"Új templom építését tervezi a római katolikus egyház Gyergyószentmiklóson, az új templom terveit Anthony Gal műépítész készítette, aki a Gyilkos-tónál épített Szent Kristóf kápolna tervezője is. Hajdó István főesperes arról tájékoztatott, hogy már 1991-ben terveztettek egy nagyon szép templomot, de azt az infláció miatt nem tudták volna kivitelezni. /Gál Éva Emese: Új templom épül Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./"

"A Fehér megyei RMDSZ és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) máj. 6-án aláírta az együttműködési protokollumot. A protokollum részletekbe menően tartalmazza a magyar érdekvédelmi szervezet követeléseit; cserébe az SZDP csak együttműködést kér. A sajtótájékoztatón Rácz Levente megyei elnök, Krecsák Albert és Pálosi János RMDSZ-választmányi tagok, az SZDP részéről Ioan Rus prefektus jelentek meg. A tanügyi fejezetben biztosítékok szerepelnek a kis létszámú falusi anyanyelvű iskolák működésére. A megállapodásban szerepel a magyarlapádi népi táncegyüttes, a nagyenyedi festőtábor és a torockói farsangtemetés anyagi támogatása, a romló állapotú műemléktemplomok és kastélyok renoválása. Nem tudtak egyezségre jutni a Batthyaneum ügyében. Azt az RMDSZ véleménye szerint kizárólag a római katolikus egyház tulajdonába és kezelésébe kell visszaszolgáltatni. Ioan Rus, az SZDP Fehér megyei elnöke, prefektus véleménye viszont az, hogy az egyháznak az állammal közösen kell adminisztrálnia az intézményt. /Papp Gy. Attila: Fehér megyei RMDSZ-SZDP protokollum. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./"

"Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Átfogó hírszolgálat várja az érdeklődőket a www.catholic.ro honlapon. Az oldal kezdeményezői olyan római katolikus egyetemisták, akik szívükön viselik egyházuk sorsát, és szeretnének egy, a romániai elektronikus sajtóban lévő hiányt pótolni. Terveik között szerepel egy romániai szintű, minden politikai irányzattól független, a római katolikus egyházat szolgáló elektronikus sajtó létrehozása és fenntartása. /Virtuális világban a katolikus egyház A katolikus fiatalok honlapja www.catholic.ro. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"Korrupciós ügylettel gyanúsítják a mindenki által Tisztinek becézett Gergely István csíkcsobotfalvi plébánost, a Csibész Alapítvány elnökét. A hatóságok azzal vádolják az egyházi személyiséget, hogy egy régi gépkocsinak az országba való behozatalakor megvesztegette a vámosokat. Tiszti az RMDSZ csúcsvezetősége által elindított megfélemlítési akcióra gyanakszik, annál is inkább, mivel az ügyész maga sem értette, miért kellett őt egyáltalán beidézni. Tiszti úgy véli, a dévai gyermekotthon ellen indított zaklatási hadjárathoz hasonló az, ami jelenleg vele történik. A rendőrök idézést kézbesítettek a plébánosnak. Ápr. 24-én fogadták a plébánost a temesvári ügyészségen. A plébánia és a Csibész Alapítvány ugyanis egy magánszemély adományából régi gépkocsit hozott be az országba. Mivel tudták, hogy az országba az ilyen régi gépjárművek behozatala tulajdonba vétellel nem lehetséges, egy kölcsönadási szerződést kötöttek az adományozóval. "A plébánia ügyintézője, Szabó Attila hozta át a Mazdát a határon, az ilyenkor szokásos illetékek kifizetésével, gondok nélkül. Azzal vádolták a plébánost, hogy az ő utasítására lefizették a vámosokat, hogy áthozhassa a járművet. Az ügyész közölte, hogy végeredményben nem is érti, miért kellett a plébánost beidézni. Ezután megpróbálták kivinni az országból és tulajdonosának visszajuttatni a Mazdát, aki a román-magyar határ túloldalán várt az autóra. A román határőrök azonban visszatartották a gépkocsit. A plébános csíkszeredai védőügyvédje, Sükös József magánvéleményében megfélemlítési kísérletre gyanakszik. Gergely István arra gondolt, hogy "az egész ügy bizonyos RMDSZ-en belüli körök zaklatási akciója, amelyet a Böjte Csaba ellen elkövetett, ugyancsak a hatóságok felhasználásával kitervezett támadással párhuzamosan indítottak el" - fogalmazott a plébános. E feltételezés szerint az RMDSZ jelenleg inkább baloldali beállítottságúnak nevezhető csúcsvezetősége ilyen módon próbálja kordában tartani belső "ellenzékét", a jobboldali szimpátiájú erdélyi magyar személyiségeket, de az is gondolkodásra adhatna okot, hogy miért éppen a katolikus egyház képviselőit szemelte ki erre a célra. Rédai Attila: Tiszti az RMDSZ-re gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta, ha őt személy szerint vádolta volna meg valaki hasonló cselekedettel, akkor tudna mit válaszolni, így azonban csupán sajnálkozását fejezte ki, mondván: "szomorú, hogy ide jutott a romániai magyar közélet". A Krónika azon kérdésére, mit tesz az RMDSZ a hasonló visszaélések megakadályozására, Takács Csaba kifejtette: "Az RMDSZ a rendelkezésére álló eszközökkel mindig segített - kivétel nélkül - minden olyan romániai magyar állampolgárnak, akit sérelem ért. Nem volt ez senki esetében sem másképp, sajnos viszont a gesztus sok esetben nem volt kölcsönös." /L. J.: Tiszti az RMDSZ-re gyanakszik. = Krónika (Kolozsvár), máj. 27./"

