Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2007. július 9.
Ökumenikus találkozót tartottak Nagyváradon. A valódi ökumenizmus megvalósítására szólítottak fel az egyházi találkozó résztvevői, amelyet a 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlés utolsó előkészítő rendezvényeként szerveztek meg. A felvidéki, magyarországi és hazai ortodox, katolikus és protestáns egyházak képviselőin kívül a megbeszélésén Colin Williams, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára is részt vett. Williams elmondta, a korábbi nagygyűléseket protestáns és római katolikus közegben tartották, így újdonság lesz, hogy most ortodox környezetben, Nagyszebenben szervezik meg a találkozót, amelyre egész Európából több mint 2000 egyházfőt várnak. Williams jelezte, a találkozó célja, hogy minden nemzet és minden felekezet közösen imádkozzék a világosságért, de foglalkoznak majd a kisebbségek, a kivándorlás problémájával is. A találkozón Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Kovács Gyula, az Erdélyi Református Egyházkerület külügyi tanácsosa kifejtette, egyedül Romániában nem alakult még meg az országos ökumenikus tanács. A felekezetek közötti párbeszéd akadozik, esetenként egyáltalán nem működik. A nagyváradi találkozó résztvevői állásfoglalást írtak alá, melyben vállalták, hogy a nagyszebeni gyűlésen Ökumenikus Chartát fogadnak el. Ebben szorgalmazzák és sürgetik a romániai országos ökumenikus tanács megalakítását, valamint azon kisebbségi problémák megoldását, amelyek feszültség forrását képezik. Ezek közül a római katolikus csángómagyarok anyanyelvű vallásgyakorlásának, az elkobozott egyházi vagyon visszaszolgáltatásának, illetve az erőszakkal megszüntetett magyar nyelvű egyetemi oktatás teljes körű helyreállításának akadályait emelték ki. Kérik továbbá, hogy a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, a nemzetközi egyházi és ökumenikus szervezetek ítéljék el a kommunizmust; illetve kezdeményezik, hogy induljon párbeszéd a kisebbségi etnikai és egyházi közösségekkel szembeni diszkrimináció és jogfosztás minden formájának megszüntetése érdekében. /Gergely Gizella: Nagygyűlés a kisebbségekért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2007. július 9.
Kulturális és szórakoztató rendezvények zajlottak három napig a nagyváradi vár minden sarkában a Várnapok alkalmával. Az eseménysorozat részeként többek között román és magyar nyelvű várismertető túrákat szerveztek, történészek vezetésével. A július 7-i események egyik fénypontja a vártemplom 46 püspökének állított emléktábla felavatása volt: a réztáblára azon római katolikus egyházfők neve került fel, akik a város és a vár virágzása idején – 1102 és 1556 között – tevékenykedtek Nagyváradon. Jakabbfy László vártörténész elmondta, a várban 1342–1370 között épült a gótikus katedrális, amelyet később négyszer építettek újjá. „A 15. században élt Vitéz János és Berényi Miklós tudós püspök, akik Közép-Kelet-Európa kultúrközpontjává emelték Nagyváradot. Vitéz János idejében csillagvizsgáló is működött a várudvarban, itt dolgozták ki a ma is használt nap- és holdfogyatkozást mutató Tabula Varadienses táblázatokat” – magyarázta Jakabbfy. Az emléktábla 1556-ig követi a római katolikus egyház történelmét, akkor ugyanis a reformáció „elseperte” a történelmi püspökséget. Az ünnepségen az emléktáblával együtt a templomot is újraszentelték; a szentélyt Tempfli József megyés püspökön kívül a református és az ortodox egyház képviselői is megáldották. Tempfli József elmondta, a rendszerváltást követően szokatlan körülmények között sikerült visszaszerezni a vártemplomot. A szentélyt 1989-ig a Szekuritáté lőszerraktárnak használta, felújításával azonban nem törődtek. A rendszerváltás után a szekusok kiköltöztek a templomból, amelyet egy vállalkozónak akartak bérbe adni. „Megkeresett egy román nemzetiségű hölgy, aki elmondta: bérbe adták neki a templomot, hogy gabonaraktárt és pékséget rendezzen be ott. Ám ő előbb megkérdezte, mit szól mindehhez a katolikus egyház – idézte fel a püspök. – Együtt elmentünk a városházára, én elvettem a kulcsokat, és kijelentettem, hogy a templomból nem lesz pékség. ” A romjaiban álló épületet átvették a katolikusok, ám hosszú évtizedekbe telt, amíg sikerült felújítaniuk – az orgonát például a német evangélikus egyház kivándorló képviselőitől sikerült beszerezniük. A szentély értékét emeli, hogy a keresztút stációit Morvay László képzőművész tűzzománcai ábrázolják. „A vár és a templom több magyar király temetkezési helye. A táblaavatás csak a kezdet, mert rövidesen királyainknak is emléket kell állítanunk” – hangsúlyozta Tempfli. /Gergely Gizella: Tudós püspökökre emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./ A hét végén tartották Nagyváradon a Várnapokat, ahol rengeteg színvonalas rendezvény, koncert között válogathattak az érdeklődők. Nem reklámozták kellőképpen a Várnapokat, s ezen belül a fellépőket sem. A legtöbb váradi csak az utolsó napon értesülhetett a médiából, hogy jön a Ghymes is. /Both Abigél: A vár három szabadnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./
2007. augusztus 2.
Nyílt levélben szólította fel Gergely István csíksomlyói plébánost az RMDSZ egyik platformja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM): határolódjon el a maradása mellett érvelő hívektől, és foglalja el az érsek által számára kijelölt jegenyei plébániát. Gergely Istvánt húszéves csíksomlyói szolgálat után augusztus elsejével helyezték a Kolozs megyei Jegenyére. A Kelemen Kálmán elnök és Bárányi Ferenc alelnök által aláírt nyílt levélben az RMKDM azt állítja, az áthelyezésnek súlyos oka van, amelyet közölt is Gergely Istvánnal Jakubinyi György érsek, és csak a lelkész becsületének védelmében nem hozott nyilvánosságra. „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd” – jelentette ki a Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári Érseki Hivatal helynöke, aki sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az RMKDM levelében foglaltakat. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy Gergely István Csíksomlyón maradása mellett annak ellenére is aláírásgyűjtésbe kezdtek az egyházközség egyes tagjai, hogy az érsekkel történt négyszemközti megbeszélés után ő már elfogadta a Jegenyére való áthelyezését. „A kommunizmus alatt a katolikus egyház volt az egyetlen, amelyik súlyos áldozatok árán ugyan, de meg tudta őrizni függetlenségét, nem fogadta el az állam beavatkozását. Most hol egyik, hol másik politikai oldal szeretné kisajátítani az egyházat, és rendre hol itt, hol ott kiáltanak ki nemzetietlennek vagy árulónak, mert az egyház őrzi függetlenségét. Az egyház a hívekért van, nem a politikai érdekért” – jelentette ki Potyó Ferenc. /Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./
2007. augusztus 8.
