A katolikus püspökökkel külön találkozott II. János Pál pápa máj. 7-én a bukaresti apostoli nunciatúra épületében - a nyilvánosság teljes kizárásával. A pápa pasztorálisnak nevezte romániai látogatását, holott a katolikus hívek által lakott területek kihagyása miatt éppen a látogatás lelkipásztori jellegét vitatták sokan. A pápa határozott volt az elkobzott egyházi vagyont illetően. Külön kitért a görög katolikus egyháznak az ortodox egyház birtokában levő templomaira, s reményét fejezte ki, hogy a két testvéregyház a közös bizottság megalakulását nem tartja majd formálisnak. Ez figyelemre méltó, mert a romániai görög katolikus egyház épp a Szentszék nyomására kényszerült arra, hogy lemondjon követeléseinek jogi, törvényszéki úton való érvényesítéséről. Ehhez a feltételhez kötötte ugyanis a hazai ortodox egyház szinódusa a hivatalos meghívók kibocsátását. A pápának a világegyház egészében kell gondolkodnia, ez pedig sokszor együtt jár a fájdalmas lemondással. A katolikus egyház helyi vezetőinek szóló üzenetében aláhúzta a pápa, mennyire fontosnak tartja, hogy az egyház társadalmi szinten is jelen legyen, s kifejezze együttérzését, sőt egységét a szegényekkel, a peremre szorultakkal. A pápa Márton Áron püspököt név szerint említette. Sajnos egyelőre nyilvánosan nem hangzott el semmilyen konkrét jelzés a Románia magyarságra vonatkozóan, úgyhogy a látogatás e pontjáig ez a legkonkrétabb utalás arra, hogy a katolikus egyházfő tudja és átérzi a hazai magyar katolikusok helyzetét, értékeli helytállásukat. Ugyanezt fejezte ki az a magánlevél, amelyet dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek adott át a Szentatya, amelyben megértését fejezi ki, amiért ez az egyházmegye nem képviseltette a hívők hivatalosan szervezett csoportjai által magát Bukarestben. Ugyanebben a magánlevélben szeretetéről és szimpátiájáról biztosította mind az egyházmegye híveit, mind püspökeit, s biztosítja őket arról is, teljesen megérti és átéli fájdalmukat amiatt, hogy főpásztoruk nem látogathatta meg őket saját területükön. /Bodó Márta: Külön találkozó a katolikus püspökökkel. Meglepetések és fájdalmas hiány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

"A román görög katolikusok történetét vázolta fel Pascu Eduard. A román ortodoxok egy része 1700-ban egyesült a katolikusokkal, akik a keleti rítust megtartották, ezért görög katolikusok. A kommunista rendszerben üldözték a görög katolikus egyházat, megrendezték a "visszatérésüket" az ortodox egyházba. Hét görög katolikus püspök halt meg börtönben. 1989 után az állam újra elismerte a görög katolikus egyházat, melynek jelenleg közel 700 papja. 850 parókiája és 830 ezer híve van. Alexandru Todea bíboros /sz. Marostelek, 1912. jún. 5./ A kommunista rezsimben hétszer tartóztatták le, összesen 14 évet töltött börtönben. Súlyos agyvérzést szenvedett, emiatt 1994-ben lemondott az egyház vezetéséről. A pápa látogatásakor tolókocsin, a pápa jobbján ült a bukaresti templomban. /Pascu Eduard: A Rómával Egyesült Román Egyház története. = A Nap (Bukarest, a Ziua magyar nyelvű hetilapja), máj. 13./ A görög katolikus egyház története nagyon vázlatos, nem szól arról, hogy 1948-ban betiltották az egyházat, rengeteg papot letartóztattak. 1989 után pedig az ortodoxok nem hajlandók visszaadni az 1948-ban elkobzott templomaikat."

