"Rövid látogatást tett Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A sajtónak csak egy részét hívták meg a vele való találkozóra, a Romániai Magyar Szót nem értesítették. Dáné Károly egyetemi tanár, az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási alelnöke beszámolt a látogatásról. Városi és vidéki iskolaigazgatók, helyi vezetők voltak jelen. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónője tett fel a kollégiumra vonatkozó kérdést arról, hogy náluk lehetséges-e például informatikát és más világi szakokat beindítani. Nem talált megértésre a miniszter asszonynál. Dáné Károly szóvá tette a magyar érettségi tételek sorsát, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázást és az, hogy a tanügyben dolgozó magyar vezetők /főtanfelügyelő- helyettes, aligazgató/ munkaköri leírásában jó lenne, ha megjelenne a különleges feladatkör. Ez utóbbiról a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy erre nem kell utalnia munkaköri leírásban. Andronescu szerint a magyar vezetők kinevezésével nem a szegregációt akarják erősíteni, hanem a testvériséget. Valójában, hangsúlyozta Dáné, ha magyar osztályok vannak egy iskolában, kell, hogy felelősük legyen. Nemrég az egyik marosvásárhelyi iskolában felelősségre vonták a magyar aligazgatónőt, mellesleg magyar szakos tanárnőt, amiért az iskola hirdetőtáblájára magyar nyelvű kis értesítést függesztett ki egy rendezvénnyel kapcsolatban a magyar ajkú tanárok számára. Dáné kiemelte, hogy Maros megyében a beiskolázási számok évek óta diszkriminatívak. A nyolcadik osztályt végző román gyermekek 65%-a számára hirdetnek meg kilencedikes helyeket. A magyar nyolcadikosok 48%-ának jut hely a középiskolákban. Ezt nem igazságos. A miniszter asszony megjegyezte, hogy a magyar gyermek mehet román osztályba is, tehát előnyben részesül. Ha valaki mezőgazdasági vagy erdészeti osztályba akar iratkozni, csakis románul tanulhat. Ugyanakkor Maros megyében egyetlen magyar adminisztratív osztály sincs, honnan fognak majd kikerülni a magyar tisztviselők, hivatalnokok. Évente kb. hatvan román középkáder végez Maros megyében. Az egész megyében egyetlen magyar közgazdasági osztály létezik, de nem a kereskedelmi, hanem az Elektromaros Líceumban. /Máthé Éva: Ami kimondatlan maradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Tizenhárom évvel ezelőtt, 1990. márc. 19-20-án, Marosvásárhely tragikus etnikai konfliktusoknak volt színhelye. Az RMDSZ Maros megyei szervezetének operatív tanácsa kiadott nyilatkozata szerint "szilárdan meg van győződve arról, hogy a tizenhárom évvel ezelőtti események nem ismétlődhetnek meg." /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./"

"Egyes román lapok szerint "román módra veszekednek az erdélyi magyarok, akik a magyar nemzeti ünnepen sem tudják elfelejteni, hogy mely magyarországi politikai erőhöz húznak". Erről kérdezte Kelemen Attila képviselőházi frakcióvezető, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke véleményét Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője. Kelemen elismerte a román sajtó ítéletét. Hangsúlyozta: kisebbségi létben megosztani a magyarságot több mint hiba, az egyszerűen bűn. Mindazok, akik Erdélybe behozzák a magyarországi politikai nézeteltéréseket, azok bűnt követnek el. Szerinte az ezres tömegből alig néhányan, talán húszan voltak azok, akik kilógtak a sorból. A magyar külügyminiszter kifütyülését politikai betyárkodásnak, politikai műveletlenségnek tartja, hiszen ő az egész nemzetet képviseli. Kelemen kitért arra, hogy az egyházak körében léteznek körök, amelyek megkísérlik az RMDSZ ellenében terelni a magyarságot. /Gyarmath János: Román módra veszekedünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ "

"Az RMDSZ Maros megyei szervezete sajnálattal vette tudomásul, hogy minden törvényes közbenjárása ellenére, folyó április 25-én a Vatra Romaneasca egyesület a Maros Megyei Prefektúra engedélyével a Városháza épületére elhelyez egy emléktáblát. Az emléktábla ellenőrizhetetlen és jogilag nem bizonyítható adatokat tartalmaz. Az egyesült Európába igyekvő Romániában nem a magyarság elleni hangulatkeltő emléktáblák elhelyezése lenne célszerű. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./"

