista EP-képviselő a hazaszeretet álcája alatt támad Tőkésre annak érdekében, hogy visszaszerezze megkérdőjelezett hitelét.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Erdély.ma,

Alkotmányellenesnek bizonyult a román decentralizációs törvény
A román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette pénteken a decentralizációs törvényt, amellyel több központi intézményt akart önkormányzati hatáskörbe utalni a bukaresti kormány. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által is támogatott jogszabály a jelenleg minisztériumokhoz tartozó közegészségügyi intézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlétesítményeket, kulturális igazgatóságokat adta volna önkormányzati hatáskörbe. Az RMDSZ vezetői a törvény elfogadása idején jelezték, minden olyan kezdeményezést támogatnak, amely a helyi autonómiát erősíti és lehetővé teszi, hogy a magyar közösség maga dönthessen az őt érintő ügyekben.
A parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással novemberben elfogadott törvényt a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) támadta meg az alkotmánybíróságon. A testület a formai kifogásokat elutasította, de helyt adott a tartalmi kifogásoknak, és a törvényt egészében alkotmányellenesnek minősítette. Az alkotmánybíróság egyhangúan hozta meg határozatát, amelynek indoklását később teszi közzé.
A PDL beadványában úgy vélte: a helyi autonómia alkotmányos elvét sérti a decentralizációs törvény, amely álláspontjuk szerint túl sok hatáskört ad a megyei tanácsoknak ahelyett, hogy a döntéseket a helyi önkormányzatok szintjére utálná. Az ellenzéki párt másik kifogása arra vonatkozott, hogy a jogszabály megkérdőjelezi az állam egységes jellegét, holott az alkotmány nem szövetségi, hanem egységes államként határozza meg Romániát.
A PDL és Traian Basescu államfő szerint a decentralizációs jogszabállyal nem a döntéshozatalt akarta közelebb vinni az állampolgárokhoz, hanem a megyei „kiskirályok" forrásait és hatalmát próbálta növelni a jövő évi választásokra készülő szociálliberális kormány.
Liviu Dragnea közigazgatási miniszterelnök-helyettes meglepőnek nevezte az alkotmánybíróság döntését. „Ha a törvény egésze alkotmányellenes, ezt úgy lehet értelmezni, hogy Romániának nincs joga a decentralizálnia magát, mint ahogy más európai államokban történik" – mondta a jogszabály kidolgozója. Dragnea szerint a bukaresti kormány csak az indoklás közzététele után tud érdemben reagálni a helyzetre.
MTI
Erdély.ma,

Legyen a mi összetartozásunk erősebb
Összenő, ami összetartozik – Willy Brandt kancellár 1989-ben, a német újraegyesüléskor elhangzott, azóta szállóigévé vált szavai többszörösen találónak bizonyulnak a közelgő magyar országgyűlési választások előtti helyzetben is.
Illő e jelige a magyar baloldal napokban kiteljesedő újraegyesülésének leírására – de ennél talán fontosabb az a jelentése, amely arról szól, hogy a közelgő választások végre nemcsak Magyarországról, hanem a magyar nemzet egészéről, mindannyiunkról szólnak, és mindannyian részt is vehetünk a döntéshozatalban.
Lássuk előbb, mi történik a budapesti baloldali ellenzék háza táján. A Bajnai Gordon és Mesterházy Attila között a héten lezajlott egyeztetés, illetve a megállapodás kiterjesztéséről született döntés világosan jelzi: színjáték volt a Gyurcsány Ferenc-féle nemzetellenes politikával való leszámolási kísérlet. A számtalan pártocskára és mozgalomra szakadt baloldalon voltaképpen ocsmány hatalmi harcok dúltak – mígnem a helyzet olybá súlyosbodott, hogy a nem is oly régen még mindenki által került és kényelmetlen tehernek tartott Gyurcsány előtt hajbókol Bajnai és Mesterházy egyaránt –, régi korok régi emberei szövetkeznek hát újra, hogy együtt próbálják átvenni a hatalmat. S hogy milyen következményekkel járhat az ilyesfajta posztkommunista restauráció, azt a magunk bőrén tapasztaljuk nap mint nap: a Victor Ponta és Crin Antonescu nevével fémjelzett szocialista-liberális kormány vezette Romániában majdhogynem klánháború dúl az állami intézmények fölötti ellenőrzés megkaparintásáért, a magyarellenességet pedig a legfelsőbb szintekről gerjesztik.
Reménytelibb azonban ennél az összetartozás ama élménye, mely hosszú évtizedek után adatik meg a Magyarország határain kívülre szakadt magyaroknak: tavasszal magunk is részt vehetünk az országgyűlési választásokon, és szavazatunkkal dönthetünk, milyen vezetőket szeretnénk. Ráadásul úgy tűnik, e kérdésben is konszenzus alakult ki az erdélyi magyar társadalomban: az országgyűlési választásokon való részvételt minden hazai magyar párt és szervezet fontosnak tartja, olyasfajta akcióegység alakulhat ki tehát, amilyent tapasztaltunk például a székelyek nagy menetelésén.
Az pedig már a választásokon, illetve az azokat megelőző regisztrációs folyamatban való részvételi arányon is múlik, hogy a mi összetartozásunk erősebb lesz-e a múlt embereinek érdekszövetségénél, és sikerül-e a magyar újraegyesülés ünnepévé tenni a voksolás napját.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Nekiment Frunda Györgynek a kormányfő egyik bizalmasa
Bírálta Frunda György miniszterelnöki tanácsost Sebastian Ghiță szociáldemokrata képviselő, Victor Ponta bizalmasaként számon tartott üzletember az RMDSZ volt szenátorának az Egyesült Államokról tett kijelentései miatt.
Frunda György az amerikai külügyminiszter európai ügyekért felelős beosztottjának romániai látogatása kapcsán nyilatkozott csütörtökön a sajtónak. Victoria Nuland pénteken és szombaton tartózkodik Bukarestben, ahol a romániai jogállamiság helyzetéről tájékozódik.
„Mi lenne, ha mi is tájékozódnák az Egyesült Államokban a nemzetközi egyezmények által betiltott halálbüntetésekről vagy a marihuána coloradói legalizálásáról?” – jelentette ki Frunda. Victor Ponta tanácsosa szerint Nuland romániai látogatása az Egyesült Államok „felsőbbrendűségi érzéséről” árulkodik.
A volt szenátor hangsúlyozta, Románia nem gyarmat, ahová a gyarmatosító ellenőröket küld az emberi jogok és a jogállamiság helyzetének kivizsgálására. „Természetesen nagyon fontos a párbeszéd az Egyesült Államokkal, de a dialógusnak majdnem egyenlő vagy egyenlő felek között kell lezajlania” – tette hozzá.
Frunda: ki az a Ghiță?
Sebastian Ghiță szerint Frunda György félrebeszél. „Nem akarom azzal megsérteni, hogy idiótának nevezzem a kijelentéseit, de túl enyhe lenne, ha szerencsétlen megfogalmazásnak minősíteném a szavait. Az Egyesült Államok Románia legfontosabb stratégiai partnerei. Frunda György nem fogta fel, hogy szavait a román kormány elleni propagandára lehet felhasználni” – mondta a képviselő.
Frunda György a maszol.ro megkeresésére elmondta, fenntartja a kijelentéseit. Arra a kérésünkre, hogyan kommentálja Sebastian Ghiță bírálatait, a volt szenátor visszakérdezett: „Ki az a Sebastian Ghiță?”
Cs. P. T.
maszol.ro,

Kelemen Hunor: Elvették a döntést a helyi közösségektől
A román alkotmánybíróság egyhangú döntése – amellyel az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a decentralizációs törvényt – azt sejteti, hogy Romániában nem lehet újragondolni a központosított államszerkezetet, és nem lehet a helyi közösségekre átruházni döntési jogköröket – jelentette ki pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
A politikus az MTI-nek elmondta: érdemben és részletesen csak az alkotmánybírósági döntés indoklása ismeretében nyilatkozhat a taláros testület határozatáról, de első látásra furcsának tűnik, hogy az alkotmánybírók egyhangúlag nyilvánították alkotmányellenesnek a jogszabályt.
Hozzátette: ez akár azt is jelentheti, hogy Romániában nem lehet olyan politikai döntést hozni, ami a szubszidiaritásra irányul. Ezt súlyosnak tartja, mert ennek mentén oda lehet jutni, hogy a helyi közösségeknek nem osztható le döntési jogkör – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor veszélyesnek tartja, ha ez az alkotmánybírósági döntés közép- és hosszú távon esetleg lenulláz minden olyan kísérletet, amely a helyi regionális autonómia megteremtésére irányul. Ez abban az esetben áll fenn – magyarázta, amennyiben a taláros testület magát a decentralizáció elvét utasította el, de mindez csak az indoklásból derülhet ki.
A román alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette pénteken a decentralizációs törvényt, amellyel a bukaresti kormány több központi intézményt akart önkormányzati hatáskörbe utalni. A jogszabályt az RMDSZ is támogatta és üdvözölte.
MTI
Erdély.ma,