"Máj. 22-én, a csíksomlyói búcsún legalább 150-200 ezer ember vett részt, melyre Magyarországról is nagy számban érkeztek zarándokok, érdeklődők. Sokan gyalog jöttek, a Csíksomlyóba vezető utakon már az ünnepet megelőző napon is mindenütt templomi zászlók alatt menetelő csoportokat lehetett látni. Volt csoport, amely Kolozsvártól tette meg gyalog a mintegy 250 kilométert, de gyalog érkeztek Bákó megyéből a moldvai csángók is, akiknek papjaik odahaza nem engedik meg, hogy magyarul imádkozzanak. Az ünnepi szentmisét Jean-Claude Perissét érsek, bukaresti pápai nuncius mutatta be. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök szentbeszédében elmondta, hogy két héttel ezelőtt a román egyház ünnepelt - folytatta Czirják Árpád - , most rajtunk a sor. Most az erdélyi magyar katolikus egyház ünnepel. Sok minden meglepetést okoz, de a somlyói búcsú soha nem okoz csalódást. A Szentlélek nem a politikai szelek járásához igazodik. A Szentlélek kegyelmi látogatása soha nem marad el. Ha kitárulkozunk előtte, mindig betölti lelkünket. A csíksomlyói búcsún mi, a kisebbségi magyarok végre nem részmagyarnak, hanem összmagyarnak érezzük magunkat. Képzeletünkben eltűnnek a szentistváni birodalmat szétválasztó demarkációs vonalak. Az ősi nagy hazát, Szent István birodalmát látjuk magunk előtt. Itt van sok más vallású testvérünk is, az ők imája is erősít bennünket. A Csíksomlyói búcsú a hit, a Mária-tisztelet és az együvétartozás ünnepe. A csíksomlyói búcsún megvalósul Szent István szándéka: a búcsúsok személyében az egész nemzet hódol a magyarok Nagyasszonya előtt, mondta. Élesen részletezte a kisebbségi sors nehézségeit: "Az elmúlt kilenc évben nem történt semmi, nem érjük be az uralkodó nemzet asztaláról lehulló morzsákkal" "A romániai magyarság már mindent kipróbált. Volt ellenzékben, jelenleg a kormánykoalíció tagja, de semmire nem megy. Kilenc év után nincs mire várni, csodát nekünk kell tenni, rákényszerítve a politikusokat arra, hogy a demagóg szólamok helyett végre a közjó előmozdításán fáradozzanak" - jelentette ki. Sok magyarországi politikus, közéleti személyiség is elutazott Csíksomlyóra, többek között Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke. /A csíksomlyói búcsú üzenete. Csodát nekünk kell tennünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24., Daczó Dénes: Csíksomlyó 1999-es ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./"

"Néhány hónapja működik Szecselevárosban a katolikus egyház Caritas szervezetének felügyelete alatt a házi szakápoló és szociális gondozó központ. "Elsődleges célunk a beteggondozás, a betegek családtagjainak megsegítése. Egyúttal ellátjuk a betegek, a rászorulók lelki gondozását is" - közölte Gajdó Zoltán plébános. /Beteggondozás. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 4./"

Resicabányán az óvárosban lévő magyar iskola és óvoda egyaránt fölöslegessé válik, az érdektelenség miatt. Az óvodában várhatóan 4-6 gyermekre lehet számítani az új tanévben, míg az iskolában ez a szám ennél is kevesebbre tehető. A Resicabányára érkezett, most végzett nagyenyedi magyar tanítók sem akartak itt kezdeni. A református és római katolikus egyház képviselői 182 családot látogattak meg. A végeredmény siralmas: mindössze három gyermek jelentkezett magyar óvodába. /Makkay Botond: A nulláról próbálnak indulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

"Teoctist pátriárka, ortodox egyházfő levélben tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény tervezete ellen: "megdöbbenésének" adott hangot amiatt, hogy a kormány nem fogadta el a tervezet véglegesítésekor azt a javaslatot, hogy a jogszabály szövege egyértelműen mondja ki: Romániában az ortodox a nemzeti egyház. Megszólaltak a görög-katolikus, valamint a római katolikus egyház képviselői is. A médiában kifejezésre juttatott álláspontjuk szerint senki sem vonja kétségbe, hogy a románok többsége az ortodox vallás híve. Ez azonban távolról sem jogosíthatja fel az ortodox egyházat arra, hogy követelje törvényes nemzeti egyházzá nyilvánítását, hiszen sok román nemzetiségű állampolgár a görög katolikus, a római katolikus vagy más egyházak és felekezetek híve. - A kérdés világi szakértője, a bukaresti egyetemnek a témában illetékes professzora is kifejtette: az 1991-ben elfogadott alkotmány előírásaival és idevágó nemzetközi normákkal is ellenkezik az ortodox egyház kizárólagossági igénye. /Teoctist pátriárka kizárólagosságot igényel. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"

Az ellenzéki pártok tiltakoztak a kormány határozata ellen, hogy az ortodox egyházat ne nyilvánítsák államvallássá. Ion Iliescu volt elnök szerint egy olyan államban, ahol a lakosság 90 százaléka ortodox és e vallás vezetői az országban vannak, egyházukat nem külföldről irányítják, mint az egyéb felekezetekhez tartozó egyházakat, a kormány döntését feltétlenül át kell gondolni. Mind a görög katolikus, mind a római katolikus egyház a Vatikántól függ, ezért nem tarthatnak jogot nemzeti egyházi státusra. - Varujan Vosganian sajtótájékoztatóján kijelentette: a Jobboldali Erők Szövetsége úgy látja, hogy az ortodox egyházat államvallássá kell nyilvánítani. - A Román Nemzeti Egységpárt szintén helyénvalónak és jogosnak tartja az ortodox egyházi vezetők tiltakozását - jelentette be Ioan Gavra, a párt alelnöke. /Az ellenzék az ortodox egyház követelését támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