"Ápr. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlésén választották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa Maros megyei képviselőit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselők Tanácsa, az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül működtek". Eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítását említette. Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény "hangsúlyosan megerősítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. " A hatáskörökhöz a kormány nem adta a szükséges pénzalapokat. Markó Béla szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenő "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdőkért harcolunk, mások a magyar jövőért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia Egyetem bővítéséért, kétnyelvű feliratokért harcolunk, mások magyar jövőt építenek". Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövőért. Egységre van szükség, hangsúlyozta Markó. A következő négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzők mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselők Tanácsában. /Mózes Edith: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Nem került fel az RMDSZ területi képviselőinek listájára Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere, jelenlegi alpolgármestere. Fodor - akit egy hónappal korábban kizártak a Területi Képviselők Tanácsából is - úgy vélekedett, hogy áldozatul esett az RMDSZ jelenlegi vezetősége által folytatott politikának, amely a kényelmetlen személyek kizárásán alapul. Elmondta: azt követően érzi magát holtvágányon, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán szót emelt Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megvonása ellen. ,,Noha Tőkés Lászlónak sokszor igaza van, én nem vagyok az általa folytatott politika híve, de nem érthetek egyet az RMDSZ éléről történő eltávolításával sem. Ez a lépés megosztotta a romániai magyarságot" - szögezte le Fodor Imre. /Fodort is ejtették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./"

"Jún. 17-én a képviselőház ülésén Moisoiu nagyromániás képviselő támadta az RMDSZ-t, a kormánypárttal kötött protokollumot, illetve személyesen dr. Kelemen Atilla képviselőt, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét. A támadásra ezúttal a Bolyai Líceum ballagási ünnepségén elhangzott ünnepi beszéd szolgáltatott alkalmat. A nagyromániás képviselő felháborodottan emlegette, hogy Kelemen Atilla a szerinte háborús bűnös Wass Albertet méltatta, illetve, hogy az "elmagyarosított" Bolyaiban a román gyerekekre olyan "pszichológiai nyomás" nehezedik, hogy úgy érzik magukat, mintha ma is a bécsi diktátum idején élnének. Azt állítja, hogy a "román gyermekeket elűzték" az iskolából, ami a középkorba való visszatérés jele, és az RMDSZ revansista politikájának az eredménye. Minderről dr. Kelemen Atilla képviselő az újságírónak kifejtette: egy ilyen politikai alakulattól, mint a Nagy-Románia Párt, nem vár egyebet. Kelemen hozzátette: ő volt az egyetlen olyan szónok a Bolyaiban, aki a magyar osztályokhoz szólhatott, mert sem a román aligazgató, sem a képviselő egyetlen magyar szóval nem köszöntötte a diákokat. Ellenben minden magyar felszólaló szólt a román diákokhoz is. Ugyancsak jún. 17-én a képviselőházban Ioan Miclea felszólalásában Nagy-Magyarországot átkozta, belekeverve Tőkés Lászlótól Orbán Viktorig, illetve a Magyar Nemzeti Tanácsig mindent, amit csak lehet. /Mózes Edith: A ballagás nem a politikai csatározások színhelye. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"Az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége elmarasztalt Ráduly Levente marosvásárhelyi önkormányzati tanácsost az utóbbi napokban tett felelőtlen nyilatkozatai miatt.Ráduly Levente csúsztatott állítással vezette félre az erdélyi magyar közvéleményt. Előbb a polgári körök sepsiszentgyörgyi fórumán, majd a Népújság 2003. június 24-i számában közölt, Az igazmondás követelménye c. cikkében állította, hogy az 1993-as XII-es magyar irodalom tankönyvben megjelent, Nyirő Józseffel kapcsolatos lecke bevezetőjében megfogalmazott mondat, mely szerint Nyirő József (szélső)jobboldali nézetei miatt veszítette el emberi és írói hitelét, Markó Béla véleményét tükrözi. Nem Markó Béla a tankönyv szerkesztője, hanem társszerzője. Markó Béla nem a Romániai magyar irodalom, hanem a Huszadik századi magyar irodalom c. résznek a szerzője, következésképpen Nyirő Józsefről nem is írhatott. Emiatt az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöksége fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy Ráduly Leventétől megvonja a szövetség támogató bizalmát, /Ráduly Levente valótlant állít. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./"

"Júl. 27-én a Petőfire való emlékezés az Ispánkútnál kezdődött, de a megyeszékhelyről indulók a Kossuth utcai Petőfi-szobornál is koszorúztak. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöke mondott beszédet. Az unitárius templomban dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszélt, majd Galán Géza előadóművész következett. A múzeumkertben leleplezték a kiskunfélegyháziak újabb ajándékát, Lantos Györgyi domborművét, amely Petőfi Sándor olasz fordítójának, Giuseppe Cassano költőnek (1843-1910) állít emléket. /Bölöni Domokos: Emlékezés Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./"