"Tordán Balogh András főiskolai hallgató cserkészcsapatot akar létrehozni. A kisdiákok a római katolikus egyház ferences templomának udvarán gyűltek össze. Balogh András ismertette velük a 6-8 hónapos, úgynevezett "cserkész jelölt" periódust. Tervei szerint csapatukat idővel majd a kolozsvári 117-es Donát Csapat avatná fel. /Ladányi Emese Kinga: Cserkészcsapat a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./"

"Temesvár elvállalta az európai viszonylatban is helytálló menekülttábor létesítését. A nemes cél kivitelezéséhez az Európai Unió magára vállalta a költségek oroszlánrészét: 700 ezer euróval támogatja az építkezést. A menekülttábor részére kiutalt telek egy része valamikor a katolikus egyház tulajdonát képezte, és az érvényben lévő törvények szerint az vissza is igényelte. Akár visszanyeri az egyház az ominózus telket, akár nem, az Európai Unió a 700 ezer euróval egy megbotránkoztató igazságtalanság érvényesítéséhez nyújtott segédkezet. /Sipos János: Magánterületre épül a menekülttábor. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./ "

"Jún. 14-én költőpapját ünnepelte Marosszentgyörgy a katolikus egyház virágdíszbe öltöztetett tanácstermében. Baricz Lajos ötödik verseskönyve /Megérintett, Lyra Kiadó, Marosvásárhely/. Nagy Miklós Kund a szeretet könyveként jellemezte a kötetet beajánlójában. Baricz Lajos látomásos, vallomásos verseiből a jelenlevők Balázs Éva színművésznő tolmácsolásában kaptak ízelítőt. A Jubilate énekes és zenész tagjai megzenésített Baricz-verseket szólaltattak meg. /(nk): Könyves ünnep Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./"

"Húsz százalékkal haladja meg Románia idei teljes költségvetését az az összeg, amelyet a román államnak az államosított, de vissza nem adható ingatlanok után kártérítésként kellene juttatnia az egykori tulajdonosoknak - írta román sajtó. A becslés abban a nem a nyilvánosságnak szánt jelentésben szerepel, amelyet a román közigazgatási minisztérium államtitkára készített a kormány számára. A pénzben kifizetendő kártérítések összegét 5,3 milliárd dollárra becsülték, ami Románia idei évi költségvetésének 70 százalékát teszi ki. Ehhez hozzáadódik a részvényekkel és értékpapírokkal való kárpótlás 3,5 milliárd dollárra becsült értéke is. Romániában a magánszemélyek 128 ezer ingatlant igényeltek vissza természetben, további 82 ezer ingatlan esetében pénzbeli kártérítést, vagy részvények által történő kárpótlást kértek. A becslések szerint körülbelül 50 ezren kapják majd vissza természetben egykori ingatlanjukat, 120 ezer kérvényező számíthat kártérítésre, és 40 ezren kapnak majd elutasító értesítést. Az illetékesek emiatt mintegy 15 ezer bírósági perre is számítanak. A jelentés hangsúlyozta, hogy a restitúció végrehajtását nem szabad sokáig halogatni, mert az ingatlanárak várható növekedése esetében az államnak többet kell majd fizetnie. Erdélyben a legtöbb vissza nem adott ingatlan - 160 darab - Kolozs megyében található, majd Bihar (142 épület), Temes (123), Hargita (119), Maros (104) és Kovászna (32) megye következik a listán. Romániában a felekezetek összesen 7568 kérelmet nyújtottak be, a legtöbbet, 2207-et a romániai görög katolikus egyház. A zsidó egyház 1809, a római katolikus egyház 992, a református egyház 899, az ortodox 770, az evangélikus 690 és az egyéb egyházak (köztük az unitárius is) összesen 201 kérvénnyel szerepelnek a nyilvántartásban. /Kevés a pénz a kártérítések kifizetésére. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Borbély László RMDSZ-képviselő június 24-i, a képviselőházban elhangzott felszólalásában a bíróságok működésében jelentkező elfogultságot tette szóvá: "Ha sürgősen be kívánunk lépni az Európai Unióba, be kell tartsuk adott szavunkat, ami azt jelenti, hogy a törvényeket tiszteletben kell tartani, a történelmi múltat el kell fogadni és az összes felelős tényező cselekedeteinek átláthatónak, kétértelműségtől és tendenciózus, konjunkturális értelmezéstől mentesnek kell lennie" - jelentette ki. Majd így folytatta: "Sok szó esett már a romániai igazságszolgáltatás reformjáról. A bírák elmozdíthatatlanok, a létrehozott rendszer általános keretet biztosít a hatalmi ágak szétválasztásához. S ez jó! Mégis, időnként olyan döntéseknek lehetünk tanúi, amelyek azt bizonyítják, hogy továbbra is élnek idejétmúlt felfogások, önkényes magatartások. Most kifejezetten a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság azon határozatára gondolok, mely a román állam által 1948-ban jogsértően államosított, a római katolikus egyház birtokában levő ingatlan tulajdonjogára vonatkozik. Akkor, az állami szervek "hanyagsága" következtében, az államosítást nem vezették be a telekkönyvbe. 1990. után a katolikus egyház bírósági úton kérte a tulajdonjog elismerését, lévén, hogy a telekkönyvi bejegyzések értelmében ez mindig is megillette. A per 8 éven át húzódott, majd 2003 februárjában a Maros Megyei Törvényszék helyt adott a katolikus egyház igényének, tekintettel a 2002. évi 501. sz., az egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló törvényre. Ezt a jogszerű döntést felülbírálva, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság a következőket határozta: 1948-ban az állam "mulasztott", amikor a telekkönyvbe nem jegyezte be az államosítás tényét, és ezáltal tulajdonképpen szentesítette az 1948-as államosítást. A helyzet ellentmondással teli és tragikomikus. Elsősorban azért, mert a 2002. évi 501-es törvény végrehajtására létrehozott bizottság épp a napokban kezdte meg az egykor egyházi tulajdonban levő ingatlanok visszaszolgáltatását. Remélem, hogy a szóban forgó ingatlant is hamarosan visszaszolgáltatják a katolikus egyháznak, visszaállítva a tulajdonjogot, mely 8 év alatt nem tudott érvényesülni az igazságszolgáltatás dzsungelében. S ha már a bíróságok döntéseiről beszélünk, szeretnék felhozni még egy ügyet, mely kapcsolatban van a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és jelképek, valamint a béke és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésében bűnös személyek kultuszának tiltásáról szóló kormányrendelet alkalmazásával. Ennek az érvényben levő kormányrendeletnek az életbe lépését követően több helyen megváltoztatták az utcák, terek neveit, illetve eltávolították Ion Antonescu tábornagy szobrait, így Marosvásárhelyen is. De a helyi tanács döntését követően egy szervezet beperelte a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt és a marosvásárhelyi bíróság első fokon helyt adott azok panaszának, akik kifogásolták a Ion Antonescu sétány átkeresztelését Vár sétányra. Íme, hogy sikerül a bíróságnak megakadályozni a kormány üdvözlendő kezdeményezését, keresztülhúzni a politikai akaratot." /Lejárt a kétszínű magatartás ideje. Borbély László képviselőházi felszólalása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 26./"