"Fogaras és Nagyszeben társegyházközségek a Háromszék-felsőfehéri unitárius egyházkörhöz tartoznak, munkájuk az ottani szórványmagyarság életében létmentő. Fogarason az egyházközségben a hívek között fiatalok is vannak, legnagyobb gondjuk mégis az, hogy fogynak. "Hat esztendeje nem kereszteltünk ebben a templomban"- mondta Márkos Ervin lelkész, aki Babits hét esztendőre terjedő, ún. "fogarasi éveinek" ismerője és kutatója. Fogarason a helybeli római katolikus egyház kántora, az ozsdolai származású Palkó Sándor végzi el ingyenesen az énekvezéri teendőket; szórványban nincsenek felekezeti ellentétek. Nagyszebenben az unitáriusok a reformátusok templomában tartják az istentiszteleteket minden második héten. Márkos Ervin fogarasi lelkész civilben Concordia-díjas színirendező, Háromszék több városába is meghívták, hogy bemutassa Erdély bé vagyon kerítve című egyéni előadóestjét. /Élő egyház a szórványban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./"

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök egy hónapig Rómában fog tartózkodni, ahol két konferencián is részt vesz. Szeptember 27-29. között tartják a püspöki kar családfelelőseinek megbeszélését. Az egyházi vezetők beszámolnak arról, hogy milyen térségükben a családalapítás, az abortusz, az eutanázia helyzete, illetve arról, hogyan alakul az árvák és az öregek sorsa. A megbeszélések után a katolikus egyház megpróbál egységes választ találni az egyre égetőbb társadalmi kérdésekre. Hasonló világi problémákról tárgyal október 1-23. között az európai püspökök értekezlete, amelyen a mintegy 200 püspök és érsek mellett II. János Pál pápa is részt vesz. A naponkénti 8 órás megbeszélés-sorozaton országonként elemzik a katolikus egyház helyzetét. Tempfli József szept. 25-én indul Rómába, ahol a Pápai Magyar Intézet vendége lesz, amelynek épületét Fraknói Vilmos püspök, szentjobbi apát, történész adományozta a Vatikánnak. /Tempfli püspök Rómában. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./

"Szilágycsehben a városi RMDSZ, a Tövisháti Kulturális Társaság, valamint a református és a római katolikus egyház szervezésében október 6-án emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc leverésének és az aradi 13 honvéd tábornok kivégzésének 150. évfordulójáról. A Magyar Házban dr. Egyed Ákos akadémikus ismertette "Erdély 1848-1849" című könyvének második kötetét, előadást tartott a szabadságharc vívmányairól, nemzetközi visszhangjáról. Hangsúlyozta, hogy a román sajtóban agyoncsépelt "40 ezer román áldozat" elmélete fantazmagória, alaptalan és hamis állítás. A résztvevők megkoszorúzták a templomkertben lévő millecentenáriumi kopjafát, a Fábián Dániel szabadságharcos emléktáblát, valamint a római katolikus templom előtti millecentenáriumi emléktáblát. /Baksai Károly: Tövisháton is emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"

"Jean Claude Perisset, a Szentszék bukaresti nagykövete, pápai nuncius négy napot töltött a Máramarosra is kiterjedő szatmári egyházmegyében. Látogatásának mérlegét okt. 11-én tartott sajtótalálkozóján vonta meg. Jean Claude Perisset a katolikus egyház intézményeiről azt mondta, hogy tapasztalatai szerint nagyon jól működnek. Az elkobzott egyházi vagyon visszaadásának feltűnő lassúságával kapcsolatban elmondta: reméli, a politikusok egyre jobban felismerik az egyház társadalomban betöltött szerepét, a szociális gondok kezelésben tapasztalható eredményes tevékenységét. Az "államvallás" kérdéséről a nuncius azt mondta: "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait". A csángó-magyarok egyházi anyanyelvhasználatával kapcsolatban a nuncius először egy század eleji csángóföldi püspökre hivatkozott, aki azt mondta, hogy a csángók nyelve nem kérdéses, mert az román. Végül a pápai nagykövet elismerte, hogy csak különböző tájékoztatások alapján, mások véleményéből ismeri a kérdést, nincs személyes tapasztalata. "Azon vagyok, hogy személyes tapasztalatom legyen a csángókról, ezért előbb-utóbb el kell látogatnom hozzájuk". Majd hozzátette: lehet, ennek nyomán módosulni fog mostani véleménye. /Sike Lajos: Szatmár vendége volt a pápai nuncius. "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"