A Románia Csillaga Érdemrend visszavonásának üzenete
A napokban adta ki a Románia Csillaga Érdemrend becsületbírósága azt az indoklását , amelyre alapozva Tőkés László kitüntetésének visszavonását kérte Traian Băsescu államfőtől. Tőkés László 2009-ben, a temesvári forradalom kitörésének 20. évfordulóján vehette át az érdemrend lovagi fokozatát az államelnöktől a romániai rendszerváltás elindításában játszott szerepéért. A kitüntetés visszavonását több PSD-s politikus felvetése nyomán Victor Ponta miniszterelnök javasolta az államfőnek, mivel szerinte Tőkés Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét kérdőjelezte meg a tusnádfürdői szabadegyetemen, amikor azt kérte Magyarországtól, hogy vállaljon védhatalmi státust Erdély felett.
A visszavonási eljárás
Tőkés László EP-képviselő bejelentése heves reakciókat szült a romániai közéletben, és miután kiderült, hogy a Románia Csillaga Érdemrend visszavonását csak azon személyek kezdeményezhetik, akik maguk is birtokosai a kitüntetésnek, nyolc kitüntetett szociáldemokrata politikus beadvánnyal fordult az államfőhöz.
Ezt követően megválasztották a héttagú becsületbíróságot, amelynek négy tagját a PSD jelenlegi és egykori politikusai – Ecaterina Andronescu, Gabriela Firea és Mircea Geoană jelenlegi szenátorok, valamint Șerban Brădișteanu volt szenátor – adták. Megjegyzendő, hogy a becsületbíróság két tagja – Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea – egyben panasztevő is. A további három tag Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője és Constantin Degeratu tábornok, a hadsereg volt vezérkari főnöke. A Tőkés László kitüntetésének visszavonását elsőként szorgalmazó Corina Creţu szociáldemokrata EP-képviselő szerint az EMNT elnöke szeparatista, románellenes, és etnikai alapú területi autonómiát követelő nyilatkozataival Románia egységes, oszthatatlan nemzetállami jellegét kérdőjelezte meg.
A visszavonás mint politikai játszma
Az egész ügy kibontakozása és annak kormánypárti kezelése világosan mutatta, hogy mennyire eltökélt szándékok húzódnak a háttérben. A végkimenetelt már akkor meg lehetett jósolni, amikor maga a kormányfő szólalt meg a kérdésben és követelte a kitüntetés visszavonását . Victor Ponta nem kockáztatta volna meg a már így is eléggé megtépázott tekintélyét egy Traian Băsescuval szembeni csörtében, így borítékolni lehetett, hogy a miniszterelnök biztosra megy javaslatával.
Nyilvánvalóan ő is tisztában volt azzal, hogy az érdemrend visszavonását kizárólag a tagok kezdeményezik, de a kezdeményezés . Az első kör után aztán minden magára valamit is adó politikus, közéleti szereplő és véleményvezér megnyilvánult a már előre eldöntött kérdésben.
A becsületbíróság erkölcsi profilja
A becsületbíróság összetétele is jelzi, hogy a PSD semmit sem akart a véletlenre bízni, következésképpen a látszatokra sem adott túl sokat. A tagok megválasztásának módja, az eljárás levezénylése és az indoklás megszövegezése világosan illeszkedik a PSD-kormány kendőzetlen hatalmi logikájára. Ebből következik, hogy a bizottsági tagok kiválasztásánál semmi más nem számított, csak a kommunista utódpárt iránti lojalitás.
Șerban Brădișteanu szenátor ellen több peres eljárás is folyik. Az egyikben azzal vádolják, hogy Adrian Năstase öngyilkossági kísérlete után kórházi beutalással próbálta megakadályozni a Legfelsőbb Bíróság ítéletének végrehajtását a volt kormányfőn. Az orvos ellen ugyanakkor több millió euró értékű korrupciós bűncselekmények miatt is indult büntetőjogi eljárás.
Ecaterina Andronescu lojalitásához semmi kétség nem férhet: ő volt az, aki kiállt Victor Ponta mellett a plágiumbotrányban. Gabriela Firea szenátor az első fokon öt év letöltendő szabadságvesztésre ítélt Dan Voiculescu tulajdonában lévő, nem éppen magyarbarátságáról ismert Antena3 hírtelevízióban dolgozott. Mircea Geoană, bár rossz a viszonya a PSD jelenlegi vezetőségével, érdekelt lojalitásának bizonyításában.
A Tőkés László elleni kampányt elindító Corina Creţuról pedig nemrégiben azt derítették ki, hogy „közeli” viszonyban volt Colin Powell korábbi amerikai külügyminiszterrel. Ion Mihai Pacepa, aki Ceaușescu alatt a kommunista Románia külföldi hírszerzésének egyik vezetője volt, valószínűnek tartja, hogy a képviselőnő az orosz titkosszolgátok megbízásából kezdeményezett viszonyt Colin Powellel. Mindezek alapján indokoltan merül fel a kérdés, mennyire hitelesen hivatkozhat morális érvekre a becsületbíróság Tőkés László kitüntetésének ügyében.
Az indoklás
Az indoklás szerint azért kell megfosztani Tőkés Lászlót a kitüntetésétől, mert románellenes tevékenységével, nyilatkozataival és kampányaival, horthysta-fasiszta eszmék terjesztésével, nemzeti és etnikumközi gyűlöletkeltésre irányuló uszítással, a román nép becsülete és méltósága ellen irányuló súlyos merényletekkel, a román állammal szembeni tisztelet hiányával, „horthysta-fasiszta szellemiségű revizionista beszéddel”, valamint az „ideológiai terrorizmus” fegyvertárába tartozó tevékenységekkel súlyos károkat okozott Romániának és a Románia Csillaga Érdemrend tagjainak. Az indoklás e nyelvezete külön figyelmet érdemel, hiszen az 1989 előtti agitprop osztály megfogalmazásai térnek vissza benne.
A becsületbíróság azon állítása, hogy Tőkés nemzetközi szerződéseket sértett kijelentésével, önmagában is meggondolkodtató, hiszen a nemzetközi egyezmények „szóbeli”, vélemények révén történő megsértése kimondottan a kommunizmus korszakát idéző vád.
Az indoklás a Tusnádfürdőn elhangzott „védőhatalmi státus” hibás román fordítására, a „protektorátus” kifejezésre alapoz; ezzel a fordítással az 1946-os osztrák-olasz államközi szerződéses viszonyban kialakított Schutzmacht / Garantiemacht (védőhatalom) fogalom kapott egészen más nemzetközi jogi jelentést. Ugyanakkor egyfajta „kettős mérce” is megjelenik ebben az álláspontban, hiszen a román államfő az utóbbi időben épp egy román „védőhatalmi” szerepkört próbál kialakítani Moldova Köztársaság kapcsán, sőt, nyíltan foglal állást Románia és Moldova egyesítése mellett. Eközben a bukaresti kormány decemberben jelentette be, hogy húszmillió euróval támogatja a Moldova Köztársaság óvodáinak és iskoláinak infrastrukturális fejlesztését.
A visszavonás magyar-magyar összefüggésben
A Tőkés László kitüntetésében közös álláspontra helyezkedtek az erdélyi magyar politikai szervezeteket: valamennyi párt kiállt az EMNT elnöke mellett, ráadásul a magyar kormány, amerikai magyar szervezetek és az EP-ben felszólalók is támogatásukról biztosították Tőkést.
Minthogy az idei választási évben a PSD-nek szüksége van a szélsőséges szavazatokra, ez az ügy voksot is hozhat neki az EP-, és az államfőválasztásokon. Ugyanakkor az erdélyi magyar közösséget is egységbe kovácsolhatja, hisz a kitüntetés visszavonásának javaslata nemcsak Tőkés személyéről, hanem az erdélyi magyarság autonómia törekvéseinek és egyéb jogérvényesítő küzdelmének merev elutasításáról és semmibevételéről szól. Tehát a döntés lényegében a román-magyar törésvonalat teszi élesebbé az országon belül.
A kitüntetés visszavonásának története hűen tükrözi a romániai rendszerváltás értékzavarait. A politikai, gazdasági és értelmiségi elitek jelentős része a kijárásos, elintézéses, lefizetéses túlélési stratégiákra szocializáló kommunista korszakból érkezett, számukra 1989 nem annyira történelmi-szimbolikus fordulópont az ország történetében, mint inkább újabb lehetőség, keret a korábban elsajátított közéleti stratégiák számára.
Néhány konklúzió
Az immár féléve tartó ügyet Tőkés László egyszerűen lezárhatta volna azzal, hogy önként visszaadja a kitüntetést, mondván, történelmi szerepét mind az országban, mind a nagyvilágban számos formában elismerték, ezért nem ragaszkodik ehhez a címhez, különösen úgy nem, hogy ezért a Román Kommunista Pártnak az utódszervezetével kelljen önigazolási küzdelmet folytatnia. Az EMNT elnökétől azonban távol áll ez a visszafogott stílus, ő inkább felvette a kesztyűt.
Az elképzelés azonban, miszerint a visszavonás vitája nyomán világosabbá válik a rendszer természete, csak részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A magyarországi kormánypárttól és a néhány amerikai magyar szervezettől kapott támogató nyilatkozaton túl a nemzetközi közvélemény nem igazán foglalkozott eddig az üggyel.
Az erdélyi magyar közösségen belül viszont sikerülhet Tőkésnek újrapozicionálnia önmagát, ami az idei EP-választásokon való indulása tekintetében nem elhanyagolandó eredmény. Ha megfosztják a kitüntetéstől, joggal állíthatja, hogy Romániában nem került sor valódi rendszerváltásra, továbbra is az történik az országban, amit a posztkommunista elit akar. Ha viszont az államfő döntése nyomán mégis megtarthatja kitüntetését, olyan győztesként kerül ki a konfliktusból, akinek nem kell külön magyaráznia indokait.
A kitüntetés visszavonásának kérdésében a végső szót Traian Băsescu államfő mondja ki, aki – természetéhez híven – ezt az ügyet is óvatosan mérlegelve kezeli. Mivel a kitüntetést ő adományozta Tőkés Lászlónak, a PSD tulajdonképpen csapdát állított neki: vagy felülbírálja korábbi döntését, vagy kiteszi magát a „magyar nacionalistákkal való összejátszás” vádjának. Az államfő ugyan maga is élesen kikelt Tőkés ellen, ám a becsületbíróság javaslatának visszautasításával nyugati partnerei előtt azt bizonyíthatná, hogy egy évvel mandátumának lejárta előtt még mindig ő a romániai demokrácia védelmezője. Ezzel a PSD kialakulóban levő nemzetközi elszigeteltségét is fokozná.
A kitüntetés története szimbolikus dimenzióban is összegezhető: adományozásának legitimizáló jelentősége nagyon hamar szertefoszlott a politikai elit számára, és az 1989-es rendszerváltó momentum forradalmi üzenetét – mint az adományozás indokát – a nemzeti kommunizmus nyelvezetén érvelő nacionalizmus tézisei váltották fel. Ez lényegében megismétli azt a politikai folyamatot, amely 1989. december 16. és az Iliescu-rezsim 1990. májusi választáson konszolidált győzelme között Romániában végbement.
mensura.ro
Erdély.ma,

Amerika aggódik a román jogállamiságért
Aggasztónak nevezte a román igazságszolgáltatás függetlensége ellen irányuló politikusi támadásokat Bukarestben Victoria Nuland.
Az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese szombaton a civil társadalom képviselőivel folytatott megbeszélésen leszögezte: Amerika mélyen érdekelt a romániai reformok folytatásában és az ország demokratikus fejlődésében.
Bár konkrét bírósági ítéleteket nem kívánt kommentálni, Nuland egyértelműen Victor Ponta kormányfő múlt heti kijelentésére utalt. A szociáldemokrata miniszterelnök ugyanis politikai elítéltnek nevezte a korrupció miatt másodszor is bebörtönzött Adrian Năstase volt kormányfőt. Titus Corlăţean külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén az amerikai illetékes ugyancsak fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Washington mélyen érdekelt a román jogállamiság, igazságszolgáltatás és átláthatóság megerősítésében.
A romániai jogállamiság helyzetét feltérképezni hivatott látogatása befejeztével Victoria Nuland úgy nyilatkozott: bukaresti tárgyalópartnerei arról biztosították, hogy megértették a román kormány és parlament intézkedéseire érkezett nemzetközi reakciókat. A legtöbb kritikát a büntető törvénykönyvnek a korrupt tisztségviselők felelősségre vonását megnehezítő módosítása kapta, akárcsak a balliberális koalíció amnesztiatervezete. Ennek kapcsán Nuland megjegyezte: nem világos számára, mi Bukarest célja az indítvánnyal.
„Az Egyesült Államok számára egy erős, gyarapodó és demokratikus Románia a legjobb partner" – szögezte le Nuland, miután találkozott Titus Corlăţean külügyminiszterrel. Rámutatott: az Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodást tervez az Európai Unióval, ebben a vonatkozásban fontosak számára az amerikai-román gazdasági kapcsolatok.
Corlăţean azt hangsúlyozta: örül a helyettes államtitkár látogatásának, amelyet úgy értelmez, hogy az Egyesült Államok számára is fontos a Romániával megkötött stratégiai partnerség. Victoria Nuland péntek este Traian Băsescu államfővel is találkozott, aki kifejezte reményét, hogy a felmerült „apró félreértések" nem befolyásolják az amerikai-román kapcsolatok alapjait.
Elemzők egyébként a balliberális kormány elmúlt időszakban hozott ellentmondásos intézkedéseinek számonkéréseként értelmezik az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára kétnapos bukaresti vizitjét. Nuland látogatását tulajdonképpen már decemberben „előkészítette" az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége, amely élesen bírálta, hogy a kétharmados többséggel bíró szociálliberális koalíció (USL) kiiktatta a honatyákat a közhivatalnokok köréből a büntető törvénykönyv módosítása során.
Erre tett rá egy lapáttal Victor Ponta, amikor Năstase-ügyében megkérdőjelezte az igazságszolgáltatás függetlenségét. Sokatmondó, hogy Nuland Băsescun és civil szervezetek képviselőin kívül csak a külügyminiszterrel találkozott, Ponta ugyanis elutazott az országból, ám arra még helyettese, Liviu Dragnea sem tudott válaszolni a hétvégén, hogy főnöke hivatalos vagy magánlátogatáson tartózkodik.
A szociáldemokrata miniszterelnök gesztusa azzal is összefüggésbe hozható, hogy kormánya alapos fejmosást kapott Washingtontól, amikor 2012 nyarán másodszor is megpróbálta felfüggeszteni tisztségéből az államelnököt.
Ilyen kontextusban jelentős feltűnést keltett Ponta tanácsadójának, Frunda Györgynek a kijelentése, miszerint az amerikai külügyi illetékes látogatása a „legjobb és leghatalmasabb Sam bácsi felsőbbrendűségi érzéséről" árulkodik. Az RMDSZ volt szenátora a B1 hírtelevíziónak nyilatkozva fontosnak nevezte a Washingtonnal folytatott párbeszédet, aminek azonban szerinte majdnem egyenlő vagy egyenlő felek között kell lezajlania. Hozzátette: Románia nem gyarmat, „ahová a gyarmatosító ellenőröket küld az emberi jogok és a jogállamiság helyzetének kivizsgálására".
„Globalizált világban élünk, ugyanazon stratégiai védelmi rendszert erősítjük, de mi lenne, ha mi is tájékozódnánk az Egyesült Államokban a nemzetközi egyezmények által betiltott halálbüntetésekről vagy a marihuána coloradói legalizálásáról?" – tette fel a kérdést a politikus.
Miközben a jobboldali ellenzék szerint az amerikai vizsgálódás újabb „blamázst" jelent a balliberális kormány számára, Ponta másik tanácsadója, Radu Popa úgy vélekedett: szó sincs arról, hogy Washington a bukaresti hatalom „körmére nézne". „Egyetértek Frunda Györggyel: Románia nem gyarmat" – szögezte le a szociáldemokrata képviselő.
Krónika (Kolozsvár),