"A kolozsvári önkormányzati képviselők tanácsülésére most sem jött el Gheorghe Funar polgármester. A városi tanácsosok javaslatára a testület 5,3 milliárd lejt utalt ki az egyházak támogatására. Ebből az ortodox egyház 350, a görög katolikus 300, a római katolikus egyház 400, a református egyház 500, az unitárius egyház 300, az evangélikus egyház 200, a zsidó hitközség pedig 100 millió lejt kap a városi költségvetésből. /K. O.: Pénzt kaptak a magyar egyházak is. Megkezdődött a helyi adók vitája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./"

"Gyulafehérvári látogatása során Steven L. Blaake, a bukaresti amerikai nagykövetség politikai tanácsosa találkozott Ioan Rus Hunyad megyei prefektussal is. Az amerikai diplomata részletes felvilágosítást kért az ortodox és a görög katolikus egyház közötti konfliktus kimeneteléről, valamint a Batthyaneum könyvtár jogi helyzetéről. A prefektus szerint ezek a problémák hosszas tárgyalások után, végre, megoldottaknak tekinthetők. A Batthyaneum esetében elhangzott, hogy tiszteletben tartják a volt tulajdonos végrendeletét, mely szerint a gyulafehérvári római katolikus egyházzal közreműködve, közösen viselik gondját. /N. T.: Amerikai érdeklődés a Batthyaneum iránt. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./"

"Krasznabélteken a római katolikus egyház a domináns, Ákoson alig akad ilyen vallású, tehát Ákoson a római katolikus a leányegyház, Krasznabélteken pedig a reformátusság van szórványban. A két felekezet igen jól megegyezik egymással. Az ökuménia szellemének gyakorlása már-már példaértékű, hiszen a más vallású maroknyi gyülekezeteknek templomukban biztosít kölcsönösen helyet az igehirdetési alkalmakra a két egyház. Krasznabélteken 22 református él, ebből nyolcan-tízen járnak el rendszeresen a katolikus templom hittantermében tartott istentiszteletekre. Ugyanúgy a maroknyi, tíz-tizenöt fős ákosi katolikusság a református templomban misézik, havonta egyszer. Ez több mint tíz éve így működik. /(fodor): Példaértékű ökuménia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./"