"Nagyszebenben a római katolikus templom homlokzatára három nyelvű emléktáblát helyeztek el. Pár évvel ezelőtt a római katolikus egyház az ortodoxok által kisemmizett görög katolikusok használatába adta ezt a templomot, az Orsolya nővérek templomát. Az idő elteltével a templomba vendégként befogadott hívek kezdték "a mi templomunk"-nak nevezni a hosszú évszázadok óta római katolikus istenházát. Ezért volt ideje az igazságot hirdető márványtáblák kifüggesztésének. - A ferencesek templomában a szentélyben a Szent Ferenc-feskó alatt, ez a felírat áll: ISTENEM ÉS MINDENEM. Az 1940 után Kolozsvárról Nagyszebenbe jött görög katolikus főpapból áradt a magyargyűlölet. Segített abban, hogy a hatóságok a ferences atyákból néhányat, köztük P. Placidót is lágerbe vitték, ő maga pedig önhatalmúlag behatolt a barátok templomába, letöröltette a szentély diadalívéről az ISTENEM ÉS MINDENEM jelmondatot. A főpap rendőröket állítatott a templom elé azzal, hogy csak a román nevűeket engedjék be a templomba. A Szentszék tudomására jutott ez a szégyenteljes ügy. A pápai fenyítés megszüntette önkényeskedését. /Kalmár Zoltán: Emléktáblák emlékeztetnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./"

"Okt. 15-én a történelmi egyházak kolozsvári püspökei /dr. Csiha Kálmán református, dr. Szabó Árpád unitárius és Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök/ fogadták a szeptember 19-i nyilatkozatot aláíró kolozsvári székhelyű civil szervezetek, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, illetve a Kolozs Megyei RMDSZ vezetőit és képviselőit. A találkozón a katolikus egyház képviselője és dr. Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora is részt vett. Az önálló magyar nyelvű felsőoktatás kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kiegészítve kell együttműködniük. - Az RMDSZ Udvarhely Széki Szervezetének Elnöksége október 16-i ülésén megállapította, hogy az önálló magyar nyelvű felsőfokú oktatási intézmények létesítése elsőrendű feladat az RMDSZ programjának megfelelően. "A csíkszeredai kétnyelvű felsőfokú oktatási intézmény létrehozását tudomásul vesszük, de tovább szorgalmazzuk a magyar tannyelvű önálló intézmény létrejöttét a fentemlített városban is. Kolumbán Gábor megyei tanácselnököt, Udvarhelyszék jelölése által RMDSZ tisztséget viselő megyei politikust, elmarasztaljuk a szükséges egyeztetések elmulasztásáért". Ezért halaszthatatlannak tartják a Hargita Megyei Egyeztető Tanács összehívását. /Egyetem a közfigyelem homlokterében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), október 20./"

"Tőkés László püspök a bukaresti RMDSZ-székházban tartott sajtótájékoztatón tíz éves kálváriának nevezte az egyházak útját. Újra Bukarestben jártak az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői, és nagyjából ugyanarról tárgyaltak mint ezelőtt három héttel. A különbség mindössze annyi, hogy akkor Constantinescu elnökkel találkoztak, és a kapott ígéretek általánosabb jellegűek voltak; most a kormányfő volt tárgyalópartnerük, s szóba kerültek a konkrétumok is. A katolikus egyház vezetői most kisebb számban jelentek meg. - Jellemző a felekezeti iskolákkal kapcsolatos helyzet: Marosvásárhelyen engedélyezték a református kollégium működését, majd nemrég visszavonták ezt az engedélyt. Egy kis csúsztatással. Új, most létesülő tanintézetnek tekintették a már működő kollégiumot; s nem találták elégségesnek a felszereltségét - az induláshoz. Ez a hatósági képmutatás! Ahelyett hogy visszaadnák ősi épületét - amelyet kiválóan felszerelve tulajdonított el az állam, annakidején. - A templomokat is sújtja a hiányos jogrend. A bözödújfalusi gyűjtőtó "magába fogadott" három templomot: egy katolikust, egy unitáriust és egy ortodoxot. Az állam nem adhat kártérítést - mert az egyházi javakra vonatkozóan nincs ilyen jogszabály. Helyette segélyt nyújtott új imaházak építéséhez. S e templomépítési segély összege egyenként - írd, és mondd! - 200 millió lej. Vagyis kevesebb annál, mint amennyiért az Országos Lakásügynökség jutányos áron felépít egyetlen háromszobás lakást. És hány családnak a hajléka az a templom? - A felekezeti törvény tervezetéről pedig annyit: nincs szükség rá, vegyék vissza, mert a múltbeliekhez hasonló megszorításokat tartalmaz - mondta dr. Csiha Kálmán püspök. Tőkés László pedig még hozzátette - Gabriel Andreescut idézve: - Rosszabb mint a moszkvai felekezeti törvény. /Tíz éves kálvária. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