Bagoly mondja
Jogosan „szolgálta fel" a feketelevest a román kormánynak kétnapos bukaresti látogatása során az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese.
Nem véletlen, hogy Victoria Nuland vizitje idejére Victor Ponta kormányfő hirtelen eltűnt a térképről, így nem kellett személyesen meghallgatnia a román igazságszolgáltatást ért támadások miatt megfogalmazott tengeren túli aggodalmakat. Amelyek természetesen megalapozottak, hiszen Ponta gyakorlatilag a teljes hazai bírói és ügyészi kar pártatlanságát kérdőjelezte meg, amikor élesen bírálta az elődje és mentora, Adrian Năstase ellen másodjára kimondott elmarasztaló ítéletet. (Beszédes kontraszt: amikor a napokban vádat emeltek I. János Károly spanyol király egyik lánya, Krisztina hercegnő ellen csalás és pénzmosás címén, az ibériai uralkodói ház csak annyit kommentált, hogy tiszteletben tartja a nyomozó hatóság döntését).
Holott a kormányfőnek már csak volt ügyészként is tudnia kellene, hogy az ország egyik legnagyobb közméltósága nem engedhet meg magának az igazságszolgáltatás tevékenységébe való durva beavatkozásnak minősülő kijelentést.
Amerika rögtön meg is feddte emiatt a román miniszterelnököt. Washington reakciójával azonban csak az a bökkenő, hogy nem hiteles. Az önmagát a demokrácia őshazájaként hirdető Egyesült Államokról emberi jogi szervezetek évente kiadott jelentéseikben rendre megállapítják, hogy jogsértéseivel a világ minden térségében visszaélésekre bátorítja a kormányokat. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás óta Amerika a terrorizmus elleni globális harc ürügyén nem egyszer lábbal tiporta az emberi jogokat. Az Edward Snowden egykori CIA-alkalmazott által tavaly feltárt túlkapások azonban arra is rávilágítottak, hogy Sam bácsi számára a cél minden esetben szentesíti az eszközt.
Tevékenysége során az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) még saját szövetséges országainak vezetőit is megfigyeli, lehallgatja, sőt az internet fölötti gyakorolt kontrollal egyszerű polgárok millióinak magánéletébe bekukucskál. Adhat egy ilyen eszközökkel élő nagyhatalom bárkinek leckét az emberi jogok tiszteletben tartásáról, az igazságszolgáltatás függetlenségének szavatolásáról?
Rostás Szabolcs
Krónika (Kolozsvár),

Külhoni magyar képviselők a román kormányt bírálták - Mind Winkler Gyula, mind Tőkés László romániai magyar európai parlamenti (EP-) képviselő a román kormányt bírálta egyperces felszólalásában hétfő este az EP plenáris ülésén, Strasbourgban.
Winkler szerint az idei EP-választásokon az embereknek lehetőségük lesz arra, hogy eldöntsék, azokat választják-e, akik le akarják rombolni az európai építményt, vagy azokat, akik egy új Európában hisznek. Hozzátette: ő ez utóbbiak közé tartozik.
Az RMDSZ politikusa kijelentette: elítél minden olyan kezdeményezést, amely az alapján osztályozná az unió állampolgárait, hogy melyik tagállamból származnak, egyúttal elítélte a román kormány kezdeményezését, hogy a májusi EP-választással egy időben népszavazást is tartsanak a román alkotmány módosításáról.
"Ez a döntés tisztán mutatja, mennyire nem érzékeli a balliberális kormánykoalíció Romániában a XXI. századi európai uniós értékrendet" - húzta alá Winkler.
Tőkés László az ellen emelte fel a szavát, hogy Victor Ponta román kormányfő "felelőtlen, demagóg, fasiszta gondolkodású" politikusnak nevezte Elmar Brokot, az EP külügyi bizottságának néppárti elnökét, majd felidézte, hogy szerinte Ponta utasítására a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága őt is "horthystának, fasisztának, revansistának, revizionistának" minősítette.
"Romániában a Ceausescu-diktatúra kísértetei járnak vissza" - hangoztatta Tőkés emlékeztetve, hogy annak idején a pártállami titkosszolgálat is hasonló ürüggyel kriminalizálta az erdélyi magyarokat és németeket.
Úgy tűnik, az alapvető emberi jognak számító szabad véleménynyilvánításért ugyanez a bánásmód jár Victor Ponta országában - húzta alá az egykori királyhágómelléki református püspök.
(MTI)

Balázsi-Pál Előd
MINDENT VISSZA
Kovács Péter: az RMDSZ támogatja a listás szavazást
Az RMDSZ főtitkára szerint a jelenlegi, egyéni választókerületes törvény egy agyrém: kiszámíthatatlan rulett-rendszer, amely nem hozta közelebb a választókhoz a választottat.
Mennyire tekinthető komolynak az USL elképzelése, hogy a parlamenti választásokon visszatérjenek a listás szavazáshoz?
– Ez a kormány a 70 százalékos többségével már nagyon sok bombasztikus ötletet bedobott az elmúlt bő egy évben, és ezek egyikéből sem lett semmi. Vannak persze olyan témák – mint például a régióátszervezés –, amelyek esetében kimondottan örvendünk, hogy nem lett belőlük semmi, illetve dolgoztunk is azért, hogy ne tudják megvalósítani.
Így tekintem ezt a bejelentést is: akkor, amikor a kezek fel kell emelkedjenek a levegőbe, és valamiért ki kell állni, már rögtön kiderül, hogy a 70 százalék két nagy részből áll, és a nyilatkozatok szintjén lehet, hogy egyet tudnak érteni, de amikor megvalósításokra kerül a sor, akkor nem tudnak egységesen fellépni.
A politikai logika mentén miért lenne érdekében az USL-nek egy ilyen választási törvény bevezetése vagy visszavezetése?
– Az ő fejükkel nehezen tudok gondolkodni. Azt viszont el tudom mondani, hogy az RMDSZ ezt az elképzelést teljes mértékben támogatná. Ne felejtsük el, hogy amikor bevezették az egyéni választókerületes rendszert, mi voltunk az egyetlen politikai szervezet Romániában, amelyik azt mondta, hogy ez egy hiba, hiszen a román pártok belelovalták magukat egy populista retorikába, amely szerint ezentúl meg reformálódik a politikai képviselet, sokkal szorosabb lesz a kapcsolat a választó és a választott között. És láthatjuk, hogy nemhogy jó irányba mozdult volna el ez a viszony, hanem teljes mértékben kiszámíthatatlan a mostani rendszer: a parlamentben ülők kétharmada ruletten jött ki, tehát nem lehet tudni, hogy ki jut be, illetve úgy szervezünk Romániában választásokat, hogy nem tudjuk, hány tagja lesz a későbbi parlamentnek. A mostani törvény egy agyrém.
Mi támogatjuk azt is, hogy listás legyen a szavazás, mert ez az arányos választási rendszer legmegfelelőbb változata, és el tudjuk képzelni azt is, hogy 300 fős legyen a képviselőház, természetesen abban az esetben, ha ehhez hozzáadódik a 18 nemzeti kisebbség, hiszen ez egy alkotmányos kötelezettség. Azért kérjük, hogy ez a 18 képviselő hozzáadódjon, mert ha benne lenne a 300-ban, akkor arányossági problémák, aggályok merülnek fel. Ez egy olyan elképzelés, amelyet mi már évek óta támogatunk, amelyre már 2011-ben törvénytervezetünk, írott javaslatunk volt. Lássuk, mi fog ebből megvalósulni?
Az RMDSZ számára miben hozna újat a listás szavazás, miben könnyebbítené vagy nehezítené a munkát? – Két új dolgot hozna. Az egyik az arányosság. Most hiába kaptunk 5 százalék fölötti szavazatot, mandátumban 5 százalék alatt vagyunk, de amennyiben az arányos, listás rendszert visszavezetik, egy 6 százalékos eredmény 6 százaléknyi mandátummal társul.
A másik a kiszámíthatóság. Sokkal valószínűbb az, hogy amennyiben jól szerepel egy illető szervezet, akkor azok a képviselők, szenátorok fognak bejutni, akik a lista elején vannak. A jelenlegi rendszerben például számítottunk arra, hogy Máramaros megyéből bejut egy képviselőnk, de hogy ki lesz az, azt teljes mértékben lehetetlen volt meghatározni. Számítottunk arra, hogy Kolozs megyéből be fog jutni egy szenátorunk, de hogy ki lesz az, az teljes mértékben kiszámíthatatlan volt. Ebből a szempontból nekünk nagyon nagy előny, hogy nem egy rulett lesz, hanem lehet tudni, hogy a közösségi és szervezeti szinten a legnagyobb támogatottságot élvező személy lesz a listavezető, és ő jut be. Ha a szavazatok száma kettőt vagy hármat hoz be, akkor is tudjuk, hogy az első kettő, első három jut be, és nem a mostani kiszámíthatatlan, szerencsén alapuló rendszer lesz.
Az RMDSZ-nek volt egy működő gyakorlata a listák összeállítására. Várhatóan hasonló rendszerben állítják össze a listákat a törvény változása esetén is?
– Az elmúlt választási kampányokban nem módosítottuk a belső szabályozási rendszerünket, vagy nem nyúltunk hozzá lényegesen. Történt egy rangsorolás, és a jelöltek abban a sorrendben, ahogy elnyerték a támogatást, opciójukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy melyik választókerületben fognak indulni. Persze volt olyan, hogy valaki a rangsoroláskor az utolsó helyre jött ki a szervezeten belül, és utána bejutott a parlamentbe – és ez megint a jelenlegi törvény visszássága.
Úgy gondolom, hogy a kiválasztási szabályzatunkon nem kell lényegében változtatni, fogjuk tudni, hogy aki a legtöbb szavazatot kapja a szervezeten belül, az lesz a legesélyesebb, hogy bejusson. Az egyéni választókerületes rendszernek a hibái ellenére volt egy olyan pozitív hozadéka, hogy az emberek kezdtek tisztában lenni azzal, hogy ki az, aki őket képviseli a parlamentben. Ilyen szempontból mennyire lesz visszalépés a listás szavazás?
– Én ezzel az állítással, hogy az emberek tisztában lennének azzal, hogy ki képviseli őket, nem tudok egyetérteni. Az elmúlt időszakban láttam olyan közvélemény-kutatásokat, amelyekben épp arra kérték az embereket, hogy nevezzék meg, hogy az ő körzetükben ki a képviselő vagy a szenátor, és nagyon alacsony volt azoknak az aránya, akik ezt meg tudták tenni. Semmiképpen sincs arról szó, hogy a választó és a választott viszonya jó irányba változott volna, arról nem is beszélve, hogy jelenleg rengeteg egyéni kerületből ketten jutottak be – még az elnevezésben is ellentmondás van. Az RMDSZ szempontjából pedig szó sincs arról, hogy csak az illető körzetben lévő embereket képviselnénk. Vegyük csak a tömbmagyarságot: Hargita megye északi része – ahonnan román képviselő jutott be – le van osztva a magyar képviselők között. Máramaros megye egyetlen magyar képviselője az egész megye magyar közösségét képviseli, nemcsak azét a körzetét, ahonnan bejutott. A tapasztalat szerint az egyéni választókerületes rendszer a nagy pártoknak, míg a listás szavazás a kis pártoknak előnyös. Ilyen szempontból is furcsa a kétharmados többséggel kormányzó USL kezdeményezése. – Azt, hogy ők hogy gondolkodnak, egy politikai elemző bizonyára jobban el tudja magyarázni, mint én. Való igaz, hogy az egyéni választókerületes rendszer hátrányba hozza a kicsiket, főleg az olyan rendszer, mint a nagy-britanniai, ahol a győztes mindent visz. Jelenleg Romániában azért van egy kompenzációs rendszer, tehát nem csak az jut be, aki elnyerte a körzetét, tehát egy bizonyos fokig az arányosság mégis be van tartva. Éppen ezért, ha egy tiszta egyéni választókerületes rendszer lenne, akkor valóban nehéz lenne a politikai logikában megmagyarázni az USL elképzelését, viszont figyelembe véve, hogy most van kompenzációs rendszer, nem annyira egyértelmű, hogy ez a kicsiknek hátrányos és a nagyoknak előnyös.
Úgy gondolom, az ő szempontjukból nagyjából mindegy, viszont az ő szempontjukból is kiszámíthatóbb lesz a rendszer, nem juthatnak abba a helyzetbe, hogy teszem fel a pártelnök nem jut be, mert éppen egy rossz választókerület mellett döntött. A PDL elnöke például majdnem kiesett a parlamentből, ő is csak a visszaosztással, ruletten jutott be – és itt egy közel 20 százalékos pártról beszélünk. Mit jelenthet a listás szavazás visszavezetése a magyar kispártok, az EMNP és az MPP számára? - Amikor valaki a választásokon fél százalék alatt teljesít, nem a választási rendszerrel vagy a választási törvénnyel van baj, hanem a párttal. A jelenlegi törvény szerint be lehetett volna jutni úgy is, hogy nem érik el az 5 százalékos küszöböt, de a számok azt mutatták, hogy a Néppárt – mert ők indultak a parlamenti választásokon – fényévnyi távolságra volt attól, hogy ezt a bizonyos alternatív küszöböt elérje. Sem az MPP, sem az EMNP életére, tevékenységére, támogatottságára, eredményeire semmiféle ráhatással nem lesz, ha megváltozik a választási törvény.
Viszont az RMDSZ-nek is el kellene érnie az 5 százalékos küszöböt – bár az USL még nem hozta nyilvánosságra az elképzeléseit, de valószínűtlennek tűnik, hogy bármilyen alternatív küszöböt határoznának meg.
– Bizonyára nem lesz alternatív küszöb.
Transindex.ro,