"Nov. 26-án, Brassai Zsombor Maros megyei RMDSZ-ügyvezető elnök és Dáné Károly oktatásügyi alelnök egyeztető megbeszélést tartott a megyei tanfelügyelőségen Stefan Somesan főtanfelügyelővel és Albertini Zoltán főtanfelügyelő-helyettessel. Az RMDSZ közbenjárt Farkas Ernő magyar szakos tanfelügyelő érdekében, aki nov. 1- jétől átlépte a nyugdíjazási korhatárt, kérve, hogy az iskola év végéig maradhasson meg tisztségében. A főtanfelügyelő ígéretet téve arra, hogy támogatni fogja mandátumának meghosszabbítását. A megyei protokollumba foglalt megegyezés szerint a magyar aligazgatók hatáskörébe került az iskolák magyar tagozataiért való felelősség, amit több marosvásárhelyi iskolában nem hoztak az illetékesek tudomására. Feltérképezték azokat az iskolákat, ahol román nyelvű pedagógusok románul oktatnak magyar osztályokban különböző tantárgyakat. A főtanfelügyelő ígéretet tett, hogy megoldásokat keres ezeknek a lehetetlen helyzeteknek a feloldására. Kitértek az iskolaelnevezések ügyére, mivel Marosvásárhelyen utoljára az 50-es években neveztek el magyar személyiségről iskolát - nevezetesen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum esetében. Azóta kizárólag román történelmi személyiségekről neveztek el oktatási intézményeket. A főtanfelügyelő elismerte, hogy a jelenlegi helyzet nem tükrözi a város nemzetiségi arányait. /RMDSZ-egyeztetés a megyei főtanfelügyelővel. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"

"Ráduly Levente azon fiatalok egyike, akiket Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ korábbi elnöke vont be a politikai életbe. Ráduly Marosvásárhelyen a tizenhárom képviselőből álló helyi RMDSZ-frakció egyetlen tagja, aki következetesen él az anyanyelvhasználat törvény által biztosított jogával a tanácsüléseken. Benedek István, a tanács RMDSZ-frakciójának vezetője szerint többé-kevésbé sikerült ütőképes csapatot kialakítaniuk. Ráduly Levente szerint a városi RMDSZ-frakció teljesítménye lehetett volna jobb is. Hiba volt a túl hosszúra nyújtott türelmi idő is, amelyet Dorin Florea polgármesternek biztosítottak. Etnikailag eleve két részre oszlik a testület, ennél fogva lehetetlen a helyi tanács román tagjaival a román polgármester elleni egységes fellépés. A városközpont átalakításának megakadályozása érdekében ki kell mondani: nem értenek egyet azzal, hogy a modernizáció ürügyén balkáni mintára átalakítsák a főteret. Néhány magyar képviselő a román oldallal szavaz, ez az opportunizmus gátolta a frakciót abban, hogy hatékonyabb munkát végezhessen. Az RMDSZ késlekedik a maga jelöltje megnevezésében a következő polgármester jelölését illetően. Ráduly szerint a polgári erők esetleges indulása a magyar szavazatok számának növekedését eredményezheti. Nem beszélve arról, hogy két magyar szervezet, a töredékszavazatok által, több mandátumot szerezhet, mint egy. Marosvásárhely magyar lakossága érdekeinek képviseletére két párt is éppen annyira alkalmasnak bizonyulhat, mint az eddigi egy. /Szentgyörgyi László: "Két magyar szervezet több mandátumot szerezhet, mint egy". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./"

"Bár Marosvásárhelyen már mindenki arról beszél, hogy dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke, parlamenti képviselő lesz a szövetség marosvásárhelyi polgármester-jelöltje, az RMDSZ bújócskát játszik a sajtóval. A hét elején a Körzeti Elnökök Konzultatív Tanácsa összeült, és tagjai közölték egymással, hogy kit jelöltek kerületenként. A helyi RMDSZ folyton zárt üléseket tart, így a lap csak azt írhatja, hogy "meg nem erősített hírek szerint" 12 körzet Kelemen Atillát jelölte, s csak egy körzet volt renitens, de hírforrásunk azt nem árulta el, hogy ki volt az ellenjelölt. Dec. 18-án a városi szervezet bővített választmányi ülésén /szintén zárt ülés volt/, csak arról döntöttek, hogy majd dec. 19-én, a Területi Képviselők Tanácsának ülésén lesz végleges határozat. /(Máthé Éva): Jelölt-bújócska. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének kiadott állásfoglalása elítélte azt a kezdeményezést amely a város magyar választóinak egységét veszélyezteti. Az RMDSZ Maros megyében is hitelesen képviseli a magyar lakosság érdekeit, ezért minden alternatív kezdeményezés felelőtlen és egységbontó jellegű. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