Dr. Szabó Árpád unitárius püspök /Kolozsvár/ kifejtette: Ha az egyháznak nem sikerül megszerveznie az iskolai vallásoktatást, beláthatatlan veszteségekkel kell számolnia. 1998-ban az unitárius egyház Kolozsváron beindított egy lélektani, pedagógiai-módszertani továbbképzést a lelkészek számára. Így próbálják pótolni azt, amit a református és római katolikus egyház vallástanárképzéssel biztosít. Az állam csak teljes állás után fizeti a vallástanárt, viszont a nagyvárosokban nincs annyi unitárius gyermek, hogy a teljes normát tudnák biztosítani. Csupán Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron tudták megoldani az unitárius iskolai vallásoktatást. Itt a Brassai Líceumban, az unitárius egyház egykori iskolájában, saját épületükben az unitáriusok vannak a legkevesebben. Kolozsváron 3 unitárius lelkész van és legalább 20 iskola. Különböző iskolákból összevonva próbálnak unitárius csoportokat megszervezni. /Gál Mária: Kis egyházak nagy gondjai A vallásoktatás biztosítása minden egyház számára a jövőt jelenti. Interjú dr. Szabó Árpáddal, az unitárius egyház püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Több vendég is megfordult a máltai segélyszolgálat kisiratosi otthonában. Három héttel ezelőtt ötven szatmári látogatta meg őket, köztük négy-öt személy Godó Mihály atya tanítványa volt, akik emléktáblát hoztak a kisiratosi temetőben nyugvó páter sírjára, és készítettek egyet annak a háznak a falára is, melyben Isten hűséges szolgája meglátta a napvilágot. /Látogatás a kisiratosi máltai házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./ Emlékeztető: Godó Mihály /Kisiratos, 1913-Kisiratos, 1996. szept./ jezsuita pap a katolikus egyház diktatúrabeli ellenállásának egyik szimbóluma, összesen 18 évet ült börtönben.

Az 1994-ben külföldi kezdeményezésre és a katolikus egyház anyagi támogatásával elindított romániai gépköri mozgalom hivatalos szakmai elismerése késlekedett. Gyergyószentmiklóson országos méretű szimpóziumot szerveztek. Anyagi gondok miatt a Bajor Gépkörök Kuratóriumával együtt Phare-pályázaton nyertek és új gépkörök alakultak. A támogatások megszűntével a gépkörök válságos helyzetbe kerültek. Az újabban meghirdetett SAPARD SPP pályázat segítséget jelenthet. /SAPARD-fényben a gépkörök. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Bukaresten dec. 10-én A felekezetek és kisebbségi közösségek ingatlan javainak visszaszolgáltatása Közép-Európában címen tartottak nemzetközi konferenciát. Jelen voltak Eckstein-Kovács Péter és Ion Caramitru miniszterek, Szőcs Ferenc magyar nagykövet és a romániai történelmi egyházak képviselői. A rendezvényről a sajtó nem adott megfelelő tájékoztatást. Eckstein-Kovács Péter miniszter kifogásolta az államosított kisebbségi és egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának késlekedését. Ion Caramitru művelődési miniszter konkrét eseteket ismertetett annak érzékeltetésére, milyen nehéz gyakorlatba ültetni a restitutio elvét. A római katolikus egyház visszakapta nagyváradi püspöki palotát, de az épületben 25 éve működik a Kőrösvidéki Múzeum, egyetlen megoldás lenne új épületbe költöztetni, de erre nincs pénz. Magyarország részéről Ravasz Levente, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Egyházi Tulajdonrendezési Főosztálya nevében tartott tájékoztatót. Ismertette a vonatkozó törvény hátterét, a 12 érintett egyház érdekét szolgáló végrehajtást: az itteni ingatlanrendezés folyamata összességében mintegy 163,7 milliárd forint értékű ingatlanvagyont érintett, beleértve a magyarországi román ortodox egyházét is. Iffiú Mihály, a nagyváradi római katolikus püspökség jogtanácsosa ismertette egyházkerülete államosított ingatlanjainak jegyzékét: 2554 ha mezőgazdasági terület, egy püspöki palota, 50 elemi iskola, 6 középiskola, 2 kórház, 33 épület lakásokkal, 6 kolostor stb., amiből mind ez idáig szinte semmi sem került vissza használatba. Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Minisztérium igazgatója ismertette a három vonatkozó kormányrendeletet, szólt arról is, miképpen lehetne lebonyolítani a kárpótlást. /Nemzetközi konferencia az egyházi és közösségi javak sorsáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./

"A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./"