Szabad préda a román termőföld
Aggodalom lett úrrá romániai politikai és szakmai körökben az ország termőföldjeiért, miután január elsejétől immár külföldi magánszemélyek számára is szabad prédává vált a piac, államfői vétó miatt pedig nem léptek hatályba a kormány foganatosította szigorítások. Miközben Bukarest a magyar állam állítólagos vásárlási szándékától is tart, szakértők szerint Románia már a kilencvenes években elhibázta földpolitikáját. Egyesek a legfelsőbb védelmi tanács elé vinnék az ügyet, mások rendkívüli parlamenti ülésszakot követelnek.
Jogi hiátus miatt az Európai Unió bármelyik állampolgára szabadon vásárolhat termőföldet Romániában január elsejétől, amikor is lejárt az ország 2007-es EU-csatlakozásakor megszabott hétéves moratórium. A mezőgazdasági területek külföldi tulajdonba kerülésének korlátozása érdekében a parlament decemberben szigorított a földvásárlás feltételein, Traian Băsescu államfő azonban a múlt héten visszadobta a jogszabályt.
A balliberális kormány által részben magyar, részben francia mintára kidolgozott törvény elővásárlási jogot biztosítana az illető terület társtulajdonosainak, haszonbérlőinek, a szomszédos telkek tulajdonosainak, az adott településen lakó gazdáknak és az államnak.
Băsescu többek között arra a jogalkotói tévedésre hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabály címében csak a mezőgazdasági területek természetes személyek általi adásvételét szabályozza, szövegében viszont az EU-tagállamokban bejegyzett jogi személyekét is. Márpedig utóbbi kategóriába a romániai társaságok is beletartoznak, többek között a földügyi tranzakciókat felügyelni hivatott, frissen létrehozandó állami földalap, amelyet elővásárlási joggal ruháznának fel, ezzel egy időben arról is dönthetne, ki rendelkezik ilyen joggal.
Az államfő kedden este konkrét javaslattal is előállt: a külföldiek csak a saját országukban létező földvásárlási korlátok között vehessenek Romániában termőföldet. „Hollandiában például a román állampolgárok korlátlanul vásárolhatnak termőföldet, de Magyarországon csak egy hektárt. Nagyon helyes, akkor a holland annyi földet vásárolhat Romániában, amennyit akar, a magyar állampolgár viszont csak annyit, amennyit egy román vásárolhat Magyarországon” – jelentette ki Băsescu, méltányos szabályozásnak nevezve kezdeményezését, amely ellen szerinte az Európai Bizottságnak nem lehet kifogása.
Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter azonban kivitelezhetetlennek tartja az ötletet, mivel ez azt feltételezné, hogy Románia átülteti jogrendjébe a többi 27 EU-tagállam földeladási gyakorlatát.
Már bevásároltak a külföldiek
Az államfő kifogásai miatt még legalább egy hónapig korlátlan a romániai földvásárlás, mivel a parlamenti vakációra tekintettel a honatyák csak február közepén korrigálhatják a rendelkezéseket. Hazai gazdaszervezetek attól tartanak, hogy a kialakult helyzetben a tehetősebb külföldiek bekebelezik az ország jó minőségű, a nyugat-európai árakhoz képest jóval olcsóbban, hektáronként 2500 euróért is kapható termőföldeket, ami a hazai élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti.
Élesen kifogásolják, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal ellentétben Románia nem volt képes kilobbizni a földpiac liberalizálásának halasztását. Sokan követendő példának tartják az Orbán-kormány által kidolgozott új földtörvényt, amely garantálja, hogy spekulánsok ne juthassanak magyar termőföldhöz, amelynek megművelését a helyben lakó gazdák, családi gazdaságok előjogának tekinti.
Rostás Szabolcs
Székelyhon.ro,

Magyari a szülőkhöz: ne fogadjanak el semmit, ami magyarellenes
Az oktatás súlyos pénzhiányos állapotában – amelyről a kormány tehet – ezekben a hetekben különféle kényszermegoldásokat keresnek az iskolák, tanfelügyelőségek. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős főtitkárhelyettese közleményben szólította fel a szülőket és pedagógusokat arra, hogy jelezzék, ha a magyar oktatás számára hátrányos változtatásokat vetnének fel számukra különféle értekezleteken.
„Be kell látni, hogy egyes átszervezések az észszerűséget, a jobb működtetést szolgálják, más átszervezések, bár keserűek, elkerülhetetlenek. Híreket szereztünk olyan esetekről, főleg Maros és Kolozs megyében, hogy a kisebbségpolitika balkán bajnokai ezt a helyzetet bizonyos esetekben arra használnák, hogy megpróbálják kilencvenéves álmukat megvalósítani: megszüntetni a magyar oktatást adott intézetben. Úgy tűnik, hogy tesztelik az éberségünket, figyelmünket” – fogalmazott Magyari, majd hozzátette: az ilyen esetekben úgy vetik fel magyar csoportok, osztályok megszűnését, költöztetését, átszervezését, csökkentését, mintha az kész tény, törvényszerű dolog, felülről kényszerített intézkedés, sőt a jobb oktatás céljából történne. Az oktatásért felelős főtitkárhelyettes elmondta: tapasztalták, hogy ilyen érvelések és rábeszélések nyomán a magyar szülők már-már belenyugodva fogadják el az országos változásokat.
„Nos, ne legyen így. Ezért az RMDSZ Oktatási Főosztálya arra kéri a szülőket és a pedagógusokat, hogy bármikor, bármilyen szülői értekezleten vagy valamilyen megbeszélésen, gyűlésen a legkisebb jelét is tapasztalják annak, hogy román részről valamely iskolai magyar osztály, magyar tagozat, óvodai csoport összevonását, költöztetését, megszüntetését, áthelyezését, jogi státusának vagy típusának megváltoztatást vetnék fel, ne egyezzenek bele, hanem még aznap értesítsék a tanfelügyelőség magyar tisztségviselőit, a helyi RMDSZ-t, illetve a Szövetség Oktatási Főosztályát vagy a Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálatot” – hangsúlyozta az RMDSZ főtitkárhelyettese, aki szerint egyes esetekben valamilyen változás akár indokolt is lehet, és szükségszerűen változtatni kell, még ha hátrányos is.
Mivel ebben a változtatásban egyesek magyarellenes terveket is szőhetnek, az alapállás kezdetben az legyen, hogy először nem fogadunk el semmit, bármennyire is kész tényekként tálalják nekünk, még akkor sem, ha magyarul mondják, magyarokkal mondatják nekünk, és fűt-fát ígérnek - hívta fel a figyelmet Magyari Tivadar, figyelmeztetve, hogy egyesek arra hivatkozhatnak, hogy ez már valamilyen szinten egyeztetve volt a magyar érdekvédelemmel.
maszol/közlemény,

Adevarul: megalapozatlan hisztéria Magyarországtól félteni az erdélyi termőföldet
Magyarország állítólagos erdélyi földvásárlási szándéka ugyanolyan megalapozatlan hisztériát gerjesztett Romániában, mint a román bevándorlók állítólagos inváziója Nagy Britanniában – írta a liberális kötődésű Adevarul csütörtöki számában Ovidiu Nahoi, a lap egyik publicistája.
Az „Újabb hisztéria: jönnek a magyarok” című írásban a szerző rámutatott, hogy két dolog szükséges Erdély felvásárlásához. Egyrészt az, hogy eladó legyen, márpedig nem az. Másrészt az kellene, hogy az érdekelt vásárló ezt megengedhesse magának, de Nahoi szerint a magyar gazdaság nem olyan nagy, hogy egy masszív földvásárlási programot finanszírozhasson.
Ha Magyarországnak az lenne a szándéka, hogy visszavásárolja, amit az első világháborúban elvesztett, kezdhette volna a városokkal és azok épületeivel: bár semmi sem akadályozta ebben, ezt mégsem tette meg – fejtegeti a szerző.
A cikkíró arra is felhívja a figyelmet, hogy a külföldiek tulajdonában lévő romániai cégek eddig is szabadon vásárolhattak mezőgazdasági területet. A magyarok a negyedik helyen állnak a földterületek birtoklása tekintetében Romániában 6 százalékkal, az olaszok, a németek és az arabok után – állapította meg a cikkíró.
A szerző szerint a brit munkaerőpiac január elsejei megnyitásához hasonlóan Románia is egy uniós kötelezettségét teljesíti, amikor lehetővé teszi, hogy külföldiek is földet vásárolhassanak az országban, mert egyik ország sem teheti meg, hogy uniós tagságának csak az előnyeit élvezze, a hátrányok vállalása nélkül.
Nahoi szerint a magyar invázióról szóló hisztéria helyett inkább arról kellene beszélni, hogy miért nem készültek fel idejében a földliberalizációra az egymást követő román kormányok, és miért nincs Romániában egy mezőgazdasági hitelezéssel foglalkozó bank. Egy ilyen pénzintézet lehetővé tenné a közepes méretű vállalkozások megerősödését a román mezőgazdaságban, amelyre jelenleg a végletek, az óriásbirtokok és nadrágszíjparcellák a jellemzőek – véli a szerző.
Nahoi azt a lehetőséget is felveti, hogy az ötlettel előhozakodó magyar mezőgazdasági attasénak esetleg az lehetett a szándéka, hogy a két ország közötti kapcsolatok megrontásával segítse a budapesti kormányt a választási küzdelemben.
„Ne felejtsük el, hogy a román-magyar megbékélés a stabilitás pilléreinek egyike Európának ebben a régiójában. És nem éri meg ezt aláásni néhány odavetett szóval” – zárta írását az Adevarul publicistája. MTI
Erdély.ma,