Romániában az ingatlan-visszaszolgáltatások egyik kényes pontját alkotják azok az épületek, amelyekben jelenleg valamilyen intézmény működik. Ezek között is érdekes az egyetemek által birtokolt ingatlanok helyzete. Nemrég azonban, egy nagyszebeni bíróság precedens-értékű döntést hozott: ha az egyetemeket az állami költségvetésből finanszírozzák, akkor állami intézmények. Ez megnyitotta a visszaszolgáltatás lehetőségét olyan kényes esetek számára is, mint a kolozsvári Marianum épülete. A Marianumot a római katolikus egyház követeli vissza. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó 501-es törvény értelmében, a megszabott határidőig (2004. március 3.) országszerte összesen 7568 épületre nyújtottak be kérvényt. A római katolikus egyház 992 kérést iktatott, ebből 508-at a gyulafehérvári főegyházmegye. Egy év leforgása alatt a különleges bizottság összesen 277 dossziét hagyott jóvá, ebből a katolikus egyház számára 73 dossziét. A Marianum épületét 1911-ben szentelte fel Majláth Gusztáv püspök. Az intézmény igazgatója a mindenkori kolozsvári plébános volt. A hamar fogalommá vált iskolába egész Erdélyből jöttek növendékek, felekezetre, nemzetiségre való tekintet nélkül. A hátsó bentlakás építése 1914-ben kezdődött, 1916-ban szentelték fel. Az államosításig 26 701 tanuló végzett ott, köztük 4404 bentlakó. Az intézetnek három saját kiadványa volt, az Értesítő (1911 – 1938), az Évkönyv (1942 – 1943), illetve az Erdélyi Magyar Lányok ifjúsági folyóirat (1924 – 1931). Az 1948-as tanügyi reform során az iskolát feloszlatták, az épületet a Bolyai Tudományegyetemnek adták. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs törvényes akadálya a Marianum visszaszolgáltatásának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2007. augusztus 10.
Már régóta nem arról van szó, hogy marad-e Tiszti, vagy sem, hanem arról, hogyan viszonyul a katolikus egyház a magyarsághoz, az emberi jogokhoz – foglalta össze álláspontját Eva Maria Barki nemzetközi jogász. Gergely István plébános elmondta: őt nem avatták be a körülötte lévő cirkuszba, és nem is engedi, hogy beavassák. „Mindentől elhatárolom magam, ami törvényellenes, egyházellenes, illetve a katolikus egyházat gyalázza. ” – fogalmazott. Elmondta, a cirkusz megviselte, és reméli, mihamarabb vége lesz az egész hajszának. /Horváth István: Lesz élőlánc a plébánosért? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./
2007. augusztus 14.
Nyílt konfliktus alakult ki a Gergely István plébánost marasztalni akaró csíksomlyói hívek, valamint a katolikus egyház erdélyi hierarchiája között, valamint azért, mert Czirják Árpád kolozsvári kanonokot hívei akarata ellenére áthelyezni kívánja a gyulafehérvári érsekség, óhatatlanul felmerül a kérdés: miért nem találkozik a katolikus egyház szolgáló gyakorlata a hívek igényeivel?A lap szerint méltatlan hangot használt Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános nyílt levelében, amikor kioktatta ki a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolának és Papnevelő Intézetnek a Babes–Bolyai Tudományegyetembe való betagolása ellen szavukat emelő híveket. A Krónika szerint az egyházi hierarchia nem készült fel híveinek közéleti aktivitására, továbbá Gergely István vagy Czirják Árpád a hitükre hivatást építettek, olykor szembekerülve azokkal, akik a hitet csupán a kánonok megtartásának gondolják. /Bakk Miklós: Hit és hivatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./
2007. szeptember 3.
Tizennyolc méter magas acélkeresztet szenteltek fel az ortodox, a római katolikus, a görög katolikus és az evangélikus egyház képviselőjének jelenlétében szeptember 1-jén Nagyszeben legmagasabb dombján. Úgy időzítettek, hogy a szeptember 4-én kezdődő 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésre már álljon az emlékmű. /Kereszt az ökuméniáért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./
2007. szeptember 13.