"Dec. 15-én Temesváron ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként a Mária-téri református imaházban. Résztvett Corneanu temesvári ortodox érsek személyes küldöttje, Ioan Budea esperes, a görög-katolikus egyház részéről Nicolae Teodorescu vikárius, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Túri László temesvári róm. katolikus kanonok, a szerb ortodox egyház részéről Vladimir Markovics helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Bálint Pál, a magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus tiszteletes, eljött Budapestről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós alelnök, de ott volt Dumitru Gant, Temes megye főispánja is. Tőkés László püspök a gyülekezet fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a hagyományos közösségek megtartó erejéről, hatalmáról, amelyeket a diktatúra megpróbált minden eszközzel bomlasztani, szétverni. Az egyházak utolsó menedékként őrizték a közösséget. Tőkés László figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak vége, de "talán még gyilkosabb a hétköznapi anyagelvűségen alapuló ateizmus". - Németh Zsolt bejelentette, hogy Tőkés László a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapja meg. Ennek átadására a magyar Országgyűlésben december 20-án kerül sor. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarországi társadalom számára is katartikus élményt jelentett a temesvári forradalom, amilyent egyetlen másik forradalom sem jelenthetett. "Részben talán azért, mert a mi nemzettestvéreink voltak ennek a forradalomnak az alanyai, részben azért, mert kétmillió magyar nemzetiségű embert érintett..." Ez egyidőben jelentette a magyar nemzetnek egymásra találását! - Az Európába vezető út Temesváron keresztül vezet Románia számára. /(Pataki Zoltán): "Az út Európába Temesváron keresztül vezet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"Megdöbbentő volt Jean-Claude Périset bukaresti nuncius kijelentése, hogy "csángó probléma nem létezik". A cikkírók emlékeztettek arra, hogy a múlt század végén 224 csángó-magyar település létezett Moldvában, amelyeknek lakói római katolikusok voltak. Ezen települések lakóit román állami és katolikus hatóságok üldözték, üldözik, asszimilációra kényszerítik. A csángók többször kérték, hogy magyar papokat helyezzenek településeikre, legutoljára akkor, amikor a pápa Magyarországon járt. A cikkírók élesen elítélték a katolikus egyház egész tevékenységét /inkvizíció, fegyverek megáldása (?!) stb./ "Mi, Erdélyből elmenekült székely-magyarok, minden fórumon felemeljük hangunkat a csángókat ért elnyomás ellen. Ennek szellemében ezt a levelet is megküldjük az egyházi és világi fórumoknak." /Dr. László Domokos, Fujer Tibor - Erdélyiek Demokratikus Közössége: Csángó probléma nem létezik. = Brassói Lapok, dec. 17./"

Az amerikai külügyminisztérium által az emberi jogok helyzetéről közzétett átfogó jelentés Romániára nézve nem tartalmaz súlyos kritikákat. Románia emberi jogi "bizonyítványában" a kisebbségek helyzetével foglalkozó fejezet kitért arra, hogy az 1996-os magyar-román alapszerződés előírásainak legnagyobb részét teljesítették. 1999-ben hatályba lépett a magyar nyelvű oktatásról szóló kormányrendelet, amely - Románia történelme és földrajza középiskolai oktatásának kivételével - általános és középiskolai szinten lehetővé teszi az államilag támogatott anyanyelvű oktatást. A hazai vallásszabadsággal foglalkozó részben olvasható, hogy miközben a román ortodox egyház domináns szerepet tölt be, 1999 folyamán csak kevés előrehaladás mutatkozott a korábban erős diszkriminációnak kitett görög katolikus egyház javainak visszaadása terén. /Amerikai jelentés az emberi jogokról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Évek óta tart a nagyváradi római katolikus püspökség pere az egyházi ingatlanok, elsősorban a püspöki palota visszaszerzéséért. II. János Pál pápa tavalyi látogatásakor Emil Constantinescu elnök a sajtó előtt ígéretet tett a pápának, hogy a katolikus egyház visszakapja a kommunisták által államosított javakat. Constantinescu elnök semmit sem tartott meg a pápának tett ígéretéből a katolikus egyházat illetően - állapította meg Tempfli József püspök. /Szőke Mária: Interjú Tempfli József nagyváradi megyéspüspökkel. A katolikus egyház semmit sem kapott vissza ingatlanaiból. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./