"Az 1966-ban Bukarestben, 74 éves korában elhunyt Pakocs Károly írót, költőt Szatmár megyéhez köti születési helye (Nagykároly), valamint a szatmári római katolikus egyházmegyében kifejtett három és fél évtizedes papi tevékenysége. Többször volt börtönben, egyelőre tisztázatlan, hogy halála előtt miként és miért bántalmazta külföldön (?) a román politikai rendőrség. Lehet, hogy előkerülhet (az 1956-os magyar forradalom hatására írt) Dávid és Góliát című költeménye (valószínűleg ezért is került börtönbe), kéziratban megvan a Küzdelem a lelki vakság ellen című, 160 oldalas emlékirata is. Életpályája, személyisége nemcsak az irodalom szakemberei, hanem a lélektan búvárai számára is számos feladvány lehet. Pakocs Károly 1950-ben szabadult a börtönből. 1951 decemberében főiskolai tanár lett Gyulafehérváron, az állami hatóságok által szervezett teológián. Pakocs Károly 1953-1955 között Gyulafehérváron írt, Küzdelem a lelki vakság ellen című prózai emlékiratáról nyomtatásban először Tempfli Imre tette említést A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai című könyvében (2000), később, a Sárból és napsugárból - Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora 1892- 1966 című, 1160 oldalas munkája (2002) bevezetőjében. Tempfli Imre azt ígérte, hogy könyvéből) jobban megismerhető Pakocs Károly. Könyve terjedelmes mellékletanyagában azonban nem közli az emlékiratot, csupán folyamatosan hivatkozott annak oldalszámaira. Pakocs Károly emlékirata egészében olvasmányos. Pakocs ellenfelei azt mondták, hogy "Pakocs helynök megalkuvó, a hierarchia létráján törtető, és a kommunista érdekek lelketlen kiszolgálója lett". Pakocs kiszabadulásakor meg volt győződve arról, hogy a gondviselés rendet teremteni küldte haza. Pakocs kéziratában hangoztatta a maga roppant felelősségét, s elmondta, milyen szívesen osztaná ezt meg más feljebbvalóval, ilyen azonban nincsen, sem püspök, sem érsek, az Apostoli Szentszékkel pedig nem tudott érintkezni. Pakocs hangoztatta, hogy az állammal meg kell egyezni, ő már a börtönben látta - írja -, hogy az államhatalom nem akar nemzeti egyházat. Valójában 1948. július 19-én Takáts Lajos nemzetiségügyi államtitkár ( alminiszter ) Szatmárnémetiben mondott beszédében jelentette ki: "A kormány el van határozva, hogy a katolikus püspökökkel szemben feladja a békés megegyezés álláspontját. Lehetőséget adunk, hogy a római katolikus egyház nemzeti egyházzá alakuljon és ne legyen kénytelen külföldi irányításra hallgatni. Megadjuk a módot a híveknek is, a papoknak is, hogy szakítsanak az elzárkózás eddigi politikájával." (Szabad Élet, IV. évf. 162.sz.) Kevésbé hihető, hogy erről Pakocs Károly nem hallott volna. Szövegeiben bizony gyakori a szó és a tett ellentéte. A papok féltek tőle, elhallgatnak előtte dolgokat, hiszen - emlékiratában megírta - a rendőrség tőle érdeklődött többször is a "zug-teológiáról", a minisztériumi megbízott őt kérte, hogy "izgató beszédei" miatt figyelmeztesse Dr. Czumbel Lajost, "megfelelő helyen" őt kérték - írja -, hogy P. Godó Mihály áthelyezését kérje. Ő közölte a szatmáriakkal: "biztos forrásból tudja: a minisztérium nem engedi a titkos ordináriusok működését", illetőleg, hogy a "kormány kimeríti a sorukat" (azaz letartóztatják őket). A minisztérium és a rendőrség emberei mindegyre őt keresték, vele tárgyalnak. Pakocs Károlyt a megmerevedett, régi korokra jellemző abszolút tekintélyelvűség jellemezte. Jellemzéseiben nem kímélte munkatársait, kortársait, esetenként ellenfeleit. Megírta: az egyházmegye nagy baja az, hogy Dr. Scheffler János püspök nem talált vezetésre alkalmas utódokat, ugyanis Dr. Czumbel Lajos ordinárius, akinek a kormányzást átadta, az egyházjogban szokatlanul járatlan (noha két doktorátusa is van!), a kormányzásra alkalmatlan. Az őt követő Szvoboda Ferenc "hihetetlenül tehetetlen", "impotens öregember", ráadásul "jellemes paphoz méltatlanul, kétszínűen jár el", mert nem mondja meg neki, hogy ő az ordinárius. Dr. Dobos János szatmári lelkész, majd máramarosszigeti plébános (a harmadik ordináriusjelölt) "jólelkű, de egészen férfiatlanul gyenge ember". Elítélően írt dr. Révész Gáborról vagy Rényi Ferencről, aki "valóságos őrültje a szatmári lázadásnak", "a legfelső fokon befolyásolható természete miatt és beteges aggályossága miatt a leghasználhatóbb eszközévé hipnotizálta [P. Godó] ez a hatalmi tébolyban szenvedő jezsuita". P. Godó Mihály jezsuita atyát tekintette legfőbb ellenfelének. Róla írta, hogy "ideges tettvágy, nagyfokú hevesség, meggondolatlanság jellemzi. Kalandocskákban éli ki ábrándjait. A szatmári anarchia megteremtéséhez démoni eszélyességgel választotta ki munkatársait. Fölényes, magát nagyra tartó, sokszor pökhendi és hihetetlenül elbizakodott szerzetes. Ideggyönge ember. Népszerűséget hajhászó. Modortalan." "Mit tolakodik élők és holtak fölött ítélkező bíróul?" - kérdezte. "Kiközösítési dührohama van." Jellemzésére szinonimák sorát használja: "Megbomlott lélek, felajzott agyú és beteg idegzetű, elmeelferdülésben szenved; jogi elmebajban szenved; elmebillent ember.". "Elmebetegséggel, lelki kórral áll(unk) szemben" - írja. "Szamosújvári kalandor, szamosújvári düh jellemzi, a szamosújvári terror (képviselője), sátáni vonás (jellemzi); a vadászebek dühével keres okokat magatartása igazolására." Pakocs Károly véleménye szerint egyébként az erdélyi jezsuiták mind ideges, zavart lelkű emberek, ideggyengeség jellemzi őket. Elmarasztalja a női szerzeteseket is, elsősorban a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjébe tartozókat, akik P. Godó "női roham-osztagai", "egyházi barisnyák" "a farizeusok női utódai", akik "barisnya-támadást", "barisnya-rohamot" hajtanak végre, "barisnya-őszentsége" házról-házra jár és lázít, s terrorjuk apostolkodja a közvéleménybe a tévtanokat. "Mulieres in ecclesia taciant" - írja (azaz: Nők ne szóljanak bele az egyház ügyeibe!). Jól leteremtette ellenfeleit, közben arról panaszkodott, hogy azok "szeretetlenül" viselkednek a békepapokkal szemben, ahelyett, hogy "térdenállva kérnék őket, hogy lássák be hibáikat" Mindszenty József hercegprímással kapcsolatban mesének, propaganda-híresztelésnek tartotta azt, hogy a bíboros akaratát a börtönben injekciókkal megbénították, s a tárgyalásán való teljes lelki letörését, ott elhangzott vallomását így befolyásolták. A Pakocs-emlékirat állításai csak fenntartással, más forrásokkal szembesítve fogadható el, ezt mutatja, hogy Tempfli Imre idézte Márton Áron véleményét, aki szerint a Rómával kapcsolatos ügyekben Pakocs Károly a legkevésbé megbízható forrás. Jellemző, hogy Pakocs a vatikáni államtitkársághoz írt levelében javasolta, hogy a politikailag exponált Márton Áron püspök helyett ki kellene/lehetne nevezni egy másik, a kormány bizalmatlanságát eloszlató püspököt. Pakocs Károly jellemvonása volt a hatalom vágya. Emberi gyengeségeit az ördögi rendszer szakemberei valószínűleg tudatosan keresték, személyisége (esetleg kóros alapon kifejlődött) jellemvonását, ambícióit aztán fel- és kihasználták. Valójában ő vált lelkileg vakká, s élete végén emiatt vált a rendszer áldozatává. Tempfli Imre Sárból és napsugárból című terjedelmes könyvében sok a töltelékanyag, ez megnehezíti az olvasó eligazodását. Problémát jelent, hogy az ábrázolni kívánt kor világában járatlan a szerző. /Bura László: Pakocs Károly írói hagyatéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./"