Márton Áron 42 évesen lett gyulafehérvári püspök. XI. Pius pápa 1938 karácsonyán nevezte ki, felszentelésére a következő év február 12-én került sor a kolozsvári Szent Mihály templomban. Felszentelése alkalmából mondott beszédében tisztán megfogalmazta hitvallását: „Vallom és hirdetem, hogy vannak olyan igazságok, amelyeknek alapján minden igaz embernek találkozni kell. Ahogy Erdély földjén a hegyek völgyekkel, a mezők erdőkkel, hófedte bércek a síksággal váltakoznak, éppen úgy váltakoznak a népek Erdély földjén, ahol három nyelven beszélnek és hat-hét féle szertartás szerint imádják Istent, de van a krisztusi evangéliumnak ereje, amely hozzásegít ahhoz, hogy különféle ellentétek összhangba olvadjanak fel és a testvéri együttműködés útját egyengessék. ”1948-ban, az új alkotmány előkészítése előtt Márton Áron és hét másik püspök levélben fordult a kormányhoz, és jelezte az alkotmányban található ellentmondásokat ami a vallásszabadságot illeti. Kérésükre a hatalom nem volt tekintettel, és 1948 áprilisában az új alkotmány életbe lépett. Megkezdődött a felekezeti iskolák és egyházi intézmények felszámolása és államosítása. Az állam elhatározta, hogy egyetlen vallási egységbe forrasztják a görög katolikus és római katolikus egyházat az ortodox egyházzal. A tervek kivitelezését Justinian bukaresti pátriárka, valamint a nagyszebeni metropolita irányították. Ezen intézkedések ellen Márton Áron nyíltan kiállt. Több ellenkező görög katolikus püspököt és papot börtönbe zártak. Közben a hatóságok folyamatosan zárták be a katolikus zárdákat és kolostorokat. Márton Áron folyamatosan tiltakozott ezen intézkedések ellen, 1949 végére a püspök már állandó megfigyelés alatt állt. A püspök látván, hogy tiltakozó leveleivel mit sem érnek, elhatározta: személyesen keresi meg a miniszterelnököt. 1949. június 21-én, a püspöki iroda akkori helyettesével, Ferenc Benjáminnal együtt taxit rendeltek, hogy elvitessék magukat a tövisi vasútállomásra. Félúton a sofőr megállt és motorhibát színlelt, ekkor „épp ott haladt el” egy másik gépkocsi, ennek utasai és vezetője ajánlkoztak, hogy elviszik a püspököt az állomásra. De az indulás után felmutatták igazolványukat és kijelentették: parancsuk van a letartóztatására. A letartóztatás híre nemzetközi felháborodást váltott ki. Márton Áron kezdetben vizsgálati fogságba került, ez három évig tartott, ezalatt több börtönt is megjárt. A börtönéveket a folyamatos kihallgatások és a nehéz testi munka jellemezte. Végül Márton Áront életfogytiglani börtönre ítélték. A román kormány 1954-ben mérlegelte Márton Áron szabadon bocsátását, de ennek az lett volna a feltétele, hogy szakítson Rómával, és hozzon létre egy nemzeti katolikus egyházat, ezt ő határozottan megtagadta. Nem volt hajlandó kegyelmi kérvényt sem írni: mindig azt mondta, ha tudják, hogy ártatlan, akkor engedjék szabadon, és tekintsenek el az alaptalan vádaktól. 1955. február 2-án végül szabadlábra helyezték. Szabadulása után egy hónapig a bukaresti érsekségen tartózkodott, itt már vendégeket is fogadhatott. Azért tartották az érsekségen, hogy megerősödjön, hogy ne lépjen leromlott fizikai állapotban a nagyközönség elé. Március 24-án este érkezett meg a gyulafehérvári püspökségre. Időközben megalakult a békepapi mozgalom is, azokból a papokból, akik elítélték Márton Áron cselekedeteit és hatalmi segítséggel igyekeztek felsőbb beosztásokhoz jutni. Szabadulása utáni bérmaútjain hatalmas tömeg kísérte, mindenki hallani akarta a püspök beszédeit. Ezek az utak zavarták a hatóságokat, szabadulása után egy évvel, az 1956-os bérmautat követően házi fogságra ítélték, nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspöki palotát. Ez az állapot tizenegy évig, 1967-ig tartott. Ekkor, König bíboros látogatott Bukarestbe, Márton Áron „szobafogságát feloldották. /Püspök a veszedelem idején. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./
2007. szeptember 14.
A Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök elleni röpirata. (Részlet.) Marosvásárhely, 1957 tavasza. „A népi demokratikus állam biztosítja az ország valamennyi vallásfelekezetének szabad működését, a vallást minden állampolgár lelkiismereti kérdésének tekinti. ”„Míg az ország különféle felekezetű papságának többsége részt vesz a nép oldalán az építőmunkában, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó harcban, néhány pap és főpap, saját egyházuk érdekeivel ellentétben, népellenes tevékenységet fejt ki. Ezek közé tartozik Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök. A nép érdekeit és a népi államot aláaknázó tevékenységéért a népi igazságszolgáltatás 1949-ben 25 évi nehéz börtönre ítélte Márton Áron püspököt. A Román Népköztársaság kormánya, hogy lehetőséget adjon Márton Áron püspöknek az évek során elkövetett népellenes tettei helyrehozására, 1954-ben jóváhagyta büntetése letöltésének felfüggesztését s visszahelyezte őt minden állampolgári jogába, lehetővé téve, hogy püspöki teendőit továbbra is ellássa. ”„Márton Áron püspök megfogadta, hogy megértést tanúsít a nép erőfeszítései iránt, és tartózkodni fog a dolgozók érdekeivel ellentétes mindenféle tevékenységtől. Ezek voltak szabadlábra helyezésekor Márton Áron ígéretei, azonban a cselekedetek, amelyek közvetlenül tevékenységének újrakezdése után következtek, azt mutatják, hogy nemcsak ígéreteit nem tartotta be, hanem tovább folytatta ellenséges tevékenységét az állami és társadalmi renddel szemben. Első önkényes, alávaló intézkedése az volt, hogy leváltotta a népi demokratikus állam iránt hűséges főpapokat és papokat, akiknek felelős beosztásuk volt az egyházmegye vezetésében és gyulafehérvári teológián, azokat a papokat, akik a római katolikus egyház normális működésének a gondjától vezetve, támogatták a kormányt a püspök szabadlábra helyezésében. ” „1955 nyarán sorban magához hívatta és megbüntette mindazokat a papokat, akik kitűntek a békemozgalomban. ” „Márton Áron intézkedései azt bizonyítják, hogy megalázta és megfélemlítette azokat a papokat, akik a széles néptömegek béketörekvései iránt megértést tanúsítottak, és felbátorította azokat az elemeket, akik ellenségesen viselkednek rendszerünkkel, a béke ügyével szemben. ” „Országunk többi vallásfelekezeteinek vezetői, mint Justinián ortodox pátriárka, Vásárhelyi János református püspök, Kiss Elek unitárius püspök, Müller Ferenc német lutheránus püspök és mások részt vesznek az országos békevédelmi tanács akcióiban. ”„Jellemző Márton Áron magatartására, hogy nem vette figyelembe államunk jelentős személyiségeinek egyetlen figyelmeztetését sem. Maga a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Groza Petre [sic!] számos ízben személyesen beszélgetett vele, megpróbálva megértetni, hogy tetteivel egyháza érdekeinek is csak árthat. Márton Áron püspök minden egyes alkalommal megfogadta, hogy beilleszkedik a törvények szabta keretbe, hogy tiszteletben fogja tartani az egyházfőhöz illő viselkedési szabályokat. De Márton Áron újra meg újra megszegte ígéreteit. Egy teljesen kollektivizált székely községben tartott prédikációjában kijelentette: „Hiába gyűjtöttétek a vagyont. A mai események megmutatták, hogy minden elveszett, hiábavaló volt”. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Márton Áron püspök ellenzi a dolgozók anyagi életszínvonalának emelését. ” „Márton Áron püspök felelőtlen cselekedetei, amelyek túlléptek minden határt, arra késztették az államhatóságokat, hogy a gyulafehérvári püspöki palota és a székesegyház területén kötelező lakhelyet állapítsanak meg számára, meghagyva ugyanakkor azt a jogát, hogy továbbra is ellássa püspöki teendőit. Az államhatóságoknak ez az engedékeny intézkedése egyben határozott figyelmeztetés arra nézve, hogy államunk nem tűr el sem most, sem a jövőben semmiféle ellenséges cselekedetet, a nép és a rendszer érdekeivel szemben, bárki is kövesse el azokat. ” /A „kezelhetetlen személyiség” . = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./
2007. szeptember 17.
Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának a vallásszabadságról szóló 2007-es, frissen megjelent jelentése szerint túl jelentős a bukaresti kormány hatásköre vallásügyekben. Románia alkotmánya garantálja a vallásszabadságot, a különböző felekezetek, csoportok bejegyzésének eljárása igencsak körülményes, a kisebbségi egyházak állami elismerése pedig komoly akadályokba ütközik. Romániában továbbra is kevés a hivatalosan elismert felekezet. Múlt év végén összesen 18 volt az elismert felekezetek száma, míg másokat egyesületekként vagy alapítványokként tartanak nyilván, amelyek státusa jóval alacsonyabb szintű, mint a vallási csoportoké. A felekezeti törvény meghatározásai miatt – vélik az amerikai külügyminisztérium szakértői – több csoport is hátrányos helyzetben van. A törvény legfrissebb, 2006 decemberében hatályba lépett változata a felekezetek mellett jogi személyiség nélküli vallási csoportokról rendelkezik. Utóbbiak nem részesülnek a felekezetekre jellemző adókedvezményben vagy állami támogatásban. Mindössze a templomok és imaházakként szolgáló ingatlanok adómentesek. A dokumentum megemlítette a felekezeti ingatlanok visszaadásának elhúzódását is. Sok vallási kisebbségnek nem sikerült még visszaszereznie a kommunizmus idején elvesztett ingatlanjait. A görög katolikus egyház templomait jelenleg is az ortodoxok birtokolják. A történelmi magyar egyházak (mind a római katolikus, mind a protestánsak) mindössze egy részét kapták vissza egykori ingatlanjaiknak, és ezek nyolcvan százaléka ráadásul középület. A jelentés kitért a hivatalos államvallással, az ortodoxiával szemben a többi felekezet által megfogalmazott sérelmekre. Ezek szerint a görögkeleti egyház képviselői sokszor szándékosan akadályozzák más felekezetek, csoportok szabad vallásgyakorlását. A jelentés kitért a politikusok és a média részéről tapasztalható antiszemita, idegengyűlölő megnyilvánulásokra is. /Nagy B. István: Washington egyházügyben bírál. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2007. szeptember 18.
Megkezdődött a tanév Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Elek Imre igazgató elmondta egy V–es és hat IX–es osztályt indítottak idén, jelentős létszámnövekedés nem történt, egy csonkaosztály is indult. Az iskola épülete a református egyház tulajdonát képezi, ezért állami támogatást nem kaptak volna újabb felújítási munkálatokra. Elek Imre igazgató megköszönte a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és a tanács segítségét, finanszírozták a főgimnázium munkálatait. Ünnepi misével, illetve istentisztelettel kezdte meg a tanévet a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont és a Református Főgimnázium is. A római katolikus líceum diákjai a Székesegyházban voltak, a misét Schönberger Jenő megyés püspök celebrálta. A Hám János Iskolaközpontban is történt tatarozás, a munkálatokat a római katolikus egyház finanszírozta. A Református Főgimnázium diákjai a Láncos templomban gyűltek össze. /Szappanos Andrea: Tanévkezdés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 18./
2007. szeptember 20.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere egy megyei román nyelvű napilapban, a Cronica Satmareanában szeptember 19-én megjelent írás ügyében. Az elöljáró szerint ugyanis az álnéven közölt cikk célja a nacionalista uszítás, valamint a feszültségkeltés az ortodox és a katolikus egyház között. Ilyés eljuttatott egy válaszcikket a napilap szerkesztőségébe, hogy közöljék azt a válaszadás jogán. A szerző Restitutio in integrum – Pro catolica, vax ortodoxa című írásában azt állította, hogy a kommunista rendszerben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása során Ilyés Gyula polgármester előnyben részesítette a katolikus egyházat az ortodox egyházzal, illetve magánszemélyekkel szemben, „pofátlanul” semmibe véve a város többségi lakosságának érdekeit. A cikk írója elsősorban azt nehezményezi, hogy az ortodox egyház nem azt a területet kapta meg templomépítés céljára, amelyet eredetileg kért. Tavaly ugyanis, miután a Szent Mihályról és Gábriel Arkangyalról elnevezett kegyhelyet át kellett adniuk a görög katolikus egyháznak, az ortodox vallási vezetők Szatmárnémeti régi központjában, a parkban akartak templomot építeni maguknak. Ezt azonban a helyi tanács nem hagyta jóvá. A cikk szerzője szerint a polgármester azért ellenezte a kezdeményezést, mert az ortodox templom eltakarta volna a római katolikus székesegyházat. A cikkíró szerint a katolikus egyház vagyonszerzésre kívánja használni visszakapott ingatlanjait egyházi, esetleg karitatív tevékenység helyett. Ilyés Gyula válaszában kifejtette: természetes dolog, hogy az az egyház, amelytől többet vettek el, többet is kap vissza. Az építendő ortodox katedrálisra vonatkozóan közölte, ennek ügyében a városi tanács dönt. /Babos Krisztina: Egyházi feszültségkeltés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2007. október 10.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló alapítók közgyűlése október 9-én tartott kolozsvári ülésén kinevezte a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjait, ugyanis a kuratórium korábbi képviselőinek mandátuma október 24-én lejár. Emlékezetes, hogy 2000. április 14-én a magyar történelmi egyházak vezetői által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását, kolozsvári központtal, három erdélyi nagyvárosban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal. A mostani közgyűlésen Kató Béla kuratóriumi elnök beszámolt a kuratórium négyéves tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak, és jóváhagytak. Ezt követően a nyolc egyházi vezető megállapodott abban, hogy mindegyik egyház egy-egy tagot jelöl a kuratóriumba, az egyetemet finanszírozó magyar kormány számára pedig egy helyet tartanak fenn, bár ez eredetileg két helyet igényelt a testületben. A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjai: Szilágyi Pál, a BBTE volt rektor-helyettese (római katolikus egyház), Kun Imre, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora (római katolikus egyház), Kállay Péter közgazdász (evangélikus egyház), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese (református egyház), Molnos Lajos költő, író (unitárius egyház), Szilágyi Éva tanár (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), Malaga Péter (római katolikus egyház), id. Toró T. Tibor akadémikus (római katolikus egyház számára). A kuratórium elnöke Kató Béla maradt. Anyaországi támogatás: az egyetem indulásakor az Orbán-kormány által ígért évi 2 milliárd Ft az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent, és ez ma már nem éri el az 1,5 milliárd Ft-ot. Ráadásul a szóban forgó összeget is részletekben kapja meg az egyetem, az időközben bekövetkezett infláció mértékét pedig a támogató nem vette figyelembe. További anyagi megterhelést jelent, hogy az eltelt időszakban megnőtt az évfolyamok száma. /P. A. M. : Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2007. november 15.