Az Oktatási Minisztérium kidolgozta, hogyan lehet kérni az anyanyelvi oktatást a román iskolákban. E szabályozás szerint büntethetők azok az iskolaigazgatók, akik akadályozzák a magyar nyelv tanításának beindítását Csángóföldön. Sántha Attila államtitkári tanácsos elmondta, hogy e rendelkezés alapján megindulhat ősszel a magyar tanítás a moldvai csángóknál. A csángómagyar vezetők ennek ellenére fenyegetett helyzetben készítik elő a magyar oktatás beindítását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége egyelőre Klézsén, Somoskán, Pusztinán és Lészpeden kezdte el szervezni a magyar tanítás beindítását. Duma András a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke elmondta, hogy Klézsén kis híján lincshangulat uralkodott el az összehívott szülőbizottsági gyűlésen. Amikor Duma András szólni akart, akkor mintegy húsz háborgó kiabálni kezdett, nem hagyták szóhoz jutni. Erre az anyanyelvű oktatás kérő szülők többsége megijedt és távozott. Ő is távozni akart, de visszahívták, írja alá a jegyzőkönyvet. Úgy kellett aláírnia a jegyzőkönyvet, hogy nem olvashatta el, mi is áll benne. Utóbb tudta meg, az volt benne: a szülők nem akarnak magyar oktatást. Duma tájékoztatta a minisztériumot a történtekről, hozzátéve, nem ismeri el az aláírását. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Szilágyi Zsolt képviselőt kérte fel arra, hogy képviselje őket az alsóházban. Szilágyi kezdeményezésére megalakult a csángó munkacsoport, melyben Sántha Attila, az oktatásügyi államtitkári tanácsosa és Bányász László, a Kisebbségi Hivatal szakértője vesz részt. - Szilágyi Zsolt leszögezte, hogy mind az állami szervek, mind a katolikus egyház részéről erős asszimilációs politika érvényesül. /Gazda Árpád: Büntethető a csángóföldi iskolaigazgatók intoleráns magatartása. A nemzetpolitika mutatója. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

1991 óta az Erdélyi Kárpát Egyesület évente szervez vándortábort Erdély különböző pontjain, idén a szatmári alosztály látja vendégül a hazai és külföldi természetjárókat. Évről évre nő a népszerűsége a tábornak, az idén a környező országok mellett még Hollandiából is várnak ide vendégeket és több száz részvevőre számítanak. A tábort augusztus 2 és 6 között a Kőhát-hegységben, a Nagytálna völgyében lévő Luna-forrás mellett kívánják megrendezni. A gyalogtúrák mellett fotókiállítás és diavetítés is szerepel a programban, esténként néptánc, zenehallgatás és vetélkedők közül válogathatnak azok, akik nem fáradtak el a gyaloglásban. Ami az utóbbi táborok alkalmával még nem volt: szabadtéri színházi előadást és tájfutóversenyt is terveznek. A szervező szatmáriak alapítványoknál pályáztak, de még nem kaptak választ. Egyedül a kolozsvári katolikus egyház adott erre a célra egymillió lejt. /Bodnár Gyöngyi: Szatmár megyében rendezik meg a IX. EKE Vándortábort. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 19./

1990. január 25-én a csíkszeredai 11-es Általános Iskolából kiváltak a magyar osztályok és magyar tannyelvű iskolát hoztak létre, amely felvette József Attila Általános Iskola nevet. Ez év április 10-14-e között ünnepelte az iskolája fennállásának 10. évfordulóját. Az iskola évkönyvében Borbáth Erzsébet nyugdíjas igazgatónő beszámolt a moldvai csángó gyerekek magyar nyelvi alapképzésének tapasztalatairól, ugyanis 1990. szeptemberétől 34 csángó gyerek tanult magyarul az iskolában. Szakmailag, pedagógiailag a legnagyobb gondot a felzárkóztatásuk, nyelvi beilleszkedési nehézségeik kezelése okozta. A kollégiumi költségeket kezdetben a katolikus egyház biztosította, majd a Domokos Pál Péter Alapítvány pályázatok, segélykérő levelek által, 1993-tól az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány ajánlotta fel szerződéssel a tulajdonában levő Márton Áron Kollégiumot. A sok évi önzetlen munka után a József Attila Általános Iskola pedagógusai rádöbbentek arra, hogy munkájuk eredménye a Csángóföldön nem gyümölcsözik, a tanulók közül nagyon kevesen találtak munkahelyet, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben végzett moldvai csángó tanítónők is Székelyföldön helyezkedtek el, hiszen otthon nem tarthattak magyar nyelvű órákat. Népszerűsítés hiányában 1998. szeptember 1-jétől már nem indult képzés magyar nyelven a csángó gyerekek számára, ám az itt végzett tanulók nagy része magyar nyelven folytatta tanulmányait középiskolákban, hazai és magyarországi egyetemeken. Veress Emőke igazgatónő elmondta, hogy az 1999/2000-es tanévtől új módszerrel működő, Step by Step osztályt is indítottak. /Hátsekné Kovács Kinga: Egy iskola, amely nem tér ki a kor kihívásai elől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