A román bírói tanács szerint Ponta megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét
A bírák és ügyészek szakmai testületeként működő román Legfelső Bírói Tanács (CSM) csütörtökön megállapította, hogy Victor Ponta miniszterelnök megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét. A CSM múlt héten kezdeményezett vizsgálatot a szociáldemokrata miniszterelnök ellen, amiért a politikus egy televíziós műsorban politikai elítéltnek, a jobboldali Traian Basescu államfő áldozatának nevezte a korrupcióért másodszor is bebörtönzött Adrian Nastase volt kormányfőt.
Vizsgálati részlege jelentését és következtetéseit magáévá téve a CSM megállapította, hogy Ponta nyilatkozata megingatja az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat, és aláássa a korrupcióellenes ügyészség (DNA) szakmai hitelét.
A CSM azt is megvizsgálta, megalapozott-e Ponta azon megjegyzése, miszerint az ügyészség csak Basescu politikai ellenfeleit zaklatja, és halogatja azoknak a kormány által beterjesztett feljelentéseknek a kivizsgálását, amelyek a korábbi jobbközép hatalom visszaéléseire világítanak rá. A vizsgálati részleg jelentése szerint 83 ilyen ügy közül 63-at a DNA már lezárt, a többi ügyön még dolgoznak az ügyészek.
„Engem megnyugtat, hogy az igazságszolgáltatás olyannyira független, hogy senki sem tudja befolyásolni, sem az, akinek a zsebében vannak az igazságszolgáltatás kulcsai, sem én, sem önök" – mondta ironikusan az újságíróknak Victor Ponta a CSM állásfoglalására reagálva. Ezzel a megjegyzésével is Traian Basescu államfőre utalt, akinek hivatali feladatai közé tartozik a bírák és ügyészek kinevezése.
A CSM állásfoglalásának nincs jogi következménye. A testület vizsgálati részlege elsősorban a bírák és az ügyészek ellenőrzésére hivatott, ha magatartásukkal, szakmai munkájukkal kapcsolatban kételyek merülnek fel. Az igazságszolgáltatás rendszerén kívül eső személyek esetében a CSM-nek nincs lehetősége szankciókat elrendelni, legfeljebb állásfoglalást tehet közzé arról, hogy a közéleti nyilatkozatok milyen mértékben tekinthetők az igazságszolgáltatással szembeni nyomásgyakorlásnak. MTI
Erdély.ma,

Románia fejőstehene
Aki Romániát valamelyest ismeri, csodával határosnak vélte, amikor tavaly novemberben – igaz, erős uniós nyomásra – a Ponta-kormány parlamenti vita nélkül, felelősségvállalással elfogadta a decentralizációs törvényt.
Már parlamenti szavazásakor is sok emberben élt a gyanúper, miszerint a hatalom birtokosai, maguk a törvény kezdeményezői sem nagyon kívánják a központ és vidék közti hatalommegosztást, a liberális tárcavezetők különféle ürügyekkel ki is vonták minisztériumaikat és az alárendelt megyei intézményeket e folyamat alól, s valójában csak a közegészségügyi intézményeket, mezőgazdasági igazgatóságokat, munkaügyi felügyelőségeket, sportlétesítményeket, kulturális igazgatóságokat adták volna önkormányzati hatáskörbe. A szavazás után – mentendő, ami még menthető – az ellenzéki demokrata liberálisok és az államelnök az alkotmánybíróságot hívta segítségül e folyamat leállítására. És a hírek szerint az alkotmánybírósági szavazás is egyhangú volt (törhetjük fejünket, vajon a bordó taláros testület egyetlen magyar tagja miért is szavazott a decentralizálás ellen). A demokrata liberálisok és az államelnök aggályait már korábban nyilvánosságra hozták, egyik a tanácselnökök hatalmától féltette a polgármestereket, másik – mármint Traian Băsescu – a vidéki potentátok, kiskirályok túlzott hatalomösszpontosításától ijedt meg, de az igazság az lehet, hogy valójában a demokratikusabb, az állampolgárhoz közelebb álló decentralizált államirányítás bevezetését félték. Bár az uniós csatlakozás után Románia vezetői szó nélkül átengedtek az Európai Uniónak és a nemzetközi pénzintézeteknek megannyi kompetenciát, most látszatra ugyan engedtek az unió nyomásának, hetvenszázalékos többséggel elfogadták a decentralizációs törvényt, de mintha abban bíztak volna, lesz majd egy felsőbb hatalom – mondjuk az alkotmánybíróság –, mely helyrebillenti a dolgokat. S a követelődző Európának elmondhatják: megpróbáltuk, de lám, nem ment. Marad tehát – ki tudja, meddig – a hagyományos, központosított államberendezkedés. Bukarestből rendelkeznek elevenek és holtak fölött, még a kapusokat is pártajánlásra nevezik ki, tovább élnek és virágoznak a pártkapcsolatok, a központi kézi vezérlés, de ami legfontosabb: uralhatják, illetve tovább szipolyozhatják Erdélyt. Mert nem titok, amit e régió megtermel, azzal segítik ki a bajból Vranceát, Teleormant, Galacot, azaz egész Moldvát és Havasalföldet. Erdély kilencven éve Románia fejőstehene, s még a román hatalom által úgymond szegénynek titulált Székelyföld is nettó befizető, azaz többet ad, mint kap az államtól.
Simó Erzsébet
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Blamaország
Azt a diákot, aki sorozatban teljesít elégtelenre, hazudik, megszökik a felelősségre vonás elől, illetve alapos a gyanú, hogy a naplóban is illetéktelen módosítást hajtott végre, nos azt jó eséllyel eltanácsolják egy elitnek tartott iskolából.
De ha netán a közeg érdektelensége, az apuka gazdasági potenciálja, az igazgató támadhatósága, a haverok fenyegetőzése miatt erre nem is kerül sor, aligha választják osztályfelelősnek, pénztárosnak, de talán még a cenzori bizottság közelébe sem engedik.
A Ponta-kormány nagyjából hasonló bizonyítványt mutathat fel, amelyen az alkotmánybíróság szerdai határozata újabb csúnya foltot ejtett. A decemberi törvénymódosítási puccs sikerében ugyan már senki sem bízott, a valósággal való szembesülés mégis keserves. Annál is inkább, mivel lassan a kormánykoalíció valamennyi nagy nekibuzdulása lekókad, a kudarcsorozatnak pedig a presztízsen túl nem elhanyagolható anyagi vonzata is van. Az már egészen biztos, hogy az új büntető törvénykönyv és a polgári törvénykönyv nem kezdheti el pályafutását, a decentralizáció kezdete – folytatása? – a jövő ködébe vész. Márpedig ezekben a vállalásokban pénz van, ami egyelőre marad is a brüsszeli trezorokban, miután Románia nem teljesíti vállalt kötelezettségeit.
Öröm az ürömben, hogy a romániai jogállamiság mégsem jutott ebek harmincadjára. Hogy kisebb-nagyobb börtönkirályok egy ideig még a fogdák személyzetét terrorizálják, nem pedig a kisembert. Hogy a magyarság még készülhet az etnikai arányok megváltoztatását is célzó adminisztratív változtatások kisiklatására. Kevésbé örömteli, hogy a végállomáshoz közeledő magyar érdekeltségű perek esetleges vesztesei egyelőre nem reménykedhetnek a készülő Btk. ígérte enyhébb büntetésekben.
Ha nem a bőrünkre menne, ritka jól szórakozhatnánk az egészen, hiszen a történet erősen hajaz egy nívósabb bohózatra, amelyben veretes poénok, nem pedig olcsó kikacsintások ingerlik nevetésre a publikumot. Csakhogy az igazi áldozatok mi vagyunk. És ezt akkor se feledjük, ha a fejünket fogva mulatunk a következő nagyvizit alkalmával, amely elől Ponta lassan az egérlyukba menekülne.
Csinta Samu
Krónika (Kolozsvár),