A székelyudvarhelyi gimnázium néhány éve első volt a világbanki kölcsönből felújítandó épületek listáján, míg az ipari alpinistákat le nem parancsolta az épület homlokzatáról a tény, hogy az egyházi tulajdonba visszakerült épület már nem jogosult a támogatásra. A gyakran százéves ingatlanok időközi tatarozások nélkül jutottak vissza az egyházhoz. A bennük működő állami iskolákkal törvény által behatárolt, öt évre szóló szerződést kötöttek az egyházak, melynek záradéka tartalmazza, hogy a bérlőt terhelik a karbantartás és bér, a tulajdonost a tatarozás költségei. Az egyházi tulajdonú iskolaépületeknek nem jár támogatás, lehetséges anyagi forrást az 2006-ban meghozott kormányhatározat jelentene számukra, amely területkategóriákra lebontva állapítja meg a bér nagyságát, amelyre igényt tarthatnak. Azonban ez sok esetben kifizethetetlen összegű számlát tenne a helyi önkormányzatok asztalára, mint a csíkszeredai gimnázium esetében, ahol a jelenlegi bér tízszeresét kellene befizetni a 14 ezer négyzetméteres iskolaépület használatáért. A politikai szféra erre az sugallja az egyházaknak, hogy adják el ingatlanaikat. /Burus János Botond: Egyházi iskolák, ördögi körben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ Nem írták alá a nagyenyedi önkormányzat és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői a Bethlen Gábor Kollégium épületére vonatkozó bérleti szerződést. Az egyház képviselői ugyanis előbb szeretnének választ kapni arra, hogy amennyiben hosszú távú szerződést írnak alá, akkor az állam hajlandó lenne-e támogatni az ingatlan felújítását. Erdély-szerte számos tanintézet működik javításra szoruló visszaszolgáltatott egyházi ingatlanban. Mivel az épületek magántulajdonnak minősülnek, az állam nem támogathatja ezek korszerűsítését. Az egyházak képviselői szerint az államnak is hozzá kellene járulnia az 50 évig használt épületek helyreállításához. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolc épületéből hármat – a főépületet, a Bagolyvárat és az elemi iskola épületét – 2004-ben kapott vissza a református egyház, a többi visszaszolgáltatása folyamatban van – közölte Szőcs Ildikó igazgató. Az épületegyüttes felújításához 7 millió euróra lenne szükség. „Borzalmasan nehéz pénzt szerezni” – mondta az igazgató, aki szerint állami segítség hiányában az egyházi források mellett csak adományokra számíthatnak. Németországi és hollandiai támogatásból sikerült felújítani a mosdókat. Szőcs Ildikó igazgató hozzátette, mivel az ingatlan egyházi tulajdonban van, pályázatokon sem vehetnek részt, így a világbanki és európai uniós támogatásoktól is elesnek. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a többi, hasonló helyzetben lévő erdélyi magyar iskola esetében két járható út is van: az egyik a hosszú távra szóló haszonbérbe adási szerződés, a másik pedig az ingatlan eladása. „Az a megoldás, hogy az egyház koncessziós szerződés alapján 49 vagy 99 évre használatba adja az iskolaépületet. Ezáltal állami pénzből is lehetséges a felújítás” – közölte. Példaként hozta fel, hogy az aradi Csíky Gergely Gimnázium esetében a katolikus egyház beleegyezett ebbe, s az iskola azóta kormánytámogatásban is részesült. Korábban szintén a katolikus egyház a szilágycsehi magyar iskola épületét 99 évre adta használatba az önkormányzatnak, s a tanintézet 2006 eleje óta folyamatosan kapott állami támogatást. A másik út az, ha az egyház eladja az államnak az ingatlant. Az Oktatásügyi Minisztérium vevő ezekre. Asztalos Ferenc RMDSZ-es parlamenti képviselő az ingatlanok felújítása kapcsán a 22-es csapdájához hasonlította a helyzetet. Elmondta: az egyházak szorgalmazták, és az RMDSZ mindent megtett annak érdekében, hogy visszaszolgáltassák az államosított egyházi ingatlanokat, azáltal azonban, hogy az állam elveszítette a tulajdonjogot. /Pap Melinda: Patthelyzet Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./ A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium esetében is folynak a tárgyalások a katolikus egyház és az önkormányzat képviselői között a szerződés meghosszabbításáról, mivel hamarosan lejár az ötéves bérleti szerződés. A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Márton Áron Gimnázium által használt 14 ezer négyzetméteres ingatlant 2003 októberében kapta vissza a katolikus egyház. A Segítő Mária Gimnázium egyházi iskola lévén ingyen használhatja az épületet, a Márton Áron Gimnázium bérleti díját az önkormányzat fizeti, évente 180 ezer lejt. Egy új kormányhatározat a bérleti díjat az eddigi tízszeresére emelte, amit már nem tudnának fedezni a városkasszából. Az egyház és az önkormányzat képviselői abban próbálnak megegyezni, hogy a tanács az eddigi összeget fizesse bérként, de vállalja az épület felújítását. Megoldásként a helyi tanács egy hosszú távú, húsz évre szóló haszonbérleti szerződésben gondolkodik, közölte Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester. /Székely Zita: Csíkszereda: szerződést hosszabbítanának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2007. november 25.
Roos Márton temesvári főpásztor meghívására november 12-én a temesvári püspöki palotába látogatott Lucian Mic karánsebesi ortodox püspök. A kapcsolatteremtésen túl a találkozó újabb jelentős lépésnek számít a római katolikus és az ortodox egyház közeledésében. A találkozón számos olyan problémát vitattak meg, amely mindkét egyház képviselőit, közösségeit érinti. /(S. E.): Az ökumenizmus jegyében. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 25./
2007. december 17.