"Karánsebes központjában a középkori ferences kolostor köveire Európa bármelyik pontján büszkék lennének. A helybéliek azonban igyekeznek "megszabadulni" tőle, eltakarni, elfeledni, nem létezővé tenni. Hatalmas ortodox templomot húznak föléje, hagymakupolásat. Az egykori kis templom szentélyét vasbeton oszlop szúrja át. Hiába minden kérés, hiába minden tiltakozás a katolikus egyház részéről. /Szekernyés Irén: A kő marad, a kő marad. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./"

"Júl. 28-án, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem utolsó napján Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke megállapította: az Amerikai Egyesült Államoknak sikerült hatékonyan megosztani az európai szövetséget. Schöpflin György, az University of London professzora előadásában arról beszélt, hogy az EU-hoz most csatlakozó országok "rosszkedvű tagállamok lesznek", mivel gazdasági problémáik nem fognak egyik napról a másikra megoldódni, ellenben számos feltételnek lesznek kénytelenek megfelelni. Egyértelművé vált, az USA teljesen magának akarja a világhatalmi szerepet. Michael Gahler, az Európai Néppárt tagja, a CDU képviselője, aki az Európai Néppártban a magyar ügyek referense leszögezte: inkább az európai államok maguk osztották meg az addigi egységet, Amerika szerepe ebben másodlagos. Michael Mates, az USA romániai konzulja a kommunista rezsim által eltulajdonított egyházi ingatlanok kérdésében élesen bírálta a román államot. Meglátása szerint a Román Ortodox Egyház visszaél azzal, hogy az ország lakosainak 86,7 százaléka tartozik ehhez a felekezethez: 2001-ben 1,67 millió dollár értékű állami támogatást, a sorban következő római katolikus egyház pedig csak az ortodox egyháznak juttatott összeg 3 százalékát kapta. Mates rámutatott, a görög katolikus egyház által visszaigényelt 2600 államosított és az ortodox egyháznak adományozott ingatlanból összesen 150-et vehetett újra birtokba, a magyar történelmi egyházak által benyújtott 1791 tételes igénylistájából csak 113 esetében született megoldás. Orbán Anita külügyi szakértő szerint amerikai támaszpontok létesítésére Románia a legesélyesebb a térségben, földrajzi elhelyezésénél fogva. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdeményező csoportjának ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő az autonómia problematikáját kapcsolta a világpolitikai dimenziókat elemző előadások megállapításaihoz. Az RMDSZ a román külpolitika után kötötte az erdélyi magyarság szekerét, állapította meg. (Tusványos Press) /Látott már valaki demokratikus birodalmat? "Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője". = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./"

"Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Szeibert András a Kárpát-medencében működő katolikus közösségeket összefogó HÁLÓ mozgalom egyik megálmodója kifejtette, vallásszociológiai felmérések igazolták, hogy a magyar katolikus egyház szigetvilágot képez: vannak lelkiségi mozgalmak, nagyszerű közösségekből felépülő plébániák, amelyek között azonban alig létezik valamilyen kapcsolat. Szükségesnek tartotta egy összetartó háló, összekötő híd létrehozását. Manapság nem megfélemlítéssel, a papok bebörtönzésével vagy áthelyezésével bomlasztják a vallásos közösségeket, hanem a tévében folyó szappanoperákkal, ízléstelen reklámokkal. Az iskolában és a családban bekövetkezett értékrendváltozás nagymértékben kihat a vallásosságra is. Erdély délnyugati részében kevés hídfőállásuk van. Aradon immár egy éve, május óta pedig a temesvári katolikus fiatalokkal is szoros kapcsolatuk épült ki. A Kárpát-medence 1000 közösségével állnak kapcsolatban 13 évi munka eredményeként. Szeibert András hozzáfűzte: az asszimilációt azonban csak akkor lehetne hatékonyan megfékezni, ha a státustörvényt az eredeti változatában alkalmazták volna. A szeged-csanádi egykori egyházmegye egy klasszikus európai régió, amelyben komoly pályázati lehetőségek rejlenek. Egy-egy ilyen régióban szeretnének beindítani 2-3 mintavállalkozást, ahova minimális pénzzel, kapcsolati, azaz tudástőkével szállnának be. Hosszú távon a HÁLÓ-hoz kötődő vállalkozások is részét képezhetik olyan anyagi forrásoknak, amelyeket vissza lehet forgatni a közösségépítő és -mentő folyamatok támogatására. A HÁLÓ tehát Dél-Erdélyben is megtartó erő lehet. /Balta János: Megtartó erő lehet a HÁLÓ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./"

"A washingtoni külügyminisztérium ismételten elítéli a román kormányt a Román Ortodox Egyházzal (BOR) szemben alkalmazott kivételező politikája miatt - jelentette a BBC. A Nastase-kabinet tavaly hat és félmillió dollárt folyósított az ortodox egyháznak, miközben például a katolikus egyház - amelynek hívei közé a lakosság öt százaléka tartozik - 50 ezer dollárt kapott az állami költségvetésből. A washingtoni külügyminisztérium szeptember elején hozza nyilvánosságra százkilencvenöt országot érintő éves jelentését a vallásszabadság tiszteletben tartásáról. A dokumentum tartalmazza a külföldön is elismert hazai civil szervezetek tanulmányait. Ezek egyikét a Pro-Europa Liga készíti. A Liga jelentése felhívja a figyelmet az ortodox egyház erdélyi "hittérítő offenzívájára". A BOR hadjárata különösen azokon a területeken érhető tetten, ahol többségben katolikusok vagy protestánsok élnek. Egy másik készülő tanulmány szerzője, Sorin Dan Sandor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa rámutat, hogy a hadsereg harminchét ortodox papot alkalmazott, katolikus vagy protestáns lelkipásztort viszont egyet sem. A tanulmány emlékeztet arra is, hogy a 2003-as költségvetési törvény 643 millió lejt utalt ki az egyházak világi alkalmazottainak bérezésére, az összeg legnagyobb részét azonban az ortodoxok kapták. Hasonló a helyzet az idei büdzsében az egyházak támogatására előírt 143 milliárd lejjel, noha a román állam 15 hivatalosan bejegyzett egyházat tart nyilván. Több közösséget azért nem lehet bejegyezni, mert Romániában a vallásszabadságot a mai napig a Nagy Nemzetgyűlés 1948-ban keltezett 177-es számú határozata biztosítja. /Szőcs Levente: Washington figyelmeztet. Előnyben részesítik az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"

"Szept. 4-én kerül sor Kolozsváron a Sapientia Alapítvány alapítói közgyűlésére, amelyen a négy erdélyi magyar történelmi egyház nyolc püspöke dönteni fog az új kuratórium összetételéről és elnökéről. Ugyanekkor döntés születhet a Sapientia rektorának kinevezéséről is.A nemrég elhunyt Tonk Sándor egy személyben mindkét tisztséget betöltötte, a jövőben azonban az egyházak várhatóan különválasztják a két feladatkört. A katolikus egyház a kilenctagúra csökkenő kuratórium ötletét támogatja. A lehetséges jelöltek közül a legmagasabb tudományos fokozata Szilágyi Pálnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem volt rektor-helyettesének van, így sokan őt tekintik a legesélyesebbnek a rektori tisztség elnyerésére. Szilágyi Pál, aki jelenleg a katolikus egyház képviseletében van jelen a kuratóriumban, nem kívánt nyilatkozni.A Krónika szerint a kuratórium elnöki tisztségének betöltésére Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a legesélyesebb. /Lepedus Péter, Lukács János: Nem nyilvános a jelöltek neve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 2"