L. Balogh Béni
CSAPDAHELYZETBEN Romániai magyar érdekképviselet 1940-1944 között
Történelmi üresjáratnak bizonyult a Romániai Magyar Népközösség, mely ellenséges környezetben, személyes ellentétektől terhelve működött négy évig.
Előzmények A két világháború közötti romániai magyarság politikai érdekképviseleti szerve 1922-től 1938-ig az Országos Magyar Párt (OMP) volt, amelynek élén 1926-től a konzervatív beállítottságú gróf Bethlen György állt.
A királyi diktatúra bevezetését követően, az 1938 decemberében, korporatív alapon létrehozott Nemzeti Újjászületési Front (Frontul Renașterii Naţionale) lett az egyetlen engedélyezett politikai szervezet. Gyárfás Elemér, Kis–Küküllő vármegye egykori főispánja, a Katolikus Státus világi elnöke, volt bukaresti szenátor, Bethlen György nevében felajánlotta Miron Cristea miniszterelnöknek a magyar kisebbség együttműködését. A román kormány a Nemzeti Újjászületési Frontba való belépést javasolta.
Ugyanakkor csak az egykori OMP-vezetés ellenzékével, a liberálisabb Bánffy Miklós gróffal és bizalmasával, Szász Pállal volt hajlandó tárgyalásokat folytatni. Az új magyar érdekvédelmi szervezet, az 1939. február 11-én megalakult Romániai Magyar Népközösség vezetőjét végül Bukarest jelölte ki Bánffy személyében.
A román kormány beavatkozása nem csak a Bethlen-Bánffy ellentétet mélyítette el, de az erdélyi magyarság jelentős részét is elidegenítette a „fölülről lefelé” alakult szervezettől. Ami ráadásul a Nemzeti Újjászületési Front magyar tagozataként működött, emiatt pedig sokan a magyar érdekek „kiárusításaként” értékelték a történteket.
„Születési hibái” ellenére, a Bánffy Miklós vezetése alatt alig másfél évig működött Népközösség társadalomszervező munkája kiemelkedő volt. Főleg gazdasági és szociális téren ért el eredményeket, tehát olyan területeken, amelyek korábban az OMP figyelmén kívül estek.
Mikó Imre összegzése szerint a gazdakörök útján, továbbá a szomszédságok, tehát az ún. tízes szervezetek kiépítésével, a munkásság csatlakoztatásával és az iparosok összefogásával olyan magyar szervező munka indult meg Erdélyben, amilyenre azelőtt sohasem volt példa.
Újrakezdés Dél-Erdélyben
A második bécsi döntés nyomán a Romániában rekedt közel félmilliónyi magyarságra a kisebbségi lét gyökeresen új szakasza várt. Számaránya és területi elhelyezkedése megváltozott, demográfiai, szellemi potenciálja jelentősen összezsugorodott, és ezzel egyidejűleg módosult az ország politikai berendezkedése is. A kisebbségi életforma felépítését majdhogynem az alapoktól kellett újrakezdeni egy meglehetősen ellenséges társadalmi-politikai közegben. A dél-erdélyi magyar közvélemény jelentős része a bécsi döntés után is a székhelyén maradt gyulafehérvári római katolikus püspököt, Márton Áront látta volna szívesen vezetőjeként.
A magyar kormány azonban Gyárfás Elemért bízta meg ezzel a feladattal. Jakabffy Elemér emlékiratai szerint Gyárfás beleegyezett abba, hogy ő „csak” a politikai vezetést fogja gyakorolni, „nemzetvezetőül” pedig Márton Áront ismeri el. A püspök valóban mindvégig a dél-erdélyi magyarság nem hivatalos, erkölcsi-szellemi vezetőjének számított, szavának súlya volt Budapesten és Bukarestben is.
A Romániai Magyar Népközösség 1940. november 4-én, Nagyenyeden tartotta újjáalakuló értekezletét. Betöltötték a bécsi döntés nyomán megüresedett vezetői tisztségeket. Elnökké Gyárfás Elemért, alelnökké Szász Pált, gr. Bethlen Bálintot és Jakabffy Elemért választották.
Elfogadtak egy határozatot, amely egyebek mellett megállapította: a magyarországi románokat sújtó intézkedések a dél-erdélyi magyarság helyzetét is rendkívül megnehezítették.
Az ügy előzménye az volt, hogy Gyárfás korábban előzetes meghallgatási jogot kért a magyar kormánytól az észak-erdélyi románságot érintő intézkedésekre nézve. 1940. szeptember 19-én Budapest erről írásban is biztosította.
A megállapodást azonban a magyar kormány a több száz észak-erdélyi román család 1940. októberi, meggondolatlan kiutasításával megszegte, ez pedig súlyos következményekkel járt a dél-erdélyi magyarság számára. Mindkét oldalon kezdetét vette a kölcsönösségen alapuló nemzetiségi politika, amely több-kevesebb intenzitással 1944 őszéig tartott.
Az 1940. november 4-én módosított alapszabály szerint Kolozsvár helyett Nagyenyed lett a Népközösség új székhelye. Idővel azonban a tényleges központtá Bukarest vált, s mellette a szervezet aradi és brassói tagozata tett szert nagyobb jelentőségre, elsősorban az ott létesült magyar királyi konzulátusok miatt.
A román kormány elismerte ugyan a Magyar Népközösségnek, mint a romániai magyarok átfogó képviseleti szervének létjogosultságát, de az országos és helyi politikai ügyekbe semmiféle beleszólási jogot nem biztosított számára. Tevékenységét amúgy is szinte mindvégig megbénította a gyülekezési tilalom, az utazási korlátozások és az igen szigorú levél- és sajtócenzúra. 1941 januárjában a hatóságok egy időre bezárták a Népközösség nagyenyedi és dévai irodáját, az utóbbi esetben az irattárat is elkobozták.
Erre azért került sor, mert a Népközösség jelentéseket készített a magyarellenes intézkedésekről, amit a román hatóságok „hamis hírek terjesztésének” minősítettek. 1941 júliusában a petrozsényi irodát zárták be. Letartóztatták a helyi elnököt, Veress Béla unitárius lelkészt, akit később kétévi börtönre ítéltek.
A Népközösség működése
A Népközösség főleg a jogvédelem terén fejtett ki aktivitást, központi és helyi irodái révén állandó jogsegélyt nyújtott. A leghatékonyabban működő brassói iroda például hivatalos beadványok megszerkesztésében segédkezett, eljárt a hatóságoknál a magyar panaszok orvoslása ügyében, munkaközvetítést vállalt, ezenkívül kőnyomatos körlevelekben rendszeresen ismertette a legújabb hatósági rendelkezéseket.
Rendszeresen informálta a már említett magyar konzulátusokat a dél-erdélyi magyarság helyzetének alakulásáról, és segítette ezek működését. Az egyházakkal együtt részt vállalt a Magyarországról érkezett, elsősorban szociális célokat szolgáló titkos segélyek szétosztásában a rászorultak között.
A Népközösségnek a magyar kormánnyal és a magyar külképviseleti szervekkel fenntartott kapcsolatait a román hírszerző szervek úgy értelmezték, hogy idegen érdekeket követ, és irredenta, revizionista propagandát folytat.
Napilapja a Temesváron megjelenő, Vuchetich Endre által szerkesztett Déli Hírlap volt. Papírhiányra hivatkozva a hatóságok folyamatosan korlátozták a lap terjedelmét és példányszámát. 1942 decemberében az újság már csak 10 ezer példányban és mindössze négy oldalon jelenhetett meg. A Népközösség helyi tagozatai a körülményektől függően egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat is elláttak.
A brassói tagozat például az itteni, viszonylag kedvezőbb körülmények közepette sikerrel karolta föl a szegényügyet és népkonyhákat, gyermekotthonokat állított föl, a rászorulóknak ingyenes orvosi vizsgálatot és gyógyszerellátást biztosított.
A jóval kedvezőtlenebb helyi viszonyok dacára a bánsági tagozat 1940 szeptemberében egy ötezer kötetes népkönyvtárat nyitott Temesváron, 1941-ben egészségügyi szolgálatot szervezett.
Karácsonyi segélyakciói során több száz pár cipőt és ruhaneműt osztott szét, ezenkívül az egyházakkal együttműködve rendszeres napi ebédet biztosított kb. ötszáz iskoláskorú gyermeknek. A Magyar Nő- és Leányegylet támogatásával napközi otthonokat tartott fönn.
Az aradi tagozat főleg jogvédő és szociális tevékenységével tűnt ki, míg a Hunyad vármegyei és a dél-bihari népközösség munkáját szinte teljesen megbénították a román hatóságok.
A Népközösség keretei között a magyar gazdák érdekeit védő önálló szervezetként működött az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) Dél-Erdélyben maradt része. Szász Pál elnök Nagyenyeden állította föl az új központot, egyben hat kerületet szervezett, melyek élére gazdasági felügyelőket nevezett ki.
Az EMGE tevékenysége eredményesnek bizonyult. Az ún. gépakciók során több száz mezőgazdasági géphez juttatta ingyen vagy kedvezményes áron a magyar kisbirtokosokat. Viszonylag nagy mennyiségű gabonát, vetőmagot, tenyészállatot és műtrágyát osztott ki, a rászorulóknak kölcsönöket és gyorssegélyt is nyújtott.
A helyszíni oktató- és szervezőmunkát, valamint a gazdakörök életét azonban ellehetetlenítették a különböző csendőrségi tilalmak. Ráadásul az EMGE vezetői a hatóságok állandó zaklatásának voltak kitéve. Az egyesület központi irodáját a katonaság többször lefoglalta, és lapját, az Erdélyi Gazda című folyóiratot ismételten betiltották.
Személyi ellentétek
A Népközösség szűkebb vezetésen belül kezdettől fogva ellentétek voltak. Többen egyszemélyes vezetési stílussal vádolták Gyárfást, és szemére vetették, hogy keveset törődik a Népközösség belső ügyeinek intézésével.
A lappangó viszály 1942 szeptemberében került felszínre, amikor is Szász Pál levélben közölte Gyárfással, hogy lemond alelnöki tisztségéről. Ezt azzal indokolta, hogy Gyárfás nem hívja össze a Népközösség elnöki tanácsülését, és nem egyeztet a többi vezetővel, mielőtt a dél-erdélyi magyarságot érintő fontos kérdésekről nyilatkozik.
A Gyárfás-Szász viszály mögött részben személyes, részben elvi ellentétek álltak. Jakabffy visszaemlékezései szerint a Gyárfást támogató bánsági, aradi, brassói magyar vezetők véleménye az volt, hogy Szász megsértődött, amiért Budapest választása 1940 szeptemberében nem rá, hanem Gyárfásra esett.
Ezért később éppen olyan aknamunkát folytatott, mint 1940 előtt Bethlen György ellen. A baloldali Kacsó Sándor viszont elvi különbségekről írt. Szerinte a bankár Gyárfás csak választót és nyírni való nyájat látott a népben, míg Szász − Gyárfással ellentétben − nem a magyar kormány megbízottja volt, hanem a népet képviselte, és azt szervezte. Magyarország német megszállását követően a Gyárfás Elemér és Márton Áron közötti feszültség is kiéleződött. Míg a püspök 1944. május 18-án, a kolozsvári Szent Mihály templomban elmondott szózatában nyíltan felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, addig Gyárfás az „árral úszott”, és a németbarát Sztójay-kormánnyal igyekezett jó viszonyt ápolni.
A Népközösség „közép-erdélyi” vezetői: Márton Áron, Szász Pál, gróf Haller István, Nagy Ferenc református püspökhelyettes és Gál Miklós unitárius főgondnok május elején azt kérték Gyárfástól, hogy hívja össze az elnöki tanácsot a „súlyosbodó hadi és politikai helyzet” megbeszélése érdekében.
A május 25-én, Gáldtőn tartott értekezleten, amelyen csak Gyárfás és az elégedetlenkedők jelentek meg, Márton Áron élesen bírálta az elnök egyszemélyes vezetési stílusát, és tiltakozásképpen elhárított magától a „Népközösség munkájában való mindennemű kollaborációt”.
Néhány hét múlva Gál Miklós, Szász Pál és gr. Haller István bejelentették, hogy teljes szolidaritást vállalnak a püspökkel. Júliusban, mivel Gyárfás nem volt hajlandó összehívni az elnöki tanácsülést, lemondtak elnöki tanácsi tagságukról. Ez azonban az 1944. augusztus 23-án bekövetkezett fordulat miatt már nem került nyilvánosságra. A román átállás és az ezt követő események a Romániai Magyar Népközösséget nyomtalanul elsodorták.
Helyét a baloldali irányultságú MADOSZ, majd a Magyar Népi Szövetség vette át.
Összegzésként elmondható, hogy 1940-1944 között a Romániai Magyar Népközösségnek igen mostoha körülmények között kellett képviselnie a Dél-Erdélyben maradt magyarság érdekeit.
A szigorú utazási korlátozások, a levél- és sajtócenzúra, a gyülekezési tilalom, valamint a központi és helyi román hatóságok gyakran ellenséges magatartása szinte megbénította tevékenységét. Leginkább a jogvédelem terén fejtett ki aktivitást, de a helyi tagozatok egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat is elláttak.
Különösen a Népközösség keretein belül működő EMGE végzett eredményes szervezőmunkát. 1942 szeptemberében felszínre kerültek a Népközösség vezetésen belüli személyes ellentétek.
1944 tavaszán ezek kiéleződtek, és egyre markánsabb ideológiai jelleget öltöttek. Mindez azonban − Kacsó Sándor szavaival − „történelmi üresjáratnak” bizonyult. A Népközösség rövidesen megszűnt, legtöbb vezetője pedig (az 1945 előtti román politikai elit számos képviselőjéhez hasonlóan) személyes üldöztetésnek lett kitéve.
Transindex.ro,

Schengeni remények a zöldhatáron
A határ menti romániai és magyarországi önkormányzatok a Trianon előttről létező és azóta felszámolt mintegy húsz határon áthaladó, összekötő út tervezésébe és építésébe fogtak az Európai Regionális Fejlesztési Alap programján keresztül. Eddig egyetlen, az Érsemjént Bagamérral összekötő műút készült el teljes hoszszában, de a schengeni csatlakozás hiányában ez sem járható.
Riportunkban schengeni csatlakozásra váró határ menti partiumi településeket látogattunk meg, amelyek a rendszerváltás előtti hátrányt igyekeznek előnyükre változtatni. A kiváló minőségű termőfölddel rendelkező Érsemjén község falvainak útkeresése egyebek mellett a tágabb régió útkeresését is jelzi.
A partiumi Érsemjént Bagamérral összekötő új műúton keresztbe rakott betontorlaszok előtt kényszerülök fékezésre: eddig lehet kocsival eljönni, az úttorlaszon túl már Magyarország. Ha a schengeni övezetben lennénk, most nyugodtan bekocsikázhatnék az ugrásnyira fekvő Bagamérra. Határőrnek nyoma sincs, a törvény viszont megakadályoz abban, hogy csak úgy, a senki földjén átsétáljak Magyarországra. A magas őrtornyokat lebontották, miért is szökne valaki, ha személyazonossági igazolvánnyal gond nélkül átjut a határátkelőkön. A senki földjének magyar oldalán, a lekaszált határsávban az egymástól mintegy száz méterre fekvő hófehér határkövek mellett mezei út vezet végig az országhatáron. Időnként felbukkan egy-egy határőr-terepjáró, de a két ország határőrizete formális, hiszen a rég beígért schengeni csatlakozás szellemében már sehol nem kéne határátkelőnek állnia Magyarország és Románia között.
Az elmúlt években a határ menti romániai és magyarországi önkormányzatok a Trianon előttről létező, azóta felszámolt mintegy húsz határon áthaladó, összekötő út tervezésébe és építésébe fogtak az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott HURO-program keretében. Eddig négy-öt út készült el – közöttük bicikliutak is –, de csak az Érsemjént Bagamérral összekötő, mintegy másfél millió euróból megépült és végig megfestett útszakaszt adták át teljes egészében. A földeken dolgozó traktorokon kívül azonban senki sem jár erre, legfentebb a kíváncsi újságíró, aki megpróbál belelátni az uniós bürokrácia útvesztőibe.
Az egyelőre céltalanul álló vadonatúj műút látványa azért is feltűnő, mert a községközpontot, Érsemjént eddig sáros szekérút kötötte össze a határmentén fekvő másik két településsel, a többségében románok lakta Érkenézzel és a magyarok és cigányok lakta Érseléndddel. A községi, illetve megyei utak rendbetételére az önkormányzat nem kapott sem román állami, sem uniós támogatást: a mintegy öt éve húzódó kormánypályázat a Boc-kormány bukásával került le napirendről. A községi utak járhatatlansága miatti közfelháborodást csak fokozta a határon átnyúló, kihasználhatatlan luxusút elkészítése, ez pedig arra késztette a helyi magyar önkormányzatot, hogy az eredeti tervekhez képest egy jóval keskenyebb útszakaszt aszfaltozzon le Kenézen át Selindig. A befejezéshez nem volt elegendő pénz, a határtól ugrásnyira fekvő magyar faluba továbbra is a hatvanas évek elején „korszerűsített” köves úton lehet eljutni. Ha valaki mégis a rövidebb utat választaná Nagyvárad fele – azaz nem kerül vissza Érsemjénen át Érmihályfalvára –, és Székelyhíd fele autózna, sofőrnek és kocsinak egyaránt megrázkódtató kaland lenne. A romániai viszonylatban is járhatatlan szekérútról elrettentő kisfilmek keringnek a YouTube-on.
A fűszerpaprika paradicsoma
A magyar határhoz legközelebb fekvő partiumi magyar településre, Érseléndre érsemjéni önkormányzati képviselő társaságában érkezem. A kilencvenes évekre emlékeztető sáros faluképpel ma már alig találkozik az ember. A községközpont, Érsemjén szépen gondozott utcái, közterei és egy kisvárost megszégyenítő, gyönyörű parkja ellenére pár kilométerrel odébb, a szintén magyar falu, Selénd, a középkorban rekedt. Pedig a kommunista rendszer évtizedei alatt a piacokon őrölt pirospaprikát kereső háziasszonyok számára a falu neve Bukaresttől Kolozsvárig mindenhol ismerősen csengett: a selindi „piros arany” olyan híres volt, mint a tágabb Kárpát-medencében a szegedi fűszerpaprika. A régi paprikamalmok elve alapján a falu egyetlen újrabarkácsolt kis kőőrlésű háztáji malmában az 1994-ben hazatelepedett vasúti nyugdíjas, Koba János mesél a messze földön híres foglalatosságról. A két világháború között országos hírnévre szert tett fűszerpaprika-őrlés sikertörténete az 1962-es kollektivizálással torpant meg. Ekkor a zömében paprikatermesztésből élő 1600 lakosú Érselénd magyarságát a kommunista hatóságok mindenükből kiforgatták. Elkeseredésükben a módos gazdaemberek aprópénzért prédálták el gyönyörű portáikat a faluba nagy számban betelepedő cigányságnak, és a kényszerszövetkezetesítés elől elmenekülve Nagyváradra költöztek ipari munkásnak. Az érvágást máig megérzi a mintegy ezer lélekszámúra zsugorodott falu, ahonnan az itthon maradók is beingáztak vonattal az 54 kilométerre fekvő Nagyváradra. A pusztulásnak indult faluban alig maradtak, akik kitartottak a paprikatermesztés mellett, és a hatósági megszorítások ellenére is rendületlenül járták az ország piacait.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár),