A kolozsvári magyar főkonzulátus idén is megszervezte hagyományos adventi ünnepségét annak a hatvan gyermeknek, akiket a római katolikus, református, unitárius és evangélikus egyház hívott meg erre az eseményre. /Ö. I. B. : Adventi est a Phoenixben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./
2007. december 28.
Idén ősszel Aradon egykori helyére visszakerült Szentháromság-szobor. A magyar önazonosság megtartását szolgálták a városban a magyar iskoláknak, egyházakmak, civilszervezeteknek és közösségi rendezvényeknek juttatott támogatások. Kiemelendő a Csiky Gergely Iskolacsoport érdekében a római katolikus egyházzal 49 évre megkötött szerződést, melynek nyomán lehetővé vált az épület új szárnyának építésére vonatkozó tanulmányok és tervek elkészítése. A bentlakás fürdőszobáinak modernizálási munkálatai beindultak. Szintén helyi költségvetési keretből járultak hozzá történelmi magyar egyházak templomjavítási költségeihez, összegezte az eredményeket Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Idén Arad épített öröksége címmel albumot adtak ki, amely műemlékeiket mutatja be. Az Aradi Magyar Majális megszervezése idén is sokaknak biztosította a közös szórakozást, az együttlét élményét. Az őszi hónapokban zajló sikeres magyar kamaraszínházi előadásokat is támogatták. A partner- és testvérvárosi kapcsolatok segítségével egy Interreg pályázat keretén belül a makói kórház regionális sürgősségi ellátási felkészítőjén 160 aradi egészségügyi alkalmazott részvételét biztosíthatták. Határ menti pályázat keretében folytatódott az Arad és Orosháza közötti kulturális cserekapcsolat. Péccsel kulturális és egyben szociális témájú közös pályázatban vettek részt. A jövő évtől kezdve Gyula és Hódmezővásárhely mellett Péccsel is testvérvárosi kapcsolatot fognak fenntartani. /Bognár Levente, Arad alpolgármestere: A magyar Arad 2007-ben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./
2008. február 18.
A február elején indított program megkönnyíti az egyházi ingatlanokban működő tanintézetek sorsát. Eddig a törvények értelmében a szaktárca nem utalhatott át pénzt az ilyen ingatlanok rendbe hozatalára. A római katolikus egyháznak még nem szolgáltatták vissza azt az ingatlant Kolozsváron, amelyben jelenleg a Báthory-líceum működik. A reformátusok esetében több ingatlanért folyik a pereskedés, így a Horea úti templom mögött található volt faipari szakiskola esetében, s nem született jogerős döntés arról az épületről sem, amely az Apáczai-líceumnak ad most otthont. „Nagyon remélem, hogy a nagyenyedi városi tanáccsal s a Bethlen Gábor Nemzeti Kollégiummal kötött szerződés megfelelő modellnek bizonyul a minisztérium számára is”, nyilatkozta Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. „A szerződés megkötése előtt egyeztettünk a szaktárcával, s a tanügyminiszter megerősítette: ilyen jellegű szerződés megkötése tényleg azt jelenti, hogy az egyházi ingatlanban lévő állami iskolákat is támogatják az infrastruktúrájuk korszerűsítésében. Ilyen szerződés megkötése várható Székelyudvarhelyen is. Szabó Árpád unitárius püspök szerint miután tisztázódnak a jogi keretek és lehetőségek, előfordulhat, hogy megkötnek egy hasonló partnerségi szerződést a városi tanáccsal a János Zsigmond Unitárius Kollégium infrastruktúrája fejlesztésének érdekében. /Nagy-Hintós Diana: Per alatt álló egyházi ingatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2008. február 21.
A helyi református egyházközség és nőszövetség meghívására Mezőbándra látogatott a Krónika marosvásárhelyi képviselete. A jelenlevőket az érdekelte leginkább, hogyan készül a lap, hány munkatársa van. A család apraja-nagyja talál benne olvasnivalót” – fogalmazott Lukácsy Szilamér református lelkész. Vetési Antal Zoltán, a római katolikus egyház képviselője a legjobb magyar sajtóterméknek tartja, amely objektívan tájékoztat. A faluban sokan olvassák a magyarországi magazinokat, folyóiratokat is, amelyeket a Krónika terjesztési hálózatán keresztül rendelnek meg. /Antal Erika: Krónika: gazdag lap. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2008. március 1.
Húsz évre köt szerződést Csíkszereda a Szent Kereszt-plébániával a Márton Áron Gimnáziumnak és a Segítő Mária Gimnáziumnak helyet adó épület haszonbérletéről. Az egyezség szerint az önkormányzat a következő években több millió euró értékű felújításokat végez az épületen. Évi több mint 700 ezer lejt fizet a város az épület tulajdonosának, a katolikus egyháznak – döntött a tanács a szerződéstervezetről. A húsz évre szóló koncessziós szerződés szerint a tulajdonos lemond a pénzátulásokról, a bérlő viszont vállalja, hogy a bérleti időszak első öt évében teljes egészében felújítja az épületet. Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója elmondta, sikerült megnyugtató módon rendezni a két iskola helyzetét. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanácsülés Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 1./
2008. március 10.
Bákó megyében csak az örmény, a zsidó és a roma közösségeket tekintik etnikai kisebbségnek, történészek és egyházi elöljárók szerint a csángók csupán egy vallási kisebbség – derült ki a bákói Iulian Antonescu Múzeumban nemrég megnyílt, a Bákó megyében élő kisebbségeket bemutató kiállításon. A kisebbségek képviselői nélkül tartott megnyitón több felszólaló visszautasította azokat a szerintük ,,tudománytalan” és ,,hazug” megközelítéseket, amelyek a moldvai katolikusokat magyar eredetűnek neveznék. Ebben a bákói közhangulatban, amit a római katolikus egyház moldvai elöljárói, a Dumitru Martinas Egyesület és egynémely múltcsináló történész tart ébren, időnként felerősödik a magyarellenesség a csángó falvakban. Amióta a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 2000-ben beindította magyar oktatási programját, nem telt el tanév botrány nélkül azokban a falvakban, ahol magyarórákat tartanak iskolában: hol a gyermekeket és szüleiket félemlítették meg, mint a napokban Nagypatakon és Diószegen. Arról már ötven évvel ezelőtt gondoskodott a román tanügyi rendszer, hogy a most felnövő nemzedék csak nagyanyáitól hallja az öreg nyelvet – így nevezte a csángó nyelvet egy VII. osztályos lészpedi diák a nemrég Bákóban tartott magyar nyelv és irodalmi tantárgyversenyen. A Forrófalvához tartozó Nagypatakon egy bejegyzés előtt álló helyi szervezet a magyar oktatás megszüntetésén dolgozik, annyiban különbözik ennek a csángógyűlölő csoportnak az igyekezete a többitől, hogy nyíltan felvállalják a magyar nyelv irtására vonatkozó törekvéseiket, amiről egy betelefonáló Hegyeli Attilát, a moldvai magyar oktatási program vezetőjét is tájékoztatta, amikor nemrég meghívottként volt jelen a bákói televízió Csángókérdés a koszovói helyzet kontextusában című műsorában. /Fekete Réka: Üldözik az öreg nyelvet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2008. március 13.