A Maros megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöksége által közzétett állásfoglalásra (Népújság, jan. 8.) válaszolt. Kifejtették, hogy a helyhatósági választásokon az MPSZ Marosvásárhelyen és a megye minden helységében, ahol szükségesnek tartja, saját polgármesterjelöltet és tanácsosi jelöltlistát állít, elutasítva a vádat, miszerint a magyarság egysége ellen cselekedne. Az MPSZ ugyanis elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ gyakorlatát: a jelöltek "bizonyos körök" általi kijelölése révén csorbítják a magyar választópolgárok választási jogát. Az MPSZ tudatában van az egységes fellépés fontosságának, ezért kijelenti, hogy titkos szavazással, előválasztásokon kell eldönteni azt, hogy ki legyen Marosvásárhely egyetlen, minden választópolgár által támogatott magyar polgármesterjelöltje, valamint a tanácsosjelöltek. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

Tizenkilenc Kárpát-medencei és észak-amerikai helyszínen tartottak a múlt hét végén 24 órás felolvasómaratont Wass Albert műveiből. A szervező Erdélyi Magyar Ifjak és a Kárpátok Népe Egyesület az író rehabilitálását és műveinek a tantervbe való felvételét kívánta elérni, illetve céljuk volt, hogy Guinness-rekordot döntsenek. A Maros megyei művelődési felügyelőség vezetője "bizonyítékokat gyűjt" arra vonatkozólag, hogy a felolvasás "bűntény-e" vagy csupán a "kihágás" kategóriájába tartozik, a megyei rendőr- felügyelőség pedig hivatalból indított eljárást az "ügyben". Vasile Cotoara rendőrparancsnok szerint ugyanis Wass Albert háborús bűnös, és a háborús bűnösök érdekében folytatott propagandáért, magánszemélyek esetében hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje rámutatott, ahogy közelednek a választások, a szélsőséges nacionalizmus kártyáját mindig kijátsszák Maros megyében, Romániában. Ezúttal rendőrségi segédlettel. Vasile Cotoara nem volt ilyen buzgó, amikor Antonescut méltató rendezvények sorozatát szervezték. A kommunista időkre emlékeztető módszerekkel figyeltették, filmeztették a felolvasóestet. Kelemen szerint ez megengedhetetlen. Az RMDSZ a történteket jelezni fogja az SZDP felsőbb szerveinek, mert megengedhetetlen, amit buzgó funkcionáriusok művelnek Wass Albert ürügyén. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Wass Albert nevét arra használják egyesek, hogy megosszák a román, illetve a magyar lakosságot. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 25./

Nyilvánosságra hozták az RMDSZ által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeit. A marosvásárhelyi választópolgárok 56 százaléka szavazna az RMDSZ-re, a magyar lakosság esetében az RMDSZ-t választók aránya 94 százalékos – jelentette ki az RMDSZ Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján Borbély László képviselő. Kelemen Atilla, az RMDSZ polgármesterjelöltje a voksok 51 százalékát tudhatja magáénak. A képviselő szerint a felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a magyarok 1,6 százaléka szavazna Dorin Florea jelenlegi polgármesterre, mintegy 6 százaléka pedig az MPSZ jelöltjére. A felmérés szerint a parlamenti választásokon az RMDSZ 54 százalékos eredményt érne el. /Kelemenre szavaznának a marosvásárhelyiek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