"Kolozsváron a Györgyfalvi negyed plébániája és temploma mindössze 54 éves, de már a harmincas évektől egyházi intézmény működött mai helyén, tájékoztatott Vízi Zakariás plébános.1933-ban gróf Bethlen Györgyné, a kolozsvári Misszió elnöke javasolta katolikus napközi otthon létesítését. A szegény gyermekek napközi otthona 1933-ban megnyílt. Gyűjtést szerveztek, felépítették az otthont. Nyolcvan gyermeket vettek fel, akiket vallásos szellemben neveltek. Lassan 210-re emelkedett az otthon kötelékébe tartozó gyermekek száma. 1937-ben kibővítették az épületet. A háború után a súlyos gazdasági gondok miatt lassan meg kellett szűnnie ennek az otthonnak. 1949-ben, amikor a szerzetesrendeket feloszlatták, Fejér Gábor áthozott egy oltárt és néhány szobrot a ferences barátok kolostorából, és kis kápolnát rendezett be velük a napközi otthon ebédlőjében. Így maradhatott a katolikus egyház tulajdonában az épület. Márton Áron püspök 1949-ben lelkészségi rangra emelte a kis lelkipásztori központot. Az 1970-1980-as években több mint 4000 lélek tartozott ide. 1989 után lényegesen lecsökkent a közösség létszáma, sokan más negyedekbe, de még többen külföldre költöztek a körzetből. Az egyházközség tagjainak jelenlegi létszáma 1700-ra tehető. Az elmúlt esztendőben mindössze öt keresztelés és 54 temetés volt. Az egyházközség kántora, Kostyák Levente szervezésében évente négy alkalommal házi koncertekre kerül sor, melyeken neves művészek lépnek fel. /Szabó Csaba: Napköziből templom. Fényben a Jobbágy utcai lelkészség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium épülete - tájékoztatta a Hargita Népét Nagy Benedek, az Országos Restitúciós Bizottság elnökének tanácsosa. A testület 48 ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött, ebből 22 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A csíkszeredai gimnázium épülete mellett még két csíksomlyói iskolaépület, négy gyergyószentmiklósi ingatlan - ebből háromban iskola működik -, a gyergyóditrói kórház és a csíkszentsimoni elemi iskola épülete szerepel a visszaszolgáltatott ingatlanok listáján. A felsorolt ingatlanok tulajdonjogát kapják meg az egyházak, de a bennük működő intézmények további öt évig bérlőként működhetnek az épületekben. /Sarány István: Márton Áron Gimnázium. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./"

"Szept. 8-án Kolozsváron, a Györgyfalvi negyedben felszentelték a felépült impozáns apácakolostort és kápolnát. A szertartást Lucian Muresan, a romániai görög katolikus egyház érsek-metropolitája együtt végezte Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári és Virgil Bercea nagyváradi megyéspüspökkel, valamint George Gutiu nyugalmazott érsekkel. A római katolikus egyházat dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus és Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára képviselte. Jelen volt Laurentiu D. Tanase vallásügyi államtitkár, a Kolozs megyei tanács és prefektúra küldöttei, számos kül- és belföldi, egyházi és világi meghívott és adományozó. /Görög katolikus apácakolostort szenteltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szamosújváron a polgármester és a városi tanács elhatározta, hogy külföldről kapott pénzből a hősök emlékművét helyezi el a város főterén levő örmény római katolikus templom elé, mintegy 50 m távolságra. A katolikusok tiltakoztak az ellen, hogy szobrot állítsanak oda a megkérdezésük nélkül. Az emlékmű oszlopára az került volna, hogy a "horthysták áldozatai". Az örmény katolikus egyház képviselői és az RMDSZ tanácsosok azt mondták, ha a szamosújvári mártírok emlékére akarnak térplasztikát készíteni, írják ki románul, magyarul és örményül a feliratot. A polgármester felment Bukarestbe, Razvan Theodorescu miniszterhez, aki e kérést elutasította. A polgármesteri hivatal jelenleg neheztel az RMDSZ-tanácsosokra és az örménykatolikusokra. /Szamosújvári szobor bonyodalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ "

"Szept. 26-án megkezdődtek Besztercén az immár másodszorra megrendezett Tarisznyás Napok a Magyar Házban. A kétnapos rendezvényt a helyi MADISZ és a Magyar Diáktanács szervezi. A kiállítóteremben népművészeti tárgyak és fényképkiállítás látható. Lesz vitakör, barkácsolás gyerekeknek, vetítés, közösségépítési tanfolyam (debütál a rendezvény keretében az I. Megyei ifjúsági Szervezetfejlesztési Képzés), fellépnek a helyi református és római katolikus egyház kórusai is, valamint a Finom vegyes ifjúsági színjátszó csoport, a marosszentkirályi Vadrózsa együttes, a besztercei Árvalányhaj néptánccsoport, valamint a kolozsvári Tarisznyás együttes. /Megkezdődtek a besztercei II. Tarisznyás Napok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"A nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület, a helyi RMDSZ illetve belvárosi római katolikus plébánia rendezésében okt. 11-én helyezik el az egykori ferencrendi tanintézet falára az iskolaalapító Bilinszky Lajosnak emléket állító táblát. Az arcplakett alatt három nyelven olvasható a pápai prelátus, magyar pedagógus és a tanintézet-alapító Bilinszky rövid életrajza. Az ingatlant - amelyben jelenleg két állami líceum működik - nemrégiben kapta vissza a római katolikus egyház, így az emlékjel-állítás többszörösen is szimbolikus a nagyszebeni magyarság számára. - Jelképek egész sorát tudhatjuk magunk mellett itt, az egykori ferencrendi tanintézet környékén - mondta Szombatfalvi Török Ferenc szebeni RMDSZ-elnök -, hiszen az ingatlan közelében van a nemrégiben újrakeresztelt, és most Petőfi Sándor nevét viselő park illetve sétány is. A tábla ugyanannak a Ioan Candea-nak a munkája, aki a jelenleg Bolyán álló, augusztusban avatott Bolyai János mellszobrot is készítette. Az emléktábla-avatás költségeit a római katolikus egyház állja. /Bilinszky-emléktáblát avatnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Szept. 23-án ülésezett az ortodox-görög katolikus vegyes bizottság, ezúttal a nagybányai görög katolikus püspökségen. Megállapították, hogy néhány esetben megoldották a görög katolikus egyház vagyonvisszaigénylési kérését, de maradtak megoldatlan, feszültségterhes esetek, és bírósági perek vannak folyamatban. Az ortodox fél a perek felfüggesztését igényli, s a konfliktusok megoldása egyetlen módjának új templomok építését látja. A görög katolikus fél a püspöki és esperesi katedrálisok visszaszolgáltatását igényli, és azt, hogy ahol két (egy ortodox és egy görög katolikus) templom van, az utóbbit adják vissza jogos tulajdonosainak. Felpanaszolták, hogy egyes helyeken hatósági segédlettel igyekeznek akadályozni a görög katolikus közösség pasztorálását. Az ortodox fél kitart azon álláspontja mellett, hogy bármilyen visszaszolgáltatás csakis a hívek beleegyezésével történhet. /Nyolcadszor ülésezett az ortodox-görög katolikus vegyes bizottság. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 19./"

"Okt. 19-én Szászrégenben ünnepi istentisztelet keretében szentelték fel a Makovecz Imre és Müller Csaba által tervezett diakóniai, ifjúsági és oktatási (DIO) központot, amelyet a helyi református egyház Demeter József lelkipásztor irányításával építtetett. Jelen voltak a támogató alapítványok képviselői, az Apáczai Közalapítvány részéről Szabó Tibor kurátor és Csete Örs igazgató, a Mocsáry Lajos Alapítvány részéről Cser Krisztina, továbbá Ludányi Horváth Attila kolozsvári konzul, meghívott lelkészek. Ez a ház a város és a környékbeli falvak egyre fogyó magyarságának szellemi központja lesz. 1995 őszén ásták ki az alapokat egy, a katolikus egyház által átadott telken. 2000 tavaszán a magyar kormány, a Kulturális Örökség Minisztériuma 10 millió forintot adományozott a további munkálatokra. Hozzájuk csatlakozott az Apáczai Közalapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány, amelyek az épület villanyhálózatát, nyílászáróit, bútorzatát, illetve a diakóniához szükséges pénzalapokat biztosították. /Mezey Sarolta: Felszentelték a DIO-házat Szászrégenben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./ A DIO-házat a gyülekezet már korábban használatba vette. Egy hete az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre éves találkozóját tartották az épületben. A gyülekezet a diakóniai munkát is beindította, hiszen az új épületben mindennap háromfogásos ebéddel várják a negyven 1-4. osztályos gyermeket, akik a szászrégeni magyar iskolába járnak. A diakóniai munka ökumenikus jellegű, hiszen a gyerekek között katolikus, ortodox sőt jehovista vallású is van. Ebéd után pedig a gyerekekkel az egyház által fizetett tanítónők foglalkoznak két-három órán keresztül. /Felavatták a DIO-házat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"

"A Szent Szilveszter Pápa Lovagrend tagjává avatták Doina Corneát, aki a kitüntetést nov. 9-én vette át Kolozsváron. Laikusoknak ez a legmagasabb elismerés II. János Pál pápa részéről. A Szentszék Corneát a Ceausescu-rezsim elleni küzdelmének, illetve a görög katolikus egyház érdekeinek védelmezéséért tett erőfeszítései elismeréseként jutalmazta. Doina Corneán kívül négy kolozsvári személyt tüntettek ki ugyanezzel a címmel: Magda Pandrea, dr. Eugen Lupu, Viorica Lascu és Viorelia Lupu azért részesült ebben a megtiszteltetésben, mert a kommunizmus idején görög katolikus vallásuk miatt üldözték és bebörtönözték őket. /Kitüntetés Doina Corneának. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./"

"Nov. 9-én búcsúünnepséget tartottak Nagypeleskén a magyar görög katolikus egyház hívei. A szentliturgia után több százan vettek részt a körmeneten. /E. Gy.: Több százan vettek részt a nagypeleskei templombúcsún. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./"