A kétnyelvű utcanévtáblák ügye mellett a Fő utcai épületek leromlott állaga, a közterületeket elborító szemét, a Körös-parton és a Rulikowszky-temetőben uralkodó állapotok kerültek szóba a Párbeszéd Nagyváradért című fórumsorozat március 11-én tartott első találkozóján. A váradi RMDSZ által szervezett rendezvényen a Magyar Polgári Egyesület, a római katolikus és a református egyház képviselői, a közintézmények magyar igazgatói, a civil szervezetek képviselői mellett szép számban jelentek meg a város jövője iránt érdeklődő polgárok is. /Utcanévtáblák: együtt a megoldásért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./
2008. március 27.
Négy újabb Maros megyei helységben indították el a közelmúltban otthoni beteggondozói programjukat a történelmi magyar egyházak. A római katolikus egyház keretében működő Caritas marosvásárhelyi szervezete Gyulakután, Erdőszentgyörgyön és Szovátán avatott szociális központot, az Erdélyi Református Egyházkerület által másfél évvel ezelőtt létrehozott Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete pedig Szentgericén létesített rendelőt. Egész Erdélyt átszövő hálózat keretében az utóbbi szervezet immár a megye kilenc településén, a Caritas pedig több mint nyolcvan helységben van jelen. Ludescher László, a Caritas marosvásárhelyi ügyvezetője elmondta, egy beteg gyermek mellett mindenki ott terem, amikor pedig egy idős személyt ér baj, a segítőkészség sokszor elmarad. A házi beteggondozók szakképzett asszisztensek, olyan idős személyekhez látogatnak el, akik orvosi ellátásra szorulnak. Elbeszélgetnek a többnyire magányosan élő személyekkel, kisebb házimunkákban segítik őket, olykor a bevásárlásról is gondoskodnak. Backamadarason és a hozzá tartozó Szentgericén az önkormányzat, az egyház és a civil szervezet összefogásának köszönhetően már hónapokkal ezelőtt sikerült beindítani a szolgálatot. A marosvásárhelyi önkormányzat is azok közé tartozik, amelyeket hidegen hagy az idős, magukra maradt személyek ügye. A Diakónia Keresztyén Alapítvány fiókszervezete, a Református Asszisztensképző Főiskola első- és másodéves diákjai által próbál minél több – református, unitárius és evangélikus – rászorulóhoz eljutni. /Sz. E. : A szó és a törődés gyógyító ereje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./
2008. április 2.
A marosvásárhelyi tanács múlt heti ülésén fogadták el azt a határozatot, melynek alapján véglegesítettek egy ingatlancserét a marosvásárhelyi önkormányzat és a római katolikus egyház között: a Művészeti Líceum egy épületszárnya és a Horea utcai Európa Gimnázium tulajdonost cserélt. A szerződés szerint a római katolikus egyház átadja a városnak az Európa Gimnázium régi iskolaépületét és a hozzá tartozó 1690 négyzetméteres telket. Ennek fejében az önkormányzat a Művészeti Líceum új épületszárnyát adja át az egyháznak. /(benedek): Ingatlan-cserebere. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./
2008. április 22.
Nagyváradon tart a Festum Varadinum, a nagyváradi és a partiumi magyarság kulturális ünnepe, egymást érik a kulturális rendezvények április 20-tól 27-ig. Tizedik alkalommal rendezték meg az Apáról fiúra című hagyományőrző népi mesterekkel való találkozást. A Kanonok sor benépesült, Jakabffy Emma, a Pro Familiae Alapítvány vezetője elmondta, sikeresnek ítéli az idei rendezvényt. Megnyílt a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) reklámgrafika szakos hallgatóinak tárlata A Holnap városa címmel, az intézmény székházában. A kiállított képek pályázatra készültek, amelyet a budapesti székhelyű Academia Humana Alapítvány hirdet meg minden évben. Az alapítványt Wagner Nándor nagyváradi származású szobrászművész emlékére alapították 1998-ban, azzal a céllal, hogy ápolják a művész hagyatékát. A Festum Varadinum hagyománya tizenhét esztendőre tekint vissza, amikor a négy történelmi egyház – a római katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius –, valamint az RMDSZ létrehozta a Varadinum Kulturális Alapítványt, azzal a céllal, hogy minden évben kulturális rendezvénysorozatnak adjon életet. /Partiumi tavaszi zsongás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./
2008. május 5.
Május 4-én Kolozsváron felavatták a Donát negyedi református templomot, amely az egyházközséget vezető Bibza István és Bibza Gábor lelkészek, illetve a gyülekezet tagjai több mint tíz éves megfeszített munkájának eredménye. Jelen volt Makovecz Imre világhírű építész, a templom tervezője. Képviseltette magát a római katolikus és az ortodox egyház, valamint a templom építését anyagilag támogató hollandiai és németországi gyülekezetek. Nagy Benedek, a Művelődés- és Vallásügyi Minisztérium képviselője jelezte, a tárca is támogatta a templom építését. /Templomavatása Donát negyedben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2008. június 14.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége kérte a Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy vizsgálja ki a katolikus egyház intézkedéseit, ugyanis a helyi papság kijelentette: aki iskolai magyarórákra jár, az nem vehet részt az idén nyáron esedékes bérmálkozáson. Június 11-én a tanács két munkatársa Klézsére látogatott, ahol az iskola vezetőségével, a vallástanárral, a papsággal, Istók Angela magyartanárral és féltucatnyi szülővel találkozott. Látogatásuk időszerű volt, a két klézsei pap nem gondolta meg magát, és a legutóbbi vasárnapi miséiken a prédikáció fő témája ismét a ,,magyarveszély” volt, név szerint is emlegetve a magyartanárt, negatívan beszélve a magyar nyelvről, kultúráról, és biztatták a szülőket, vegyék ki gyerekeiket a magyarórákról. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./
2008. június 26.