Maros megyében, a helyhatósági választások során bárki jelölt lehet az RMDSZ listáin, aki tagja a szövetségnek. Marosvásárhelyen több mint száz küldöttből álló jelölőgyűlés dönti el a végleges névsort – mondotta Borbély László parlamenti képviselő, a Maros megyei Területi Képviselők Tanácsának az elnöke. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje elmondta, az idei önkormányzati választás során szeretnék megtartani a korábbi eredményeket. Eddig az RMDSZ-nek Maros megyében 36 polgármestere és 500 önkormányzati képviselője volt. Tőkés László utóbbi napokban tett kijelentéseivel kapcsolatban, miszerint az RMDSZ-nek esélye van az erdélyi magyarság egységének a megőrzésére, ha elfogadja az ő elképzeléseit, Kelemen Atilla kijelentette: „Mint már korábban mondottam: nem a farok csóválja a kutyát, hanem ez fordítva szokott történni." A román újságírók kérdésére, hogy mi a véleménye az RMDSZ-nek a különböző autonómia-tervezetekről, Borbély László válaszolt: választási évben nem aktuális autonómia-tervezetekkel kell előállni, és emlékeztetett arra, hogy a szövetség már 1993-ban elkészítette a saját, ilyen jellegű tervezetét, ami nem került parlamenti megvitatásra. Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetei felhívással fordultak a térség magyar lakosságához, amelyben március 15-e méltó megünneplésére, egységes fellépésre szólítottak fel mindenkit. /Máthé Éva: Maros megyei választási előkészületek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

Marosvásárhely lakossága – nem engedve a röpcédulákon terjesztett bojkottra való buzdításnak nagy számban, méltósággal vett részt márc. 15-én a postaréti ünnepségen. A Székely vértanúk emlékművénél tízezernyi ünneplő gyűlt össze. Ünnepi beszédet mondott Virág György, a megyei tanács elnöke, Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke és dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, Ivanics Ferenc magyarországi képviselő, és György Annamária, a MADISZ képviselője. Virág György emlékeztetett: négy évvel ezelőtt, amikor csupán 163 szavazaton múlott a magyar jelölt sikere az első fordulóban, miközben a másodikban ezrekkel többen szavaztak a magyar jelöltre, de akkor már késő volt. /Az egység mellett tett hitet Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen „máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek.” – olvasható az RMDSZ Maros megyei szervezete vezetősége nevében dr. Kelemen Atilla elnök rövid emlékezőjében. Az események mély nyomot hagytak a város életében. Emlékezni kell az áldozatokra, azokra, akik 1990 márciusában elhunytak, megsebesültek az idegengyűlölet által szított összecsapásokban. /Emlékezzünk! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Az RMDSZ Maros megyei szervezete felkérte Marosvásárhely magyar lakosságát, hogy ne támogassanak semmi olyan szervezkedést, amely megosztja a magyarságot és gyengíti az RMDSZ választási esélyeit az önkormányzati választásokon. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./

A Magyar Polgári Szövetség kérte az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetét, hogy támogassák az MPSZ előválasztásokra vonatkozó kezdeményezését, amelynek célja az lenne, hogy "a polgármesteri székért harcba induló egyetlen magyar polgármesterjelölt minden magyar politikai és társadalmi szervezet támogatását élvezze". Ezért előválasztásokon javasolják eldönteni, ki örvend nagyobb támogatottságnak. Dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje az MPSZ-ajánlatáról kifejtette: az RMDSZ meghirdette, mindenki jöjjön, mérettessen meg, de akkor az MPSZ részéről nem jelentkeztek. Kelemen Atilla egy háromlépcsős jelölési rendszerben megkapta a marosvásárhelyi, illetve a Maros megyei RMDSZ bizalmát a polgármester-jelöltségre. Ezek után a szóban forgó felkérés valójában félrevezetés. /Mózes Edith: Dr. Kelemen Atilla: Az MPSZ felkérése félrevezetés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./

Alkotmányellenesnek tartja a pártokra vonatkozó 2003. évi 14-es törvényt, valamint a kihirdetésre váró helyhatósági törvényt dr. Kincses Előd ügyvéd, aki pert indít a román állam ellen, 1 lej erkölcsi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie arról, hogy törvényes-e a pártokra vonatkozó jogszabály azon cikkelye, amelynek értelmében egy párt bejegyeztetéséhez 25 ezer alapító tag szükséges 18 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 700 aláíró), illetve a helyhatósági törvény azon előírása, mely szerint a választásokon indulni akaró kisebbségnek, amennyiben a szervezet nincs a parlamentben, 25 ezer támogatói aláírást kell gyűjtenie 15 megyéből és Bukarestből (megyénként legkevesebb 300 aláírás), esetleg az illető kisebbség 15 százalékának a támogatói aláírása szükséges. Amennyiben az Alkotmánybíróság nem hoz kedvező, törvényes döntést, akkor Kincses az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul. Kincses Előd félrevezetőnek tartja azt a nyilatkozatot, amelyet dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke a fekete március kapcsán közzétett, miszerint "14 év telt el azóta, hogy Marosvásárhelyen máig ki nem derített erők véres pogromot szerveztek". Kincses egy "belügyi dolgozó felvilágosítására" alapozva kijelentette: "1992-től tudjuk, hogy a 0215, pontosabban Cristescu ezredes és Arghir százados konspiratív név alatt tevékenykedő tisztek szervezték a marosvásárhelyi eseményeket. A civil nevüket is ismerem, bármikor ha kérik, az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátom." Állítása szerint ismerik a 4 halálos áldozat – 3 magyar és 1 román nemzetiségű – elgázolóinak nevét is. "Néhai Vitos Lajos ügyész megszerkesztette, de Gheorghe Robu akkori főügyész megtiltotta a vádiratok benyújtását. E vádiratok most is léteznek a megyei ügyészség irattárában, bármikor benyújthatók, mert a gyilkossági bűncselekmények még nem évültek el" – jelentette ki az ügyvéd. /A. I.: Kincses Előd perelni készül. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