"A református egyházon belül jelentkező különböző szakadár irányzatok elterjedéséről, az Erdély-szerte egyre nagyobb teret hódító vallási irányzatokról, mozgalmakról kérdezte a Szabadság Tőkés László püspök véleményét. Elmondta, hogy konfrontáció akkor következett be, amikor a Rapp-féle miskolci Missziós Iskola elkezdte tevékenységét. A legvadabb fundamentalista egyházellenes hangot ütötték meg, a református gyülekezetekbe körleveleket küldtek szét, amelyekben valósággal kiátkozták mind Tőkés Lászlót, mind Csiha Kálmán püspököt. Egyik fő vádjuk az volt, hogy "paráználkodunk" a római katolikus, evangélikus és unitárius egyházakkal való ökumeniában. Jelenleg öt-hat mikroközösségük tengődik Erdélyben. Nem lehet a dollárból hitet melengetni - jegyezte meg a püspök. A CE-szövetséggel hét-nyolc éven keresztül türelmes küzdelmet, párbeszédet folytattak. Végül a CE 1998-ban hivatalos levélben, illetve egyesületi határozatban megtagadták a református egyház joghatóságának elismerését. Nem tanbelileg, hanem egyházjogi szempontból támadtak ellentétek. "Az 1989 után beindult és elszaporodott vallási irányzatok úgy fonódnak az egyház testére, mint a fagyöngy." Ezek az új mozgalmak nem tartanak igényt az egyház egészére. Ők a kevesek, a hitbeli elit karizmatikus körére szorítkoznak. Tőkés László úgy látja, hogy bomlasztják a közösséget. Akarva-akaratlanul 1998-ban egymással összeugrasztották a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületet, valóságos internetháborút folytattak a Királyhágómelléki Egyházkerület ellen és fellármázták az egész nyugati sajtót, hogy itt vallásüldözés folyik. - Az új mozgalmak többsége saját diakóniai intézetet, könyvkiadót, újságot indít, és nem kívánja a hagyományos történelmi református népegyház keretében végezni a hitbeli megújítást. - El kell ismerni, hogy vannak valós egyházi hiányosságok és az ezekkel szemben jogos a megnyilvánuló elégedetlenség, állapította meg a püspök. Az intézményes egyház jellegéből fakadó a nehézkessége. Az egyházon belül lehet is lehet javítani a helyzeten. - Mindegyik mozgalomnak vannak elismerésre méltó vonásai. Nem is a tanításukkal van baj, hanem azzal az emberi attitűddel, "amelyet néhány meghatározó karizmatikus személy képvisel." Ezeknél a csoportosulásoknál erőteljes a szubjektív személyi függőség. /Papp Annamária: "Nem lehet a dollárból hitet melengetni" Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Szabadság (Kolozsvár), 2000. ápr. 19., folyt.: ápr. 20./"

Máj. 6-án dr. Czirják Árpád /Kolozsvár/ érseki helynök fogadta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének képviselőit: Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi minisztert, a szervezet kolozsvári polgármester-jelöltjét, Kónya- Hamar Sándor parlamenti képviselőt, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, Molnos Lajost, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának titkárát, kolozsvári tanácsost, Máthé András és dr. Vekov Károly tanácsosjelölteket, valamint Sebesi Karen Attila szenátori irodavezetőt, a kampánystáb tagját. A megyei RMDSZ képviselői a római katolikus egyház és az érseki helynök segítségét és támogatását kérték a választási kampány idejére is. Dr. Czirják Árpád az RMDSZ-szel szembeni elvárásainak megfogalmazása után leszögezte: a római katolikus egyház s személyesen ő is nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság - s így a kolozsvári magyarság is - figyelemre méltó sikert érjen el az idei helyhatósági választásokon is. Aki nem megy el az RMDSZ jelöltjeire szavazni, az nemzeti közösségünk jövője és önmaga ellen vétkezik, annak baj van az önazonosság-tudatával, önbecsülésével. /Hitet tenni jövőnk mellett Dr. Czirják Árpád érseki helynökkel találkoztak a megyei RMDSZ képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtóbizottsága a felvidéki Jókán tartotta ez évi második kihelyezett ülését. Dr. Erdélyi Géza szlovákiai püspök bevezetője után Czövek Olivér, az MRETZS titkára bejelentette, hogy készül a Tíz év múltán c. emlékkönyv, amely a Tanácskozó Zsinat tagegyházainak 1990-től eltelt tíz esztendejét mutatja be. Ugyancsak megjelenik a Kárpát-medencei szeretetintézményeket tartalmazó könyv (illusztrációkkal). A zsinati titkár beszámolt a Kartográfia Vállalat által készítendő erdélyi protestáns egyházakat (egyházmegyéket, gyülekezeteket, iskolákat) ábrázoló térképről. - Május 26-án Budapesten megalakult Magyar Keresztény Internet Egyesület, amelyben a magyarországi evangélikus, református és katolikus egyház internetszakértői képviseltetik magukat. - Bálint Lajos, kolozsvári műszaki szerkesztő bemutatta az általa szerkesztett Újságírói alapismeretek II. című füzetet, amely a több mint ötven éves szerkesztői tapasztalatait foglalja magába. /Sajtóbizottsági ülés Jókán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./