Újabb bukta
Ismét megbukott Románia az Európai Unió egyik igen fontos vizsgáján, a hírt azonban elfödte a bukaresti cirkuszok sorozata. Éppen egy hete derült ki, hogy az Európai Bizottság miért dobta vissza a kormány dokumentumát, amely a 2014–2020 közötti költségvetési időszak pénzlehívási terveit tartalmazta: ködös, hiányzik belőle a stratégiai gondolkodás, és egyáltalán nem bizonyítja, hogy tanultak a román vezetők az elmúlt hét év kudarcaiból – fogalmaz a brüsszeli bírálat.
A uniós bürokraták alapos munkát végeztek, pontról pontra szedték szét a Bukarestben összetákolt terveket. Mint kiderült, rengeteg a felületes ismétlés, problémák sokaságát sorjázzák anélkül, hogy vázolnák orvoslásuk módját. Nincsenek prioritások, vagy ha egy-egy ágazatnál megjelennek is, ködösek, általánosak, illetve annyi van belőlük, hogy az már követhetetlen. A kitűzött célokkal sem jobb a helyzet: a valós szükségletek sem tetten érhetőek, az egészségügy, oktatás vagy munkaügy ágazatában elsősorban az eddigi megvalósításokra összpontosítanak, nem a tervekre, a mezőgazdaságnál kitűnik, fogalmuk sincs a román hatóságoknak, hogyan lendíthetnék fel az ágazatot. Hosszan lehetne sorolni a hasonló kifogásokat minden vonatkozásban. Kiderül az is, Brüsszel ugyan nagyon szigorúan veszi az európai pénzek elköltését, de az a mód, ahogy Románia kivédené a csalásokat, egyáltalán nincs ínyére. Újabb és újabb ellenőrző, felülvizsgáló szerveket iktatnak a folyamatba, befolyásos minisztereik – Dragnea, Șova – fennhatósága alá utaltak különböző ágazatokat, s így még zavarosabbá, sokszor követhetetlenné válik a pénzek útja, egyszerűsítés helyett agyonbürokratizálják a folyamatot. Hozzátehetjük: minden bizonnyal azt remélik, így jobban le lehet nyúlni, el lehet tüntetni a jó célra szánt összegeket. A nyári bukta után szeptemberre kellett volna elkészítenie a kormánynak a javított paktumot. Már akkor figyelmeztették őket, ha nem teszik meg, késik az operatív programok kidolgozása, nem kezdődhet meg 2014 elején a finanszírozás. Lám, itt vagyunk január közepén is túl, és sehol semmi, e hó végére ígéri a szakminiszter a végleges változatot. Ismervén a Ponta-kabinet teljesítményét, no meg az első dokumentum tartalmát, nagy kérdés, hogy a most készülődő második változat elfogadható lesz-e az Európai Bizottság számára, lenyelik-e a szakértelem és stratégiai elképzelések hiányát, a zavarosban halászás egyértelmű szándékát, vagy újabb hét esztendő kezdődik, amikor azon siránkozunk, hogy csak töredékét tudtuk lehívni a rendelkezésünkre álló forrásoknak, sorra elvesznek azok a pénzek, amelyek fejlődést, előrelépést hozhatnának, s maradunk az EU összes nyűgével, az előnyök nélkül. Egy másod-harmadrendű állam sokadrendű polgárai. Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Vádemelés az RMDSZ volt miniszterét érintő ügyben
Vádat emelt három személy ellen a Borbély László volt környezetvédelmi minisztert érintő ügyben a korrupcióellenes ügyészség (DNA), a politikus ellen azonban nem indított bűnvádi eljárást, mivel ahhoz nem járult hozzá a bukaresti képviselőház – derült ki a DNA pénteki közleményéből.
A DNA befolyással való üzérkedéssel és vagyonnyilatkozata meghamisításával gyanúsította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöki tisztségét is betöltő politikust.
A vádhatóság pénteki közleménye szerint Borbély Lászlót azzal gyanúsították, hogy 2011-ben egyik miniszteri tanácsosa közvetítésével csaknem 200 ezer lej értékben fogadott el – lakásfelújításban megnyilvánuló – ajándékot két üzletembertől, akik előnyös állami szerződéseket kaptak a minisztérium alárendeltségében működő vízügyi hatóságtól.
Az RMDSZ politikusa 2012 áprilisában a gyanúsítást alaptalannak minősítette, de lemondott miniszteri tisztségéről, hogy a gyanú ne árnyékolja be a kormány tevékenységét.
A képviselőház – amelynek Borbély László is tagja – 2012 szeptemberében megalapozatlannak minősítette és elutasította a DNA kérését, amelyben az bűnvádi eljárást kezdeményezett az RMDSZ politikusa ellen.
Az ügyben egy Szatmár és egy Maros megyei vállalkozót megvesztegetéssel, Szepessy Szabolcs volt miniszteri tanácsost pedig megvesztegetésben való bűnsegédlettel vádolta meg a DNA a Szatmár megyei törvényszéken.
Borbély László, az MTI megkeresésére nem kívánta kommentálni a DNA pénteki bejelentését. Korábban, amikor a képviselőház jogi bizottsága vizsgálta ügyét, rámutatott: a vállalkozóval kötött szerződése értelmében csak a munkálatok befejeztével veszi majd át a szóban forgó ingatlant.
"Ha csak egyszer is beidéztek volna tanúként a DNA-ra, megspórolhatták volna azt, hogy 2010 augusztusától kezdődően 15 személyt két éven keresztül folyamatosan lehallgassanak, és 65-70 tanút beidézzenek. Mindez nagyon sokba kerül az adófizetőknek ahhoz képest, hogy semmilyen bizonyítékot nem gyűjtöttek annak alátámasztására, amivel gyanúsítanak" – mondta a szakbizottsági meghallgatás után Borbély László.
Népújság (Marosvásárhely),

Winkler Gyula: példaértékű a lupényi magyar közösség helytállása
„A dél-erdélyi szórványközösségek számára példaértékű a lupényi magyar közösség helytállása, konok küzdelme a megmaradás érdekében. Ez a közösség azért dolgozik, hogy a fontos magyar intézményeket, az iskolát, az egyházakat, a civil szervezeteket megtartsa abban az egységben, szolidaritásban, amely mindig is jellemezte a Zsil-völgyi bányavidéket” – fogalmazott Winkler Gyula szombaton délután Lupényban, ahol az RMDSZ helyi szervezetének tisztújító közgyűlését tartották. Az RMDSZ megyei elnöke kitért a térség gazdasági helyzetére, rámutatva arra, hogy a nagy parlamenti többséggel rendelkező, kormányzó Szociál-Liberális Szövetség nem tudott olyan intézkedéseket meghozni, amely új munkahelyeket teremtve, javítva az infrastruktúrát, stabilizálta volna Zsil-völgyének gazdaságát. Folytatva ezt a gondolatmenetet, Dézsi Attila, Hunyad megye volt prefektusa megerősítette, nemcsak hogy érdektelen a Zsil-völgyének gondjai iránt a jelenlegi kormány, de az előző kabinetek kezdeményezéseit is vakvágányra terelte, annak ellenére, hogy ezek a tervek segítették volna a térséget, hogy korszerű, 21. századi technológiával folytatni lehessen a szénbányászatot. Winkler Gyula beszélt az aktuális politikai kérdésekről, valamint ismertette a május 25-én sorra kerülő Európai Parlamenti választás célkitűzését. „2012-ben a helyi választások alkalmával a lupényi magyarságnak sikerült visszaszerezni a nyolc évvel korábban elvesztett önkormányzati képviseletet, viszont később a parlamenti választásokon sokkal gyengébben eredményt mutattunk fel itt Lupényban, de általában Hunyad megyében is. Célkitűzésünk, hogy Lupényban és az egész megyében a legutóbbi önkormányzati választás eredményét érjük el májusban, bizonyítva ezáltal közösségünk erejét” – fogalmazott Winkler Gyula. A közgyűlést Dezméri István ügyvezető elnök vezette, meghívottként részt vett és beszédet mondott Széll Lőrinc, a Megyei Képviselők Tanácsának elnöke. Benedekfi Dávid önkormányzati képviselő, a lupényi RMDSZ szervezet elnökének tevékenységi beszámolóját egyöntetűen fogadta el a közgyűlés és újabb két év bizalmat szavazott meg a régi-új elnöknek. Az új választmány fiatalodott, ugyanakkor a közgyűlés módosította a városi szervezet működési szabályzatát. Ennek értelmében négy körzetet hoznak létre, amelyeknek felelőse lesz, a körzetesítés célja, hogy elősegítse a kapcsolattartást minden egyes magyar családdal, nagyobb támogatást szerezve ezáltal a közösségépítő kezdeményezéseknek.
Közlemény
Erdély.ma,

Erőpolitika
A magyar koalíciós EP-lista állításától való tavalyi merev elzárkózáshoz képest legalább minimálisan kedvező fejleményként értékelhető, hogy az RMDSZ tárgyalni fog az MPP-vel a közös indulásról a májusi Európai Parlamenti választásokon.
Ezzel remélhetőleg nem áll le a magyar-magyar egyeztetés, hiszen a legutóbbi választásokon a romániai magyar szavazópolgárok nem csupán ezt a két pártot legitimálták szavazataikkal, hanem az EMNP-t is, vagyis a teljes összefogáshoz hárompárti koalícióra lenne szükség.
Ugyanakkor még korai ennyire előre szaladni, először meg kell várni, mire jut az MPP és az RMDSZ egymással. Már csak azért is, mert az RMDSZ elnöke a jelek szerint továbbra is erőből politizálna, és ragaszkodik ahhoz, hogy a listán minden induló RMDSZ-tag legyen. Ez pedig meglehetősen sajátos értelmezése az összmagyar fellépésnek.
Az EMNP és az MPP vezetői egyetértenek abban, hogy az összefogás kényszerét növeli a kormány terve, miszerint az EP-választások napján tartanák meg az új alkotmány elfogadásáról szóló népszavazást. Szerintük ugyanis ezzel jobban mozgósíthatók a román szavazók, ami ahhoz vezethet, hogy a magyar EP-képviselet sorsa kedvezőtlenül alakul a magyar közösség számarányához képest. Bár ez sem kizárt, azért azt sem árt figyelembe venni, hogy a kormányoldalnak még egy sokkal kiélezettebb belpolitikai helyzetben, egy sokkal konkrétabb cél, Traian Băsescu elmozdítása érdekében sem sikerült a választópolgárok 50 százalékát mozgósítania, ami a népszavazás érvényességéhez kellett volna.
Igaz, most még nem tudni, hogy az ellenzék fő ereje, a PDL mit tanácsol szavazóinak, de az a tény, hogy ellenzi a kormány alkotmánymódosító terveit, előrevetítheti, hogy azt javasolja majd: szavazói ne voksoljanak az alkotmányról, csupán az EP-választási urnába dobják be szavazócédulájukat. Már ha egyáltalán lesz népszavazás, mert még ez sem biztos.
Akármi is lesz, a magyar összefogásra mindenképpen szükség lenne, hogy minél több magyar honatya minél több szempontot képviselve hirdethesse Brüsszelben a magyar igényeket. Ehhez viszont félre kellene tenni az erőpolitizálás gőgjét. Az ugyanis könnyen az amúgy is egyre passzívabb magyar szavazópolgárok mozgósítása ellen hathat.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár),