A kormány ápr. 27-i ülésén jóváhagyta a katolikus és a református felekezeteknek a kéréseit a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum épületeinek a visszaszolgáltatására. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi csoportjának vezetője szerint most érik be 14 év munkája. A híveknek nincs anyagi fedezetük arra, hogy ezeket az intézményeket önerőből fenntartsák. Régebben, a háború előtt, voltak mecénások, voltak olyan családok, akik tudtak erre áldozni. Ma egyre kevesebb az ilyen ember. Újra kell majd tanulni az iskolák működtetését. /Visszakapták iskoláikat a marosvásárhelyi történelmi egyházak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Máj. 8-án a színházban tartotta az RMDSZ Maros megyei szervezete a kampánynyitót, bemutatkoztak a polgármesterjelöltek, a marosvásárhelyi városi, illetve a megyei tanácsosjelöltek. Markó Béla nyitóbeszédében emlékeztetett a kétnyelvű feliratokra, az anyanyelvhasználat alkotmányos garantálására és arra, hogy visszakerült az egyházak tulajdonába a Bolyai, az Unirea és a Művészeti Líceum. Bízzanak bennük, kérte Virág György, a megyei tanács elnöke, a tanácsosjelöltekre utalva. Kelemen Atilla marosvásárhelyi polgármesterjelölt leszögezte: "Csak egységesen tudunk győzni s győzni tudunk, mert itt helyünk van és itt élni akarunk"! /Mózes Edith: Ha egységesek vagyunk, sikerül! = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

A Maros megyei RMDSZ sajtótájékoztatóján dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje közölte, az RMDSZ 77 településen teljes tanácsosi listával és 56 polgármesterjelölttel indul a megyében a jún. 6-i helyhatósági választásokon. Ugyanakkor bejelentette, hogy elkészült az RMDSZ programja. Megfelelő nyitottsággal Marosvásárhely a régió központjává válhat. /Mózes Edith: Nem füstöt okádó, hanem a 21. század felé mutató program. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

Máj. 22-én a Maros megyei RMDSZ vendégeként Marosvásárhelyre látogatott Vojnik Mária, a magyar Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. A Bernády Házban tartott egészségügyi fórumon dr. Kelemen Atilla polgármesterjelölttel, dr. Benedek Imrével, orvosokkal, egyetemi hallgatókkal találkozott. A stratégiai együttműködésről is szó esett a magyarországi és erdélyi egészségügyi intézmények, szakemberek és szervek között. Az Európai Unióban hiány van az egészségügyi és jóléti szolgáltatások terén. Magyarország sem kivétel, hiszen óriási orvos- és asszisztenshiánnyal küszködnek. A magyarországi egészségügyi szakemberek leginkább a németországi, osztrák kórházakban próbálnak szerencsét. Vojnik szerint a Romániában végzett orvosokat ezért is várják tárt karokkal az anyaországban. /Mészely Réka: A magyar Egészségügyi Minisztérium államtitkára Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