A kisebbségi történelmi keresztény egyházak romániai hátrányos megkülönböztetését tették szóvá ezen egyházak erdélyi képviselői az Európai Parlamentben. Tőkés László európai parlamenti képviselő közreműködésével június 24-én közmeghallgatást, 25-én pedig sajtótájékoztatót tartott a témában Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke, Nicolae Anusca, az erdélyi görög katolikus érsekség főtanácsosa, Máthé Dénes, az unitárius egyház főgondnoka, valamint Kovács Gyula, a Baptista Szövetség alelnöke. Kiemelték, hogy a román állami támogatás aránytalanul előnyben részesíti a román ortodox egyházat, nem megfelelőek az egyházi oktatás feltételei, nagy elmaradások vannak a kommunizmus idején elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása terén. Tőkés László elmondta a sajtótájékoztatón: kemény sajtótámadás indult Nicolae Corneanu román ortodox érsek, temesvári és bánsági metropolita ellen, aki május 25-én egy görög katolikus templom felszentelése alkalmával együtt áldozott a keleti rítusú és a római katolikus egyház szolgáival. A rendhagyó esetet „kánonellenes pápista eretnekségnek” minősítő ortodox egyházi emberek Corneanu érsek példás megbüntetését követelik – közölte Tőkés. A jelen lévő görög katolikus, unitárius és baptista küldöttel együtt közös állásfoglalást írt alá, amelyben az erdélyi kisebbségi testvéregyházak őszinte elismerését és szolidaritását fejezik ki „a krisztusi hite és keresztény nyitottsága miatt meghurcolt Nicolae Corneanu metropolita iránt”. /Kisebbségi történelmi egyházak Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Tőkés László hangsúlyozta: megdöbbentő hallani, hogy Romániában „az etnikailag román görög katolikus egyház még mindig több mint kétezer egyházi épületét, templomát nem nyerte vissza”. Megfogalmazása szerint „továbbra is a pánortodox, pánnacionalista kommunista politika folytatódik ezen a téren”. /Brüsszeli közmeghallgatáson a történelmi egyházak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
2008. július 27.
Léstyán Ferenc hazaérkezett keresztelő templomába, ahol élete 95 és fél esztendővel ezelőtt elkezdődött. Hazaérkezett szülőfalujába, Csíkszentkirályra, ahonnan útra kelt, mert engedett Isten hívásának. Nagy halottunk pap volt mindörökké, mondta Marton József gyászbeszédében, a temetésen, július 16-án, méltó arra, hogy felidézzék életét. Népének és egyházának szeretete jellemezte. Fizikailag elhagyta Csíkszentkirályt, de lélekben sohasem, mindig büszke volt falujára, a falu történetét kis monográfiában megörökítette. Évtizedeken keresztül járta Erdélyt, régi értékeit, kincseit kutatta, fényképezett, dokumentumokat gyűjtött, hogy „a 20. század Orbán Balázsaként” az utókor számára megörökítse. Vannak olyan eltűnt várromok, templommaradékok, amelyekről ma már csak Léstyán Ferenc fényképei árulkodnak. Több évtizedes kitartó munkájából született meg a hatalmas mű, a Megszentelt kövek két kötete. Léstyán Ferenc Márton Áron püspök bizalmi embere volt; szellemiségében, lelkiségében hűséges követője. A nagy megpróbáltatások idején Léstyán vállalta a megaláztatásokat és a börtönt is. Fájt neki Erdély történelmének megmásítása. Monumentális művében, a Megszentelt kövek című könyvében a templomok és egyházközségek történelmének leírásán keresztül kívánta bizonyítani ezer éves erdélyi jelenlétünket. Az Erdélyi Szibéria /2003/ című könyve a katolikus egyház küzdelmét és szenvedését tartalmazza a kommunista időszakból. Léstyán a diktatúra legkegyetlenebb időszakában, 1988-ban össze tudta fogni a lelkipásztorkodó papság képviselőit, és rádión keresztül juttatták kifejezésre a sérelmeket. 1992-ben befejeződött lelkipásztori munkája, de a gyulafehérvári központban tovább munkálkodott. Itt a plébánosból Léstyán atya lett. Másfél évtizedig tevékenykedett az egyházmegye központjában. Újabb munkaterületeket szerzett magának: a székesegyházat és az érseki levéltárat. Idegenvezetőként nemcsak bemutatta az ezer éves múltat felidéző székesegyházat a zarándokoknak, hanem keresztény szellemben nevelte is őket. /Marton József: Léstyán Ferenc hazaérkezett! = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 27./
2008. július 29.
A szomszédos megyékből is jönnek diákok a nagyváradi Ady Endre Gimnáziumba. Az idegen nyelvek és az informatika hangsúlyos oktatása, illetve számos diákprogram révén próbál megfelelni az új kihívásoknak az Ady Endre Gimnázium, melyben ötödik osztálytól érettségiig tanulhatnak a diákok. Jelenleg közel ezer diák jár az iskolába, őket 74 tanár oktatja, tájékoztatott Tóth Márta igazgatónő. Az Orsolya-rend 2002-ben kapta vissza az épületet. Akkor a római katolikus egyház és az önkormányzat képviselői tíz évre kötötték meg a bérleti szerződést, de a rend képviselőitől ígéretet kaptak arra, hogy 2012 után is az épületben működhet tovább az iskola. A tanulók mintegy 70 százaléka nagyváradi, de sokan jönnek Margittáról, Nagyszalontáról és Érmihályfalváról is, egyre több diák érkezik a szomszédos Szilágy és Arad megyéből. A gimnázium bentlakása 62 férőhelyes. Lehetőségek szerint anyagi támogatást is nyújtanak a diákoknak, a Communitas Alapítvány évek óta segíti őket, de az Egyesült Államokban is akadt támogatójuk. Nyáron is foglalkoznak a diákokkal. Az adysok egyébként nemcsak a tantárgyversenyeken érnek el jó eredményeket. Országos vitaversenyen, Kárpát-medencei vetélkedőkön, nemzetközi matematikaversenyeken vettek részt a tanulók. Az Ady Endre Gimnázium több mint 200 éves múltra tekint vissza, annak az Orsolya-rendi zárdaiskolának a jogutódja, amelynek alapjait 1771-ben Szentzi István kanonok tette le. Az 1989-es fordulatot követően a tanintézet felvette Ady Endre költő nevét, és megalakult Nagyvárad magyar nyelvű középiskolája. /Fried Noémi Lujza: Kielégített diákigények. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./