Hogy ledöntsük a hallgatás falát
Újabb nagyszabású autonómiatüntetésre hív a Székely Nemzeti Tanács, március 10-én, a Székely Szabadság Napján ismét Marosvásárhelyen nyomatékosíthatjuk önrendelkezés iránti igényünket. A tavalyi, sokak számításait messze felülmúló részvétel mellett lezajlott akció, majd a székelyek nagy menetelése immár egyszer s mindenkorra egyértelművé tette, hogy az autonómia közösségi támogatottsága igen erős, olyan társadalmi igény, amelyet egyetlen magyar párt sem kerülhet meg.
Mindez azért is fontos, mert egy évvel korábban még nem minden magyar szervezet hozzáállása volt pozitív. Az EMNP és az MPP kezdetektől támogatta az SZNT kezdeményezését, de az RMDSZ viszonyulása nem volt teljesen egyértelmű: ugyan nem ment szembe az akcióval, de központi vezetése távol maradt, csak a székelyföldi szervezetek vettek részt a mozgósításban és az eseményen. Ennek ellenére is 30 ezerre becsülhető a tavalyi megmozdulás résztvevőinek száma, és ez már elég volt ahhoz, hogy a következő tömeges demonstrációt, az október 27-i nagy menetelést immár az RMDSZ is teljes mellszélességgel támogassa. Idén tehát remélhetőleg még csak fel sem merül a kérdés, hogy a magyar pártok aktívan részt vesznek-e a szervezésben – a belső vitákra szánt energiákat így a mozgósításra és az ügy nemzetközi népszerűsítésére lehet fordítani. Annál is inkább, mert arra fel lehetünk készülve: a román államhatalom ezúttal is megpróbálja majd bagatellizálni, elhallgatni az eseményt. Meg kell tehát találnunk az ellenszert az elhallgatás, hazudozás szekus módszereire – és ehhez a tömeges részvétel mellett erőteljes külföldi médiaérdeklődés, határozott anyaországi kiállás, nemzetközi szövetségeseink támogatása is szükséges. A kormány jogállamiságot veszélybe sodró intézkedései, az igazságszolgáltatás fölötti ellenőrzés megszerzéséért indított küzdelem miatt egyre több európai ország és Amerika is fokozott figyelemmel követi a romániai fejleményeket – ha ezt az aggodalmat javunkra tudjuk fordítani, ha világosan el tudjuk magyarázni a bennünket ért jogsérelmeket, akkor sikerrel járhatunk, és Bukarest nem teheti meg többé, hogy semmibe veszi beadványainkat, követeléseinket. De ehhez előbb összehangolt cselekvési tervre, munkamegosztásra lenne szükség az erdélyi magyar politikai szervezetek között.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

A hitelszerződést fenyegetheti a hétcentes adó ügye?
A vártnál hamarabb véget érhet a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás, amely immár sorozatban a harmadik 2009 óta. A kormány alig tavaly szeptemberben kötötte meg az újabb kétéves megállapodást, de annak sikeres alkalmazása megkérdőjeleződött, miután a kormány és az államfő között továbbra is nézeteltérés van az üzemanyag pótjövedéki adója ügyében.
Tegnap Traian Băsescu államfő fogadta hivatalában az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank szakértőiből álló küldöttséget, amely február 5-ig tartózkodik hazánkban felülvizsgálati látogatás céljából. A vizit alkalmából az első és a jelenlegi második felülvizsgálati látogatást is le kellene zárni, de megkérdőjeleződött, hogy ez sikerülni fog, miután Băsescu tegnap kijelentette az IMF-delegációnak, továbbra sem fogja aláírni a kormány szándéklevelét, amennyiben az tartalmazni fogja az üzemanyagra kivetett hét eurócentes jövedéki adót.
B. T.
Szabadság (Kolozsvár),

Román himnusszal a Kovászna megyei fogyasztókért
A román himnusz első szakaszát tartalmazó műanyag táblát szereltek fel tegnap reggel a megyei fogyasztóvédelmi hivatal – kétnyelvűen feliratozott – bejáratához, ahova ez alkalommal két román zászlót is kitűztek.
A ceremónián az intézményvezető Mircea Diacon mellett közvetlen főnöke, a brassói székhelyű regionális központ igazgatója, Sorin Susanu főfelügyelő is részt vett, elmondása szerint a román állam és kormány iránti tiszteletből időzítette e történelmi dátumra – Moldva és Havasalföld egyesülésének évfordulójára – ezt a gesztust, amelyet a fejlesztési régióhoz tartozó minden megyére ki akar terjeszteni, „a normalitás jeleként”, amit „égbekiáltó” lenne rosszindulatúan értelmezni.
Susanu kifogásolta, hogy néhol a megyei önkormányzatok saját tulajdonukba vették az állam által állami feladatok ellátására, közpénzből épített ingatlanokat, és az állam intézményei emiatt abba a lehetetlen helyzetbe kerültek, hogy lakbért kell fizetniük a fogyasztóvédelemnek például Csíkszeredában. Az állam minden szervének zavartalanul kell működnie, szögezte le, és kijelentette: nem fogja eltűrni, hogy a fogyasztóvédelmi világnap megszervezésében a tanfelügyelőség akadályokat támasszon, illetve válaszra se méltassa őket, mint tavaly. Ezt a napot az egész világon március 15-én ünneplik, és Kovászna megyében is akkor fogják megszervezni a diákok vetélkedőjét, mert egyetlen magyar szülőt sem zavarhat, ha ezen a napon esetleg kitüntetést kap a gyermeke; maga a verseny amúgy is korábban lezajlik, csak a zárórendezvényt tartják 15-én. Nagyon helytelen ezt kiforgatni – hangsúlyozta –, valószínűleg némelyek érdekeit szolgálja a feszültségkeltés, amire semmi ok, hiszen „mindannyian románok vagyunk”, bármely nemzetiségűek is legyünk.
A Konstanca megyében élő kisebbségekkel is előhozakodott: tartják a hagyományaikat, de részt vesznek a december elsejei ünnepségeken, és nem kérnek anyanyelvűséget. Ennek amúgy szóban nem látja akadályát – Sepsiszentgyörgyön is főleg magyar nyelvű panaszok futnak be a hivatalhoz –, de írásban az állam hivatalos nyelvét kell használni. Itt több önkormányzati tulajdonban levő egység (köztük az uszoda) magyarul végzi a könyvelést és ügyintézést, ami azért elfogadhatatlan, mert megnehezíti az ellenőrzést, lényegében ellenséges viszonyulást mutat a hatóságok iránt.
Kovászna megye amúgy fogyasztóvédelmi szempontból a régió középmezőnyében helyezkedik el napi egy-két, viszonylag kis horderejű panasszal (lejárt élelmiszerek, számlázási tévedések és hasonlók); Brassóban sokkal több van, és súlyosabbak is, de itt valószínűleg nem eléggé ismeri jogait a lakosság – vélekedik. Pedig vannak gondok, több cég is sorozatosan semmibe veszi a bírságokat, és folytatja a vevők átverését. Az egyik háztartási gépeket forgalmazó áruházat említette, ahol a megrendelt termék drágább, mint ahogy hirdették, vagy a szavatossága hibádzik. Velük perben is állnak, mert megfellebbezték a rájuk rótt bírságot. A következő nagy ellenőrzési kampány során a pékségeket, kenyérgyárakat keresik fel, a mindennapiba kevert adalékanyagokat próbálják kiszűrni. E téren egy megyén kívüli cég krumplis kenyere vezet, amiben sem valódi, sem pehelyburgonyát nem találtak, csak vegyi anyagokat. Ezt törvény tiltja, és számon kérik majd.
Az elmúlt évben egyébként 1580 ellenőrzést végzett a megyei fogyasztóvédelmi hivatal, ebből 324-et lakossági panasz kivizsgálására. 640 szabálysértést észleltek, és 403 bírságot róttak ki, amiből 513 800 lej folyt be (nem lehet nem kifizetni, a pénzügy végrehajtja) – közölte Mircea Diacon, aki azt is elmondta: egy éve került tisztségbe, ezalatt egyetlen cégnél fogadták „románként”, de később ott is elnézést kért az illető egy hozzátartozója.
Dmeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ma szünetel az oktatás (Háromszéken is)
A kormány tegnap egynapos tanítási szünetet rendelt el minden olyan megyében, köztük Háromszéken is, ahol az országos meteorológiai intézet narancssárga, illetve sárga jelzést adott ki erre a napra.
A megyei főtanfelügyelőket tegnap délben videotájékoztatón értesítették erről, így annak ellenére, hogy Kovászna megyében vasárnap egyetlen településről sem jelezték, hogy fennakadás lenne a közlekedésben, a rendeletet egységesen be kell tartani ott, ahol a meteorológusok narancssárga, illetve sárga figyelmeztetést adtak ki, amit telefonos érdeklődésre az oktatási miniszter is megerősített – közölte tegnap délután Keresztély Irma. A főtanfelügyelő lapunknak elmondta, az óvoda- és iskolaigazgatókat értesítették a tanítási szünetről, valamint arról, hogy azok számára, akikhez nem jut el a hír, és ma reggel megjelennek az óvodákban, iskolákban, biztosítani kell a felügyeletet, a tanítást ellenben csak holnaptól folytatják.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

. Eltávolították a lobogót az uzoni polgármesteri hivatalról
Eltávolították a székely zászlót Uzon község polgármesteri hivataláról, miután a Brassói Táblabíróság szerdán kézbesítette a zászló kitűzését törvénytelennek ítélő határozatát.
Ráduly István polgármester elmondta, a pernek pozitív hozadéka is van: a táblabíróság ugyanis azt is kimondta, hogy a magánszemélyek saját területükön szabadon használhatják a szimbólumot.
A polgármester közlése szerint újabb per indult ellene, amiért a zászló eltávolításával megvárta a táblabírósági ítélet hivatalos kézbesítését, és nem távolította el a lobogót az ítélethirdetés utáni 30 napon belül. E második bírósági keresetben minden nap késlekedésért az országos minimálbér 20 százalékát kitevő késedelmi díj befizetését kéri a prefektus. Az uzoni perben szeptember 18-án hozott jogerős ítéletet a Brassói Táblabíróság. A késedelmi díj meghaladná a 15 ezer lejt.
Ráduly István elmondta, számítása szerint ezt az összeget már nem kell kifizetnie, hiszen a zászló levételével okafogyottá vált a második bírósági kereset. Hozzátette, a faluban megannyi portán ki van tűzve a székely zászló, ezek ellensúlyozzák a hivatalról eltávolított lobogót. A Sepsiszéki Székely Tanács pénteken közleményben kezdeményezte, hogy minden eltávolított zászló helyett százat tegyenek ki az érintett településen. A Székely Nemzeti Tanács sepsiszéki egysége adománygyűjtést is kezdeményezett a kilátásba helyezett bírság kifizetésére.
Kovászna megyében az uzoni volt az első polgármesteri hivatal, amely ellen pert indított a prefektus a székely zászló kitűzése miatt. Később megannyi más hivatalt is beperelt a kormány képviselője, ezekben a perekben azonban még nem született jogerős ítélet.
Népújság (Marosvásárhely),