A helyhatósági választások utáni első ülését júl. 1-jén Nyárádszentmártonban tartotta az RMDSZ Maros megyei Önkormányzati Tanácsa. Az ülésen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke jelezte, hogy a megyében az RMDSZ-nek 37 polgármestere, 48 alpolgármestere, 15 megyei és 459 helyi tanácsosa van. Lokodi Edit-Emőke, a megyei tanács nemrégiben megválasztott elnöke hangsúlyozta, a legsürgősebb, amit rendezni kell, az utaké. Azt szeretné elérni, hogy a művelődési intézményeket vegye át a város, Marosvásárhely, ne a megye költségvetéséből kelljen finanszírozni a működésüket. A Hargita megyeiek tapasztalatára alapozva Maros megyében is be szeretnék indítani az idős személyek otthoni ellátását jelentő szolgáltatást. Az önkormányzati tanács ezután új elnökséget választott, miután az eddigi elnök Virág György visszavonult. A testület vezetőjévé egyöntetűen Lokodi Edit-Emőkét választották, az alelnök Péter Ferenc maradt. A titkár Bárczi Győző (marosvásárhelyi alpolgármester) lett. /A Maros megyei Önkormányzati Tanács alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Júl. 3-án Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülését. A helyhatósági választások kiértékelése szerepelt a napirenden. Az SZKT szept. 4-én dönt arról, hogy indít-e önálló magyar államfőjelöltet az elnökválasztásokon. – Az RMDSZ kiválóan szerepelt a helyhatósági választások első és második fordulójában, összegezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az eredményt. A polgármestereket, alpolgármestereket, megyei és helyi tanácsosokat beleértve mintegy háromezren állnak készen Erdély ügyeinek rendezésére. A magyar közösség továbbra is az egységes politikai fellépést, az egységes magyar érdekvédelmi szövetséget tartja elfogadhatónak. Nem mindegyik RMDSZ-szervezet tudta saját közösségét maga mellé állítani. Ezekben a szervezetekben el kell végezni az önvizsgálatot, és tisztújítást kell tartani. Az RMDSZ nem áll sem baloldalt, sem jobboldalt, hanem középen, hangsúlyozta. Magyarországi politikusok kampányoltak az RMDSZ ellen, szerinte ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis "Erdélyben nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a román rendőr hatalmaskodik a székely vagy magyar emberrel sokfelé." "Ma már a közélet néhány területén van autonómiánk, de ennek semmiféle stabilitása nincsen, mert nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján tárgyalható, építhető és őrizhető meg" – mondta. Markó szerint a választások legnagyobb újdonsága az etnikai átszavazás, az etnikai válaszfalak leomlása, a román szavazók RMDSZ iránti bizalma. Szatmárnémeti, Szászrégen és Margitta bizonyítja, hogy Erdély több régiójában is szemléletváltás ment végbe. Markó Béla tisztességtelen ajánlatnak minősítette Szász Jenő indítványát, hogy az RMDSZ-nek és az MPSZ-nek egyeztetések útján fele-fele arányban kellene osztozkodnia az erdélyi magyar közösség parlamenti mandátumain. Markó Béla a kolozsvári helyzetről úgy vélekedett: nem örül annak, hogy nem sikerült kompromisszumos megoldással a kormánypártot is vezető tisztséghez juttatni a megyei tanácsban. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke felajánlotta becsületbeli lemondását erről a tisztségről, mert alulmaradt a marosvásárhelyi polgármester-választáson, de a szövetség vezetése nem fogadta el a gesztust. /Papp Annamária: Megerősített bizalom – a választások üzenete. Kampány után, kampány előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./ Markó szerencsének tartotta, hogy olyanok vették kezükbe a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megalapításának kísérletét, „akik az RMDSZ-ből képesség, tehetség, munkabírás, éleslátás és tárgyalókészség híján koptak ki”. Bunta Levente, a Hargita Megyei Tanács elnöke kijelentette: nincs szükség olyan szoborparkra, melyben Csaba királyfi szobra Orbán Viktorra emlékeztet. Sófalvi László pedig a választások első fordulójára Székelyudvarhelyre delegált európai uniós néppárti megfigyelőcsoportot fideszes kommandónak nevezte. A sepsiszentgyörgyi Márton Árpád úgy vélte, az MPSZ-szel legfennebb csak 95–5 arányban lehetne osztozkodni, a nagyváradi Lakatos Péter viszont arra intett, gyorsan elsüllyedhet az RMDSZ hajója, ha belülről ütnek rajta léket. /L. P.: Lemondatták a választás veszteseit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./

Júl. 2-án Marosvásárhelyen tanácskozott az RMDSZ Maros megyei Területi Képviselők Tanácsa. A marosvásárhelyi körzetek egyes képviselői azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy rossz jelöltet állított a marosvásárhelyi polgármester-választásra, azért nem sikerült visszaszerezni a polgármesteri széket. Heves vitát váltott ki a megyei operatív tanács azon határozata is, amelynek értelmében Benedek Imrét felmentették alelnöki tisztségéből (ezt a határozatot zárt ülésen tárgyalták, és a testület nem erősítette meg az OT határozatát). Dudás Annamária a Romániai Magyar Nők Fóruma nevében bejelentette, hogy visszahívják Kakassy Blankát a TKT-ból, mert a szervezet ellen dolgozott (Dudás Annamária szerint Borbély László támogatásával). Ezt a döntést a testület tudomásul vette. Kelemen Atilla megyei elnök kijelentette: a vereség földhöz csapta. Markó Béla Kelemen Atilla védelmére kelt. /Mózes Edith: Felemás értékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./ A megyei operatív tanács határozata értelmében Benedek Imrét felmentették alelnöki tisztségéből. Ezt a kérdést zárt ülésen tárgyalta a testület. A zárt ülés után sem Benedek Imre, sem a megyei szervezet elnöke, dr. Kelemen Atilla, sem a TKT elnöke, nem kívánt érdemben nyilatkozni arról, amiről a zárt ülésen szó esett. Úgy hírlik, Benedek Imre egyelőre marad. Szakács János jelezte: nem merték elmondani, hogy Kelemen Attilát nem akarta senki polgármesternek jelölni. Dudás Annamária azt taglalta, hogy kb. száz ember döntötte el ki legyen Marosvásárhely polgármesterjelöltje. – Kritikát hallottam, de önkritikát nem – figyelmeztetett Markó Béla, szövetségi elnök. /(Bögözi Attila): Milyenre kell festeni a gyereket, hogy a vereség ne csapjon földhöz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Mózes Edith újságíró visszatért a Maros megyei TKT /Területi Küldöttek Tanácsa/ ülésére és – hasonlóan Bálint Zsombor reagálására, ő is elítélte az itt elhangzott kritikus megjegyzéseket. „Némely felszólaló úgy beszélt, mintha teljesen kívülálló lett volna” stb., kifogásolták, hogy nem volt többes jelölés Marosvásárhelyen, nem tartottak megfelelő előválasztásokat. Mózes Edith megvédte a bírált Kelemen Attilát: Marosvásárhely RMDSZ-es polgármesterjelöltjeként több mint harmincnégy ezer szavazatot kapott. Mózes Edith szerint az RMDSZ-nek felül kell vizsgálnia az elkövetkezendőkben, hogy milyen tisztségviselőket bíz meg. /Mózes Edith: Különös kiértékelő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 9./

Romániában közel 10,3 millió a vidéken lakók száma, ami az összlakosság 47,3%-át teszi ki. A vidéki lakosságnak csupán a 38,5%-a aktív, biztos keresettel rendelkező, 10,5%-a pedig munkanélküli segélyre szorul. Több mint 2,6 millióra tehető azoknak az inaktív vidéki nyugdíjasoknak a száma, akiknek a zöme néhányszázezer lejes nyugdíjból tengődik, ők teszik ki a vidéki lakosság 25,6-%-át, további 36% pedig, eltartott. Ezek az adatok súlyos szociális nehézségekre utalnak. A vidéki utak jelentős hányada rendkívül rossz állapotban van, vidéken nincs ivóvíz hálózat, kanalizáció, kommunikációs infrastruktúra. Komoly vidékfejlesztési stratégiára van szükség, szögezte le Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. A vidéki társadalom tőkehiányban szenved, minek következtében a gazda nem tudja igénybe venni az EU-s támogatási rendszerek kínálta fejlesztési alapokat. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányát 10% alá kellene csökkenteni három éven belül, ez jelenleg a hivatalos statisztika szerint 25% felett van, s legalább további 20% a nem nyilvántartott, néhány holdas, háztáji gazdálkodók száma. Milyen alternatívát kínálnak ennek a 30-35%-nak, akiknek három év múlva abba kell hagyniuk a gazdálkodást és az állattenyésztést? Erre nem gondolnak Romániában! – Eddig a magyarországi támogatások számottevő hányadát a kultúra és a hagyományőrzés fenntartására fordították. Kelemen Atilla szerint előbb támogatni kell a vidék gazdasági fellendülését és megerősödését. Vidéken a fiatalok körében nagy a szociális nyomor. Az alkoholizmus általános lett a falvakban. A helyi tanácsoknak össze kell hangolniuk munkájukat, jelenleg ugyanis az egyik község gázt vezet be, a másik a kanalizálással foglalkozik. Sürgősen létre kellene hozni a kistérségi társulásokat és meg kell határozni a regionális fejlesztési programokat. Meg kell keresni az EU-s partnereket is. Minden településen meg kell alapítani a falugondnoki intézményt. Sürgősen el kell kezdeni a felnőttképzést és a szakmai átképzést. /Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke: Vidékfejlesztés – de hogyan? Nem könnyű a vidéki embernek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./